ABC RAJZ KEZDŐKNEK ÉS HALADÓKNAK SZUNYOGHY ANDRÁS

Átírás

1 RAJZ ABC KEZDŐKNEK ÉS HALADÓKNAK SZUNYOGHY ANDRÁS

2 Drawing ABC András Szunyoghy How do we have to think? What do we have to look at? These are the main questions when we start to draw something. This book explains the basic steps of the drawing and help all those who would like to get aquinted with the world of drawing. Hardcover with jacket 196 pages, 240x320 mm, over 400 drawings

3 74

4 Alátámasztott drapériáról akkor beszélünk, ha a lepel egyegy tárgyra kerül. A tárgy formája természetesen felismerhető a lepel alatt, bár ez függ a lepel anyagától is: egy finom selyem alatt szinte látszik a letakart tárgy, míg a durvább textilek kevésbé juttatják érvényre formáját. A drapéria anyaga meghatározza a redők alakulását is. Egy hegyes tárgyon a redők tömege kúpos, de miután a lepel eléri a talajt, az anyag minden szabály nélküli tömeggé válik, esetlegesen alakul a formája. Gömbös alátámasztásnál is érzékelhető a tárgy formája a gömb palástjának a legkiemelkedőbb pontjáig, azon túl kúpos a redőzés. Kör alakú asztallapon a borítás simasága jelzi az asztal karakterét, de a lelógó részek ráncai kúpos formát mutatnak. A szögletes asztal négy sarkánál kúposan zuhan le a lepel. Az odavetett drapéria szabály nélküli, csupán az esetlegesség alakítja. Egy-egy csendélet esetén a drapéria beállításával gazdagodik a látvány, mivel az alátámasztott drapériák lelógó részeinél minden esetben öntörvényű alakzatok keletkeznek. 75

5 TÓNUSOZÁS. Ha elkészült a rajz, meg kell állapítani, hogy a képen hol milyen erős tónus látható. Ez már csak azért is szükséges, mert nagyon sok rajz úgy készül, hogy a tárgyak tónusozása után a háttér, a környezet fehér marad. A fehér háttér konkurál a tárgyakon lévő fehér foltokkal, ami hamissá teheti a rajzunkat. Olyan ez, mintha félbe hagytuk volna a munkát. A tónusozásnál a tónusok egymás közti rangsorát is meg kell állapítani. Segít, ha hunyorítva vizsgáljuk a látványt, így eltűnnek a figyelmet elterelő, apró részletek. Először mindig a legsötétebb foltokat rajzoljuk be, a tónusokat rajzolás közben hangoljuk egymáshoz. Tudni kell, hogy a foltoknak konkrét határa van. A feketéket tesszük le először, feltételezve, hogy van vetett árnyék, ami mindig sötétebb az önárnyéknál. (Ez persze csak akkor igaz, ha a tárgy színe megegyezik az asztal vagy a talaj színével. Egy fehér alapon álló fekete vázáról mindez nem mondható el.) A rajzoknál színesebbek az úgynevezett kontrasztos rajzok, amik világos és sötét foltok egymás mellettiségéből erednek. A tárgyakon az önárnyékban megjelenik a reflex. A vetett árnyék és az önárnyék szétválasztásán a reflex világos foltja segít. A reflex foltjában sok esetben a visszaverődést előidéző tárgy színe is látható. Vetett árnyék: Ha egy tárgy vetett árnyéka két különböző irányba futó síkon látható, akkor a tónusuk is eltér, az egyik sötétebb lesz a másiknál. 88

6 AZ ELKÉSZÜLT RAJZ PONTOSSÁGA A TÁRGYAKAT ÖSSZEKÖTŐ ÉRINTŐK SEGÍTSÉGÉVEL IS ELLENŐRIZHETŐ 91

7 Az arcon három, egymással teljesen megegyező méretű egység különíthető el: a hajtő és a szemöldöktengely közti szakasz, a szemöldöktengely és az orr alatti rész közötti távolság, illetve az orr alatti és az áll alatti részig lévő méret megegyezik. A szemöldöktengely és az orr alatti rész párhuzamosai között van a fül. Ezt érdemes megjegyezni, hiszen a továbbiakban egy, a középiránytól elmozdult fej ellipszisívei segítenek megállapítani a fül helyzetét. Ha a ceruzát ráhelyezzük a két fülcimpát összekötő képzeletbeli egyenesre, rögtön látszik, hogy az orr alatti tengely a rátartott egyenes alatt vagy fölött van-e. Így könnyen megállapíthatjuk, hogy milyen nyíltságúra kell az ellipszist rajzolni. Ha sikerül megrajzolni a fülcimpát összekötő egyeneshez képest az ellipszist, amin az orr alatti rész található, akkor már sokkal könnyebb a dolgunk: a kapott ellipszisívvel párhuzamos ellipszisívek a szájtengely, a szemtengely és a hajtő vonala is. 100

8 Szunyoghy: Rajz ABC Kossuth Kiadó Már a gömb rajzolásánál szó esett arról, hogy a fény egy ponton világos foltot varázsol a tárgyra, de azon a jól behatárolható ponton túl fokozatosan sötétedik a tónus. A fejnél is szinte ugyanez játszódik le, azzal a különbséggel, hogy itt-ott kiugrik a felületről valami: egy orr vagy száj, a szem vagy a fül. Ezek a finom dombocskák lágy formák, és ezeknek a nagyon finom plasztikáknak meg kell tudni rajzolni az épphogy eltérő szürkéit. Ezek a foltok, tónusok logikusan következnek, és ezt a logikát a rajzolásnál érezni kell, különben össze-vissza esnek a fények, a rajzunk pedig menthetetlenül széthullik. A fej tónusozásakor ügyelni kell arra, hogy az egy irányba mutató síkok tónusa megközelítően azonos legyen. Ha világos a homlok, akkor legyen az az orrnyereg is, de világos a szemhéj, az arc szem alatti része, a bajusz területe, az alsó ajak és az áll középső része. Sötétebb tónusú szokott lenni a halántéki rész, az arc egyik oldalsó része, a szem körüli területek, az orrtő alatti rész, a felső ajak, illetve az alsó ajak alatti rész. 119

9 Az eddig tanultak szerint az üres papíron meg kell adni egy méretet, amihez aztán a többit hasonlíthatjuk a modellen és a rajzon egyaránt. Az akt esetében legcélszerűbb a fej méretének meghatározása. Ezután már egyszerű megállapítani, hányszor fér bele a fejméret a test méretébe: az alsó és felső határokkal körülbelül jelöljük ki a rajzlapon a rajzolandó akt nagyságát. Az így nyert távolságot kell felosztani aszerint, hogy a fej, amit előzőleg lemértünk, hányszor fér bele. Ez az arány kor és nem szerint változik. A gyermek testének arányai a kor függvényében változnak: minél kisebb a gyermek, annál nagyobb a feje, tehát a fejméret annál kevesebbszer fér bele a testméretbe. A férfi és női test közötti eltérés már az arányoknál megmutatkozik: a nők fejmérete 6-7-szer (esetleg 7,5-szer) fér bele a teljes alak nagyságába, míg férfiaknál 7-8-szoros az arány. Az első fejméret mindig a mellbimbók magasságában van, férfiaknál, nőknél egyaránt. Illik tudni, hogy a váll szélességébe a szegycsonttól vízszintesen mindkét irányba egy-egy elfektetett fejméret fér el. 124

10 A rajzlapon be kell jelölni a test két legszélső pontját. Meg kell mérni a hasfal legkiugróbb részének a távolságát a térdtől. Be kell jelölni a test legkiugróbb részének a távolságát a vádlitól. 144

11 Ajánlom, hogy mindenki készítsen magának egy szürkeskálát, amelyen a fehértől a feketéig, tíz négyzetben szerepel az összes tónusátmenet, amire szükségünk lesz. A skálát a modell felé tartva megállapíthatjuk, milyen erős a modellen látott tónus. (A könyv melléklete egy nyomdai úton előállított szürkeskála.) Szunyoghy: Rajz ABC Kossuth Kiadó Szunyoghy: Rajz ABC Kossuth Kiadó 150

12 LAVÍROZOTT TECHNIKA. Talán a legszebb, legváltozatosabb, leggazdagabb rajzolási mód. Elsősorban ecsettel dolgozunk, és már a festés örömeit ízlelgethetjük alkalmazásával. A tust vízzel hígítjuk, ezért ajánlatos egy palettaként működő papírlap használata, amin vízzel keverjük a tust, és rögtön látjuk a kikevert szürke erejét, tónusát. A kikevert szürkéről tudni kell, hogy száradás után még veszít az erejéből. A festéshez használt bevizezett, jól átáztatott papírlapot a rajztáblára papír alapú, enyves ragasztószalaggal kell felragasztani. Amikor a papírlap megszáradt, kifeszül. Ha nem feszítjük fel a papírunkat és úgy festünk rá, akkor száradás után a kép hullámos lesz. Ilyen esetben a rajzlap üres hátoldalát nedvesítsük be szivaccsal, ügyelve arra, hogy víz ne érje a festett oldalt. Majd a bevizezett lapot feszítsük fel a rajztáblára és rögzítsük ragasztószalaggal. Száradás után a már sima papírt levágjuk. A vágást ajánlatos vonalzóval és a papír szélei felé (kifelé) végezni, nehogy a kés megszaladjon a fa erezete miatt, és sérülést okozzon a rajzon. 167