Dr Balogh Imre emlékpályázat 2009

Átírás

1 katasztrófa- és tûzvédelmi szemle XVI. XII. évfolyam 4. szám 4

2

3

4

5 t a r t a l o m évf. 34. szám Szerkesztõbizottság: Csuba Bendegúz Dr. Cziva Oszkár Diriczi Miklós Kivágó Tamás Kristóf István Heizler György Tarnaváry Zoltán Dr. Vass Gyula Fõszerkesztõ: Heizler György Szerkesztõség: Kaposvár, Somssich Pál u Pf. 71 tel.: BM Telefon: 82/ , Telefax.: (82) Tervezõszerkesztõ: Várnai Károly Kiadja és terjeszti: Duna Palota Nonprofit Kft Budapest Mérleg u. 3. Tel.: 1/ , BM: Fax: 1/ , BM: Ügyintézõ: Szabó Kálmánné MNB Felelõs kiadó: Dr. Tatár Attila országos katasztrófavédelmi fõigazgató Nyomtatta: Profilmax Kft. Kaposvár Felelõs vezetõ: Nagy László Megjelenik kéthavonta ISSN: Elõfizetési díj: egy évre 3600 Ft (áfával) fókuszban A környezetvédelmi méréstechnika koncepciója Elemző Bevetési Egység a mannheimi tűzoltóságnál...6 Vegyi felderítési koncepció 2006-os FIFA VB-n a lipcsei labdarúgó-stadionban...11 visszhang Öt tanulságos hét a VFCS képzésben...16 ténykép Közel 8 ezer beépített tűzjelző rendszer hat év alatt...17 szabályozás A csarnokok hő- és füstelvezetésével kapcsolatos előírások gyakorlati megvalósítása során felmerülő aggályok...21 Szabványok, jogszabályok a Védelem Onlinen...24 Szükség van a tűzgátló nyílászárók időszakos felülvizsgálatára...25 Tűzgátló nyílászárók osztályozása...26 módszer Ventillátorok alkalmazása robbanóképes közegekben...27 Gyorstesztek alkalmazása az elsődleges felderítés során...29 Szakmai állásfoglalások, jogszabály értelmezések a Védelem Onlinen...30 megelőzés Szállodák tűzvédelme Itthon láss csodát!...31 A füstkötényfal alsó síkja fölötti tárolás veszélyei...34 Tűzszakaszok elválasztásának alapelvei...35 Szendvicspanelek és a tűzbiztonság szabályozások és kihívások...38 fórum Ház 100 %-ban fából...41 PROTEC címezhető vészvilágító rendszer...43 tűz- és káresetek Tűzeset és tűzvizsgálat a Somogy Center áruházban...44 munkabiztonság Csak két szemünk van - vigyázzunk rájuk!...48 Gyorsbeavatkozó gépjárművet építettek tűzoltók...49 kutatás A füstben mi is vakok vagyunk tájékozódás- és közlekedés az érzékszerveink segítségével...50 Dr Balogh Imre emlékpályázat 2009 Az OKF főigazgatója által Dr. Balogh Imre özvegyének felajánlása alapján 2009 is meghirdetett pályázaton két aranygyűrű átadására került sor. Tűzmegelőzés kategóriában Mészáros Gábor tű. őrnagy (Kecskemét, HÖT) Hő- és füstelvezetés témában írt tanulmánya, Tűzoltás műszaki mentés kategóriában Erdélyi István tű. őrnagy (FTP) Tájékozódás és közlekedés kedvezőtlen látási viszonyok között az érzékszerveink útján témakörben írott dolgozata nyert. Lapszámukban mindkét dolgozat, rövidített, szerkesztett változatát közöljük. VÉDELEM szám TARTALOM 5

6 f ó k u s z b a n Az ATF riasztási fokozatai Az ATF feladatai a probléma természetétől és sürgősségétől függően három riasztási fokozatba sorolhatók: 1. fokozat Szakértő általi telefonos tanácsadás az ATF bevetési lehetőségeiről. A tanácsadó az ATF lehetőségei, és szaktudása alapján a további stratégiára vonatkozó javaslatot tesz. 2. fokozat A felderítőcsoport bevetése, amely során felderíti, azonosítja a veszély forrását. Adatbázisok és a szakértői hálózat segítségével képes azonnali információk szolgáltatására. Mario König A környezetvédelmi méréstechnika koncepciója Elemző Bevetési Egység a mannheimi tűzoltóságnál Az Analytical Task Force-ot (Elemző Bevetési Egység, ATF) a vegyi balesetek elleni védekezés egyik eszközeként hozták létre Németországban. Feladatuk, hogy nagy kiterjedésű, kémiai, biológiai, radiológiai és nukleáris esetekben végezzenek elemző munkát. A helyszínre a riasztás típusától függően 3-12 fős egységek riaszthatók. A működési terület minden egység számára egy 200 km sugarú kör. Milyen tanulságokkal szolgálhat ez hazánkban? Az Elemző Bevetési Egység alapelve Az ATF célja, hogy a kijelölt tűzoltóságokat rövid időn belül fel tudják szerelni magas technikai színvonalú mobil egységekkel, olyan szakértői tudást bocsátva ezáltal rendelkezésükre, hogy a komplex RBV-helyzetek könnyen kezelhetővé váljanak. A terepen lévő egységek bevetésével párhuzamosan egy szakértői rendszert is aktiválni kell, amely minden tudományterület képviselőjével (pl. meteorológusokkal, vegyészekkel, orvosokkal, fizikusokkal, mérnökökkel stb.) is konzultál annak érdekében, hogy az adatok feldolgozása után tanácsokkal szolgáljon a helyi bevetési egységeknek. Az ATF bevezető szakaszában négy helyszínen folyt a fejlesztés. A katasztrófavédelemben tervezett ellátási fokozat-skála alapján a mindennapi lakosságvédelmet a veszélyelhárítás helyi eszközeivel kell ellátni (1. fokozat). Krízishelyzetben egy alapvédelmet kell biztosítani (2. fokozat). A magasabb szintű védelmért a veszélyeztetett régiókban (3. fokozat) a szövetségi tartományok felelősek. A speciális egységek által megvalósított védelmi feladatokat (Task Force-ok, 4. fokozat) országos és tartományi szinten kezelik, a közösen meghatározott kiemelt veszélyhelyzetek kapcsán. 3. fokozat A teljes egység bevetése, ahol első feladatuk a kárhelyszínen az ismeretlen vegyszerek azonosítása. Ehhez a kutatás első fázisában egyfajta átvilágítási eljárással keresik meg a szennyezett területeket. Második lépésként a szennyezett területekről vett mintán végeznek azonosító eljárást. Amint a kiszabadult anyagokat azonosítani tudták, kárelemzést végeznek, vagyis távvizsgálatok és helyben végzett vizsgálatok útján megállapítják, milyen mértékben vannak jelen az elszabadult anyagok a levegőben, a vízben és a talajban. Ezzel párhuzamosan megkezdődik a laboratóriumi mintavétel is. Az első tényadatok megérkezésekor az ATF megkezdi a bevetési parancsnokság tájékoztatását és a tanácsadást a bevetéstaktikai, egészségügyi és környezetvédelmi ügyekben. Az anyagkiszabadulás lehetséges színterei Az anyagkiszabadulással kapcsolatos baleseteket alapvetően három kategóriába sorolhatjuk: Egy anyag kiszabadulása: Ilyen esetben egy jól azonosítható és elkülöníthető anyag szabadul ki egy tartály megsérülése következtében. Anyagkeverék kiszabadulása: Gyártóberendezések baleseteinél többnyire egymással keveredő anyagok kiszabadulására számíthatunk, s ezek mennyisége és aránya rendkívüli mértékben eltérő lehet. Füstgáz: A füst extrém esetben bekövetkező kémiai átalakulásakor sokféle égéstermék is a szabadba juthat. Ilyenkor az anyagkeveréket el kell különíteni még az elemzés megkezdése előtt. A megfelelő értékeléshez azt is meg kell határozni, mely anyag/anyagcsoport releváns toxikológiai értelemben. A helyzet megítélésének összetevői Ahhoz, hogy egy bevetési parancsnok megfelelően el tudja látni a feladatát egy baleset esetén, sok információra van szüksége. Az információk használhatóságát négy komponens határozza meg: Elemző-technika kiterjedési modell, adatbázis, elemzési stratégia. Ezek a komponensek szorosan összefüggnek egymással. Így tehát csak abban az esetben érdemes egy ilyen rendszert fel- 6 FÓKUSZBAN szám VÉDELEM

7 építeni, ha mindegyik komponens megfelelő mennyiségben és minőségben van jelen. Járművek Az ATF járműparkjának sarkalatos pontja a GW-Mess (a központi felderítést végző mérőkocsi), és a felderítőjármű, amely terepi adatokat szolgáltat. A mérőkocsi feladata a környezeti kockázatok azonosítása és felmérése. Bevetési lehetőségei: A levegőben lévő károsanyagok azonosítása és a koncentrációjuk mérése. Méréstechnikai követelményektől függően néhány mérés akár menet közben is elvégezhető. Gáz ill. folyékony halmazállapotú anyagok azonosítása és koncentrációjának mérése vízben vagy talajban. Robbanásveszély megállapítása gyúlékony gáz/levegő keverék elemzésével. Radioaktív sugárzás (alfa, béta, gamma és neutron) mérése, a sugárzás forrásának felkutatása, radioaktív szennyezettség kimutatása, nuklidok azonosítása. Kis mennyiségű radioaktív anyag biztosítása. Levegő-, talaj és vízmintavétel Meteorológiai mérések és a szélirány, szélerősség, hőmérséklet, páratartalom és légnyomás online dokumentálása. Külső mérési egységek irányítása, és különféle kommunikációs módozatok biztosítása. Erre a célra a járművet több BOS-csatornával, vezetékes telefon és faxvonallal (ISDN) és több mobilvonallal, valamint mobil faxszal szerelték fel. A sort internetcsatlakozás egészíti ki. (1. és 2. ábra) 2001-ben a német tűzoltóságok, állami keretből, 371 felderítőjárművet kaptak. Ezek az EDV-rendszer segítségével, az adatokat egy fotoionizációs érzékelővel (PID), egy ionmobilitásspektrométerrel (MS) és egy szcintillációs szondás dózisteljesítménymérővel dolgozzák fel. A radiológiai helyzetet a jármű egy gps-rendszerrel online rögzíti egy térképen. A munkát egy mintavételi készlet, védőfelszerelés és meteorológiai alapfelszerelés is segíti. (3. ábra) Elemző felszerelés A tűzoltóságoknál használt mérőműszerek általában három kategóriába oszthatók: A tűzoltók alapfelszerelése általában helyzet és elsődleges kockázatfelmérésre szolgál. Minimum a következőket kell tartalmaznia: ph-papír, olaj-tesztpapír, ex-mérőműszer. Az interregionális feladatkiosztású súlyponti helyeken különleges felszereléseket is alkalmaznak: vizsgáló csövek, elektrokémiai mérőműszerek, fotoionizációs detektorok (PID), ionmobilitásspektrométerek (IMS), mintavevő készletekkel, hőkamerák és táv-hőmérő. Ezekkel az eszközökkel egyszerű esetben sikeres lehet az anyagmeghatározás, vagy legalább az anyagcsoportok elkülönítése, és a koncentráció nagyságrendi becslése. A vegyiparilag jelentős, sűrűn lakott területeken speciális felszerelés szükséges, amely modern elemzési módszereket is képes alkalmazni (Pl.: GC-MS rendszerek). Ehhez persze jól képzett személyzet is szükséges. Láthatjuk, hogy ebben a felosztásban a katasztrófavédelem számára felállított védelmi fokozatok ismerhetők fel. Milyen eszközöket használnak? Mintavétel és gyorsteszt A szakszerű mintavétel az elemzés első lépése. Elsőként egy átfogó felderítést kell végezni, majd következhetnek a gyorstesztek, amely révén meg lehet állapítani egy adott anyag jelenlétét, valamint hozzávetőleges becslés készíthető a jelenlévő mennyiségről. A vizsgáló csövecskék a levegőben lévő károsanyagok kimutatására szolgálnak. A mannheimi tűzoltóságnál jelenleg húsz különböző csőtípus található. A környező vegyipari létesítménnyel tartott kapcsolat révén 100 különféle csőtípushoz férnek hozzá. A vízmérő-teszteket a vizekben és talajban jelen lévő nehézfémrészecskék és anionok kimutatására használják. Ebből a típusból összesen 12 áll rendelkezésre; az eredményeket egy fotométer segítségével elemzik. A ph-méter a vizes oldatok ph-mérésére szolgál. A vezetőképesség-mérő a vizes oldatok elektromos ellenállásának mérésével következtet azok sótartalmára. A robbanásveszély mérőkészülékek egy adott gáz-levegő keverék alsó robbanási határértékének megállapítására szolgálnak. Az elektrokémiai cellák különféle, a levegőben gyakran felbukkanó anyagok (például klór, ammónia, szén-dioxid, szén-monoxid, hidrogén-szulfid) mérésére szolgál. Infravörös-spektrométer Az általunk használt spektrométer (Miran 104) nem tesz lehetővé egyértelmű anyagazonosítást, csupán csoportba sorolást. Az érzékelhető koncentrációs terület azonosítani kívánt anyagonként ppm között van. Fotoionizációs detektor (PID) A PID-ek rendkívül jól kezelhető, érzékeny berendezések (0, ppm), számos szerves kötés azonosításához. Jelenleg 200 anyaghoz alkalmazható. Ionmobilitásspektrométer (IMS) Az IMS béta-sugárzás által töltött részecskéket (ionokat) állít elő, amelyek egy elektromos mezőben válnak azonosíthatóvá. Az azonosítási tartomány 0,01 és 100 ppm között van. Veszélyesanyag-detektor (GDA-2) A GDA-2 az IMS, PID, elektrokémiai cella és félvezetők kombinációja. Ez a szövetségi megbízásból kifejlesztett, többszenzoros érzékelő majdnem minden, a tűzoltósági bevetések során releváns kiszabadult anyagot képes érzékelni, és bizonyos keretek között még ezek azonosítását is lehetővé teszi. (4. ábra) Gázkromatográf-tömegspektrométer A GC/MS egy, az anyagkeverékek szétválasztására használt gázkromatográfból, valamint egy szétválasztott anyagok azono- Minőségbiztosítás A terepen végzett elemzéseknél is a laborokkal szembeni elvárások érvényesek. A mérési adatok minőségét biztosítani kell kvalitatív (anyagazonosítás) és kvantitatív (anyagmennyiség) szintjén is. Ennek érdekében: Ahol csak lehet, mindig szabványosított, részletesen dokumentált és folyamatosan gyakoroltatott eljárásokat alkalmazzunk. Amennyire lehetséges, legyen minden készülék rendszeresen kalibrálva és essen át pontosságellenőrzésen. Belső standardok alkalmazásával kell biztosítani, hogy a mérési eredmények reprodukálhatóak legyenek. A tesztekbe más laboratóriumokat is be kell vonni, hogy ezáltal biztosítva legyen az összevethetőség. VÉDELEM szám FÓKUSZBAN 7

8 sítására szolgáló tömegspektrométerből áll. Az eljárást ahhoz lehetne hasonlítani, amikor az ujjlenyomat alapján állapítják meg egy ismeretlen elkövető személyazonosságát. Annak érdekében, hogy a GC-MS lehetőleg minél több területen működhessen, a tulajdonképpeni mérőműszert egy egész sor, különféle elven működő perifériával vértezték fel. Távfelderítő FTIR A FTIR a passzív infravörös-spektroszkópia elvén működik, és a károsanyag-felhők felismerését már 5 km távolságból lehetővé teszi. A beprogramozott anyaglista alapján az anyagazonosítás is lehetséges. A mérési eredmények képernyőre továbbításával a gázfelhők nagyon jól megjeleníthetők. (5. ábra) Kiterjedési modell A gázfelhő kiterjedését számtalan tényező befolyásolhatja. Az anyagkiszabadulástól (emissziótól) kezdve milyen hőmérsékleten tárolták az anyagot, milyen nagy a repedés, mekkora a tárolóban lévő nyomás az anyagszállításon (transzmisszión) át merre fúj a szél, milyen erős, milyen a beépítettség, milyen erős a besugárzás egészen az anyagtárolásig (imisszióig) milyen magas a beépítettség, a légcsere, milyen érzékeny az érintett lakosság csoport? Mivel rendkívül sok befolyásoló tényező jöhet szóba, könnyen belátható, hogy egy modellnek vagy rendkívül sok változóval kell számolnia, vagy el kell fogadni egy viszonylag nagy hibahatárt. Az alkalmazott munkamodell kiválasztásánál ezért kompromisszumot kell kötni a kezelhetőség és a bizonytalanság között. A kiterjedési modell feladatai A kiterjedési modell által szolgáltatott információk között szerepelnie kell, hogy mely területeken várható a lakosság veszélyeztetettsége ezen belül hol számolhatunk kellemetlen szaggal, hol robbanásveszéllyel egy gyúlékony anyag kiszabadulás esetén. Az így kapott munkainformációk alapozzák meg azokat a döntéseket, amelyek alapján a lakosság figyelmeztetését az esetleges kitelepítését, és az útlezárásokat meg lehet tervezni. Nem utolsósorban a kiterjedési becslés alapján célzottan bevethetők a mérési egységek, s így meghatározhatók azok a pontok, ahol az elvégzett mérésekkel a prognózis igazolható, vagy a becslés módosítható. A MET-modell A mannheimi tűzoltóságnál a választás az ún. MET-modellre esett (Mérgező gázok hatásainak megbecslését célzó modell). A svájci hadsereg fejlesztésének erőssége a következő területeken mutatkozik meg: egy lehatárolt területre vetített rendkívül gyors terjedési becslés, a működéséhez kevés paraméter szükséges, kezelése egyszerű, ezáltal a betanítás is kisebb energiát igényel, könnyen összeköthető a már meglévő adatbankokkal, fenntartási költsége alacsony. Egy kiterjedési modell használatánál elsődleges fontosságú, hogy tisztában legyünk a modell korlátaival. Adatbankok A különféle anyagokkal kapcsolatos veszély, vagy a velük való megfelelő bánásmód megítéléséhez rendkívül részletes háttéradatok szükségesek. A bevetéshez leginkább szükséges információk: toxikológiai adatok a környezetre és lakosságra jelentett veszély megítéléséhez, gyúlékonysági és robbanási jellemzők, amelyek tűzoltásvezető számára egy lehetséges robbanási vagy égési terület megbecsléséhez szükségesek, az anyag kezelhetősége (egy anyagkiszabadulás után ugyanis tisztázni kell az anyaggal érintkezésbe léphető egyéb anyagokat, a tűzoltók védekezési lehetőségeit és a kiszabadult anyag eltakarítását), a terjedést befolyásoló adatok (a terjedés megbecslésének alapvető feltétele a levegőbe kiszabadult anyag viselkedésének ismerete) Adatforrások Az információ jelenleg a következő forrásból származhat: nyomtatott forrásművek: ide olyan klasszikusok tartoznak, mint Hommel kézikönyve a veszélyes anyagokról, de akár speciális, a toxikológiával vagy a füstgázösszetétellel foglalkozó monográfiák, EDV-adatbankok: a számtalan változat közül a bevetéshez használható a MEMPLEX (rendkívül gyakorlatorientált), a RESY (környezeti bevetésekre specializált), és az IGS-anyaglista (rendkívül sok adatot tartalmaz), külső információforrások, arra az esetre, ha a saját adatbankokban való kutatás nem jár eredménnyel, vagy speciális információkra van szükség (a TUIS rendszert a vegyipar is támogatja; a Meditox rendszer kifejezetten olyan orvosi kérdésekre összpontosít, amelyek nem annyira az egyéni gyógymódokra, sokkal inkább a nagy káresetek toxikológiai megítélésére vonatkoznak). Meditox A Meditox egy több intézmény részvételével létrejött, a bevetési parancsnokot, a vezető sürgősségi orvost, és az egészségügyi hatóságok képviselőjét nagyobb tűzesetek és veszélyes anyagokkal kapcsolatos bevetések esetén támogató szervezet. A Meditox információs rendszerében több partner vesz részt: A baden-württenbergi szociális minisztériumból, itt teremtették meg ugyanis a Meditox létrehozásához szükséges körülményeket. A filderstadti mentőhelikopter-szolgálat, amely fogadja, és szükség esetén tovább is küldi a befutó lekérdezéseket. A Keudel cég, amely a MEMOPLEX nevű adatbankját rendelkezésre bocsátotta. Több orvos, akik a toxikológiai kérdéseket megválaszolhatják. A mannheimi tűzoltóság amely személyzetet és felszerelést biztosít, és szükség esetén modern méréstechnikai műszerekkel terepi méréseket is elvégez. 8 FÓKUSZBAN szám VÉDELEM

9 3. ábra. Felderítő jármű 1. ábra. MV mérőszer 4. ábra. A többszenzoros érzékelő 2. ábra. Vezető munkaállomás a MV mérőszerben Elemzési stratégia Időtényező Ezeknél az eseteknél a kémiai analízis hagyományos módszerei nem megfelelőek, hiszen nem produkálnak eredményeket időben ahhoz, hogy felelős döntést lehessen hozni ezekre alapozva. A káresettől függően az akut kérdések esetén legfeljebb néhány percestől 1-2 órásig terjedő intervallummal lehet számolni. A terepi elemzési módszerek A terepi elemzési módszerek erőssége, hogy a mérési módszereket eleve a gyorsaságra optimalizálták, az eredmény sokkal rövidebb idő múlva születik meg, mint a hagyományos módszerek esetén. (8. ábra) Mintavételi háló a nagy káreseteknél Az olyan káreseteknél, ahol a kiszabadult anyag nagy területen elterjedt, rövid időn belül minél több helyen kell méréseket végezni. Ehhez Mannheimben elsősorban a MV-szer áll rendelkezésre, amelyet a hivatásos tűzoltóság használ; másodsorban két (tulajdonképpen három), az önkéntes tűzoltóságok által használt felderítőkocsi is rendelkezésre áll, amelyek felszerelését bővítették. A gépjárművek koordinálása a bevetés közben a tűzoltásvezető központból, vagy a MV-szerből történik. 5. ábra. A GC-MS és a perifériái A mérőpontok megállapítása a MET-modell segítségével történik. Tartományi határokon átnyúló bevetés A tartományi határokon átnyúló bevetéshez egy, a Meditox segélykérőrendszeren keresztül érkezett hívás szükséges. A 100 km-nél kisebb bevetési hatósugár esetén a szerkocsi közvetlenül közelíti meg a helyszínt. A távolabbi eseteknél a szükséges felszerelést egy helikopterbe pakolják, és légi úton szállítják a bevetési helyszínre. Mintavételi hálózat A mannheimi tűzoltóságnál egy, eredetileg a frankfurti tűzoltóságtól származó ötletet honosítottak meg: a felszerelések VÉDELEM szám FÓKUSZBAN 9

10 Spektrométer T SH = T G = l = c = veszélyesanyag-felhő l T T G háttér A háttér sugárzási hőmérséklete T SH A felhő hőmérséklete A gázfelhő hossza T G < T SH = abszorpció Konentráció T G > T SH = emisszió szakszerű, az eseményhez közeli mintavétel a minta azonnali, szabványosított feldolgozása automatizált terepi elemzés 1-5 perc 0-10 perc 10 perc 7. ábra. A GC-MS-sel végzett terepi elemzés időtartama 6. ábra. A távfelderítő FTIR működési elve széleskörű, tűzoltóságok közötti szétosztását. Az elmúlt években körülbelül 50 baden-württembergi, rheinland-pfalzi és hesseni tűzoltóságnak (önkéntes-, munkahelyi, üzemi és hivatásos tűzoltóságok) osztottak ki speciális felszerelést és kiképezték a személyzetet ezek kezelésére. Mivel Frankfurtban és Mannheimben ugyanazt a rendszert használják, a két tűzoltóság adott esetben segíthet is egymásnak (mint ahogyan arra már számtalanszor volt példa). A mintavételi felszerelés szétosztásának hála, egy káresetnél jelenleg a legközelebbi tűzoltóság tud tenax-csövecskéket biztosítani, amelyet aztán a mannheimi tűzoltóságon lévő technológiai háttér segítségével elemeznek ki. Ez különösen a dinamikus folyamatoknál (mint pl. egy gáztároló repedése) előnyös, hiszen ilyenkor az ATF gyakran képtelen a saját felszereléssel időben mintát venni. Gyakorlati tapasztalatok Az elmúlt évek tapasztalatai megmutatták, hogy a méréstechnika a folyamatosan változó feladatok miatt állandó technikai és taktikai változáson megy keresztül. Évente kb. 100 bevetés zajlik, ebből húsz határon túl is átnyúló eset ez pedig jól mutatja, hogy a mannheimi rendszer hatékony és a városhatárokon túl is széles körben elfogadott. A 2005-ös ifjúsági világnap és a 2006-os focivb keretein belül is lehetőség nyílt tapasztalatgyűjtésre. Úgy gondoljuk, hogy egy ilyen kitekintés ösztönző lehet a meglévő hazai gyakorlat számára is. Köszönettel tartozunk a szerzőnek, hogy lehetővé tette műve közlését. Szerk. Dipl. Chem. Mario König Hivatásos Tűzoltóság Mannheim Brandschutztechnik Müller Szervizberendezések Kiváló minőségű, hosszú élettartalmú megbízható német gyártmányú gépek. 4 Portöltő berendezések tűzoltó készülékekhez 4 Nyomáspróbázó gépek készülékekhez és légzőkészülék palackokhoz 4 Tűzcsapvizsgáló berendezések 4 Átfolyásmérő 4 CO 2 töltő berendezések 4 N 2 töltő berendezések 4 Egyéb szervizeléshez szükséges kiegészítők, szerszámok, töltőfejek, nyomásmérő órák, mérlegek, stb. látogasson el holapunkra a további információkért! 10 FÓRUM szám VÉDELEM

11 Dr. No r b e r t Kl ö p p e r Vegyi felderítési koncepció 2006-os FIFA VB-n a lipcsei labdarúgó-stadionban A nagyszabású rendezvények, (pl. koncertek, fesztiválok, parádék, labdarúgó-világbajnokság mérkőzései) az ún. kritikus infrastruktúra részét képezik. A rendezvények helyszínei vegyi harcanyagokkal (Chemical Warfare Agents - CWA) vagy más mérgező ipari vegyületekkel (Toxic Industrial Compounds - TIC) elkövetett terrortámadások célpontjai lehetnek. Az ilyen jellegű fenyegetések elleni védelem biztosítása, valamint azok bekövetkezésekor a megfelelő döntések (dekontaminálás, orvosi ellátás) meghozatala érdekében szükséges a kibocsátott vegyi anyagok gyors detektálása és azonosítása. 1. kép. A RAPID készülék 30 fokos szögben megdöntve. Ebben a pozícióban szinte a teljes stadion lefedhető anyagok felderítésére. Az 1. kép a lipcsei stadion eredményjelző táblája tövében háromlábú állványra szerelve mutatja a RAPID készüléket a 2006-os labdarúgó-világbajnokság során. A vegyi felderítési koncepció Alapvető feladat annak elkerülése, hogy a rendezvényen részt vevőben felesleges pánik alakuljon ki. Ezért az RBV (nukleáris, biológiai, vegyi) biztonsági koncepciónak a háttérben kell működnie, hogy a látogatók zavartalanul, félelem nélkül élvezhessék az eseményeket. A 2006-os labdarúgó-világbajnokság során a lipcsei stadionban megrendezésre kerülő mérkőzések vegyi felderítési feladatait az RBV detektorok egyik vezető gyártója, a lipcsei székhelyű Bruker Daltonik cég a Lipcsei Tűzoltósággal együttműködve látta el. Ezen túlmenően Bruker detektorokat használtak a 2006-os labdarúgó-vb egyéb helyszínein is. A 2006-os labdarúgó-világbajnokság során a lipcsei labdarúgóstadion belsejének feltűnés nélküli felügyelete az alábbi Bruker detektorokkal valósult meg: RAPID (infravörös légszennyezés-távfelderítő készülék) A RAPID egy vegyianyag-felhők távfelderítésére alkalmas, nagymegbízhatóságú infravörös detektor. Segítségével valamennyi ismert CWA és fontos TIC automatikusan figyelemmel követhető. (1. ábra) A kistömegű rendszer gépjárművekre, hajókra és helikopterekre is felszerelhető, és a terep valósidejű megfigyelésére útközben is képes. Az érzékelő, a leolvasó, az elektronika és a vezérlőegység egyetlen kompakt házban helyezkedik el. Ellenáll a mechanikai behatásoknak, rázkódásnak, nedvességnek és szélsőséges hőmérséklet-ingadozásoknak. Kiképzésének köszönhetően mostoha, zord körülmények között is bevethető. A RAPID érzékelő egy passzív infravörös (IR) detektor, amely a vegyi anyagok jellemző ujjlenyomatát azonosítja a közeli infravörös tartományban. Az anyagok azonosítása a mért jel, és egy adatbázisban szereplő valamennyi spektrális ujjlenyomat összehasonlításával történik. A kifinomult szoftver megkülönbözteti az esetleges interferenciákat, így elkerülhetővé válnak a téves riasztások. A légköri feltételek és az anyagfelhő jellemzői függvényében a rendszer akár 5 km-es távolságból is képes a vegyi 2. kép. A RAPID megfigyelési tartományának panorámaképe a lipcsei labdarúgó-stadionban A 2. képen a RAPID megfigyelési tartományának panorámaképe látható, amelyen egy észlelt SF 6 felhő álszínnel szerepel. A jelet a nézők beengedése előtt az üres stadion bal sarkában, 180 m távolságban kibocsátott 9 gramm SF 6 hozta létre. A színek a mért infravörös struktúra és az SF6 infravörös sávjának korrelációs értékét mutatják (kék=0,8, vörös=1,0). A színkontúrok a láthatatlan SF 6 felhő kontúrjának felelnek meg. Az 1-es korreláció 100%-os azonosságot jelent. Az SF 6 -ra vonatkozóan mért korreláció legnagyobb értéke 0,990 volt. A 180 m távolságban megjelenített felhő mérete maximum m. RAID M-100 (kézi vegyianyag-felderítő) A RAID-M 100 egy kézi vegyianyag-felderítő, amely az ionmozgékonyság-spektrometria jól megalapozott elvén alapul. Személyeken, berendezéseken, gépjárműveken és a talajon képes vegyi harcanyagok felderítésére, kutatására és lokalizálására. Kollektív védelmet biztosító létesítményeken belül is alkalmazható. A RAID-M 100 képes a meghatározott vegyi harcanyagok koncentrációs szintjeinek felderítésére, osztályba sorolására és azonosítására, számszerűsítésére és folyamatos figyelemmel követésére. Az észlelt anyagok azonosságának megjelenítése a szokványos kóddal vagy megfelelő rövidítéssel történik. Minden osztályt (G, H és T) külön oszlopsor jelez, így valamennyi osztály egymástól függetlenül figyelemmel követhető. A kockázati szintek egy nyolc egységre osztott oszlopról olvashatók le. Mindezen túl a RAID-M 100 egy adott anyag azonosítása esetén hallható és látható riasztást is ad. A RAID-M 100 készüléket igen alacsony kimutatási határ és rövid válaszidő jellemzi. A legmodernebb mérőcellának és a rendkívül kifinomult szoftvernek köszönhetően a legkisebb mennyiségű idegkárosító anyag is kimutatható. VÉDELEM szám FÓKUSZBAN 11

12

13 MM2 (hordozható tömegspektrométer) Számos hordozható detektálási technológia létezik, szennyezett környezetben a kibocsátott vegyi anyagok egyértelmű azonosítására azonban a GC/MS az általánosan választott módszer. Az MM2 a membrános mintavevővel ellátott quadrupol tömegspektrométerek új generációjának egyik képviselője. Rugalmas tartozékainak köszönhetően, mint pl. levegő-/felületi szonda és termikus deszorpcióval működő gázkromatográf, napjaink valamennyi vegyi felderítési feladata könnyen elvégezhető. Az új vákuumrendszer bevezetése jól tükrözi a modern nagyteljesítményű, de kistömegű detektorok, valamint a műszerek vezérlése terén a korszerű, mikrovezérlésre épülő technológiák alkalmazása irányába mutató tendenciákat. 43 literes térfogatával és 35 kg-os tömegével az MM2 mérföldkőnek számít a GC/MS technológia fejlődésében. Az MM2 kiegészítő mintavételi technikákkal 15 perc alatt képes bármilyen közegből (talaj, víz, levegő) bármilyen szerves vegyi anyagot azonosítani. Specifikációja és teljesítménye nem korlátozódik a vegyi anyagok egy bizonyos körére. Használója új könyvtárakat hozhat létre és használhat. Az illékony szerves vegyületekre és illékony anyagokra vonatkozó kimutatási határ az analitikai eljárástól függően, pl. adszorbensdúsítás (alacsony ppb tartomány) vagy online monitoring (kb. 1 ppm tartomány) környezeti levegőből, az alacsony ppb értékektől az alacsony ppm értékekig terjed. A rendszer gépjárművekbe vagy vegyi és biológiai detektorokból álló hálózatokba is integrálható. A 4. képen egy tűzoltóautóba szerelt MM2, valamint a gépjármű és a felderítőcsapat elhelyezkedése látható a lipcsei stadion lelátója alatt lévő alagsori garázsban. Az MM2 GC/MS rendszer mellett az MM2 felületi mintavevőt használtuk az esetleges határozatlan szilárd szennyeződésekkel kapcsolatos mintakészítésre, valamint a kenetminták elemzésére. Az MM2 felületi mintavevő egy önálló rendszermodul, amely egy melegített levegő-/felületi szondán keresztül egy adszorbenssel (TENAX ) töltött mintavevő csőbe gyűjti az esetleges felületi szennyeződéseket. Ezt követően a mintavevő csövet a vegyi anyagok vizsgálata céljából be kell helyezni az MM2 GC készülékbe. A stadion felügyelete Az eseményen részt vevők zavarásának és a felesleges pánik kialakulásának elkerülése érdekében a detektorok egy részét a közönség számára láthatatlan módon szereltük fel, illetve tartottuk készenléti üzemmódban.(rapid infravörös távdetektor, RAID-M 100 ionmozgékonyság-spektrométer, MM2 GC/MS rendszer) A labdarúgó-stadion teljes felügyeletét a mérkőzések előtt 4 órával kezdtük meg és a mérkőzések után 2 órával fejeztük be. A felderítő csapat, az MM2 GC/MS rendszer, az MM2 felületi mintavevő és a RAID-M 100 a lelátó alatt lévő alagsori garázsban állt készenlétben. Időpont [perc] Esemény 0 Támadás bekövetkezte 1 5 A RAPID riasztást ad ki. Azonosítás és lokalizálás, amennyiben vegyianyagfelhő keletkezett. A riasztás megerősítése a felhő elhelyezkedésének távcsővel való ellenőrzésével (érintett személyek láthatók!) Vagy ha nem jött létre felhő: A stadion személyzete adóvevőn tájékoztatást ad folyadék vagy szilárd anyag által érintett személyekről A felderítő csapat megkezdi bevetését a szennyezett területen. A szennyezett terület elemzése a RAID-M 100 segítségével. Mintavétel (levegő-, folyadék-, szilárd minták és kenetek) az MM2 GC/MS rendszerrel történő további vizsgálatok céljából A minták elemzése az MM2 GC/MS rendszer segítségével. A kibocsátott vegyi anyagok egyértelmű azonosítása. VÉDELEM szám FÓKUSZBAN 13

14 3. kép. RAID-M 100 A RAID-M 100 működési tesztje a lipcsei stadionban megrendezett labdarúgó-mérkőzés előtt 4. kép. A tűzoltóság gépjárműjébe szerelt MM2 készülék 5. kép. MM2 felületi mintavevő Minden egyes mérkőzés előtt valamennyi műszert teszteltük és készenléti üzemmódba helyeztük. Az MM2 GC/MS rendszer, az MM2 felületi mintavevő és a RAID-M 100 tesztjét CWA tesztanyagokkal végeztük. A felderítő csapat teljes védelmet biztosító ruházata felvételre kész állapotban volt, a műszerek és a speciális MM2 mintavevő készlet működtetésének gyakorlására teljes védelem mellett került sor. Az összes műszer tesztelése után a felderítő csapat készenlétbe helyezkedett a stadion alagsori garázsában, ahonnan digitális adóvevőkkel tartotta a kapcsolatot a parancsnoki központtal, és várta az utasításokat. Vészhelyzetben a felderítő csapat perceken belül képes volt a stadion belsejének bármely pontját elérni, hogy vizsgálati méréseket végezzen a RAID-M 100 készülékkel, és mintákat vegyen (levegő-, folyadék-, szilárd minták és kenetek) az MM2 mintavevő készlet segítségével. A begyűjtött minták az MM2 GC/MS rendszerrel további perc alatt elemezhetők és egyértelműen azonosíthatók. a stadion belsejének folyamatos pásztázása vegyianyagfelhők után Tűzoltóság / Bruker parancsnoki központ a RAPID távirányítása tűzoltók pásztázzák távcsövekkel a stadion belsejét parancsnoki központ Mérőpont (alagsori garázs) MM2 (GC/MS rendszer) mérésre kész üzemmódban a tűzoltóautóba szerelve MM2 felületi mintavevő mintavételre kész üzemmódban egy speciális mintakészítő asztalon RAID-M 100 készenléti üzemmódban A teljes védelemmel ellátott felderítő csapat bázisa 6. kép. A lipcsei labdarúgó-stadion rajza a detektorok helyének feltüntetésével 14 FÓKUSZBAN szám VÉDELEM

15 központban lévő tűzoltók távcsövekkel ellenőrizni tudják a lokalizált felhő helyét, és alaposan meg tudják figyelni a felhőben vagy annak közelében tartózkodó személyek viselkedését. Ha a RAPID által kiadott riasztást megerősíti a távcsöves megfigyelés (érintett személyek láthatók), a teljes védelemmel ellátott tűzoltóegység megkezdi felderítő bevetését. Támadás esetén a vegyi harcanyagok, és mérgező ipari vegyületek azonosítására az alábbi időkeret alapján kerülhet sor: Feltűnés nélkül biztonságosan 7. kép. MM2 mintavevő készlet, RAID-M 100 Ha a vizsgálat kimutat valamilyen vegyi anyagot, a felelős személyek képesek meghozni a megfelelő döntéseket a dekontaminálási eljárásra és az érintett személyek orvosi ellátására vonatkozóan. Míg a felderítő csapat a közönség számára láthatatlan helyen készenlétben áll, a RAPID infravörös távdetektor folyamatosan pásztázza a stadiont olyan vegyi anyagok után, mint a CWA vagy a TIC (ld. a 2. képet!). A felderítés időkerete Támadás esetén a RAPID másodpercek alatt képes felderíteni a vegyianyagfelhőt, és meghatározni annak pontos helyét a stadionon belül. A RAPID által kiadott riasztás mellett a parancsnoki A meglévő vegyi felderítési koncepcióval, amelyet a Bruker a Bruker Daltonik detektor alapján a Lipcsei Tűzoltósággal együtt fejlesztett ki, egy stadion belsejének feltűnés nélküli felügyelete valósult meg. A visszafogott megfigyelés ellenére a kiválasztott detektor (RAPID, RAID-M 100, MM2) gyorsan reagál az esetleges vegyi támadásokra, néhány percen belül pedig egyértelműen azonosítja a kibocsátott vegyi anyagokat. Az ezen információk alapján a dekontaminálási eljárásra és orvosi ellátásra vonatkozóan meghozott döntés csökkenti az érintett személyek körét, és növeli a túlélők számát. A stadionok felügyeletén túl az ismertetett vegyi felderítési koncepció általában alkalmazható más nagyszabású rendezvények, mint pl. koncertek, népzenei fesztiválok, parádék vagy a nyilvánosság számára kijelölt egyéb nézőterek esetében is. Dr. Norbert Klöpper Bruker Daltonik GmbH, Lipcse, Németország VÉDELEM szám FÓKUSZBAN 15

16 v i s s z h a n g Puzder Attila Öt tanulságos hét a VFCS képzésben A veszélyhelyzeti felderítésben résztvevők részére szervezett felkészítés tapasztalatairól számol be szerzőnk. Ugyanis a cél, hogy a VFCS-k rendelkezzenek profi eszközkezelési ismeretanyaggal és megfelelő felderítési rutinnal. A gyakorlat feladat elemei A VFCS tevékenysége különböző év- és napszakban, időjárási és terepviszonyok között: felderítés figyeléssel, felderítés járőrözéssel, mintavétellel, jármű felkészítése szennyezett terület leküzdésére, váltások tervezése és megszervezése, menet megszervezése és végrehajtása, felderítési- és jelentési vázlat készítése, sérültek, bennrekedtek felkutatása és mentése, személyek, objektumok stb. mentesítése, hatásfokának ellenőrzése, a veszélyes helyek, területek megjelölése, körülzárása, illetéktelenek odajutásának megakadályozása, illetve ennek megszervezése, a szennyezett területek határainak és a szennyezettség mértékének megállapítása, az állomány folyamatos RBV ellenőrzése, csökkent látási körülmények között is (pl. éjszaka) alkalmas legyen szakfeladat ellátására. A gyakorlaton felmérték a VFCS-k felszerelését, amely elég vegyes képet mutat. Éjszakai és nappali gyakorlat A szervezők megállapították, hogy több VFCS nem rendelkezik megfelelő éjszakai kézi világító berendezéssel, tartalék üzemanyaggal. A TVS-3 meteorológiai felszerelések csatlakozóin nincs megfelelő jelölés és a sötétben nem tudták a kábeleket azonosítani. A következő napon 2 útvonal felderítést, 2 körletfelderítést, valamint 2 kárhely felderítést hajtottak végre. A körlet felderítés kiterjedt a megjelölt mérési pontokon sugárszintmérésre, valamint vegyi felderítésre, illetve arra, hogy kb. hány fő befogadására lehetne alkalmassá tenni a jelölt területet (fogadandó emberek fektetésére, étkeztetésére, szociális és higiénés ellátására, egészségügyi feltételekre), valamint A veszélyes anyagok felderítése és azonosítása bonyolult feladat vízminta vételre. Az útvonal felderítés során a sugárszint-mérést kellett végrehajtani, amelynek végén ellenőrizték a személyi állomány sugárszennyezettségét, ha szükséges volt a részleges sugármentesítő helyet telepítettek és végrehajtották a sugármentesítést. Problémaként állapították meg az egyéni sugáradagmérők és a C típusú védőfelszerelések hiányát, és a régi akkumulátorokkal, elemekkel is sok probléma volt. A kárhelyfelderítés volt a legösszetettebb tevékenységi sor, ahol ismeretlen mérgező anyag felderítését kellett végrehajtani. Itt A vagy B típusú gázvédő ruhában kellett a kárterületre behatolniuk és ott a füsttel imitált helyszíneken különböző anyagokat kimutatniuk. Benzint, gázolajat, sósavat, sósborszeszt, petróleumot, szalmiákszeszt, hypót, illetve kálisó műtrágyát használtak fel imitációs anyagként. A felderítést követően mentesítést kellett végrehajtaniuk, ahol szabályosan telepítették a személyi mentesítőhelyeket. A lakoságvédelmi intézkedések kiadására, a hírforgalmazásra és a meteorológiai adatok rögzítésére figyeltek kiemelten. Tanulságok, tapasztalatok Az AUER akciós készletekben elhelyezett kimutató csövek több VFCS-nél nem rendelkeznek szavatossági idővel, azok lejártak. Az EDR rendszer üzemeltetését még nem ismerik kellően, másrészt a rendszer nem képes kis távolságon több frekvencián az egymás közötti forgalmazásra. A víz és talajminta vételezésre is szükség lenne egységes mintavevő készletre. A meteorológiai állomások nehezen kezelhetők, a szoftveres rész több esetben nagyon lassan áll fel, rendkívül érzékeny a külső időjárási viszonyokra, a tápfeszültségre. A VFCS gépjárművek műszaki színvonala elsősorban a Ford Transitok -, illetve a gépjárművekben málházott műszerek, felszerelések, eszközök állapota kívánni valót hagy maga után. A VFCS-k híradó eszközökkel való ellátottsága, felkészültsége híradás vonatkozásában nem kielégítő. A gépjárművekben málházott műszerek, felszerelések sok esetben korszerűtlenek, elavultak, igénybevételre korlátozottan alkalmasak, a működésüket kiszolgáló elektromos telepek, akkumulátorok nem megfelelő állapotúak. A légzésvédő készülékek nem egységesek és a bőrvédő eszközök sem a legkorszerűbbek. A képzés teljes anyagáról a php?pageid=hirek_reszletek&hirazon=588 címen a VÉDELEM Online honlapon olvashatnak részletesebben. Puzder Attila pv. alez. Katasztrófavédelmi Oktatási Központ Katasztrófa- és polgári védelmi szakcsoportvezető 16 VISZHANG szám VÉDELEM

17 t é n y k é p Közel 8 ezer beépített tűzjelző rendszer hat év alatt Az elmúlt tíz évben folyamatos számszerű növekedés jellemezte a tűzjelző berendezések létesítését. Ezzel a tűzvédelem legdinamikusabban fejlődő szegmensévé vált. Ez a dinamikus növekedés 2008-ban, ha csak kismértékben is de megtört. A legutóbbi, (Védelem 2005/5. szám) évvel záródó elemzésünk után ismét megpróbáljuk a tendenciákat felvázolni. Ütemes fejlődés után megtorpanás Az már közhelyszerű, hogy a tűzjelző berendezések telepítését a szakmai előírásokon túl az építési piac tendenciái befolyásolják leginkább. Miután az előzőleg vizsgált öt évben az építési piac élénkülése az építőipari termelés tartós növekedését eredményezte, ez a növekedés jellemezte a tűzjelző berendezések telepítését. Sőt a tűzjelzők számának növekedése jóval meghaladta az építőipari növekedést. Ez a növekedési ütem 2007-re lefékeződött 1. ábra. A telepített tűzjelző berendezések száma ábra. A telepített tűzjelző berendezések %-os növekedése és 2008-ban enyhe csökkenésbe ment át. Persze minden relatív, hiszen ezek a jelzőberendezés számadatok a 10 évvel ezelőttiek kétszeresei. A berendezések létesítésének előírása alapvetően megváltozott az elmúlt időszakban. A legmarkánsabb változást a 9/2000. (II. 16.) BM rendelet hozta. Ennek továbbgyűrűző hatásaként mára már döntő többségben a jogszabály, szabvány előírása alapján létesítik a beépített tűzjelző berendezéseket. Ha a létesítmények tűzveszélyességi osztályba sorolása alapján hasonlítjuk össze az adatokat, ott változatlanul a D tűzveszélyességi besorolásúakba telepítették a berendezések 80,3%-át, C -be a 18,5%-át. Hol telepítettek tűzjelzőt? Az előző időszakhoz képest tovább nőtt a lakásépítés és itt is nagyszámban telepítettek beépített tűzjelző berendezést. A közötti időszakban a lakó és üdülő épületekben a 9-szeresére, szállodákban a 3-szorosára növekedett a beépített berendezések száma. Ekkor a szállodákban 635, a lakóépületekben 197, az igazgatási, iroda épületeknél 1451 berendezést telepítettek. A szállodákba és telepített berendezéseknél a dinamikus növekedés 2006-ban, az irodaépületeknél 2007-ben, a lakóépületeknél ban torpant meg. A kereskedelmi létesítményeknél a növekedés 2008-ban is jelentős volt, s nem csökkent az ipari létesítményekbe telepített berendezések száma sem. Annak ellenére, hogy az elemzők szerint általában a beruházások ütemének mérséklődése, majd időleges visszaesése az előrejelzéseknél erőteljesebben következett be, ez a tűzjelző berendezéseknél nem jelentkezik ilyen markánsan. Míg a feldolgozóiparban az elmúlt években jelentős fejlesztéseket valósítottak meg, addig a piacon ingatlantípusonként eltérő trendek érvényesülnek. Az új építésű lakások piacán visszaesést prognosztizálnak, (A lakásépítési engedélyek százalékot is elérő visszaesése jelzi a csökkenés mértékét) a lakásfelújítások Év Összesen Berendezés (db) táblázat. A beépített tűzjelző berendezések száma VÉDELEM szám ténykép 17

18 Év Szálloda, panzió Iroda Egészségügy Művelődési, Sport Hírközlési Oktatási Kereskedelmi Ipari Tárolási Szolgáltató táblázat. A rendeltetési kategóriák változása között viszont tartósan bővülnek, ezek általában korszerűsítő beruházással párosulnak. Változatlanul folytatódott a mélygarázsok és a többfunkciós parkolóházak építése. Az irodapiacon is visszaesést jeleznek és a beruházások többsége továbbra is a fővárosban valósul meg. A kereskedelmi létesítmények építése tovább folyik, de a fejlesztések súlypontja a vidéki városokba tevődik át. A kereskedelmi és raktározási létesítmények folyamatos bővülését is prognosztizálják. Ezeket az iparági becsléseket az évenkénti tűzjelző telepítési adatok többnyire alátámasztják. A mi szakterületünkön statisztikailag regisztrálható visszaesés a piac által vezérelt szegmensben a szállodáknál és a hírközlésben, a közösségi beruházások terén az egészségügyben, művelődésben és oktatásban tapasztalható. Milyen tűzjelzőt telepítettek? A berendezések döntő többsége 7422 darab csak tűzjelző-berendezésként funkcionál. Hat év alatt mindössze 400 tűzjelző és tűzoltó-berendezést, illetve 71 olyan berendezést regisztráltak, 4. ábra. Rendeltetési kategóriák összesen ábra. A telepített tűzjelző berendezések %-os növekedése ábra. Tűzjelző rendszerek típusa 18 TÉNYKÉP szám VÉDELEM

19 A tűzvédelmi berendezés vezérlő funkciója Nincs Oltásvezérlés hő- és füstelvezetés kiürítés tűzszakaszolás klíma és szellőző berendezés vezérlés technológiai berendezés vezérlése egyéb táblázat. A tűzvédelmi berendezés vezérlő funkciójának változása Jelzésadók száma (K): Össz. K <= < K <= < K <= K > táblázat. A jelzésadók száma (K) 6. ábra. Kapcsolat a tűzoltósággal ahol a tűz- és vagyonvédelmet közösen oldották meg. Mindez együttesen a berendezések alig a 6%-a. A legnagyobb változásnak az tekinthető, hogy a hagyományos és a címezhető tűzjelző rendszerek száma enyhén csökkent, ezzel szemben a korszerűbb címezhető analóg rendszerek növekedési üteme közel kétszeresére nőtt ban telepített címezhető analóg tűzjelző berendezések száma meghaladta az ezres nagyságot, amely kétszerese a másik két tűzjelző fajtáénak. Az éves növekedési ütem 1997-óta az elmúlt évet kivéve a 38% - 42% közötti sávban mozgott. A minőségi fejlődés jele, hogy korábbi elemzésünk szerint az összes berendezés 40%-ának nem volt vezérlő funkciója, vagyis a korszerű eszközök adta lehetőségekkel jelentős számban, persze elsősorban az ezt lefedő kis rendszereknél, nem éltek. Ezzel szemben ma már lényeges javulást, mi több változatos felhasználást mutatnak az adatok. VÉDELEM szám ténykép 19

20 A leggyakoribb vezérlő funkciók Klíma és szellőző-berendezés vezérlése 3251 (előző elemzésben 1942) Kiürítés 2692 (előző elemzésben 1470) Hő- és füstelvezetés 1798 (előző elemzésben 542) Tűzszakaszolás 1316 (előző elemzésben 793) Egyéb 1303 (előző elemzésben 777) Oltás vezérlés 419 (előző elemzésben 260) Technológiai berendezés vezérlése 419 (előző elemzésben 224) Ha az egyes funkciókat vizsgáljuk a legnagyobb szemléletváltozás a hő- és füstelvezetés, valamint a kiürítés vezérlésében figyelhető meg. 7. ábra. A rendszerek mérete az elmúlt hat évben (K=darab) Hogyan jeleznek? Az elmúlt hat év az átjelzéstechnikában is gyökeres változásokat hozott. A technikai fejlesztéseknek köszönhetően a tűzoltóságok hírközpontjába közvetlen átjelzést adó tűzjelző központok száma nőtt a legdinamikusabban, lényegében a kétszeresére. (A évi 419-ről 2008-ban 848-ra. Nőtt a nagy rendszerek száma Az egyes rendszerek méretét leginkább a jelzésadók számával jellemezhetjük. E tekintetben a belső arányok lényegében nem változtak, de a közepes (21<K<=100) és a nagy (K>500) rendszerek nőttek erőteljesebben. Az elmúlt hat évben használatba vett beépített tűzjelző berendezések száma dinamikusan növekedett, miközben jelentős minőségi változásra is sor került. Ma hazánkban, a kínálatban a világ élvonalába tartozó berendezéseket is megtaláljuk, s örvendetes, hogy egyre inkább alkalmazzuk is. Ugyanakkor a gyengébb minőségű berendezések is jelen vannak a kínálatban és a telepítésben is. A berendezések piacát szinte teljes egészében a külföldi gyártmányok uralják. A hazai gyártású berendezések aránya alig éri el a 3,7%-ot. Forrás: Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 20 TÉNYKÉP szám VÉDELEM

21 s z a b á l y o z á s Més z á r o s Gá b o r A csarnokok hő- és füstelvezetésével kapcsolatos előírások gyakorlati megvalósítása során felmerülő aggályok Füstterjedési kísérlet Mekkora nyílásfelület kell? Milyen mértékben és hol szükségesek a hő- és füstelvezető berendezések csarnoképületeknél? Amikor egy tűzmegelőzési szakember megpróbál a beruházó fejével gondolkodni! Hő- és füstelvezetés szükségessége Az OTSZ 5. rész I/9. fejezet I. cím alatti része rendelkezik a tűzvédelmi szempontból csarnoknak minősülő épületekben, illetve azon épületek legfelső szintjén kialakítandó hő- és füstelvezető rendszerek kialakításának követelményeivel, ahol a mennyezet egyúttal tetőfödém vagy fedélhéjazat. Hol kell a csarnoképületekben hő- és füstelvezetésről gondoskodni? Az OTSZ előírása alapján a csarnoképületek 800m 2 -nél nagyobb alapterületű helyiségeiben, valamint ott, ahol jogszabály, vagy a tűzvédelmi szakhatóság előírja. Felvetődik a gondolat: csarnoképület 790m 2 -es alapterületű helyiségében (vagy akár 500m 2 -t is írhattam volna) nem lehetséges olyan anyagok tárolása, melyek égése során nagy mértékű hő, illetve nagy mennyiségű füst keletkezik? No, de ne szaladjunk ennyire előre. Hő- és füstelvezetők elhelyezése A nyílásfelület meghatározása A csarnoképületek hő- és füstelvezetésének céljára biztosítandó hatásos - illetve geometriai - nyílásfelület számítási módja nem Mit is nevezünk jelenleg csarnoképületnek? Az OTSZ 5.rész I/4. fejezet pontja alapján tűzvédelmi szempontból csarnoképületnek tekinthető a rendeltetéstől függetlenül minden egylégterű, földszintes (legalább tűzgátló módon elválasztott pincével rendelkező), padlás- és tetőtér nélküli épület, melynek átlagos belmagassága 3,6 méternél, alapterülete 800 m 2 -nél nagyobb, és az épület vagy a tűzszakasz alapterületének legfeljebb 25%-a kétszintes (osztószint, galéria). Mi a jelentősége a 60 méteres mérethatárnak? változott. A füstszakaszban kialakítandó hő- és füstelvezető berendezés hatásos nyílásfelülete függ a füstszakasz rendeltetésétől (pl. ipari funkció esetén), vagy a benn tárolt anyagok tulajdonságától (pl. tároló, raktári funkció esetén), az épület építészeti tulajdonságai közül a számítási belmagasságtól, valamint az ehhez mért füstmentes levegőréteg magasságától. VÉDELEM szám SZABÁLYOZÁS 21

22 Mindegy, hogy egy adott anyagból egy adott helyiségben (tűz- illetve füstszakaszban) mekkora mennyiséget tárolnak? Természetesen nem, hiszen a megengedett legnagyobb tűzszakasz méretének meghatározásánál is számít a tűzterhelés értéke, az oltóvíz biztosítás idejének meghatározásáról, a csarnok esetleges acél tartószerkezeteinek védelem nélküli alkalmazhatóságáról, vagy a létesítményi tűzoltóság kötelezettségének megállapításáról nem is beszélve. Vajon a hő- és füstelvezetés szabad nyílásméretének meghatározásakor mindegy a benn tárolt anyagok mennyisége? Azoknak csak a fajtája számít? A hő- és füstelvezetés szükségességét, és annak műszaki követelményeit figyelembe véve mindegy, hogy az adott raktárban, pl. gumiból mennyit tárolnak? Szerintem nem annyi hő, illetve füst szabadul fel, ha pl. 10 tonnát vagy 1000 tonnát tárolunk ebből az anyagból. Úgy gondolom tehát, hogy nem csupán a helyiség alapterületét, és pl. tárolási funkció esetén csak a benn tárolt anyagok fajtáját szükséges figyelembe venni a hő- és füstelvezetés kialakítására vonatkozó kötelezettség, vagy a hatásos nyílásfelület meghatározásakor, hanem inkább a maximálisan kialakuló számított tűzterhelést. Így talán elkerülhető lenne több ellentmondás! Pl.: Egy 790 m 2 -es alapterületű, viszonylag nagy (pl. 8 méteres) belmagasságú helyiségben nem kell hő- és füstelvezetést biztosítani, (6300 m 3) Egy 810 m 2 -es alapterületű, 3,6 méteres belmagasságú helyiségben ahol a helyiség térfogatát (3000 m 3 ) figyelembe véve ugyanabból az éghető anyagból az előző felét tárolhatják szükséges a hő- és füstelvezetés kialakítása. Mindezek mellett úgy gondolom, hogy a füstmentes levegőréteg mértéke a tűzterheléssel együtt fontos momentum. Hozzáteszem, hogy ezt a fajta megközelítést - még ha nem is konkrétan a csarnoképületekre vonatkozóan - a 4/1980. (XI.25.) BM rendelet 8.számú melléklete már elindította. Véleményem szerint azt nem eltörölni, hanem a kor változásait figyelembe véve továbbfejleszteni, aktualizálni kellett volna. A hő- és füstelvezető berendezések elhelyezése Az OTSZ előírása alapján a csarnoképületekben 1600 m 2 -ként füst szakaszokat kell kialakítani, mely a meghatározott hatásos nyílásméret arányos növelése mellett 2000 m 2 -ig emelhető. Szintén előírás, hogy a meghatározott hatásos nyílásfelület mérete a füstszakasz méretétől nem függ, azaz nem interpolálható. Az előző gondolatot továbbszőve vajon ugyanazon tárolást folytatva, két egymás melletti füstszakaszban miért szükséges pl. egy 200 m 2 - es füstszakaszban ugyanakkora nyílásfelületet biztosítani, mint egy 1600 m 2 -esben? Arról nem is beszélve, hogy előfordulhat olyan eset is, melynél e miatt a hő- és füstelvezetőkre vonatkozó elhelyezési követelményeket éppen a kis füstszakasz méret miatt nem lehet betartani. (OTSZ 5. rész I/9. fejezet pont.) Mit lehet hő- és füstelvezetésnek tekinteni? A közelmúltban egy logisztikai vállalkozás azzal fordult a tűzoltósághoz, hogy szeretné kapacitását növelni. Ennek érdekében bérelne egy már meglévő, kb. 50 évvel ezelőtt épített csarnoképületet, melynek ez idáig ipari és tárolási funkciója is volt már. Kérte, adjunk arra vonatkozóan előzetes véleményt, hogy az épület tűzvédelmi szempontból megfelel-e az általa elmondott anyagok nagy mennyiségű tárolására, illetve amennyiben szükséges, milyen átalakításokat kell elvégeznie, hogy az épület megfeleljen az előírásoknak. A helyszínen szemlét tartva kicsit elbizonytalanodtam, mikor megláttam az egyébként tűzvédelmi szempontból csarnoknak minősíthető épület tetőfödémét. Ez az épületszerkezet ugyanis keresztirányban kb. 6 méterenként elhelyezett, vasbeton gerendákra támaszkodó vasbeton panelekből állt. Ami érdekes volt benne, hogy minden harmadik ilyen gerendaközben az épület teljes szélességében műanyag, nem nyitható bevilágító felületek voltak elhelyezve. Mivel az épület raktár helyiségének alapterülete 800 m 2 -t meghaladta, közöltem a vállalkozóval, hogy itt bizony hő- és füstelvezetést kell kialakítani. Ezt azonban nagyon félve mondtam ki, mert már előre láttam, hogy milyen kérdéssel fordul vissza hozzám. Nem tévedtem. Visszakérdezett: a felülvilágítók nem vehetők figyelembe hő- és füstelvezetésre? Hiszen mindketten tudjuk, hogy egy tűz esetén a keletkező és ott felgyülemlő hő néhány percen belül kiolvasztja azokat, természetes hő- és füstelvezetést biztosítva a helyiségnek. Ugyanez a gondolat vetődött bennem is fel, mikor megláttam a felülvilágító felületet. Közöltem azonban vele, hogy a jelenleg hatályos OTSZ elég részletesen leírja a hő- és füstelvezetésekre vonatkozó elhelyezési és műszaki követelményeket. Ez előbbivel nem is volt semmilyen baj, hiszen 300 m 2 -enként biztos van felülvilágító, de a műszaki követelmények Az OTSZ-ben megfogalmazott hő- és füstelvezetőkre vonatkozó műszaki követelményei legalább nyílászárót, de inkább kupolát feltételeznek. Nincs mit tenni, a felülvilágítók helyére az OTSZ szerint meghatározott nyílásmérettel (hatásos nyílásméret, átfolyási tényező és beépítési szög figyelembe vételével) rendelkező, minősített hő- és füstelvezető kupolák beépítése szükséges a felülvilágítók helyére. Kivétel és jogkövetés Egy esetleges kivétel létezik, melyre hivatkozva mentesülne az épület a hő- és füstelvezetéstől. Az OTSZ 5.rész I/9. fejezet pontja alapján nem kell hő- és füstelvezetőt létesíteni többek között olyan épületekben, ahol a fedélhéjalás hőszigetelés nélküli (hidegtető) és az olyan anyagból készül, melynek a tűzzel szemben nincs számottevő ellenállása E<15, valamint az épületben álmennyezet vagy a teret felülről lezáró egyéb szerkezet nem kerül beépítésre. Ennek a követelménynek a felülvilágító tökéletesen megfelel, azonban ott a vasbeton, ami nem. Kár. Vajon sikerült meggyőznöm ezt a vérbeli üzletembert a szerintem is teljesen felesleges kiadásról? Nem hiszem. Bár nincs információm róla, de van egy olyan érzésem, hogy eláll az üzlettől. Rosszabbik esetben többet nem jelenti be üzletkörének bővítési szándékát, tűzvédelmi kérdésben nem kér tanácsot, hanem saját szakállára megvalósítja terveit, és a tűzoltóság csak akkor szembesül a tényekkel, ha tűz üt ki a bérelt telephelyen. Addig viszont milliós nyereséget hoz a vállalkozónak anélkül, hogy a - kétséges - tűzvédelemi előírások betartására egy fillért is költött volna. De, hogy nem a jogkövető magatartásra ösztönöztük az egészen biztos! Felülvilágítók engedélyezése? Vagyis miért nem vehető figyelembe olyan, az OTSZ-nek megfelelő elosztásban, megfelelő méretben kivitelezett, megfelelő 22 SZABÁLYOZÁS szám VÉDELEM

23 hó- és szélterhet elviselő felülvilágító természetes hő- és füstelvezetésnek, aminek nincs számottevő ellenállása a tűzzel szemben? Azt természetesen szem előtt kell tartani, hogy amennyiben a felülvilágító égve csepegő anyagú, a csepegést megfelelő anyaggal fel kell fogni, vagy a tárolás módját kell úgy megválasztani, hogy az égve csepegő részek ne tudjanak tüzet okozni. De ez még mindig jóval kisebb költség, mint a felülvilágítók egy részének minősített hő- és füstelvezető kupolákra történő cseréje. Véleményem szerint tehát megfelelő szabályozással a felülvilágítók is figyelembe vehetőek lehetnének hő- és füstelvezetés céljára. (Működésüket a hasadó felületekhez lehetne hasonlítani. Ezen természetes hő- és füstelvezetések működésük -et követően nem állnak vissza eredeti pozíciójukba, így használatuk után cserére szorulnak. Ennek költsége azonban sok esetben jóval kedvezőbb, mint kupolák beépítése). Biztosítás és kockázatviselés Külföldön ismereteim szerint jelentős szerepet kapnak a biztosító társaságok. Ők meghatározzák azokat a feltételeket, melyek teljesülése esetén az épület számukra megfelelőbb kockázattal rendelkezik. Itt tehát a tűzvédelmi szabályozás egy alsó határt szab meg. Ezen felül pedig az ingatlan biztosító részéről kedvezőbb besorolásáért megy a küzdelem. Ennek során a beruházó eldöntheti, hogy neki megéri-e egy kedvezőbb, rendszeres kockázatviselési összeg érdekében a tűz elleni biztonságot növelő plusz intézkedéseket megtenni, vagy sem. Természetesen minderre csak a minimális tűzvédelmi előírások teljesülése után kerülhet sor, ha a benn tartózkodó személyek élete, egészsége, illetve a beavatkozó tűzoltók biztonságos munkavégzése biztosított. Vagyis egy bizonyos biztonsági szint felett legyen lehetősége a beruházónak eldönteni - jelenleg a hő- és füstelvezetés kialakítására szűkítve a kört - hogy a hő- és füstelvezetés négyes céljából (a benn tartózkodók menekülési feltételeinek, és a tűzoltás feltételeinek biztosítása, az épületszerkezetek, illetve a benn tárolt anyagok védelme) a két utolsó nem teljesíti, s ezt mint kockázati tényezőt, bevállalja-e vagy sem. Véleményem szerint jogos igény, hogy a beruházó eldönthesse, az általa kialakított épületszerkezet, vagy a benn tárolt anyag ér-e annyit neki, hogy jelentős összegért az épületben hő- és füstelvezetést, csarnok esetében pedig ehhez képest kétszeres mértékű frisslevegő utánpótlást alakítson ki. Elképzelhetőnek tartom, hogy például egy fémmegmunkálást végző vállalkozás - melynek gépeiben, azok anyaga miatt egy esetleges tűz kis(?) kárt okoz - vezetője eldönthesse, hogy a 800 m 2 -nél nagyobb ipari helyiségében alakítson-e ki hő- és füstelvezetést, ha neki az épületben okozott tűzkár arányosan nem okoz akkora veszteséget, mint amennyi költséggel jár a hő- és füstelvezető kupolák beépítése. Füstszakaszolás Az OTSZ 5. rész I/9. fejezet pontja alapján egy csarnoképületben a füstszakaszok mérete nem haladhatja meg az 1600 m 2 -t. Kivételt hő- és füstelvezető geometriai nyílásfelületének növelése melletti füstszakasz méret növelés jelent, mely azonban csak 2000 m 2 -ig lehetséges. További kritérium, hogy a füstszakasz egyik mérete sem lehet nagyobb 60 méternél. Vajon ez az előírás még mindig időszerű? Vajon negatív értelemben számít-e, ha egy füstszakasz mérete pl. 16 x 100 méter, vagy 40 x 40 méter? Az alapterület ugyanakkora. A hő- és füstelvezetőket a fentiekben már leírtak szerint a füstszakaszban 200 m 2 -ként, illetve 300 m 2 - ként el kell helyezni, így egy ilyen, a példában szereplő méretű füstszakaszban is az egyenletes elosztás garantált. Sokszor csak azért kell kettő helyett három vagy négy füstszakaszt kialakítani egy m 2 alapterületű helyiségben, mert egyik, vagy esetleg mindkét oldalmérete nagyobb, mint 60 méter. Ennek a mérethatárnak véleményem szerint nincs gyakorlati jelentősége. Annak azonban már inkább van, hogy egy ilyen ok miatt, figyelembe véve a nyílásméretek interpolálásának tiltását, 50%-kal, vagy akár 100%-kal is növekedik a beépítendő hő- és füstelvezetők mérete. Ez esetenként indokolatlanul plusz költséget ró a beruházókra, és ráadásul az épület tűzvédelmi helyzetét jelentős mértékben nem javítja. Az épületek tűzbiztonságához megfelelően kialakított hő- és füstelvezetés sok esetben jelentős mértékben hozzájárul. Mégis úgy gondolom, hogy a csarnoképületek hő- és füstelvezetésének szabályozása átgondolásra érett. Ennek során talán érdemes lenne a régi, esetenként a jelenleginél gyakorlatiasabb szabályozást (lásd a hő- és füstelvezetés szükséges nyílásfelületének 4/1980. (XI.25.) BM rendeletben foglalt, tűzveszélyességi osztályra és tűzterhelésre alapuló meghatározási metódusa) egybegyúrni a hatályos jogszabály bevált részeivel, majd átültetni azt a csarnoképületekre. Másrészt lehetnek szép számmal olyan esetek, melyek során nem hagyhatók figyelmen kívül a gazdaságossági szempontok még a hatályos tűzvédelmi jogszabályokban sem. Mészáros Gábor tű. őrnagy Kecskemét Megyei Jogú Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltósága A Dr. Balogh Imre évi pályázat, tűzmegelőzés kategóriában I helyezett tanulmányának teljes anyagát a honlapon olvashatják. VÉDELEM Online virtuális szakkönyvtár Minõségi tartalom a szakmai információ forrása VÉDELEM szám SZABÁLYOZÁS 23

24 Szabványok, jogszabályok a Védelem Onlinen Negyedévente közöljük a Védelem Onlinen az adott időszakban megjelent szakterületünket érintő szabványokat, jogszabályokat, Vágvölgyi László és Nyíri Tamás összeállításában. Így mindenki évekre visszamenően is tájékozódhat. Hőszigetelő termékek épületekhez A II. negyedében 27 szabványt tartalmaz az összeállítás, s ezek közül 25 csak angol nyelven jelent meg. Mondhatnánk, hogy tanuljunk meg angolul, de mindenkinek egy csapásra valószínűleg nem fog sikerülni. Most mégis a szendvicspanelekkel foglakozó cikkünkhöz kapcsolódva külön felhívjuk a figyelmet az új szabványsorozatra. *MSZ EN 13162: ásványgyapot (MW-) termékek. *MSZ EN 13163: expandált polisztirol (EPS-) termékek. *MSZ EN 13164: extrudált polisztirolhab (XPS-) termékek. *MSZ EN 13165: merev poliuretánhab (PUR-) termékek. *MSZ EN 13166: fenolhab (PF-) termékek. *MSZ EN 13167: habüveg (CG-) termékek. *MSZ EN 13168: Gyári készitésű fagyapot (WW-). MSZ EN 13169: duzzasztott perlit (EPB-) termékek. *MSZ EN 13170: expandált parafa (ICB-) termékek. *MSZ EN 13171: farost- (WF-) termékek. Eurocode acél és faszerkezetek tervezése MSZ EN :2009 Eurocode 3: Acélszerkezetek tervezése rész: Általános és az épületekre vonatkozó szabályok MSZ EN 1990: Eurocode: A tartószerkezetek tervezésének alapjai (SzK:4) MSZ EN 1990:2002/A1: Eurocode: A tartószerkezetek tervezési alapjai (SzK: 4) *MSZ EN : Eurocode 3: Acélszerkezetek tervezése rész: Általános szabályok. Tervezés tűzterhelésre (helyesbítés jelzete EN :2005/AC:2009; SzK: 5) *MSZ EN : Eurocode 5: Faszerkezetek tervezése rész: Általános szabályok. Tervezés tűzterhelésre (helyesbítés jelzete EN :2004/AC:2009; SzK: 5) Összeállította: Vágvölgyi László nyá. tű. alezredes, tűzvédelmi szakértő ( II. negyedévében megjelent jogszabályok A 15 jogszabály nem jelent túl sok szabályozást az idei negyedévben. Ezek közül a legfontosabbakat emeljük ki évi LVI. törvény. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény módosításáról szóló évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról évi LVIII. törvény. A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) A és B Melléklete évi módosításaival és kiegészítéseivel egységes szerkezetbe foglalt szövegének kihirdetéséről Összeállította: Nyíri Csaba tűzoltó alezredes ( 24 SZABÁLYOZÁS szám VÉDELEM

25 Dje s k a En d r e, Ze l l e i Já n o s Szükség van a tűzgátló nyílászárók időszakos felülvizsgálatára A tűzgátló nyílászárók beépítésekor többnyire minden a lehető legszabályosabban, dokumentált módon zajlik, aztán a használat során ez a tűzterjedést alapvetően befolyásoló szerkezet számos hatásnak van kitéve. Ezek következtében az ajtó alaprendeltetése is sérül, de ennek felülvizsgálatára már nem fordítunk figyelmet. Mi a teendő? Tűzgátló tolókapu Mitől lesz hatásos egy rendszer? Napjainkban az építészeti tűzvédelmi követelményeket sok esetben szükséges rossznak tekintik. Nyilván ez kissé furcsán hangzik a hazai tűzvédelmi szakma meghatározó cégénél tevékenykedő szakemberektől, de a tapasztalat mondatja ezt. Érthetővé válik felvetésünk, ha a rendszer elemeit a teljes élettartama alatt vizsgáljuk. Minden napi munkánk során arra törekszünk, hogy az általunk kivitelezett projekteken hatásos tűzvédelmet biztosítsunk. De mitől lesz hatásos a rendszerünk? van egy megbízható, jó termékünk megfelelő szakértelemmel beépítjük működési élettartama során rendszeresen ellenőrizzük karbantartjuk A vázolt folyamat az aktív tűzvédelmi rendszerek esetén előírásokkal biztosított és így zajlik. Az építészeti tűzvédelem fejlődése azonban differenciáltabbá tette a beépített rendszereket, a korábbi fogalmak ma már átértékelődnek. Milyen besorolások ismertek? Pl.: Beépített automatikus oltóberendezések Beépített automatikus tűzjelző berendezések Tűzgátló tömítések Egyszerű tűzgátló ajtó Tűzjezőre záródó tűzgátló ajtó, tolókapu, tűzgátló függönykapu aktív tűzvédelem aktív tűzvédelem passzív tűzvédelem passzív tűzvédelem? átmeneti rendszerek Ebből a szempontból magyarázatra szorul, hogy mit nevezünk átmeneti rendszernek? Átmeneti rendszernek az olyan beépített tűzvédelmi berendezéseket eszközöket nevezzük, amelyek közvetlen kapcsolatba vannak az aktív elemekkel. Pl. tűzjelző rendszerrel. Ha ezek után a három fontos jellemzőt megvizsgáljuk láthatóvá válnak a rendszer gyenge pontjai! A termék minőségét vizsgálaton alapuló ÉME, TMI vagy a CE tanúsítványok igazolják. A szakszerű beépítésről nincs minden esetben megfelelő felülvizsgálat. A működés során a passzív és az átmeneti rendszereknél egyáltalán nincs kontrol. Különösen az átmeneti rendszereknél jelent ez fokozott veszélyt, hisz ezek a napi használat során sérülhetnek, mozgó alkatrészeik, vezérlésük meghibásodhat. Különösen igaz ez a nyílászárókra! Nézzük sorban! Tűzgátló függönykapu Egyszerű tűzgátló ajtó ajtócsukóval Feltételezzük, hogy megfelelő tanúsítvánnyal ellátott ajtót szakszerűen beépítik. Az építmény hatósági átadását követően az üzemeltető hatáskörébe tartozik a beépített tűzvédelmi berendezések, eszközök mindegyike. Mivel a jelenleg érvényben lévő szabályozások nem követelik meg a beépített tűzgátló nyílászárók rendszeres ellenőrzését, így ezek működési állapotáról többnyire csak akkor kapunk visszajelzéseket, ha az üzemeltetés komolyabb meghibásodásokat észlel. (rongálást követő sérülések, zárhiba, ajtócsukó hiba) Ez még a jobbik verzió, hisz ismeretek hiányában sokszor nem is észleli a hibát. Milyen hibák jellemzőek? használatuk során sérülnek az ajtócsukó meghibásodik, kiakasztják zárhiba hőre duzzadó csík sérülése környezeti hiba Egyszerű tűzgátló ajtó ajtócsukóval Tűzgátló ajtó nyitvatartó mágnessel Az előző szerkezethez képest az ilyen ajtó az ún. átmeneti rendszerbe tartozik, ami azt jelenti, hogy szoros összefüggésben van az épület aktív rendszerével. Miben különbözik az egyszerű tűzgátló ajtóktól? Ez az ajtó a napi használat során állandóan nyitott állapotban amit egy nyitvatartó mágnes biztosít. Tűz esetén a tűzjelző berendezés központja jelet ad VÉDELEM szám SZABÁLYOZÁS 25

26 a mágnesnek és ez elengedi az ajtót. Tehát az ajtó a mágnes révén közvetlen csatlakozással részese a központi tűzjelző rendszernek, így már nem csupán egy passzív szerkezetről beszélünk. Egyéb téren az ajtó funkciói hasonlóak az előzőhöz, és a jelenlegi szabályozás nem írja elő rendszeres ellenőrzésüket az üzemeltetés során. Vagyis a meghibásodás észlelése és javítása esetleges, ami azt jelentheti, hogy huzamos ideig nem felel meg a tűzgátló funkciónak. Milyen hibákat észlelhetünk? Valamennyi az előbb felsorolt mechanikai sérülés (szerkezet) Tűzjelző rendszerrel kapcsolatos hiba Tűzgátló tolókapu A tűzgátló ajtóknál lényegesen nagyobb méretűek és működési rendszerük is eltérő. A leggyakrabban garázsokban, illetve ipari csarnokokban alkalmazzák ezeket a kapukat. Ebből adódóan az üzemeltetésük során keletkezhető hibák jellege is részben eltérő az ajtóknál tapasztaltakétól. Milyen hibák lehetségesek üzemeltetésük során? gépjármű (targonca) okozta sérülések csukószerkezet hibája gördülő szerkezet hibája hőre duzzadó csík sérülése tűzjelző rendszerrel kapcsolatos hiba Tűzgátló függönykapu A hatalmas terekben, ahol fontos, a nagy belső tér megléte, de a tűzszakaszolás is, (plázák, áruházak, fedett terek) ott a tűzszakaszok lezárására tűzgátló függönykaput alkalmaznak. Méretüket tekintve sokszor nagyobbak, mint a tolókapuk által lezárt nyílások. A nyílás szélessége akár m is lehet. Az üzemeltetésük során lehetséges hibák: mechanikai (felületi sérülések) a gördítő szerkezet meghibásodása tűzjelző rendszerrel kapcsolatos hiba vízellátási hiba automatikus vízadagoló hibája Jól látható, hogy valamennyi szerkezettípusnál a felsoroltak közül bármelyik meghibásodás a tűzgátlási funkció elvesztéséhez vezethet. Ez pedig azt jelenti, hogy a tűzszakasz határon beépítésre került nyílászáró nem fog tűzgátló szerkezetként viselkedni. Összefoglalva a tűzbiztonság érdekében szükséges lenne a teljes élettartam során a tűzgátló szerkezetek működőképességének fenntartása. Ennek érdekében indokolt a passzív (átmeneti) tűzvédelmi rendszerekre azon belül a nyílászárókra ellenőrzési rendszer előírása. A külföldi szabályozás ebben is jó példákkal szolgál. Magyarország nyugati, északi, sőt keleti szomszédainál - illetve távolabb is- e feladat legalább olyan szigorúsággal van végrehajtva, mint az aktív tűzvédelmi rendszerek esetében, illetve a tűzoltó készülékek esetében. E működő rendszerek részletesebb ismertetése egy újabb cikket is megtöltene, ami ismereteket adna a magyar hasonló szabályozás megalapozásához. Djeska Endre manager Zellei János elnök-vezérigazgató Dunamenti Tűzvédelem, Göd Tűzgátló nyílászárók osztályozása A tűzgátló illetve füstgátló nyílászárók feladata a tűz- ill. füstszakasz határokon lévő falszerkezetekbe építve a tűz és a füst átterjedésének meghatározott ideig történő megakadályozása. Tűzgátló nyílászárók Olyan szerkezet, amely beépítve, csukott állapotban a tűznek az általa elválasztott térrész egyik oldaláról a másik oldalára való átterjedését meghatározott mértékben gátolja (előírt időtartamig megakadályozza). Tűzgátló ajtók Tűzgátló ablakok Tűzgátló kapuk Füstgátló nyílászárók Olyan szerkezet, amely beépítve csukott állapotban füstnek és a tűz esetén képződő toxikus gázoknak az általa elválasztott térrész egyik oldalától a másik oldalára való átterjedését meghatározott mértékben korlátozza. Füstgátló ajtók Füstgátló kapuk Tűzállósági teljesítmény jellemzői E integritás, I szigetelés, W sugárzás, S füstáteresztés Osztályozási lehetőségek szerkezeti típusonként Teljesítmény jelölése Tűzgátló nyílászárók Osztályozási időtartam változatok E EI (EI1; EI2) EW Teljesítmény jelölése Füstgátló nyílászárók S a szobahőmérsékleten igazolt füstzáró képesség S m közepes hőmérsékleten igazolt füstzáró képesség 26 SZABÁLYOZÁS szám VÉDELEM

27 m ó d s z e r Perlinger Ferenc Ventillátorok alkalmazása robbanóképes közegekben Légtechnikai megoldásokra szinte mindenütt szükség lehet. Robbanásveszélyes környezetben azonban különös körültekintéssel kell eljárni. Milyen közeget, milyen ventillátorral, milyen módszerrel, hova telepítve a legbiztonságosabb? 1. Az alkalmazási területek: 0-s, 1-es, 2-es, valamint 21-es és 22-es zónák. (20-as zónában nem engedi meg a ventilátor alkalmazását!) Környezeti jellemzők: 0,8 bar 1,1 bar közötti légköri nyomáson -20 C C közötti környezeti hőmérsékleten max. 21% oxigéntartalomnál Aerodinamikai energia: kisebb, mint 25 kj/kg 2. Alkalmazási esetek: a ventillátor normál környezetben van robbanásveszélyes keveréket szállít a ventillátor robbanásveszélyes környezetben van normál keveréket szállít a ventillátor robbanásveszélyes környezetben van robbanásveszélyes keveréket szállít, tehát nem törvényszerű, hogy a ventilátor belső és külső tere ugyanazon kategóriába tartozzon. Ebből egyenesen következik, hogy a gyártónak meg kell határoznia, hogy a ventillátora belül és kívül milyen kategóriába tartozik és milyen veszélyt okozó anyagokkal találkozhat! Ennek pedig meg kell jelennie az ATEX szerinti alkalmazási jelben is! Megjegyzés: A ventilátor nem-villamos gyártmány, ezért forgalmazásához az 1. kategória (0-s zóna) kivételével elegendő a gyártó által kiállított CE-EK Megfelelőségi Nyilatkozat, amelynek kötelező tartalmát a direktíva meghatározza! Mit kell mérlegelni? A ventillátorokat alapvetően kétféle légtechnikai megoldásra alkalmazzuk: elszívásra vagy befúvásra. Amikor a megoldást robbanóképes közegek esetében kiválasztjuk, mérlegelni kell a következőket: a ventilátor által szállított közeg állapotát és jellemzőit a ventilátor telepítési helyének a jellemzőit elszívással vagy inkább befúvással, esetleg a kettő együttes alkalmazásával érhetjük el a kívánt hatást. Robbanóképes (éghető) gáz, gőz, köd esetében az elszívással csökkenthető a koncentráció ezzel a robbanásveszély is. Robbanóképes (éghető vagy nem éghető) por, szál esetében külön kell mérlegelni a technológia sajátosságai függvényében, hogy elszívással a porkoncentrációt csökkenthetjük, vagy esetleg a már leülepedett jelen lévő port keverhetjük fel, amivel a robbanás kockázatát növeljük. Vannak olyan alkalmazási lehetőségek, amikor tiszta levegő befúvásával olyan módon távolíthatók el robbanásveszélyes gázok, gőzök, ködök, hogy nem szükséges a drága robbanásbiztos ventillátort alkalmazni, vagy pedig olyan gázt szeretnénk távozásra bírni, amely a ventilátor által okozott turbulenciára önmagában képes berobbanni (pl. hidrogén). Szabvány követelmények A potenciálisan robbanásveszélyes környezetekben működő ventillátorok kialakítása címmel kiadott MSZ EN 14968:2007 szabvány tartalmazza természetesen csak angol nyelven, ahogyan ezt egy honosított, harmonizált szabványhoz illik a biztonsági követelményeket. Én ezekből a felhasználóra vonatkozó legfontosabb előírásokat és tudnivalókat foglalom most össze: Mit mond az alkalmazási jel? Egy példán szeretnék értelmezni egy kitalált alkalmazási jelet: Ex II 2G c II B T3 / II 3D T120 C Ex ATEX szerinti megjelölés robbanásbiztos kivitel II 2G 1-es zónából szívott gáz/gőz/köd és levegő keverékét szállíthatja c (MSZ) EN szabvány szerinti védelmi módban készült II B II A és II B gázcsoportba tartozhat a szállított közeg T3 T1, T2 és T3 hőmérsékleti osztályba tartozhat a szállított közeg II 3D a ventilátor 22-es zónában telepíthető T120 C a felületi hőmérséklete legfeljebb T120 C lehet Azt fontos tudni, hogy 0-s zónából történő elszívásra kizárólag arra egyedileg tanúsított (tanúsító intézeti vizsgálattal) különleges kivitel alkalmazható: robbanásálló ventillátorház egybeépítve az elszívó és a kifúvócsonkokkal, egy-egy robbanászárral! A gyártó az ATEX szerinti alkalmazási jellel megadta azt is, hogy a ventillátora ütődési vagy súrlódási szikrát nem adhat! Ezt a feltételt a ventilátor anyagpárjai és légrés-mérete biztosítja a szabvány részletesen megadja az alkalmazható anyagpárokat, megfelelően részletes kiegészítő magyarázatokkal ellátva. Ezzel a problémával leginkább akkor találkozik a felhasználó, ha egy régi, használt ventillátorról kéne megállapítani, hogy mire alkalmazható. Én ezen esetekben azt tanácsolom, hogy egy ventillátorgyártó céget megkeresve próbálják kideríteni az anyagpárokat, ugyanis a szikramentesítő bevonatok (pl. horganyzás, porszórás) 200 C feletti melegítéssel járnak, amelyek a forgórészen már deformációt okoznak! VÉDELEM szám MÓDSZER 27

28 Csőventillátor Műanyag radiál ventilátor Axiálventillátor Fali axiálventillátor Milyen megoldások alkalmazhatók? Kiemelném azt a tényt, hogy a szabvány 20-as zónába nem enged ventillátort! Például a 2003-ban kiadott MSZ EN szabvány, amely a porok zónáit határozta meg, a faipari porszűrőházak belső terét az elszívó-vezetékek belső terével együtt 20-as zónába sorolta miközben a nyomott rendszerek esetében az elszívó ventilátor a szűrőház és a csővezeték között, tehát 20-as zóna belső térrel szerepel! Az újabb, csak angol nyelven kiadott MSZ EN :2005 szabvány ugyanezt a besorolást ismétli meg gyakorlatilag csak a szabvány fejléce és száma változott meg! Nem biztos, hogy az a megoldás, hogy ez esetben a szűrőházat 21-es zónába soroljuk át! Külön kiemelném itt a csőventillátorokkal kapcsolatos kérdéskört: itt a villamos motor is a szállított közegben van, tehát a motor védettségének is meg kell felelnie a ventilátor belső tere kategóriájának, nem alkalmazhatók olyan elszívásoknál, ahol várható a szállított közegből anyagkiválás, lerakódás a motoron, mert módosítja a felületi melegedést, nem károsíthatja a motor szerkezetét sem a szállított közeg mechanikai vagy villamos szempontból. Az külön megfontolás tárgyát kell, hogy képezze egy üzemi elszívásnál, hogy például egy hálózat-kimaradás után az elszívási hely nem válik-e 0-s zónává?! Ilyen esetekben törekedni kell vagy a szünetmentes táplálásra, vagy pedig lehetőség szerint a természetes szellőztetés alkalmazására! Vész-szellőztetések esetében azt is tudni kell, hogy az uniós előírások szerinti vész üzemmód minden esetben szünetmentesen táplált kell, hogy legyen! Perlinger Ferenc ipari szakértő A FINIFLAM német tûzoltó habképzõ anyagokat, A Holmatró holland hidraulikus mentõszerszámokat (feszítõvágók stb.) és pneumatikus emelõpárnákat, Az EWS német tûzoltó védõcsizmákat, A TUBEX angol habgenerátorokat, A PULVEX ABC EURO tûzoltóport, A PROCOVES tûzoltó-és munkavédelmi kesztyûket. Ziegler tûzoltójármûvek és felszerelések teljes skálája 1071 Budapest Hernád u. 40. Telefon: (1) Rádiótelefon: (30) [email protected] 28 MÓDSZER szám VÉDELEM

29 Adorján Attila Gyorstesztek alkalmazása az elsődleges felderítés során Öt anyag mérhető egyszerre Balesetek, robbanások, tüzek következtében veszélyes anyagok szabadulhatnak ki. Ilyen esetekben a kiáramló anyagok gyors azonosítása és a veszélyes anyaggal szennyezett terület behatárolása az egyik legfontosabb feladat annak érdekében, hogy az érintett területen élők és a beavatkozók biztonságát garantáljuk. Mérési stratégia Az emberekre és a környezetre irányuló lehetséges veszélyek gyors meghatározása és a robbanásveszély felderítése szükséges ahhoz, hogy a kiürítést időben elvégezhessük. Ehhez néhány alapkérdésre kell válaszolni a beavatkozóknak! Fontos, hogy a beavatkozók a döntéseket rövid idő alatt hozzák meg az alábbi kérdésekben: 1. Az ismeretlen anyag gyúlékony, mérgező? Mi a halmazállapota? 2. Milyen mérési technika alkalmazható? 3. Mekkora területet érinthet az ismeretlen veszélyes anyag? 4. Hogyan és mivel kell védeni a beavatkozókat? 5. Hogyan védhető meg a lakosság és a környezet? A kérdésekre adandó válaszokhoz megfelelő mérési technikákat kell alkalmazni. A technika önmagában nem elegendő, ahhoz olyan mérési stratégiát kell választani, amely a megbízható mérési eredményeket gazdaságos eszközökkel biztosítja. Azt mindenesetre le kell szögezni, hogy egyik felderítő eszköz sem képes az összes azonosítás és mérés elvégzésére egy veszélyhelyzetben. A teljes készlet egy dobozban elhelyezve Baleseti szituáció - Simultest szett A leggyakoribb veszélyes anyag baleseti szituációkra tartályos jármű felborult, jelöletlen vegyszeres tartályt találtak, erős szag árad ki a tűz helyszínéről, a lakók kellemetlen szagra panaszkodnak, egy kémiai folyamatban szivárgás történik fejlesztették ki, az un. Szimultán teszt szettet. Ismeretlen anyagok esetén 15 anyag kimutatása kevesebb, mint 5 perc alatt megtörténik, szemben az egycsöves rendszerek percével. Előnye, hogy a hozzá rendelt pumpás kézi szivattyúval a levegőből gyorsan mintát vehetünk és az eredmény azonnal leolvasható, csak követni kell a színes instrukciós kártyák utasításait. A mérési stratégia fontos eleme, hogy a lehető legegyszerűbb eszköz a legbiztonságosabb. Ez a fejlesztési elv tükröződik ebben a készülékben: azonnal bevethető, nincs szükség elemre, kalibrálásra, szervizre. A kézi működtetésnek és az előre kalibrálásnak köszönhetően 3 készlet segítségével égésgázok, szervetlen és szerves anyagok ill. tűz- és veszélyes anyagok gyors kimutatására képes. Ezért tartják, hogy egy ismeretlen anyag azonosításában a Simultantest készlet a leggyorsabb és legszélesebb körben alkalmazható eszköz. No és ami még fontosabb nem kell vegyésznek lenni a méréshez! Egyszerűen letörik a cső végeit, behelyezik a csövet az adapterbe és 10 pumpálással levegőt szivatnak a csövön át, és a kártyák segítségével kiértékelik az eredményt. Az elszíneződésnél a koncentráció leolvasható A simultest részei: accuro egykezes kézi pumap pumpa 10 teszt készlet adapteres hosszabbítható cső deluxe cső és szimultációs tesztkészlet laminált használati kártyák levegő áramoltató készülék tároló doboz VÉDELEM szám MÓDSZER 29

30 Gáz monitoring és szivárgás Ha egy helyszínről a szerves anyagok jelenlétéről, vagy pl. egy üzemanyag szállító jármű balesete után a terület szennyezettségéről akarunk információt szerezni, esetleg egy szivárgás felderítése a feladat, akkor a Multi PID2 vagy X-am7000 PID készülék illeszkedik a legjobban, a mérési koncepcióban vázolt elvekhez. Gyors reagálási idejével (3 mp) azonnal munkába fogható és akár folyamatos monitoringra is alkalmas, miközben számos szerves és szervetlen anyag érzékelésére képes. A szerves anyagok mérése ppm-ben történik. Külön ki kell emelni, hogy a szerves anyagok szivárgásának felderítésében üzem- és vegyiagyag szállítók, vezetékek, tartályok, személyautó balesetei (üzemanyag szivárgás) és a folyamatos monitoringban, a koncentrációkülönbségek gyors észlelésével tűnik ki. Ugyanakkor ennek a magas érzékenységnek köszönhetően a Multi PID2 t vagy X-am7000 PID-t használhatjuk annak megállapítására is, hogy melyik mentesítő eljárás lenne sikeres. Ez pedig a beavatkozás befejező fázisában bír nagy jelentőséggel, mind gazdasági, mind biztonsági szempontból. Bevetési határérték mérés, és analízis Dräger csövekkel Szimultán teszt égési füstök anyagai Szimultán teszt I. Szervetlen gázok Szimultán teszt II. Tűz és veszélyesanyag bevetés Szimultán teszt III. szerves gázok Anyag/Anyagcsoport 1. jelölés 2. jelölés szénmonoxid (CO) 100 ppm - hidrogéncianid (HCN) 5 ppm - sósav (HCL) 5 ppm - nitrózus gázok (Nox) 1 ppm - formaldehid (HCHO) 1 ppm - Anyag-/Anyagcsoport 1. jelölés 2. jelölés savas gázok 5 ppm 25 ppm hidrogéncianid (HCN) 10 ppm 50 ppm szénmonoxid (CO) 30 ppm 150 ppm bázikus gázok (NH 3 ) 50 ppm 250 ppm nitrózus gázok (Nox) 5 ppm 25 ppm Anyag/Anyagcsoport 1. jelölés 2. jelölés kéndioxid (SO 2 ) - 10 ppm klór (Cl 2 ) - 2,5 ppm kénhidrogén (H 2 S) 10 ppm 50 ppm foszforhidrogén (PH 3 ) 0,3 ppm 1 ppm foszgén (COCl 2 ) - 0,5 ppm Anyag/Anyagcsoport 1. jelölés 2. jelölés ketonok (aceton) 1000 ppm 5000 ppm alkoholok (metanol) 200 ppm 1000 ppm aromások (toluol) 100 ppm 500 ppm alifások (hexán) 50 ppm 100 ppm klórtartalmúak (perklóretilén) 50 ppm 100 ppm Adorján Attila, Dräger Safety Hungária Kft., Budapest Tel.: (06) , Fax: (06) Mobil: [email protected] (X) Szakmai állásfoglalások, jogszabály értelmezések a Védelem Onlinen Sokan használják a Védelem Online-t szakmai munkájuk támogatójaként. Most azokra az írásokra hívjuk fel a figyelmet, amelyek az utóbbi időben megjelent jogszabályok alkalmazásában segítik a szakembereket. Az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem felülvizsgálata. Milyen új és régi feladataink vannak az elektrosztatikus feltöltődések elkerülésében? Milyen veszélyekkel kell szembenéznünk és ezek, hogyan kerülhetők el? ( php?pageid=hirek_reszletek&hirazon=590 illetve vedelem.hu/index.php?pageid=hirek_reszletek&hirazon=595) ADR ellenőrzés a települések közigazgatási határán belül. Hogyan lehet szabályosan ellenőrizni a veszélyes áruk közúti szállítását lakott területen belül? Az OKF szakmai tájékoztatója szerint az ezzel kapcsolatos jogszabályok együttes értelmezése indokolt az ilyen ellenőrzések tervezésénél. ( hu/index.php?pageid=hirek_reszletek&hirazon=594) Mi az eljárás telep létesítésének bejelentése után? A hivatásos tűzoltóságoknak egyre több olyan esetben kell eljárni olyan ügyekben, amelyeket építési engedélyezési eljárás nem előz meg, vagy abban a tűzoltóság nem működik közre szakhatóságként. Mi a teendő a 358/2008. (XII. 31.) Korm. Rendelettel kapcsolatban?( reszletek&hirazon=593) Mikor és hogyan kell tűztávolságot meghatározni? Az új OTSZ egyik sokat vitatott és értelmezett része a tűztávolság és annak szakhatóság által történő meghatározása. Milyen jogszabályokat kell figyelembe venni a kérdésnél? Mikor és hogyan kell tűztávolságot meghatározni? ( php?pageid=hirek_reszletek&hirazon=558) Klórszállítás: kell közbiztonsági terv a vízműhöz? Számos helyen használnak klórt fertőtlenítésre. A felhasználás és a szállítás is sokszínű. A folyamatnak azonban meg kell felelni az ADR előírásainak. Hogyan? Erre keresték a választ. ( hu/index.php?pageid=hirek_reszletek&hirazon=565) Mezőgazdasági hulladék égetése szabad, nem szabad? A mezőgazdasági hulladék égetésére vonatkozó jogszabályok áttekintésével lehetőségünk nyílik eldönteni azt, amit nem is olyan egyszerű. Szabad vagy nem szabad? Ha igen hol és mit, no és persze hogyan? ( reszletek&hirazon=539) Mely építési eljárásokban működik közre a tűzvédelmi szakhatóság? A Nemzeti Hírközlési Hatóság eljárásában közreműködő szakhatóságok kijelöléséről szóló 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 11. mellékletével kapcsolatban adunk tájékoztatást. ( reszletek&hirazon=520) Mely épületeknél kell alkalmazni a mozgáskorlátozottakra vonatkozó előírásokat? Az értelmezésben és az egységes gyakorlat kialakításában segít az OKF tájékoztatója. ( hu/index.php?pageid=hirek_reszletek&hirazon=572) 30 MÓDSZER szám VÉDELEM

31 m e g e l ő z é s Mi a fő veszély a szállodai tűzeseteknél? A füst és Az emberek 1. a vendégek viselkedése, Angyal István 2. a személyzet ismeretei Szállodák tűzvédelme Itthon láss csodát! A Magyar Turizmus Zrt évi belföldi szlogenjét azzal egészíteném ki, hogy nem csak itthon de külföldön is csodát láthatunk, ha tűzvédelmi szempontból áttekintjük a szállodákat. Egy röpke világkörüli útra invitálom az olvasót, amelynek során hazai és nemzetközi szállodákban pihenünk meg, és ha már ott járunk mivel ez nem egy turisztikai.magazin a tűzvédelmi helyzetüket tekintjük át. könnyedén meg lehet tenni, hogy jogszabályban meghatározásra kerüljenek a biztonságot szavatoló minimum-követelmények, amelyek keretein belül a tűzvédelem, a stílus, az alkotói fantázia és a kényelem is jól megfér egymás mellett. Ennek a törekvésnek felel meg Magyarországon a 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelettel hatályba léptetett Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ). Mi befolyásolja a biztonságot? Akár üzleti útra, akár pihenésre indulunk mindenképp fontos körülmény, hogy kellemes környezetben és biztonságban teljen el az az időszak, amit egy szállodában töltünk. A biztonságunkat befolyásoló körülményeket két nagy csoportra oszthatjuk: létesítési és használati részre. Ha áttekintjük a szállodákban keletkezett tűzesetek okait, a tűz terjedését és a tragédiák kialakulását elősegítő körülményeket, akkor könnyedén sorolhatjuk e két csoport valamelyikébe őket: lásd táblázat! Ebből automatikusan következne, hogy ha fenti hiányosságokat kiküszöbölnénk sokkal kevesebb szállodai tűz és tragédia keletkezne. Ez igaz is, csakhogy a kérdés ennél összetettebb. Egyrészt minden szabály annyit ér, amennyit betartanak belőle, másrészt nem készülhetnek csak betonból és kőből, berendezési tárgyak nélküli épületek, amelyekben szabályozva van, hogy mit vihetnek be magukkal a vendégek. Illetve készülnek ilyen épületek, de azok nem olyanok, ahova bárki is szívesen befizetne egy hosszú hétvégére. Azt viszont Mit mond az OTSZ? Az OTSZ szinte valamennyi lent hiányosságként felmerült körülménnyel kapcsolatban követelményt állapít meg: a szállodai tűzszakaszok megengedett legnagyobb területeire tűzállósági fokozattól, elhelyezési magasságtól függően; az épületszerkezetek tűzvédelmi osztályára, tűzállósági fokozatára tűzállósági fokozattól, szintszámtól függően; szobaegységek bejárati ajtajaira; a légcsatornák tűz illetve füst továbbterjedését kizáró módon történő kialakítására; minden szállodában kötelezővé teszi tűzjelző rendszer létesítését, középmagas-, magas épületben beépített oltóberendezést is; hő- és füstelvezetés kötelezettségére lépcsőházak, menekülési útvonalak, talajszint alatti helyiségek területén; biztonsági jelzések elhelyezésére kiürítési útvonalak tűzvédelmi berendezések, eszközök esetén; füstmentes lépcsőházak kialakítására; Tűzszakaszolás hiánya Személyzet hiányos oktatása LÉTESÍTÉSI hiányosságok Csekély tűzállóságú szerkezetek Légcsatornák elzárhatatlansága Tűzgátló ajtók hiánya Tűzjelző rendszer hiánya Hő- és füstelvezetés hiánya Biztonsági jelzések hiánya Zárt lépcsőházak hiánya HASZNÁLATI hiányosságok Dohányzás a szobában Meghibásodott tűzjelző rendszer Tűzgátló ajtók nyitott rögzítése Vendégek tájékoztatásának hiánya Tükrök elhelyezése kiürítési útvonalon Lezárt vészkijáratok Anyagtárolás kiürítési útvonalon Magas füstfejlesztő képességű anyagok alkalmazása Befogadóképességnél nagyobb rendezvények megtartása VÉDELEM szám MEGELÕZÉS 31

32 burkolatok füstfejlesztő képességének korlátozására; a dohányzás tilalmára; a tűzvédelmi berendezések időszakos felülvizsgálatára; a tárolási lehetőségekre, vészkijáratok akadálytalan biztosítására; rendezvények megtartására, kiürítési feltételekre. Kockázati tényezők, és ami nincs szabályozva Arra a kérdésre, hogy szükséges-e ilyen széles körű szabályozás a válasz egyértelműen igen, ennek igazolására elegendő áttekinteni a szállodában felmerülő kockázati tényezőket: helyismerettel nem rendelkező vendégek, alvó vendégek, gyertyafényes tűzzsonglőrös rendezvények, szerteágazó alaprajzú hatalmas épületek, az előbbi rendezvényről alkoholos vagy érzelmi mámortól befolyásolt bolyongó, majd nyugovóra térő vendégek jelenléte. A tűzvédelmi oktatásra és a vendégek tájékoztatását biztosító tűzriadó tervre, annak szobai elhelyezésére, évenkénti gyakoroltatására is vannak előírások, de nem az OTSZ-ben, hanem a tűzvédelmi törvényben (1996. évi XXXI.) és a 30/1996. (XII. 6.) BM rendeletben. Mindössze a kiürítési útvonalakon elhelyezett tükrökkel és a szobákban alkalmazott textíliák éghetőségével kapcsolatban nem találunk rendelkezéseket, az ezekkel kapcsolatos többletbiztonság megteremtése a szálloda építőjének, üzemeltetőjének belátására van bízva. Az bizonyára nem képezi vita tárgyát, hogy a folyosókon nem megtévesztő módon elhelyezett tükrök és a szállodában lángmentesített textíliák (függöny, ágynemű, szőnyeg, padlószőnyeg stb.) alkalmazása egyaránt a biztonságot növeli. Biztonság eltérési lehetőségek Mindezek alapján bátran kijelenthetjük, hogy az OTSZ alapján megvalósuló szállodában biztonságban érezheti magát a vendég, hiszen ami nem a létesítési szabályok betartásával készül, az nem kap használatbavételi engedélyt, ahol pedig nem tartják be a használati előírásokat ott szankció alkalmazható, de talán ennél is nagyobb visszatartó erő, hogy vendégek nem mennek olyan szállodába, ahol a használati szabályok megsértéséből tűz keletkezett. Az OTSZ hatályba lépése előtt megvalósult szállodák esetében az átalakítás, felújítás területén és annak mértékével arányban kell a jelenleg érvényes előírásokat betartani. A meglévő épületek szállodává történő átalakítása során a meglévő adottságok eredményezhetnek az OTSZ-től eltérő kialakítást pl.: a tűzoltási felvonulási terület hiánya, épületszerkezetek tűzállósága, műemléki védettségből eredő változtatási tilalom miatt. Meglévő épületből csak abban az esetben lehet szálloda, ha nem is az OTSZ szerinti, de azokkal egyenértékű műszaki kialakítások valósulnak meg. Európai körkép egységes ajánlás Miután konstatáltuk, hogy itthoni szállodában tűzvédelmi szempontból biztonságban érezhetjük magunkat, Európa különböző országai felé indulunk. Mint közismert a tűzvédelem nem harmonizált terület az Európai Unió területén. Minden tagállam saját hatáskörében határozza meg többek közt a szállodák kialakításának tűzvédelmi feltételeit. Az Európai Tanács 1986-ban 86/666/EEC számon ajánlást adott ki a szállodák kialakításának tűzvédelmi követelményeiről. Ebben foglalkozik a kiürítési útvonalakkal pl.: közvetlenül a szabadba vezessenek, folyamatos jelöléssel legyenek ellátva, lépcsőházak számával, épületszerkezetek, padló-, fal-, mennyezetburkolatok tűzállóságával, gépészettel, vészvilágítási rendszerrel, szellőző rendszerrel, tűzoltó készülékkel, fali tűzcsap hálózattal, tűzjelző berendezéssel. Annak ellenére, hogy alkalmazása nem kötelező, az EU tagállamok mindegyike hazai szabályozásának kialakítása során kiindulási alapnak tekintette. Mivel az ajánlás elemei az OTSZ-ben is megtalálhatók ezért számíthatunk arra, hogy a hazai szállodák tűzvédelméhez hasonló biztonsággal találkozhatunk európai körutazásunk során. Hajóval az USA-ba Ha elhagyjuk az öreg kontinenst és az Atlanti-óceán túlpartja felé hajóval indulunk, máris egy mozgó szállodában találjuk magunkat. Utunk során tűzvédelmi szempontból biztonságban érezhetjük magunkat, hiszen a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) SOLAS rendszerében (International Convention for the Safety of Life at Sea) külön követelményeket állapít meg a tűzvédelem területén, amelyek megegyeznek egy szárazföldi szállodára vonatkozó követelményekkel, sőt annyival szigorúbb, hogy csak lángmentesített textíliával szerelhetők fel. Hajóutunk végén megérkeztünk az USA-ba és utunkat egy szálloda irányába vesszük. A bejelentkezés után azt tapasztaljuk, hogy első látásra nincs különbség a biztonság terén európai, magyarországi szállodákhoz képest. Ez látszólag így is van, ugyanis a különbségek többsége nem látható. A Nemzeti Tűzvédelmi Szövetség (NFPA National Fire Protection Association) szabályrendszere szerint készülnek a szállodák. A különbség abból ered, hogy az NFPA szintenkénti tűzszakaszolást ír elő. Ezen belül valamennyi szállodai szoba önálló tűzszakaszt alkot, nincs a sprinkler védelemből kihagyható terület (lépcsőházak sem). A tűz továbbterjedésének minimalizálása, a teljes körű sprinkler-védelem, a lépcsőházak gyors elérhetősége miatt ugyanakkor hő- és füstelvezetés kialakítása nem szükséges. Ennek azonban hátránya, hogy kialakulhat a menekülést akadályozó füstréteg, mielőtt a sprinkler rendszer működésbe lépne. Keleten a helyzet... Az észak-amerikai kontinensen tett körutazást követően tovább indulunk nyugat felé, keletre. A misztikus távol és közel-kelet egzotikus világát jobban ismerhetjük, mint a tűzvédelmi helyzetüket. Annyit mindenképp tudhatunk, hogy ebben a régióban (Thaiföld, India, Kína, Fülöp-szigetek) keletkezik a legtöbb áldozattal járó szállodai tűzeset. Ennél megnyugtatóbb az a körülmény, hogy az európai, észak-amerikai szállodaláncok tagjai hazájuk előírásait betartva építenek szállodát itt is, de ugyanez mondható el azokról a beruházásokról, amelyek tervezésére európai vagy észak-amerikai irodát kérnek fel. Körutazásunk vége előtt egy rövid kitérőt teszünk Afrika északi területeire. Tunézia és Egyiptom szállodáiról is ugyanazt mondhatjuk el, mint a keleti régióról. Tűzvédelmi képzés Mivel nem egységes a szállodák tűzvédelmi felkészültsége, szükséges volt egy Európában egységes minimum megterem- 32 MEGELÕZÉS szám VÉDELEM

33 Tûzvédelem Tûzvédelmi dokumentációk készítése engedélyezési eljáráshoz. Tûzvédelmi szabályzatok, tûzriadó tervek, tûzveszélyességi osztályba sorolások elkészítése. Kockázat elbírálás, - elemzés végzése. Szakvélemény készítése, szakértõi tevékenység. Elektromos és villámvédelmi rendszerek felülvizsgálata. Tûzoltó készülékek, berendezések, tûzoltó vízforrások ellenõrzése, javítása, karbantartása. Tûzvédelmi eszközök forgalmazása. Tûzjelzõ rendszerek tervezésének, telepítésének, karbantartásának megszervezése. Folyamatos tûzvédelmi szaktevékenység végzése. Munkavédelem Munkavédelmi szabályzatok, dokumentációk készítése, ezek elkészítésében való közremûködés. Idõszakos biztonságtechnikai felülvizsgálatok végzése. Munkabiztonsági szaktevékenység végzése veszélyes gépek, berendezések üzembehelyezése, súlyos, csonkolásos, halálos munkabalesetek kivizsgálása egyéni védõeszközök, védõfelszerelések megállapítása. Munkavédelmi minõsítésre kötelezett gépek, berendezések minõsítõ vizsgálatának elvégeztetése. Munkavédelmi jellegû oktatások, vizsgáztatások. Folyamatos munkavédelmi tevékenység végzése. Munkavédelmi kockázatértékelés Tanfolyamszervezés, oktatás A tûz- és munkavédelem területén kötelezõen elõírt oktatás, szakvizsgáztatás, továbbképzés végzése, rendezvényszervezése. Egyéb képesítést adó tanfolyamok: könnyûgépkezelõi, nehézgépkezelõi, ADR, alapfokú közegészségügyi, fuvarozással kapcsolatos tanfolyamok. A szaktevékenységekhez, az oktatásokhoz, vizsgáztatásokhoz szükséges formanyomtatványok, szakjegyzetek forgalmazása. Egyedi szakanyagok elkészítése. Konifo Kft Budapest, Erzsébet királyné útja 67. Telefon/fax: , Telefon: [email protected]

34 Tippek a biztonsághoz Nagyon sok szempont határozza meg, hogy hova utazunk, és melyik szállodában szállunk meg. Ezen körülmények között az esetek döntő többségében nem szerepelnek tűzvédelmi szempontok. Ezért az alábbi biztonsági tippek abban nyújtanak segítséget, hogy utazásunk ne tűzvédelmi szempontból legyen emlékezetes: foglaláskor érdeklődjünk, hogy a szálloda rendelkezik-e beépített tűzjelző és tűzoltórendszerrel; utazásra vigyünk magunkkal zseblámpát; figyelmesen tanulmányozzák át a tűzriadó terv alaprajzát, ha a szobába nem találunk, keressük a folyosón, illetve a recepción; azonosítsuk be a lehetőleg kétirányú menekülési lehetőséget a szobánkból; számoljuk meg hány ajtó van a szobánk és a vészkijárat között. Ez támpont lehet, kiürítés esetén; keressük meg a kézi tűzjelzést adó eszközt a szintünkön; soha ne dohányozzunk az ágyban; ha saját szobánkban keletkezik a tűz, gyorsan hagyjuk el, csukjuk be az ajtaját, jelezzük tüzet a folyosón kézi jelzésadóval és a recepciót is tájékoztassuk; ha a tűz nem saját szobánkban keletkezik, hagyjuk el amenynyiben azt biztonságosan megtehetjük, de a szoba kulcsát vigyük magunkkal arra az esetre, ha a tűz elzárná később a menekülésünket és vissza kell térnünk a szobánkba; mindig a lépcsőházat használjuk, soha ne a felvonót, mert a felvonó megállhat a tűzzel érintett szinten is és ezáltal nagyobb veszélybe sodorva magunkat, mint amiben voltunk; ha menekülés közben olyan helyre szeretnénk benyitni ahova nem látunk be, először kezünkkel ellenőrizzük az ajtó hőmérsékletét. Csak abban az esetben nyissuk ki, ha hidegnek érezzük, és akkor is lassan, készen arra, hogy gyorsan vissza kell csukni; a füstöt tartalmazó folyosón négykézláb haladjunk a legközelebbi vészkijáratig, mert a legfrissebb levegő a padló közelében van; ha forró a szobaajtónk, ne nyissuk ki. Helyette vegyük körül vizes törülközővel vagy lepedővel. Zárjuk el a ventillátort, légkondicionálót, hívjuk a tűzoltóságot és adjuk meg nekik helyzetünket. Jelöljük meg ablakunkat, hogy kívülről könnyen beazonosítható legyen. Borsos Tibor A füstkötényfal alsó síkja fölötti tárolás veszélyei A tűzvédelmi tervezés során kiemelt szerepet kap a hő- és füstelvezetés. A méretezés során a tűzvédelmi tervező dönti el, hogy mekkora legyen a füstmentes levegőréteg magassága. Magas raktár - korlátozás Hogy egy tűz során milyen magas rétegnek kell füstmentesnek lennie, annak mérete nagymértékben függ a csarnok magasságától. Nagyobb helyiségben a teret füstkötényfallal elválasztott füstszakaszokra kell osztani, amelynek a füstmentes levegőréteg magasságáig kell lenyúlnia. A tűz során a füstkötényfalak és az épületszerkezetek oldalai által határolt területek jelentik a füst puffert, ahol a keletkezett füst összegyűlik és irányított módon a hő- és füstelvezető kupolán keresztül a szabadba távozik. Az összegyűlő füst hőmérséklete olyan magas lehet, hogy az éghető anyagot meg tudja gyújtani. A méretezés elvéből adódik, hogy a füstkötényfal alsó síkja fölött elhelyezett árú potenciálisan veszélynek van kitéve, hiszen tűz esetén jelentős mértékű füsttel szennyeződhet, illetve akár meggyulladhat, így emiatt kiterjedt tüzet okozhat. Ezt a logikai elvet követve javasolom, hogy a magas raktárban a füstkötény alsó síkja fölött ne tároljanak árut, mert az veszélybe kerülhet, illetve közvetve tűzveszélyt okozhat. tése mégpedig a legkritikusabb területen, azaz a személyzet és a menedzsment tűzvédelmi képzésében. A FEU (Európai Unió Tűzoltószervezeteinek Föderációja) elindította a SAFEHOTEL projektet, amely egy oktatási csomagot jelent, amiben a személyzet és a menedzsment tagjai megismerhetik a helyes és helytelen használati szabályokat a tűz esetén tanúsítandó helyes és helytelen magatartási formákat. A szálloda az önkéntes program következtében elnyerheti a Safehotel minősítést, amelyre való utalás egyre több helyen jelenik meg az utazásszervezők kínálataiban is. Ha a szállodai tartózkodásunk idejének egy töredékét a minket körülvevő tűzvédelmi információk és berendezések megfigyelésére szenteljük, hozzájárulhatunk biztonságos hazaérkezésünkhöz, hacsak nem kifejezetten kalandtúrára indultunk. Angyal István tűzoltó őrnagy Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, Megelőzési és piacfelügyeleti Főosztály potenciálisan veszélyben levő áru A hatályos tűzvédelmi előírások az ilyen módon való anyagtárolást jelenleg nem szabályozzák, korlátozásokat nem tartalmaznak. Borsos Tibor építész, tűzvizsgálati tűzvédelmi szakértő Füstkötényfal alsó síkja 34 MEGELÕZÉS szám VÉDELEM

35 Takács Lajos Tűzszakaszok elválasztásának alapelvei A tűzszakasz-határok, valamint tűzterjedést gátló szerkezetek kialakítása az épületszerkezettan és a tűzvédelem határterülete ban jelent meg az EU szabványokkal harmonizált, új Országos Tűzvédelmi Szabályzat, továbbá kiadás előtt áll ennek évi módosítása. Az elmúlt években a jogszabály előkészítését végző bizottság tagjaként, illetve az épületszerkezetekre és tűzszakaszokra vonatkozó követelményekkel foglalkozó albizottság vezetőjeként kutatásaim az épületen belüli tűzterjedést gátló szerkezetekre koncentráltam. Az épületszerkezetekkel szemben támasztott tűzvédelmi követelményeket megtörtént tűzesetek tapasztalataival igazoltam. Tűzterjedést gátló szerkezetek osztályozása Egy épület két tűzszakasza közötti tűzterjedést gátló szerkezeteket az alábbiak szerint osztályoztam: Tűzterjedést gátló alapszerkezetek tűzgátló falak, tűzfalak, tűzgátló födémek Tűzterjedés elleni gátak (épületen kívüli, de egy épülethez tartozó szomszédos tűzszakaszok közötti tűzterjedés megakadályozására) Homlokzati tűzterjedés elleni gátak (vízszintes, függőleges) Tetőszinti tűzterjedés elleni gátak (lapostető, magastető) Tűzterjedést gátló kiegészítő szerkezetek: Tűzgátló ajtók és tolókapuk; Transzparens tűzgátló szerkezetek (tűzgátló ablakok, üvegfalak, üvegajtók); Szellőző vezetékekbe építhető tűzvédelmi csappantyúk vagy egyéb, tűzterjedést gátló szerelvények; Épületgépészeti és technológiai vezetékáttörések tűzterjedést gátló tömítései; Ipari, tárolási és mezőgazdasági épületek különleges technológiai vezetékeinek fal- és födémáttöréseit lezáró tűzgátló nyílászárók; Elektromos vezetékek tűzterjedést gátló tömítései. A tűzgátló alapszerkezetek általában olyan, megfelelő tűzállósági határértékű térelhatároló vagy teherhordó és térelhatároló szerkezetek, amelyek a tűzállósági határérték mellett egyéb, tűzterjedést gátló követelményeket is kielégítenek (pl. az ún. oldalütközéses teszt követelményeit). A tűzterjedést gátló alapszerkezetek tűzszakasz-határrá a kiegészítő tűzterjedést gátló szerkezetek révén válnak. A teljeskörű tűzterjedés gátláshoz a tűzgátló alapszerkezetek homlokzati és tetőszinti tűzterjedés elleni gátak is szükségesek. Ezen szerkezetek tervezése és kivitelezése akkor megfelelő, ha együttesen teljesítik a védelmi síkok felületfolytonosságának elvét. Tűzterjedést gátló alapszerkezetek A tűzterjedést gátló alapszerkezetek közül a tűzfal és a tűzgátló fal közötti jelentős különbség magyarázatra szorulhat. A tűzfalat számos országban az önálló szerkezeti stabilitás különbözteti meg a tűzgátló faltól. Ezt az elvet kiterjesztettem azzal, hogy a tűzfal önálló szerkezeti stabilitását az általa elválasztott épületek, épületrészek vagy tűzszakaszok bármelyikének állékonyság-vesztése, sőt az azt megelőző alakváltozások során is meg kell tartania. Ennek megfelelően a tűzfalak szerkezeti kialakítása kétféle lehet: A tartószerkezetektől elválaszott, egyszeres tűzfal, amely azonban önmagában csak kis magasságig állékony, a szomszédos, elválasztandó szerkezetekhez viszont nem merevíthető, mivel azok állékonyság-vesztése esetén is meg kell őrizze állékonyságát (ez megfelel a korábbi magyarországi szabályozás fogalom-meghatározásai között szereplő tűzfallal); Nagy épületmagasság esetén vagy zártsorú beépítésnél, telekhatárok között kizárólag dilatációs egységhatáron létesíthető kettős tűzfal, amelynél az egyes tűzfalak az egyes, elválasztásra kerülő szerkezetekhez merevítettek; ez azt is jelenti, hogy mindkét tűzfal saját, önálló tűzgátló szerkezetekkel (tűzgátló ajtók, csappantyúk stb.) rendelkezik, tehát minden kiegészítő szerkezetet duplikálni kell. Fenti elvek helyességét egy közelmúltban történt tűzeset tapasztalatai is alátámasztják. A tűzeset során egy acélszerkezetű csarnok állékonyságát veszítette. A csarnok és a szomszédos épület közötti nyílásmentes tűzfal állékonyságát veszítette és rádőlt a védendő épületre, holott a tűzfal a korábbi jogszabály fogalommeghatározásának megfelelt (az épület egészét átmetsző szerkezetű volt). A képeken (1. és 2. kép) jól látható, hogy a tűzfal oldalirányú erőhatásokkal szembeni ellenállóképességét sem vasbeton koszorú, sem az alaptesttel a koszorút összekötő vasbeton pillérek nem növelte. Erőtani szempontból a tűzgátló fal méretezését is úgy kell elvégezni, hogy a tűzállósági határérték-követelmény időtartamán belül se közvetlenül a tűzhatás miatt, se közvetetten (pl. szomszédos, kisebb tűzállósági határértékű szerkezet alakváltozása vagy állékonyság-vesztése miatt) ne kerüljön veszélybe állékonysága. Ebből az elvből levezethető, hogy az egyes tartószerkezetekre vonatkozó követelményeket úgy kell meghatározni, hogy azok az épületen belül betöltött statikai szerepét, a teherátadás rendjét figyelembe kell venni. Egy szerkezetet nem szabad az adott szerkezet tűzállósági követelményénél kisebb tűzállóságú szerkezettel gyámolítani, alátámasztani, függeszteni, merevíteni. Tűzterjedést gátló kiegészítő szerkezetek 1. Tűzterjedést gátló kiegészítő szerkezetek A tűzterjedést gátló alapszerkezetek a kiegészítő tűzterjedést gátló szerkezetek révén válnak felületfolytonos tűzszakasz-határrá. Jellemzőjük, hogy építési termékként megvásárolhatók, akkreditált laboratóriumi tűzvizsgálati eredménnyel rendelkeznek, a legtöbb hiba így betervezésükkor és beépítésükkor, illetve karbantartásuk során történik. A tűzterjedést gátló kiegészítő szerkezetek helyes és helytelen beépítése közötti különbséget a 2-3 sz. képek segítségével, egy légtechnikai vezetékbe építhető tűzvédelmi csappantyú helyes és helytelen beépítésével mutatom be. A tűzvédelmi csappantyú VÉDELEM szám MEGELÕZÉS 35

36 1 sz. kép. A tűzfal az állékonyság-vesztést megelőzően 2 sz. kép és az állékonyság-vesztést követően 3 sz. kép. Tűzvédelmi csappantyú hibás beépítése épületgépészeti berendezés, helyes beépítésének azonban tűzvédelmi, épületszerkezeti és épületvillamossági vonatkozásai is vannak, emiatt a megvalósult beépítések gyakran nem megfelelőek. (3. és 4. kép) A tűzvédelmi csappantyúkat az alábbiak szerint lehet helyesen beépíteni: Lehetőség szerint a csappantyúházat úgy kell beépíteni, hogy a csappantyúnyelv csukott állapotban a tűzterjedést gátló alapszerkezet síkjába essen. Amennyiben falsík előtti beépítés valósítható csak meg (az esetek többsége ez), a csappantyúnyelv zárt állapota által meghatározott sík és a fogadó falszerkezet síkja között tűzvédelmi burkolatot kell létesíteni. Ha téglafalba kerül a csappantyú, a faláttörés fölött áthidalót kell beépíteni az áttörés méretétől függően. Egy tűzesetben esetlegesen deformálódó fal megakadályozhatja a csappantyú záródását vagy a már bezárt szerkezetet deformálhatja úgy, hogy az integritását veszíti. A csappantyúház és a fogadó tűzterjedést gátló alapszerkezet között tűzvédelmi tömítést kell alkalmazni. A csappantyút, illetve a csatlakozó légtechnikai vezetéket úgy kell rögzíteni, hogy a rögzítés tűzállósága (funkciómegtartó képessége) egyezzen meg a csappantyú tűzállósági határértékkövetelményével. 2. Tűzterjedést gátló kiegészítő szerkezetek alkalmazási javaslatai A tűzszakasz-határok tűzterjedést gátló kiegészítő szerkezeteinek alkalmazásával kapcsolatban az alábbiakat javaslom: A tűzszakasz-határok vonalvezetését a tervezés során lehetőség szerint egyszerűsíteni kell. A sok síkváltással tagolt, összetett tűzszakasz-határ a tervezési és kivitelezési hibák melegágya. A tűzszakasz-határokat lehetőség szerint olyan helyen kell kijelölni, ahol minél kevesebb és lehetőség szerint aktív (működtetési mechanizmus nélküli) kiegészítő tűzterjedést gátló szerkezet alkalmazásával válik tűzszakasz-határrá a tűzterjedést gátló alapszerkezet. Minél kevesebb a tűzterjedést gátló kiegészítő szerkezet, annál kisebb a tervezési, kivitelezési, üzemeltetési és karbantartási hibák valószínűsége. A tűzszakasz-határok kijelölését az épület építészeti-tartószerkezeti adottságaihoz kell igazítani. Ki kell használni a funkcionális egységek határát, a dilatációs hézagképzések mentén kialakított falszerkezeteket, az egyes szinteket összekötő függőleges építészeti elemek egyébként is megépülő falszerkezeteit (pl. lépcsőházi falak, felvonó aknafalak stb.). Be kell vezetni a tűzterjedést gátló kiegészítő szerkezetek kivitelezésének és karbantartásának rendszeres és dokumentált ellenőrzését. További javaslataim a konkrét alkalmazásokra, amelyek az egyes termékek tűzvédelmi megfelelőség-igazolásában, illetve a gyártók által kiadott alkalmazástechnikai utasításában nem mindig szerepelnek: A tűzterjedést gátló kiegészítő szerkezeteken semmilyen átalakítást nem szabad végezni (pl. tilos a tűzgátló ajtóra utólag kiegészítő szerelvényeket felerősíteni). Azok az átalakítások, amelyek megfelelőségét tűzvizsgálat nem igazolja, károsan befolyásolhatják a szerkezet tűzvédelmi teljesítményét. A tűzgátló tolókapuk tűzgátló falra szerelt vezetősínje és rögzítései mindig a kisebb tűzterhelésű tűzszakasz felé essenek, mivel ekkor éri a rögzítéseket kisebb hőhatás. Transzparens tűzgátló és térelhatároló szerkezetek esetén mindig meg kell vizsgálni, hogy a tűzeset során érheti-e olyan mechanikai igénybevétel a szerkezetet, amelyet nem visel el integritás vesztés nélkül. Tűzterjedést gátló kiegészítő szerkezetekre (nyílászárókra) ugyan nincs M kritérium, de véleményem szerint nem szabad őket alkalmazni ahol mechanikai igénybevétel léphet fel (pl. polcrendszeres tárolás folyik, amely tűzesetben összedőlhet stb.). 36 MEGELÕZÉS szám VÉDELEM

37 Nem szabad beépíteni csak roncsolással bontható tűzterjedést gátló tömítést olyan helyen, ahol a tűzszakasz-határon átvezetett gépészeti és elektromos vezetékek gyakori átszerelésével kell számolni. Ilyen helyen szétszerelhető és újból összeállítható tűzterjedést gátló tömítés alkalmazása célszerűbb még akkor is, ha ezek bekerülési költsége magasabb, mint a csak roncsolással bonthatóké. Épületen kívüli tűzterjedést gátló épületszerkezetek kialakításának elvei 4 sz. kép. Tűzvédelmi csappantyú helyes beépítése A tűzterjedés elleni gátak új elvi ábráin jól megkülönböztethető egy, a mindenkori követelménynek megfelelő tűzállósági határértékű szerkezet (sraffozott rajzjelölés) és az előtte húzódó, a tűzterjedés megakadályozásában gyenge tűzállósági határértéke miatt szerepet nem játszó, de A1 tűzvédelmi osztályú (azaz nem éghető anyagokból készülő) szakipari szerkezet. A szakipari szerkezetek tűzállósági határérték nélkül - a tűzterjedés elleni gát szükséges méretébe nem számíthatók be, de a tűzterjedést nem is segíthetik elő a tűzterjedés elleni gát vonalán belül. A függőleges és a vízszintes homlokzati tűzterjedés elleni gátak elvi követelmény-ábrái az 5-6. szerintiek. Összefoglalás 5 sz. kép. Függőleges homlokzati tűzterjedés elleni gát 6 sz. kép. Vízszintes homlokzati tűzterjedés elleni gát Fentieknek megfelelően a tűzszakasz-határok kialakítása csak akkor megfelelő, ha a védelmi síkok felületfolytonosságának elve a tűzszakasz-határt alkotó épületszerkezeteknél és ezek épületen kívüli meghosszabbításainál, a tűzterjedés elleni gátaknál - maradéktalanul teljesül. Tűzszakasz-határok kialakításánál az elv teljesülését a tervezés és a kivitelezés során fokozott mértékben kell ellenőrizni. Míg a védelmi síkok felületfolytonosságának hiányosságai az egyéb épületszerkezeteknél (pl. hő- vagy vízszigetelések) azonnali meghibásodást, épületkárokat eredményeznek, a tűzszakasz-határok tényleges hibáira, hiányosságaira csak tűzesetek során derül fény. A tűzszakaszok, tűzterjedést gátló szerkezetek egyik legfontosabb alkalmazása az akadálymentes, illetve a mozgásukban és cselekvőképességükben korlátozottak elhelyezésére szolgáló épületek. Minden akadálymentes épület esetén az épületen belüli tűzszakaszolás módja és kialakítása, illetve a tűzgátló szerkezetekkel körülhatárolt, átmeneti tartózkodásra szolgáló védett terek alapvető és legfontosabb eszközeit alkotják a mozgásukban korlátozott személyek menekülésének és menekítésének biztosításának. Takács Lajos építészmérnök, tanársegéd Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar VÉDELEM szám MEGELÕZÉS 37

38 Lestyán Mária Szendvicspanelek és a tűzbiztonság szabályozások és kihívások Borsos Tibor tűzvédelmi szakértő a Védelem tűzvédelmi szaklapban megjelent PUR habos szendvicspanel = Totálkár cikkét olvasva, felmerül bennünk a kérdés: miért viselkednek egyes épületszerkezetek, építőanyagok valóságos tűz hatására irracionálisan másképp, mint az egyébként a minősítések alapján, a vélt védelmi szinten elvárható lenne tőlük. Szabványos égésteszt - kérdőjelek A különböző hőszigetelő maggal készülő szendvicspanelek nagyon jó alanyok a vizsgálódásunkhoz. A probléma gyökerét az építőanyagok vizsgálati módszerének megválasztásában kell, hogy keressük. A tűzzel szembeni viselkedésüket általános esetben az MSZ EN lapja szerint vizsgálják. Azért általános esetben, mert egyes szerkezeteknél, mint pl. a homlokzati hőszigetelő rendszerek kiegészítő vizsgálatokat írnak elő évtől az EN sz. szabvány lehetővé teszi a szendvicspanelek CE jellel történő megjelölését, de sajnos a tűzzel szembeni vizsgálatok tekintetében ez is kizárólag az MSZ EN szabványon alapul. A szabvány szerinti SBI vizsgálat nem képes megfelelő különbséget tenni a különböző hőszigetelő maggal (EPS, PIR, PUR, kőzetgyapot) készülő szendvicspanelek között. Nem képes előre vetíteni, hogy az adott termék miként viselkedhet egy valóságos épülettűz során, s hogy kialakulhat e halálos kimenetelű tűz kockázata. Következésképpen sajnos elmondható, hogy a szendvicspanelek CE jelöléssel való forgalmazása, nem nyújt megbízható információt és ezzel megfelelő biztonságot. Az éghető hőszigetelő magot tartalmazó szendvicspanelek alkalmazása az elmúlt években jelentősen megnövekedett, különösen Angliában, ahol az élelmiszeripar kiemelt felhasználó volt. Az 1990-es években a tűzesetek száma ugrásszerűen nőtt, és becslések szerint az anyagi kár elérte az évi 30 Millió EURO-t. A tények ismeretében számos biztosító társaság kezdeményezett kutatásokat az Egyesült Államokban, Angliában, de Belgium és Svédország is nyitott volt az egyeztetésekre. Számos Európai vizsgáló intézet végzett kutatásokat. Én most a svéd intézet (SP Swedish National Testing and Research Institute, Bora s, Sweden) munkatársainak - Jesper Axelsson and Patrick Van Hees cikkeiben leírt eredményekről készítettem egy összefoglalót. Az összehasonlító vizsgálatokhoz 4 különböző hőszigetelő maggal rendelkező szendvicspanelt használtak fel, melyeknél nem csak a szabvány szerint kötelező SBI vizsgálatot végezték el, hanem az ISO 9705 és a szabadon álló (Freestanding) ISO large-scale teszteket is. Tűzállósági kérdések Technikailag van számos olyan szempont, amelyet figyelembe kell venni az éghető hőszigetelő maggal készülő szendvicspaneleknél: Az ISO teszt vizsgálata alatt bekövetkezett Flashover A zalaegerszegi hűtőház égése PUR habbal szigetelve A hőszigetelést mindaddig nem éri tűzhatás, ameddig a fémlemezborítás meg nem nyílik, ill. az éghető gázok meg nem jelennek. Ezért nagyon bonyolult megbecsülni, előre jelezni, hogy hol és mikor következhet be az éghető mag meggyulladása. Amikor a fémlemezborítás megnyílik, elválik a hőszigetelő anyagtól, hirtelen nagy felületen gyulladás következik be, nagyon gyors lángterjedést és tűzfejlődést eredményezve. A tűz hatására leeső fémlemez borítások veszélyt jelenthetnek a tűz során bárkire az épületben, nem beszélve a mentést végző tűzoltókról. Amikor a panel belsejében lévő éghető hőszigetelő mag tüzet fog, képes több méter távolságra is átterjedni a panelon belül. A tüzet már csak akkor észleljük, amikor az a panelek illesztései mentén megjelenik. Ez azt jelenti, hogy nagyon veszélyes helyzet alakulhat ki mielőtt a tűzterjedést látható módon érzékelhetjük. Több esetben fordult elő, hogy a tűz oltásában résztvevő tűzoltók azt tapasztalhatták, hogy a tűz hirtelen a hátuk mögött jelent meg, miközben ők az előttük lévő tűzre koncentráltak. Vagyis a szendvicspanelben keletkezett tüzet igen bonyolult eloltani. A fém fegyverzetek közötti éghető anyag gyakorlatilag olthatatlan. Ezért szomorú tényként kezelhetők Borsos Tibor tűzvédelmi szakértő megállapításai, melyek szerint ezek az épületek szinte minden esetben megsemmisülnek. Közben, nagymértékű mérgező gáz és CO 2 kibocsátás mellett, jelentős 38 MEGELÕZÉS szám VÉDELEM

39 Sajtgyár Körmenden Az egyes csupasz hőszigetelő anyagok tűzvédelmi osztályait alapul véve (pl. kőzetgyapot A1, EPS E osztályú) azt feltételezhetnénk, hogy az egyes panelek az SBI vizsgálatok alapján is nagymértékben különböző eredményeket mutatnak, melyek megbízható módon különbséget tudnak tenni a tűz szempontjából veszélyes és nem veszélyes szendvicspanelek között. Ezzel szemben mind a négy termék tűzvédelmi osztálya B kategóriájú lett! Ezeknek az eredményeknek a megbízhatóságát igencsak kétkedéssel fogadnák még azok a laikusok is, akiknek a korábbi évek hazai tűzeseteiről nincsenek tapasztalatai. Hazai tűzesetek pedig voltak szép számmal, ha csak Borsos Tibor úr honlapján ( az általa vizsgált tűzesetekből kiemelünk párat, - amelyek szavaival élve totálkárosak lettek a tűz során, - a tűzvédelmi szakmai tervezés hitele kérdőjeleződik meg. ELECTROLUX Kft. csomagolóanyag raktártűz (10,7 milliárd Ft kár) [Jászberény] WORLD PROTEINS Kft. sajtgyár (3,5 milliárd Ft kár) [Körmend] OLIVA Kft. nyúlvágóhíd (1,5 milliárd Ft kár) [Lajosmizse] ELECTROLUX Kft. alapanyag raktártűz (1 milliárd Ft kár) [Jászberény] Pedig a tervező és a hatóság a legkevésbé hibás, akkor, amikor a rendelkezésére álló adatok alapján nem tud megfelelően mérlegelni, az egyes szerkezetek kiválasztásakor. Hiába a jogszabályi előírás és ellenőrzés, ha a vizsgálati módszer nem megfelelően tükrözi az anyagok tűzzel szembeni viselkedését. Mit mutatnak a svéd tesztek? Lássuk a Svéd vizsgáló intézet összehasonlító eredményeit az SBI régi és új előírása, valamint az ISO 9705 és ISO alapján: Teszt A termék B termék C termék D termék Kőzetgyapot EPS PIR PUR ISO 9705 B D B C Szabadon álló ISO B C C D SBI régi eredmények Bs1d0 Bs2d0 Bs3d0 Bs2d0 Hol van a tűz a szendvicsben? környezetszennyezést okoznak, az anyagi kárról, emberéletről, kieső munkahelyekről, stb. már nem is beszélve. Mit mutattak a teszt eredmények? A vizsgált panelek paraméterei: Termék Hőszigetelő anyag Panel vastagsága A Kőzetgyapot 100 mm B Polisztirol hab (EPS) 100 mm C PIR 100 mm D PUR 100 mm SBI új eredmények Nem tesztelt* Nem tesztelt** Bs3d0 B - Ds3d0 * Nem készült másik teszt, mert nem volt várható változás. ** Tekintettel arra, hogy a teszt során a szélek nyitva vannak, valamint a korábbi teszt eredmények alatt szerzett tapasztalatok alapján az ilyen típusú magszigetelésű panelek besorolás E kategória lenne. (A régi és az új SBI előírások alapvetően a panelek élének kiképzésére, lezárásaira vonatkozó előírásokban különböznek.) Most akkor mi van? Az összehasonlító eredmények mindennek minősíthetők, csak megnyugtatónak nem. Mivel nem mutatnak egységes eredményt a különböző hőszigetelő anyagú szendvicspanelek vizsgálatánál. Az SBI tesztek nem jelenítik meg a valós különbségeket, amelyeket a nagyméretű tesztek során tapasztalhattunk. VÉDELEM szám MEGELÕZÉS 39

40 Ezzel szemben a viszonylag kis tűzterheléssel bíró vizsgálatok (pl. SBI) nem szimulálják megfelelően egy tűz során várható tűzterhelést, tűz lefolyását. A mi esetünkben a tűz hatására nem következik be a panelek olyan mértékű deformációja, melyek ki tudnák mutatni az egyes anyagok közötti különbséget. Pl. a nem éghető kőzetgyapot és a nem éghető fém fegyverzet az alkalmazott minimális mennyiségű festék és ragasztó miatt nem került a tesztek során a nem éghető kategóriába, holott ezek az igen vékony bevonatok az égési folyamat lefolyására gyakorlatilag nincsenek hatással. Mivel az Uniós szabályozások ezen a területen igen vontatottan haladnak, hazai szabályozási szinten kellene megnyugtató módon rendezni az anyagok tűzzel szembeni viselkedésének esetleges kiegészítő vizsgálati, szabályozási előírásait. Mindaddig, amíg EU-s szinten nem kerül megfelelő a különbségeket valóságos szinten bemutatni tudó - vizsgálati módszer előírásra, a tervezőkre és engedélyező hatóságokra hárul a döntéshozatal felelőssége az egyes anyagválasztások tekintetében. megtervezéséhez vezethetnek, amelyek tűzvédelmi szempontból nem biztonságosak. A szendvicspanelek vonatkozásában a CE jelölés alkalmazása nem segíti a biztosító társaságok munkáját sem, amelyek közül jó néhányan számos full-scale teszt alkalmazását vezették be a kockázat besorolásuknál az épületek garantált tűzvédelme érdekében az EU-ban. Ez azt jelenti, hogy a CE jelölés nem lesz elegendő azokon a területeken, ahol a biztosító társaságok saját követelményeket támasztanak. A tűzvédelmi szabályozásaink sajátosságából adódóan Magyarországon még ezt a módszert a biztosító társaságok nem alkalmazzák, de az épületek hosszú távú költséghatékony üzemelése, az áttervezés, funkcióváltás rugalmasságának megőrzése és nem utolsó sorban valós tűzbiztonságának a biztosítása érdekében a tervezők, és szakhatóságok kiemelt figyelmet kell, hogy fordítsanak erre a területre. Összefoglalva A CE minősítéshez szükséges SBI vizsgálatok eredményei a szendvicspanelek vonatkozásában nem képesek megismételhető módon a panelek valóságos tűz hatása alatti viselkedését megfelelően tükrözni. Ezért ezek az eredmények olyan épületek Lestyán Mária Szakmai kapcsolatokért felelős igazgató Rockwool Hungary Kft. ISO 901:2000 Nyilvántartási szám: 503/0804 Tûzvédelmi Szolgáltató Kft. tûzvédelmi szolgáltatást, tûzvédõ anyagokat, bevonatokat, tûzoltó készülékeket, tûzvédelmi eszközöket, felszereléseket, tûzoló készülékek, felszerelések ellenõrzését, javítását, faanyagvédõ szereket, tûzgátló ajtókat egy helyrõl 15 év PIRO-VÉD Kft Budapest, Szent László tér 20. Tel./fax: Telefon: piroved@fre .hu Web oldal: Piro-véd a tûztõl véd! 40 MEGELÕZÉS szám VÉDELEM

41 f ó r u m Ház 100 %-ban fából Az hogy a fa épületek klímája, hőszigetelése kiváló közismert, az éghetőségével és a tűzállóságával kapcsolatban már vannak fenntartásaink. Az eddigi ismereteinket részben felülíró fa építési rendszert mutatunk be. Csak tiszta fa és semmi más Ez a mottója az Ervin Thoma által 1999-ben szabadalmazott tömörfa rendszernek, amelyből már templom, többszintes szállodák, számtalan lakóház és középület épült. Ha ezt a Holz 100 névre keresztelt rendszert közelebbről megnézzük, a több ezer éves ökológiai gondolkodás és tudás ötvöződik a mai korszerű ismereteinkkel. A rendszer legfontosabb elemei a fa természetes kiszáradásának elősegítését szolgáló fakitermelés, amely a fa nyugalmi állapotában, a téli időszakban fogyó holdnál történik. Az ősi megfigyeléseket a tudományos mérések igazolták: ilyenkor a fa nedvességtartalma alacsonyabb. Ezután a kidöntött fa ágaival még fél évig az erdőn marad, ahol a tavasz ébredése a meginduló nedvkeringés révén további nedvességet von el a fától. Innen kerül a fűrészüzemi rönktérre, ahol további 1-1,5 évig természetes módon szárad. Az így szárított fa egészséges és nem használ fel a száradáshoz plusz energiát. A következő gondolat is szinte triviálisan egyszerű. Tömör fából kell építkezni, mert jó a hőszigetelése, zajvédelme, sőt még a tűzállósága is. Miután idáig eljutottunk a gondolatunkban kitaláltuk a rönkházat. Itt azonban nem erről van szó! Sőt mindenféle vegyszert, ragasztóanyagot is mellőztek (tehát nem ragasztott szerkezet), viszont felfedezték az őseink által alkalmazott fa csapszeget. Nagy paneles előre gyártott falak A fejlesztő munka eredményeként megszületett a falszerkezet, amelynél az egymáshoz illesztett deszkákat a megfelelő kiosztással készült furatokba préselt fa csapszegek tartják össze. A nagypaneles akár 10x3 méteres előre gyártott elemkombinációkból fal-, födém-, és tető elemek készülnek. A különböző falvastagságú szerkezetek központi magja a 80 mm-es tartószerkezet, amelyhez 29 mm-es további deszkarétegeket csapolnak. A rétegek közötti 2-3 mm-es légrés még tovább növeli a szerkezet hőszigetelő képességét. A külső falaknál a deszkarétegek vertikális és horizontális összeillesztésével képzett 36 cm-es un. Thermo falszerkezet a Grazi egyetemen végzett mérések szerint lambda értéke 0,079 W/mK. Az így készült fal és födémszerkezetekből szintén könnyűszerkezetes technológiával a ház gyorsan felépíthető. A falvastagság 12-től 36 cm-ig terjed. A 11 faltípusból a tervezési segédlet szerint már a 14 cm-es vastagságú is lehet külső falszerkezet, ekkor azonban kiegészítő hőszigetelést kell alkalmazni. A rendszerben fagyapot hőszigetelőt javasolnak. A mennyezeti falak egy kis közepes terhelésű 17,6 cm-es és egy nagyobb terhelésű 21,2 cm.-es négyrétegű falszerkezetből állnak. A tetőtér-beépítés fa belső elemei 3 változatban készülnek, 17, 19, és 21,2 cm-es vastagságban, mindegyik 4 rétegben, de változó magvastagsággal. Ezzel a technológiával egyetem, templom, öregek napközi otthona, szálloda is épült. Mi a helyzet ezek tűzvédelmével? Joggal tehetjük fel a kérdést. És a tűzvédelem? Az közismert, hogy a vastag faszerkezet tűzben hosszú ideig megtartja teherhordó képességét. Erős tűzhatásra a felső réteg elszenesedve megvédi az alatta lévő részt a tűzhatástól és így képes a tűz hatásának ellenállni a szerkezeti stabilitásának elvesztése nélkül. No de éghető anyag a fa, vethetjük fel ellene! Nézzük mit ír a hazai szabályozás? Vegyük például egy háromszintes épület teherhordó falaival szemben támasztott követelményeket: Tűzoltósági fokozat Tűzvédelmi osztály Tűzállósági határérték (perc) I. A2, REI-M 120 II. A2, REI-M 60 vagy B, REI-M 120 III. B, REI-M 45 A rendszer 36 cm vastag F faltípusát az osztrák IBS intézet vizsgálta. A vizsgálati jegyzőkönyv szerint a falszerkezet az ÖNORM B része értelmében: az EU előírások szerint REI 120 minősítést kapott. a nemzeti előírások szerint F90 tűzálló minősítést kapott. A C2 típusjelű 17 cm-es külsőfal vagy közfalelem minősítése: az EU előírások szerint REI 60, az osztrák nemzeti előírások szerint F 60 magas tűzállóságú. A 36 cm vastagságú falszerkezetet 2 órán keresztül 1600 o C-os gázláng hatásának tették ki. A tapasztalatok szerint a felső két réteg a gázlánggal érintett területeken elszenesedett és károsodott, de a további 3 réteget és a 8 cm-es tartószerkezeti részt nem érintette a tűz. Ami különösen figyelemre méltó, hogy a tűzzel (a gázláng hatásával) szembeni oldalon mindössze 4 o C hőmérsékletnövekedést mértek. A 2 órás tűz után gyakorlatilag csak a lánggal érintett felület szenesedett el. Hasonló lánghatásnak tettek ki egy mennyezeti elemet, amelynek két rétege alulról károsodott. Ezek a károk, a fejlesztők szerint a facsapos rendszernek köszönhetőek utólagosan is javíthatók. VÉDELEM szám FÓRUM 41

42 A hotel két lépcsőháza téglából, mélygarázsa betonból, a többi része fából épült Fal, mennyezet és tetőelem felépítése A4 szintes hotel folyosó Falszerkezet légrésekkel kialakítva szempontból a kész falszerkezetek rögzítése lehet problémás, ezek ugyanis hosszú fémcsavarokkal rögzíthetők egymáshoz. Ezt a problémát süllyesztett kivitelű csavarok alkalmazásával és felettük lévő védelemmel küszöbölik ki. Hazai szemmel a faszerkezetek tartószerkezetként, vagy menekülési útvonalként történő alkalmazása első vizsgálódásra meglepő. Ugyanakkor a hotelek tűzvédelme láthatóan jól átgondolt. Két órás tűzhatás után a felső két réteg károsodott Hotelek fából Az épületek alapvetően a klasszikus könnyűszerkezetes, készház építési technológia alapján részletes tervezői segédlettel tervezhetők és építhetők. A kész falszerkezetekből a nyílásokat kivágják, illetve meghatározott méret felett a gyártáskor kihagyják. Tűzvédelmi A faanyagú tartószerkezetek Eurocode szerinti tűzhatásra történő tervezésével (lásd: Védelem 2008/5-ös szám 7-10 oldal) a fával kapcsolatos eddigi fogalmaink is felülvizsgálatra szorulnak. A fa kétségtelenül éghető anyag, de ebben a formájában csak lassan és számíthatóan ég. A fa számtalan kis cellából épül fel és nagyon kicsi a hővezető képessége. Lánghatásra a faszerkezet felületén egy elszenesedett réteg alakul ki, amely hőszigetelőként funkcionál és ezzel a faszerkezet belsejéből a további oxigénszállítást megakadályozza és a tűz azonnal elalszik, amennyiben további energia (külső hőforrás) nincs. 42 FÓRUM szám VÉDELEM

43 PROTEC címezhető vészvilágító rendszer Komplett vész- és kijáratmutató világítási rendszerrel bővült az ASM Security Kft. kínálata. A rendszer vészkijárat-jelzők, központok, útvonal-világítók, biztonsági lámpatestek a PROTEC tűzjelző termékcsaláddal csaknem párhuzamosan kerül bevezetésre a hazai piacon. Vészkijárat-jelzők, központok, útvonal-világítók, biztonsági lámpatestek Az angol gyártmányú, modern vész- és kijáratmutató világítási rendszer bármilyen épületben alkalmazható. A rendszer könnyen felszerelhető, kifogástalan működésű, könnyen karbantartható (önmagát teszteli), továbbá egyesíti az igényes megjelenést az innovatív technológiai megoldásokkal. Központ / felügyeleti modul segítségével a rendszerben lévő összes vészvilágító lámpatest ellenőrizhetővé válik az egyedi címzéseknek köszönhetően. Minden egyes lámpatest azonosítható saját egyedi azonosítóval. Főbb jellemzői: Automata ellenőrzés és tesztelés Címezhető vész világítótestek A központ saját energiaforrással és központi akkumlátorral is rendelkezik EL világítótestek és LED-es helyzetjelző lámpák Egyedi és csoportos tesztelés Opcionálisan manuális tesztelés is lehetséges Max. 500 lámpatest tartozhat egy központhoz TCP/IP hálózati interface Helyi ellenőrzés LAN-on keresztül Távoli ellenőrzés Internet Tápegység: 230V AC Üzemi feszültség: 21,5-30V DC Működési hőmérséklet: 0-40ºC Nedvességtartalom: 85% A PROTEC kutatás és fejlesztési csapata egy olyan egyedülálló vészvilágító rendszert fejlesztett ki, ami megfelel az egyre magasabb szintű épületbiztonsági követelményeknek. A rendszer automatikusan ellenőrzi és teszteli a világítótesteket, a központi panel pedig teljes ellenőrzés alatt tartja a címezhető vészvilágítást. Távoli elérés és hálózat Minden egyes központ opcionálisan együttműködhet egy TCP/IP interface-szel. Ez lehetővé teszi a csatlakozást a helyi hálózathoz (LAN) és azt is, hogy az egyes lámpatestek teszt eredményei megjelenhessenek, és kinyomtatóak legyenek a hálózati számítógépen és nyomtatón. A lámpa teszt eredmények és a rendszer funkciók távolról való elérésére Interneten keresztül is van lehetőség. Lámpatestek helyzet-meghatározó szöveggel A központ a helyszínen teljesen felprogramozható ezt a panelen található gombok segítségével lehet megtenni. Fel lehet programozni a helyzet meghatározó szöveget, teszt csoportokat, a tesztek idejét és időtartamát. Max. 40 karakteres szöveg vihető be minden egyes címezhető világító lámpatesthez ennek segítségével meghatározva az eszköz pontos helyét. USB port A központhoz USB port tartozik, ezzel tud csatlakozni a számítógéphez. Így a rendszer programozása, a helymeghatározó szövegek bevitele könnyedén megoldható. Nyomtatóval történő együttes alkalmazáskor az események nyomtathatóvá tehetők. Önmagát tesztelő PROTEC címezhető vészvilágító lámpatestek széles választéka áll rendelkezésre. vészkijárat-jelzők, útvonal világítók, beltéri- és kültéri lámpatestek, irányfény lámpák stb. Öntesztelő funkcióval rendelkezik a Protec vészvilágító lámpatestek legnagyobb része. Ezek az alábbi típusok: Darwen, Marsden, Ribble, Powerflood, Exitplus. POWERFLOODS - Akkus vészvilágító lámpatest: hordozható és fix telepítésre egyaránt alkalmas arra tervezték, hogy magas intenzitással világítson be nagy területeket, beleértve folyosókat, raktárhelységeket és munka területeket. Két felső rögzítéssel van ellátva, mely lehetővé teszi, hogy könnyen levehető legyen, így hordozhatóvá válik, szükség esetén. 1, 2 vagy 3 óra időtartamra Címezhető EXITPLUS irányfény lámpatestek Ez a család kombinációja a kijárati jelzésnek és a vészvilágításnak Jelzi a menekülési útvonalat Költséghatékony, mivel a kombináció révén kevesebb lámpatest szükséges. Egyoldalas kialakítású. Polikarbonát ház. Magas minőségű felirat DARWEN világító lámpatestek Felületi vagy félig-süllyesztett változatban Belső és külső (időjárásálló) változatban Öntesztelő funkcióval rendelkező vészvilágító lámpatestek További információ, árlista kérhető: 56/ vagy [email protected] címen. (X) VÉDELEM szám FÓRUM 43

44 t ű z - é s k á r e s e t e k Oliás Gábor Tűzeset és tűzvizsgálat a Somogy Center áruházban Az 1974-ben átadott áruházban ma számtalan bérlő üzemeltet különböző méretű üzletet lényegében egy tűzszakaszban. A tűzeset, a tűz- és füstterjedés valamint a tűzvizsgálat számos tapasztalata általánosítható az országban működő hasonló létesítményekre. IV-es kiemelt riasztás május 17.-én 9 óra 53 perckor érkezett a jelzés a Kaposvári Tűzoltóság híradó ügyeletére, hogy a Somogyban lévő Rossmann üzlet 10 m 2 alapterületen ég. Az I.-es kiemelt riasztásra 9 óra 58 perckor érkeztek ki a kárhelyre az egységek. Az áruházat két irányból, az épület északi oldalánál húzódó Fő utca és az áruház déli oldalán lévő parkoló irányából közelítették meg. Mivel az áruház épületének 2. emeleti ablakain is sűrű fekete füst ömlött ki, ezért a fokozatot III.-as kiemeltre módosította a kiérkező tűzoltás vezető. Az I. emeleten lévő Rossmann üzlethez érkező egység már kiterjedt tűzet talált. Ekkor az üzlet berendezése szinte teljes terjedelmében égett, a benne lévő illatszerek, dezodoros palackok felrobbantak és rakétaként csapódtak be a tűzoltók közé. A hatalmas hőhatás miatt az üzlet üvegportáljai egymás után durrantak ki, üvegszilánkokkal borítva be a környezetüket és a sugarakat szerelő tűzoltókat. A látottak alapján a tűzoltásvezető IV. kiemelt fokozatot rendelt el. Sűrű, fekete füst Bár a tűzoltók kiérkezése előtt a tüzet észlelő biztonsági őr elzárta a gázt és áramtalanított, a felderítést végző tűzoltók ennek ellenére több helyen világító lámpákkal, szikrázó elektromos vezetékekkel találkoztak. Az áramellátás kiiktatása érdekében az áramszolgáltató szakemberei az épület földszintjén található elektromos kapcsolóhelyiségben az épület teljes áramtalanítását elvégezték. Ez éppen időben történt, mert a bevetett sugarakból származó oltóvíz az épület dilatációs hézagain keresztül a kapcsolóhelyiségbe folyt le. Ezzel egyidőben már 2 támadó C sugár működött az I. emeleten és folyt a felderítés az esetlegesen épületben maradt személyek után. A felderítést akadályozta az a hatalmas mennyiségű sűrű, fekete füst, ami a szomszédos üzleteken keresztül a II. emeleten megrekedt. Az épületszerkezetek megóvása és a flash over megelőzése érdekében a füstelvezetésre adott utasítást a tűzoltás vezetője. Ennek érdekében a szomszédos üzleteken keresztül, valamint a tetőtéri bejáraton át tűzoltó egységek hatoltak be a II. emeltre és a homlokzati nyílászárók kinyitásával csökkentették az épületben felhalmozódott hőt és égéstermékeket. A hő-és füstelvezetés érdekében az áruház D-i oldalán található parkolóból egy létrasugár működtetésére is sor került, mely azoknak a helyiségeknek az ablakait törte be vízsugárral, ahova a tűzoltók az extrém hőterhelés miatt már nem tudtak bejutni. A tűz körülhatárolása és eloltása érdekében 5 db C sugarat szereltek az I. emeleten, 2 db C sugár a tűz feletti szinten lett bevetve, valamint 1 db védő C sugár a földszinten. Az épület D-i oldalán a létrasugár működött. A tűz 10 óra 43. perckor körül lett határolva. A tüzet 11 óra 28 perckor nyilvánította a tűzoltás vezető eloltottnak. Tapasztalatok A tűzoltás tipikus gondja, az elsőnek kiérkező egységek létszáma. A 16 fővel egy ilyen méretű épületnél szinte mindent meg kell oldani, mivel következő egységek a riasztás után 28 perccel érkeztek a helyszínre, ekkor azonban nagy segítséget jelentettek az épület átvizsgálásában, illetve a sugarak szerelésében. A tűzoltást végzőket több szabadnapos tűzoltó segítette. A helyszíni munkálatokba és a kárenyhítés koordinálásába a Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság munkatársai is bekapcsolódtak. A tűzoltás vezető helyzetét nehezítették a tűzesetnél megjelenő katasztrófa turisták is, akik védelme érdekében rendőri közreműködést kellett kérni, hogy a tűzeset helyszínéről távol tartsák a kíváncsiskodókat. Az épületben történő felderítést akadályozta, hogy a bérlők a saját bérleményeiket és raktáraikat dróthálóval, vagy egyéb térelhatárolóval választották le, melyeket a vagyonvédelem miatt lezártak. Mivel a tűzeset hétvégén történt ezért a bérlők többsége nem tartózkodott a bérleményekben ezért a helyszínre érkezésükig csak erőszakos úton lehetett egy-egy területre bejutni. A tüzet sikerült az égő üzletben eloltani, annak ellenére, hogy az a szomszédos üzlettől csak szerelt fallal illetve felül ráccsal volt elválasztva. A füst azonban szabadon terjedt és elárasztotta a szomszédos üzleteket, valamint a felette lévő emeleten működő bútor üzletet. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a füst által okozott kár jóval meghaladhatja a tűzkárt. A füst szabadon terjedt A Somogy Áruház építése évben kezdődött és a vásárló közönség ben vehette birtokába. A kor elképzelése alapján hatalmas légtereket alkotó üzlet hoztak létre, ahol a vásárló akadálytalanul tudott közlekedni az áruk között. A rendszerváltást követő privatizáció során a bérlőknek külön igénye volt, hogy a szomszédos üzlettől fizikailag is elhatárolódjanak, így különböző anyagokkal elválasztó falakat, paravánokat létesítettek, azonban a közös légtér megmaradt. A közös légtér miatt a forró égéstermékek akadálytalanul áramolhattak az egyes üzletek és egyes szintek között is. Az áruházban a Rossmann üzlet mellett egy kínai áruház, felette egy bútorbolt alatta, pedig ruházati üzletek helyezkedtek 44 TÛZ- ÉS KÁRESETEK szám VÉDELEM

45 Az áruházat középen folyosó választja két részre Megsemmisült gondolák a drogériában Innen indult a tűz A dilatációs hézagokon folyt le a víz Sok műanyag égett A füst mindent ellepett el. Mind-mind olyan termékekkel mely a tűz terjedését jelentősen elősegítette. A Rossmann üzletben tomboló tűz ezért az Áruház K-i épületrészét közvetlenül veszélyeztette. A tűzoltás után a helyszín bejárása során megállapítható volt, hogy a tűz a Rossmann üzlet alapterületének kb. 1/3-ra korlátozódott, azonban a tűz másodlagos hatásai szer nagyobb alapterületen okoztak kárt. A Rossmann üzletben a forró égéstermékek a mennyezettől lefelé haladva károsították a berendezéseket és a polcokon található termékeket, azonban az üzlet oldalfalai mellett a padlóhoz közelebb több termék szinte a kormozódást kivéve sérülésmentesen vészelte át a tüzet. A szomszédos kínai áruházban az álmennyezet felett átáramló forró égéstermékek az VÉDELEM szám TÛZ- ÉS KÁRESETEK 45

46 A keletkezési hely meghatározásánál a tüzet észlelő biztonsági őr elmondására tudtuk leginkább támaszkodni, aki a Rossmann üzletben az É-i kirakatnál elhelyezett reklámfelületek felett található elektromos vezetékek égésére lett figyelmes. A tűzesetkor a Rossmann üzlet vagyonvédelmi rendszere is jelzést adott a budapesti diszpécser központ felé. A hurokkimutatás alapján megállapítható volt, hogy a 7. számú hurok, az üzlet É-i portálüveg feletti mozgásérzékelője jelzett, így a szemtanú és a vagyonvédelmi rendszer jelzése leszűkítette a keletkezési helyet. Az égés területe A 3. emeleti bútorüzletben okozott a füst nagy károkat üzlet elektromos rendszerét leolvasztották és a teljes üzlet területét füsttel, korommal szennyezték. Az itt található ruházati és egyéb termékek a füsttől és a koromtól nagymértékben szennyeződtek. Hasonló képen a II. emeleten található bútorüzletben is a füst és a koromszennyeződés okozata a legnagyobb kárt. A bútorok szivacs és szövet részei a korom és a füst hatására jelentősen, szinte véglegesen károsodtak, mely az árú tönkremeneteléhez vezetett. A bútorüzlet melletti irodahelyiségekben is a korom és a füst szennyezése okozta a számítástechnikai berendezések vesztét. Vízkárok elektromos ellátás Az épület földszintjén az oltóvíz okozott károkat, mely az épület dilatálása miatt a kapcsolóhelyiségbe folyt be, tönkretéve ezzel az épület elektromos rendszerét. Az áramellátás hiánya miatt az Áruház Ny-i részén található viszonylag biztonságban lévő üzleteiben is problémák adódtak. Az étterem és a Match élelmiszerüzletben található fagyasztott áruk nagy mennyisége miatt jelentős kárra lehetett számítani, amennyiben az áramellátást nem sikerül visszaállítani. A problémát bonyolította, hogy az épületrész energiaellátásához a tűzoltóság nem rendelkezett megfelelő teljesítményű agregátorral. A helyzetet az árúk elszállításával, valamint külső cégtől beszerzett agregátor üzembe állításával sikerült orvosolni. A keletkezési hely meghatározása A tűzvizsgálat megkezdésekor reménykedtünk, hogy egyszerű és jól dokumentálható bizonyítékokat találhatunk a tűzkeletkezési idejére és helyére vonatkozóan, mivel az Áruházban több helyen is biztonsági kamerákat találtunk. Az áruház közlekedő tereiben elhelyezett kamerák által közvetített képeket azonban nem arhíválták. A Rossmann üzletben található kamerák a tűzeset időpontjában nem üzemeltek. Végső reményünk a szomszédos kínai áruházban lévő biztonsági kamera felvétele volt. Felvételeinek megtekintése után csalódottan vettük tudomásul, hogy a felvétel a tűzeset észlelésének időpontjában megszakadt áramkimaradás miatt, így csak a tűz keletkezési idejének megállapításánál tudtuk figyelembe venni. Az üzlet feltérképezése közben meghatároztuk azt a területet, ahol a tényleges égés történt. Ezt az üzletben található égésmaradványok és a tönkrement álmennyezet felett lévő vasbeton födémen látható égésnyomokból állapítottuk meg. A födémen látható volt, hogy azon a területen, ahol a konkrét égés történt a mennyezetet borító korom leégett, míg a többi területen, ahol nem volt égés a korom lerakódott a mennyezetre. A mennyezeti világos égésnyom érdekes kúp alakú tűzterjedést mutatott, mely az É-i portálüvegnél szélesedett ki és keskenyedő formában a D-i oldal felé húzódott. A jelenség magyarázatát a D-i oldalon lévő álmennyezet maradványok eltávolítása után kaptuk meg. A Rossmann üzletet és a mellette lévő kínai cipőüzletet a Rossmann üzlet álmennyezet feletti terétől csak egy rács választotta el, így a két üzlet közös légteret alkotott. Ez a légtér közvetlen összeköttetésben volt a cipőüzlet felett található II. emelettel. A II. emeleten található bútorüzlet D-i oldalhomlokzatán a szellőztetés miatt azonban több ablakot is nyitva tartottak, mely miatt erőteljes huzathatás érvényesült az É-i oldali portálüveg kitörése után. Ez a huzathatás határozta meg a tűz terjedési irányát. A tűz keletkezési idejét a biztonsági őr által adott tűzjelzés, a biztonsági kamerák áramszünetének ideje és a vagyonvédelmi rendszer jelzésének időpontja alapján határoztuk meg. A tűzoltóságra beérkező tűzjelzési időt összehasonlítottuk a vagyonvédelmi rendszer jelzésével, ezt követően a híradó ügyelet és a diszpécser központ óráinak egyeztetését végeztük el. Mitől keletkezett? A tűz keletkezési okainak kizárása után az elektromos meghibásodás került előtérbe, ezért tűzvédelmi villamos szakértőt rendeltünk ki. A villamos szakértő megállapításai szerint a keletkezett tüzet okozhatta az üzlet elektromos hálózata, illetve az üzletben található elektromos berendezések meghibásodása. Az elektromos szakértő elsődleges tűzforrásnak a villamos berendezést jelölte meg. A tűzvizsgálat során tapasztaltak és a szakértői nyilatkozatot figyelembe véve az alábbi tűz keletkezési okok merültek fel. 1. Az üzlet É-i kirakatában található reklámvilágítások hoszszabbítóval történő üzemeltetése során a hálózathoz csatlakoztatott első hosszabbítón keletkezhetett túlterhelés. 2. Az üzlet É-i kirakatában található reklámvilágítások egyik gondolájának elektromos meghibásodása okozhatta a tűzesetet. 46 TÛZ- ÉS KÁRESETEK szám VÉDELEM

47 3. Az álmennyezeti térben található villamos berendezések (trafók, világító berendezések), vezetékkötéseknél előforduló meghibásodás, vezetékkötés melegedések miatt keletkezett tűz. A szakértő által adott szakértői vélemény azonban csak egy esetre a reklámtábla meghibásodására koncentrált és a reklámtábla trafóját tette felelőssé a tűz keletkezéséért. A többi esetet kizárta a lehetséges keletkezési okok közül, annak ellenére, hogy a szemtanú állítása szerint a tűz észlelésekor a reklámtábla még nem égett. A bizonyítékok mérlegelése A szakértő véleményében a tűz keletkezési helyeként azonosított gondola villamos szerelvényének meghibásodására utaló jeleket nem részletezte, így nem volt megállapítható, hogy pontosan milyen meghibásodásra utal és ezt milyen bizonyítékok támasztják alá. A gondola tekercseinek égésnyomai véleményünk szerint adódhattak a tekercsekre rácsepegő égő műanyag olvadékok égéséből is, ezért a szakértő ezen megállapításait kész tényként nem tudtuk elfogadni. Mivel az elektromos szakértő a többi keletkezési helyet általában kizárta, ezért az ezeken a részeken található elektromos berendezésekkel, vezetékszakaszokkal nem is foglalkozott részletesen. A szakértői véleményben szereplő megállapítások tűzoltó szakmai szemmel nem minden esetben álltak meg szilárdan, ezért a szakértői vélemény egyes részeit a tűzvizsgálat során nem vettük figyelembe. Ezeket az összefoglaló jelentésben részletesen indokoltuk. A helyszíni szemle során a reklámtáblák áramellátását biztosító vezetékeknél és az álmennyezet feletti elektromos rendszernél is több helyen ún. sodrott kötés alkalmazását észleltük, azonban a tűz keletkezési okával nem tudtuk bizonyíthatóan összefüggésbe hozni. A sodrott kötések azonban mindenképen szabálytalan, hanyag munkavégzésre utaltak. Az elektromos rendszer bonyolultságát növelte, hogy az áruház régi elektromos rendszere mellett a tűzeset előtt 1 hónappal új elektromos rendszert alakítottak ki az álmennyezet felett. A kivitelezés során az alvállalkozók alvállalkozójának alvállalkozója is végzett bizonyos elektromos szereléseket, melyeket pontosan nem minden esetben lehetett beazonosítani. Az elektromos rendszer kb. 90 %-os károsodása sem segítette a tűzvizsgálatot. A tűzvizsgálat végére a tűzkeletkezési helyét viszonylag kis alapterületre tudtuk lekorlátozni, azonban annak pontos helye nem volt megállapítható. A tűz keletkezési oka az elektromos rendszer meghibásodása, vagy a szakszerűtlen kivitelezés lehetett. A tűzvizsgálat során a legnagyobb problémát az okozta, hogy helyben nem tudtuk megfelelő szakértőket igénybe venni. A tűzvizsgálat helyszíni szemléje több napon keresztül történt az újabb és újabb információk előtérbe kerülése miatt. Az elektromos szakértő budapesti lakhelye miatt viszont ezeken nem vett részt, így az elektromos hálózat amúgy is kaotikus rendszerét megfelelő villamos szakképzettség nélkül nehéz, néhol lehetetlen volt értelmezni a tűzvizsgálónak. Óliás Gábor tű. őrnagy, főelőadó Tűzoltó-parancsnokság, Kaposvár VÉDELEM szám TÛZ- ÉS KÁRESETEK 47

48 m u n k a b i z t o n s á g Foszfátoldat a szembe került anyagot semlegesíti Szállás György Csak két szemünk van vigyázzunk rájuk! A Vektor Munkavédelmi, Műszaki Fejlesztő- és Gyártó Kft folyamatosan fejleszti munkavédelmi termékeit. Az eltelt időszakban felgyűlt tapasztalatok azt jelezték, hogy a vevőink komplexebb kiszolgálása érdekében a tűzvédelem területén is kiegészítő védőeszközöket, termékeket, szolgáltatásokat kell nyújtani. A szemünk az egyik legfontosabb érzékszervünk! Az ipar számos területén vannak olyan munkahelyek, ahol a szemünk különösen könnyen sérülhet. Ez a veszély a tűzoltók munkája során is fennállhat. Könnyen sérülhet a szem pl. bozót tűz oltása közben, különböző veszélyes anyagokat szállító járművek balesetei során fel- és elszabaduló anyagok jelenlétében. Ezek az események is azt támasztják alá, hogy a szemünk védtelen, míg más testrészeinket megfelelő védőruházat borítja. A tűzoltók szemét általában a védősisakba beépített arcvédő vagy a műszaki szemüveg védi. Ez nem minden esetben nyújt a szemnek 100 % -os védelmet, biztonságot, ezért előfordulhat, hogy sérülhet a szem, belekerülhet kisebb-nagyobb szennyeződés. Az ilyen sérülések esetén csak a káresemény befejezése után vagy az esetlegesen a helyszínen lévő mentő személyzete tud segítséget nyújtani. Ennek hiányában értékes percek telnek el és a szemet nem tudják mielőbb szakszerű ellátásban részesíteni. Balesetnél gyakran csak másodpercek kérdése, hogy a szem épsége megőrizhető vagy sem. Szemöblítő állomás Az ilyen esetekre nyújthat megoldást, ha kéznél van (vagy kocsiban elhelyezve) egy szemöblítő állomás. Akár szennyezett kézzel is, azonnal a helyszínen, különösebb szakmai hozzáértés nélkül el lehet távolítani a szennyeződést a szemből. Hihetetlenül fontos, hogy a megfelelő szemöblítő kéznél legyen ott, ahol fennáll a szem károsodásának veszélye. Ez különösen a savas és lúgos balesetekre vonatkozik, ahol a maró hatás azonnal megindul, amint a káros anyag kapcsolatba került a szemmel. Ám az időtényező mechanikus baleseteknél is fontos, pl. ha fém- vagy faforgács, por vagy egyéb szennyező anyag kerül a szembe. Az azonnali öblítés ebben az esetben megelőzheti, hogy Nátrium -klorid oldat Tisztítja és nyugtatja a szemet az idegen test komoly kárt okozzon a szemben. Ha a veszélyhelyzeteknek megfelelő szemöblítő megoldást vezetnek be, erőteljesen csökkenthető a szem komoly károsodásának veszélye. Baleset elhárításánál három tényezőt lehet optimalizálni: 1. A szemöblítő berendezés könnyen hozzáférhető legyen 2. A szemöblítő berendezés kezelése egyszerű legyen 3. A szemöblítő szer legyen hatékony és ne okozzon további károsodást A Vektor Munkavédelmi Kft. a szemöblítő megoldások széles skáláját kínálja. Kisebb, mobil megoldások gépkocsiban, szerszámládában, elsősegélydobozban vagy speciális övtáskában helyezhetők el, de van megoldás falra szerelhető kisebb és nagyobb szemöblítő állomásokat a munkavégzés helyszínének közvetlen közelében kialakítani. Ez a rendszer úgy alakítható ki, hogy lehetővé teszi az egyszerű és gyors szemöblítést. Két egyszerű mozdulat, és a flakon készen áll az öblítésre. Az ergonómikus szemcsésze biztosítja a közvetlen és egyszerű szemöblítést, és egyúttal elvezeti a szemöblítő folyadékot a szemtől. Semlegesítés kimosás A foszfátos folyadék a szembe került anyag semlegesítését végzi, míg az öblítő folyadék nagyobb mennyisége (500ml) biztosítja a szemgolyó és környezetének kimosását, a maradék szennyeződés eltávolítását. Ez utóbbi folyadék megegyezik a könny folyadék PH értékével, így a tisztításon kívül nyugtató hatása is lehet. Fontos! Bármely típusú balesetnél ügyelni kell arra, hogy a szemöblítő lágy, egyenletes sugárban érje a szemet. Kimosás után orvosnak is meg kell mutatni. Minden szemöblítő berendezésünk viseli a CE-jelet az orvosi segédeszközökre vonatkozó szabályok értelmében, és természetesen sterilek, tehát öblítés közben nem kerül baktérium az öblítő oldatból a szembe. Szállás György szakreferens, Vektor Munkavédelmi, Műszaki Fejlesztő és Gyártó Kft., Budapest (x) 48 MUNKABIZTONSÁG szám VÉDELEM

49 Gyorsbeavatkozó gépjárművet építettek tűzoltók Általában nem reagálunk másutt megjelenő hírekre. Ha most mégis eltérünk ettől a szokásunktól, annak nyomós oka van. Internetes portálon megjelent a hír, hogy szolgálatuk során szerzett tapasztalataik alapján tűzoltóautó építésébe fogott két tűzoltó. A cikkből bizony érdekes dolgokra következtethetünk. Hogyan lehet, szabad ilyesminek nekilátni? Szerzőnk ezekre reflektál írásában, amelyből szemezgetünk. málhatároló felépítmény A tűzoltógépjármű alapja egy 2008-as évjáratú 7 személyes FIAT Ducato, amelyre 1000 literes víztartály, egy 250 liter/ perc teljesítményű örvényszivattyú és minden egyéb szükséges felszerelés van. A jármű eladó, bár nincs megkülönböztető jelzéssel ellátva. Őszinte tiszteletet érdemel mindenki, aki munkája során nyitott szemmel járva, fogékonyan a körülötte zajló történésekre, jobbító szándékkal többet kíván tenni, mint amit a beosztásánál fogva elvárnak tőle. Ők viszik előre a szűkebb és tágabb közösségeket, ők a fejlődés mozgatórugói. Ők készek és képesek majd továbbadni a tudást és tapasztalatot társaiknak, utódaiknak. Elismerés illeti ezért őket. Ugyanakkor tegyék ezt a közösségi normáknak, előírásoknak, követelményeknek és szabályoknak megfelelve, azokat betartva, vagy ne nevezzék tevékenységük eredményét annak, aminek nevezni szeretnék, jelen esetben tűzoltóautónak, mert nem az! A tűzoltóautónak kikiáltott jármű nem más, mint egy plató nélküli duplafülkés áruszállító járműalvázra készített málhatároló felépítmény, a benne elhelyezett tartállyal és egy jelentéktelen teljesítményű szivattyúval. Két, sokéves tapasztalattal rendelkező tűzoltóról el lehet képzelni azt, hogy nem rendelkeznek kellő tűzoltógépjármű tervezési, engedélyezési, gyártási tapasztalattal és ezért ez a jármű is dicséretükre válik. Ugyanakkor valószínű a tudósító szerencsétlen megfogalmazásának kell tekinteni, azt a mondatrészt miszerint a különböző tűzoltógépjárművek, az azokba szerelt technikák és segédberendezések szolgálati feladatok során tapasztalt működésének és hibáinak ismeretében.. jutott a két autóépítő odáig, hogy ez a jármű most már mindenben jobban megfelel az ország tűzoltói igényeinek, mint bármely más jelenleg használatos tűzoltójármű. Mitől tűzoltó jármű? Számos szabvány és jogszabályi előírás vonatkozik a komplett tűzoltó gépjárműre és annak részegységeire, melyeket a tervezés és gyártás fázisaiban az engedélyezés és forgalomba helyezés érdekében be kell tartani. Ezek együttesen hivatottak azt a célt szolgálni, hogy a tűzoltógépjármű megfeleljen az uniós és a nemzeti követelményeknek egyaránt. Attól még nem nevezhető tűzoltóautónak egy jármű, hogy van rajta tartály, szivattyú és némi felszerelés. Vizsgálatokra, engedélyezésre van szükség. A komplett engedélyezési tervdokumentáció, a megfelelőségi tanúsítási eljárás és a forgalomba hozatal költsége önmaga eléri az 1.2 millió Ft-ot. Ettől kezdve számoljuk majd együtt a 6 m. Ft-os autó, majdani vevőjét terhelő többletköltségeit!!! Az is kiderül a tudósításból, hogy a tűzoltóautó továbbértékesítési céllal készült, ami ismét csak több szabályt sért. Túlterhelt, szűk vagy más? A tűzoltógépjármű alapja egy 2008-as évjáratú 7 személyes FIAT Ducato. Erre az alvázra építettek egy szabványnak mindenben megfelelő felépítményt. A legénységi fülkerészben 4 tűzoltó foglal helyet, komplett védőfelszerelésben, a légzőkészülékek a hátfalra erősítve. Az MSZ EN szabvány a fülke szélességére könyökmagasságban mérve négy ülőhely esetén 1800 mm minimális távolságot, az utóbbira egy üléssoros fülke esetén min. 300 mm-t ír elő. A Fiat Ducato inkább tűnik munkásokat is szállító teherautónak, mint tűzoltósági legénységi fülkének. Számolhatóak azonban a tömegadatok. Vélhetően egy Ducato 100 Multijet 33-as vagy 35-ös duplakabinos járműről van szó, melynek megengedett össz gördülőtömege 3300 kg, a jármű saját tömege a könnyebb 33-as alvázat feltételezve 1795 kg. A személyzetre, egyéni védőfelszereléseikre, a felépítményre, a szivattyúra, gyorsbeavatkozókra, az 1000 liter vízre és annak tartályára, a habanyagra, a feszítő vágóra és egyéb málhafelszerelésekre, a még fel nem szerelt kéklámpákra, szirénákra marad 1505 kg. 1 tűzoltó bevetési tömegére a szabvány 95 kg-ot határoz meg, 6x95=570 kg. Ehhez hozzászámolva az 1000 liter víz 1000 kg-ját felmerül a kérdés, hol marad a felépítmény, a tartály, a kéklámpák, a habanyag, a málhafelszerelések szállításához szükséges teherbírás. Hogyan fogja ezt a járművet forgalomba helyeztetni a tulajdonosa? forgalomba helyezhető? Az előírások rendelkeznek a tengelyterhelésekről, a statikus és dinamikus stabilitásról, a fülke belső kialakításáról, a légzőkészülék tartók kötelező tanúsíttatásáról, a felépítmény málházásáról, a tetőmálházásról, a szirénák hangerőméréséről, a kéklámpák láthatóságáról, a szivattyú zajszintjéről, a málhatér ajtók zárhatóságáról, a visszajelzésekről, a málházott teljes terhelésű jármű oldaldőléséről, a kapaszkodóképességről, stb. Hogyan lehet egy félkész, málházatlan, bevizsgálatlan, tömegszámításokkal, tengelyterhelés méréssel nem rendelkező, forgalomba nem helyezett járműről azt kijelenteni, hogy az, tűzoltóautó és a szabványnak mindenben megfelelő!? CSAK FELELŐTLENÜL! És ez egyáltalán nem biztos, hogy a gyártó tűzoltók hibája, de a tudósítás szerzőjéé bizonyosan. Mélykúti Sándor a HEROS vezérigazgatója A teljes cikk a Védelem Online-n olvasható: reszletek&hirazon=600 VÉDELEM szám MUNKABIZTONSÁG 49

50 k u t a t á s Erdélyi István A füstben mi is vakok vagyunk tájékozódás- és közlekedés az érzékszerveink segítségével Tanulmányom alapfeltevéseként abból indultam ki, hogy a látássérültek tájékozódnak és közlekednek a legbiztosabban az élet adta helyzetük által abban a sötétben, melyhez hasonlóval mi sok esetben egy-egy bevetés alkalmával találkozunk és szembesülünk, mint pl. a sűrű füst, korom, sötét folyosók, pincék. Arra kerestem a választ, hogy az ő módszerükkel biztonságosabbá tehetjük-e a kedvezőtlen látási viszonyok között végrehajtott beavatkozásainkat? A téri relációk tanulhatók Bevetési zajokkal tanulta a mozgást Mit alkalmazunk jelenleg? Jelenleg több módszer ismert. Pl.: mentőkötél, utánvilágító jelek a tömlőn, fénykábel, légzőkészüléken utánvilágító anyagból készített szelepvezérlő, palackra rögzíthető fénykábel, hőkamera. Ezek a módszerek azonban mindig valamilyen felszerelés használatát igénylik. A Vakok Általános Iskolájának Módszertani központját megkeresve, az intézmény rehabilitációs tanárai által összeállított, a vakok oktatásával megegyező, ún. kísérleti tájékozódási és közlekedési tréningen vettem részt, melynek során a vakon (folyamatosan letakart, fedett szemmel) történő tájékozódás és közlekedés módszerét sajátítottam el. Mindezen tapasztalataim után kitűzött célom a vakok tájékozódás- és közlekedéstanítási módszertanát egy-két kiegészítéssel integrálni a szakmánkba. A látássérültek tájékozódásának és közlekedésének jellemzői Felértékelődik a tapintás A vizuális (látás alapú) érzékelés alapvetően különbözik a látássérültek hallási-tapintási dominanciájú érzékelésétől. Ez utóbbit ugyanis sorrendiség jellemzi, és folyamatos kontrollt, tudatos gondolkodást igényel. A tájékozódás és közlekedéstanítás folyamán az egyén megtanul az ép, használható érzékszervei kivéve a látás által a környezetéről szerzett információk alapján tájékozódni. Ehhez az ép, használható érzékszervek tudatos, módszeres fejlesztésére; az ingerek megkülönböztetési képességének kialakítására és az az így nyert, információk feldolgozási módszerének megtanítására van szükség. A közlekedéstanításának folyamata A tájékozódási és mozgási készségek szoros kapcsolatban vannak, ezért a hatékony közlekedés feltétele, hogy az illető mindkét területen gyakorlott legyen. Ehhez a hallás és azon belül a hangok észlelése, felismerése, azonosítása és differenciálása, megkülönböztetése, a hang irányának és távolságának meghatározása szükséges. De fontos a hangárnyék és a visszhang-hatás ismerete is. Így a hangok által szerzett információk képezik az alapját a mozdulatsor, a mozgás kialakításának. 50 KUTATÁS szám VÉDELEM

51 Ehhez társul a tapintással való érzékelés. Sőt tanulni kell a térbeni viszonyítást is! Ebben a relatív és az objektív viszonyítást alkalmazzák. A relatív az egyénből indul ki (előttem, tőlem balra, felettem stb.) vagy az óra analógiát használja. Az objektív viszonyításnál pedig az égtáj irányok használata jellemző. A következő feladatelem a mozgásfejlesztés, ahol a helyes testtartás; tempó; egyenes irány tartása; mozgáskoordináció; szabad kéz tartása; pontos fordulások; lépcsőn váltott lépéssel közlekedés kialakítása történik. Külön foglalkoznak még a mentális képességek fejlesztésével, mivel a különálló információk, ingerek egy egésszé történő összeállítása, rendszerezése a fejben történik. Nem csak a fehér bot! Ha hétköznapi emberként a vakok közlekedésére gondolunk, mindenkinek a fehér bot jut először eszébe. Nem is gondolnánk, hogy a fehér boton kívül számtalan más, tájékozódást- és közlekedést segítő technikák is léteznek. A védőtartások (felső, alsó, követő) információt nyújtanak a környezetről a közlekedés ideje alatt. Mozgás közben az egyenes irány megtartásához nagy segítséget nyújt, ha valamilyen külső vezetővonalat követ a személy. A helyes irány felvételéhez két módszer létezik a merőleges, ill. a párhuzamos beállás. Ahhoz, hogy a látássérült személy képes legyen egy zárt térben (de akár nyílt térben is) egyik helyről a másikra eljutni, az előzőek együttes használatára van szükség. A kísérleti képzés leírása A felnőtt korban látássérültté váltak számára egy tájékozódási és közlekedési tréning átlagban három, ritkábban hat hónapig tart, heti 4-5 alkalommal, 1-3 órás tréningekkel. Számomra heti 1-3 alkalommal, 1-1,5 órás tréningre kerülhetett sor, összesen 15 alkalommal. A képzési célt az érzékelési, észlelési, értelmezési, felfogási képességeim, készségeim átstrukturálásával, adaptálásával, fejlesztésével valósították meg. Mindezt speciális technikák segítették. A tréning megkezdése előtt felmérték az érzékszervi adottságaimat (hallás, tapintás), mozgásfejlettségemet. Mindezek támpontot nyújtottak a céltudatos fejlesztéshez. A megtanítandó feladatokat apró résztevékenységekre, mozzanatokra bontották, melyeket egy ellenőrző felmérőlapon rögzítettek, így a fejlesztés során a trénereimmel együtt kontrollálni tudtuk, hogy hol tartunk a tanítási-tanulási folyamatban. Mit, hogyan érzékelünk? Hallási érzékelés A kezdetekben egy szinte üres és csöndes zavaró körülmények nélküli folyosón kezdődtek a tréningek. Egy zárt helyen fontos számunkra a be- és kijutás tekintetében egyaránt, hogy honnan és milyen messziről jön a hang, azonban egy bevetés során számtalan zavaró hang érhet minket. Ezért ennek érzékeltetésére az említett tréninghelyszín átkerült egy forgalmasabb folyosóra, majd kiegészült a képzés sisakkal és legvégül MP-3 lejátszóval, a bevetéseken ismert zajokkal (sugár működése, üvegtörése, tűz ropogása stb.). A tréning végére biztosan fel tudtam ismerni, hogy a hang tőlem hány órára van és milyen messze, majd megéreztem, ha egy folyosó végéhez, a falhoz értem. Újdonságként hatott, hogy megtanultam érzékelni a fal érintése nélkül, mikor fordul a folyosó, vagy egy lépcső felfelé vagy lefelé vezet ( gurul a hang fel vagy le). A mozgássor végrehajtását megelőzően, mielőtt elindulnánk fontos szempont a pontos irányba állás, mert ez meghatározza a helyes irány szerinti haladást is a térben. Ezt elsajátítva tudtam haladni a folyosó közepén tapintás, tapogatózás nélkül. Ezeknél az eseteknél eleinte egy hangadó eszköz szolgáltatott információt, majd később én magam egy egyszerű dobbantás, tapsolás segítségével kesztyű nélkül és kesztyűben. Tapintásos érzékelés Megtanultam, a lábammal egyértelműen azonosítani a gyakorlatok során, hogy burkolatváltás történt, mely egyben a lépcsőt is jelenthette, de egy másik helyiséget is, gyakorlati helyszíntől függően. Beazonosítottam, hogy lejtőhöz vagy emelkedőhöz értem, vagy akár lépcsőhöz. A lépcsőhöz érve elsajátítottam, hogy kell határozottan korlátot keresni és ennek segítségével gyorsan fel vagy le haladni. Izomérzékelés Ennek során lépésszámlálás nélkül képessé váltam a kitűzött távolságok kontrolljára, azok hosszának meghatározására. Tömegérzékelés Azt mondhatom, hogy a legmeglepőbb és legérdekesebb érzékelés birtokába jutottam, amikor megéreztem már, hogy nagyobb objektum mellett, azaz egy pillér, vagy falszakasz, de akár egy szekrény mellett haladok el. A kísérleti képzés folyamata A kísérleti tréning fő területei: hallási érzékelés, tapintásos érzékelés, tömegérzékelés, izomérzékelés, téri relációk, mozgásfejlesztés, mentális képességek, segédeszközök nélküli közlekedés Speciális képzési körülmények: kesztyűben, sisakban zajló tréning, MP-3 felhasználásával speciális hanghatások (tűzropogás, üvegtörés, sugár működése, stb.) szimulálása. Téri relációk Kiemelném a tréning során több esetben begyakorolt és hasznosnak tartott, égtáj alapján történő közlekedést. Ha a szakmánkra jellemző egységes elvet követjük, akkor ennek szellemében kellett eljárnunk a tréningek során is. Így az épület tájolásától függetlenül, a behatoláskor választott ajtót vettük déli égtájnak és ehhez viszonyítottunk minden közlekedésként felhasznált helyiséget, mert így könnyebb az eligazodás az épületen belül. A tréning egyik feladata volt, hogy pl. egy bonyolult útvonalat járjak be épületen belül, azaz több folyosón, lépcsőn keresztül haladjak át, és eközben az útiránynak megfelelően több irányba is forduljak el. (Az útvonal hossza az adott épület pincéjétől, a földszinti főbejárati ajtóig kb. 150 m. volt) A feladat szakmailag legértékesebb része volt, hogy a teljes útvonalat, majd a főbejárat helyét is a pincében VÉDELEM szám kutatás 51

52 meg kellett határoznom a kiindulási helyemnél, majd csak ezután indulhattam el a főbejáraton keresztül a szabadba. Idővel sikerült az égtáj szerinti tájékozódás ismeretlen helyszínen, de ennek feltétele volt a gyakorlás, még házi feladatként is. A szakmánkban történő efféle egységesítés érdekében, mely a bevetések során történő kommunikációt is nagymértékben megkönnyítené, egy módszertani útmutató kiadására lenne szükség. Mozgásfejlesztés A közlekedés közben megköveteltek tőlem egy viszonylag gyors járástempót. Amikor ugyanis önállóan kellett közlekednem, önkéntelenül lassult a tempóm. A lassú tempó kedvezőtlenül befolyásolja az iránytartás pontosságát, és az egyensúly megtartását. Másik fontos szempont, amiért elengedhetetlen a viszonylagos sebesség, hogy míg a környezet mozgó elemeiről folyamatosan van információnk, addig a statikus, álló dolgokról nincs, amíg mi magunk is állunk. Információnk csak akkor van, ha kettőnk között sebességkülönbség, vagyis relatív elmozdulás van. Nem szabad elfeledkeznünk arról a tényről, hogy kedvezőtlen látási viszonyok között többségében légzőkészülékben dolgozunk. Jelenleg továbbra is a megszokott módszernél maradnánk, de tudjuk, hogy nulla látási viszonynál csökken a tempó, viszont a tanultakat felhasználva, már közlekedhetnénk egyenes testtartásban, spórolva ezzel is a felhasználható levegőmennyiséggel. Másik tény, hogy ismeretlenek lehetnek számunkra az épület adottságai, azaz belső kialakítása ezért a lassabb tempó a biztonságot szolgálja, de közben a levegő rohamos fogyásával kell számolni, nem beszélve arról, ha ráadásul szintén a megszokott mozgást választjuk. Mindezek után belátható, hogy törekednünk kell a kísérleti tréning során begyakorolt szinte gyors tempóra, és egyenes testtartásra, mellyel kevesebb levegőt használunk, de figyelemmel kell lennünk az esetlegesen nagyobb balesetveszélyre is. Mentális képességek A trénerek folyamatosan arra törekedtek, és azt sulykolták belém, hogy a tájékozódás- és közlekedés során milyen információk azok, amelyek lényegesek és melyek azok, amit figyelmen kívül hagyhatok. Mit kell észrevennem minden esetben, mi segíti a biztonságos közlekedésemet, és a helyes utat milyen további információk (hang, tapintás, tömegárnyék) alapján találom meg. A kísérlet során több lehetőséget kipróbáltunk. Például a tájékozódás történt hangos térkép alapján is, mely annyit jelentett, hogy a tréner mondta el az utat, és az alapján kellett elhagynom a helyiségeket. Befelé láttam az utat, de már kifelé nem. Segédeszközök nélküli közlekedés A védőtartások használata egyrészt a biztonságos közlekedést szolgálta számomra, irányt mutatott a bevetések során a közlekedéshez, hogy legalább az egyik kezünkkel védjük az alsó vagy felső testünket (pl. belógó építészeti- és épületgépészeti elemektől). Másrészt megismertem a vezetővonal követést, hogy hol haladok el, pl. sima fal vagy csempézett fal, lambériás szekrénysor mentén. A hangnál már kitértem arra, hogy a helyes iránymeghatározásnak, illetve irányfelvételnek mekkora a jelentősége a munkánk során, így a vezetővonal követésnél is érvényes ez a megállapítás. Azt hiszem a bemutatott képességek, módszerek jelentőségét kedvezőtlen látási viszonyok közötti bevetések során nem kell külön kiemelnem. Összefoglalás és következtetés Napi szinten kiemelt igényként jelentkezik, hogy felkészüljünk a tűzoltás, műszaki mentés során bekövetkezett, kedvezőtlen látási viszonyok között történő biztonságos, balesetmentes tájékozódásra- és közlekedésre segédeszközök nélkül is. Tanulmányomban vizsgáltam az érzékszervek útján történő tájékozódás- és közlekedés módszerét, annak érdekében, hogy miként lehet integrálni az ún. vakos közlekedést a szakmánkba, ha már kedvezőtlen látási viszonyok között kell beavatkoznunk segédeszköz nélkül. A tanulmány készítése során mindenekelőtt az a cél lebegett a szemem előtt, hogy melyek azok a módszerek, amelyek ténylegesen integrálhatóak a szakmánkba, és alapul szolgálhatnak egy módszertani útmutatónak is. Ebben szerencsém is volt, mivel képzőim rövid idő alatt megértették szinte tűzoltóként gondolkodtak mi az a módszer, amit fejleszteni, és mi az, amit oktatni kell részemre. A tájékozódás és közlekedéstanítás szakemberei törekedetek arra, hogy megtanítsák a kísérleti tréningen azokat a technikákat, amelyek segítségével teljesen önállóan, magabiztosan és nem utolsó sorban biztonságosan képes legyek eligazodni ismert útvonalakon, illetve idegen útvonalon, ismeretlen környezetben is feltaláljam magam. Ennek érdekében először olyan technikákat kellett elsajátítanom, mint pl. látó vezetővel való közlekedés, védő tartások, követés (tapintható, hallható támpontok alapján), leesett tárgyak keresése, szoba feltérképezése, tájékozódás belső terekben. Tapasztalataim alapján elsősorban azt javaslom, hogy a kísérletet tovább kell folytatni, majd ezzel párhuzamosan készüljön egy útmutató képekkel, mint a szerelési szabályzat esetében. Ezt követően országosan képezzenek ki a szolgálatparancsnokok és helyettesek közül ún. tűzoltó tájékozódási- és közlekedési szakembereket, az Intézmény tájékozódás- és közlekedés tanárainak bevonásával. Ezzel a javaslattal biztosítottá válhat az oktatók (trénerek) köre. További javaslatom, hogy egyrészt az alapfokú képzés, másrészt az éves képzés része legyen a tájékozódás- és közlekedés vakos módszertana. Biztosan és határozottan állíthatom a tréningek alapján, hogy munkámmal a jövőben elősegítem egyrészről a biztonságos, balesetmentes beavatkozást kedvezőtlen látási viszonyok között, másrészről egy módszertani alapokra helyezett útmutató elkészítésének alapjait tettem le, mellyel az alapvetően szükséges 5-7 éves gyakorlati idő rövidíthető le a megfiatalodott állomány számára. Erdélyi István tű. őrnagy Fővárosi Tűzoltóparancsnokság Tűzoltási, Mentési és Katasztrófaelhárítási Főosztály A Dr. Balogh Imre évi pályázat, tűzoltás műszaki mentés kategóriában I helyezett tanulmányának teljes anyagát a www. vedelem.hu honlapon olvashatják. 52 KUTATÁS szám VÉDELEM

53

54

55

56