EGY HITBIZOMÁNY HANYATLÁSA

Átírás

1 DESSEWFFY GYÖRGY EGY HITBIZOMÁNY HANYATLÁSA I. A Dessewffy-hitbizomány állapota 1924-ben Amikor 1924 október 1-én, segédtiszti minőségben a gróf Dessewf fy-család szolgálatéba léptem és a varjúlaposi központba kaptam beosztást, az uradalom tagbirtokai kétféle "szervezetben" moködtek, - mintegy 25 ezer kat. holdon. 1 A./ A családtagok kezelésében 111. közvetlen egyéni bérletben /kerekítve, kb./: 1./ Oros-Nagyszállás /malommal, kastéllyal/, b./ Molnár Viktor, Dessewffy Virginia férje kezelésében kh. 2. / yencsel lő /kastély/ dr. Hofer Cuno, Dessewffy Ilona férje kezelésében, és az Érhát Csajka Sándor bérletében kh. 3. / Hugyaj /=Érpatak/ Királytelek közvetlen kezelésében kh. 4. / Kaszaper /Csanád megyében/: gazdák bérletében /később megvették örökáron/ kh. A./ - összesen: kh. B./ A hitbizomány nagyobbik részét egy részvénytársaságszervezetben működtették: a Nyírség Mezőgazdasági és Ipari r.t. Nyíregyháza elnevezésű cég bérelte a hitbizomány birtoktesteit. Ennek igazgatósági elnöke gr. Dessewffy Emi 1, Királytelekpusztán. Jószágigazgatója: Rappensberger Károly, a később kialakított varjöiaposi központtal. A kereskedelmi igazgató, a Budapesten lakó Fekete Sándor, aki csak időnként jött Varjúlaposra. - Az innen vezényelt "bérelt" birtoktestek a következők: 1./ Nagybutyka 820 kh. 1.1 Balsa, RöTsás, Paszabcsúcs kh. 3./ varjúlapos /gépgyár, malom, olajsütö: jószágigazgatói lak/; Belegrád, Görögszállás kh.

2 4./ Hajnalos tanya /Tiszalők/ kh. 5./ NylrbéTteE /szeszgyér/: Cifraszálszállás kh. 6./ Baromlak /Nyírgelse/ 780 kh. 7./ Tokajhegyalja - Mádon pincékkel,úri lakkal.belsőséggel /benne: Gaál Jenő és felesége Dessewffy Mária/ 200 kh. B./ - összesen: kh. Emlékezetem szerint tehát a kétféle kezelésben lévő földek adnak kat. holdat, majdnem 25 ezer kh. területet. A továbbiakban csak érintőlegesen foglalkozom az i t t A./ csoportban szereplő tagbirtokokkai, hiszen az uradalmi gazdálkodás a B./ alatt felsorolt részvénytársasági keretben folyt, - ahol magam is dolgoztam. Az uradalom felelős vezetője a Görögszál lés-varjúlapos tanyán lakó Rappensberger Károly jószágigazgató. Két jószágfelügyelőséget szervezett: 1./ A központi jószágfelügyelőség vezetője Pöppel József l e t t, épp az én odakerülésem idején. Előzőleg ő Nagybutykán volt igazgató, innen került magasabb beosztásba Görögszállásra. /Felesége egyébként Rappensberger leánya, Franciska = Ferike./ Alegységei: a varjúlaposi, a Görőgszéllás-belegrádi, a Rózsás-paszabcsúcsi, nagybutykai, hajnalosi, tokajhegyaljai intézőségek. Irodája: Varjúlaoson, lakása Görögszálláson volt. 2.1 A nyírbélteki jószágfelügyelőség. Akkori vezetője Gulner Lipót. Központja, Gulner lakása Nylrbéltek - Nagyaszos Szeszgyár tanya. Alegységei: a szeszgyártanyai, a cifraszállási, a baromlaki /szalmadpusztai/ intézőségek. A kezdetben Nyíregyházán működött Nyírség r.t. iroda önálló épületet kapott Varjúlaposon: így a teljes irányítás innen történt. A központi adminisztráció irodavezetője Tójrös Pál főkönyvelő, cégjegyzési joggal. Helyettes Komjáthy Zoltán uradalmi számtartó, egyben a pénztár vezetője, a napszámosok bérfizetője. Dolgozott i t t három könyvelő Komjáthy közvetlen irányítása alatt: ők nemcsak pénz-, hanem anyagkönyveléssel is foglalkoztak. Egy gépírón kívül i t t működött az irodai szolga /hivatalsegéd/, Riegler János i s. - Rappensberger beosztottja még az uradalmi titkár, valamint a Budapesten lakó kereskedelmi igazgató is, akinek állandó vendégszobája van a központban.

3 II. Történelmi visszatekintés Az 1867-ben gr. Dessewffy Kálmán / / által alapított két elsőszülöttségi yencsellöi hitbizományba beletartoztak azok a területek is, amelyek Kálmán gr~. felesége, Kál lay Mária / / hozományaként kerültek ide /Nagykélló-Kállösemjén határa, Oros-Nagyszéllás-Nagybutyka-Baromlak környékén/. így értelmezhető évvel ezelőtti állapotként - az a kb. 40 ezer kat. holdnyi birtok, amely nagyságában hatodik volt a hazai hitbizományi uradalmak között. Magától érthetődik, hogy egy ilyen jelentős vagyonnak a kezelése sem könnyű, de súlyosbítja a helyzetet a sok családi vita, pl. az örökösödés kérdésében. A múltbeli dolgok megértéséhez elengedhetetlen az ilyen "problémák" érintése. a./ 1920-tól érvényes az a rendelkezés, amely szerint a hitbizományi birtokosnak ill. az azon ágból következő utódoknak Magyarország határain belül kell tartózkodniuk. Az ekkor tőlhaszonélvező Aladár / / gróf azonban erre nem volt hajlandó: állandóan Svájcban, majd Párizsban és Nizzában élt, itthon átmenetileg sem fordult meg.viszont lemondani sem hajlandó ahitbizomány haszonélvezetéről. - Természetesen: a magyar jog érvényesítésének reményében megmozdultak az esélyes rokonok, akik A- ladár gróf "után" következhetnek a haszonélvezet birtoklásában. Párhuzamosan kellene megtalálni azt a megoldást is, hogy milyen módon kártalanítandó Aladár gróf három leánya. Ők: Mária / /, férje Gaál Jenő / /: Ilona / /, férje Hofer Cuno /megh. 1931/; Virginia /1891-?/, férje báró Molnár Viktor /1884-I954/. Ami a "folytatást" i l l e t i : elsősorban a rokonsági fokban legközelebbiek jöhettek számításba: az 1867-i, alapító Kálmán / / gróf testvérének, Ferenc / / grófnak az unokái, azaz a Királytelken élő Dénes / / és Béla / / grófok. Ok már koros férfiak s jelentős magánvagyonuk is van, kb. 20 ezer kat. hold /Királytelekpuszta, FInta-Sáros megyében, Hanusfalva, Zubna - Zemplén megyében/. Vagyonuk nagysága miatt nem vállalhatták /volna/ már a hitbizományi birtoknak az e l látását i s. - így került előtérbe az alapító Kálmán gróf apjának, Sámuel / / gróf testvérének: József / / grófnak az ága, nevezetesen az akkor Büdszentmíhőlyon még élő Aurél gróf / /, aki egyébként 1917-ben az utolsó országbíró, a tekintélyes szentmihályi uradalom tulajdonosa. "5 lemondott f i a, Emi 1 / / javéra, ki ebben az időben örökölte meg - harmad unokatestvéreitől - a jelentős Királytelekpusztát. Emil gróf családja még tovább gazdagodott, legfiatalabb f i a, Gyula /sz. 1909/ örökölte meg a királytelki testvérek zempléni /hanusfalvi-zubnai/ birtokait, kastéllyal. Emi 1 gróf Királytelekpusztán rendezkedett be: legidősebb f i a, Aurél / / javára lemondott a vencsellői hitbizományotti esedékes vagyon haszonélvezetéről a

4 szentmihályi kastély és birtok Tivadar / nevű középső fiáé legyen; a legkisebb, az 1909-ben született manapság Braziléban élő Gyula pedig a királytelki központi gazdaságot vezesse, bírja az ottani kastéllyal együtt. Itt már azt a helyzetet adtam elő, amely 1930-ban, Dessewffy Aladár majoreszkó halála után ténylegesen bekövetkezett. Vagyis Aurél gróf / / lett az uradalom haszonélvezője. Első dolga volt, hogy 1937-ben megszűntette a Nyírség Mezőgazdasági és I- pari r.t. "bérleti" viszonyait s az egész uradalmat saját kezelésébe vette át. 2 - Nehezebben rendeződött az elhunyt Aladár gróf három lányának a kielégítése. Az új hitbizományi haszonélvező Aurél gróf negyedfokú unokatestvére a három leánynak. Mivel nem kis értékű birtokokról van szó, hosszadalmas, drága, szinte végeláthatatlan pereskedésre van kilátás. Ennél sokkal jobb megoldás /lenne/ a megegyezés, részben birtokokkal, részben készpénzzel történő kielégítéssel. Végre: erre került sor, Virginia /Molnárné/ Orost, Nagyszállást kapta meg, Ilona /Hofer özvegye/ pénzben kapott kielégítést, Mária, /Gaálné/ pedig Nagybutykához jutott. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a minden figyelmeztetés ellenére külföldön maradt Aladár életében, majd a pereskedések-egyezkedések idején is kel lett a földeken gazdálkodni. Ennek érdekében szervezték meg a már többször említett "családi" részvénytársaságot, a Nyírség r. t - t, - elsősorban azokból a birtokrészekből, amelyek nem a külföldön élő majoreszkó leányainak házikezelésében álltak. Ugyanakkor azonban ebben a bérletben hasznosított r.t-ben bennevoltak a haszonélvező leányok férjei illetve a reménybeli új haszonélvező és képviselői. Az r.t. elnöke Emil gróf: a majoreszkó leányainak képviselője Porkoláb Zoltán nyíregyházi ügyvéd, a "jövőbeli" haszonélvezőt Tomjáthy Kázmér nyíregyházi ügyvéd képviseli, - aki egyben a Nyírség r.t. jogtanácsosa is. Komjáthy egyébként a harmincas évek közepén Budapestre helyezte át működési területét, az általa vezetett ügyeket ügyvédtársa, Rózsavölgyi László vette át.3 b./ Ilyen előzmények, folyamatok és okok következtében lassan fogyatkozott az egykor hatalmas hitbizományi = A Rózsa tanyából részesültek, tiszteletdíj gyanánt, a jogi képviselők. A tanya nagyobbik részét, a t i s z t i lakkal egyetemben, 100 kh-t, a rakamazi malmos Brandstetterné vette meg. A pénz a majoreszkó leányainak kielégítését célozta. = A majoreszkó leánya és férje, Hofer Cuno Vencsellőről Királyrétre költözött, amikor Aurél gróf megházasodott és feleségével igénybe vette a vencseliői kastélyt. - Hofer egy nagyobb erdőrészt vásárolt, ahol kőbányát és fűrésztelepet működtetett: 50 kh-s parkot alakított ki udvarházzal, vendégszoba-szárnnyal, csónakázó tóval. = A kártalanítások érdekében kellett a paszabcsúcsi gazdaságnak a rakamazi kövesút környéki tábláit parcel1 áztatni, e l -

5 adni: e területek közigazgatásilag Vencsellőhöz tartoztak. s A régi Görögszál 1 ás tanyán és a Rózsás tanyán alkalmi lag már régebben is volt parcellázás, eladás, de ezidőben ez a két tanya már teljes egészében megszűnt az uradalom számára. A Csanád megyei Kaszaper határában lévő kh. birtok előbb bérletben volt, márcsak a távolság miatt is, a bérlők hamarosan az egész birtokot megvásárolták. A ~ baromlaki gazdaság, parcellázása után, lassanként teljesen "elfogyott", a befolyt összegek a kártalanításhoz kellettek. S bár ezek az összegek meglehetősen nagyok, a birtokot terhelő adósságok kitisztázása után ezekből kevés maradt, de mindenképpen célja volt ezeknek az eladásoknak, hogy a végülis megmaradt hitbizományi terület tehermentesen állhasson s folytathassa életét, feladatát. - A tranzakciók lebonyolítása után maga a hitbizomány, Aurél gróf saját kezelésében és irányítása alatt kb. a következőképpen állt: Nyírbeitek-Szeszgyár tanya, Cifraszállás kh. Tisza lök-rajnaios tanya kh. Tokajhegyalja 100 kh. Vencsello kastély, rét 100 kh. házikezelésben összesen kh. = Az eladás, közvetlen értékesítés még nem fedezte a szükséges költségeket, így a hiányzó összeg előteremtésére haszonbérbe kellett adni a hitbizomány három, talán legértékesebb" gazdaságát - 25 esztendőre úgy, hogy a bérlők azonnal kifizették e gazdaságok élő- és holt leltárát akkori értékben, ami igen jejentős összeg. Maga az évi bér kat. holdanként két mázsa búza: ennek napi értékét évente előre kellett a bérlőknek kifizetniük. Ezek: Varjúlapos tanya Engel és Rottmann bérletében kh. Belegrád tanya Friedmannn és f i a bérletében kh. Paszabcsúcs tanya Reich Vilmos bérletében kh. És idesorolandó Érhát is ez már régebb idő óta Csajka Sándor bérletében állt kh. bérletben összesen kh. Ez tehát a megmaradt hitbizományi terület, összesen a kétféle

6 tétel: kat.hold ben -. Az 1867-ben, Kálmán gróf által alapított hitbizomány kb. 40 ezer kh-nyl birtok, mint erről fentebb már szó volt: akkor az ország legnagyobb hitbizományi u- radalmai között a hatodik. - Az 1920-as években, az első világháború utáni földreformok stb. után ez a terület kb ezer kh-ra csökkent. Majd az 1930-as évek végére, az előző majoreszkó hátramaradott családtagjainak területi és pénzbeli kiegészítése után immáron kh. maradt, - s ez került aztán földosztásra 1945-ben. = A romlás hátterében folyt egy, még ma sem minden részletében ismert "mesterkedés", amely a majoreszkó két veje: Molnár Viktor és Hofer Cuno együttműködésével majd kemény ellenségeskedésével folyt, megannyi részlet-perrel. Még a húszas évek elején, az inflációs időkben nagy reményekkel és nyereséggel kecsegtető, de ingatag alapokon álló, hamarosan veszteségessé vált közös vállalkozásokat indítottak. Folytatásként egymást vádol tárittukások miatt, annál inkább elkeseredetten, mert világos megosztást, felelősséget vállaló-megjelölő szerződéseket soha nem írtak alá, ráadásul a külföldön élő majoreszkónak szinte kizárólag szóbeli üzeneteire hivatkozva döntöttek a sógorok - a p i l l a natnyi erőviszonyok és érdekek szerint. így következett el a harmincas évtized vége, amikor a hitbizomány területének lényeges csökkenése miatt már nemigen volt szükség magasabb képzettségű vezetőkre, annál is kevésbé, mert maga Aurél gróf is gazdasági akadémiát végzett jó szakember, körültekintő gazda. Ugyanakkoriban a visszacsatolások következtében a földművelésügy országos felügyeleti feladatai lényegesen megnőttek: igy 17 éves uradalmi gyakorlatomat, szakképzettségemet ls figyelembe véve, az illetékesek szívesen vették érdeklődésemet a Földművelésügyi Minisztériumban. Mindezek eredményeként 1942 január 1-i hatállyal kineveztek gazdasági felügyelőnek - Pest megyébe, budapesti székhellyel. III. Néhány epizód, mozaik a hitbizomány hétköznapjaiból a./ Az uradalmi iskolák és tanítóik: Munkaköri feladataim közé tartoztak a gőrögszál1ási és a paszabcsúcsi iskolák ügyei i s. A görögszállási a régebbi, ott Hadházy György uradalmi tanító működött. A paszabcsúcsi, nagyobb uradalmi iskolát odaérkezésem idején építették f e l, de a tanítóházaspárnak szánt lakást Schultz Lajos uradalmi állatorvosnak adták oda: érdeke a gazdaságnak, hogy az ott fekvő nagyértékű ál latállomány miatt kinnlakjék az állatorvos. Az új iskolába 1924 őszén Oscsenda Béla került tanítónak: lakása az új iskola irodája lett, étkezni pedig bejárt hozzánk, Varjúlaposra a t i s z t i étkezdébe. Ez kb. egykilométeres utat jelentett számára, de az akkori nehéz elhelyezkedési viszonyok között ez nem számított nehézség-

7 nek, sérelemnek. Oscsenda lelkiismeretes tanító volt, szerette a gyerekeket, tanítványai is ragaszkodtak hozzá: felvidéki fiú, s magam is onnan származva, felfedeztük, hogy gyakorolhatjuk olykor szlovák /akkoriban úgy mondtuk: tót/ nyelvtudásunkat i s. Évek múltával megoldódtak a lakásproblémák is: Tőrös Pál főkönyvelő Nyíregyházára került, megürült a paszabcsúcsl likasa: ide jöhetett az ezeddig a tanítói lakásban élő állatorvos. Hadházy éppen akkoriban nősült, felesége is tanító, így átjöhettek Görögszéllásról ebbe a nagyobb, kéttanerős iskolába, lakásába. Oscsenda pedig, még nőtlen ember lévén átköltözött a görőgszállási, kisebb iskola tanítói lakásába, természetesen jobb körülmények közé, mint volt emitt az irodában. És itt most már évtizedeket kell át ugornom: Hadházy, gondolva a nyugdíjas évekre, a Paszabcsúcs a- l a t t i parcellázásokból házhelyet vásárolt, elkezdte a kert gyümölcsfákkal betelepítését, hogy nyugdíjaskorukban a maguk gazdái lehessenek. Hadházy idősebb volt mint én, bizony már nem tudom, hogy ott maradtak-e vagy Nyíregyházára költöztek,élnek-e még egyáltalában. - Oscsenda Görögszálláson megházasodott, fiacskája születéséről is hallottam. Mivel a tanya megszűnt, az iskolának nem volt növendéke, a bashalmi határbeli iskolába kerüléséről még volt hírem. 8 is vett telket, építkezett; még Bashalmán halt meg. Felesége aztán gyermekével Királytelekre költözött, - mint ezt 1980-ban hallottam. b./ Szomszédság és nyelvgyakorlat Az 1925/26. gazdasági évben hozzám tartozott az a hét, e- gyenkként 50 kh-s tábla, amelyiknek nyugati oldalán már kisebb területek eladásra kerültek: a nyíregyházi hatérbeli bokortanyák gazdái, az u.n. tirpákok vették meg ezeket. Többször is gyalog jártam be ezeket a földeket-táblákat, nagy figyelmet szentelve a már az ősszel elvetett gabonavetésekre. így fordultam meg a nyugati táblákban is: egyszer éppen szép, vénasszonyok nyarának idején, s örömmel vizsgálgattam a szépen megbokrosodott őszi vetéseket. A szomszédos terület gazdája f e l f i g y e l t rám, egyszer át is jött, hogy közösen vegyük szemügyre a fejlődő vetést. Udvariasan szólított meg, szólt hozzám, de felvidéki fülem azonnal észlelte az i t t meglehetősen szokatlan akcentust, s jó kedvemből szlovákul válaszoltam neki. Csudálkozással vegyes öröm ült ki a napbarnított öreg gazda arcára, s attól kezdve kellemes barátságba kerültünk, némi nyelvgyakorlat ürügye alatt. Érdekes, hogy olykor a távolabbi Füzes bokorból is jöttek tirpák gazdák, hogy egy kicsit beszélgethessünk apáink nyelvén. Éppen a közös határon szomszédomnak szép dinnyeföldje volt, mindig meg-megkínált kóstolóval. Nyáron aztán, amikor délben már nagy a meleg, szomszédom azzal kedveskedett, hogy ő már hajnalban leszedte az ajándékul kiszemelt görög vagy sárga dinnyét, ezeket a táblát szegélyező fák árnyékába tette el, hogy akkor is hűsíthessem magamat a finom dinynyékkel, amikor esetleg mér ő nem volt kint a földjén, mire én odaérkeztem.

8 c./ Egy kis szakértői különmunka Az 1930-as évek elejétől kormányzatunk általában igyekezett felszabadítani a nagybirtokok kötöttségeit, lehetővé téve részbeni értékesítésüket i s. így megfelelő keretek között parcellázásokat lehetett végrehajtani, ezek aztán eladhatók - éppenséggel az ott lakó dolgozó parasztoknak. Ez már gyakorlat volt a mi, vencsellői hitbizományunkban, amikor ezzel a kérdéssel kívántak foglalkozni a nem távoli Tiszadobon, az Andrássy grófok hitbizományi központjában. Mivel akkori főnökö"nü Dessewffy Aurél gróf, - édesanyja révén - rokonságban állt ezekkel az Andrássyakkal, szóba került köztük ez az ügy s az, hogy szakértői segítség gyanánt adjon engem "kölcsön" Aurél gróf a vitás családi kérdések megoldásához. T.i. nemcsak egyszerű parcellázásról volt szó, hanem egyes leányági rokonok ugyanakkori kielégítéséről i s. Az egyezkedés mindenképpen bizalmas, peren kívüli, csendes megegyezéssel záruló megoldást kívánt. - Az Andrássy hitbizomány képviselője, gazdasági szakértője id. Lates Kálmán, az uradalom jószágfelügyelője, akit neves szakemberként régebbről ismertem: ez "kiküldetésem" elvállalását is megkönnyítette. - Figyelmes munkával készítettük elő a megegyezést: eszerint a majoreszko leánytestvérének elsősorban a tiszadobi központtól távolabb eső bírtokrészeket jelöltük meg, a Sándor grófnak megmaradt részeket pedig a Tiszadobhoz közelebb fekvő, a központi kormányzás szempontjából kedvezőbb fekvésű földeket jelöltük meg. Ráadásul Ilona grófnő értékesíteni kívánta a számára jutó földeket, s ezek - már fekvésüknél fogva - parcellázásra alkalmasabbak is voltak. Ilona grófnő érdekeit én képviseltem: ő i s, Sándor gróf is azonnal e l fogadta a közösen tett javaslatainkat, így aztán munkámat a grófnő illő tiszteletdíjjal is honorálta, megelégedésének egyidejű kifejezésével. IV. Epilógus Az előbbi fejezetben is szó volt már arról, hogy a kötött birtokok értékesítési akadályait igyekezett a kormányzat a 30-as években csökkenteni. Ezzel a főldmívelő nép igényeinek részbeni kielégítése is lehetővé vált; ugyanakkor serkentették a nagybirtokosokat, hogy a tényleges mezőgazdasági termelés mellett mezőgazdasági vagy másféle ipari tevékenységeket vezessenek be, honosítsanak meg uradalmaikban. Ez lényeges területi "megtakarítással" is járhatott, további parcellázási, értékesítési műveletek lebonyolításához is vezetett. Ez legjellegzetesebben a Dessewffy-hitbizománynak az Aladár gróf lányai kielégítése során, a Mária grófnőnek juttatott Nagybutyka tanyán mutatkozott meg. A grófnő férje, Gaál Jenő - Katónatiszt, nem ért a gazdálkodáshoz, nem érdekli a falusi élet, pénzre van szüksége. így, az idetartozó Hugyaj-Érpatak is erre a sorsra jutott. A parcellázás folytán először a gazdaság alkalma-

9 zottait elégítették ki, majd a község és a közeli ujfehértó lakosai vásárolhattak i t t parcellákat. Magát az intézői lakot a gazdasági alkalmazottak vezetője végkielégítésként kapta meg, az általa addig is használt kerttel együtt. A befolyt pénzből - az i - par támogatása gyanánt - Bauxit részvényeket vásároltak: annál is inkább, mert az akkori haszonélvező Aurél gróf fiatalemberként maga is vállalkozó erőt érzett magában, s mivel ő is meglehetősen sok Bauxit részvénnyel rendelkezett, meg is választották a Bauxit r.t. alelnökének. Ezt viszont, 1945 után különösen szemére hányták az akkori illetékesek és letartóztatták. A vizsgálat során nem tudtak rábizonyítani semmilyen "népei lenes" cselekedetet. Kiszabadulása után szabályos kivándorlási engedélyt kért és kapott, s feleségével, két kiskorú fiú gyermekével, kisebb ingóságaival együtt Braziliába vándorolt k i. Mindez egyben a hitbízomány-birtokos Dessewffy -család hazai szerepének és magénak a hitbizomány történetének végét is jelentette.

10 JEGYZETEK 1./ A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei önkormányzat Levéltára Helytörténeti Tanulmányok c. sorozatának VII. kötetében jelent meg régebbi mezőgazdasági témájú dolgozatom: Nagyüzemi gazdálkodás a két világháború között címmel. /Egy fejezet a Dessewffy-hitbizomány történetéből./ Mivel e mostani dolgozatom ugyanezzel az uradalommal foglalkozik gazdaságos családtörténeti szempontból, elkerülhetetlen volt bizonyos adatok ismételt idézése, összefüggések emlegetése a mostani olvasó kellő eligazítása érdekében. 1.1 Aladár gróf a kővetkező levéllel értesítette az uradalom a l - kalmazottait az új helyzetről: "Értesítem, hogy a Nyírség Mezőgazdasági és Ipari r. t. által haszonbérelt összes ingatlanokat házi kezelésbe vettem. A Nyírség r.t-vel kötött megállapodásom szerint az alkalmazottakat, tehát úgy a t i s z t i kart, mint a cselédséget is átvettem. Midőn ezt tudomásulvétel végett közlöm, értesítem, hogy munkakőre változatlan marad, s így jogviszonyában csak annyiban történt változás, hogy munkaadója ezután nem a Nyírség Mezőgazdasági r.t., hanem én vagyok. - Félreértések elkerülése végett hangsúlyozom, hogy szolgálati járandósága s minden egyéb igényei csak k i zárólag azok, amelyek az ön és a Nyírség r.t. között létrejött szolgálati szerződésben meg vannak említve, és hogy ezen felül ön semmi egyébre velem szemben nem tarthat igényt. Végül közlöm, hogy külön szolgálati szabályzat nincs, s a szolgálati rendelkezéseket, amennyiben ennek szükségessége fennforog, magam fogom megállapítani s önnel közölni. - Kérem, hogy ezen levelemben foglaltakat írásban is tudomásul venni szíveskedjék. Vencsellő, 1937 évi december 1-én." 3./ Komjáthy készpénzben nyert kielégítést ügyészi munkásságáért, a másik két ügyvéd birtokrészeket kapott. Rózsavölgyi 200 kh-t a varjúlaposi gazdaságból, a rakamazi kövesüt melletti négy táblát. Itt ő tanyát építtetett s azon gazdálkodni kezdett. - Porkoláb ugyancsak 200 kh-t kapott a Rózsás tanyából, egy kisebb tanyarésszel /istállóval, magtárr a l /. Ezen kívül Porkoláb még 100 holdnyi szomszédterületet vásárolt a kapott birtokhoz. - Itt jegyezhető meg, hogy Komjáthy Kázmér / / már a húszas évek elején nagy telket vásárolt a nyíregyházi Széchenyi utca déli oldalán a Kovács Zsigmond-féle parcellázásból: ott egyedül álló emeletes, előkertes villaszerű házat építtetett Kovács Dezső tervei szerint, i f j * Tóth P á l kivitelezésében /1923/. Amikor a harmincas évek második felében Budapestre helyezte át irodáját, a ma 30. számú úrilakot az Angolkisasszonyoknak adta e l : ők le-

11 ányinternátust rendeztek itt be. / Ezt a célt szolgálta a ház a továbbiakban is./ Komjáthy megvette Budapesten a Kecskeméti u. 1. sz. nagy belvárosi bérházat a Kálvin tér sarkán: ez Budapest ostromakor elpusztult.az évtizedeken át üres telekre tavalyelőtt épült fel a Hotel Korona.