Mérések és megfigyelések

Átírás

1 Mérések és megfigyelések dr. Székely Balázs docen cens ELTE Geofizikai és 1 Űrtudományi Tanszék

2 Fogadóóra: csütörtök, h, D Tárgyfelelős: Dr. Székely Balázs docens A tárgy oktatói balazs.szekely@elte.hu Oktatók: ELTE FFI Geofizikai és Űrtudományi Tanszék Dr. Kovács Béla tanársegéd Marschalkó Gábor doktorandusz ELTE IK Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék ELTE FFI Csillagászati Tanszék Dr. Mészáros Róbert adjunktus ELTE FFI Meteorológiai Tanszék Palotai Márton tanársegéd Dr. Sztanó Orsolya docens ELTE FFI Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék ELTE FFI Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék Dr. Timár Gábor tanszékvezető egyetemi docens ELTE FFI Geofizikai és Űrtudományi Tanszék 2

3 A félévvel kapcsolatos információk Idén először: e-learning platformon is Mi ez a tárgy? Mi a célja? Tantárgyi tematika Számonkérés mikéntje Pótlási lehetőségek Egyéb fontos közlendők 3

4 ÁLTALÁNOS TANÁCS Attól függetlenül, hogy van vagy lesz kiadandó anyag, letölthető dokumentum vagy éppen maga ez az állomány, fontos, hogy MINDENKI ÖNÁLLÓAN JEGYZETELJEN! Az a hosszútávú tapasztalat, hogy aki ezt megteszi, lényegesen (40-70%-kal) jobb eredményeket ér el. Az sem számít, ha valakinek ebben még nincs rutinja: attól lesz, ha most elkezdi. 4

5 ÁLTALÁNOS TANÁCS A földtudományi szakember magától értetődő képessége, hogy tud jegyzeteket készíteni. Például a méréseivel és megfigyeléseivel kapcsolatban... 5

6 EGY MONDATBAN: A tárgy célkitűzése A hallgatók felkészítése a terepgyakorlatokon, laboratóriumi méréseken való önálló és eredményes részvételre. RÉSZLETESEBBEN: méréseink és megfigyeléseink dokumentálásának megszokása; a terepi mozgás és helyzetmeghatározás, térképolvasás elsajátítása; az általános statisztikai, mintakezelési, biztonsági és egyéb ismeretek átadása; bepillantás néhány szakspecifikus rutinmérésbe. Utóbbi fázis célja részben az is, hogy orientálja a hallgatókat a félévben esedékes szakirány-választásban. 6

7 A TÁRGY JELENTŐSÉGE 1. EZ EGY LABORATÓRIUMI GYAKORLAT. A RÉSZVÉTEL KÖTELEZŐ. 2. AZ ITT ELSAJÁTÍTANDÓ ANYAG SOK KURZUS ALAPJÁT KÉPEZI. 3. AZ ITT MEGSZERZETT RUTIN A SZAKMAI TEVÉKENYSÉG ALAPKÉSZSÉGEI KÖZÉ FOG TARTOZNI. 7

8 A TÁRGY STRUKTÚRÁJA A tárgy oktatása három fázisra bomlik: Biztonsági ismeretek: a mai óra és a jövő heti rövid zárthelyi Tantermi órák: általános ismeretek és zárthelyik Terepi órák: szakspecifikus mérések csoportokban A terepi órák nem kizárólag csak a terepen, hanem az egyetemkertben vagy laborban is lehetnek. 8

9 NAPTÁR A 2011-ES TAVASZI FÉLÉVRE A fázisok beosztása: febr. 16. febr. 23. márc. 02. márc. 09. pótzh: márc.? h márc. 16. bevezető, bizt. rendszabályok márc. 23. márc. 30. elméleti ZH ZH, mérések és megfigy. ápr. 06. terepi geológia pótzh: kb. ápr. 01.? 7:00 ápr. 13. helymeghatározás ápr. 28. meteorológia + csillagászat A pótzh mindig nehezebb és extrém időpontban van!! máj. 04. csoportmérés csoportmérés csoportmérés csoportmérés csoportmérés máj. 11. félévzáró ZH Változás lehetséges!! máj. 18.?? pótmérések, pótzh 9

10 TEMATIKA (tantermi fázis) 1. Megfigyelések kivitelezése a földtudományokban. Biztonsági rendszabályok a laboratóriumban és a terepen. 2. Mérések és megfigyelések jegyzőkönyvi dokumentálása. A terepi megfigyelések rögzítésének alapjai, terepi orientáció, térképi helymeghatározás, a terepi észlelések rajzi és fényképi rögzítése. A természeti jelenségek fraktáljellege és a skálaprobléma. 3. A terepi műholdas helymeghatározás (GPS) alapjai. Menet végrehajtása célpont irányába, illetve adott azimut mentén. A magasság meghatározása. Összeláthatóság. 10

11 TEMATIKA (tantermi fázis) 4. A geológus kompasz és használata. Síkok dőlése, csapása, vonalak irányának méréstechnikája. Feltárások helyszínének rögzítése, ábrázolása. Feltárásokban észlelhető jelenségek. Szelvények. Mintagyűjtés. 5. Műszeres és laboratóriumi mérésekkel kapcsolatos alapvető tudnivalók. A mérési elrendezés kialakítása és dokumentálása. Értéktartomány, kalibráció, műszerérzékenység. A mérési koordináták értékének és hibáinak megállapítása. 6. A műszerek leolvasása, pontosság. Ismételt mérések, műszerjárás, a mérési eredményeket befolyásoló külső hatások. Szisztematikus és statisztikai hibák. A statisztikai hibák kezelése, megbízhatóság és pontosság. A minták kezelésével kapcsolatos szabályok. Háttérértékek, standardizálási technikák. 11

12 TEMATIKA (szakspecifikus mérések) Csoportbeosztás szerint, hetes forgásban: Tipikus mérések és észlelések a csillagászatban, a földrajztudományban, a földtanban, a geofizikában, a meteorológiában és a térképészetben. A fennmaradó alkalmak a zárthelyi dolgozatokra vannak fenntartva. 12

13 KÖVETELMÉNYEK A tárggyal kapcsolatban vannak: részvételi követelmények; elengedhetetlenül szükséges ismeretek; minimális eredményre vonatkozó előírások. Összefoglaló jelleggel ezek letölthetők a oldalról a BSc tantervek menüpontból. (A pontos helye időről-időre változik, ezért nincs itt feltüntetve.) 13

14 KÖVETELMÉNYEK 1. A biztonsági rendszabályokból a tényleges terepi és labormérések előtt (félévente közölt dátumig bezárólag, előre meghirdetett alkalmakkor) sikeres szóbeli vagy írásbeli (zárthelyi) beszámolót kell tenni. Ennek sikertelensége esetén a hallgató a gyakorlat további részén biztonsági okokból nem vehet részt. 14

15 KÖVETELMÉNYEK 2. A szakspecifikus és terepi mérésekre az előzetesen kiadott/letölthető rövid ismertető anyagból fel kell készülni, a felkészültséget a mérés előtt a foglalkozás vezetője ellenőrizheti és a méréssel kapcsolatos (pl. jegyzőkönyvre adható) érdemjegybe beszámíthatja. A terepi mérésekről helyben a foglalkozás végén terepi jegyzőkönyvet kell leadni. A szakspecifikus mérések eredményeiről a következő foglalkozásig beadandó jegyzőkönyvet kell készíteni. Az elméleti anyagból két zárthelyi dolgozatot kell írni. 15

16 KÖVETELMÉNYEK 3. A tárgy eredményes abszolválásához a jegyzőkönyvek közül legfeljebb egy lehet elégtelen, vagy hiányozhat, és mind a két zárthelyi dolgozat eredménye legalább elégséges kell legyen. Az érdemjegyet a beadandó feladatokra és a zárthelyikre (kétszeres szorzó) kapott jegyek súlyozott átlaga adja. Kétes jegy esetén a tantárgyfelelős a tárgyat oktatókkal konzultálva a hallgató kérésére javítási lehetőséget adhat. 16

17 PÓTLÁSI LEHETŐSÉGEK A zárthelyi dolgozatokat pótzárthelyi írásával lehet pótolni. Erre egy alkalmat biztosítunk. A szakspecifikus gyakorlatok pótlására általában nincs lehetőség, itt a követelményeknél megfogalmazott, egy alkalomban korlátozott hiányzás alkalmazható. Ha a csoportbeosztás és a mérés jellege egyébként lehetővé teszi, és van még mérési alkalom a félévben, az adott mérés vezetője a hallgató kérésére kivételes esetekben (pl. hosszabb betegség), lehetővé teheti a mérésen pótlásként való részvételt. Erről minden esetben kizárólag az adott mérés vezetője dönt, és döntése végleges. 17

18 KIVÉTELES MÉLTÁNYOSSÁG Fizikai képességeikben korlátozott vagy várandós hallgatók, akik valamely terepi vagy szakspecifikus mérésen e korlátaik miatt nem vehetnek részt, a tantárgyfelelős és az érintett oktató által egyeztetett pótfeladatot hajtják végre. E feladat teljesítés esetén teljesértékű részvételnek fogadandó el, mintha a hallgató az eredeti mérésen vett volna részt. Jelentkezés: írásban, zárt borítékban az ok feltüntetésével Dr. Székely Balázs doc., Déli Tömb 7.em Geofizikai Tanszék 18

19 KONZULTÁCIÓS LEHETŐSÉGEK A méréseket vezető oktatók a mérések előtt konzultációs időpontot hirdethetnek meg. A zárthelyi dolgozatok előtt igény esetén, egyeztetett időpontban konzultációra van lehetőség. A konzultációs igényt a zárthelyi dolgozatot megelőző héten kell jeleznie a hallgatónak. A biztonsági rendszabályokról és az egyes mérésekről internetről letölthető, folyamatosan aktualizált írásos anyag áll majd rendelkezésre. Ismétlésként: SzB fogadóórája csütörtök, h, D kapcsolattartás elsősorban en 19

20 ÖSSZEFOGLALVA: A FÉLÉVI TANULMÁNYI MUNKA A félév elején a biztonsági rendszabályok készségszintű elsajátítása. Részvétel az összes foglalkozáson. Alkalmanként a kiadott/letölthető anyagból való felkészülés a csoportbeosztás szerint következő terepi vagy szakspecifikus mérésre. A beadandó anyagok (jegyzőkönyvek) elkészítése a foglalkozáson, illetve a következő foglalkozásig. Felkészülés a zárthelyi dolgozatokra és azok megírása. 20

21 SZÜKSÉGES FELSZERELÉS Jól fogó írószer (kék vagy fekete golyóstoll) Ceruza (radír ajánlott) Színesceruza Rövid (kb cm) vonalzó Jegyzőkönyv: keményfedelű, kis alakú, kívül cseppálló, négyzethálós vagy sima füzet A fenti felszerelések MINDIG legyenek kéznél az órán. 21

22 BIZTONSÁGI RENDSZABÁLYOK a laboratóriumban és a terepen 22

23 BIZTONSÁGI RENDSZABÁLYOK A LABORATÓRIUMBAN ÉS A TEREPEN A félév elején a biztonsági rendszabályok készségszintű elsajátítása a tanulmányi követelmények része. Az itt következő anyagot már a következő alkalomtól kezdve tudni kell, bármikor, bármilyen formában számonkérhető. Alapvető hiányosság fellépte esetén a hallgató a tevékenységből (mérés vagy részvétel) kizárható. 23

24 BIZTONSÁGI RENDSZABÁLYOK A LABORATÓRIUMBAN ÉS A TEREPEN A biztonsági rendszabályok szigorú számonkérése nem öncélú: adott esetben a testi épséget, életet mentheti meg, illetve eszközökben keletkezett kárt előzhet meg. Az ezzel kapcsolatos szigorúságot a fentiek indokolják. 24

25 A BIZTONSÁGI RENDSZABÁLYOK A biztonsági rendszabályok élet-, munka- és tűzvédelmi eljárásokat, szabályokat, illetve ajánlásokat tartalmaznak. A munkavédelem célja a balesetek megelőzése, a veszélyforrások feltárása és hatásaik csökkentése, a munkaképesség fenntartásának elősegítése, és általában minden káros hatás minimalizálása. A tűzvédelem célja a tüzek keletkezésének, továbbá másodlagos hatásainak megelőzése, 25 illetve a keletkezett tüzek gyors eloltása.

26 A BIZTONSÁGI RENDSZABÁLYOK FILOZÓFIÁJA egyszerűen A lényeg 4 rövid mondatban összefoglalható: Vigyázz magadra! Vigyázz másokra! Vigyázz a műszerre, eszközre! Vigyázz a környezetre! 26

27 A BIZTONSÁGI RENDSZABÁLYOK CÉLJA A rendszabályok célja tehát még egyszer: a balesetek megelőzése, a veszélyforrások feltárása és hatásaik csökkentése, a munkaképesség fenntartásának elősegítése, és általában minden káros hatás minimalizálása. 27

28 A BIZTONSÁGI RENDSZABÁLYOK Hogyan érhető el mindez? FILOZÓFIÁJA Legyen általános felkészültségünk a veszélyforrások, veszélyhelyzetek felismerésére; Legyen rutinunk a fellépett veszélyek elhárítására, vagy a veszélyhelyzetből való menekülésre. Fontos, hogy azt is felismerjük, hogy a fentiek közül melyik helyzet áll fenn: a veszélyhelyzet még nem alakult ki, már kialakult, de elhárítható, vagy menekülésre van szükség. 28

29 A BIZTONSÁGI RENDSZABÁLYOK A LABORATÓRIUMBAN A laboratóriumokban az ott folyó tevékenységtől függően a köznapi életben szokásosnál általában nagyobb veszélynek vagyunk kitéve. Ezen veszélyek kockázata megfelelően betartott biztonsági előírások esetén nagyon kicsi, viszont az előírások be nem tartása nagyon is megnöveli a bekövetkezés esélyét. 29

30 A BIZTONSÁGI RENDSZABÁLYOK A LABORATÓRIUMBAN A laboratóriumi veszélyek forrás és jelleg szerint lehetnek: Áramütés Sugárveszély Vegyi anyagtól származó mérgezés Füstmérgezés Maró anyagoktól származó sérülések Termikus trauma (égés, fagyás) Mechanikai sérülések (üvegszilánk, vágás, leeső tárgy) Erős zaj, rezgés, esetleg erős mágneses tér 30

31 A BIZTONSÁGI RENDSZABÁLYOK A LABORATÓRIUMBAN A laboratóriumi veszélyeket magatartásformákkal és védőeszközökkel küzdjük le. Védőeszközök: Személyes védőeszközök (védőszemüveg, védőkesztyű, védősisak, védőköpeny, megerősített lábbeli, fülvédő, stb.) Beépített védőeszközök (elszívófülke, saválló berendezések, ólomfal, füstérzékelő, tűzoltókészülék, stb.) 31

32 A BIZTONSÁGI RENDSZABÁLYOK A LABORATÓRIUMBAN Magatartásformák: Bizonyos magatartások elkerülése (pl. étkezés, dohányzás tilalma) Bizonyos magatartások betartása (kísérleti berendezések ellenőrzése, menekülési út megjegyzése, védőeszközök használata, egymásra figyelés, stb.) 32

33 LABORATÓRIUMBAN ÁLTALÁBAN TILOS: Étkezés, ivás, dohányzás Alkohol, drog vagy gyógyszer hatása alatt foglalkozáson részt venni Illetéktelen személyeknek benn tartózkodni Oda nem való anyagokat, eszközöket bevinni Anyagokat (pl. vegyszereket) laboreszközöket kivinni 33

34 TILOS TOVÁBBÁ: Várandós anyáknak sugárveszélyes helyen, sugárzó minta közelében tartózkodni, mérgező, karcinogén vagy más veszélyes anyagokkal dolgozni. Pacemakerrel vagy más beültetett elektronikus, életfunkciót pótló eszközzel élő személyeknek erős mágneses teret keltő eszköz közelében tartózkodni. 34

35 TŰZVÉDELEM Azt szokás mondani, hogy a tűz keletkezéséhez három dolog kell: (1) éghető anyag, (2) gyúlási hőmérséklet és (3) oxigén. Klasszikusan azt tanítják, hogy ha ezek valamelyike elvonható, nem keletkezik tűz, illetve a tűz elalszik. Ez a laboratóriumban csak részben van így, ugyanis pl. kémiai reakció következtében a fenti feltételek bármelyike, sőt mindegyike előállhat. 35

36 TŰZVÉDELEM A helyiségek tűzvédelmi szempontból kategóriákba vannak sorolva annak megfelelően, hogy az ott folyó, illetve engedélyezett tevékenység, tárolt anyag mennyire tűzveszélyes. A tűzvédelmi kategóriának megfelelő rendszabályok vonatkoznak az adott helyiségben folytatható tevékenységre. A fokozottan tűzveszélyes helyeket feltűnő módon jelölik. 36

37 TŰZVÉDELEM tűzveszélyes anyagok jelzése tűzveszélyes anyagok tárolására szolgáló, különlegesen megerősített fémszekrény 37

38 TŰZVÉDELEM Minden helyiségben, illetve helyiségcsoportban ki van téve, hogy mi az esetleges menekülés útvonala. Ezen a rajzon fel vannak tüntetve a tűzoltókészülékek is. A tűzoltókészülékek feltűnő helyeken vannak elhelyezve és tábla is mutathatja helyzetüket. Az egyes készüléktípusok használata különböző: a készülék oldalán szövegesen és grafikusan is fel van tüntetve a használat módja. 38

39 TŰZVÉDELEM vészkijáratot jelző, saját vészvilágítású jelzés tűzoltókészülék helyét jelző tábla tűzoltókészülék 39

40 TŰZVÉDELEM tűzoltókészülék helyét jelző tábla hordágy helyét jelző tábla tűzoltókészülék hordágy 40

41 TŰZVÉDELEM a menekülési utat jelző táblák A megerősített biztonsági ajtók amelyek a menekülési út irányába nyílnak. Az ajtó léghuzat- és füstzáró, továbbá mérsékelten tűzbiztos 41

42 TŰZVÉDELEM A különféle tűzoltókészülékek más-más módon oltják a tüzet (pl. poroltó, CO 2 habbal oltó,). Bizonyos készüléktípusok egyes helyiségekben nem használhatók (pl. pincékben CO 2 -dal oltó). Egyes klasszikus oltási módok (pl. vízzel oltás) sem használhatók bizonyos helyiségekben (pl. erősáramú helyiségekben az áramütés veszélye miatt, vagy bizonyos vegyszerek jelenlétében). Laboratóriumokban gyakran oltóhomokot is helyeznek el. 42

43 tűzkulcsszekrény TŰZVÉDELEM a menekülési utat jelző táblák tűzi vízcsap megerősített laborajtók különféle biztonsági piktogramokkal tűzoltókészülék elsősegély-csomag és kötözőszer-szekrény jelzéssel tűzoltókészülék 43

44 TŰZVÉDELEM A tűz tovaterjedését megakadályozó biztonsági ajtók mindig zárva tartandók. Ez ideig-óráig blokkolhatja a tüzet, másrészt akadályozza tüzet tápláló léghuzatot. A tűznek a hőhatás mellett egyik legfontosabb hatótényezője a keletkező füst. A legtöbb áldozatot is a füstmérgezés követeli. A füst egészségkárosító hatása a laboratóriumban található különféle anyagok égésekor fokozottabban érvényesül. 44

45 KÖVETENDŐ MAGATARTÁS TŰZ ESETÉN 1. A kialakult tűzre haladéktalanul figyelmeztessük társainkat, értesítsük a mérésvezetőt és a tűzoltókat. 2. Kíséreljük meg áramtalanítani a helyiséget. 3. Ha esélyt látunk a tűz oltására a rendelkezésre álló eszközökkel, szervezetten kíséreljük meg az oltást. 4. Ha erre nincs lehetőség, a pánik elkerülésével, másokat is segítve kezdjük meg a menekülést. 5. Kövessük a kijelölt menekülési utat! A vészvilágítás a kijáratok felé vezet. Csak az emberélet mentésével törődjünk, az anyagi javak mentése sokadlagos. 6. Meneküléskor a felvonókat használni tilos! 45

46 TOVÁBBI SZABÁLYOK Soha ne hajoljunk nyílt láng vagy melegedő vegyi anyag fölé! A vegyszer szagát magunk felé legyezve ellenőrizzük, és soha ne szívjuk mélyre. Munka után ellenőrizzük, hogy a gáz, a víz vagy más vezeték csapja el legyen zárva. A laborasztalon mindig tartsunk rendet: csak azok a tárgyak, vegyszerek legyenek ott, ami a tevékenységhez pillanatnyilag szükséges. 46

47 TOVÁBBI SZABÁLYOK A kísérletek, vizsgálatok közben keletkezett termékek általában nem helyezhetők a kommunális hulladék közé és nem önthetők a lefolyóba. Erre megfelelő hulladékvegyszer-tartók vannak rendszeresítve, de ebbe sem lehet mindent gondolkodás nélkül kidobni, kiönteni. Az egyes anyagok reakcióba léphetnek, vagy éppen hűlniük kell, mielőtt elhelyezhetők. 47

48 TOVÁBBI SZABÁLYOK A kísérletek, vizsgálatok során egyre többször használunk lézerfényt, illetve egyre több eszközbe van lézer beépítve (pl. távmérő). Ezek között lehet UV lézer is. A lézert mindig úgy használjuk, hogy senkinek ne legyen lehetősége belenézni, ugyanis súlyos látáskárosodást, akár vakságot is okozhat. 48

49 NÉHÁNY PRAKTIKUS TANÁCS A meleg forrasztópáka, kémcső ugyanúgy néz ki, mint a hideg. Ha leteszünk egy tégelynyi vegyszert és kimegyünk a laborból, ne bízzunk abban, hogy amikor visszajöttünk, azt még ugyanúgy találjuk ott. Azért mert mi nem helyeztük áram alá a berendezést, másvalaki közben még megtehette. 49

50 A TEREPI TEVÉKENYSÉG SAJÁTOSSÁGAI 50

51 A TEREPI TEVÉKENYSÉG A terepi kutatási tevékenység bár elemeiben és bizonyos részleteiben hasonló sokban különbözik a laboratóriumban végzett mérési, észlelési tevékenységtől. A terepen sok olyan körülmény, zavaró tényező, megoldandó feladat van, amely a laboratóriumban nem merül fel, vagy gyakorlati problémát nem jelent. 51

52 MIBEN KÜLÖNBÖZIK A TEREPI TEVÉKENYSÉG A LABORATÓRIUMITÓL? A tevékenység helyében és körülményeiben. Hely: csak azok az eszközök állnak rendelkezésre, amit magunkkal viszünk. Körülmények: befolyásolják a vizsgálandó jelenséget, a mérőberendezéseket, és a végrehajtó személyeket. 52

53 MIBEN KÜLÖNBÖZIK A TEREPI TEVÉKENYSÉG A LABORATÓRIUMITÓL? A laborban a mérési, észlelési körülményeket igyekszünk stabilan tartani: a labort fűtjük/légkondícionáljuk, minimálizáljuk a por, a szennyező anyagok hatását, a műszereket, eszközöket tiszta, kalibrált állapotban használjuk és az egyes mérések után így is tároljuk. Ezzel szemben a terepen a környezetre általában kevés hatással lehetünk. 53

54 FŐBB BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A TEREPEN az időjárás viszontagságai (pl. porvihar), a terepviszonyok (pl. sár), a mérés helyszíne (pl. sziklapárkány, hidegvizű, gyors folyású patak, mocsaras terület, sivatag) terepi veszélyek 54

55 FŐBB BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A TEREPEN A körülmények meghiúsíthatják a tevékenységet (igen nagy hideg, zivatar), korlátozhatják a tevékenységet, kényszerintézkedésekre lehet szükség (sátor eső v. túlzott napsütés ellen), módosíthatják a vizsgálandó jelenséget, befolyásolhatják a résztvevőket. 55

56 TEREPI HATÁSOK BEFOLYÁSA A VIZSGÁLANDÓ JELENSÉGRE A megfigyelendő/mérendő jelenség megváltozik napszak (pl. árapály), megvilágítás, hőmérséklet, légnyomás függvényében. 56

57 TEREPI HATÁSOK BEFOLYÁSA A MŰSZEREKRE A terepi hatások eredőjét a műszerekre műszerjárásnak nevezzük. A műszerjárás másképpen a műszereink állapotában bekövetkező, a kísérletet végző által általában nem, vagy alig befolyásolható lassú változás, mely a mérési eredményeinkben jelentkezik vagy jelentkezhet. 57

58 TEREPI HATÁSOK BEFOLYÁSA A MŰSZEREKRE A műszereket befolyásoló főbb hatótényezők: hőmérséklet, légnyomás, árapály, sár, pára... A telepek, akkumulátorok állapotában bekövetkező változás is ide sorolható. Eredménye: a műszer kalibrációjának elcsúszása, az érzékenység megváltozása, az elektronikus zaj megnövekedése, a méréshez szükséges idő megnövekedése. 58

59 TEREPI HATÁSOK BEFOLYÁSA A MŰSZEREKRE A műszerjárás hatásának kompenzálása, ill. korrekciója: ismert pontra, objektumra való megismételt visszamérés (ún. bázismérés), referenciamérés rendszeresen ismételt kalibráció, a telepek cseréjét megelőző és azt követő tesztmérés, rendszeres üres (blank) mérés vagy a zajmérés. 59

60 TEREPI HATÁSOK BEFOLYÁSA A MEGFIGYELÉST VÉGZŐKRE időjárás (napi [hőség, fagy] és hirtelen hatások [vihar, jég]) rovarrajzás (szúnyog, méh, darázs, bögöly, muslica, stb.) kullancs (fertőzésveszély) akadályképző növényzet (csalán, bojtorján, vadrózsa, kökény, szeder, akác) allergének (parlagfű, fekete üröm, illetve rovarcsípés) 60

61 PARLAGFŰ 61

62 A SZEMÉLYI ÉS VAGYONBIZTONSÁG A TEREPEN 62

63 SZEMÉLYI ÉS VAGYONBIZTONSÁG A TEREPEN Itt is igaz a 4 alapelv: Vigyázz magadra! Vigyázz másokra! Vigyázz a műszerre! Vigyázz a környezetre! 63

64 TARTÓZKODÁS A TEREPEN A meteorológiai jelenségek élettani hatásai: Jelenség: Napsütés Eső, hó Zivatar Hideg Hatás: Napszúrás, leégés, kiszáradás Elázás, fagyás Villámcsapás, jégverés Fagyás, áthűlés, megfázás Ivóvíz Kabát mindig legyen 64

65 TARTÓZKODÁS A TEREPEN Egyéb terepi hatások: Jelenség: Állatmarás Rovarcsípés, rovarrajzás Ficam, végtagsérülés Hatás: Kutyaharapás, kígyómarás, vaddisznó Szúnyog, bögöly, pók, kullancs, darázs, hangya, méh (kaptár) Bokát tartó lábbeli, magas növényzetben, hóban, Gödrös talajra való felkészülés 65

66 Egészségi állapottal kapcsolatos problémák Allergia Gyógyszerszedés Hasmenés Epilepszia Hirtelen fellépő fájdalmak (fogfájás, fejfájás) Antiallergikum Hasmenés elleni orvosság Elsősegély-csomag ipari víz Fájdalomcsillapító 66

67 Közlekedéssel összefüggő veszélyek Autópálya Országút Vasúti sín Hajózás átkelés csak felül-, ill. aluljárón átkelés, fényvisszaverő mellény átkelés, vasúti híd vízből mentés, felhevült test, úszás, kapitány Gépjárműhasználat ajtó kézre, fejre csapása Autóba pakolás szürkületben, ködben, rossz látási viszonyok közepette, gépjármű közelében tartózkodók Autókulcs, találkozó megbeszélése (óraegyeztetés) 67

68 Elbotlás munkaeszközben (kábel, elektróda, mérőszalag) Belelépés A terepi tevékenység kivitelezése során fellépő veszélyek Figyelmetlenségből eredő veszélyek éles v. szúró tárgyba gereblye-effektus (bakancs, megerősített lábbeli) A tárgyak, szerszámok balesetmegelőzést elősegítő elhelyezése 68

69 Lábraejtés A terepi tevékenység kivitelezése során fellépő veszélyek Veszélyek a feltárásban Sziklafal (omlás, lezuhanás) Vasúti v. útbevágás (közl. baleset veszélye) Szerszámhasználatból eredő veszélyek (láda, elektróda, kalapács) Kalapálás (kézre-, lábracsapás, feje lerepül) Műszerek, mérési eljárások veszélyei Vegyszerek (pl. sósav szembe kerül) Áramütés (mérésvezetés) Robbantás (robbantómester) Egyéb Tűzgyújtás, dohányzás 69

70 70