ANYANYELVI STRUKTÚRÁK ÉS KOMMUNIKÁCIÓ

Átírás

1 -1- ANYANYELVI STRUKTÚRÁK ÉS KOMMUNIKÁCIÓ Fábián Györgyi

2 -2-1. A kommunikációról Tématérkép a 9. évfolyam anyagához Szűkebb értelmezése: humán kommunikáció, kapcsolat a környezettel Az én és a nem én, a személyiség és külvilág, az adó és vevő jelbe foglalt üzenetekkel érintkeznek egymással A társadalmi környezet hatására a személyiségben a közösség elvárásai is tükröződnek Az ember képessége az észlelés, az érzelem, az emlékezés, a cselekvés és a gondolkodás; az ember, reagál, kezdeményez és beszél. Az egységnyi információ = a bit, az egységnyi gondolat = a mondat a mondattani ismeretek felelevenítése 2. A beszéd az emberi érintkezés szolgálatában (az adó és a vevő) A beszédhelyzet a nyelv környezetének tekinthető A nyelv a társadalom hatására változik, rétegződik A hivatali írásbeliség és a közéleti szóbeliség társadalmilag legerősebben meghatározott érintkezési forma. (Hivatali írásbeliség leggyakoribb műfaja az önéletrajz, a hivatali szóbeliség műfajai: a vita, a meggyőzés, a tárgyalás.) A szöveg = teljes gondolat; megszerkesztett üzenet, amelyben az egyén és világ kapcsolata tükröződik

3 -3-3. A kommunikáció közege és csatornái a) A jel (önmagán túlmutató dolog, amelye jelentéssel rendelkezik) b) A jelrendszerek a társadalomban: a könyvtár b) nem nyelvi jelek, a nem verbális kommunikáció: mimika, tekintet, mozgás, távolságtartás, öltözködés, magunk által teremtett környezet A nyelv jelentéssel nem bíró eszköze: a hang. A hantani ismeretek felelevenítése, a hangalak és jelentés, a motivált szavak A nyelvi jelrendszer A szó és a szóalak A szavak és a köztük lévő összefüggés a nyelv eszközrendszerének tekintendő: a szó a szóalak a szószerkezet 4. A nyelv és nyelvhasználat : kérdések és válaszok, ismétlés Grétsy László tanár úr útmutatásai alapján

4 -4- A kommunikációról Mit nevezünk kommunikációnak? A közlésfolyamat bemutatása: a kommunikáció résztvevői és egyéb tényezői Milyen különbségek jellemzik az írott és beszélt nyelvet? Kommunikáció és társadalom A kommunikáció, a szöveg és a mondat kapcsolata A kommunikáció funkciói és a mondatfajták Az egyszerű mondat és részei Az összetett mondatok A kommunikáció fogalma A szó története felvilágosít a szó jelentéséről. A kommunikáció latin eredetű kifejezés. Az alábbiak szerint képzelhetjük el a szó születését: munus 1 = kötelesség, szolgálat communitas 2 = közösség communicare 3 = megbeszélni communcatio 4 = részvétel egy közlésben A kommunikáció közlésfolyamat. A biológiában a sejtek, idegpályák, gének stb. együttműködése éppúgy kommunikáció, mint ahogy a fizikai kapcsolatokat is egyfajta kommunikációnak tekintjük (ld. villanykapcsoló, vízcsapok, relék, a számítógépes kommunikáció). Tágabb értelemben tehát a kommunikáció a fizikai, a biológiai, az emberi világban egyaránt megvalósuló együttműködés. De kommunikálunk akkor is, amikor most üdvözöljük Önöket, s tanulmányaikhoz sok sikert kívánunk: Szűkebb értelemben az emberi érintkezés során alkalmazott - többnyire szándékolt és kölcsönös - jelhasználatot humánkommunikációnak nevezzük. Működésének alapfeltétele egy közös tudásalap, a kód, az alkalmazott jel ismerete. Az emberi érintkezés során elsősorban olyan jeleket használunk, amelyeket a másik ember is megért. A résztvevőknek tehát ismerniük kell azt a megegyezéses jelrendszert, konvenciót, amely az alkalmazott jelekhez jelentéseket kapcsol. A jelek 1 Ejtsd: munusz 2 Ejtsd: kommunitász 3 Ejtsd: kommunikáre 4 Ejtsd: kommunikáció

5 -5- értelmezéséhez szükséges tehát ez a megállapodás, azaz a használt kód ismerete, azonos nyelv használata. A közlésfolyamat két alapvető tényezője az adó és a jeleket értelmező vevő (pl. az író és az olvasó, a beszélő és a hallgató). E folyamat azonban nem független az emberek közti viszonyoktól, azaz a mindenkori beszédhelyzettől (a beszélők közt kialakult kapcsolattól). Az alábbi viccben például a jelértelmezés hibája idézi elő a humoros hatást: A hivatalnok kérdőívet tölt ki. -Mennyi az évi fizetése? -Ki az az Évi? A leírt szövegben látható egy olyan szabályszerűség, amely kizárja a félreértést. Ugye ismeri a kis- és nagybetűk jelentés-megkülönböztető szerepét? A tréfás párbeszéd kapcsán elgondolkodhatnánk az írott és a beszélt nyelv különbségeiről. Gyűjtse össze az írás és beszéd közti különbségeket (a technikai megvalósítás, az időbeliség, a közvetlenség, a maradandóság, a tudatosság, a szabályozottság tekintetében)! A kommunikáció két fő tényezője: az adó és a vevő (jeladó, jelkibocsátó és jelfogó, jelolvasó). A köztük létrejövő kapcsolathoz azonban egyéb tényezők is szükségesek: az egyik a jelben megnyilvánuló üzenet, a hír, a közlés, illetve az a csatorna, közvetítő közeg, amin a jelbe foglalt üzenet eljut a kommunikáció résztvevőihez. Manapság egyre gyakrabban előforduló jelenség a zaj, ami a kommunikációelmélet szaknyelvén is hasonlót jelent: a zaj gátolja az üzenetközvetítést, zavarja az információ-felvételt, vagy teljesen akadályozza azt. adó információfor rás üzenet vevő címzett Vizsgáljunk most meg néhány kommunikációs helyzetet! Minden elemében megfelelnek fenti fogalommagyarázatunknak? Miért különlegesek az alábbi szituációk?

6 -6-1. Kommunikáció-e a rémhír? Hiszen a rémhírnek nincsen hírértéke, de.! Segítségül elmesélünk egy történetet. Orson Welles a világhírű amerikai filmrendező pályája kezdetén egy rádiójátékkal keltett feltűnést az USA-ban. A darab úgy tűnt hogy valóságos beszámoló, híradás egy észak-amerikai katasztrófáról. A hallgatók többsége annak is vette. És valóban menekülésre fogták a dolgot. 2. Lehet-e a számítógéppel kommunikálni? Csatorna vagy vevő-e a kompjuter? 3. Figyelje meg jól Háy Ágnes (rendhagyó) képregényét és fogalmazza meg véleményét! A bemutatott állapotra a kommunikációelmélet megteremtett egy fogalmat is: az ún. belső beszéd, beszédgondolkodás fogalmát. A puszta gondolkodáshoz képest azonban a képregényben nagyszabású változások is történnek.

7 -7- A művészet sajátos lényege a benne rejlő többletjelentés, ezért minden műalkotáshoz többféle értelmezés is társítható. Véleménye szerint milyen művészi üzenetet közöl a Képregény című alkotás? Ha az ember elzárkózik a világ elől, akkor csak önmaga hangját fogja hallani. Egyéni elhatározás kérdése, hogy az ember ledönti-e a személye köré épített falakat, és kiszabaduljon önmaga börtönéből. A szavaknak csak akkor van értelmük, ha az ember kilép saját önzése keretéből. 4. Olvassa el Karinthy Frigyes Üzenet a palackban versrészletét! Mi itt a közlésfolyamat akadálya? Most ezt a pár kusza sort Bedugaszolom az üres borospalackba S a palackot lehajítom. Kockavetés! Tetves gyöngyhalász, ha találja dobja szemétre Törtívű kagylót, De betűlátó tengerész kezébe ha kerül Ím által üzenem: Itt vagyok az Elhagyatottság Harmincadik Szélességi, a Szégyen Századik Hosszúsági S a fogat összeszorító Dac Végső Magassági Fokán, valahol messze vidéken És kíváncsi vagyok, lehet-e még jutni előbbre. (A költőkkel azonban vigyázni kell, mert olykor a tudomány jeleit is költői képpé, több jelentésű jellé alakítják: tudjuk, magassági fok nincsen, de Karinthy a tudomány egy jelentésű, közmegegyezéses jeleihez érzelmi tartalmakat kapcsol, s ezzel új jelentéssel ruházza fel őket.) 5. Elemezze a közlésfolyamat szempontjából egy terrorista merénylet folyamatát! (A kommunikációnak egyik sajátos állapota a titok, amely arra szolgál, hogy kizárjunk valakit vagy valakiket a közlésfolyamatból. A hírszerzés ennek az ellentéte. Ezt a két folyamatot bekódolásnak és dekódolásnak nevezzük. A titoktartás és a titkok leleplezésének igénye azzal összefüggésben merül föl, hogy a tudás hatalom.) És-sel csak ritkán kezdünk mondatot, de a 6. feladat és a következő anekdota közti kapcsolat érzékeltetésére a mondat elejére kerül. A szöveg jelentéstartalma esetenként megengedhetővé, sőt szükségessé is teszi a kötőszó mondat eleji használatát. Másrészt a nyelvi devianciát, a nyelvi szabályoktól való eltérést is lehet kommunikációs eszközként használni, hiszen többnyire ez figyelemfelhívó hatású, csak az a baj hogy mostanában túl sokan élnek vele, és ez zavarhatja normaérzékünket.

8 -8- És hogyan kapcsolódik ez a történet az előző feladathoz? Humphrey Bogart, a világhírű színész felesége annyira féltékeny volt, beképzelte, hogy férje más nők után szaladgál. Az asszony figyeltetni kezdte őt, bár Bogie egyedüli gyengéje az ivás, a szórakozás volt. Hamarosan észrevette, hogy egy fiatalember követi. Ezért felhívta a nyomozó irodáját. - Itt Humphrey Bogart! Önök egy férfival figyeltetnek engem. Lennének olyan szívesek kapcsolatba lépni vele, és megkérdezni tőle, hogy éppen hol is vagyok. 6. Mi történik a kommunikációelmélet szempontjai szerint e tankönyv elolvasásakor? Üzenet: a tananyag Feladó: a Jel: társadalmi az tudásalap anyanyelv elosztását szabályozó vizsgaköve telmények, ill. a tankönyvír Kommunikáció ó és társadalom Csatorna: A tankönyv, a papír, a nyomdafesték stb. Zajforrás: pl. rosszul nyomtatott oldalak Vett jel: a tartalom Vevő: a címzett, a tanulni szándékozó olvasó Kommunikációs helyzetben nem lehet nem kommunikálni. A kommunikáció nem pusztán információtovábbítás vagy jelentésközvetítés, hanem a társas kölcsönhatás egyik fajtája, pl. emberi viselkedés. A kommunikáció (a közlésfolyamat) keretét megszabó beszédhelyzet a társadalmi viszonyok tükörképe: kényszer és szabadság egyensúlya. A társadalmi együttélés szabályai határozzák meg egymáshoz fűződő viszonyainkat s az egymással folytatott kommunikációnkat is. 1. Az alábbi szövegrészletekben hogyan viszonyulnak egymáshoz a beszélgetésben résztvevők, ill. a kommunikációs helyzethez? Válaszát megkönnyítheti az alábbi felsorolás: elfogadóan és lazán, feszengve, idegenül, elutasítóan, nyeglén, elutasítóan, keserűen. a) - Miért nem tanulsz, fiam? Mindig egyeseket hozol nekem haza. - Úgyis mindig kertes házban, nagy fák árnyékában akartál élni. azzal felállt, és becsapta maga után az ajtót.

9 -9- b) Amikor a főnöke elhallgatott, a kínos csendben a titkárnő hangosan dobolt ujjaival az asztalon. - Ezzel akkor el is mehetek? kérdezte. c) Misi hallgatott: - Nem halottad? Mi az apád? - Ács. - Na meglátszik. Így nevelni rá a hazugságra...ez bele van trenírozva a hazudozásba. Miféle anyja, apja van az ilyennek! Misi erre a szóra merev lett, s a fogát összeszorította, s úgy nézett izzó pillantással a tanárra, hogy majdnem felszúrta azt [...] már úgy állt, mint egy vascövek, állkapcsát összeszorította, s orrcimpái kitágultak, mint a lihegő lóé, fakó arca még fakóbb lett s úgy nézett ki, mintha egy pillanat múlva kész volna nekimenni a tanárnak. (Móricz: Légy jó mindhalálig) Az első szövegben a szülő és gyermek viszonyában az apa irányító szerepe kerül előtérbe, s a gyermek viszonya csak válasz erre az alaphelyzetre. A második helyzet munkahelyi életből származik. A főnök-beosztott viszonyát az alárendeltség határozza meg. Ezt a hierarchikusságot 5 a titkárnő feszült kérdése csak fölerősíti. Ki tudja, talán éppen megkapta felmondását, vagy elmarasztalták egy el nem végzett munka miatt? A harmadik példa Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig c. regényéből való. Az iskola beépíti a társadalom együttélési normáit tanulóiba, szocializál, de olykor a társadalmi szereptanulás folyamatába hiba csúszik. 2. Móricz Zsigmond Isten háta mögött c. regényének első fejezetéből emeltünk ki részleteket. A kisváros, Ilosva társadalmát, az emberek közti viszonyokat tárja fel, leplezi le az író. A főutcát láthatjuk, éppen az ott elhaladó emberek magatartását figyeljük: a) Jöjjön csak, Bardócz kolléga! szólt elibe. A fiatalember amúgy is szembejött, s ha akarta volna sem kerülhette volna el a találkozást, így fölöslegesnek találta, hogy az egész város szeme láttára integet neki. Hiszen utóvégre nem is feljebbvalója. b) a másik oldalon a vaskereskedés ajtajában kinn áll Piacsekné, s odaköszönt neki: - Kezit csókolom! Halkan mondta a köszönést, úgy se hallaná meg az, akinek szól. c) A borbélynál senki sem volt, s a kopasz szájú Pecsenye kijött a tanító elébe a cifra szúnyogháló mögül. Alászolgája tanító úr! Nem tetszik besétálni? 5 hierarchikusság társadalmi rangsor, egymás fölé rendelt tisztségek, hivatalok

10 -10- d) Szórakozottan ment előre, s csak a legutolsó pillanatban vette észre, hogy a túlsó oldalon szembejön rá a polgármester. Ijedtében, hogy elmulasztja a köszönést, olyan nagyon megemelte kalapját, ami sehogy sem illet ahhoz a feszült viszonyhoz, ami köztük volt. 3.Hogyan elevenednek meg a társadalmi viszonyok, hogy beszélik életre az emberek közti szerephelyzeteket a magyar nyelv köszönési formulái? Mi a véleménye a magyar nyelvben a kapcsolatteremtés meggyökeresedett nyelvi mintáiról? Nem okozott még Önnek gondot: a csókolom, hogy tetszik lenni? alkalmazása? A japán nyelv a magyar nyelvhez képest jóval több, a társadalmi tekintélyhez szabott köszönési formát teremtett, nem véletlenül. A japán társadalom sokkal erősebben épül az osztálytagolódásra, a társadalmi ranglétrán elfoglalt helyzet erőteljesebben szőtte át az emberek hétköznapjait. 4. Figyelje meg az alábbi szöveget a bennük megjelenő beszédhelyzet alapján! A társadalmi szerep együttélési normákhoz való alkalmazkodást jelent. A vállalt szerep jelzi, hogy a viselkedésminták milyen mértékben épültek be a személyiség egészébe. Hol változnak meg a szerepek a szövegben (alkalmazkodó, agresszív, lázadó, megalkuvó, függőhelyzetet kifejező, nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök)? Egy különleges Übü-hangzót találunk az idézetben, meglehetősen elítélendő módon jó néhányszor hallható ez a furcsa kettős hangzó a hétköznapi életben. Tudja azonosítani? Van-e jelentése a köpésnek? Mutassa be a kommunikációban résztvevők társadalmi helyzetét és érzelmi állapotukat! Alfred Jarry: Übü király (Harmadik felvonás, negyedik jelenet, részlet) ÜBÜ PAPA Ki a legvénebb köztetek? (Egy pór előlép) Hogy hívnak? A PARASZT Lecsinszky Szaniszló! ÜBÜ PAPA Akkor hát, potrohomadta, jól figyelj rám, mert különben ezek az urak lenyisszantják a pfüledet. Pfigyelsz-e, vagy sem? LECSINSZKYY Dejszen felséged még semmit se mondott! ÜBÜ PAPA Hogyhogy? Már egy órája beszélek. Vagy azt hiszed, azért jöttem, hogy a pusztába prédikáljak? LECSINSZKY Távol tőlem e feltevés. ÜBÜ PAPA Azt mondtam neked, add számba, jelentsd be tanyáid minden jövedelmét, különben pfelkoncoltatlak. Gyerünk hát, pfürge pfinánc pfiam, pfickándozzatok csak idébb azzal a pfinnyás pfinánc pfogattal! Behúzzák a taligát. LECSINSZKY De felség, nálunk az a szokás, hogy az egész község általjába fizeti az adót, százötven tallért, s már meg is fizette, most né, alig hat hete, Szent Mátyáskor!

11 -11- ÜBÜ PAPA Nem lehetetlen, csakhogy én rendszerváltoztatást csináltam, s betétettem az újságba, hogy minden adót kétszer kell megfizetni, és háromszor azokat, amiket még ezután rovok ki. Ezzel a módszerrel ugyanis hamar meggazdagszom, aztán megölök mindenkit, s odébbállok. PARAPSZTOK Fenséges Übü király, irgalom! Könyörülj rajtunk! Szegény alattvalóid vagyunk! ÜBÜ PAPA Nem érdekel Pfizessetek! PARASZTOK Nem, nem bírunk! Egyszer már megfizettük. ÜBÜ PAPA Pfizessetek! Különben végrehajtlak benneteket, kerékbetöréssel, karóba húzással és pfelnégyeléssel súlyosbítva! Potrohomadta! Hát ki itt a király? MIND Hát így vagyunk? Fel, fegyverre! Éljen Bugrisláv királyfi, Isten kegyelméből lengyel és litván király! ÜBÜ PAPA Rajta pfinánc pfiaim! Teljesítsétek kötelességetek! Öldöklő csata, a házat összedöntik, csak az öreg Szaniszló menekül a mezőn át. Übü marad, s beszedi az adót. 4. A társadalmi szerep és az egyéniség együttesen határozzák meg az ember jellemét. A társadalmi kommunikáció a személytől számos normatív viselkedésmódot vár el, ezt szerepkényszernek is szokás nevezni. A társadalom szerepelvárásként szinte előírja a körülményekhez való alkalmazkodást, a kommunikációs minták használatát. A szerepelvárás a szerep tartozéka, ezt az egyén személyesen értelmezi, saját egyéniségéhez rendeli, s azt ténylegesen megvalósítja. A szerepteljesítményhez szükséges készségek: helyzetfelismerés információk gyűjtése, kezelése, továbbítása tárgyilagos kritikai készség stresszhelyzetek kezelése konfliktuskezelés döntési képesség együttműködés munkatársakkal, partnerekkel önfegyelem a) A személyiség megismerésének tényezői: - az észlelt ember = viselkedése, megjelenésének információ értékű elemei - az észlelő = korábban szerzett tapasztalatai: előzetes információi, önképe, előismeretei, előítéletei - a benyomás és önkéntelen tipikus képalkotás (a személyiségtípusok alapján) A Johari-ablak (az alkotók, Joseph Luft és Harrington Ingham nevéből kialakított fantázianév) a személyiség megismerését az ÉN és a MÁSIK kapcsolatából vezeti le. ÉN

12 -12- ISMEREM NEM ISMEREM M Á S O K ISME- RIK NEM ISME- RIK nyílt terület rejtett terület vak terület ismeretlen terület b) Az egyik pszichológiai irányzat szerint a személyiség három énállapota háttérüzeneteket vált egymással. Ennek az az oka, hogy az ember önmagáról és a világról alkotott ítéletei a szülői minták, és ítéletek szerint fogadja el. Ezek a sémák a felnőttkorban is megjelennek, és e szerepek különböző változatait különböző módon alkalmazzuk az emberi érintkezésben: SZÜLŐ SZÜLŐ FELNŐTT FELNŐTT GYERMEK GYERMEK Figyelje meg József Attila Nem én kiáltok című költeményének részleteit! Melyikben jelenik meg a szerepkényszer, az előle való menekülés, ill. világgal (a környezettel) való együttműködés szükségessége? Hiába fürösztöd önmagadban, Csak másokban moshatod meg arcodat. Ó rejtsd el magad a frissen sült kenyérben, Te szegény, szegény. Friss záporokkal szivárogj a földbe Nem én kiáltok, a föld dübörög,

13 -13- Vigyázz, vigyázz, mert megőrült a sátán Játsszanak el most egy jelenetet! A párbeszédben részt vevő két személy csak a másik foglalkozását ismeri, a sajátját nem. Olyan természetes beszédhelyzetet kell teremteniük, amelyben egymást rávezetik önmaguk megfejtésére, saját foglalkozásuk felismerésére. Ön saját megítélése szerint melyik személyiségtípusba tartozik? introvertált, extrovertált alkalmazkodó, irányító problémamegoldó, kreatív (alkotóképesség) 5. A kapcsolatteremtés lépcsőit járjuk akkor, amikor az önkifejezés vágyának adunk hangot, de akkor is, amikor a másik iránti érdeklődés kerül hangsúlyos helyzetbe. Az ÉN és a MÁSIK állandó párbeszéde ez, amelyben a kölcsönös együttműködés elősegítése a legfontosabb. József Attila Óda c. költeményéből származó szövegrészletek közül melyikben jelenik meg az önkifejezés, melyikben a másik iránti érdeklődés és n a kölcsönösség? a) Óh, hát miféle anyag vagyok én, Hogy pillantásod metsz és alakít? b) Nap süt, homályló északi fény borong Tartalmaidban ott bolyong Az öntudatlan örökkévalóság. c) Csobog a langyos víz, fürödj meg! Íme a kendő, törülközz meg! Sül a hús, enyhítse étvágyad! Ahol én fekszem az az ágyad. Sokat beszéltünk már a kapcsolatteremtésről, pedig ez a kommunikáció funkcióinak csupán csak egyik fajtája. 6. Vizsgálja meg alábbi táblázatot, és állapítsa meg, hogy az idézett szövegrészletek melyik kommunikációs funkciónak tesznek eleget? A kommunikáció funkciói: kapcsolatteremtő, -fenntartó közlő, (megállapító) kifejező, ábrázoló felhívó (szabályozó, parancsoló) poétikai, esztétikai funkció Tegnap este leesett az első hó. Milyen gyönyörű ez a hóesés! Szia, Pista! Menjünk szánkózni! Száncsengő, csing,ling,ling Tél öblén halkan ring

14 -14- A kommunikáció funkciói és a mondatfajták (a mondat modalitása) A közlésfolyamat működését, funkcióját erősen a közlő szándéka határozza meg. A közlő szándéka - ugye milyen ismerős kifejezés! A beszélő szándéka a mondatfajták osztályozásának egyik szempontjaként is ismert. A mondat modalitása, azaz a beszélő szándéka szerint öt mondatfajtát különböztetünk meg: A kijelentő mondat a közlés funkciójának tesz eleget, a kérdő, felszólító mondatban a felhívás mozzanata a hangsúlyosabb, az óhajtó és felkiáltó mondatok gyakrabban töltenek be kifejező, ábrázoló funkciót. A szándék tehát összefügg a mondat tartalmával, a mondat érzelmet, gondolatot vagy akaratot kifejező jellegével is. A mondatfajtát elsődlegesen nem a kommunikációs funkció, hanem a nyelvtani forma határozza meg. A fentiek alapján milyen mondatfajták milyen kommunikációs funkciót töltenek be az alábbi mondatok? Nem hagynád abba ezt az idegesítő járkálást? A nyelvtanilag kérdőnek tekintett mondat, itt felhívást, felszólítást tartalmaz. Kérdő mondat, felhívó funkció. Micsoda igazságtalanság! A felkiáltó példamondatban kérdő névmás található ugyan, mégsem a kérdő, hanem a felkiáltó modalitás a meghatározó benne. Miféle stílus ez? A rosszallás ez esetben kérdő formában jelenik meg, mégis funkciójában felkiáltásnak tekintendő. Áldjon isten mezőbe! Az áldás itt felszólító mondat formájú, mégis az áldás, a jókívánság erősebben óhaj, mint felhívás. A kommunikációs szerep (funkció) és a beszélő szándéka szerinti mondatfajta (forma) tehát nem mindig esik egybe. Egy-egy nyelvtani mondatforma a kommunikációban megváltozott szerepet tölthet be. A kommunikáció, a szöveg és a mondat kapcsolata A tankönyv elején köszöntöttük Önöket, kedves Olvasók. Üdvözöljük Önöket, és tanulmányaikhoz sok sikert kívánunk. Hiába szeretnénk azonban a közvetlenség hangján szólni Önökhöz, a távolság a kommunikációnak ez esetben erős határokat szab. Olyan különleges kommunikáció ez, amelyben a visszacsatolás már nem a tankönyvíró és tanuló között, hanem a tanár, majdan a vizsgabizottság és a tanuló között jön létre.. A nyelv más-más szerkezeti szinteken tanulmányozható; amikor a nyelvi kifejezést, az üdvözletet felépítése szerint elemeire bontjuk, akkor analizálunk.

15 -15- Elevenítsük fel a fenti fogalmakról már megszerzett ismereteiket! A szöveg: a legnagyobb nyelvi egység, amelyet a megszerkesztettség jellemez. Gondolatsor, gondolatmenet, megnyilatkozás. A szöveg részének tekintett mondatot szövegmondatnak nevezték el. Ez esetben a mondat és szöveg közti kapcsolatról, a mondat beszerkesztettségéről beszélünk. A mondat: a szöveg része, gondolategység, egységnyi gondolat, amelyet nemcsak a megszerkesztettség, hanem a szövegbe való beszerkesztettség is jellemez. A rendszermondat a mondat megszerkesztettsége, belső rendjének a fogalma. A számítógépes kommunikációban az egységnyi hírértéket tartalmazó információt bitnek, a nyelvi kommunikációban az egységnyi gondolatot mondatnak nevezzük. Mario Pei Szabálytalan nyelvtörténet című könyvében a nyelvi jelenségek közül a mondattanra helyezi a hangúylt. A mondattan mint írja sokkal inkább alkalmas az összefüggő, bonyolult gondolkodás kiszolgálására és közvetítésére, mint a nyelv bármely más ága. Egyszersmind lényeges alkotórésze annak a fiziológiai és lélektani apparátusnak, amelynek révén az ember a másik emberrel közli gondolatait [...]. A mondattan kilép a nyelvészet szűkebb területéről, s elsőrendű fontosságra tesz szert a kommunkáció fejlettebb ágaiban[...].az irodalmi nyelv kimunkált és a köznyelv elnagyoltabb, kevésbé csiszolt mondattani alakzatai egyaránt a jelentés közvetítésének szolgálatában állanak. Ez pedig a jelentés közvetítése egyre inkább a nyelv elsődleges funkciójának és céljának bizonyul. A mondatfajták logikai minőségük szerint Az állító és tagadó mondatok állítást vagy tagadást fejeznek ki. Felfoghatók egy eldöntendő kérdésre adott válasznak is, amelyet igen, illetve nem felelőszó vezet be. Tagadó mondatnak csak azokat a mondatokat tekintjük, amelyekben az állítás tagadása megvalósul. (Ezért nem tekintjük tagadó mondatnak A nem romlandó ételekből vásároltam., A nemdohányzó kocsiban utaztam. típusú mondatokat.) A tagadást a tagadószó, illetve a felszólító módú igealakok mellett a tiltószó mutatja. A létige tagadására a kijelentő mód E. sz. 3. személyben a külön igealakot használunk (nincs). Érdekes tulajdonsága a magyar nyelvnek a kettős tagadás: Semmit sem hoztam a magammal, Soha nem láttam ehhez hasonlót. Az angol és német nyelv a

16 -16- valaminek a nemlétét közlő általános (tagadó) névmások mellett állító mondatokat használnak. A mondatfajták szerkezetük szerint Ismerünk tagolatlan mondatokat: ez esetben a mondat nem bontható fel az alany és állítmány kapcsolatára. Nem tudjuk megnevezni azt, akihez a cselekvést a megnevezést kötni tudjuk. (pl. Villámlik. Alkonyodik. Esteledik.) A hiányos mondatok is rendhagyó szerkezetűek, hiszen valamelyik vagy mindkét fő mondatrész hiányzik belőlük. Ezt a hiányt főként a szövegkörnyezet, a beszédhelyzet oldja fel. (pl. falitáblák: Váci utca; akár önálló mondatot alkotó felelőszók: Itt. Ő.) Figyelem! Az igei állítmány teljes tőmondatot alkot, mivel az igei személyrag kifejezi az alany számát és személyét. A névszói állítmány jelenléte esetén azonban mégis létrejöhet hiányos mondat: A Kati még beteg? Igen, náthás. Fenti üdvözletünk olyan szöveg, amely egyetlen mondatból áll. Néhány esetben egyetlen mondatot vagy csak párszavas kifejezést teljes értékű közleménynek tekinthetünk. A plakátok szövegei közt többnyire egyetlen mondat egy teljes megnyilatkozásnak, szövegnek felel meg. A feliratoknak szintén hasonló magányos sors jutott, többnyire egy szóból állnak, de nem tagolódnak hagyományos gondolkodási rendünknek megfelelően. Gyakran hiányzik mellőlük az állítmány. Az indulatszavak is mondat értékű szavak. Jé!, Hej!, Jaj!, így aztán ezek is könnyen válhatnak kerek és lezárt szöveggé. (A mi példamondatunk is csak abban az esetben értelmezhető önálló szövegként, ha mint üdvözletet önálló szövegnek s nem a tankönyv egy szövegrészletének tekintjük, hiszen akkor nem több mint egy mondat.) A kommunikációs funkció is néha érdekes, hiányos mondatszerkezetet eredményez. A kapcsolatteremtésnek például egyik sajátos formája a megszólítás. A megszólítás nem bontható fel az alany és állítmány kapcsolatára, mégis mondat, tagolatlan mondatnak nevezzük. (Öcsi! Drágám!) A szófajok között különleges szerepet töltenek be a mondatban a módosítószók, amelyek a beszélőnek a mondathoz való szubjektív viszonyát határozzák meg. A módosítószó tehát a kommunikáció funkciójának és a mondatfunkciónak is alapvető tényezője. Ezért aztán hamar önálló mondat értékű szóként tagolatlan mondatokat alkothat. (Persze. Valóban. Talán. Nem.)

17 -17- A mondatfajták összefoglaló táblázata: Egyszerű teljes mondatnak tekintjük a bővített mondatot is, amelyben nemcsak a tőmondatot alkotó alany és állítmány, hanem azoknak valamely vagy mindegyik bővítménye megtalálható. Egyetlen szerkesztett gondolat található az üdvözletnek szánt mondatban? A mondat alappillére tudniillik az alany-állítmány kapcsolat. A mondat fő szintje (egy tőmondatnyi rész): A mondat II. szintje (a bővített mondatnak megfelelő rész): Alany (ki?, mi?) akiről, amiről állítunk Jelző valamit ( pl. milyen?, mennyi?) Állítmány (mit állítok?) Tárgy: (kit?, mit?) Határozók: 27 féle ) 1. ALANY (A) (T. sz. 1. sz.: mi) 2. ALANY (A) (T. sz. 1. sz.: mi) ÁLLÍTMÁNY (Á) üdvözöljük TÁRGY (T) Önöket ÁLLÍTMÁNY (Á) kívánunk TÁRGY (T) sikert JELZŐ (J) sok HATÁROZÓ (H) tanulmányaikhoz (állandó h.) A tagmondat csupán tagja az összetett mondatnak, más néven a mondategésznek, ezért csak korlátozottan érvényes rá a szerkezeti teljesség. Ellenben a tagmondat is mondat, mondategység, amely egységnyi gondolatot tartalmaz.

18 -18- A mondat fő szintjén tehát két mondatrész áll. Az egyik nem képzelhető a másik nélkül. Amikor e nyelvészeti fogalmakat magyarázzuk, akkor sem tudunk mást tenni, mint létüket a másikból következtetjük. Alany az, amire az állítás vonatkozik; állítmány az, amit állítunk az alanytól. Ez indokolja az alany és állítmány egyeztetését (szám, személy), de az alaki egyeztetésnek korlátokat szab az értelmi egyeztetés (pl. A Kanári-szigetek turista-paradicsommá vált.) Az alany a világ tárgyait, jelenségeit egyrészt fogalmak, kifejezések segítségével azonosítja, megnevezi. Az alanyt főnév, vagy alkalmi szófajváltással főnévi szerepet betöltő szófaj, illetve a főnévi igenév fejezheti ki. A sikerül, jó, rossz, tilos, szabad, illik, tetszik, kell, lehet, káros, fölösleges, szók után a mondat alanyát főnévi igenévvel fejezhetjük ki. Az igével kifejezett állítmány mint a pergő film kockái - időben zajló folyamatokat érzékeltet. Pl.: Üdvözöllek. Amikor azt mondom: Ez egy üdvözlet. ez is egy mondat. Benne nem jelenik meg az idő, csak a megnevezés. Ez esetben a mondat alanyát egy névelővel (az) bevezetett névszó (üdvözlet: főnév, a cselekvés fogalma), az állítmányt pedig az ez mutató névmás fejezi ki, amelyet névszói állítmánynak nevezünk. Az állítmányt kifejező szófaj okán a mondatrész és ezzel maga a mondat is két feladatot tölthet be: azonosításra, megnevezésre (a névszói állítmány), ill. a világ időbeli folyamatainak érzékeltetésére (az igei állítmány) szolgál. Az igével kifejezett állítmány igei jelentéstartalmat (cselekvés, történés, állapot, létezés) fejez ki. Ismerünk névszói-igei állítmányt is, amelyben a névszóval kifejezett tartalom létezését csak névszói-igei állítmányi szerkezettel tudjuk kifejezni (volt, van, lesz, marad, múlik). A névszói állítmány lényegében egy sajátos összetett állítmányi forma, mivel a létezés kifejezésére a kijelentő módot a jelentelenség, a ø morféma fejezi ki. A tárgy az ige bővítménye, kifejezi azt, ami a cselekvés következtében létrejön, illetve amire a cselekvés irányul. Jelentéstanilag tehát megkülönböztetjük: az iránytárgyat és az eredménytárgyat. Alakilag ismerjük a kettős tárgyat és az összetett tárgyat, (A futballt és a teniszt szeretem nézni a tévében. [kettős tárgy: futballt és teniszt; összetett tárgy: nézni a teniszt]) A határozók az állítmányban jelzett cselekvés, történés, állapot, létezés körülményét fejezik ki. A magyar nyelv sajátossága a határozók rendkívüli gazdagsága és a határozók irányhármassága is. Zsuffa Zoltánné rendszerező táblája

19 -19- A jelző a főnévvel kifejezett dolog, élőlény, személy mennyiségét, minőségét birtokosát fejezi ki. A jelző tehát az alany vagy a névszóval kifejezett egyéb mondatrész bővítménye. A minőségjelző: minősít (milyen?) vagy kijelöl (melyik?). Az értelmező jelző alakilag eltér a többi jelzőfajtától. Mindig követi az értelmezett szót, s ezért azzal mindig egyeztetni kell. 3. Most átalakítjuk a példamondatként és köszöntésként használt szöveget. Hogyan változik az egyes szavaknak a mondatban betöltött szerepe? Átadjuk üdvözletünket Önöknek... Üdvözölni kívánjuk Önöket... Üdvözlet minden hallgatónak! Angol nyelven pl. The Authors of this book call you wellcome. (alany - birtokos jelző állítmány tárgy határozó) Német nyelven pl. Die Authoren dieses Lehrbuches heissen Sie willkommen. (alany - birtokos jelző állítmány tárgy határozó) 4. Készítsen sikeres vizsgái alkalmából köszöntőt barátjának! Mellékeljen hozzá egy meghívót, amely egy ünnepi vacsorára invitál. 5. Mi a különleges Marinetti következő, Csata (Súly+Szag) c. líbiai tudósításából származó szövegrészletnek? golyószórók kavics + moraj + béka Csengés borjúk, puskák ágyúk lövedék atmoszféra = ólom+láva+300 bűz+50illat kövezet derékalj lóganaj dögök csittcsatt szorongani tevék szamarak robaj Írjon az első sor szavaiból egy-egy - a beszédhelyzetnek (a harctéri tudósításnak) megfelelő tőmondatot (amelyben csak alany és állítmány szerepel)! Írjon a második sor három szavának felhasználásával szerkesztett bővített mondatokat (amelyben az állítmány és alany mellett bővítményeik is szerepelnek)! Az állítmány megválasztása ezúttal tanulói feladat. 6. A tett halála az okoskodás. mondta Shakespeare, s mennyire igaza volt, hiszen ebben a mondatban is csak a tett, a cselekvés, az ige hiányzik. Írjuk át ezt a mondatot a benne lévő szavak felhasználásával úgy, hogy ez az azonosítást kifejező mondat (névszói állítmánnyal szerkesztett mondat), életbeliséget kifejező (igei állítmányt tartalmazó) mondattá változzon! 7. Elemezze Weöres Sándor Hold c. költeményének mondatait! Mennyiben tekinthető szövegnek ez a vers? Mi a különlegessége a mű mondatainak? Mi az alany és mit állít Weöres Sándor róla? Lehet, hogy csak másképp kellene tagolni a verset, kitenni a névelőt és kész a mondat az egységnyi gondolat, és megértjük a mondatok sorát is, mint gondolatmenetet, mint szöveget?

20 -20- Figyelem! Ismerünk hiányos mondatokat is, amelyben a két fő mondatrész (alany, állítmány) egyike vagy mindegyike hiányzik. Hold. Holt bolt. Volt kort hord. Zord folt. Hold. 8. Az alábbi két szövegben az író, Örkény István a konvencionális jeleket a megszokottól eltérő jelentéssel ruházta fel. Ezzel értékek cserélődnek fel, s az emberi világ erkölcsi gyengeségein nevethetünk. Magyarázza meg ezt a jelentés- és értékmódosulást! A zászlót etetni, piszkálni, ingerelni szigorúan tilos! Ezúton mondok köszönetet mindazoknak, akik szeretett férjem elhunyta alkalmából jóleső szerencse kívánataikkal elhalmoztak. (Örkény István) Ha a mondategész két vagy több mondategységből áll, összetett mondatokról beszélünk. A tagmondatok tehát olyan mondategységek, amelyeket írásjellel, vesszővel választunk el egymástól. A mondategység egyetlen alany-állítmány viszonyt tartalmaz, mivel a két fő mondatalkotó elem szerepel benne. Ez az alapja annak, hogy a halmozott mondatrészeket meg tudjuk különböztetni a tagmondatoktól. Hallgat, komor, fázik dalom. Ady = három állítmány egy alanyhoz tartozik, nincs bővítmény Magdi megvásárolta, majd könnyű, ropogós kenyeret sütött a lisztből. = azonos alany, a két állítmányhoz egy bővítmény tartozik Az alárendelt mondatok Az alárendelő mondat jellemzője, hogy a mondategységek között grammatikai, nyelvtani kapcsolat van, az alárendelt tagmondat a főmondat valamelyik mondatrészét mondatformában fejti ki. Osztályozásuk is ennek megfelelően történik. Ismerünk alanyi, állítmányi, tárgyi, határozói, jelzői mellékmondatokat. A főmondatban a hiányzó mondatrészt utalószó helyettesítheti. A mondatelemzés fontosabb lépései: 1. Határozza meg az alany-állítmányi kapcsolatok száma alapján a tagmondatok számát! 2. Figyelje meg a mondatban szereplő utalószókat (mutató névmások vagy mutató névmási eredetű határozószók), vagy egészítse ki a hiányzóval! Állapítsa meg, melyik a főmondat! Fontos, hogy könnyedén el tudja különíteni a mutató és vonatkozó névmásokat. 3. Elemezze a főmondatot, figyelje meg, melyik mondatrész szerepét tölti be az utalószó!

21 -21- Az állítmányi mellékmondat Az ~ csak névszói állítmányt, illetve a névszói-igei állítmány névszói részét fejezheti ki. Amilyen a mosdó, olyan a törülköző. A második tagmondat a főmondat. Ez esetben a mutató névmással kifejtett állítmány minősítő jellegű. Ez a hely az, amiről mindenki álmodik. Az első tagmondat a főmondat. Ez mutató névmással kifejezett állítmány azonosító jellegű. Az alanyi mellékmondat Az ~ a főmondat alanyát fejti ki. Utalószava többnyire főnévi mutató névmás. A kötőszava a hogy, illetve a vonatkozó névmási kötőszó: aki, ami, amely stb. Kinek virág kell, nem hord rózsaberket. (Vörösmarty) (a)kinek virág kell, (az) nem hord rózsaberket. A második tagmondat a főmondat. A hiányzó főnévi mutató névmással kifejezett alanyt fejti ki az első tagmondat. Neki úgyis mindegy volt, akárhova jut. (Petőfi) Neki (az) úgyis mindegy volt, akárhova jut. Az első a főmondat, az az mutató névmással kiegészíthető főmondatból az utalószó az alanyt pótolja. A tárgyi mellékmondat A főmondat igei (igenévi) állítmányához, vagy esetleg más, rendszerint igenévvel kifejezett mondatrészéhez kapcsolódó tárgyat fejez ki. [én] Szeretem megcsókolni azt, aki elmegy. (Ady) Az első tagmondat a főmondat. Az állítmányhoz a megcsókolni tárgy kapcsolódik, amelyhez újabb tárgy tartozik azt. E tárgyas kapcsolat a mondat összetett tárgya, mivel tárgyi alárendelő szószerkezetben helyezkednek el. Amennyit a szív felfoghat magába, sajátunknak csak annyit mondhatunk. (Vörösmarty) A második a főmondat, mivel abban találjuk az utalószót. A mennyit? kérdésre felelő tárgyat fejti ki az alárendelt tárgyi mellékmondat. A határozói mellékmondatok A ~ úgy oszthatjuk fel, ahány határozót ismerünk, mindegyik kifejthető alárendelt mondatformában is. Az ember nem ott kezdődött, hogy szebben ruházkodott... (Illyés) Az első tagmondat a főmondat, az állítmány bővítményeként az ott utalószó a mellékmondatban kifejtett helyviszonyra mutat rá.

22 -22- [akkor] Farkasait Miklós, amint odaére, letevé a kertnek harmatos gyepére.(arany) A főmondatba beékelődik az időhatározói mellékmondat, amely közvetlen egyidejűséget fejez ki. Az amint kötőszó ez esetben időhatározói viszonyt jelöl. Ahány szem van egy gerezdbe, annyiszor jussak eszedbe! (Népdal) A második tagmondat a főmondat. Az első a másodiknak számhatározói mellékmondata. Jelentéstartalmát tekintve hasonlító mellékmondat. A jelzői mellékmondat A jelzői mellékmondat a főmondat valamely névszói mondatrészének mennyiségét, minőségét, birtokosát vagy értelmező jelzőjét fejezi ki. Amelyik kutya ugat, az nem harap. (Közmondás) Amelyik kutya ugat, az [a kutya] nem harap. A második a főmondat. Az értelmi kiegészítés mutatja az az mutató névmás kijelölő jelzői szerepét. Annak a babája vagyok, aki nekem csókot adott. (Népdal) Az első tagmondat a főmondat. Az állítmány névszói részét fejti ki a mellékmondat. Utalószava: annak, kötőszava: aki. Helyezzék az alábbi ágrajzokhoz a fent elemzett mondatok közül a megfelelőt! 4 ágrajz Ábrázoljanak néhányat ágrajzzal az alábbi alárendelt mondatok közül! (A példamondatokat Rácz Endre-Szemere Gyula Mondattani elemzések című kötetéből vettük át.) Hogy ki lakik benne, az úgyis kiderül. Szeretnék olyan lenni, mint te. Annyi aktát iktatott, amennyire szükség volt. Sokan vannak, akik jól tudnak elemezni. Járása, mint a rémeké. Ez a cím olyanoké lesz, akik méltók rá. Addig ment el a kérdezősködésben, ameddig megengedhető volt. Nem tetszik nekem az a mód, ahogyan ismerőseiddel beszélsz Te vagy, ki oldva-kötsz és kötve-oldasz. Ki vagy te, aki jársz alatt? Nem törődöm vele, bárhova mégy. Haj, zönghet-é a szívnek húrja, midőn a bánat tépi, dúlja? Nehéz kedvükre tenni azoknak, akik a kákán is csomót keresnek.

23 -23- El vagyok veszve, azt hiszem. Ez az idő az, amikor cselekedni kell. Gondoltam, hogy talán ő maga is megtehetné. Meglehet, hogy nem is hallotta Mehetsz, amerre csak akarsz. Sietek, nehogy elkéssem. Úgy illant el hazulról, hogy senki se látta Csak ami nincs, annak van bokra. Azt hinné az ember: élő tilalomfa. Úgy szép a lány, ha barna. Ő tett azzá, aki vagyok. Azzal is segítesz, ha nem zavarsz. Felriadt az asszony, mihelyt meghallotta. Sajátos jelentéstartalmú mondatok A feltételes Többnyire határozói értékű, mellékmondat rendszerint idő- és állapothatározót fejt ki. A megengedő A mellékmondat ellentétben mellékmondat áll ugyan a főmondat tartalmával, de megengedi annak érvényességét. pl.: Ha lázas vagy, ne menj dolgozni! pl.: A kert még virágzik, bár már ezer színbe csavarodott a fák lombkoronája. Ágrajz Ágrajz A hasonlító mellékmondat A következményes mellékmondat Sokféle mondatrészt fejthet ki, legtöbbször állítmányi, jelzői és határozói minőségben szerepel. Ezzel a mondatformával is bármilyen mondatrész kifejthető. Egy részük azonban nem fogható fel mondatrészkifejtő mellékmondatnak, ezért közel állnak a mellérendelő mondatokhoz. pl. Annyi áldás szálljon rád, mint amennyi fűszál zöldül a tavaszi réten. pl. Annyi dió van a fán, hogy egész télire elegendő termést ígér. Akkora pofont kapsz, hogy megemlegeted. Ágrajz Ágrajz A mondatok nemcsak gondolataink közlésére szolgálnak, hanem a valóság egy mozzanata tükröződik bennük. Ezért a nyelv védelme az igazság védelme is egyben. A hitelesség a nyelvhasználó ember számára erkölcsi parancs. Mert ugyan mit válaszolna, ha valaki azt mondaná Önnek, hogy A Nap ma hajnali fél kettőkor felkelt a nyugati horizonton. S talán még meghökkentőbb és kellemetlenebb eset is elképzelhető, ha címére egy rendőrségi idézés érkezik, miszerint szomszédja azt állítja, hogy Ön minden éjszaka trombitaindulókat gyakorol, s ezzel csendháborítást követ el.

24 -24- A Szép Igaz, s az Igaz Szép mondja Keats. Állításaink igazságértékét a logikai igazság mértéke, és a nyelv, a közlés hitelessége adja meg. Mert mit is jelent számunkra ez a mondat: Hiszen a szeretetnek nincsen íze, csak piaci kereslet növelése érdekében felhasznált trükk, amelyben a szeretet válik árucikké. Alkossanak minél több olyan mondatot, amelyek tartalmazzák az alábbi mondatkezdő fordulatot, de a befejezést Önre bízzuk! A vörös égbolton... Meggyújtotta a gyertyát... Az alkonyatkor az elhagyatott parkban... Melyik mondat fejezi ki legpontosabban az idézett szöveg tartalmát! Piso Jakab: Mátyás király sírja (Geréb László fordítása) Én, Mátyás, nyugszom síromba temetve alant itt. Mily hatalom voltam, Ausztria veszte tanúm. Félt a világ tőlem; két császár vesszeje voltam: nem győzött rajtam senki, csupán a halál. 1. Mátyásnak olyan hatalma volt, hogy vele szemben még az osztrák császár is vereséget szenvedett. 2. A világ félelemmel tekintett Mátyás hatalmára. 3. Míg élt győzelmeket aratott, csak a halál ellen nem győzhetett. Bocatius János: A nagyurakra (Tóth István fordítása) Senkit a nagy pénz nem tehetett egyedül soha naggyá: Nagy tettek nélkül törpe maradsz, nagyuram! 1. A nagysághoz nemcsak pénzre, hanem nagynak ítélhető cselekedetekre van szükség. 2. A költő inti pártfogó urát arra, hogy ne éljen üres, léha életet. 3. A gazdagság és pénzszerzés határtalan hajszolása elértékteleníti az embert. Pesti Gábor: A hasról és egyéb tagokról című Esopus fabula. értelme

25 -25- Látod-e hogy egy tag más nélkül nem lehet: Azonképpen ember baráti nélkül keveset tehet, És ő szerencséje csak vékonyan mehet. 1. Ahogy az emberi szervezetet alkotó szervek sem működhetnek önmagukban, úgy az ember sem lehet emberi segítő kapcsolatok nélkül szerencsés. 2. Az egyik szerv a másik nélkül nem él meg, ezért az emberek is a másik embertől függenek. 3. Az emberi szervezet és az emberi barátságok ugyanúgy működnek: egyik sem létezhet a másik nélkül. A mellérendelt mondatok A mellérendelés a tagmondatok között csupán logikai, tartalmi kapcsolatot hoz létre. A mondategységek egymással egyenértékűek. Fogalmazzunk meg a való világról szerzett tapasztalatainknak megfelelő két állítást. Össze tudjuk-e kapcsolni egymással? Nap süt az égen. Kenyér sül a kemencében. Nap süt az égen, és kenyér sül a kemencében. Ebben az esetben a két állítás között természetes kapcsolatot alkottunk, egy újabb valóságmozzanattal egészítettük ki az első tagmondat tartalmát. A két mondat ellentétbe is állítható, de csak abban az esetben, ha ezt az ellentétet valóban a mondat tartalma hordozza, s azt képes a mondat megjeleníteni. Ezért az ellentétes jelentéstartalmú szavakat a tagmondatok fókuszába (azaz az ige elé kell helyeznünk). Az égen süt a Nap, de a kemencében sül a kenyér. A két mondat összekapcsolásával létrehozható választó mellérendelés. Vagy Nap süt az égen, vagy kenyér sül a kemencében. Ez a mondat nyelvtanilag helyesen megalkotott választó mellérendelés. De tartalmi igazságával még sincs minden egészen rendben. A választás mindig kizárja az egyik állítás megvalósulását. Mi köze van a napsütésnek a kenyérsütéshez? A létrehozott mondat tehát csak akkor helyes, ha a kenyérsütés mindig éjszaka következik be. A választás más esetben döntéshelyzet elé állít: Vagy elmegyek, vagy otthon maradok. A két állításból létrehozható-e magyarázó vagy következtető mellérendelés? Aligha. Mivel a magyarázat és a következtetés olyan logikai művelet, amely ok-okozati vagy egyéb logikai viszonyokat feltételez, ezért csak ott alkalmazható, ahol ténylegesen igaz ok-okozati viszony létezik. A napsütés és a kenyérsütés között logikai kapcsolat nincs, tehát ilyen összefüggés köztük nem állítható fel, csak abban az esetben, ha közöttük az előzőekben leírt kapcsolatot feltételezünk. Ha kenyérsütés csak éjszaka következik be, akkor pusztán tapasztalati összefüggés kapcsolja össze a két kijelentést, s csak úgy, hogy az egyik bekövetkezését a másik lehetetlenségével hozzuk kapcsolatba:

26 -26- Nap nem süt az égen, mivel kenyér sül a kemencében. Kenyér sül a kemencében, mert nem süt a nap. Nap süt az égen, mivel nem sül kenyér a kemencében. Kenyér nem sül a kemencében, mivel süt a Nap az égen. Milyen logikai hibát követ el az az ember, aki így gondolkodik: Három jamahutai születésű emberrel is találkoztam életemben, s mindegyik félt a víztől. Tehát a jamahutaiak nem szeretnek mosakodni. -Pista! Te engem már nem szeretsz. -Honnan veszed ezt, édes? -Tegnap az akácfaleveleken kiszámoltam. Az utolsó megmaradt levél szerint gyűlölsz. A mellérendelő mondatok fajtái Többszörös mellérendelő mondatok esetén a mellérendelés bármely változata mind a főmondati szinten, mind a mellékmondat valamelyik szintjén előfordulhat. A kapcsolatos viszony A mondategységek között létrejövő tartalmi és logikai kapcsolat tekintetében többféle árnyalat különböztethető meg: egyszerű, hozzátoldó, megosztó, összefoglaló. Kötőszavai: és, s, meg, is, sem, sőt, egyrészt...másrészt, hol...hol, sem...sem, is...is, de gyakran jelöletlen marad. Az ellentétes viszony E nyelvtani kapcsolat szerint a két mondategység között tartalmi ellentét áll fenn, de az ellentét mértéke árnyalatokban különböző lehet: szembeállító, megszorító ellentétes, kizáró. Kötőszava: de, azonban, viszont, hanem, mégis, noha, de előfordul kötőszó nélkül is. A választó viszony A~ különböző lehetőségek közötti döntést fejez ki, s ezáltal az egyik tagmondat kizárja a másik érvényességét. A mondategységek közötti viszony árnyalatokban el is térhet egymástól: lehet kirekesztő vagy megengedő. Kötőszavai: vagy vagy, akár akár. Következtető viszony A ~ ok-okozati kapcsolatra épül. Az előtag az okot, az utótag a következményt fejezi ki. Kötőszavai: tehát, ezért, ennélfogva, következésképpen. A magyarázó viszony A ~ esetén is ok-okozati viszony határozza meg a tagmondatok (mondategységek) kapcsolatát, de az előtag az okozatot, az utótag pedig az okot tartalmazza. Ezt okadó magyarázó mellérendelésnek nevezzük.

27 -27- Ismeretes a magyarázó viszonynak egy másik változata (kifejtő magyarázó mellérendelés), amelyben nem okot közöl, hanem kifejti, esetleg helyreigazítja az első tagmondatban foglaltakat. Mi a nyelv? A kérdés megválaszolásához olvassuk el Grétsy László gondolatait, amelyben a nyelvnek a kommunikációban betöltött eszközjellegére hívja fel a figyelmet! A tanultak összefoglalására is alkalmas írás napjaink nyelvhasználatával kapcsolatban jó néhány kérdőjelet is feltesz. Melyek ezek? Ismételjük át eddig használt fogalmainkat! Mondat, rendszermondat, szövegmondat, mondategység, mondategész, időbeliséget és azonosítást kifejező mondatok, egyszerű mondat, tőmondat és bővített mondat, a mondatrészek, az alárendelt mondatok, sajátos jelentéstartalmú mondatok

28 -28- A beszédhelyzet A nyelv társadalmi (és területi) tagolódása Nyelvi szabályozottság a mindennapi érintkezési formák világában, a mindennapi érintkezés nyelvi mintái, tipikus fordulatai A hivatali érintkezés nyelvi mintái: az önéletrajz, a hivatalos iratok A közéleti szóbeliség A vita A tárgyalás Az előadás (vizsgafelelet) A telekommunikáció A szöveg sajátossága A szöveg globális és lineáris kohéziója A szövegfajták A nyelv társadalmi tagolódása A magánéleti érintkezési formák kevésbé normatívak, szabályozottak, mégis a társadalom különböző rétegei is létrehozzák a maguk nyelvi kliséit, mintáit, szokványos fordulatait, s e társadalmilag meghatározott nyelvváltozatok a stílus, a használt szókészlet terén is eltéréseket mutatnak. A nyelvhasználat az egyéneknek és csoportoknak a társadalomban elfoglalt helyzete és feladata alapján is változik. A társadalmi tagolódás tehát különböző érintkezési formákat, és ezzel együtt különböző nyelvi változatokat hoz létre. A nyelv a társadalmilag is meghatározott érintkezési formák függvénye. A nemzeti nyelv nem egységes, része a köznyelv és az irodalmi nyelv. Ennek megfelelően a nyelv társadalmi tagolódása alapján megkülönböztetjük a csoportnyelveket (egyes foglalkozás, mesterség, tudomány jellegzetes nyelvhasználata), és a társadalmi rétegek nyelvét. A tevékenységi körök szerint - a szakmák, a sport és hobby nyelvét, A társadalmilag elkülöníthető rétegek és egyben a választékosság tekintetében - az argó (tolvajnyelv), a szleng (a többi csoporttól elkülönülést célzó, de szalonképessé tett nyelvhasználat), a szalonnyelvet (előkelőnek tekintett társaságok, csoportok nyelve), ill. a zsargon (idegen szavak, divatos kifejezések használatával a beavatottság látszatát kívánja kelteni). Életkor szerint a gyermeknyelvet, diáknyelvet, az ifjúság nyelvét A társadalmi színterek szerint a tudomány, a szépirodalom, a hivatali élet, a társalgás és a publicisztika nyelvét. A társadalmi rétegnyelvek csoporthoz való tartozást, ill. a társadalom többi rétegeitől való tudatos elkülönülést is kifejeznek. E társadalmilag meghatározott nyelvhasználati módok olykor sajátos szókincset hoznak létre, s a szóteremtő tevékenység gyakran nyelvi leleményességre, teremtő fantáziára vall.

29 -29- Kardos Tamás és Szűcs László Diáksóder c. diákszótárból idézünk példamondatokat. Mit jelentenek a mondatokban használt diáknyelvi szavak? Még várnunk kell, mert Józsi még a menzán abrakol. Pont ez hiányzott, hogy ez a balfék mellém üljön. Úristen, micsoda bányarém! Jól beetettük Marit, hogy a Géza szereti. Az argó szavak között is található jó néhány ötletes szóalkotás: az alváz lábak, masnikötő hóhér, hóhérkötél nyakkendő, meseautó rendőrségi gyűjtőkocsi, szobroz várakozik, dinnye buta stb. kifejezések hatásos, tréfás jelentésátvitel révén - stílusértékkel rendelkeznek. Szótörténeti szempontból is érdekesek az argó nyelv: német, jiddis, cigány eredetű, ill. más idegen nyelvekből átvett kifejezései: báresz (pénz), córesz (nyomor), lejmol (kéreget), smár (csók), mutter (anya), frejer (barát), csávó (ember, fiú), bazsevál (zenél), trinkel (iszik), manus (férfi), tremuláz (megijed). A nyelv területi tagolódása is társadalmi kérdéseket vett föl: ma már nem is a falu és város közti életmódbeli különbség, hanem egy ország régiókra való tagolódása eredményez társadalmi különbségeket. A gazdasági fejlettség eltérő volta különbségeket idéz elő az emberek közötti érintkezési módokban, s hatással van a nyelvhasználatra is. A nyelvjárási övezeteknek megfelelően alakultak ki az ún. regionális köznyelvek. Nyelvjárásaink gyakran gazdagabb, színesebb nyelvállapotot mutatnak, hiszen egyrészt őrzik a régies alakváltozatokat is: hangtanban a kettős hangzók használata; szókészletükben a tájszók a szókincset gazdagítják, a szólások, közmondások eleven ereje által tükrözik a magyar nyelvi képi kifejezőerejét. Illyés Gyula a Puszták népe című önéletrajzi ihletettségű szociográfiájában egy iskolai élményét eleveníti fel. A Rácegrespusztáról származó tanyasi fiú a nyelvi standard rideg követelményével kerül szembe. A végzet egy mértanórán ért utol. Ezt a tantárgyat rokonszenves fiatalember tanította. Őszintén vonzódtam hozzá. Lelkesülten bámultam rá, ha a padok közti sétájában néha mellettem állt meg. Ruhájának illata ma is az orromban van. Magas, szőke fiú volt, egy évre rá elesett a háborúban. A táblánál álltam, körzővel, vonalzóval, s a jó tanulók biztonságával szerkesztettem az ábrát, az aznapi leckét. Egyenest húztam a B és F pontok között. Mondd is, amit csinálsz szólt hozzám a tanár. -Egyenest húzok a bé és áff pontok között feleltem. A tanár mosolyogva felütötte a fejét. Mi között? -A bé és áff pont között ismételtem. Egy kicsit tájszólásban beszéltem. -Nem áff, hanem eff. -Igenis. -Mondd ki, hogy eff.