Irodalom. Tankönyv. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

Átírás

1

2

3 Irodalom Tankönyv Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

4 A kiadvány megfelel az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet 5. sz. melléklet: Kerettanterv a gimnáziumok évfolyama számára továbbá a 6. sz. melléklet: Kerettanterv a szakközépiskolák évfolyama számára előírásainak. Tananyagfejlesztő: Hartai László, Nényei Pál, dr. Urbán Péter, dr. Vincze Ferenc Vezetőszerkesztő: Valaczka András Alkotószerkesztő: Velkey György László Tudományos szakmai lektor: dr. N. Pál József, dr. Tarján Tamás Pedagógiai lektor: dr. Bodó Márton Fedélterv: Korda Ágnes A borító Orlai Petrich Soma Petőfi Sándor című festményének felhasználásával készült Látvány- és tipográfiai terv: Slezák Ilona, Diószegi Tamás Fotók: 123RF, Cultiris: Gordon Eszter, Szilágyi Lenke, Szűcs Enikő, Páll Gábor, Lazányi István, Vahl Ottó; /akg/bildarchiv Steffens; /INTERFOTO/ATELIER S; /Bridgeman Art Library; /Lebrecht Authors; /Victor Bazhenov/Lebrecht Music & Arts; /AKG-Images/Erich Lessing; /Anne Purkiss/Lebrecht Music & Arts, Petőfi Irodalmi Múzeum, Országos Széchényi Könyvtár, Fényképtár/Gadányi György, Déri Múzeum, Fortepan A tankönyv alkotói ezúton is köszönetet mondanak mindazoknak a tudós és tanár szerzőknek, akik az elmúlt évtizedek során olyan módszertani kultúrát teremtettek, amely a kísérleti tankönyvek készítőinek is ösztönzést és példát adott. Ugyancsak köszönetet mondunk azoknak az íróknak, költőknek, képzőművészeknek, akiknek alkotásai tankönyveinket gazdagítják. ISBN Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Felelős kiadó: dr. Kaposi József, főigazgató Raktári szám: FI Műszaki szerkesztő: Szalay Ildikó Grafikai szerkesztő: Róth Ágnes Nyomdai előkészítés: Ecsedi Gabriella Terjedelem: 18,54 (A/5 ív), tömeg: 333 gramm 1. kiadás, 2014 Nyomta és kötötte az Alföldi Nyomda Zrt., Debrecen Felelős vezető: György Géza vezérigazgató A nyomdai megrendelés törzsszáma:

5 Bevezető A felvilágosodás Európában és Magyarországon Tisztelt Kollégák! Kedves Diákok! Tankönyvünk a kerettantervben előírt tananyagot tárgyalja. A könyv kísérleti tankönyv: a kipróbálási időszakot követően a tanárok visszajelzései alapján fejlesztésre, átdolgozásra kerül. Igyekeztünk az ismereteket tömören összefoglalni, a szorosan vett törzsanyaghoz kapcsolódó kiegészítő szövegeket pedig a portál kapcsolódó felületein elhelyezni. Ennek megfelelően a kötet elsődleges célja a diákok kalauzolása a sokféle tudásbázis között, azok a tudáselemek pedig, amelyek szétfeszítenék e kalauz kereteit, a digitális háttéranyagokban lelhetők föl. A részletes műelemzések és az emelt szintű érettségire készülők számára kínált tananyag-kiegészítések is itt keresendők. Tankönyvünkben minden fejezet egy-egy oldalpárt alkot. Az ismeretközlést rövid felvezetők és kérdések előzik meg, amelyek reményeink szerint segítenek abban, hogy az új anyag kapcsolódni tudjon az előismeretekhez vagy a személyes tapasztalatokhoz. A fogalmak és a kapcsolódó szöveganyag feldolgozását segítő kérdések mellett megtalálhatók a leckékben közös megvitatásra alkalmas témafelvetéseink is. A tankönyvhöz tartozó szöveggyűjtemény összeállításánál arra törekedtünk, hogy minden leckéhez, még a bevezető jellegűekhez is, tartozzék értelmezendő szöveg. Az Irány a szöveg modulok világosan jelzik a javasolt olvasmányokat. A leckéket mindig kitekintő modul zárja. Ezekben kortárs vagy modern kori szövegeket vagy mai filmrészleteket kapcsolunk asszociatív módon a klaszszikusokhoz. A kiegészítő olvasmány kapcsán ötletet adunk szövegalkotási feladathoz is. A feladatok felváltva gyakoroltatják az érvelő, az összehasonlító és az értelmező szövegalkotást. Bízunk benne, hogy kiadványunk hatékonyan segíti majd az Önök munkáját és a diákok előrehaladását egyaránt. Ez a tankönyv arra hivatott, hogy segítse az irodalommal való ismerkedéseteket. Milyen művek kerülnek szóba ebben a kötetben? Elsősorban a század témakörei, a felvilágosodás és a romantika alkotói, de röviden sort kerítünk a realizmus korai szakaszával való megismerkedésre is. Ahol csak lehet, igyekeztünk olyan szövegrészleteket vagy teljes műveket figyelmetekbe ajánlani, amelyek a kor egészének jellegét is megmutatják. Így egy-egy alkotás elolvasásával az adott korról általánosságban is szerezhettek valamiféle benyomást. Az ismeretközlő szövegek mellett kérdéseket, fogalmi meghatározásokat is találtok a tankönyvi leckékben. De a legfontosabb, hogy számos ponton olyan lehetőségekre bukkanhattok, amelyek a Ti alkotó közreműködésetekre építenek. A leckék felvezetői és zárlatai mellett a Vitassuk meg! felvetések is arra hívnak meg Benneteket, hogy alkotó módon vegyetek részt a tananyag megismerésében. Elvégre is az irodalom nem valami szoborként megkövült világ, amelyet csak távolról szabad csodálni, hanem olyan dolog, amelybe mi magunk is alkotó módon kapcsolódhatunk be. Használjátok a szöveggyűjteményt s a digitális tananyagot is! Ez utóbbiban található meg többek között számos részletező műelemzés, és itt közöljük azokat a filmrészleteket is, amelyek kapcsán szöveget alkothattok. Sok sikert kívánunk a tanulmányaitokhoz! A kötet szerkesztői A kötet szerzői

6 Tartalom I. A felvilágosodás Európában és Magyarországon A felvilágosodás... 8 A regény a 18. században A levélregény Voltaire: Candide, vagy az optimizmus A magyar felvilágosodás A testőrírók Csokonai Vitéz Mihály pályája Csokonai Vitéz Mihály ódái A Lilla-versek Csokonai Vitéz Mihály elégiái Berzsenyi Dániel pályája Berzsenyi Dániel elégiái I Berzsenyi Dániel elégiái II Berzsenyi Dániel ódái Összefoglalás II. romantika és realizmus Európában Az európai romantika. Líra A romantikus regény A verses regény Az orosz romantika, Puskin Puskin: Jevgenyij Anyegin Az Anyegin és a történetmesélés szabadsága Az Anyegin jelentősége és utóélete Gogol és a realizmus kezdetei Stendhal Honoré de Balzac Összefoglalás III. A magyar romantika irodalma Magyar romantika, magyar nemzettudat A romantika irodalma Magyarországon A Bánk bán előzményei és születése A Bánk bán szerkezete és karakterei Bánk bán jelleme A Bánk bán jelentősége Kölcsey Ferenc pályája Kölcsey Ferenc költészete az 1810-es és '20-as években Kölcsey Ferenc: Himnusz Kölcsey Ferenc: Vanitatum vanitas Kölcsey Ferenc költészete az 1830-as években Kölcsey Ferenc prózai művei Vörösmarty Mihály pályája Vörösmarty Mihály: Szózat Vörösmarty Mihály gondolati költészete Vörösmarty Mihály: A merengőhöz Vörösmarty Mihály: Az emberek Vörösmarty Mihály kései versei A Csongor és Tünde műfaja, előzményei A Csongor és Tünde értelmezése Petőfi Sándor pályája A népiesség Petőfi Sándor költészetében A Felhők-ciklus költészete Petőfi szerelmi költészete Petőfi Sándor: A XIX. század költői Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet Petőfi Sándor forradalmi költészete Petőfi Sándor kései tájleíró költészete Petőfi Sándor: Az apostol Petőfi Sándor: A helység kalapácsa Jókai Mór pályája Jókai Mór: Az arany ember Jelképes motívumok Az arany emberben Összefoglalás IRODALOM I ADAPTÁCIÓK A FILMMŰVÉSZETBEN IRODALOMELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÓ FOGALOMTÁR KIEJTÉSI LISTA FELHASZNÁLT IRODALOM Vajda Júlia (Wilhelm Egger, 1825, részlet, a Déri Múzeum Gyűjteménye)

7 A felvilágosodás Európában és Magyarországon I. A felvilágosodás Európában és Magyarországon

8 A felvilágosodás Immanuel Kant filozófus a következőképpen fogalmaz Válasz a kérdésre: Mi a felvilágosodás című művében: A felvilágosodás az ember kilábalása maga okozta kiskorúságából. Kiskorúság az arra való képtelenség, hogy valaki mások vezetése nélkül gondolkodjék. Magunk okozta ez a kiskorúság, ha oka nem értelmünk fogyatékosságában, hanem az abbeli elhatározás és bátorság hiányában van, hogy mások vezetése nélkül éljünk vele. Sapere aude! Merj a magad értelmére támaszkodni! ez tehát a felvilágosodás jelmondata. Nagykorúként milyen döntéseket kell meghoznunk? Mondj példát! Mi mindenben döntöttek helyettünk előzőleg a szüleink? Kiskorúként is lehettek saját döntéseink? Sapere aude! Merj gondolkodni! Amikor az elmúlt év végén a francia klasszicizmusról tanultunk, már szóba került a felvilágosodás kulturális és tudományos mozgalma is, amely részben a klasszicizmussal egy időben, részben azt követően bontakozott ki. A 18. században, a fény századában élte virágkorát. Azt mondtuk, hogy e mozgalom célja, hogy a hagyománytól, vallási képzetektől és politikai uralomtól függetlenül, a tiszta emberi értelem alapján értelmezze újra a világot. Nemcsak a magyar felvilágosodás szó, hanem német (Aufklärung), francia (Lumières) és angol (Enlightenment) megfelelője is utal a fényre és a világosságra. A kor legfontosabb gondolkodói, például John Locke vagy Isaac Newton, mind meg voltak győződve róla, hogy a világos értelmen alapuló tudományos megismerés számára minden hozzáférhető. Ezért lett a felvilágosodás jelszava a római Horatius tanácsa: Sapere aude! Merj gondolkodni! Az enciklopédisták A felvilágosodás gondolkodói szerint a korábbi korszakok képtelenek voltak a tiszta és világos gondolkodásra. Ezért mindent újra kell értelmezni ésszerű alapokon. Így merült fel az es évek elején Franciaországban egy mindenre kiterjedő, a világot egészében feltáró és bemutató Enciklopédia megírásának gondolata. Azokat, akik részt vettek ebben a vállalkozásban, enciklopédistáknak nevezzük. Vezetőjük, az Enciklopédia szerkesztője és számos szócikk írója Denis Diderot volt. A 28 kötetből álló sorozat re készült el, s mivel egy-egy szócikke a társadalom kényes kérdéseit is feszegette, nemcsak művelődéstörténeti szempontból fontos, hanem a század társadalmi mozgásaira is hatott. A német klasszika A 18. század második felének német irodalma az egyik legnagyobb hatású korszak az irodalom történetében. A kor esztétikai gondolkodását olyan ma is olvasott szerzők határozták meg, mint Winckelmann és Lessing. A német felvilágosodás legfontosabb szerzői Johann Wolfgang Goethe ( ) és Friedrich Schiller ( ). Az általuk meghatározott irodalomtörténeti korszakot német klasszikának, vagy a korszak szellemi központja, Goethe és Schiller lakóhelye után weimari klasszikának nevezzük. (Az elnevezés megtévesztő lehet, hiszen a német klasszika majdnem száz évvel a francia klasszicizmus után alakult ki, és sok szempontból különbözött tőle.) A német felvilágosodás alkotói is nagy tisztelettel fordultak az antik klaszszikusok felé, de a színházról például egészen másként gondolkodtak, mint a francia klasszicista dráma teoretikusai. Boileau merev, arisztotelészi alapokon nyugvó szabályaival szemben ők a műalkotás egyediségét, a teremtő zsenialitás fontosságát hangsúlyozták, és a francia drámaírókkal ellentétben inkább Shakespeare színházáért lelkesedtek. A német felvilágosodás fontos irányzata a szentimentalizmus. A szentimentalizmus az emberi érzelmek fontosságát hangsúlyozta, s pályájuk elején Schiller Johann Wolfgang von Goethe és Johann Christoph Friedrich von Schiller (Ernst Rietscher, 1857) 8

9 A felvilágosodás Európában és Magyarországon (Ármány és szerelem) és Goethe (Az ifjú Werther szenvedései) is ezt az irányzatot követte. A szentimentalizmus érzelmessége a klasszicizmus szigorával szemben immár a romantika felé mutat. A német irodalomban az átmeneti korszak egy korabeli dráma címe nyomán a Sturm und Drang elnevezést kapta (vihar és előretörés). A nép önmagában mindig jót akar, de nem mindig tudja önmagától, hogy mi a jó. (Jean-Jacques Rousseau: A társadalmi szerződésről, Mikó Imre fordítása) Értelmezd Rousseau kijelentését! Hogyan küszöbölik ki a modern demokráciák az általa említett problémát? Mi lehet a garancia a helyes politikai irányra ott, ahol nincs demokrácia? Vitassuk meg! Irány a szöveg! 1. Olvasd el a szöveggyűjteményben található Goethe-verset, A Tündérkirályt! Mi a vers beszédhelyzete? Milyen lényeges dolgot tudunk meg, és mi az, ami homályban marad? 2. A történet képzelet és valóság határán játszódik. Gyűjtsd össze, hogy mely szereplők és mely megszólalások tartoznak egyik és másik dimenzióhoz! 3. Milyen valós és milyen képzeletbeli díszletekkel jelenik meg a versben a halálfélelem? 4. Ellentétnek vagy párhuzamnak gondolod a túlvilági víziókat és a való világ zord időjárását? Indokold! 5. Olvasd el a Vándor éji dalát! Hány gondolategységre osztható a költemény? Melyek ezek? Melyik rész szól a természetről, és melyik az emberről? 6. Hogyan értelmezhető a vers beszédhelyzete? Ki lehet a megszólított? Fogalmak felvilágosodás: a század ideológiai, filozófiai, esztétikai eszmerendszere; az elnevezés arra utal, hogy az emberiséget a tudatlanság sötétjéből az ész, a fény birodalmába kell átvezetni racionalizmus: filozófiai irányzat a században, azt vallja, hogy az emberi megismerés forrása a ráció, az ész, s fogalmaink a tapasztalat előtt és attól függetlenül léteznek empirizmus: az a filozófiai alapelv (17. század), amely szerint minden megismerés egyedüli alapja a tapasztalat deizmus: filozófiai irányzat, amely szerint Isten megteremtette a világot, de nem avatkozik be a működésébe Sturm und Drang: átmenet a klasszicizmus és a romantika közt weimari klasszika: a német felvilágosodás irodalmának kulturális központjára, Weimarra utaló irodalomtörténeti fogalom, amely elsősorban Goethe és Schiller 1800-as években kifejtett művészeti programját, irodalmi munkásságát foglalja magába Egy huszadik századi regény Goethe életének azt az epizódját dolgozza föl, amikor sok-sok év után felkeresi a nagy írót hajdani szerelme (Thomas Mann: Lotte Weimarban). A regény a második világháború után hirtelen az érdeklődés középpontjába került egy furcsa eset kapcsán. A náci főbűnösök perében az ügyész tévedésből úgy idézte a regény sorait, mintha azok Goethétől származnának. Olvasd el a regény részletét, majd írj érvelő esszét ezzel a címmel: Szeretheti-e népét és hazáját az, aki bírálja? Írásodban vedd figyelembe ezeket a szempontokat is: 4 a képzeletbeli Goethe szavai a németségről ugyanez a kritika a huszadik századi fejlemények tükrében Ady Endre magyarságverseinek párhuzamos példája miért szükséges az önkritika? érvelés Thomas Mann 9

10 A regény a 18. században A felvilágosodás korának jellegzetes műfaja a tézisregény. Olyan mű ez, amelynek végső célja egy többnyire filozófiai tézis alátámasztása vagy éppen cáfolata. Ennek következtében különösen hangsúlyos, hogy miként vélekednek a fontosabb szereplők egy-egy tézisről. Ezek a regények arra késztetik az olvasót, hogy a felvetett kérdésben maga is állást foglaljon. A tézisregény szempontjai és kérdésfelvetései ugyanakkor sokszor erősen az adott korhoz kötődnek, és idővel elveszíthetik aktualitásukat. Ismersz-e olyan műalkotást, könnyűzenei számot vagy fotót, amely kérdést vet fel, és állásfoglalásra késztet? Mi a kérdés, és mi a válaszod? A regény műfaja A regény az epika műnemének egyik legtermékenyebb műfaja. Kialakulása és története nem köthető egyetlen korszakhoz sem, hiszen már az antikvitásban is születtek regények, mint például Apuleius Aranyszamár vagy Héliodorosz Sorsüldözött szerelmesek című regényei, a későreneszánsz híres regényéről, a Don Quijotéról pedig már tanultunk is. A regény túlnyomórészt prózai alkotás, de verses regényeket is ismerünk: Byron Don Juanjáról és Puskin Anyeginjéről beszélni is fogunk később. A novellánál, amelyről Boccaccio kapcsán volt szó tavaly, a regény általában hosszabb, összetett történetet beszél el, fő- és mellékszereplőket mozgat, és kitérőket tesz. Sokféle regény létezik, a felvilágosodás korszakának legfontosabb típusai a nevelődési regény, az utazóregény, a napló- és a levélregény. A családregény, a történelmi regény és a detektívregény a 19. században válik majd igazán fontossá. jövőbe vagy korlátozott a nézőpontja? A próza nyelve is sokféle lehet: egészen más hangulatot és érzelmeket képesek kelteni a rövid, szinte kopogó mondatok, mint a végtelenül hosszan kígyózók. A szerkezeti felépítés is bizonyos tudást, akár világképet is közvetíthet, hiszen a lineáris, az ok-okozatiság logikáját követő szerkezet a világ befogadhatóságát és elbeszélhetőségét sejteti, míg a töredékes, mozaikszerű felépítés ennek az ellenkezőjéről tanúskodik. A regény a 18. században Említettük, hogy az irodalom legkorábbi időszakaiból is ismerünk regényeket, de a felvilágosodástól kezdve a korábbinál sokkal népszerűbbé vált ez az irodalmi műfaj, és sikere ma is töretlen. A 18. századi angol és francia irodalomnak például már egyértelműen a regény a legfontosabb irodalmi műfaja. Az angol felvilágosodás kiemelkedő regényei Jonathan Elbeszélő és elbeszélés A regény elbeszélő műfaj, így fontos szerep jut benne az elbeszélőnek, a narrátornak. Az elbeszélőt nem azonosíthatjuk a regény szerzőjével, még akkor sem, ha a szerző látszólag saját nevében beszél. Az életrajzi szerző és a fiktív világ részeként megalkotott elbeszélő megkülönböztetését még az önéletrajzi regények esetében is fenntartjuk. A regény ugyanis nem dokumentum, hanem kitalált történet. Ha regényeket elemzünk, mindig érdemes külön figyelnünk az elbeszélőre: tárgyilagos vagy mindentudó? Külső szemlélő vagy maga is részt vesz a cselekményben? Főszereplő vagy mellékszereplő? Belelát a múltba, Gulliver Lilliputban (illusztráció, 1842) 10

11 A felvilágosodás Európában és Magyarországon Swift Gulliver utazásai című műve és Daniel Defoe Robinson Crusoe-ja. Hasonlóan fontos Laurence Sterne regénye, a Tristram Shandy. A törpék Lilliputját, a tudósok Laputáját vagy a Nyihahák országát bejáró Gulliver történeté hez hasonlóan a felvilágosodás legfontosabb francia regénye, Voltaire Candide-ja is az utazás motívumára épül. Ezek a regények nemcsak különböző kalandos történetekről szóló mesék, hanem fontos filozófiai tanulságokat is hordoznak. Mert az ember sohasem látja helyesen a sorsát, míg az ellenkezőjét is nem tapasztalja! És csak azt tudja igazán értékelni, ami már elveszett. (Daniel Defoe: Robinson Crusoe, Vajda Endre fordítása) Elérhetjük-e tudatos önkontrollal és tréninggel, hogy elégedettebben tekintsünk saját életünkre, körülményeinkre? Szerinted mitől függ, hogy valaki félig üresnek, vagy félig telinek látja a poharat? Vitassuk meg! Irány a szöveg! 1. Olvasd el a Jonathan Swift regényéből idézett részletet! Hogyan kívánja biztosítani a szöveg az olvasókat arról, hogy hiteles információkat közöl? 2. Az író szerint császár külseje alapján tiszteletet keltő figura. Mely szavak ássák alá mégis ezt a nagyszerű jellemzést? 3. Keresd ki a szemelvényből azokat a részeket, amelyek a táj Gulliverhez viszonyított apró méretét hivatottak bemutatni! 4. Melyek tűnnek számodra a legképtelenebb helyzeteknek? Miért? 5. Hogyan viszonyul az elbeszélő Lilliput népéhez? A szöveg mely pontjain látunk iróniát, cinizmust? 6. Swift regénye tulajdonképpen az angol társadalmi viszonyok karikatúrája kíván lenni. Találsz erre utaló jeleket az idézett szövegben? Fogalmak énregény: regénytípus, amelyben az elbeszélő az ábrázolt világ egyik alakjaként lép fel fejlődésregény: regénytípus, amelyben fontos szerepet kaphat az utazás, a próbatételek célszerű sorrendben követik egymást, céljuk pedig a jellem kifejlesztése robinzonád: a kalandregény egyik válfaja, őstípusában a főhős valamilyen szerencsétlenség következtében hirtelen elszigetelődik a civilizáció kényelmétől, általában egy lakatlan szigeten; a regénytípus Daniel Defoe Robinson Crusoe című művéről kapta a nevét A felvilágosodás korának regénye Defoe Robinson Crusoe-ja is, amelynek számos variánsa, újabb és újabb változata jelent meg azóta. Olyan gyakorivá vált az övéhez hasonló kalandok regényes megjelenítése, hogy saját nevet is kapott a műfaj: robinzonádnak nevezzük. Különös robinzonád kalandjait élhetjük át a Számkivetett a holdon című film nézőiként is. Idézd fel emlékezetedben, vagy járj utána, miről is szól a Robinson Crusoe, majd nézd meg az említett film digitális tananyagunkban közölt részletét! Írj összehasonlító esszét ezzel 4 a címmel: Miben tér el az egykori és a mai Robinson helyzete? helyszín, a civilizációtól való távolság tárgyak, dolgok, amelyeknek hasznát veheti melyiküknek mi a fő nehézsége kitérhetsz a hasonlóságokra is összehasonlítás A Számkivetett a Holdon cimű film plakátja 11

12 A levélregény A felvilágosodás kora átrendeződést hozott az irodalmi műfajok terén is. Divatba jött például a levélregény, s a műfaj ma is reneszánszát éli. Meg Cabot, A neveletlen hercegnő szerzője vagy Daniel Glattauer, a Gyógyír északi szélre alkotója egyaránt elektronikus levelekből építi fel regényét, olvasótáboruk pedig egyre nagyobb. Ha a mi évtizedeinkről fognak egyszer tanulni a jövő diákjai, vajon miféle kulturális átrendeződéseket fognak még megnevezni feleletükben? A levélregény műfaja Az előző leckében említettük, hogy a regény igen népszerű lett a 18. században. Mivel egyre több regény született, újabb és újabb műfajok, típusok keletkeztek. A felvilágosodás korának egyik ilyen új regénytípusa a levélregény, amelynek története nem egy narrátor elbeszélése nyomán, hanem a szereplők képzeletbeli levelezésében bontakozik ki. Természetesen nem előzmények nélküli ez a műfaj. Már jóval korábban rájöttek, hogy a levél nemcsak a kommunikáció eszköze, hanem akár irodalmi alkotás is lehet, vagy akként is olvasható. Így jött létre a fiktív levél műfaja, amelyről már tanultunk az előző tanévben Mikes Kelemen kapcsán. Mivel a levélregény sok különálló írásmű gyűjteménye, különösen jellemző rá a töredékesség, a szaggatottság. A hosszú levelek bőven adtak lehetőséget az összetett érzelmek és a bonyolult gondolatok részletes kifejtésére, így a levélregény különösen kedvelt műfaja lett a szentimentalizmusnak. Nem meglepő, hogy a műfaj leggyakoribb levelezőpartnerei szerelmesek. Jó példa erre a két leghíresebb levélregény, Rousseau Új Héloïse vagy Goethe Az ifjú Werther szenvedései című műve. A levélregény műfajának egyik máig is népszerű klaszszikusa de Laclos Veszedelmes viszonyok című műve, amelynek több modern irodalmi feldolgozása és filmes adaptációja is készült. Az Új Héloïse Jean-Jacques Rousseau ( ) mind filozófusként, mind íróként meghatározó alakja volt a francia 12 felvilágosodás irodalmának. Új Héloïse című műve 1761-ben született, és hatalmas sikert aratott. A regény két központi alakja a házitanító, Saint-Preux és tanítványa, Júlia, akik halálosan szerelmesek egymásba, de rang- és vagyonbeli különbségek miatt nem lehetnek egymáséi, Júlia ugyanis apja egy magas rangú barátjához megy feleségül. Saint-Preux elutazik, de később újra viszszatér, és épp Júlia gyermekeinek lesz a tanítója. Újra fellángol a reménytelen szerelem. A túláradó érzelmeket ábrázoló regény Júlia tragikus halálával végződik. Rousseau levélregényének a címe a középkor két híres szerelmesének, Pierre Abélardnak és tanítványának, Héloïse-nek a történetére utal, akik szintén nem lehettek egymáséi. A párhuzam arra mutat rá, hogy a társadalmi előítéletek területén alig változott valami a középkor óta. Werther az asztalánál (JD Schubert akvarellje, 1788) A Werther Goethe 1774-ben fejezte be és jelentette meg azt a művet, amely világszerte híressé tette: Az ifjú Werther szenvedései című levélregényt. A szöveg Werther leveleiből épül fel, amelyekből a megözvegyült tiszttartó lánya, Lotte iránt érzett szerelméről értesülhetünk. A levelek sorát, melyeket Werther néhány kivétellel egy barátjának ír, a regény második felében a kiadó tárgyilagos közbevetései szakítják meg. A szerző ezzel az eljárással is erősíteni próbálta azt a képet, hogy itt nem fiktív, hanem valódi levelekről és valódi tragédiáról esik szó. Ugyan Lotte is vonzódik a fiatalemberhez, de már eljegyezte magát, és nem akar szakítani vőlegényével, Alberttel. Minthogy Werther csupán a

13 A felvilágosodás Európában és Magyarországon barátságára tarthat igényt, szerelmét felejtendő állást vállal, de később ismét visszatér Lottéhoz, aki időközben férjhez ment. A fiatalember ezt már végképp nem tudja elviselni, és öngyilkosságot követ el. Goethe regénye hatalmas vihart kavart: az, hogy a főhős öngyilkosságával zárul a történet, botrányosnak számított a kor polgári értékrendje szempontjából. A Werther hatása rendkívüli volt: a hagyomány úgy tartja, hogy a regény életérzése, a főhős példája öngyilkossági hullámot indított el. Fogalmak levélregény: regényműfaj, amely fiktív levelekből áll, ezek időnként más szövegfajtákkal (elsősorban fiktív naplórészletekkel) együtt szerepelnek a regényben naplóregény: naplót imitáló irodalmi alkotás, a szentimentalizmus kedvelt műfaja Ha láthatnám a síkon át e nyüzsgést, szabad nép szabad honát, a pillanathoz esdve szólnék: Oly szép vagy, ó, ne szállj tovább! (Goethe: Faust, Jékely Zoltán és Kálnoky László fordítása) A munkálkodó népsokaság vagy a semmittevő, strandoló tömeg látványa a vonzóbb? Akadálya-e a boldogságnak, ha az embernek egy életen át semmi dolga sincs? Vitassuk meg! Irány a szöveg! 1. Az ifjú Werther szenvedései levélregény. Mit gondolsz, milyen lehetőségeket rejt magában ez a műfaj? A szöveggyűjteményben idézett rész él ezekkel a lehetőségekkel? 2. Jellemezd néhány szóval a szöveg stílusát, beszédmódját! Vizsgáld meg külön Werther mondatait is! 3. Miért bűn a rosszkedv Werther szerint? Melyik szereplő tulajdonságai indítják a rosszkedv elleni felszólalásra? 4. Miben mutatkozik meg a főhős szenvedélyessége? Tudja-e irányítani szenvedélye erejét? 5. A szemelvény mely részei utalnak arra, hogy Werther szerelmet érez Lotte iránt? Lotte milyen cselekedetei bátorítják? Kiderül-e a részből, hogy ez a szerelem viszonzatlan? Indokold! 6. Werther neve beszélő név, azt jelenti: értékesebb. Tulajdonságait, emberi értékeit figyelembe véve megfelel a főhős neve a jelentésének? Indokold! A levélregények naplókból, levelekből épülnek fel. A műfaj különleges hatása abban áll, hogy az ilyen műben nagyon közelről és nagyon bensőséges módon ismerhetjük meg a szereplők érzéseit, gondolatait. Mindvégig az imitált elbeszélés az uralkodó, így az elbeszélői nézőpont teljesen egybeesik a főhős nézőpontjával. Závada Pál hasonló technikával dolgozik Jadviga párnája című regényében. Olvasd el a regény részletét, majd írj rövid értelmező esszét ezzel a címmel: Az imitált elbeszélésmód következményei és hatásai. Írásodban vedd figyelembe ezeket a szempontokat is: 4 mit látunk másként imitált, mit közvetlen elbeszélésmód esetén miben más a mellékszereplők regénybeli helyzete egy napló- vagy levélregény esetében miért nehezebb az író dolga miben erősebb, miben gyengébb az olvasói élmény ÉRTELMEZÉS Závada Pál 13

14 Voltaire: Candide, vagy az optimizmus Odüsszeia, János vitéz, Harry Potter: csupa happy enddel végződő mű. Győz bennük az optimizmus, jó érzéssel teheti le őket az olvasó, ha a történet végére ért. És ismerünk persze sok olyan művet is, amelynek szomorú a vége. Ilyen például Móricztól a Hét krajcár, ilyen Kőmíves Kelemenné balladája vagy például Mikszáth novellája, A néhai bárány. A francia felvilágosodás írója, Voltaire naivitásnak, önáltatásnak, illúziónak mondja az emberiség kollektív optimizmusát. Mit gondolsz, kiirtható ez a derűlátás az emberből? Ismersz pesszimista és optimista embereket? Miben változtatja meg életüket a látásmódjuk? Voltaire Voltaire ( ) Rousseau-hoz hasonlóan nem egyszerűen író volt, hanem egyúttal filozófus, drámaíró és történész is. Életét egészen fiatal korától folyamatos botrányok kísérték, mivel állandóan kritizálta a fennálló rendszert. Ma azt mondanánk, hogy világpolgár volt. Több helyen is élt, bejárta a korabeli Európát, hol önszántából, hol üldözői elől menekülve. Hosszabb időt töltött Angliában és Poroszország központjában, Berlinben. Történeti munkái mellett számos drámát írt. Az igazi hírnevet a Candide, vagy az optimizmus című szatirikus regénye hozta meg számára. Voltaire a felvilágosodás legendás alakja: politikai függetlenségét mindvégig megőrizte, és egész életében az önálló emberi gondolkodás felszabadításáért harcolt, nézeteiért többször a börtönbüntetést is vállalta. A Candide szerkezete A Candide, vagy az optizmizmus című regényét Voltaire 1759-ben fejezte be. A több száz oldalas regény lényegében egyetlen mondat cáfolata, s mivel a cáfolattal egyben állít is valamit, tézisregény. A német filozófus, Gottfried Leibniz híres gondolatát cáfolja, amely szerint világunk a lehetséges világok legjobbika. Az egymást követő fejezetek a világban lévő rossz különböző lehetőségeit tárják az olvasók elé, a zsarnokságtól kezdődően a híres liszszaboni földrengésen át egészen az erőszak számtalan formájáig. A Candide-ot nemcsak tézisregénynek, hanem kalandregénynek is nevezhetjük. Sőt fejlődésregényként is olvashatjuk, igaz Candide a műfaj hagyományaival szemben valójában visszafelé fejlődik: az igazság szenvedélyes keresőjéből a gondolkodásról lemondó, kiábrándult emberré válik. A mű első nagy egysége Európában játszódik, a második nagyobb rész Európán kívül, főként Dél-Amerikában, az utolsó egység pedig ismét Európában. Ez a szerkezet az ismert világot a távoli ismeretlennel szembesíti, és azt is megmutatja, miként mélyíti el a saját világ megértését az idegen világról szerzett tapasztalat. A rossz alakjai A regény cselekménye egy kastélyban kezdődik: itt él Candide tanítómesterével, Pangloss-szal. A fiatal fiú és a magas rangú házigazda lánya, Kunigunda egymásba szeretnek, de az apa száműzi Candide-ot. Ekkor kezdődnek a megpróbáltatások és a kalandok. Katona lesz, majd a bolgárok után a hollandokhoz jut el. Itt az emberi fukarságot tapasztalja meg. Ezután újra találkozik Pangloss mesterrel. Együtt szállnak hajóra, és érkeznek meg a földrengés sújtotta Lisszabonba. Itt azzal szembesülnek, hogy a katasztrófa nem egymás segítésére, hanem a fosztogatásra és a rablásra sarkallja az embereket. Bármerre is jár Candide, akár Európában, akár távoli földrészeken, Paraguayban vagy a bennszülött Fülesek vidékén, mindenhol az emberi elmaradottsággal és gonoszsággal találkozik. Párizsban és Velencében, a művelt nyugat szellemi központjaiban pedig arra döbben rá, hogy a kultúra is, amelyet korábban oly nagyra becsült, nevetséges és Voltaire (Jean-Antoine Houdon szobra, 1781) 14

15 A felvilágosodás Európában és Magyarországon hiábavaló. Egyedül a dél-amerikai Eldorádóban szerez pozitív tapasztalatokat Candide. Befejezésül hozzátehetjük: Leibniz természetesen sohasem állította, hogy ez a világ igen-igen jó világ lenne. Műve tisztán logikai kérdést feszeget: csakis akkor értelmezhető a jó fogalma, ha létezik mellette a rossz is. Fogalmak utópia: a szó eredeti jelentésében olyan átfogó társadalom-, államelméleti elképzelés, amely az adott korban megvalósíthatatlannak látszó, eszményi társadalmi berendezkedést rögzít tézisregény: regénytípus, amelyben példázatszerű történettel valamilyen fontos gondolatot kíván bizonyítani az elbeszélő; ez lehet bölcseleti tétel, egy állítás igazolása vagy helytelenítése kalandregény: olyan regénytípus, amelynek a cselekményét a próbatételekkel, kihívásokkal küzdő főhős életútja szervezi A gonoszok felelte Jezrád, mindig szerencsétlenek; arra szolgálnak ők, hogy próbára tegyék azt a kevés igaz embert, aki él a földön; nincs olyan rossz, ami valami jót ne szülne. (Voltaire: A remete, Benedek Marcell fordítása) Léteznek olyan magánéleti helyzetek, amikor a csapás előreviszi az életünket? Mutat példát arra a történelem, hogy a rossz dolgokból jó fakadt? Vitassuk meg! Irány a szöveg! 1. Olvasd el a szöveggyűjteményből a Candide részletét! Mi az a két tényező Eldorádó természeti adottságaiban, amely az országot tökéletes hellyé teszi? 2. Milyen abszurditásokkal és milyen egzotikumokkal találkozhatunk az ország földrajzában, építészetében, társadalmi berendezkedésében és szokásaiban? 3. Milyen gazdasági elmélet bontható ki ebből? Miért nincs értelme az országban a kincsgyűjtésnek, kincsfelhalmozásnak? 4. Milyen felvilágosult életeszmény ismerhető fel Eldorádó lakosainak életmódjában? 5. Egy szó mint száz, nem árt az utazás olvasható a szövegben. Milyen haszonnal jár Candide számára az eldorádói utazás? A Candide Eldorádó-fejezete olyan társadalmat mutat be, amelyben nincs értéke a pénznek, aranynak. A jólét arra a szintre jutott, hogy anyagi szempontokkal egyáltalán nem kell foglalkozniuk az ott élőknek. Hasonlóan utópikus gondolatok a modern kor társadalomkutatóiban, filozófusaiban, politikusaiban is felmerültek, amikor egy jövőbeni tökéletes társadalmat vizionáltak. Bereményi Géza forgatókönyvében viszont (Eldorádó) éppenséggel a nyomor világa, a háború utáni kilátástalan helyzet jelenik meg. Itt az élet csak pénzen váltható meg, s a pénzt mindenáron meg kell szerezni. Olvasd el az 1988-ban készült film forgatókönyv részletét, majd írj rövid értelmező esszét ezzel a címmel: Hogyan lesz a leírt szövegből film? 4 Írásodban vedd figyelembe ezeket a szempontokat is: mivel készíti elő a leírt szöveg a majdani forgatást? miben más egy ilyen szöveg, mint egy regény szövege? miben hasonlít egy dráma szövegéhez, és miben tér el tőle? mi mindenre kell ügyelnie a forgatókönyvírónak? ÉRTELMEZÉS Jelenet az Eldorádó című filmből 15

16 A magyar felvilágosodás A magyar felvilágosodás íróit lelkes tettvágy jellemzi. Bessenyei György Jámbor szándék című értekezése a fontosnak tartott elveket programszerűen állítja össze, s nem kevesebbet céloz meg, mint az ország boldogságát. A nyelvújítás során az újítani vágyók a legbonyolultabb rendszert, magát a nyelvet is alapjaiban átalakíthatónak vélték. A radikális újítások ellenzői ugyanakkor szerves, organikus rendszernek, szinte élőlénynek látták a nyelvet. Barbárságnak érezték a nemes fa megnyesését, erőszakos átszabását. Mit gondolsz, csupán jól hangzó metafora, ha azt mondjuk, él a nyelvünk? Vagy a nyelv alakulásának folyamata csakugyan egyfajta életfolyamat ifjúkorral, elöregedéssel, újjászületéssel? Pezsgő századvég A 18. század második felében az Európában zajló változások hatására a magyar kulturális és irodalmi élet is átalakuláson ment keresztül. A felvilágosodás gondolatvilága szorosan összefonódott azzal a felismeréssel, hogy elengedhetetlen a nemzet számára saját nyelvének fejlesztése. Amíg korábban az irodalmi hagyomány tekintetében magyarországi irodalomról beszélhettünk, amely nemcsak magyarul, hanem latinul vagy németül is íródhatott, mostantól a szépirodalom nyelve a magyar. Az írói levelezésekben, a szótárírók tollán egyre gyakrabban kerülnek előtérbe a Kazinczy Ferenc portréja (19. század) helyesírás és a nyelvhelyesség problémái. Megindult a nyelvújítás, amely során a nyelvújítók (neológusok) és ellenfeleik (ortológusok) folytattak vitákat a nyelv mesterséges alakíthatóságáról. Ugyanekkor erősödik meg az igény a magyar tudományos és irodalmi élet megszervezésére: ekkor alapítják az első folyóiratokat (például: Magyar Museum), és ekkor hozza létre gróf Széchényi Ferenc a Nemzeti Múzeumot és ennek könyvtárát, amelyet ma Országos Széchényi Könyvtárként ismerünk. A rokokó és a klasszicizmus A barokk utolsó periódusában, a 18. század derekától Magyarországon is divatossá vált a francia eredetű rokokó ízlésvilága. A stílusirányzatot a könnyedség, a dekoráció kedvelése, a báj, kecsesség és a játékos erotika jellemezte; a természet és a vidéki életmód idillikus ábrázolása, a könnyed ornamentika, a kicsinyítés elemei az építészetben és az iparművészetben. A rokokó törekvései a képzőművészetben bontakoztak ki először, és csak később találták meg irodalmi formájukat: a zeneiség, alliteráció, hangutánzás, hangfestés, megszólítás, felsorolás eszközeit. Amade László vagy Faludi Ferenc versei jellemzően e stílusirányzat jegyeit viselik magukon, és Csokonai Vitéz Mihály is rokokó költőként határozta meg magát. Ezzel párhuzamosan lépett színre a klasszicizmus, amelynek alapvető vonása az antik formák felelevenítése és hű utánzása volt (imitáció). Ez nemcsak a klasszikus időmértékes verselés elterjedését, hanem újszerű tartalmak és életszemlélet kibontakozását is jelentette. Az antik irodalom szabályrendszerének követése a tiszta, világos gondolattal, a választékos nyelv és a közérthetőség igényével párosult. Legjelentősebb képviselője Berzsenyi Dániel és Kazinczy Ferenc. Kazinczy Ferenc, az irodalomszervező Kazinczy Ferenc ( ) szinte önálló intézményként működött a magyar irodalomban. A kortársak vezéralakként tekintettek rá, Széphalomnak Az Országos Széchényi Könyvtár alapítólevelének utolsó lapja,

17 A felvilágosodás Európában és Magyarországon nevezett birtokáról évtizedeken át levelezésben állt a korszak irodalmának képviselőivel, rengeteget írt, fordított. A Martinovics-perben elítélték, és több mint hat évig raboskodott. A fogságban töltött időnek köszönhetjük egyik kiemelkedő munkáját, a Fogságom naplóját, amely nemcsak irodalmi alkotásként, hanem korrajzként is igen jelentős. Eltökélt vezére volt a nyelvújításnak, amelyet saját epigrammagyűjteménye, a Tövisek és virágok indított el. Kezdeményezésére az ortológusok Mondolat című gúnyirata felelt, majd a vitát Kazinczy Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél című tanulmánya zárta. Fogalmak ortológus: a neológussal szemben elutasítja a nyelvújítás szóalkotási lázát neológus: a század fordulóján megindult magyar nyelvújító mozgalom híve, a neológusok legfőbb képviselője Kazinczy Ferenc röpirat: rövidebb publicisztikai műfaj és kiadványtípus, amelyben a szerző egy aktuális kérdésről zajló nyilvános vitához szól hozzá (pl.: Bessenyei György: Magyarság) Jegyezd meg e nagy igazságot, hogy soha a földnek golyóbisán egy nemzet sem tehette addig magáévá a bölcsességet, mélységet, valameddig a tudományokat a maga anyanyelvébe bé nem húzta. Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem. (Bessenyei György: Magyarság) Az informatika nyelve az angol, az orvostudományé a latin. Igaza volt Bessenyeinek? Vitassuk meg! Irány a szöveg! 1. Mit jelenthet Bessenyei Magyarság című írásában a következő metafora: megszűkültünk a magyarságban? Milyen metaforákat használ még a szöveg? 2. Foglald össze három pontba szedve az idézett szöveg programját mai nyelven! 3. Köpedelemre méltó, ahogy a magyarok becsmérlik önmagukat, saját anyanyelvüket. Keress három érvet, ami indokolja ezt a durva kifejezést Bessenyei írásában! 4. Ma vajon mely pontokon bírálná Bessenyei a társadalomnak az anyanyelvhez való viszonyát? A műveltség kivánatos elterjedését talán Vörösmarty Mihály vers jeleníti meg a legképszerűbben: Majd ha világosság terjed ki keletre nyugatról. Világosság, azaz műveltség, tudás, ésszerűség. Iskoláztatásra van szükség, az embereknek meg kell tanulniuk olvasni, hogy művelődhessenek. Az olvasás azonban a mai napig sem vált mindenki számára elérhetővé, hiába is hinnénk, hogy vége az analfabetizmusnak. Figyeld meg, hogyan éli meg a főhős A könyvtolvaj című filmben, hogy nem tud olvasni! Nézd meg a digitális tananyagunkban közölt filmrészletet, majd írj érvelő kisesszét ezzel a címmel: Fontos marad-e az olvasás a digitális korszakban? Írásodban vedd figyelembe ezeket a szempontokat is: 4 új műfajok, kommunikációs csatornák, amelyek befogadásakor vagy alkalmazásakor nem kell olvasni online tevékenységek, amelyekhez továbbra is nélkülözhetetlen az olvasás mi a hátránya a huzamos olvasás, a könyvolvasás visszaszorulásának? miben más az internetes olvasgatás? érvelés A könyvtolvaj című film plakátja 17

18 A testőrírók Bessenyei, Kazinczy és az ő híveik nemcsak nyelvújítók voltak, hanem nyelvművelők is. Berzsenyi Dániel verseit például sokszor a szóhasználatuk miatt bírálta Kazinczy, pedig a mai fülnek már teljesen egyformán hangzik az is, amit jóváhagyott, és az is, amit ellenzett. Ma olyasmiket bírálnak egyes nyelvművelők, mint például a kötőszóval kezdett mondat: És különben is Mások viszont nyelvi babonának tartják az ilyen tilalmakat, szabályokat. Világszerte új mesterséges nyelvek is vannak születőben. A nehezen megtanulható idegen nyelvek kiváltására jött létre például az eszperantó, vagy a mindössze 850 alapszót alkalmazó egyszerűsített angol. Finomkodásnak, mesterkéltségnek tartod-e, ha valaki úgymond szépen, választékosan beszél? Milyen károkat okoz a trágár, primitív, igénytelen beszédmód? Bessenyei György Testőrírók ezzel a névvel szokta illetni az irodalomtörténet-írás azokat az írókat és költőket, akik a Mária Terézia által felállított magyar testőrség tagjai voltak és akikre erősen hatottak az új irányzatok, a felvilágosodás eszméi. A bécsi magyar testőrségben szolgált többek között Orczy Lőrinc, Báróczy Sándor, Barcsay Ábrahám és Bessenyei György is. Élénken foglakoztatták őket a tudás hasznának, a megismerés lehetőségeinek kérdései. Felfogásukban közös volt, hogy az irodalmat a műveltség és a kifinomult gondolkodás elengedhetetlen feltételének tartották. Kiemelkedik közülük Bessenyei György ( ). Sokoldalú szerző volt: verselt, regényt és drámákat is írt, értekező prózája is jelentős. Magyarság című írásában a magyar nyelv szerepének kulcsfontosságára híva fel a figyelmet, innen származik híres mondata: Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem. Legfontosabb szépirodalmi műve az Ágis tragédiája, amelyben Leonidas király és Ágis herceg Bessenyei György portréja (19. század) személyében a hatalom két eltérő felfogása feszül egymásnak. Ennek a drámának a megjelenésétől, 1772-től szokás számítani a magyar felvilágosodás és a megújuló magyar irodalom kezdetét. Batsányi János Batsányi János ( ) költő nem tartozott a testőrírók közé, de a korszak jelentős személyisége, felvilágosult gondolkodója volt. Az ő nevéhez fűződik az első magyar irodalmi társaság, a Kassai Magyar Társaság és az első magyar irodalmi folyóirat, a Magyar Museum megalapítása. A rövid életű kassai lapot Kazinczyval közösen indították, de irodalomfelfogásuk különbözősége miatt hamarosan elváltak útjaik ben, a Magyar Museum hasábjain jelent meg Batsányi A franciaországi változásokra című verse, amelyért később felségárulás vádjával Batsányi János (Friedrich Heinrich Füger,1808) feljelentették. Az egyetlen nagy körmondatként olvasható nyolcsoros epigramma igen feszes szerkezetű. A francia forradalom példájával a zsarnoki hatalommal szembeni ellenállásra buzdít, s ez a buzdítás a társadalom csoportjainak ismételt megszólítása révén szinte parancsként hat. Kármán József: Fanni hagyományai Kármán József ( ) kora egyik legnagyobb tehetségének ígérkezett, Fanni hagyományai című regénye a magyar szentimentalizmus legfontosabb alkotása. Műve a levél- és naplóregény ötvözete, hiszen Fanni levelei mellett vallomásos naplóbejegyzéseit is tartalmazza. Az Uránia című, ugyancsak Kármán által alapított lapban folytatásokban megjelenő mű bevezetése azt az illúziót kívánja kelteni, mintha a naplók és levelek nem fiktív írások, hanem valódiak lennének. A regény központjában Fanni, a fiatal nemeslány T-ai Józsi iránt érzett reménytelen szerelme áll, amely a férfi szegénysége miatt nem teljesedhet 18

19 ki. Kármán regényében a felfokozott érzékenység a külvilág újfajta megközelítését hívja elő: a magába zárkózó lány lélekábrázolása szorosan összefonódik Fogalmak episztola: megnevezett, valóságos személyhez írt verses levél irodalmi levél szatíra: az enyhébb humorral szemben a komikum élesebb fajtája; negatív jelenségek bírálata a gúny eszközeivel, ami gyakran torzítással, fantasztikummal párosul Magyar Museum: az első magyar folyóirat, amelyet Batsányi János 1788-ban alapított Kazinczy Ferenccel és Baróti Szabó Dáviddal együtt Irány a szöveg! A felvilágosodás Európában és Magyarországon 1. Olvasd el a Fanni hagyományaiból választott szemelvényt! A címben szereplő hagyomány szó valójában hagyatékot jelent. Mely rész utal arra, mintha az író csak közreadná egy lány naplóját, nem pedig megírná a kisregényt? 2. Gyűjts érveket amellett (vagy ellenérveket, ha úgy tetszik), hogy a naplóforma alkalmasabb műfaj a lélekábrázolásra, mint a hagyományos regény! 3. A krónikák miféle igazságtalanságára hívja fel a szerző az olvasók figyelmét? 4. Milyen sors tehet egy nőt híres személyiséggé az előszó szerint? 5. Milyen a regényrészlet nyelvezete, fogalmazásmódja? Hasonlítsd össze a nemrég olvasott Goethe-regény részletével ebből a szempontból! 6. Jellemezd Fanni lelkiállapotát a tánc előtt! Milyen változást hozott számára a tánc? a változó természet bemutatásával. A regény végén beköszöntő tavasz mégsem a reményt, hanem Fanni halálát hozza el. Oh, mi az élet szeretet nélkül? Iszonyú, mint a tágas vadon, amelyben nem járt embernyom. Borzasztó, mint éjfél hasogató hidege Nem élt az, aki szeretet nélkül élt! (Kármán József: Fanni hagyományai) Ha szeretettel kötődünk valakihez, az sebezhetővé tesz. Igaz ez? Ha senkit sem szeretünk, önmagunkat csonkítjuk meg. Igaz ez? 7. Milyen szavak, kifejezések bizonyítják, hogy Fanni életében a leírt találkozás szerelem első látásra? Idézz néhányat! 8. Mely mondatok árulkodnak arról, hogy Fanni retteg érzelmei kimutatásától, lelke titkának feltárásától? Vitassuk meg! Amikor anyanyelvünk fejlesztését és gazdagítását sürgeti Bessenyei György, elsősorban a tudományos szókincs magyarítását szorgalmazza. A nyelv kifejezőereje és az egyes emberek nyelvi kompetenciája azonban a mindennapi kommunikációt, s végső soron a személyes, emberi kapcsolatok minőségét is befolyásolhatja. Figyeld meg, hogyan vetődik fel ez a kérdés Kosztolányi Dezső A bolgár kalauzzal cseveg című novellájában, amelyet könnyen megtalálhatsz az interneten, majd írj rövid értelmező esszét ezzel a címmel: Kommunikáció és emberi érzések 4 Írásodban vedd figyelembe ezeket a szempontokat is: a nyelvi szűkösség nehézségei kiegészítő eszköztár: nonverbális jelek, testbeszéd az elbeszélő felelőtlensége és feltámadó lelkiismerete a kalauz kommunikációja mögött feltáruló mélységek ÉRTELMEZÉS 19

20 Csokonai Vitéz Mihály pályája Csokonait kicsapták a debreceni kollégiumból, ahol poézist és ezzel kapcsolatos széptudományokat tanított. Talán politikai okokból, talán liberális tanári stílusa miatt. Pedig nyilvánvaló volt a tehetsége, és diákjai kedvelték. Nem csoda, hiszen nem a szigorú fegyelem híve volt: nem a katedráról tanított, hanem lelkesen a padok közt járkálva, és jó barátként, fiatalos lendülettel beszélt diákjaival. Sőt, szabad idejében is kijárt velük a Nagyerdőre, és saját költeményeire tanítgatta őket, velük szavaltatta vagy játszatta el kantátáit, színdarabjait. Azt a rousseau-i nézetet vallotta, hogy ha egészséges embert akarunk nevelni, vigyük ki a természetbe, hadd lásson, érzékeljen, érezzen és eszméljen. Az iskolai tanszék mégis megvádolta, hogy az előadásait nem tartja meg, a tanulók erkölcseit pedig megrontja. Mit gondolsz, egy-egy írói életrajz ilyesfajta mozzanatainak bele kell tartozniuk a tananyagba? Fontos az, hogy hogyan élt egy költő, mi történt vele? Lehetséges életrajz nélkül értelmezni a műveket? Debreceni évek Mindössze 31 évet élt a korszak egyik legműveltebb, rendkívüli tehetségű költője, Csokonai Vitéz Mihály ( ). Debrecenben született, Csokonai József borbély és Diószegi Sára gyermekeként, református családban. A nagyhírű Debreceni A Debreceni Református Kollégium Múzeuma Református Kollégium diákjaként tett szert arra a széleskörű műveltségre, amelyet később, tanársága idején diákjai annyira csodáltak. Öt idegen nyelven olvasott, nemcsak a verstan vagy a klasszikus irodalom területén, de a természettudományokban is otthonosan mozgott. Már kamaszkorától költőként tartották számon, s folyóiratokban is korán megjelentek versei (Magyar Hírmondó, Uránia). Alig huszonegy évesen lett a Kollégium tanára. Bár diákjai szerették, korát meghaladó pedagógiai módszerei miatt rossz szemmel néztek rá kollégái ben Pesten járt, ahol feltehetőleg szemtanúja volt Martinovicsék kivégzésének. Fegyelemsértési pert indítottak ellene, és kicsapták a Kollégiumból. írója, Fazekas Mihály ( ) természettudományos eredménye a Diószegi Sámuellel közösen készített Magyar fűvészkönyv 1807-ben. Fazekas nem tartotta magát költőnek, inkább botanikusnak, ám Csokonai barátsága inspirálóan hatott rá. A másik meghatározó barát, a kor polihisztora, Földi János ( ) hamar felfigyelt Csokonai tehetségére, és verstanra oktatta a költőt. Földi inkább elméletben értett a költészethez és a nyelvhez: A versirásról című tanulmányában verstani alapelveket fektetett le, pályázaton díjnyertes alkotása, a Magyar Grammatika pedig a nyelvújítási harc egyik állásfoglalásaként jelent meg. Debreceni kötődései mellett Csokonai Vitéz Mihály a korszak meghatározó irodalmi alakjaival is felvette a kapcsolatot. Levelezésben állt Kazinczy Ferenccel, aki bár elismerte tehetségét, nem tartotta igazán jelentős költőnek, s nem sorolta őt a korszak legfontosabb alkotói közé. Csokonai irodalmi munkássága Csokonait elsősorban költőként ismerjük, ám a dráma és az epika terén is alkotott ben jelent meg Kaposváron írt Dorottya című vígeposza, melyben a túlságosan rövid farsangi időszakon háborognak a hölgyek, s ebből ered a konfliktus a megszemélyesített Farsanggal. A négy énekből álló alkotás a klasszikus eposzi kellékeket felhasználva mond- Barátok, mesterek Debrecennek két fontos barátságot is köszönhet a fiatal Csokonai: Fazekas Mihály és Földi János barátságát. Mindketten költők és természettudósok, a magyar nyelvű állat- és növénytan megteremtői. A Lúdas Matyi A Debreceni Református Kollégium (rézkarc, 1802) 20

21 A felvilágosodás Európában és Magyarországon ja el a farsangi történetet, de nem műfajparódia a célja. Éles humorral gúnyolja ki a nyugati mintákat utánzó magyar nemesi társasági életet. Az eposz formája és lehetőségei is visszatérően foglalkoztatták Csokonait, erről vall a töredékben maradt Árpádiász című eposz is. Nem fejezte be a Méla Tempefői, avagy Az is bolond, ki poétává lesz Magyarországon című drámáját sem. Mikor vándorlásai végén visszatért Debrecenbe, rendezni kezdte kéziratait. Egy húszkötetes gyűjtemény kiadását tervezte, amelyből csak az első kettő jelent meg (A tavasz és a Dorottya) ben egy temetésen meghűlt, tüdőgyulladást kapott, és nem sokkal később meghalt. Fogalmak szimultán ritmus: az ütemhangsúlyos és az időmértékes verselés érvényesülése ugyanabban a versben vígeposz: verses nagyepikai műfaj, melyben az eposz kötelező kellékeihez kisszerű tárgyat rendel az alkotó; az eposzra jellemző magasztos formavilág és a vígeposz kisszerű tárgya parodisztikus, ironikus, szatirikus feszültségben áll egymással paródia: valamely jól ismert mű, műfaj vagy stílus gunyoros, komikus hatású utánzása; eltorzított ének, egy műfaj formai vonásait felnagyítja, miközben témáját alantasra cseréli Zordon erdők, durva bércek, szírtok! Harsogjátok jajjaim! Tik talám több érezéssel bírtok, Mintsem embertársaim, Kik keblekből számkivetnek És magok közt csúfra emlegetnek (Csokonai Vitéz Mihály: A tihanyi Ekhóhoz) Ma milyen fórumai vannak a társunk csúfra emlegetésének? Miért igénye az embernek a pletyka, a rosszindulat, az oltogatás, beszólás, savazás? Vitassuk meg! Irány a szöveg! 1. Milyen epikus, lírai és drámai elemeket különíthetünk el a Szegény Zsuzsi a táborozáskor című versben? 2. Milyen a mű verselése, rímképlete? Milyen rímek uralják: tiszta rímek vagy asszonáncok? 3. Honnét tudjuk, hogy szerepjátékként, helyzetdalként szólal meg a vers? 4. Mely kifejezések teszik népdalszerűvé, népiessé a verset? 5. Állítsd szembe Csokonai rokokó és népies stílusát legalább három szempont alapján! 6. Miben különbözik a népiesség és a rokokó a Csokonai-vers tükrében, szerelemfelfogásában? Csokonai Anakreoni dalok című verseskötete 1803-ban jelent meg Bécsben. A kötet versei visszanyúlnak a görög költő fennmaradt alkotásaihoz, és ezek formakultúráját és érzésvilágát idézik fel. Kortársunk, Varró Dániel Boldogság című verse pedig immár egyidejűleg utal Csokonaira és Anakreónra, miközben egészen maivá teszi a tematikát. összehasonlítás Olvass el néhány ide kapcsolódó verset Anakreóntól, Csokonaitól, majd olvasd el Varró Dániel versét is! Írj összehasonlító esszét a három megközelítésmódról egy-egy kiválasztott szöveg alapján ezzel a címmel: Az idill megjelenítése régen és ma 4 Írásodban vedd figyelembe ezeket a szempontokat is: közös pontok és különbségek a szövegekre jellemző lírapoétikai megoldások hogyan válik maivá a téma Varró Dánielnél? mit tesz hozzá az olvasói élményhez az intertextualitás? Varró Dániel 21