Szárazmalmok a Hegyalján és a Bodrogközben a században

Átírás

1 NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK Szárazmalmok a Hegyalján és a Bodrogközben a 8 9. században A Hegyalján és Bodrogközben vízi- és szárazmalmokról egyaránt bőven történik említés mind a levéltárak feljegyzéseiben, mind a legöregebbek emlékezései között. Sőt, szélmalomról is tudunk e vidéken, amelynek egy példányát a sárospataki Gombos-hegy aljában az 90-as években bontották le. Ha azonban a számszerűséget tekintjük, akkor feltehetően a szárazmalmok jelentősége volt ezen a tájon a legnagyobb. 809-ben Jósa András főszolgabíró Tokajból az őrlési nehézségekre hivatkozva az alábbiakat jelentette az alispánnak:,,... ami a vízi és száraz malmoknak felkeresését és azok na k az őrlésbeli lehetőségeket, 's az őrlést illeti el van itten ezen a' Tokai magazium használható környékén minden ki gondolható lehetőség követve az őrlés eránt mere valahol tsak használható malom találkozott mind azokat az magazium Tagjával nem tsak bé jártam, de közbe vetésem által ki is béreltettem, sőtt a' múlt ősszel uralkodott le irhatatlan árvizek miatt, az ezen mi megyénkben található minden Hernádi malmok semmivé tettetvén, arra kellett vetemedni az Uri szolgálathoz vonszó tiszta Hűségből, hogy a' szomszéd Ns Vármegyékben található malmok béreitettvén ki, nem állván ellent, hogy azok más vármegyékben vannak, az le irhatatlan nagy számú Életeket oda hordattam, 's ott megőröltetvén Tokajba fuvaroztattam. Ezen mi megyénkben az Hernádmenti, az Ondi és Golopi malmok. Oda ütött ki a dolog hogy most a Tokai magaziumba több mint 30 ezer mázsa liszt volt". Ilyen nagy mennyiség megőrléséhez kétségtelenül nagyon sok malomra lehetett szükség, különösen akkor, ha még a helyi igények kielégítését is számításba vesszük. Ehhez pedig a járás területén viszonylag kevés szárazmalom állott rendelkezésre, amint a jelentés egy másik részéből kiviláglik. Alább írtak az Felséges Helytartó Tanácsnak azon Kegyes parantsolattyához képpest melly szerint az száraz malmoknak számát és 4 órák alatt hány Posonyi mérőt őrölhetnek meg küldeni parantsolván alázatosan jelentjük, hogy az egész Hegy allyai Járásban Tizenhárom száraz malmok találtatnak, és ha jó erőben levő Marhák belé fogattatnának egy száraz malom 4 órának leforgása alatt Posonyi mérő életett le járván őrölhet:

2 Tokaj találtatik benne száraz malom Tarcall 3 B. Keresztúr 4 Olaszi,, N. Patak Tolcsva E. Bénye,.,, Sig. S. A. Ujhely 7a Octobr. 809."*- öszvesen No. 3 száraz malmok Ez az adat ezért is jelentős, mert fogalmat alkothatunk arról, hogy e szárazmalmoknak milyen kicsi volt a teljesítőképességük, hiszen a napi 6 q még akkor is alacsony, ha beleszámítjuk, hogy a tulajdonosok különböző okokból kisebb teljesítményűnek igyekeztek malmukat feltüntetni. A teljesítmény nagyjából megfelel annak, amit a gyűjtők a 0. században feljegyeztek."' A Bodrogközben ugyanebben az időben a szárazmalmok száma lényegesen nagyobb, bár itt is van tudomásunk számos vízimalomról is...alább irt amenynyiben innét magamba meg számlálhattam a Bodrogközi Járásba tanálható száraz malmokat, mivel ez iránt semmi rendelést nem vettem hogy azokat Conscribályam, mellyeket bizonyosan tudok e képpen vannak: Szomotoron van száraz malom Kiss Újlakon Ráad Szinyér Zétény Vekén Szentesen Nagy Gérest Öröst Páczin Nagy Kövesd Szerdahely Szolnocska Lelesz Kaponya Csernyő Kis Tárkány Nagy Tárkány Agárd Leány Vár Dámócz Perbenyik Bélly Helmecz Kiss Gérest Lácza Cséke Ricse Czigánd Karád ) JJ r j 3 j j j j J J ÎJ JJ JJ!J!J JJ J J 5!,, JJ JJ JJ )J )! S J JJ J) JJ JJ 3 JJ J) 5J ) ; JJ JJ JJ J J JÏ JJ I!!J J J JJ JJ JJ JJ JJ JJ J) JJ J! J J Sig. S. A. Ujhely 7a Oct. Szögény Ferencz fő SzBiró." 4 43

3 /. kép. Szárazmalmok a Hegyalján és a Bodrogközben.. Tokaj,. Tarcal, 3. Bodrogkeresztúr, 4. Bodrogolaszi, 5. Sárospatak, 6. Sátoraljaújhely, 7. Tolcsva, 8. Erdőbénye, 9. Szomotor, 0. Kisújlak,. Rád,. Szinyér, 3. Zétény, 4. Vék, 5. Bodrogszentes, 6. Nagygéres, 7. örös, 8. Pacin, 9. Nagykövesd, 0. Bodrogszerdahely,. Szolnocska,. Lelesz, 3. Kaponya, 4. Ágcsernyő, 5. Kistárkány, 6. Nagytárkány, 7. Zemplénagárd, 8. Révleányvár, 9. Dámóc, 30. Perbenyik, 3. Bély, 3. Királyhelmec, 33. Kisgéres, 34. Cséke, 35. Láca, 36. Ricse, 37. Cigánd, 38. Tiszakarád, 39. Rozvágy. A Bodrogközben tehát Nagygéres és Zemplénagárd tűnt ki 3 3 szárazmalommal. A szám ennél nagyobb lehetett, mert még az emlékezetből tudják, hogy többek között Karosban, Karcsán, Nagyrozsvágyon is működött szárazmalom. A Bodrogköz déli szögletében meghúzódó három falu: Viss, Kenézlő, Zalkod, ebben az időben Szabolcs megyéhez tartozott, ezért nem történik róluk említés. 5 A levéltári források más helyen is vallanak elszórva a szárazmalmokról, készítésükről, használatukról. így tudjuk, hogy a Tisza-parton nevelkedett fák különösen alkalmasok voltak a szárazmalom nagy terhelést kiálló szerkezetének elkészítésére. 74-ben még Szegedről is jöttek, hogy a megfelelő fákat kiválasztva, kivágva hajón szállítsák le a Tiszán. Vass Monár Ferenc Szeged városának Concivisse és lakossá" Sennyey bárótól három táblára való tölgyfát megvásárolt a révleányvári erdőn. Már ki is vágatta a megfelelő ágrosokat és a kisebb fadarabokat. Igen ám, de az udvarbíró parancsára a láci, dámóci és leány vári jobbágyok minden hajóit, amint más fele kész fáit egy részrül, más részrül a' Száraz Malom Szulákjait a Tiszába" hányták.' A szárazmalmok többsége a földesurak kezében volt. akik vagy bérbe-

4 adták vagy fizetett molnárt tartottak. Sok esetben, mint pl. Tárkányban 74- ben a kastély közelében találjuk:,,... az egész bornyas kertel együtt a' külső Udvaron lévő száraz malmot". 7 A malmokért és a jó fekvésű malomhelyekért még a rokon földesurak is vetélkedtek egymással, mint a Sennyeiek tették 75-ben:... az Páczinyi faluban lévő száraz malom helyet Méltóságos Senynyei László Uram eő Nagysága édes Atya birta s mig a malom meg volt vámot is szedetett belőlle eő nagysága... az meg nevezet Malom helyet hatalmasul» el foglalták és maga telkéhez Senyéi Imre eő Nagysága részire be rekesztették." Arra is emlékeznek a kihallgatott tanúk, hogy a szárazmalom megmaradt bálványát a lebontás után a földesúr telkére vontatták be. s Ritkábban az is előfordult, hogy egy-egy jómódú jobbágy a maga telkére szárazmalmot épített, mint ahogy erről 770-ben Nagyrozvágyról írnak...szakács György olyan tehetős gazda ember volt, kinek malma volt melynek Ágasai a tanú emlékezetne még kint állottak, eleget jádzot a' Tanú kerülettek, a' Malomnak a' Kövét pedig ugyan a' Tanú tette egy verem Szájára, a' mely osztán be is sillett a Verembe." u Ezenkívül városi, ritkábban falusi közösségek is rendelkeztek szárazmalommal, mint ahogy többször is emlegetik az újhelyi város malmát".' 0 77-ben a Mária Terézia-féle összeírások is gyakran emlegetik a szárazmalmokat, így Dámóccal kapcsolatban olvashatjuk az alábbi feljegyzést: Száraz Malom Láczán, Bélybe, Agárdon, alig egy Órányira."" A bolyiaknak sincsen helyben őrlési lehetőségük: Malmok, ahol ilettyeket őrni szokták, Zétthényi határban egy órányira vagyon." - A cigándiakról az alábbiakat jegyzik meg: Száraz malmok Helységben magoké egy szomszéd Helységben is vagyon száraz malom, ahol Élettyeket őrhetnek." ;í A malom és a molnárok sokszor szerepelnek a bodrogközi mondákban, különösen a vízimolnárokról tudnak még manapság is számos történetet. Ezek leginkább a patkányküldésben jeleskedtek, márcsak azért is, mert e kártékony állatok szívesen tanyáztak a vízimalmokban.''' Ez a típusú monda a szárazmalmok molnáraival kapcsolatban, legalább is ezen a vidéken, nem fordul elő. A cigándi szárazmalmok különösen nevezetesek voltak az egész Bodrogközben, talán azért is, mert egy szép példánya sokáig megmaradt. Ebben egy híres molnár dolgozott, aki valahonnan Ungvár környékéről került a faluba. Először Dombrádon, a Tisza másik oldalán lakott, majd átköltözött Cigándra. Minden kerékgyártó munkát megcsinált, de még a hordó is kikerült a keze alól. Mivel igen értett a malomhoz, elállt molnárnak, mégpedig abba a malomba, ahol két házzal jártak, vagyis az egyikben őröltek, a másikban olajat ütöttek. Ment is jól a munka egy darabig, de nőtt a molnár családja, az árendás meg azt kívánta, hogy a nagyobb javításokat is maga végezze el, mégpedig külön fizetség nélkül. Mikor ezt megtagadta, a tulajdonos elengedte. Ekkor a molnár elment egy idősebb emberhez, akiről tudták a faluban, hogy mindenféle tudományos dolgok értője. Megkérdezte, hogy most már mit csináljon. De az biztatta: Ne félj semmit, nem fog senki őrni a malomban. Ha a malomba akármennyi molnárt hoznak, akkor sem őr. Ide hallgass fiam! Mikor temetnek valakit, menj ki a temetőre és egy régi koporsóból vegyél ki kilenc koporsószeget és hozd el, de úgy, hogy azt senki meg ne lássa. Éjfélkor menj el a malomba, üsd bele a szegeket és fordíts rajta kilenc fogat. )0

5 . kép. A cigándi szárazmalom a 9. század végén. Meg is csinálta ezt a molnár annak rendje-módja szerint. Másnap mentek oda őrni, felöntöttek a garatra, de a malom nem indult. Fogtak bele először két lovat, majd négyet, végül már nyolc ló is volt előtte. "' Ha összetörték volna, akkor sem indult meg a malom. így aztán a gabonát ki kellett szedni a garatból. Ekkor az árendás megszólította a molnárt, hogy jöjjön vissza: Jöjjön már, csináljon vele valamit, megadom, amit kért! Visszament a molnár, mikor hozzányúlt, mindjárt megindult a malom, megkapta a béremelést is, pedig hát a tudomány azé volt, aki segített neki. Fentebb már láttuk, hogy a szárazmalmok teljesítőképessége milyen alacsony volt. Éppen ezért már jó előre odamentek a gabonával és helyet fogtak. Míg aztán a sor rájuk került, bőven akadt idő a hírek, történetek, nem egyszer a mesék meghallgatására, hiszen gyakran ott is éjszakáztak. Ilyenkor politikai megbeszélésekre is sor került. így Cigándon az 898. évi földosztó mozgalom 0 kiindulásának egyik központja éppen a szárazmalom volt. ' BALASSA IVÁN JEGYZETEK Sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Állami Levéltár (a továbbiakban: SKÁL) Vegyes közgyűlési iratok, szolgabírói jelentések 809. SKÁL. Uo. Vö. Nagy Gyula: Az utolsó működő szárazmalom. NÉ kk; Nagy Gyula: A vámosoroszi szárazmalom. A Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve Igaz, itt az adatok kására, illetve kukoricára vonatkoznak. SKÁL. Uo. Érdemes megjegyezni, hogy 873-ban egész Zemplén megyében, melyből a fenti összeírás csak a két járásra terjedt ki, az alábbi malmokat írták össze; vízimalom:

6 07, szélmalom 0, gőzmalom. szárazmalom 66. Ennek alapján megállapítható, hogy a szárazmalmok nagyobb része a déli, inkább síkságon elterülő járásokba összpontosult. Vö. Magyar Statisztikai Évkönyv I. 44. * SKÁL. Polgári perek. Cs. 9. Loc. 45. No. 60. Szulák,oszlop, cölöp' jelentésű szó, a szárazmalom terminológiájához tartozik. Szláv eredetű. Kniezsa István: A magyar nyelv szláv jövevényszavai. Bp., ; A magyar nyelv történeti etimológiai szótára I. Bp SKÁL. Polgári perek. 93. cs. Loc. 45. No SKÁL. Polgári perek, 9. cs. Loc. 45. No SKÁL. Polgári perek. 0. cs. Loc. 0. No. 368., SKÁL. Polgári perek. 98. cs. Loc. 48. No. 3. SKÁL. Polgári perek. 4. cs. Loc. 95. No. 54. u SKÁL. Polgári perek. 4. cs. Loc. 95. No SKÁL. Polgári perek. 4. cs. Loc. 95. No. 5. '' Balassa Iván: Karcsai mondák. UMNGY. XI. 4., 4., 09., , 387. sz. mondák. Bp Ez már csak mesei túlzás, mert technikailag ezt nem lehet megoldani. 6 Balassa Iván: Földosztó mozgalom a Bodrogközben 898-ban. A Sárospataki Rákóczi Múzeum Füzetei.. Sárospatak, A fényképet néhai Kántor Mihály bocsátotta rendelkezésemre, azzal a megjegyzéssel, hogy ennek nyomán a századforduló idején levelezőlap is készült. A levéltári adatok kijegyzését Vladár Ferenc ny. technikumi igazgatónak köszönöm. Az Irigyli" szőlőskert (Adatok a dél-borsodi népi építkezési)ez) A tiszacsegeiek a szomszédos tiszántúli Ároktő községet elsősorban arról ismerik, hogy a helyi piacoi az ároktőiek látták el nyers és aszalt gyümölcscsel, lekvárral, vetőmaggal, zöldségfélével és baromfival is. A hetente egyszer (pénteken) levő hetivásárokon 0 30 ároktői asszony árusította a háton, hátiruhába kötött kasokban cipelt portékát. Rendszeresen árusítók is voltak közöttük, akik nem maradhattak el a pénteki piacokról. Nemcsak a szegényebb sorsú családok, hanem gyakran a módosabbak is (pl. Bartha Gyuláné, Győri Kálmánné) rendszeresen piacoztak. Ha a Tisza a medrében volt, akkor az ároktői (saját gazdasági) réven keltek át és a Hosszúgáton közlekedtek, s úgy jöttekmentek Csegére. Árvíz idején &. tiszacsegei közúti révet használták. Általában csapatosan jártak, öt-hat asszony összefogott és úgy hozták az árut, a vállalkozó kedvűek kisebb lovas szekérrel jöttek. E közvetlen közelről tanulmányozott árucsere-forgalom irányította a figyelmemet az ároktői szőlő-, gyümölcs-, zöldségtermesztésre, jelesen az Irigyli" szőlőskertben folyó munkára. A faluról helyénvalónak tartjuk Fényes Eleket idézni: Ároktő magyar falu Borsod vm-ben. A Tisza jobb partján... vizenyő lapos vidéken. Határa 7407 / hold, mellyből 86 h szántóföld, 5507 rét és