SZAKDOLGOZAT A MESÉK SZIMBÓLUMVILÁGA LÁZÁR ERVIN MŰVEIBEN

Átírás

1 Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Felnőttképzési Intézet Könyvtár- és múzeumpedagógiai szakcsoport SZAKDOLGOZAT A MESÉK SZIMBÓLUMVILÁGA LÁZÁR ERVIN MŰVEIBEN Konzulens: dr. Baricz Zsolt adjunktus Készítette: Horváthné Tóth Judit informatikus könyvtáros szak nappali tagozat SZEGED 2009

2 Nyilatkozat Én, Horváthné Tóth Judit nyilatkozom, hogy szakdolgozatom saját szellemi termékem, elkészítésekor csak engedélyezett módszereket használtam. Szeged, november 15.

3 TARTALOM BEVEZETÉS... 2 I. A MESÉK... 3 I.1. NÉPMESE... 6 I.1.1. A NÉPMESE ALMŰFAJAI... 8 I.1.2. SZIMBÓLUMOK SZEREPE A NÉPMESÉKBEN I.2. A MŰMESE I.2.1. MŰMESE-TÍPUSOK I.2.2. A MŰMESÉK SZEREPE II. LÁZÁR ERVIN II.1. LÁZÁR ERVIN ÉLETE ÉS MŰVEI II.1.1. ÉLETRAJZ II.1.2. BIBLIOGRÁFIA II.2. LÁZÁR ERVIN MESÉI II.2.1. LÁZÁR ERVIN MESEVILÁGA II.2.2. MESÉK, MESEREGÉNYEK III. NÉPMESEI PÁRHUZAMOK LÁZÁR ERVIN MESÉIBEN III.1. NÉPMESEI HAGYOMÁNYOK III.2. MESEELEMZÉSEK III.2.1. A LEGKISEBB BOSZORKÁNY III.2.2. A MOLNÁR FIA ZSÁK BÚZÁJA III.2.3. A KISLÁNY, AKI MINDENKIT SZERETETT ÖSSZEGZÉS IRODALOMJEGYZÉK

4 BEVEZETÉS Óvodás korom óta olvasom Lázár Ervin meséit. Édesanyám irodalom iránti szeretete és könyvismerete lehetővé tette számomra, hogy szinte a kiadást követően megkapjam a mesegyűjteményeket, meseregényeket. A nagyravágyó feketerigó nagyalakú, sok színes Réber-rajzzal díszített kiadásával 1 indult Lázár Ervin iránti szeretetem, az azóta szinte kivétel nélkül dedikált kötetek könyvespolcom legbecsesebb helyét foglalják el, néha több kiadásbanpéldányban, hogy a gyermekeim is továbbvihessék magukkal, ha felnőnek. Tarbay Edével együtt azt gondolom, hogy a gyermek és a felnőtt olvasmányai elválaszthatatlanok egymástól, különbség csak a megértés rétegeiben van, s valljuk be, bármelyiket olvassuk újra és újra, már felnőtt fejjel, mindig mást fedezünk fel bennük, ami örömöt okoz. 2 Bár egy-egy nehezebb mese cselekményvezetését, szójátékait, esztétikai értékeit kisgyermekként is élveztem, tíz-húsz-harminc évvel később már meg is értettem őket elmagyarázni pedig most sem tudnám -, és újbóli elolvasásuk során épp ezeknek a meséknek a lélegzetelállító katarzisa ragad meg mélyebben, mint bármely felnőtt szépirodalmi mű. Ez volt az oka annak, hogy bár messzemenően egyetértek Honti Jánossal abban, hogy mesékről szóló könyv helyett egyszerűen csak mesék minél gazdagabb gyűjteményét kellene az olvasó kezébe adni, és hagyni, hogy maguk a szövegek mondjanak el mindent 3 - Lázár Ervin meséiről írok, amelyek pár oldalon is képesek jóval több értéket átadni gyermeknek, felnőttnek egyaránt, mint a mai, felkapott, színes-szagos gyermek- és fantasy-irodalom. 1 LÁZÁR ERVIN: A nagyravágyó feketerigó. Bp. : Móra, , [3] p. 2 TARBAY EDE: Gyermekirodalomra vezérlő kalauz p. 3 HONTI JÁNOS: A mese világa. 45. p. 2

5 I. A MESÉK Mert a mesék olyan elevenek, mint az élet, olyan régiek, mint az öregek, olyan ifjak, mint a gyerekek, olyan kegyetlenek, mint saját esztelenségeink, és olyan bölcsek, mint az igazság, amit keresünk. Aki valóban meg akarja érteni őket, mernie kell elhagyni korábbi álláspontját, hagynia kell magát elragadni a mese által. 4 4 ESTERL, ARNICA: A gyermeknek mese kell! 85. p. 3

6 Mese: Csodás elemeket tartalmazó, naiv hangú, költött elbeszélés. 5 Szóeredet: Ugor származékszó a mes- tőből, a szóvégi -e valószínűleg kicsinyítőképző. Jelentése kezdetben példázat, parabola jelképes, találós mese ( körül, később: csodás elemekkel teleszőtt költött elbeszélés (1585). Az irodalomtudomány fejlettségétől függően sokáig csak többé-kevésbé változó tartalmat jelölt a mese, s a hasonló költött elbeszélések egyéb fajtáit jelölő szavakkal szemben sajátos műfajjelölő szerepe csak a múlt században kristályosodott ki véglegesen. 6 A modern ember mítoszai: kedvenc színjátékai, az általa olvasott könyvek, [ ] a mozifilmek számtalan mitikus motívumot alkalmaznak: a hős és a szörnyeteg harcát, a beavatás harcait és vizsgáit, példaszerű alakokat és képeket. Még az olvasmánynak is mitológiai funkciója van: nemcsak az ősi társadalom mítoszelbeszélését és az Európa falusi közösségeiben még ma is eleven, áthagyományozott költészetet pótolja, hanem lehetőséget teremt a modern embernek arra, hogy hasonlóan ahhoz, ahogy korábban a mítoszok tették - kilépjen az időből. [ ] az olvasás kiemeli a modern embert személyes idejéből, más ritmusokba ágyazza, és lehetővé teszi, hogy egy másik történetben éljen. 7 írja a mai ember mese iránti igényéről Mircea Eliade. A mesék Lessing megállapítását követve a költészet és az erkölcs közös határmezsgyéjén találhatóak. 8 A mesében a történés és a szereplők más atmoszférában vannak, mint a valóság. Ezt a dimenziót Marie-Louise von Franz svájci jungiánus pszichiáter szerint úgy nevezzük: a tudattalan és érezzük, hogy ez más világ, mely éles ellentétben áll tudati realitásunkkal. 9 A mese világa mágikus, nem racionális. Olyan, mint a kisgyermeké és a tudattalané. Csodák történnek benne, a tárgyak, állatok beszélnek, tudatuk és lelkük van, mindenkit legyőző kard, halál utáni csodás feltámadás, sárkányok, boszorkányok, óriások és törpék szerepelnek a mesékben, bármi, még a halál 5 MAGYAR ÉRTELMEZŐ KÉZISZÓTÁR p. 6 A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETI-ETIMOLÓGIAI SZÓTÁRA II P. 7 ELIADE, MIRCEA: A szent és a profán p. 8 LESSING, GOTTHOLD EPHRAIM: Értekezések a meséről. 38. p. 9 FRANZ, MARIE-LOUISE VON: Női mesealakok. 16. p. 4

7 is visszafordítható, sőt élő és élettelen között eleve sem éles a határ. Minden világos, egyértelmű, nincsenek árnyalatok, fokozatok, kétértelműségek FISCHER ESZTER: A népmese és a gyermeki tudattalan. 98. p. 5

8 I.1. NÉPMESE 11 A népmese meghatározása meglehetősen nehéz. A Magyar néprajzi lexikon meg is kerüli a pontos definíciót: a szóbeli elbeszélő költészet legnagyobb műfajcsoportjának egyike. 12 Egy lényeges dolgot azonban kiemel: a népmese alapvetően szóbeli voltát. A meséhez kapcsolódó kifejezések, szólások a népmese két alapvető tulajdonságát emelik ki. Egyrészt a mese költött, a mindennapi valósággal össze nem egyeztethető voltát: mesebeszéd, Ez csak mese, illetve a híres Arany János-i Nem mese ez, gyermek. Másrészt arra utalnak, hogy a mese valami nagyon szép dolog: mesés, meseszép, mesébe illő. Ezek a szavak a csodaszép, a hihetetlen, a váratlan szavak szinonimái. A mesében ugyan sok minden van, ami a valós világban lehetetlen, a népmesében azonban szemben a belőle kialakult műmesével mégsem lehetséges minden. A mesei csodás dolgok egy nagy rendszer tagjai, amelyek mint meseelemek és mesemotívumok a népmese sajátos építőköveiül szolgálnak. A népmese sajátos báját és sajátos realizmusát az adja, hogy sok szempontból különleges tükrözője a valóságnak: a népmesét fenntartó nép múltjának, jelenének, mindennapi életének elemei éppúgy megtalálhatók benne, mint a becsületesebb, igazabb életbe vetett hitnek a mesei igazságszolgáltatásban megtestesült kifejezése. A népmesei csodás elemek amiatt alkotnak zárt rendszert, mert bennük az ősi néphit, népszokások, a világról alkotott ősrégi kép emlékei őrződnek tovább. A csodás elemek mellett a népmesékben a mindennapi élet: a gazdálkodás, földművelés, pásztorkodás, halászat, építkezés, közlekedés, étkezés, szórakozás, ünnepek emlékei is megőrződnek. A mai élet elemei már ugyanúgy nyomot hagytak néhány mesében, mint a múltat idéző nyomtatás, a kézzel vetés vagy a hagyományos nagycsalád életének jellemző momentumai. A népmesék és a különböző mesetípusok minden vidéken megteremnek. Érezhetjük bennük a tájak sajátos mondatalakítását, jellegzetes sorait, 11 MAGYAR NÉPRAJZ V. Magyar népköltészet. Népmese p 12 MAGYAR NÉPRAJZI LEXIKON III. K-Né p. 6

9 nyelvének zeneiségét. Ezek a mesék sok örömet adtak évszázadokon át, s ezek vezették el az emberiséget az irodalom szeretetéhez. A népmese terjedelme az irodalmi műfajok közt az elbeszélés, illetve kisregény terjedelmének felel meg. Így tehát, viszonylagos rövidsége ellenére is, a népművészet legterjedelmesebb epikai műfajának számít. Műfaji sajátosságait a néphagyományhoz fűződő szoros kapcsolata, közösségi jellege, a továbbhagyományozódás döntően szóbeli volta határozza meg. A népmese leglényegesebb esztétikai jellemvonásai a népmese közösségi és szóbeli voltából népköltési műfaji sajátosságaiból származnak. V. J. Proppnak a mese szerkezetére vonatkozó definíciója: Morfológiailag mesének tekinthető minden olyan fejlemény, amely a károkozástól vagy hiánytól különféle közbeeső funkciókon keresztül házassághoz vagy más megoldás értékű funkcióhoz vezet. 13 A fenti definícióval lényegében azonos az a hármas tagolás, amelyet Nagy Olga ad a mese szerkezetéről: a kezdeti nehézség, az ezt követő bonyodalom, majd a szerencsés kifejlet. 14 Berze Nagy János a fenti három egységet egynek veszi ( maga a mese ). Ezt vezeti be, illetve követi a kezdő- és záróforma. 15 A népmesére, mint a népköltészeti műfajokra általában, jellemző követelmény az esztétikai kódolás és dekódolás egyidejű voltának biztosítása. A klasszikus mesemondás-mesehallgatás egyik legfőbb jellemzője, hogy a hallgatóság a mesét a mesemondóval együtt éli, élvezi, fogja fel. A mesemondás-mesehallgatás egységes közösséggé teszi az előadót és a hallgatóságot. Szerepe van a nagyobb társadalmi közösségek megteremtésében, fenntartásában is. A kódolás dekódolás szinkronjának megteremtésében döntő szerepet az azonossági esztétika eszközei játszanak. A népmesét sajátos epikai műfajként az azonossági esztétika eszközei tartják fenn, ezek biztosítják ugyanis azt, hogy minden egyes mesében a várt, az óhajtott, sőt az ismert jelenjék meg. Legfontosabb eszközei: a szerkezet és a szerkezeti elemek 13 PROPP, VLAGYIMIR JAKOVLEVICS: A mese morfológiája. 40. p. 14 NAGY OLGA: A táltos törvénye p. 15 BERZE NAGY János: Mese p. 7

10 hangsúlyozására is szolgáló ismétlések, formulák, sztereotípiumok, párbeszédek, az archaikus mondatfűzés, a névmáshalmozás stb. A meglepetés esztétikájához tartozó elemeknek az egyes népmesék színessé, érdekessé, egyedivé tétele szempontjából van szerepük. Ezek a mindennapi élet jelenségeinek a mesei szövegbe való bekapcsolása (aktualizálás), vagy a mesélő egyéni fantáziájának a termékei mellett olyan stilisztikai eszközök, mint egy-egy váratlan hasonlat, gondolati vagy érzelmi töltésű monológ és a késleltetés. A két elem sajátos az azonossági esztétika túlsúlyát biztosító aránya a népmesék egyik legfontosabb esztétikai értékmérője. I.1.1. A NÉPMESE ALMŰFAJAI A mese alműfajainak meghatározásában jelentős szempont a csodás elemek és a mindennapi élet elemeinek a jelenléte, vagy éppen túlsúlya, illetve hiánya. A novellamesékben vagy más szóval reális mesékben, valamint a tréfás mesékben általában kevés a csodás, mitikus elem; az állatmesékben már nagyobb, de még mindig korlátozott a szerepe. A csodás elemekben való bővelkedés jellemzi viszont a tündérmesét. A népmese legősibb, legköltőibb, leggazdagabb tartalmú, legszebb alműfaja úgy is mondhatnánk: alapműfaja a mitikus vagy valódi mese = tündérmese. A valódi mese fogalma egyben összefoglaló fogalom is, amelybe a tündérmesék, varázsmesék, hősmesék, hiedelemmesék tartoznak. Alapvető kelléke a csodás elem. A mesei szerkezet nem jöhet létre csodás elemek nélkül. A mesekezdő formulák a mesélőt és a mesehallgatókat a mindennapi életből átviszik a költői igazságszolgáltatást biztosító mesék birodalmába. A jóság, az igazság amely főleg az elnyomottak, a szegények igazsága mindig győz. A hősmesék a mitikus mese vagy köznyelven, a tündérmese műfajának legarchaikusabb csoportját képezik. Azok a mesetípusok tartoznak ide, melyekben a mitikus elemek, motívumok, epizódok a realisztikus elemekhez, motívumokhoz, alakokhoz, epizódokhoz hasonló természetességgel 8

11 illeszkednek a mese cselekményébe. A hős (hősnő) emberfeletti, táltostulajdonságokkal rendelkezik, előre tudja, hogy mi fog vele történni, természetfeletti segítői vannak, s gyakran valamely nagyszabású, világrengető hőstettet visz véghez. Küzdelme még ha útja a halálon keresztül vezet is minden esetben győzelemmel végződik. A sárkányok, óriások vagy más természetfeletti lények által sanyargatott országra, amelynek végül a hős lesz az uralkodója, kiegyensúlyozott, békés, boldog korszak köszönt. A hősmesékben nem a lírai momentumokon van a hangsúly, hanem a küzdelmen, a párviadalon. A hős esetleg feleségül veszi a király leányát, de nem szükségképpen és nem szerelemből, hanem hősi cselekedetei jutalmaképpen: ezáltal válik a fele-királyság birtokosává, majd a király utódjává 16. A legendamesék a tündérmesei hagyományoknak a keresztény hagyományokkal való sajátos ötvöződésével jöttek létre Novellamesék: csodás segítőtársak és eszközök helyett a talpraesettség és a furfang segíti a mesehőst célja elérésében. Ide tartoznak a sorsmesék, amelyek a hiedelemmondák, hiedelemtörténetek határán helyezkednek el, a rablómesék és a Mátyás-mesék, amelyeknek főhőse vagy központi figurája az igazságos Mátyás király. Reális vagy realisztikus mesék = tréfás mesék: a csodás elem majdnem teljes hiánya jellemzi. A komikum jellege, illetve a benne szereplő személyek alapján több, pontosan körülhatárolható csoportot különböztethetünk meg a tréfás mesék alműfaján belül, pl. az ostoba ördögről szóló mesecsoportot és a rátótiádákat, utóbbiak a falu lakóinak ostobaságát, hiszékenységét, műveletlenségét kigúnyoló történetek. Az állatmesék egyetlen csodás, azaz a mindennapi reális élettől eltérő sajátsága az, hogy benne az állatok beszélni tudnak, és sok minden másban is az emberhez hasonlítanak: egy-egy embertípust, emberi tulajdonságokat képviselnek, jelenítenek meg. Általában tartalmaznak valami erkölcsi tanulságot, vagy eredetmagyarázó jellegük van. 16 KOVÁCS ÁGNES: A hősmese. 458 p. 9

12 A formulamesék mintegy a tündérmesék karikatúrájának, paródiájának foghatók fel. Ide tartoznak a láncmesék, a végtelen mesék, a csali mesék és a hazugság- v. bolondmesék. I.1.2. SZIMBÓLUMOK SZEREPE A NÉPMESÉKBEN Szimbólum: gör. jel, jelkép. irod. elvont gondolattartalmat, sajátos jelentésátvitelt megtestesítő szó(kép). 17 Az ember a maga alkotta szimbólumokban fogalmazza meg a világhoz és a másik emberhez fűződő viszonyát. A szimbólumok saját kultúránk és valamennyi emberi civilizáció megismeréséhez elvezetnek, hiszen gondolkodásmódunk alapvető sajátossága a (jel)képek és analógiák használata. Minden kultúrát szimbolikus rendszerek összességeként is meghatározhatunk, mindegyikük szimbólumok révén fogalmazza meg az ember viszonyát a mindenséghez. Olyan viszonyt, amely jelképeik gazdag képzettársítási lehetőségei révén érzékelhetővé teszi a racionálisan megfogalmazhatatlan gondolatokat, eszméket, érzéseket. A művészet lényegénél fogva használja ezt a nyelvet. 18 A szakralitás az emberi tudat sajátossága, tehát a mesék e tudatformákhoz természetes módon kapcsolódnak. A mesék a mitologikusvallási elemeket nem csak törmelékesen hordozzák, hanem épp a szakrális tudatformának egy általánosabb érvényű jelenségeiként érthetők meg. A meseszöveg ezért sohasem tekinthető lezártnak sem térbeli, sem időbeli szempontból. 19 A mese ma is egy egységes és egylényegű világképről tudósít, csak mi kiestünk ebből a természetes rendből. Ez az oka annak, hogy tudunk ugyan a szimbólumokról, melyek csak lógnak a levegőben, de nem tudjuk mindezeket hétköznapi életünkhöz kapcsolni mondja Koszecz Sándor. A mesékből olyan világkép bontakozik ki, ami egy a mainál jóval természetesebb műveltségnek 17 IDEGEN SZAVAK ÉS KIFEJEZÉSEK SZÓTÁRA P. 18 ÚJVÁRI EDIT: Szimbólumfelfogásunk. 10. p. 19 BÓDIS ZOLTÁN: Mese és szakralitás. 58. p. 10

13 az eredménye. Csakhogy éppen abból a gondolkodásmódból estünk ki, amely ezeket a meséket életre hívta. De vajon miért maradtak fönn idáig ezek a több évszázados, sőt évezredes mesék? Nyilván életbevágóan fontosak, különben elfelejtődtek volna. Ennek az ősvallási elemeket, sőt teljes gondolati rendszert magában rejtő természetes műveltségnek az alapja a természeti változásrend, ezen keresztül modellezi az ember a világot. 20 A népmese különleges helyet foglal el az irodalmi művek sorában, mintha nem is az ember, hanem közvetlenül a természet műve volna. Az évszázadok során létrejött és fennmaradt, számtalan ember nyomát hordozó történetekben valami nagyon általános, örök érvényű igazság kristályosodik ki. Mindaz, ami nem fontos, ami esetleges, ami nem igaz, ami érdektelen, ami nem időtálló: lekopott, lecsiszolódott róluk. Csak az maradt meg, ami kortól és egyéni tulajdonságoktól függetlenül mindenki számára érvényes és létfontosságú. Bettelheim magyarázata szerint a mese a szimbólumok nyelvén szól a hallgatóhoz. Közvetlenül hat a tudattalanra, nyelve a tudattalan nyelve, világa a tudattalan világa. Már a mesék jellegzetes nyitómondata - hol volt, hol nem volt, hetedhétországon is túl - azt jelzi, hogy a történet nem itt és most, nem a reális világban, hanem egy másik közegben játszódik, ahol más szabályok, más törvények érvényesek. De a mesék, bár történéseik a valóságnak ellentmondanak, mégis igazak, mert szimbolikusan alapvető igazságokat fejeznek ki. Ezeket a szimbólumokat nem szükséges tudatosan megérteni - sőt nem kétséges, hogy a mesemondók és a mesehallgatók ezt nem is igénylik, ilyesmire nem is gondolnak -, de a népmese szimbolikus igazságtartalma mégis eléri a tudattalant, és ott jótékony hatást fejt ki. 21 A ma embere általában naiv, gyerekeknek szóló történetecskéknek gondolja a meséket. Pedig régen a mesét nem (csak) a gyerekeknek mondták, 20 Koszecz Sándor szerint a népmesék látszólagos erőszakossága sem szól másról. A Hajnal című népmese végén pl. Hajnal fogja buzogányát, és fejbe teremti a sárkányt. Erre az kiadja gonosz lelkét. A mélyebb üzenetek kibontásához meg kell tanulni ismét képekben gondolkodni, és a szavak mögött megtalálni a lényeget - mondja Koszecz Sándor. A buzogány egy gömb, melyből tüskék állnak ki - ez Nap- vagy csillagjelkép. Nem úgy fogalmaz a mese, hogy megöli a sárkányt, hanem fejbe teremti. Tehát a fejen, a szellemiség területén végrehajtott teremtő műveletről van szó. Ha ezt a Nap vagy a fény által tesszük, akkor az eredmény: megvilágosodott gondolkodás. Ha idáig el lehet juttatni a sárkányt, ne csodálkozzunk, hogy megszűnik a sárkánysága. A próbára tevő erőt nem megsemmisíteni kell, hanem átminősíteni. Segíteni kell egy másféle tudatállapotra ébreszteni. Amíg erőszakra csak erőszakkal tudunk válaszolni, mindannyian elveszünk. VOLLNER JUDIT: Ma is érvényesek a mesék ősi szimbólumai. 5. p. 21 FISCHER ESZTER: A népmese és a gyermeki tudattalan. 98. p. 11

14 hanem alapvetően felnőtteknek. Természetesen nem elemezték, hanem mondták őket. De ami régen természetes és érthető volt, ma magyarázatra szorul. Ma racionális nyelvezetre fordítjuk át, ha érteni szeretnénk. Már a múlt században, a mesekutatás kezdetekor figyelmeztetnek rá a Grimm testvérek: itt nem egyszerű történetecskékről van szó. Sokkal komolyabb üzeneteket rejtenek a népmesék, mint gondolnánk. 22 Az eddig feltárt adatok szerint Kr. e. 2000, illetve 1700 körülre datálható 23 a legrégibb mesenyom, amely azonban már fejlett mesei hagyományozásra enged következtetni. A történelem hajnalán a felnőtt ember igényéből született a mese, amely ma könnyedén talál magának utat a gyermeki lélekhez. Talán egy vallási hagyományból kiszakadt töredék a mese, amely pótolhatta a beavatottság hiányát, vagy vágyteljesítő funkciója révén megajándékozta az embert a csodával, a földi igazságszolgáltatás egyetlen eszközeként, esetleg csupán szórakoztatásra hivatott (lásd tréfás mesék, hazugságmesék, csúfolók)? 24 Bettelheim szerint a népmesék mindig az élet nagy kérdéseivel foglalkoznak, szimbolikus formában. És ami különösen fontossá teszi a gyermekek számára: a népmesék témája általában az az életszakasz, amely a felnövéssel, az érett személyiség megszerzésével zárul. A legtöbb mese úgy kezdődik, hogy a mesehősnek egy hosszú, boldog, viszonylag eseménytelen idő után valamilyen oknál fogva el kell hagynia otthonát, vándorútra indul. Ez azt szimbolizálja, hogy a felnőtt személyiség kifejlesztéséhez elengedhetetlen, hogy az ember szakítson a gyerekkorával, gyermeki függőségével, és saját kezébe kell vegye a sorsát, mert csak így találhat önmagára. A felnőtté válás nehéz folyamatát tükrözik a veszélyek, melyekkel a mesehősnek vándorútján meg kell küzdenie. De a mese azt is megmutatja, hogy a veszedelemmel való szembenézéssel, bátorsággal, erőfeszítéssel sikeresen célba lehet jutni. Számos mese végződik úgy, hogy a mesehős sok viszontagság után megkapja a királyságot és a legszebb királylányt, ami Bettelheim értelmezésében az érett felnőttséget jelképezi. Király az, aki képes saját lelke birodalmában uralkodni, aki életét felelősen tudja irányítani. Az érett személyiség másik 22 VOLLNER JUDIT: Ma is érvényesek a mesék ősi szimbólumai. 5. p. 23 A MAGYAR FOLKLÓR p. 24 SÁNDOR ILDIKÓ: "A mese maga az igazság álruhában". 39. p. 12

15 mutatója a felnőtt párkapcsolat. Ezért fejeződik be a mesékben ábrázolt érési folyamat a királysággal és a házassággal. 25 Pszichológiai szempontból nézve mind a mítoszban, mind a mesében archetipikus alakokról van szó. A mese hőse vagy hősnője olyan szimbolikus alak, melyet a tudattalan hoz létre, s amely az énnek új, többnyire szükséghelyzetben nélkülözhetetlenné vált magatartását kívánja meg. Sorsa jelképesen azt mutatja be, hogyan győzhetők le meghatározott magatartással bizonyos általános emberi, vagyis archetipikus vészhelyzetek. A mesehősöket ideálisan működő, példás énként értelmezhetjük, akik példaképül szolgálnak, hogy segítsenek az embereknek megbirkózni belső konfliktusaikkal, történetük pedig segít megoldani vissza-visszatérő életproblémáinkat. 26 Régen éppen ez volt a mesélés célja: azért mondták a mesemondók az ősi történeteket, hogy a felnőtt nőket és férfiakat eligazítsák az élet nehézségeiben. XIX-XX. századi mesemondóink szavai eligazítanak abban, hogy mit jelenthetett a mese kora emberének. Cifra János így vall céljáról, hivatásáról: Én indítottam el a fiatalságot a világba. Nem olyan mesére születtem, amik viccek, csúfságok vagy tréfák. Én más mesére születtem: a világ történelmére. Arra születtem, hogy a fiatalságot növeljem. 27 Cifra János számára a XX. század közepén mesemondónak lenni elhivatottságot jelent, amire születni kell. A hagyomány tiszteletét, az ifjúság megértését, hogy át tudja adni nekik sajátos értékrendjét. A népmese kérdése, amelyre válaszol is, az, hogy létezik-e olyan értékrend, melyben a jó elnyeri méltó jutalmát és a gonosz megérdemelt büntetését. Ez a kérdés állandó értékválságból születik (amit az éppen aktuális történelem hoz létre), és megpróbálja helyreállítani az eredeti rendet. A mesélők és az őket hallgató közösségek kora a civilizáció beköszöntével leáldozott, ugyanakkor a tündérmese beköltözött a gyerekszobába. A gyermek és az archaikus népi világ tagjai közötti rokonság a transzcendens elemekben való feltétel nélküli hitben ragadható meg. A mesék sajátos logikája, animisztikus látásmódja, a bennük jelen levő varázstudat, a jó és a rossz 25 FISCHER ESZTER: A népmese és a gyermeki tudattalan. 99. p. 26 FRANZ, MARIE-LOUISE VON: Női mesealakok p. 27 CIFRA JÁNOS meséi. 7. p. 13

16 határozott elkülönítésének vágya éppúgy jellemzőek valamikori őseink és gyermekeink világlátására. 28 A gyermek eredendően hisz az igazság létezésében, egyfajta egyértelműségben és tisztaságban. Mintha egy alapértékrendet hozna magával a világba, amely rokon a mesék értékrendjével. Alapmegnyilvánulása - és egyben első konfliktusainak forrása - a bizalom mindazzal szemben, amivel találkozik. Ugyanakkor kettős tudattal figyeli a valóságot, ami egyszerre jelenti számára a konkrét világot és mindazt, ami ez a világ lehetne. Fantáziája lelket ad az ismeretlennek. Jellemző eszközeivel a mese a lehetségesnek és lehetetlenségeknek ebben a világában otthon van. Képeiben felmérhetetlen mélységekben kommunikál a gyermekkel. 29 Rónay György így gondolkodik a mesék szerepéről: A gyermeket nem valamiféle alkalmazott erkölcstannal, gyermekmód selypítő kauzisztikával kell traktálni, hanem az egyetemes emberi és társadalmi erkölcsnek azokra az elemi igazságaira kell ránevelni, amelyekre a népmese nevelt, és nevel ma is. 30 A népmesének fontos feladata, hogy bekapcsoljon a szűkebb-tágabb közösségbe. Sohasem voltak időszerűbbek a másokkal, a többi élőlénnyel való helyes kapcsolatteremtésre figyelmeztető mesei tanácsok. Ami rémisztő a mesében, annak épp az a célja, hogy a gyermek jelképes formában és áttételesen dolgozza fel a traumáit; így vívja meg a maga győztes csatáját, mert hiszen a mese végén ő győz, és a veszélyek a valóságban is fenyegetik. A gyermeket, magzatkortól a kamaszkorig ma is traumák érik, ugyanúgy, mint évezredekkel ezelőtt. A mese dolga, hogy ezeket feloldja. A mese a vágyott világosság eljövetelét, örök visszatérését hirdeti. 31 A népmesék mesemondóinak történeteiben hasonlóan a gyermek játékához keveredik a realizmus a fantasztikummal. A realizmus úgy vegyül a fantasztikummal, hogy egyszerre, egy időben sugallja a csodásat éppúgy, mint a valóságosat. [ ] A legfantasztikusabb tetteket is olyan aprólékosan, olyan realista kiszínezéssel írja le, hogy azok szinte valóságosnak tűnnek. 28 LOVÁSZ ANDREA: Mi egy képes egy képtelenhez képest?. 53. p. 29 SÁNDOR ILDIKÓ: "A mese maga az igazság álruhában". 40. p. 30 RÓNAY GYÖRGY: Jegyzetlapok a meséről. 3. p. 31 JANKOVICS MARCELL: A mese háza és az ökotradíció p. 14

17 Ennek az eljárásnak nyilvánvalóan az a célja, hogy elhihetővé tegye a hihetetlent. 32 A tündérmeséknek évezredes hagyományuk során kialakult, szilárd erkölcsi rendjük van. A mesék kétpólusú világában így aztán determináltan és szerepekhez kötötten jelenik meg a jó és a rossz. A belső tulajdonságok ugyanolyan szélsőségesek, mint a külsők. A határozott népmesei etika segíti a gyermeket az eligazodásban, a mese végén a jó vég feloldja az izgalmakat, minden jóra fordul. A mese közege ezért olyan otthonos, szinte magától értetődő a mágikus gondolkodás szintjén álló gyerek számára, annak ellenére, hogy a mai gyerek élete alig emlékeztet a mesehősök körülményeire. A mesék a gyermek számára a világ újragondolását, megértését jelentik, a mesei gondolkodás révén a gyermek az érthetetlen, félelmetes világot képes újraformálni és befogadni. Bettelheim hangsúlyozza, hogy a mesék jótékony hatásukat akkor tudják a leginkább kifejteni, ha csonkítatlan, változatlan formában jutnak el a gyerekhez. A népmesék minden elemének jelentősége van. A javítások, változtatások sokszor a mese meg nem értett mondanivalójának meghamisításához, felvizezéséhez vezetnek. 33 Ezért gyerekeknek mesét értelmezni is helytelen értik ők azt közvetlenül maguktól. Régebben alighanem a legtöbb felnőtt is így volt vele CIFRA JÁNOS meséi p. 33 FISCHER ESZTER: A népmese és a gyermeki tudattalan p. 34 FRANZ, MARIE-LOUISE VON: Női mesealakok. 7. p. 15

18 I.2. A MŰMESE A műmese írója már ismeri a népmesei hagyományt, így lehetősége van, hogy azt átgondolja, saját és az olvasók kívánalmaihoz idomítsa. A műmesék a folklórszövegek kínálta elemeket transzformálják, illetve kódolják át, összekapcsolva azokat az adott írói jel- és stíluskészlettel, a mesei-népmesei szövegeket nem egyfajta múzeumi tárgyként, etnográfiai érdekességként, vagy pusztán a gyermekek számára szóló erkölcsi tanítást vagy szórakozást nyújtó formaként tartva számon, hanem számba véve a mesék adta létmegértés mindenkori lehetőségeit. 35 A műmesék poétikai sajátosságait a népmesékkel való összehasonlítás után írhatjuk le legpontosabban. 36 A népmesékben egy főhős szerepel, közössége tipikus képviselője, ha van is foglalkozása, ez csak ismertetőjegye, mellette segítők vagy ellenfelek sorakoznak föl. Tehát jók vagy gonoszak, csak egy-két jellemvonásuk érzékelhető, állandó jelzőkből vagy cselekedeteikből derülnek ki. A főhős feladata, hogy a kiinduló helyzetben felborult rendet a történet során helyreállítsa. A műmese főhőse individuum. A műmesék világában számtalanszor gyermek a főhős, de egy tárgy vagy egy játékszer is lehet. A műmese jellemei komplexebbek, árnyaltabbak. Változatosabb a jellemzés módja, eszközei sokszínűbbek. A népmese hőse sosem bizonytalan, nem kételkedik saját sikerében, míg a műmese hősei tépelődnek, válságot élhetnek át. Reflexióik, érzelmeik az ábrázolás tárgyává válnak, nem tevőnek át a cselekvés síkjára. A hős azért éli át a kalandokat, hogy megismerje saját magát, élete értelmét, a lélek rejtelmeit. Jelleme nem feltétlenül statikus: változhat, fejlődhet a mese során. A műmeséből hiányozhat a sztereotip mesekezdő formula, és a távoli múltba való áthelyezés, térbeli eltávolítás az Óperenciás tengeren is túlra, az Üveghegyen is túlra is, gyakran ma játszódik. A népmesével ellentétben nemcsak a jelen, hanem a múlt vagy jövő is fontos lehet. A főhősnek nem kell mindig elvándorolnia, hosszú útra indulnia. A népmese hősét 'mindig 35 BÓDIS ZOLTÁN: Mese és szakralitás. 62. p. 36 TÍMÁRNÉ HUNYA TÜNDE: A népmese és a műmese sajátosságairól p. 16

19 valamilyen külső kényszerítő erő, történés indítja útnak; a hangsúly a nehézségek, illetve ezek legyőzésének ábrázolásán van. Az elérendő cél konkrét, mégpedig az egyéni boldogság és az anyagi jólét. A műmesében - amennyiben az alaphelyzet eltér a népmesékben megszokottól - valamely belső kényszerítő erő, pl. vágyakozás, kívánság, lelki válság indítja el a cselekményt; ez a fajta hiány esetleg ki sem tölthető a mese végén. A hős célja lehet éteri, eszményi. Míg az európai népmesék cselekménye boldog befejezéssel zárul, a műmesék lezárása lehet elgondolkodtató; nem mindig happy end. A műmesék olvasásakor érzékelhető a mű keletkezési idejében ható stílusirányzat vagy eszmeáramlat nyoma, több a formai elem, a részletező leírás, cselekményének fázisai terjedelmesebbek, gyakran keretes szerkezetű, a népmesében a cselekmény a domináns, nehézségek és legyőzésük ábrázolásán van a hangsúly, egy szálon vagy két párhuzamos szálon fut, additív szerkesztésű, egyfázisú, vagy viszonylag rövid fázisokból épül fel. A népmese nyelve szemléletes, egyszerű, lényegre törő, a mese előadását a dinamikus párbeszédek drámaivá, izgalmassá teszik. Nyelvét az egyszerű szókincs és a világos mondatszerkesztés jellemzi. Ezzel szemben a műmese nyelvezete díszített, formai elemekben gazdag (pl. nyelvi játékok, rímes formák, esetleg egészében verses forma jellemzi), jelképeket, allegóriákat alkalmaz. Hangnemét a szerző szabadon, céljainak megfelelően választja meg. A jó műmese stílusa és tartalma elárulja írója kilétét. Mivel írott műfaj, mondatszerkesztése bonyolultabb, változatosabb; az olvasótól értő, elmélyült szövegértést kíván meg. A népmesékben gyakran fordul elő komikus helyzet, jellemkomikum, a műmesékben esztétikai minőség a humor is, pl. a nyelvi humor. A népmesében külső szemlélő perspektívája érvényesül, a műmesében gyakori az én-elbeszélő, a belső perspektíva. A műmese nézőpontja gyermekeknek szánt mesék esetében alulról felfelé irányuló, gyermeki nézőpont is lehet. 17

20 A népmese elbeszélője természetes személy, aki időben és térben távoli eseményekről mesél, a műmeséé tudatosan megkonstruált alak, aki otthonosan mozog az idősíkban. A műmese világszemlélete gyakran szkeptikus, hiányzik belőle a népmesében szinte mindig jelen lévő sikerközpontúság, a naiv morál, az elnyomottak demokratikus-morális elvárásai. A boldogságot nem feltétlenül a szociális felemelkedés jelenti. Az igazságszolgáltatás gyakran csak erkölcsi, a pozitív hős fizikailag megsemmisülhet, meghalhat. A népmese értékrendje mindig egybeesik a mesét éltető közösség értékrendjével, ha változik a közösség erkölcsi felfogása, az kihat a mese cselekményének alakulására, magára a befejezésre. A műmesékben elsősorban az alkotó egyén értékrendje tükröződik. A műmese világa utal a valóságra, nem önmagáért való: Lehet ez a világ a valóság fejére állított, torz képe, vagy éppen közvetíthet számunkra egy elveszett, hajdanvolt, szebb világot is. A műmese lehetőségeit a fiktív világban beszűkítik a reális körülmények, a népmesének nagyobb a mozgástere fantáziaországban. A csoda cselekményformáló erő a népmesében és a műmesében egyaránt. A hozzá való viszonyulás a legfőbb alapja a nép- és műmesék megkülönböztetésének. A népmesében a csoda a boldogsághoz vezető eszköz, a műmesében csak poétikus lehetőség a valóság és a vágyott világ egyesítésére. Megjelenése a népmesében természetes, magától értetődő, nem húzódik éles határ az ember és a természet között; az evilági és a túlvilági között, a műmese csodái hihetetlenek, félelmetesek, titokzatosak lehetnek. A népmesékben az emberi lehetőségek kiterjesztésének egyik titkos, ám birtokolható eszköze, a műmesékben varázslat, bűbáj révén áll elő, hogy elkápráztassa a mese hősét. 37 A műmese létrehozása során nem hagyományos mese jön létre, hanem valami új, más minőség; a meseíró amellett, hogy megőriz néhány elemet az eredetiből, nagyrészt saját képére formálja a nyersanyagot. A klasszikus mesevilág átformálása sajátos hangot eredményez, melyben a hagyományos mesei struktúra, szereplőgárda és a mesei világrend megőrződik, azonban az 37 BOLDIZSÁR ILDIKÓ: Mese-e a műmese? 360. p. 18

21 írásmód és az értékrend új jellegzetességeket mutat a népmeséhez képest. A szerző megváltoztathatja az alapvető tündérmesei perspektívát, a mesevilág határai kiszélesednek, olyan motívumok, szereplők is bejutnak ebbe az új mesevilágba, akik képesek megbontani az alapvető létviszonyokat, egy új, így a hagyományostól eltérő mesevilág alakul ki. A történetek elvesztik linearitásukat, és nyelvjátékká válnak. 38 I.2.1. MŰMESE-TÍPUSOK 39 Bár a műmesék sokkal kevésbé alkalmasak tipologizálásra, strukturalista vagy szemiotikai mesemodellek kidolgozására, mint a népmesék, mivel kevesebb bennük a klasszifikálás céljából összegyűjthető sztereotípia, 40 Boldizsár Ildikó mégis megkísérelt négy főcsoportot alkotni Propp mesemorfológiájának a segítségével. Az átdolgozott amelyek lényeges változást nem hoznak a szüzsében, pl. Benedek Elek, Illyés Gyula meséi - és deformált meghamisított, különféle mesékből összeollózott, torz, tartalmát vesztett - tündérmesék mellett valódi műmeséket is kategorizál. Szerinte a tündérmese zárt rendszerének a megbontása kétféle mesetípust hozott létre. Egyfelől létrejött az a ritka műmese, irodalmi mese, amely az állandósult kapcsolatokat alkalmiakkal helyettesítve átkódolta, specializálta a mese jelentését (pl. Andersen, Hauff, Wilde, Hoffmann, Pilinszky, de ide tartoznak Lázár Ervin javarészt népmesei elemekből építkező meséi is). Az asszimilált és specializált tündérmese új rendszereket hoz létre, amelyek elemeit a régiek absztrakt elemeiből kombinálja. Ezt a típust a forma eredetisége különbözteti meg a többitől: a hagyományos formák nem transzformálódnak, hanem új struktúra alakul ki. Wilde és Maeterlinck szimbolikus meséket ír, Andersen dekadens és filozofikus, Hauff megmutatja a borzalmast, Hoffmann fantasztikummá minősíti a mesei csodát. ők értik és megőrzik a tündérmese bölcsességét, de 38 POMPOR ZOLTÁN: Mindenből mesét csinálok. 97. p. 39 BOLDIZSÁR ILDIKÓ: Varázslás és fogyókúra p. 40 TÍMÁRNÉ HUNYA TÜNDE: A népmese és a műmese sajátosságairól p. 19

22 nyilvánvalóvá teszik annak rejtett egzisztenciális problémáit, artisztikummal átitatva a mesei alapformát. Ezek a mesék életproblémákban gondolkodnak, a tündérmesékhez képest kevesebb mesei formulát használnak, vagyis nem sztereotipizálják a mű minden vonatkozását, inkább csak annak részleteit. Ehelyett eredeti egészre törekednek, új rendezőelveket alkotnak, melyek azután újszerű szövegekben is jelennek meg a hagyományként élő jelek váratlan kapcsolataiként. A műmesék írói kizárják a hagyományos kombinációkat, vagy ha követik is ezeket, akkor is sajátos módon, nem pedig feltétlenül és válogatás nélkül. A helyettesített és inverz mesék a tündérmesék szerkezeti elemeit transzformálják, a motívumokat nem összefűzik, hanem önálló történetté alakítják. Jórészt megőrzik a tündérmese gondolat- és formakincsét, de a szereplők cselekedeteinek módját új formákkal bővítik, és mellőzik vagy inverz - saját ellentétévé alakult - formákkal helyettesítik például a mese természetfölötti, csodás elemeit (Milne, Baum, Travers, Collodi ill. Lázár Ervin egyes, példázatos meséi). A varázslások a visszájukra fordulnak, az eszközök nem várt módon, fordítva működnek. Ezekben a mesékben hétköznapi emberekkel, még inkább gyerekekkel, vagy a gyerekek képére és személyiségére formált, kedvenc játéktárggyá, jó pajtássá vagy háziállattá szelídített állatokkal a hétköznapi helyszíneken már nem kalandok, hanem mindennapos és jobbára kellemes események történnek meg. A mesehős életét ritkán fenyegeti veszély, ritkán kerül olyan kiélezett helyzetbe, amelyben próbára tehetné fizikai vagy erkölcsi erejét, bátorságát, pusztán olyan kalandokba keveredik, melyek kellemesek számára. Nem találkozik ellenséges erőkkel, nem kell küzdenie, csodálatos segítségeket igénybe vennie, s nem kap se jutalmat, se büntetést. Ezek a történetek a gyerek valóságos életéből indulnak ki, a gyerekszobában vagy a játszótéren játszódnak. A legkisebb fiú a méreteinél fogva legkisebb, a természetfölötti segítőtárs (vagy ellenség) szerepét a mesét felolvasó szülővagy egy, a gyermeki képzeletben félelmetesre növesztett alak veszi át, a mese ideje a felolvasás idejével vagy a gyermek egy tetszőlegesen kiválasztott napjával egyezik meg. Ha pedig ezek a valóságos mozzanatok még fantasztikus 20

23 elemekkel is kombinálódnak, Bettelheim szerint könnyen összezavarhatják a gyermekben azt, ami valóságos, azzal, ami nem az. Az életproblémákban való gondolkodás helyére lépő, a vélt életkori sajátosságokhoz igazodó mesemondás az egyedi módon megszerkesztett történetek helyett a mesei sztereotipizálás új formáját hozza létre, amely elsősorban a nyelv használatában nyilvánul meg: kialakul egy olyan mesenyelv, amely egy elképzelt vagy még inkább normaként kezeit gyereknyelven vagy gyermeki észjáráson alapul. A gyermeknyelv használata a szakemberek és elbeszélők fejében kialakult gyermekkép terjesztését célozza. A gyermeknek már nem kell megtanulnia felnőtt szemmel látni a felnőttek világát, arra ösztönzik őket, hogy úgy nézzék a világot, ahogy azt a gyermek, pontosabban ahogy a másik gyermek látja. A mese nyelvére lefordítva mindez azt jelenti, hogy a mesék megkülönböztetésének és elhatárolásának alapja mindenekelőtt a csodához való viszony. Ez megnyilvánulhat a hét állandó szereplő egymás közötti kapcsolatrendszerében (például a hősök és a természetfölötti lények relációjában); az állatoknak szánt szerepekben (például az állat segít-e vagy csak tárgyként lehet bánni vele); a mágikus tárgyak és mitikus növények használati értékében (működik-e, működtethető-e varázsszerként vagy sem); a testi és szellemi képességek felismerésében és alkalmazásában (korlátozott avagy sem); valamint az élet és halál határainak meghúzásában (van-e átjárás közöttük vagy sem). 41 I.2.2. A MŰMESÉK SZEREPE A mese éppolyan műalkotás, mint a novella vagy a regény; története, jelenségei elválaszthatatlanok a mindenkori kortárs irodalom állapotától és a zajló irodalmi folyamatoktól. A mesét nem úgy kell elképzelni, mint valami csenevész kis hajtást a nagy irodalom oldalában. Mándy Iván szerint: Nincs külön gyermek- és felnőttirodalom. Irodalom van. Annak ellenére, hogy a 41 BOLDIZSÁR ILDIKÓ: Mese-e a műmese? p. 21

24 gyermekeknek írni valamiképpen mégis sajátos mesterség, a meséket is pontosan ugyanolyan mércével kell vizsgálni, mint más irodalmi alkotásokat. 42 Tarbay Ede szerint a gyermekirodalom a gyermekek számára IS alkotott szépirodalmi művek összessége. Az irodalom a felnőttnek és ösztönösen a gyermeknek örömöt, gyönyörűséget jelent, és választ a ki nem mondott gondokra. Feleletet arra, ami éppen nyugtalanítja, de nem tud beszélni róla. Eligazítást a világban, a világ rendjében, rendetlenségében. Röviden: a gyermekirodalom is párbeszéd az író és az olvasó között, az utóbbi lenézése nélkül. A párbeszéd lényege az, amiről olykor a felnőtt sem tud beszélni, mert maga sem látja világosan, mi nyugtalanítja, milyen választ adhat önmagának lappangó kérdéseire. Mindez a gyermekre fokozottabban érvényes: megnyugvást keres és akar, de izgalmat, megrendülést és derűt is. Gyermekirodalmat hivatástudattal művelni nagy felelősség, mert egyszerre kell gyerekké válni, felnőttként szólni, embernek tekinteni a majdani olvasót, tehát nemcsak szórakoztatni, hanem gondolatot is csempészni az alakuló gyerekszellembe vallja Tarbay Ede. 43 A felnőtt és a gyermekirodalom határvonalai lehetnek élesek, bizonytalanok, elmosódottak, az idők folyamán módosulhatnak is (mert változik a világ és változnak a gyerekek); és néha el is tűnnek. Ilyenkor a történet csak a befogadás során lesz mássá gyerekben és felnőttben. A szöveg mélyebb rétegei a gyerekek számára rejtettek maradnak, de ettől még a befogadás, az értelmező tevékenység egy másféle nyelvi interakcióban is hozzáférhetővé válik. 44 A modern műmeséknek és ebben áll a fantasztikustól eltérő kettős világlátásuk kétféle, a műbe kódolt olvasatuk van: a gyermeknek való csodás és a felnőttnek szóló különös. A kettősség indokolja azt is, hogy még a történet allegorikus értelmezése sem zúzza szét a mesés hatást. Csak annyit jelent, hogy a felnőtt olvasat allegorikus jellegű lesz, ami azonban nem vonja kétségbe a gyermek számára a csodákat ERDEI NÓRA LAPIS JÓZSEF: A mi kis félelmetes sárkányaink. 41. p. 43 TARBAY EDE: Gyermekirodalomra vezérlő kalauz. 10., 12. p. 44 KOMÁROMI GABRIELLA: Párhuzamos történetek Lázár Ervin életművében. 13. p. 45 PAPP ÁGNES KLÁRA: Varázslat és valóság között. 15. p. 22

25 A meseíráshoz fontos, hogy megteremtődjön az a hiteles mesevilág is, amelynek nemcsak poétikai törvényei vannak, hanem erkölcsi rendje is. Az emberi létnek nincs olyan aspektusa, amelyre ne világítana rá a mese a maga bölcsességével és erejével. Csak rajtunk, mesehallgatókon és meseolvasókon múlik, hogy mit tudunk kezdeni ezzel az évszázadok alatt kikristályosodott tudással. A meséken keresztül olykor megpillanthatjuk saját természetünk azon vonásait is, amelyekről egyébként nem szívesen veszünk tudomást. A meseirodalom tele van olyan történetekkel, amelyek abban segítenek, hogy szembenézhessünk saját, kevésbé szeretett, sőt önmagunk előtt is rejtegetett tulajdonságainkkal, és megértsünk valamit a rosszul végződő történetekből is. Vannak olyan történetek is, amelyek megengedik a hősnek, hogy rossz döntéseit korrigálhassa, újrakezdhessen valamit, vagy pedig a történet további menetében szembesülhessen azzal, hogy helytelen kiindulópontot választott magának. Ezek a sikertelen, álcselekvős mesehősök meglehetősen pontos képet festenek arról a korról, amelyben élni kényszerülnek. Túlságosan leegyszerűsítjük a történetben rejlő lehetőségeket, ha csupán erkölcsi igazságokat látunk vagy keresünk bennük. Sokkal többet kaphatunk ezekből a mesékből, ha önmagunk meghaladására buzdító felszólításokat is kihallunk belőlük írja Boldizsár Ildikó. 46 Az idő múlásával az emberiség mesék iránti igénye is megváltozott: már nem a csodás, a fantasztikus vég az elvárás, hanem a minél valóságosabb jellemábrázolás, ez persze nem minden esetben vezet a boldog véghez. A műmesék mesevilága közelebb hozza a történet szereplőit az olvasóhoz, a műmesei hősök jellemükben nem tökéletesek, esendőek, ezáltal halandó emberek lesznek, ami nem mindig megnyugtató, sokszor jobb, ha a mese hőse pozitív példa, akire fel lehet nézni, azonosulni lehet vele. A maguk képességeiben elbizonytalanodott hősök az olvasóban is erősítik a bizonytalanság érzését, a relativizált jellemek reálisak ugyan, de nem képesek a mesében boldogságot, önigazolást kereső olvasónak többet adni, mint az amúgy is tapasztalható hétköznapi rideg valóságot. 46 BOLDIZSÁR ILDIKÓ: Bukott mesehősök p. 23

26 A nem népmesei sémákban gondolkodó műmesékben végig kérdéses, hogy a zavarosnak látszó sorsok kimenetele jó lesz-e; egyáltalán nem biztos, hogy a boldogságról való álmok megvalósulnak, s a gonosz, a bűnös megbűnhődik, a jó pedig elnyeri méltó jutalmát. A katarzist ez esetben kiválthatja a lélek belső szenvedéseinek megszüntetése, a reménytelenség, a boldogság utáni megsemmisülés, a meg nem alkuvás sikere. Ezekben a műmesékben tehát megfordul a sorrend: nem a kínzó és kellemetlen effektusok csapnak át ellentétes affektusokba, hanem az öröm, a harmónia pillanatait követik kínzó és kellemetlen, de még a mesétől sem idegen élmények. 47 A műmese akkor jó, ha ugyanazt az érzést tudja nyújtani az olvasónak, amit a tündérmese: képes időtlen, egyetemes gondolatokat megfogalmazni, mindvégig megőrizve aktualitását generációkon keresztül. Az első nagy meseírók, Andersen és Wilde meséinek 48 kulcsszavai: a részvét, a szeretet, az áldozat szépsége. 49 A népmesei értékrend helyét ezekben a mesékben a keresztény értékrend veszi át. Pilinszky, Lázár Ervin lezáratlan meséi 50 továbbgondolásra késztetik az olvasót. A mesés formába bújtatott problémafelvetések - ha jó a mese - ma is az élet nagy kérdéseiről szólnak, de a megoldást már a befogadónak kell kitalálnia. 47 BOLDIZSÁR ILDIKÓ: Varázslás és fogyókúra p. 48 pl. Andersen: A teáskanna, A kis hableány; Wilde: A boldog herceg, Az önző óriás, A csalogány és a rózsa 49 BORBÉLY SÁNDOR: Klasszikus meseirodalom. 93. p. 50 pl. Pilinszky János: Kalandozás a tükörben; Lázár Ervin: Ha három lábon gyábokorsz, A molnár fia zsák búzája, A kislány, aki mindenkit szeretett, A legkisebb boszorkány 24

27 II. LÁZÁR ERVIN Az emberekben él a vágy a mesére. Olyan alkotásokkal kellene kiszolgálni őket, amelyek lelki táplálékot nyújtanak, amelyekből merítenek. 51 (Lázár Ervin) 51 LÁZÁR FRUZSINA: A mese varázsgömbjében p. 25

28 II.1. LÁZÁR ERVIN ÉLETE ÉS MŰVEI II.1.1. ÉLETRAJZ 52 Író, elbeszélő, meseíró május 5-én született Budapesten. Apja uradalmi intéző volt Alsó-Rácegrespusztán, így Lázár Ervin gyermekéveit Illyés Gyula szülőhelyének szomszédságában töltötte. A Tolna megyei település lakosainak többsége nagy szegénységben élt, az egyetlen szórakozást a közösségi élet, mesélés és a tánc jelentette számukra. A kicsi és zárt közösség mesékkel teli világa nagy hatással volt Lázár Ervin írói pályafutására. Nyolcéves koráig mint intézőgyerek viszonylagos jómódban élt, de 45 után megváltozott a helyzetük ben a földosztásnál nekik nem járt föld, így szinte ők lettek a legszegényebbek ben kidobták családjukat a házukból, mert az állami gazdaságnak szüksége volt az intézőlakásra. Mivel a pusztán nem volt iskola, általános iskolába a környező falvakba járt, minden évben máshová, többek között katolikus és evangélikus iskolákba is. Ezután a szekszárdi Garay János Gimnáziumban tanult től az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarán volt újságíró szakos hallgató. Budapesten az Eötvös-kollégiumban lakott ben Pécsre költözött, és beilleszkedett a pécsi irodalmi körök bohém világába. Első novelláját 1958-ban közölte a Jelenkor. Ugyancsak egyetemi évei alatt kezdte meg újságírói pályafutását, 1959-ben az Esti Pécsi Napló munkatársa lett. Elsősorban riportokat szeretett írni, és lelkes fiatalemberként próbált harcolni az igazságtalanságok ellen. Hamarosan azonban be kellett látnia, hogy a politikai helyzet nem teszi lehetővé a visszásságok feltárását. Közben az egyetemen átiratkozott magyar szakra, 1961-ben levelező szakon diplomázott magyar szakos tanárként Forrás a Digitális Irodalmi Akadémia és a Hunlit honlapjai. 26

29 között a Dunántúli Napló és a Tüskés Tibor szerkesztette, viszonylag szabadabb légkörű Jelenkor munkatársa volt ban Budapestre költözött, és az Élet és Irodalomnál helyezkedett el. Első kötete, A kisfiú meg az oroszlánok című meseregénye 1964-ben látott napvilágot. A kötetet Réber László illusztrálta, aki ettől kezdve Lázár Ervin írásainak állandó illusztrátora lett. Jellegzetes hangú, nyelvi játékkal, humorral és szeretettel teli meséi hamarosan a gyerekek és a felnőttek körében egyaránt népszerű lett. A kisfiú meg az oroszlánokból 1979-ben Feleki Kamill, Dajka Margit főszereplésével készült mesejáték. Ugyancsak megfilmesítették az 1981-ben megjelent Szegény Dzsoni és Árnika című könyvét ban jelent meg máig legnépszerűbb könyve, A Hétfejű Tündér, mely összesen nyolc kiadást élt meg. Meséi népszerűsége miatt sokan csak meseíróként ismerik, azonban pályája kezdetétől írt felnőtteknek szóló elbeszéléseket is ban jelent meg első elbeszéléskötete, a Csonkacsütörtök ben az Egy lapát szén Nellikének, 1973-ban a Buddha szomorú című elbeszéléskötete látott napvilágot. Abszurd, groteszk hangvételű novellái is meseszerűek, sok írásáról nem is dönthető el egyértelműen, hogy mese vagy novella, leginkább mesenovellának nevezhetőek. A felnőttirodalomba sorolható írásai nagy részében az emberi kapcsolatok konfliktusaival, a modern életforma keltette feszültségekkel foglalkozik ben jelent meg egyetlen kisregénye, A fehér tigris. A regényben egy fehér tigris szegődik a főhős mellé, s ettől kezdve sohasem tágít mellőle. Gazdája minden parancsát teljesíti, aki így korlátlan hatalmúvá válik. A regény morális kérdése, hogy mit kezdhet az ember hatalma korlátlanságával. Sikerei hatására 1971-ben szabadúszó író lett. Családjával között Pécelen élt. Felesége Vathy Zsuzsa. Három gyermeke van, lánya Fruzsina és Zsófia, s fia, Zsigmond. Gyermekei megszületése új ihletet jelentett számára, ettől kezdve elementáris erővel törtek elő saját gyerekkorának emlékei. Figyelve nyelvvel való ismerkedésüket, saját maga is más kapcsolatba került anyanyelvével. Rengeteg ötletet merített lányától és fiától, az 1979-ben megjelent Berzsián és Dideki mindkét címszereplőjének neve Fruzsina lányától származik. Meseregényéért Lázár Ervint a nemzetközi 27

30 zsűri 1982-ben Andersen-diplomával tüntette ki. A Négyszögletű Kerek Erdő (1985) és a Bab Berci kalandjai (1989) című köteteit az Év Könyvének választották. A nyolcvanas években több hangjátékot is írt a Magyar Rádió számára, melyek 1990-ben Franka Cirkusz címen kötetben is megjelentek ban az Állami Bábszínház dramaturgja volt. Nagy sikert aratott A legkisebb boszorkány és az Árgyélus királyfi című bábjátékaival. A rendszerváltás idején tagja volt az Új Idők szerkesztőbizottságának, részt vett a Magyar Fórum megalapításában, majd dolgozott a Magyar Naplónál, a Pesti Hírlapnál és a Magyar Nemzetnél is től 1996-ig a Hitel munkatársa volt. A 90-es évektől egyre ritkábban jelenik meg új könyve, 1994-ben Hét szeretőm, 1997-ben Kisangyal címen jelentetett meg válogatást korábbi elbeszéléseiből ban új elbeszélésekkel jelentkezett. A Csillagmajor című elbeszéléskötetében szülőföldjének, az azóta eltűnt Alsó- Rácegrespusztának állít emléket. A kötet tizenöt novellájában mesés, csodás elemek keverednek a szülőföld (a kötet novelláiban Rácpácegres) pontos, valósághű megelevenítésével. A pusztai gyerekkorról próbálok történeteket mondani [ ] én is visszatértem a gyermekkori mesemondáshoz, ahhoz, ahogy itt formálták a történeteket. Tehát olyan személyekről, akit ismerünk, ámde olyan történeteket, amelyek nem eshettek meg, mert ha mégis, akkor az már a csodák meg a mese világába tartozik. Én is ilyenfajta történetekkel próbálom leírni az itt megesett dolgokat, s azáltal, hogy néha át-átlendülök a mesébe, úgy érzem, mintha teljesen a naturális valóságot írtam volna meg 53 fogalmazza meg egy interjúban a Csillagmajor mágikus realista történetei kapcsán Lázár Ervin a maga mesélő módszerét. A kötet 1996-ban elnyerte az Év Könyve díjat. Három elbeszéléséből 2004-ben filmfeldolgozás is készült Porcelánbaba címmel Gárdos Péter rendezésében. A kötet bővített, függelékkel is kiegészített változata 2005-ben jelent meg az Osiris Kiadó életműsorozatában (Lázár Ervin munkái). Az 1993-ban megjelent Manógyár csak néhány mesét tartalmaz, második, bővített kiadásához 2002-ben még egyszer annyit tesz hozzá. Utolsó saját mesegyűjteménye az 1998-ban megjelent Hapci király, szintén csak hét 53 GACSÁLYI JÓZSEF: Én a gyerekektől tanultam a legtöbbet p. 28

31 mesével, bár a kötet utolsó meséje A legkisebb boszorkány kisregényterjedelmű ben megjelent kötete Az aranyifjítószóló madár. Lázár Ervin Ámi Lajos analfabéta cigány ember meséiből készített gyerekek számára átszerkesztett válogatást, gondosan ügyelve arra, hogy a lehető legkevesebbet változtasson rajtuk. Ez az utolsó olyan kötet, amelyet hozzáadott értékként a megjelenés évében elhunyt Réber László rajzai díszítenek. Sajnos az átdolgozott mesékből hiányzik a megszokott tanulság, szeretet, szolidaritás, a rá jellemző nyelv és értékvilág. A 2005-ben megjelent Magyar mondák, melyet Gyulai Líviusz klasszikus, a Képes Krónika miniatúráira emlékeztető rajzai illusztrálnak, sokkal jobban sikerült átdolgozás. A meghatározott, kötött történelmi mag nem akadályozta meg Lázár Ervint abban, hogy sajátos hangot csempésszen ezekbe a jól ismert történetekbe. 54 Utolsó, életében megjelent műve az Osiris kiadó újrakiadásait és -válogatásait nem számolva a Zsófia lányával közösen írt Bogármese, amelyből színdarab is készült. Lázár Ervin pályája során számos díjban, kitüntetésben részesült. József Attila-díj (1974), Művészeti Alap Irodalmi Díja (1980), Állami Ifjúsági Díj (1981), Déry Tibor-jutalom (1990), IBBY díj (1990), a Soros Alapítvány Életműdíja (1992), MSZOSZ-díj (1995) ban megkapta a Kossuth-díjat, ben a Pro Literatura-díjat ben Prima Primissima díjjal tüntették ki. Lázár Ervin 2006 karácsonya előtt bekövetkezett, hosszú betegséget követő halála olvasóközönsége és barátai, pályatársai számára egyúttal a mese halála is volt. Nekrológok sora követte a szívbéli cimborák tollából az év elején, 70. születésnapjára kiadott ajándékkötetet. 55 A XX. század legnagyobb magyar meseírójának halála az internetes portálokon alkotóknak is ihletet adott. A költői hangvételű nekrológok mellett egy fórumba felkerült az ismeretlen grafikus szomorú Mamintija is POMPOR ZOLTÁN: Mendemonda Lázár-módra. 28. p. 55 JOBBLADÁK. Lázár Ervin hetvenedik születésnapjára. Szerk. Gyutai Zsuzsanna. Bp. : Novella, 2006, 70, [20] p. 56 Maminti.jpg < 29

32 S majd mesélik, persze, nagyon sokáig Lázár Ervin történeteit, vetítik a filmek ismétlését, a tévéjátékokat, táncjátékokat, szépen egybeérnek azok a még meg sem születettek gyerekkorával és öregkorukkal is, de sorra fogynak majd azok, akiknek minden erdő mindörökké négyszögletű marad. 57 Mi pedig, akik itt maradtunk, csak állunk szomorúan, és félünk attól, hogy világunkban ismét egy színnel kevesebb lett. 58 II.1.2. BIBLIOGRÁFIA 59 A kisfiú meg az oroszlánok. Meseregény. Réber László rajzaival. Bp. Móra Ferenc Könyvkiadó, , [5] p. Bp. Osiris Kiadó, , [5] p. Csonkacsütörtök. Elbeszélések. Bp. Szépirodalmi Könyvkiadó, , [3] p. Egy lapát szén Nellikének. [Elbeszélések, mesék] Bp. Szépirodalmi Könyvkiadó, , [3] p. A nagyravágyó feketerigó. [Mese] Réber László rajzaival. Bp. Móra Könyvkiadó, , [3] p. A fehér tigris. Regény. Bp. Szépirodalmi Könyvkiadó, , [2] p. Bp. Széphalom Könyvműhely, [2] p. Bp. Osiris Kiadó, p. --. A Franka cirkusz. Bp. Osiris, , [2] p. (Lázár Ervin munkái) A Hétfejű Tündér. [Mesék] Réber László rajzaival. Bp. Móra Könyvkiadó, , [6] p. Bp. Osiris Kiadó, , [3] p. (bőv. kiad.) Buddha szomorú. [Elbeszélések] Bp. Szépirodalmi Könyvkiadó, , [3] p. Öregapó madarai. [Ismeretterjesztő képeskönyv] Balogh Péter rajzaival. Bp. Móra Ferenc Könyvkiadó, , [3] p. (Bölcs Bagoly sorozat) Bikfi-bukfenc-bukferenc. [Mesék] Réber László rajzaival. Bp. Móra Könyvkiadó, , [3] p. 57 Tamási Orosz János: Amikor meghalt a mese [online] < 58 Zé: Elment a mese apja! [online] < 59 Forrás részben a Digitális Irodalmi Akadémia honlapja. Nincs minden kiadás föltüntetve, csak az új kiadóhoz kerülést ill. a bővített változatokat jeleztem. 30

33 Berzsián és Dideki. [Meseregény] Réber László rajzaival. Bp. Móra Ferenc Könyvkiadó, , [6] p. [Bp.] Századvég Kiadó, [1993.] 108, [4] p. (Vida Győző rajzaival) Bp. Osiris Kiadó, , [4] p. Gyere haza, Mikkamakka! [Meseregény] Ill. Réber László. Bp. Móra Ferenc Könyvkiadó, , [6] p. A Masoko Köztársaság. [Elbeszélések] Bp. [Móra Könyvkiadó] Kozmosz Könyvek. 365, [3] p. Szegény Dzsoni és Árnika. [Meseregény] Réber László rajzaival. Bp. Móra Könyvkiadó, , [6] p. --. Lázár Ervin meséje Hegyi Gábor fotóival. [Bp], Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó Novotrade, , [2] p. Bp. Osiris Kiadó, , [3] p. Lázár Ervin novellái. A Masoko Köztársaság. Simf, a füst. Öt, hat, hét. Ill. Hegyi Márta. Bp. Magyar Iparművészeti Főiskola Typo-grafikai tanszékén , [3] p. A Négyszögletű Kerek Erdő. [Mesék] Réber László rajzaival. Bp. Móra Könyvkiadó, p. Bp. Osiris Századvég, , [6] p. Bp. Osiris, , [6] p. Tuvudsz ivígy? [Elbeszélések] (Ill. Kecskeméti Kálmán.) Bp. Szépirodalmi Könyvkiadó, , [7] p. Bab Berci kalandjai. [Meseregény] Réber László rajzaival. Bp. Móra Könyvkiadó, , [3] p. Bp. Osiris Kiadó, , [4] p. December tábornok. [Mesék] Ill. Tettamanti Béla. [Bp.] Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat. [1989.] [1 36 számozatlan] p. A Franka Cirkusz. Hangjátékok. Ill. Kecskeméti Kálmán. Bp. Szépirodalmi Könyvkiadó, , [6] p. A fehér tigris. --. Bp. Osiris, , [2] p. (Lázár Ervin munkái) Lovak, kutyák, madarak. Történetek állatokról. Ill. Dolnik Miklós. Bp. Vario Kiadó, p. A manógyár. [Mesék] Faltis Alexandra rajzaival. Bp. Századvég Kiadó, , [2] p. Bp. Osiris, , [5] p. (bőv. kiad.) Hét szeretőm. Válogatott novellák. Vál. és szerk. Domokos Mátyás. Bp. Osiris Századvég , [5] p. (Osiris Századvég Könyvtár. Irodalom) 31

34 Csillagmajor. [Elbeszélésciklus] Bp. Osiris Kiadó, , [5] p. (Osiris könyvtár. Irodalom. ISSN ) Bp. Osiris, , [2] p. (bőv. kiad.) (Lázár Ervin munkái) Kisangyal. [Vál. és új elbeszélések] Bp. Osiris Kiadó, , [6] p. (Osiris könyvtár. Irodalom) Hapci király. [Mesék] Réber László rajzaival. Bp. Osiris, , [4] p. Az aranyifjítószóló madár. Ámi Lajos meséi. Réber László rajzaival. Bp. Osiris, , [6] p. Tüskés varabin. Állatörténetek. Szunyoghy András rajzaival. Bp. Osiris, , [4] p. (Az Öregapó madarai és a Lovak, kutyák, madarak egy kötetben) Magyar mondák. Gyulai Líviusz metszeteivel. Bp. Osiris, , [4] p. Bogármese (Társszerző: Lázár Zsófia). Faltisz Alexandra rajzaival. Bp. Nők Lapja Műhely, , [1] p. A kalapba zárt lány. [Mese] Pittman Zsófi rajzaival. Bp. Osiris Kiadó, , [1] p. 32

35 II.2. LÁZÁR ERVIN MESÉI II.2.1. LÁZÁR ERVIN MESEVILÁGA Az abszurd, megismerhetetlen és elfogadhatatlan világot csakis abszurd eszközökkel lehet ábrázolni. Illetve, van még egy lehetőség, az örök értékek világa: a mítosz, a mese írja Kemsei István. 60 Lázár Ervin mesevilágában minden a realitásban gyökeredzik, és minden mitikus. Műveiben gyakran elmosódnak a műfaji határok: mágikus realista novelláit nagyon kevés választja el fantasztikumba átcsapó meséitől. Mindenből mesét csinálok, mint a pusztaiak. A valóság egy ponton áttűnik a mesébe, így jön létre egy új dimenzió. Nem választom külön a kettőt. 61 Ő maga is szívesen sutba dobta volna a formai követelményeket. Legkönnyebben ezt a mesékben tehette meg. Meséire fokozottan igaz, hogy rétegesek, mást lát benne a gyermek és mást a felnőtt és épp e tulajdonságuk az, ami miatt a gyermekirodalom legnagyobb történetei közé tartoz(hatná)nak. Lázár Ervin nem címezte senkinek a meséit. Van köztük olyan, amelyiket már a legkisebbek is értik, és van köztük, amelyikbe bele kell nőni. A Hétfejű Tündér ma már híres meséinek egy része - A hazudós egér, A kék meg a sárga, A kislány, aki mindenkit szeretett, A molnár fia zsák búzája, Az igazságtevő Nyúl, Két Reggel, Mese Julinak, Szurkos kezű királyfiak - korábban már megjelent az Egy lapát szén Nellikének című, egyáltalán nem gyerekeknek írt novelláskötetben. Műveihez a realista olvasási móddal nem vezet út. Allegorikus-szimbolikus szövegként kell kézbe venni őket. írja Komáromi Gabriella. 62 Nem szeretem azokat a magyar írókat, akik mesét írnak. Mesét ugyanis csak költeni szabad. Kotlóshűséggel és poétarévülettel. Lázár Ervinben mind a kettő megvan. írta Varga Domokos A Hétfejű Tündér első megjelenésekor. 63 Műveire jobban is illik a meseköltészet kifejezés, mint a műmese. Ő maga sem szerette ezt a meghatározást, naplójában olvashatjuk: 60 KEMSEI ISTVÁN: Menekülés a mesébe o. 61 BORBÉLY LÁSZLÓ: A kő gurul tovább. 7. p. 62 KOMÁROMI GABRIELLA: Párhuzamos történetek Lázár Ervin életművében. 13. p. 63 VARGA DOMOKOS: Egy meséskönyv margójára. 10. p. 33

36 Nem tudom, mi jött rájuk. Hát persze! Aki a mesét próbálja utánozni, olyan, mintha népdalt akarna írni. Ami a mitológiából, múlt ködéből hoz üzeneteket, évszázadokon át tökéletesedett (és persze tökéletlenedett is, amikor már bizonyos utalásait senki sem értette), éppen ezért utolérhetetlen és megismételhetetlen. Ez világos. De miért képzelik a fura urak, hogy például én népmesét akarok utánozni? Netán írni? Dehogy akarok. Én egy történetet írok, ami nem műmese, hanem éppen olyan irodalmi alkotás, mint bárki más íróé. 64 Látszott, egy szót sem értenek az egészből, [ ] pontatlanul mondták a szöveget. [ ] Azt hiszik, a mese balkézről való, komolytalan dolog. [ ] a mese olyan, mint a vers, ragaszkodni kell minden névelőhöz, különben összedől. 65 Nagyon fontosnak tartja a mesemondás rítusát is, számos novellájában és a Szegény Dzsoni és Árnika című meseregényében is megvalósul a közös mesélés. A mesélés a szülő és a gyerek közös rítusa, mindkettőjük számára egyformán fontos. 66 A két lábbal a földön álló felnőttet gyakran a gyermekszereplő emeli ki a valóságból és vonja be a mesébe, a csoda felfedezésébe (pl. A csapda, Várlátogatás, Százpettyes katica, A retemetesz) Amikor a szülők, nagyszülők mindazok, akiket a gyerek szeret mesélnek neki, akkor a mese átalakul. Irodalmi műfajból szeretetműfajjá lesz, ami által két ember között olyan kapcsolat jön létre, melyhez hasonló alig akad. 67 A közös történetmondás alkalmat ad arra is, hogy a valóság csodáira felhívja a figyelmet: - A szeretet olyan, mint a varázslat? - Olyan. - De csak a mesében, igaz? - Nem. Nemcsak a mesében. A valóságban is olyan. 68 Meséit stílusa és főképp nyelvezete teszi könnyen felismerhetővé. Végtelen játéka a szavakkal, kacifántos szóalkotásai, névadásai, tobzódó halmozásai egyéni, játékos hangot adnak írásainak, de főképp meséinek. A hétköznapok világából merített, szereplői a gyermekeivel folytatott 64 LÁZÁR ERVIN: Napló o. 65 LÁZÁR ERVIN: Napló. 91. p. 66 SZIKORA JÓZSEF: Meseforgácsok Lázár Ervin műhelyéből p. 67 LÁZÁR FRUZSINA: A mese varázsgömbjében p. 68 LÁZÁR ERVIN: Szegény Dzsoni és Árnika. 35. p. 34

37 beszélgetéseiből bújtak elő, neveik a gyermeknyelv báját hordozzák. A gyermeki szív tisztasága magával ragadta az írót írja megemlékezésében Gaetano Minuta, Lázár Ervin meséinek olasz fordítója. 69 Meséinek a magyar gyermekirodalomban elfoglalt előkelő helyéért ugyan az előbb felsorolt jellemzők is felelősek, igazi jelentőségét azonban a meséiben tükröződő értékrend adja. Meséinek világában nem jó az, ha a gonosz elpusztul a harc során; a rossz, ha megváltozik, megmenekülhet végzetétől. A mese írója hisz abban, hogy a világot meg lehet változtatni, ahogy műmeséinek hősei is változnak és megváltoztatnak emberi sorsokat kalandos útjuk során, ugyanúgy képesek vagyunk a szeretet erejével a mesén kívüli valóságban is elérni ezt a változást, csak akarni kell, és működik. Történeteit a szeretet hatja át: a dühös, a világ elpusztítására törő, önmagát helytelenül értékelő szereplők a szeretet közelébe kerülve más szemszögből képesek látni magukat. Lázár hősei maguk veszik kezükbe sorsuk irányítását, képesek önállóan, akár sorsuk ellenében is dönteni, a külső kényszerítő erőt egy másik, belső erő: a szeretet ereje váltja fel. Ha nincs egy nagyobb rendszer, amibe az ember szabad akarata, döntési szabadsága beleilleszkedjen, akkor a szabadság nem erénnyé, hanem felelőtlen jellemhibává válik. A felelős szeretet vállalása akarathoz kötött: a világ megváltoztatható, csak akarni kell a szeretetet, dönteni kell a felelősségteljes emberi kapcsolatok mellett. A gyermeki gondolkodás az, ami még egy esélyt kínál a rossznak, sokkal inkább a felnőtt ember sajátja, hogy a győzelemhez vezető egyetlen út a másik elpusztításán keresztül vezet. Értékvilágának A Hétfejű Tündér utolsó szava, a szeretet a kulcsa. Mindent nyit, mindent és csaknem mindenkit megvált. (Andersennél van ilyen kiváltságos szerepe.) 70 Történeteiben mégsem rejti el a nyers és sokszor kegyetlen valóságot: csodálatosan új szavakkal és remek példákkal tanítja meg rajtuk keresztül mindannyiunknak az emberi kapcsolatok ábécéjét. [ ] Metaforái nem torz 69 MINUTA, GAETANO: Lázár Ervin, a jóságos varázsló p. 70 KOMÁROMI GABRIELLA: Párhuzamos történetek Lázár Ervin életművében. 23. p. 35

38 fantáziaszülemények voltak, hanem az életből vett képek, az értékeket kereső emberiségnek szóló példabeszédek. írja róla Gaetano Minuta 71 Lázár Ervin meséiben szüntelenül az értékek világában vagyunk, a kiváltott etikai reakciók pedig mindig érzelmiek. Ezek a reakciók úgy szólalnak meg a mesében, mint az a bizonyos halk, belső hang, ami irányít, s ami a gyerekekre is hat. A mesék és a meseszerű művek látványosan szólnak arról, hogy az élet erkölcsi kaland. 72 II.2.2. MESÉK, MESEREGÉNYEK A Lázár Ervin-mesekincs legismertebb csoportjába A Négyszögletű Kerek Erdő lakóinak történetei tartoznak - Bikfi-bukfi-bukferenc (1976), Gyere haza Mikkamakka! (1980), A Négyszögletű Kerek Erdő (1985) -, ezek alapján sorolja be a távoli, kicsit elhatárolódó szemlélő a szerzőt (ja, a Dömdödömös mesék!). Közeli rokonságban állnak a gyermekirodalom közismert képviselőjének, Milne Micimackójának 73 és társainak a Százholdas Pagonyban játszódó kalandjaihoz. De míg Milne vegytiszta embertípusok alapján formálta állatszereplőit (Micimackó flegmatikus, Nyuszi kolerikus, Füles melankolikus stb.), és az azokra jellemző viselkedést tárja elénk történeteiben némi kedvességgel tűzdelve, és Karinthy fordításának köszönhetően humorral bőségesen fűszerezve; Lázár Ervin szereplői összetettebbek, emberibbek, és a történeteknek erkölcsi mondanivalójuk van. Az elfogadás és a feltétel nélküli szeretet cseng ki mindenhol a szójátékok közül, amit a legtisztábban a Vacskamati virágjában 74 hallhatunk: - Miért szereted? - háborgott Aromo. - Csak - mondta a virág. Vacskamati táncra perdült, ugrált a virágja körül, alig látott az örömtől. - Meglátod, rendesen öntözlek, kapállak, törődöm veled ezután - mondta a virágnak. A virág meg azt mondta: - Hiszi a piszi. És olyan boldog volt, amilyen még soha. 71 MINUTA, GAETANO: Lázár Ervin, a jóságos varázsló p. 72 KOMÁROMI GABRIELLA: Párhuzamos történetek Lázár Ervin életművében. 24. p. 73 MILNE, ALAN ALEXANDER: Micimackó. Micimackó kuckója. Bp. : Móra, , [4] p. 74 Vacskamati virágja. In: LÁZÁR ERVIN: A Négyszögletű Kerek Erdő. Bp. : Móra, p. 36

39 Lázár Ervin első, és máig legmeghatározóbb mesegyűjteménye A Hétfejű Tündér (1973). Meséi között váltakoznak a modern, mára klasszikussá vált műmesék (Mese Julinak, Ödönke és a tízemeletes, A szökevény szeplők, A kék meg a sárga, A lyukas zokni, Virágszemű, Nagyapa meg a csillagok) a fabula jellegű állatmesékkel (Az igazságtevő Nyúl, A fába szorult hernyó, A hazudós Egér, A Nyúl mint tolmács), és a népmesékkel motívumaiban, szerkezetében, szereplőiben kapcsolatba hozható mesékkel (Szurkos kezű királyfiak, A molnár fia zsák búzája, A kislány, aki mindenkit szeretett, Ha három lábon gyábokorsz, Rácegresi és Pácegresi, A Hétfejű Tündér). 25 évvel később vehetjük kézbe a jellegében, tartalmában, hangvételében nagyon hasonló Hapci király (1998) című kötetet, amely egyben Lázár Ervin utolsó saját mesegyűjteménye. Jelentőségében is vetekedhetne A Hétfejű Tündérrel, hiszen olyan mesék vannak benne, mint a Metrómese, az Állatmese és A legkisebb boszorkány, amelyek az előbb említett típusok ugyancsak kiemelkedő példái, viszont mindössze hét mese van benne, még ha A legkisebb boszorkány kisregény-terjedelmű is. A két kötet közt megjelent Manógyár (1993), amely első megjelenésekor szintén csak néhány mesét tartalmazott, eltávolodik a népmesei hagyományoktól, több benne a modern mese és a novellamese. Bővített kiadásában, 2002-ben már duplájára nőtt a kötet, bár az újonnan hozzátett mesék kicsit erőltetettnek tűnnek. Mindkét kiadást Faltisz Alexandra illusztrálta, ezáltal is kilógnak a sorból. Önálló könyvként jelent meg két meséje, legelsőként A nagyravágyó feketerigó (1969) és halála után A kalapba zárt lány (2008). Mindkettő a jellemző lázárervini példázat a példázataira gyakran jellemző tanulsággal: önismeret nélkül lehetetlen megtalálni a másik emberhez vezető utat. 75 Sajnos A nagyraravágyó feketerigó azóta nem jelent meg képeskönyvként, hanem bekerült A Hétfejű Tündér bővített változatba, elvesztve ezzel gazdag, zsírkrétás illusztrációinak varázsát. Lázár Ervin meseregényei A kisfiú meg az oroszlánok (1964) Berzsián és Dideki (1979), Szegény Dzsoni és Árnika (1981), Bab Berci kalandjai (1989) - mesegyűjteményeitől független történetfüzérek, bár egy-egy 75 POMPOR ZOLTÁN: A hétfejű szeretet p. 37

40 szereplőjük megjelenik más mesékben is (Bruckner Szigfrid A kisfiú meg az oroszlánokból kerül a Négyszögletű Kerek Erdőbe, a Hétfejű Tündér pedig a Szegény Dzsoni és Árnika kulcsfigurája lesz). Egy-egy történet önmagában is megállja itt is a helyét, de ezeket keretbe foglalja a főhősök körül kialakuló majd a könyv végén megnyugtatóan megoldódó bonyodalom. A kisfiú meg az oroszlánokban a realitás talaján futó történet kezdetén megjelenik egy gyermek, Peti, aki szinte beinvitálja a mesébe Barna Viktort, a játszani még képes felnőttet. Az ő szeme láttára elevenedik meg a régi pajta, melynek lakói Bruckner Szigfrid kiérdemesült cirkuszi oroszlán feleségének, Szilviának kiszabadítását tervezik. Barna Viktor a közvetítő a gyermek- és felnőttvilág között, amit Peti apja jelenít meg, az oroszlánokat nem látó, a realitásból nem engedő felnőtt, aki a pajta lebontását tervezi. A történet, attól függően, hogy A fehér tigrishez 76 ahol a valóságba hirtelen belecsöppen egy csodás lény -, vagy A császár új ruhájához 77 - ahol a ruhát csak a képzelet teremti meg hasonlítjuk, csodás valósággá vagy a gyermek érdekében folytatott társasjátékká válik. A Berzsián és Dideki és a Bab Berci kalandjai igazi mai meseregények, mai szereplőkkel, néha egy-egy népmesei motívummal, csodával és ez bennük a lázárervini - minden történetben egy-egy példázattal. A Berzsián és Dideki Berzsiánja önarcképként is felfogható, hiszen a nagydarab jobbladaköltő, akinek nem megy a versírás, akár a szerző is lehetne. Szereplői, Sróf mester, Vinkóci Lőrénc, Violin, a fülrepesztő csodazenész, Szőrénszőr Tejbajszán, Áttentő Redáz és persze Zsebenci Klopédia egyéniségek, neveik megismételhetetlen nyelvi játékok. A nem is annyira csodás bonyodalom Berzsián beteljesülő rossz kívánságai miatt megtelik sötétséggel azért oldódik meg, mert Berzsián már saját bajával nem törődve máson próbál segíteni. Igaz, ez a valóságban szinte csodának számít, mégis saját maga fölött győzedelmeskedik. A csodás elem a történetben sokkal inkább a kívánságok (átkok?) teljesülése, Violin kantátájának gyógyító hatása, és persze Ribizli, a repülő kutya. 76 LÁZÁR ERVIN: A fehér tigris. Regény. Bp. : Osiris Kiadó, p. 77 A császár új ruhája. In: ANDERSEN legszebb meséi. Bp. : Móra Könyvkiadó, p. 38

41 Bab Bercinek még ennyire sincs szüksége a csodákra, egyenesen elutasítja a csodát rögtön az első történetben. 78 Bár ez a meseregény is tartalmaz csodás elemeket Bab Berci köve beszél, Rimapénteki Rimai Péntekh csodapatikájában a lelki bajokra lehet orvosságot kapni, Nuuszi Kuuszi tud varázsolni, ha csak egy pillanatra is, Bab Berci nézése megsavanyítja az édes dolgokat stb. -, a megoldást mégsem a csoda, hanem a hősök összefogása hozza meg a mese végére. A négy meseregény közül a Szegény Dzsoni és Árnika szerkezete a tündérmesékhez kapcsolódik, bár hősei dönthetnek helytelenül, a befejezés mégiscsak népmesei lesz. A meseregény különlegességét az alapmesét átszövő meseteremtő beszélgetés, az író és a gyermek közötti hol értelmező, hol továbbgördítő párbeszéd adja. Pompor Zoltán szavaival: A felnőtt egyszerre mesél és meséltet: a mesefonál a felnőtt kezében van, de a gombolyítást a gyermek végzi, a mesevilág a gyermeki képzelet, játék szabályai szerint működik. A mesemondás így válik aztán közös játékká. 79 A közös mesemondás által a tradicionálisan értelmezett mesevilág kitágul, új jellegzetességeket ölt, és ez nemcsak formai, hanem tartalmi jegyekben is megfigyelhető. 80 A furcsa szereplőgárda (a nagyon testvérek, Ipiapacs, a hírhedett rablóvezér, a Százarcú Boszorka stb.) segítségével valósul meg a lázárervini meseerkölcs, az elfogadás és a feltétel nélküli szeretet jegyében a megjavulás, helyrehozás lehetősége. 78 Bab Berci és a tünkány vagy kicsoda. In: LÁZÁR ERVIN: Bab Berci kalandjai. Bp. : Móra Könyvkiadó, p. 79 POMPOR ZOLTÁN: A hétfejű szeretet p. 80 POMPOR ZOLTÁN: A hétfejű szeretet p. 39

42 III. NÉPMESEI PÁRHUZAMOK LÁZÁR ERVIN MESÉIBEN Volt időszak, amikor úgy véltem: hagyományos prózát írni már nem lehet. Aztán elolvastam néhány kerek történetet, s jó volt valamennyi. Akkor azt mondtam: én legalábbis nem írhatok ilyeneket. S megírtam a magam meséit. 81 Lázár Ervin 81 NÁDOR TAMÁS: Lázár Ervin p. 40

43 III.1. NÉPMESEI HAGYOMÁNYOK Lázár Ervin komolyan kötődik a kulturális örökséghez és a mese játékszabályaihoz, de meséinek maradandósága az egyediségben van. 82 Számos meséje mutat rokon vonásokat a népmesékkel. A Hétfejű Tündér című kötetből: Szurkos kezű királyfiak, A molnár fia zsák búzája, A kislány, aki mindenkit szeretett, Ha három lábon gyábokorsz, Rácegresi és Pácegresi, A Hétfejű Tündér; a Hapci király című kötetből: A legkisebb boszorkány; ide tartozik a Szegény Dzsoni és Árnika című meseregény, amellyel bővebben már foglalkozott az előző fejezet, illetve előfordulnak népmesei elemek a Bab Berci kalandjaiban is. A tündérmesében van hős, vannak útra indítók, van ellenfél, vannak segítők. Vannak itt is. De akadnak hiányzók is, ha tündérmese előírt hét szereplőjére gondolunk. Ráadásul a szerepek időközben át is hangolódnak, így még nagyobb az eltérés. Az elrendezés, az elbeszélés struktúrája a tündérmeséé (amit nevezhetünk hősmesének, varázsmesének is), de az értékvilág és a stílus Lázár Erviné írja A Hétfejű Tündér című meséről Komáromi Gabriella, 83 de igaz ez a többi, népmesékkel rokonságot mutató mesére is. A tudatosan felvállalt mesélői hagyományban gyökerező, ugyanakkor a hagyományos népmesei szerkezetet továbbgondoló írói képzelet olyan műmeséket teremt, melyeknek a hősei determinált népmesei sorsuk alól felszabadulnak, döntéseik nincsenek előre kódolva megváltoztathatatlan jellemükbe. Ezekben az újragondolt mesékben fellelhető a mesélő sajátos világértelmezése is, mely lehetővé teszi az irodalmi mese keretein belül a hagyományos mesei rendet meghaladó egyéni mesemorál alkalmazását. 84 Lázár Ervin több szempontból is átalakítja saját értékrendje mentén a tündérmesei nyersanyagot. Ezek közül az egyik, amikor emberi vonásokkal ruházza fel az idealizált, elérhetetlennek tűnő főhőst 85 írja Lovász Andrea. Egy másik érdekes variáció, amikor a mesében nem a tárgyak működnek 82 KOMÁROMI GABRIELLA: Párhuzamos történetek Lázár Ervin életművében. 24. p. 83 KOMÁROMI GABRIELLA: Párhuzamos történetek Lázár Ervin életművében. 22. p. 84 POMPOR ZOLTÁN: A hétfejű szeretet p. 85 LOVÁSZ ANDREA: Mi egy képes egy képtelenhez képest?. 65. p. 41

44 fordítva, hanem a használóik 86, mint pl. a Bab Berci és a tünkány vagy kicsoda 87 c. mesében. Az átalakított motívumrendszerű műmesék egyik fajtája az asszimilált mese, mely jórészt megőrzi a népmesék motívumait, gondolat- és formakincsét, ugyanakkor a szerző új elemekkel bővíti a saját világképe szerint átalakított hagyományos népi elbeszélést. Ebben a mesetípusban a sztereotipizált népmesei fordulatok, a determinált jellemek az egyedi irányába alakulnak. Lázár Ervin számos, a népmese hagyományos elemeiből építkező, ugyanakkor azt továbbíró meséje az asszimilált műmese típusába sorolható. 88 Lázár Ervin meseátalakító módszerének legizgalmasabb példáját A legkisebb boszorkány, A molnár fia zsák búzája és A kislány, aki mindenkit szeretett című mesékben találjuk meg. Ezekben a mesékben a történet szüzséje változatlan marad, viszont egy apró mesétlen elhajlás következik be valamely szereplő jellemében BOLDIZSÁR ILDIKÓ: Mágikus tárgyak és csodás növények. 25. p. 87 Bab Berci és a tünkány vagy kicsoda. In: LÁZÁR ERVIN: Bab Berci kalandjai. Bp. : Móra Könyvkiadó, p. 88 POMPOR ZOLTÁN: A hétfejű szeretet p. 89 POMPOR ZOLTÁN: A hétfejű szeretet p. 42