Szennyvízelvezetés és tisztítás konstrukció KEOP Útmutató RÉSZLETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

Átírás

1 Szennyvízelvezetés és tisztítás konstrukció KEOP Útmutató a RÉSZLETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ érvényes: március 6-tól A projektek az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap társfinanszírozásával valósulnak meg. 1

2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés Összefoglaló A projektgazda bemutatása Háttér, környezet Érintett földrajzi terület bemutatása A terület közigazgatási lehatárolása A terület természeti környezete Jellemzı településszerkezet Gazdasági-társadalmi környezet bemutatása Demográfiai helyzet, tendenciák Gazdasági társadalmi jellemzık, tendenciák A fejlesztés szükségszerőségének ismertetése A probléma és a fejlesztési igény meghatározása Helyzetértékelés Keresleti igények jellemzése Fejlesztési igény Célkitőzések A célkitőzések meghatározása Eredményindikátorok Változatelemzés Elemzések a végsı változatok meghatározása érdekében A már elvégzett változatelemzések bemutatása Koncepcionális változatok összehasonlítása A végsı változatelemzés változatai A végsı változatelemzés módszere A projekt nélküli eset leírása Mőszaki leírás Költségek, bevételek és hasznok becslése Egyéb releváns szempontok A, B, C projektváltozatok A változat leírása, mőszaki ismertetése Költségek becslése További értékelési szempontok szerinti leírás A változatok értékelése, kiválasztott változat meghatározása A kiválasztott változat részletes ismertetése Részletes mőszaki ismertetés Mőszaki leírás Outputindikátorok Intézményi, mőködtetési, üzemeltetési elemzés

3 6.2.1 A beruházás tulajdonjogi kérdései Mőködtetés, üzemeltetés A projekt hatásai A projekt jelentıs hatásai A projekt környezeti fenntarthatósága Az esélyegyenlıségre gyakorolt hatások A kiválasztott változat pénzügyi és közgazdasági költség-haszon elemzése A költség-haszon elemzés általános feltételezései Pénzügyi elemzés Pénzügyi költségek becslése Pénzügyi bevételek becslése A projekt pénzügyi teljesítménymutatói A megítélhetı támogatási összeg meghatározása Pénzügyi fenntarthatóság vizsgálata Közgazdasági költség-haszon elemzés A projekt közgazdasági költségeinek becslése A projekt hasznainak becslése Közgazdasági teljesítménymutatók Érzékenységvizsgálat és kockázatelemzés Érzékenységvizsgálat Kockázatelemzés Cselekvési terv a projekt megvalósítására A projekt irányítási struktúrája Elıkészítettség és intézkedési terv Ingatlanszerzés, tulajdonjog Egyéb feladatok Kommunikációs terv Kockázatkezelési stratégia Közbeszerzési/beszerzési terv Ütemtervek Mőszaki/végrehajtás, intézkedési terv, lebonyolítási terv Kifizetési ütemterv Fajlagos beruházási költségek összefoglaló táblázata Rövidítések A tanulmány mellékletei Segédlet az adatlap Környezeti fenntarthatósági fejezetének kitöltéséhez Segédlet az adatlap Esélyegyenlıségi fejezetének kitöltéséhez

4 Bevezetés A as programozási idıszakra a projekttervezés és végrehajtás módszereit az ISPA/Phare és a Kohéziós Alap, illetve a Strukturális Alapok tapasztatai mentén továbbfejlesztette és alkalmazza a támogatási intézményrendszer, annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló EU forrásokat teljes mértékig és hatékonyan fel lehessen használni. Az elıbbiek alapján kialakított, a as támogatási idıszakra vonatkozó jogszabályok 1 határozzák meg a projektkiválasztás lehetséges módjait és a kiválasztás egyes lényeges lépéseit. A vonatkozó jogszabályok alapján kidolgozott egyes pályázati kiírások, útmutatók és mellékleteik tartalmazzák a benyújtandó projektjavaslat részletes tartalmi követelményeit és eljárásokat mind a pályázat elbírálására, mind a késıbbi fázisokra (támogatási szerzıdés, projektfejlesztés, mérföldkövek, jóváhagyás, kifizetés, ellenırzés, második fordulóra történı benyújtás) vonatkozóan. Kétfordulós pályázat esetén a projekt elıkészítés a finanszírozásához igényelt támogatás elıfeltétele többek között a projektjavaslat Elızetes Megvalósíthatósági Tanulmányának (EMT) elkészítése, a pályázati kiírás szerinti EMT útmutató és sablon alapján. A megítélt elıkészítési támogatást követıen a következı fontos mérföldkı a projektfejlesztésben a részletes megvalósíthatósági tanulmány kidolgozása. A köztes RMT kidolgozásához már szükséges a tervezıktıl, környezetvédelmi szakértıktıl megfelelı input, pl. legalább tanulmánytervek, elvi engedélyes tervek (ha ilyen is van). Ezek alapján születik meg az RMT támogatási szerzıdés szerinti minıségbiztosítását célzó változata. Ennek már tartalmaznia kell jelen útmutató és a kapcsolódó sablon minden fejezetét, de nem kell megegyeznie a pályázati dokumentációban késıbb leadásra kerülı végsı RMT-vel. A minıségbiztosításra leadott RMT értékelésének két célja van: támogatást nyújtson a pályázónak a projektfejlesztéshez, megítélje, hogy az RMT kidolgozottsága megfelelı-e az elıkészítési támogatási szerzıdés szerinti kifizetéshez. Ha az ellenırzésre benyújtott RMT még annyira kidolgozatlan, hogy a változatelemzés helyességét vagy a kiválasztott változat mőszaki, pénzügyi jellemzıit nem lehet megítélni, akkor a köztes RMT-t újra át kell dolgozni. Ha a benyújtott köztes RMT alapvetıen megfelel, belıle a projekt megítélhetı, de további kiegészítésre, módosításra szorul, akkor az RMT ellenırzése befejezıdik. A kiegészítési, módosítási javaslatot a projektgazdának be kell építenie a végsı RMT-be. A fentiek alapján az RMT változatai: o o köztes RMT, a pályázat részeként benyújtott végleges RMT (továbbiakban: RMT) 1 255/2006. (XII.8.) Korm. rendelet a as programozási idıszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvetı szabályairól és felelıs intézményeirıl; 16/2006. (XII.28) MeHVM-PM együttes rendelet a as programozási idıszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól 4

5 Nagyprojektek esetén (teljes beruházási költség 25 millió felett 2 ) az RMT-bıl kell készíteni az RMT részletes összefoglalót. Az útmutató és sablon célja, hogy a részletes projektjavaslatok RMT-a egységes formátummal és hasonló színvonalon álljon elı. Ez egyrészt megkönnyíti a beérkezı részletes projektjavaslatok értékelését azáltal, hogy az egységes szerkezető dokumentumok áttekintése és értékelése kevesebb idıt vesz igénybe; másrészt felsorolja a legszükségesebb tartalmi elemeket, annak érdekében, hogy az értékelık és bírálók a megfelelı információ birtokában dönthessenek a részletes projektjavaslat támogatásáról, adott esetben egymással versengı projektek rangsorolásáról. Fontos, hogy a projektjavaslat kidolgozói minden kérdésre kitérjenek, és a kért adatokat, információkat közöljék a bírálóval a RMT-ban, de figyelembe kell venni azt is, hogy jelentısen eltérı típusú projektekre kell az RMT-t készíteni. A pályázati felhívás alapján a következı típusú projektek különíthetık el: szennyvízelvezetési és kezelési infrastruktúrával nem rendelkezı szennyvízelvezetési agglomerációban a jogszabályi elıírásoknak megfelelı győjtıhálózat és szennyvíztisztító kapacitás kiépítése, beleértve a szennyvíziszapra vonatkozó megfelelı megoldást is és a gazdaságosan nem csatornázható települések, településrészek egyedi szennyvízkezelési megoldásait is; ennek alváltozata, ha több szennyvízelvezetési agglomeráció nyújt be pályázatot szennyvízelvezetési és kezelési infrastruktúrával már rendelkezı szennyvízelvezetési agglomerációban o o o a jogszabályi elıírásoknak megfelelı győjtıhálózat kiterjesztése és szennyvíztisztító kapacitás bıvítése, kiépítése, korszerősítése, beleértve a szennyvíziszapra vonatkozó megfelelı megoldást is és a gazdaságosan nem csatornázható települések, településrészek egyedi szennyvízkezelési megoldásait is, meglévı hálózat rekonstrukciója; a jogszabályi elıírásoknak megfelelı győjtıhálózat kiterjesztése és a gazdaságosan nem csatornázható települések, településrészek egyedi szennyvízkezelési megoldásait is; hatósági kötelezésnek megfelelı szennyvíztisztító korszerősítés, ezeknek alváltozata ha több szennyvízelvezetési agglomeráció nyújt be pályázatot önálló iszapkezelı vagy hasznosító beruházások, térségi iszap hasznosító telepek létesítése A RMT szerkezetének meg kell egyeznie az útmutató szerkezetével (ehhez a sablon ad segítséget). Ha az adott projekt esetében egyes pontok nem relevánsak, akkor az RMT készítése során jelezni kell, hogy az adott projekt típusa miatt egyes pontok, illetve táblázatok nem relevánsak, ezért nem fejti ki a pályázó /2006/EK rendelet 39. cikk 5

6 Az egyes pontoknál általában a megjelölt módszert kell alkalmazni. Az ajánlott módszerek azonban az adott projektjavaslat sajátosságainak figyelembe vételével más módszerre cserélhetık. Ez utóbbi esetben az alkalmazott módszert részletesen be kell mutatni. Fejezetek (cím, alcím), táblázatok nem hagyhatóak el; ha a tanulmány készítıje szerint a projektjavaslatra nem vonatkozik az adott fejezet (cím, alcím), táblázat, akkor azt az adott helyen kell jelezni, és megfelelı indoklást kell adni. Minden, az RMT készítéséhez felhasznált háttértanulmányra pontosan (készítı, dátum, megrendelı, kiadó, megjelenés dátuma, URL cím, stb. feltüntetésével) kell hivatkozni. Amennyiben a háttértanulmány nem elérhetı, az RMT-ben hivatkozott megállapításokra vonatkozó részeit, de legalább a tanulmány rövid kivonatát (pl. abstract, vezetıi összefoglaló) csatolni kell. RMT sablon és az RMT útmutató kapcsolata A sablon elkészítésének célja volt, hogy a jelen útmutató mellett további segítséget nyújtson a részletes megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséhez. További cél volt a beérkezı projektjavaslatok értékelésének megkönnyítése, ezért a sablon használata kötelezı, annak figyelembevételével, hogy a projekt sajátosságainak megfelelıen a sablon további táblázatokkal bıvíthetı, illetve az esetlegesen nem releváns táblázatok indoklással elhagyhatók. A sablon teljes mértékben az útmutató logikai szerkezetét követi, így annak minden címsora megtalálható sablonban. Ennek következtében nincsenek a szövegben kereszthivatkozások az útmutatóra, hiszen a címsorok számozása alapján egyszerő a sablon és az útmutató kölcsönös megfeleltetése egymásnak. A sablon az alábbiak szerint épül fel: o o Az útmutatóban ismertetett tartalom szerinti címsor; Kitöltendı táblázat. A sablon kötelezı táblázatain kívül bárhol alkalmazható tetszıleges szerkezető kiegészítı táblázat vagy kiegészítı leírás amennyiben ez a megértést segíti és nem növeli feleslegesen a tanulmány terjedelmét. EMT és RMT közti kapcsolat Átfedés a két megvalósíthatósági tanulmány között alapvetıen a változatelemzést tartalmazó fejezetig (1-5. fejezet) van. Jelentısebb eltérés a projektgazdát bemutató fejezetben és a változatelemzési fejezetben lehet. A projektgazda változtatása a projektfejlesztés során megengedett. Az RMT-ben kevesebb elkészült EMT esetében az ott bemutatott változatok közül kiválasztott néhány változat, illetve a támogató által kijelölt vizsgálandó egyéb opciók részletesebb elemzését kell bemutatni. 6

7 Fontos, hogy a pályázónak lehetısége van a projektfejlesztés során megszerzett új információk alapján, a változatelemzés részeként új, az EMT-tıl eltérı változatok vizsgálatára is, betartva az alábbi szempontokat: - a változatelemzésnek kiindulópontként kell kezelnie az agglomerációs besorolásokat rögzítı 25/2002 (II.27.) Korm. rendelet elıírásait vagy az azt kiegészítı VKKI jóváhagyást: a vizsgált változatokban szereplı települések/településrészek körét ezekbıl kiindulva kell meghatározni. Ha a pályázatban érintett szennyvíz agglomeráció több települést is tartalmaz, és közöttük hálózati kapcsolat még nincs, akkor vizsgálni kell, hogy költséghatékonysági szempontból valóban kedvezıbb-e a közös szennyvíztelep, mint a települések külön teleppel való kiszolgálása. - győjtıhálózat kiegészítését vagy kialakítását is magába foglaló beruházások esetén, ha az EMT-ben nem vizsgálták, akkor az RMT-ben szükséges a gazdaságosan nem csatornázható települések, településrészek lehatárolását is vizsgálni, - az EMT-ben meghatározott célkitőzések csak indokolt esetben csökkenthetık a projekt fejlesztés során. A részletes projektjavaslat elbírálásához szakmai háttérként, indoklásként az RMT szolgál, ezért kiemelten fontos, hogy a sablont és az útmutatót követı RMT alapján a támogató teljes körő képet kapjon a projektjavaslat tartalmáról, elvárt eredményeirıl, költségeirıl, fenntartásáról és fejlesztésének lépéseirıl. Ezért szükség lehet minden az EMT-ben már esetleg ismertetett, a részletes projektjavaslatra is érvényes információ megismétlésére is (elsısorban a háttér, helyzetelemzés részeknél bemutatottakra). A költség-haszon elemzés (CBA) útmutató és az RMT útmutató közti kapcsolat Az RMT tartalmazza azokat a fejezeteket, ahol a költség-haszon elemzés különbözı részeinek eredményeit be kell mutatni. A költség-haszon elemzés elvégzését támogatja a Módszertani útmutató költség-haszon elemzéshez, 2009 címő dokumentum (a továbbiakban: CBA útmutató), mely összefoglalja a költség-haszon elemzés módszertanát általánosan, továbbá az egyes támogatási konstrukciókra vonatkozó sajátosságokat. Az RMT sablon tartalmazza a költség-haszon elemzési részekben minimálisan kitöltendı táblázatokat. Az RMT útmutató a költség-haszon elemzési részek általános módszertani követelményeit nem részletezi, hanem hivatkozik a CBA útmutatóra. Az RMT útmutató a költség-haszon elemzési részeknél néhány fontos magyarázatot, követelményt megad, ezek együttesen alkalmazandók a CBA útmutatóban meghatározottakkal. A jogszabályi elıírások alapján az egyes projektek összes beruházási költségük, valamint jövedelemtermelı mivoltuk alapján különbözı csoportokba sorolhatók. Az 1 meur alatti összberuházási költségő projektek esetén a költség-haszon elemzésben lényeges egyszerősítéseket lehet tenni. Az érvényben lévı pályázati kiírás alapján a minimális támogatható projekt méret 330 mft, ami a jelenlegi tervezési árfolyamon az 1 meur határ felett van. Így jelen útmutató nem tér ki ezekre az egyszerősítésekre. Szintén egyszerősíteni lehet a költség-haszon elemzés módszerét, ha a projekt összes beruházási költsége 25 meur alatt van és nem jövedelemtermelı. Az érvényben lévı pályázati kiírás szerint azonban minden támogatható projekt jövedelemtermelı. Így jelen útmutató ezekre az egyszerősítésekre sem tér ki. 7

8 A költség-haszon elemzéshez kapcsolódó számítási táblázatokat képletezett excel formátumban elektronikusan csatolni kell, mind a köztes RMT-hoz, mind a pedig a RMT-hoz. A nagyprojektek esetén az elfogadott RMT részletes összefoglalóját a pályázat hazai pozitív elbírálását követıen az Európai Bizottságnak is be kell nyújtani. E dokumentum alapján hagyja jóvá az Európai Bizottság a projekt támogatását. A köztes RMT és RMT kapcsolata A 2. fordulóra benyújtandó részletes projektjavaslat részeként már egy, a köztes RMT-hez képest aktualizált RMT-t kell benyújtani, hiszen az RMT-hez szervesen kapcsolódik az elektronikus és a papíralapú pályázati adatlap kitöltése, mely a részletes projektjavaslatról a legfontosabb információkat tartalmazza, ennek azonban összhangban kell lennie az RMT tartalmával. A következıkben részletesen bemutatjuk, hogy mit kell ismertetni, véglegesíteni az RMT jóváhagyása, valamint a második fordulós projektdokumentáció részeként. A köztes RMT-hoz változtatási jegyzéket szükséges csatolni, mely az EMT-hoz képest tett fıbb, tartalmi változásokat tartalmazza a változás okát megjelölve. A második fordulóra benyújtott végleges RMT-hoz a vezetıi összefoglaló részeként egy áttekintést kell adni, hogy az RMT az EMT-hez képest és a jóváhagyott RMT-hez képest hogyan változik. Nagy projektek esetén a Brüsszeli jóváhagyásra benyújtott Támogatási Kérelem mellékletében az RMT részletes összefoglalónak ezt a részt nem kell tartalmaznia. Az egyes fejezetekre vonatkozóan a két RMT között csak a kidolgozottság és az alátámasztottság mértéke különbözhet. A projektgazda bemutatásánál a köztes RMT-ben még elegendı a tervezett megállapodásokról írni és megállapodástervezetekkel alátámasztani az írottakat. Az RMT alapvetıen megegyezik a köztes RMT-vel, lényeges eltérés attól nem lehet. Ha a változtatás említésre méltó, akkor itt a megváltoztatott formát kell leírni és a változtatás indoklását a vezetıi összefoglalójában kell leírni. A hátteret és környezetet valamint a fejlesztés szükségszerőségét ismertetı 3. és 4. fejezet alapvetıen meg kell, hogy egyezzék mindkét RMT-ben. A változatelemzési fejezet a köztes RMT-ben az EMT-re épül, de annak jelentıs módosítása is lehet. A két RMT-ben azonban ennek a fejezetnek alapvetıen meg kell egyezni, kivéve, ha a köztes RMT-re tett továbbfejlesztési javaslatok alapján a módosításra szükség van. A kiválasztott változat részletes ismertetése a két RMT között a tervezés, a környezetvédelmi vizsgálatok eredményeinek, és az üzemeltetésre vonatkozó megállapodások beépítése miatt térhet el. A kiválasztott változat pénzügyi és közgazdasági költség-haszon elemzését a köztes RMT-ben a kiválasztott változat leírásához illeszkedıen kell elkészíteni, a CBA Útmutató adott projekttípusra vonatkozó teljeskörő részletezésével. 8

9 A második pályázati fordulóra a pontos tervezési adatokkal, tervezıi költségbecslés alapján javítani és bıvíteni szükséges a jóváhagyásra benyújtott RMT-t (elsısorban mőszaki tartalom és lebonyolítási fejezetek), ill. a tervezés során adódó pontos beruházási és mőködési költség adatokkal pontosítani kell a költség-haszon elemzést. A jóváhagyott RMThez képest jelentıs eltérések már nem lehetnek. Az eltéréseket magyarázni szükséges a végleges RMT vezetıi összefoglalójában. A cselekvési terv a megvalósításra c. fejezetet a köztes RMT-ben csak áttekinti a támogató, de az RMT véglegesítése során ez a fejezet még lényegesen változik. Itt ki kell térni arra, hogy az egyes feladatok az EMT-hez képest hogyan haladtak elıre, milyen lépések vannak hátra, ezeket milyen ütemben tervezik megvalósítani. A 2. fordulóra benyújtott RMT-nek pontos és részletes információt kell tartalmaznia a projekt lebonyolításáról (ütemezés, szervezet, stb.) annak érdekében, hogy a bíráló bizottság megítélhesse a pályázati kiírás, illetve az elıkészítésre vonatkozó támogatási szerzıdésben, vagy az elıkészítés folyamán korábban rögzített feltételeknek való megfelelıséget, különös tekintettel arra, hogy ez a 2. pályázati fordulót követıen megkötött támogatási szerzıdés része lesz. Egyebek Fontos, hogy minden esetben a 2. fordulóra vonatkozó pályázati kiírás feltételeinek feleljen meg a bemutatott részletes projektjavaslat. A KEOP projektek értékelésében is mint minden, az Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként megvalósuló operatív programban kiemelt szerepet kapnak a horizontális értékelési szempontok. A vonatkozó, pályázati útmutató részeként csatolt ún. horizontális útmutató szerint tett vállalásokat a projektgazdának az RMT-ben alá kell támasztania. A projektgazdára vonatkozó horizontális szempontokat a szervezetet bemutató fejezetben (2.1), a projektfejlesztés és megvalósításkor alkalmazott elveket, horizontális célokat a fejlesztés céljánál (4.2) kell vázolni. 1 Összefoglaló A részletes projektjavaslat általános, rövid vezetıi összefoglalása. Az összefoglaló készítésének célja, hogy rövid, átfogó képet adjon a projekt alternatíva kiválasztásának folyamatáról, a megoldandó problémáról, a javasolt projekt mőszaki tartalomról, költségvetésrıl, és a megvalósítás tervezett ütemezésérıl. Az összefoglaló terjedelme korlátozott, legfeljebb 5-10 oldal. Javasolt vázlat: A megoldandó probléma rövid leírása, a megoldáshoz javasolt projekt típusa (4. fejezet alapján) Megoldási javaslatok és a változatelemzés eredményei, a változatok fajlagos beruházási és üzemköltségei (5. fejezet alapján) 9

10 Kidolgozásra javasolt változat mőszaki szempontból történı bemutatása és kritikus intézményi kérdések (6. fejezet alapján) A költség-haszon elemzés eredményének összefoglalása (7. fejezet alapján) A projekt lebonyolításának javasolt ütem- és intézkedési terve (8. fejezet alapján) Köztes RMT A fenti pontokat ki kell egészíteni Az EMT és az jóváhagyási RMT közötti eltérések leírásával RMT A fenti pontokat ki kell egészíteni egy összefoglalóval arról, hogy az EMT és a jóváhagyott RMT miben és miért tér el, továbbá a minıségbiztosítás által elfogadott RMT és a 2. fordulós pályázat részeként benyújtott RMT közötti eltérések jegyzéke és magyarázata 2 A projektgazda bemutatása A fejezet célja, hogy bemutassa: a projektgazda alkalmas és képes a projekt a megvalósításhoz kapcsolódó összes tevékenység ellátására, menedzselésére, ellenırzésére. Amennyiben a projektgazda nem azonos a projektmenedzsment szervezettel, ebben a fejezetben kell bemutatni a két szervezet közötti kapcsolatot. Jelen fejezetet a 6. pontban kifejtett projektváltozat szerint kell bemutatni. Továbbá az 5. pontban bemutatott minden változatnak a jelenlegi helyzetre vonatkozóan az itt leírtakon kell alapulnia. Be kell mutatni, hogy a projektgazda (azaz a projekt megvalósítója 3 ) az adott jogi, mőszaki, pénzügyi környezetben a pályázati felhívás és útmutató szerint jogosult és alkalmas a projekt megvalósítására. A projektgazdára vonatkozó alapadatokat a pályázati adatlap tartalmazza, itt csak a legszükségesebbeket kell megismételni, ill. a részletes kifejtést igénylı elemeket (pl. döntéshozatal folyamata) bemutatni. A projektgazda jogi státusza a támogatásra való jogosultság egyik szempontja. A projektgazda jogi formájának megjelölésén kívül röviden be kell mutatni, hogy a projektgazda milyen általános tevékenységeket folytat, ez milyen formában kapcsolódik a megvalósítandó projekthez, és miért a projektgazda pályázik a támogatásra. (Pl. a projektgazda jogszabályban elıírt kötelezettsége a tevékenység végzése, jogszabály írja elı számára a fejlesztést, üzemeltetıje egy adott, fejlesztendı közmőnek, stb.) A projekt elıkészítése és megvalósítása szempontjából releváns eljárási, képviseleti szabályokat, valamint döntési mechanizmusok menetét le kell írni: 3 255/2006 (XII.8.) Korm. rendelet 2. 1) bekezdés o) pont 10

11 szervezeti felépítés és mőködés, különös tekintettel a képviseletre feljogosított szervezet/személy képviseleti jogkörének, valamint ehhez kapcsolódó döntések meghozatalára feljogosított szervezeti egységek/személyek hatáskörének meghatározására. A kompetenciákat és szervezeti felépítést bemutató szervezeti ábrát csatolni kell. Ha társulás a projektgazda, akkor a társulás szervezetét kell leírni, még akkor is, ha az a köztes RMT-ben csak tervezet. A tagönkormányzatoknak csak a társulás szempontjából releváns egységeirıl kell szólni. Amennyiben a pályázó egy önkormányzat, ki kell térni a területi érintettségre, azaz a projekt során megvalósuló létesítmények üzemeltetésére vonatkozó szabályok, különös tekintettel a projekten kívüli települések területén megvalósuló beruházásokra (amennyiben van ilyen). Amennyiben a pályázó önkormányzatok együttmőködése, a pályázót, és a vonatkozó szerzıdéses struktúrát az alábbiak szerint be kell mutatni. Az önkormányzati társulás tervezett mőködési feltételeinek bemutatása a helyi önkormányzatok társulásairól és együttmőködésérıl szóló, évi CXXXV. törvény alapján történhet, a jogszabály 8.. (4) bekezdésben elıírtak szerint: a társulás neve, székhelye; a társulás tagjainak és a közös feladat- és hatáskör gyakorlásával megbízott neve, székhelye; a társulás által ellátott feladat, hatáskör, szolgáltatás, a közösen fenntartott intézmény vagy más szervezet megnevezése, valamint a döntéshozók delegálásának feltételei; a megállapodás idıtartama, és a tagok együttmőködési kötelezettsége figyelembe véve, hogy vonatkozó jogszabályok 5 éves fenntartási kötelezettséget írnak elı 4, illetve a költség-haszon elemzés 30 éves üzemeltetési/fenntartási idıszakot vizsgál, amelyet az együttmőködési megállapodásnak kezelnie kell; az önkormányzatok által vállalt pénzügyi hozzájárulás nem teljesítése esetén irányadó eljárás; a társuláshoz való csatlakozás és a társulási megállapodás felmondásának részletes szabályai, az elszámolás rendje társulási tag kiválása vagy a társulás megszőnése esetén, különös tekintettel a kivált társulási tag területén üzemelı létesítmény elemek tulajdonjogának rendezésére; a társulás ellenırzésének rendje; a társulásban foglalkoztatott személy alkalmazásának feltételei; intézmény, más szervezet közös fenntartására vonatkozó részletes rendelkezések; egyéb, a projekt végrehajtását érintı képviselı-testületi megállapodások. 4 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet

12 A finanszírozás szabályai: egyes tagok pénzügyi hozzájárulásának %-os aránya, a megoszlási hányad megállapítása során alkalmazott módszer (pl. a létesítmények bekerülési költsége alapján) a beruházás aktiválásának szabályai Amennyiben a pályázó a Magyar Állam mint közmőtulajdonos felhatalmazása alapján, saját nevében eljáró szervezet, vagy az együttmőködve az érintett települési önkormányzatokkal az alábbiakat kell bemutatni: Pontos tulajdonosi struktúra, Vagyonkezelıvel és/vagy felügyeleti szervvel tervezett/történt megállapodás struktúrája, tartalma, Be kell mutatni a települési önkormányzatok szerepére, együttmőködésére a díjpolitika alakulásában (összhangban a 6.2 pontban részletesen bemutatott üzemeltetési körülményekkel): Be kell mutatni a projektgazda jellemzıit az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) szintő horizontális politikák közül az esélyegyenlıség és a fenntartható fejlıdés vonatkozásában. (Pl.: környezetirányítási rendszer, esélyegyenlıségi terv megléte, stb. valamint ezek gyakorlati megvalósulásának fıbb jellemzıi). A horizontális vállalásokat az EMT-vel benyújtott adatlappal összhangban kell elkészíteni. Amennyiben több település szerepel a szennyvíz-agglomerációban, de nem mind vesz részt a projekt társulásban, akkor ennek okát ebben a fejezetben kell részletezni. Köztes RMT A leírásnak alapvetıen tervezett megállapodásokon, szervezeti módosításokon kell alapulnia. Társulás esetében az RMT jóváhagyáshoz a fent részletezett elemeket tartalmazó társulási megállapodás tervezetét be kell nyújtani (RMT mellékleteként). Konzorcium esetén a konzorciumi megállapodás tervezetét kell csatolni Ha a jóváhagyás idejére már érvényben lévı megállapodások vannak (pl. társulási megállapodás), akkor annak a módosítása szükséges lehet a minıségbiztosító véleményének figyelembevétele érdekében. RMT A köztes RMT-hez képest csak a végleges megállapodások miatt szükséges pontosítások jelenthetnek változást. 3 Háttér, környezet A fejezet célja a földrajzi, gazdasági, társadalmi és kulturális értelemben vett projektkörnyezet bemutatása. Az itt leírtaknak alá kell támasztaniuk a fejlesztés szükségszerőségét (4.2 pont), a költség-haszon elemzés háttéradatait (7. pont), továbbá azon társadalmi-gazdasági- környezeti elınyöket, amelyeket a projekt megvalósításával 12

13 szeretnének elérni. A fejezet tartalma meg kell, hogy alapozza a fejlesztésre vonatkozó, késıbbiekben levont következtetéseket, azonban fontos, hogy lényegre törı és terjedelmében korlátozott legyen. A környezet (földrajzi, gazdasági-társadalmi) bemutatásakor ismertetni kell a fejlesztés által közvetlenül érintett területet, ill. a fejlesztés tágabb hatásterületének jellemzıit is. Az indokoláshoz felhasználható a szomszédos földrajzi egységgel vagy országos, regionális adatokkal, mutatókkal való összehasonlítás. Az útmutató alapján kötelezıen szerepeltetteken felül térképek, ábrák, grafikonok alkalmazása ajánlott. 3.1 Érintett földrajzi terület bemutatása A fejezetben az érintett földrajzi területet a jogszabályban meghatározott szennyvízelvezetési agglomeráció határozza meg. A közvetlenül érintett területeket az EMT vagy köztes RMT készítése során kijelölt gazdaságosan csatornázható települések és településrészek jelentik. Amennyiben az EMT-ben meghatározott terület az RMT kidolgozás során módosul (pl. további települések csatlakozásával), vagy az EMT-ben nem igazolták az agglomeráció lehatárolását, akkor ezt a köztes RMT-ben kell megadni. A változtatást indokolni kell a fejlesztés szükségszerősége (4. fejezet) és a változatelemzés (5. fejezet) alapján. Ha az RMT-jóváhagyás a tervezett változtatást visszaigazolja, akkor az egységes fejlesztési terület eléréséhez szükséges lépéseket az RMT véglegesítéséig végre kell hajtani A terület közigazgatási lehatárolása A sablonban található táblázat kitöltésével ismertetni kell a fejlesztés által érintett földrajzi területet (régió, megye, kistérség, települések felsorolása). Amennyiben a projekt több települést, kistérséget, megyét, ill. régiót érint, új sorokat kell illeszteni a táblázathoz. Amennyiben az elızetes megvalósíthatósági tanulmányban meghatározott terület a részletes megvalósíthatósági tanulmány kidolgozása során módosult, be kell mutatni a változás okait, a megváltozott helyzet elınyeit, hátrányait, kockázatait A terület természeti környezete Szöveges formában ki kell térni a természeti környezet jellemzıinek ismertetésére. Be kell mutatni az érintett terület geomorfológiai, geológiai, vízrajzi (felszíni és felszín alatti vízbázisok), éghajlati (csapadékok) és ökológiai (NATURA 2000, védett természeti területek, védett fajok) viszonyait. Különösen ki kell térni azokra a tényezıkre, amelyek befolyásolhatják a projektterületen megvalósítható változatokat, mőszaki megoldásokat. mely részei találhatóak NATURA 2000 területen (amennyiben nincs ilyen terület, azt is írja le), pontos helyrajzi számot kell megadnia a beruházásban közvetlenül érintett, illetve azzal szomszédos NATURA 2000 terület esetén. mely részei magas talajvízállású területek 5, valamint mekkora ezeken a területen a belterületi népsőrőség (fı/km 2 ). Amennyiben a fejlesztés tartósan magas vízállású 5 azon területek, ahol a talajvíz felszíntıl számított legmagasabb szintje egy adott referenciaidıszakban nem haladja meg a 2,00 métert 13

14 területeket érint, a tartósan magas vízállást referencia mérési adatsorok bemutatásával igazolni kell. érint-e olyan településeket, amelyek a Vásárhelyi-terv keretében tervezett árvízi tározókkal határosak? a VKI (Víz Keretirányelv 60/2000 Európa Tanácsi Irányelv) szerint milyen vízgyőjtıhöz (részvízgyőjtı, tervezési részegység, alapegység, víztest) kapcsolódik milyen befogadókat érint, ismertesse a befogadók típusát (természetes/mesterséges vízfolyás), érzékenységét, a befogadó vízvédelmi területi besorolását, jellemzı minimális és átlagos vízhozamát (meglévı tisztító esetén a telepi bevezetés fölötti szakaszon) érzékeny, sérülékeny terület-e a vonatkozó jogszabályok alapján? ivóvízbázist veszélyeztet-e a projekt nélküli állapot esetén, ezen belül sérülékeny ivóvízbázist érintett-e, és ha igen, akkor hol? milyenek az építés szempontjából releváns földtani viszonyok a területen? Jellemzı településszerkezet Ismertetendı a pontban megadott területen található valamennyi belterület, valamint az azokon jellemzıen elıforduló településszerkezet (települések sőrősége, térbeli elrendezése, a beépítettség karaktere: falusias, kertvárosi, kisvárosi, lakótelep-paneles, lakóparkos, számszerősítve a jellemzı adatokat fı/km 2 stb.). Amennyiben a projekt érinti hátrányos helyzető kistérség 6 és/vagy önhibájukon kívül hátrányos helyzető önkormányzatok 7 területét, akkor ezt külön meg kell említeni. A projektterület egészét bemutató, a tervezett és a meglévı szennyvízelvezetési és -kezelési létesítményeket is feltüntetı átnézetes helyszínrajzot csatolni kell! A helyszínrajznak alkalmasnak kell lennie a tervezett beruházás fıbb létesítményelemének azonosítására, valamint alkalmasnak kell lennie a változatelemzés során figyelembe vett paraméterek (településszerkezeti, földrajzi jellemzık, bel- és külterületek lehatárolása, befogadók, telekfelosztás, lakóingatlanok elhelyezkedése stb.) egyértelmő azonosítására és a változatelemzés alátámasztására. Számszerősíteni kell a tervezett projektben résztvevı települések, településrészek távolságát a már meglévı és/vagy tervezett szennyvíztisztító teleptıl. A településszerkezet (kistérségi rendszernél szerkezetek) csatornázási-szennyvíztisztítási szempontból lényeges jellemzıit ismertetni kell. Ezen belül a beépítési jellemzık, szorosan kapcsolódva a domborzati viszonyokkal, felszíni vízfolyásokkal meghatározóak a célszerő csatornaüzem (gravitációs, nyomás alatti, vákuumos) megválasztására, a fajlagos (például ingatlanonkénti) csatornahossz mértékére, és ezzel a fajlagos beruházási és üzemeltetési költségek várható alakulására. Az esetleges egyedi szennyvízelhelyezések mint reális 6 311/2007 (XI. 17.) Korm. rendelet a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékérıl, ill. 240/2006 (XI.30) Korm. rendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, stb. településekrıl 7 Mindenkor a hatályos költségvetési törvény szerint 14

15 alternatívák megítéléshez be kell mutatni az egyes települések és csatornázási öblözetek népsőrőségi mutatóit (fı/km 2 ). Amennyiben a népsőrőség a jogszabályban elıírt küszöböt nem éri el 8, az egyedi szennyvízelhelyezési lehetıségeket külön vizsgálni kell a változatelemzés során. 3.2 Gazdasági-társadalmi környezet bemutatása A fejezet tartalma EMT, köztes RMT és RMT esetén alapvetıen megegyezik, azonban a projektfejlesztés során települések csatlakozása és/vagy kilépése esetén aktualizálni kell! Demográfiai helyzet, tendenciák Statisztikai mutatókkal (KSH adatok alapján) meg kell határozni a terület lakosságának demográfiai helyzetét és a prognosztizálható folyamatokat, tendenciákat (az érintett földrajzi terület teljes lakossága, népsőrőség, népességváltozás, a részletes projektjavaslat által érintett háztartások száma (legalább 20 évre visszamenıleg), korösszetétel, mortalitás, munkanélküliségi ráta). Amennyiben a tendencia stagnáló (a változás kisebb 2%-nál), részletes demográfiai ismertetés készítése nem szükséges. A népességváltozást az elmúlt 20 évben grafikonon is be kell mutatni. Az elemzést településenként külön-külön, majd az adatokat összesítve kell elvégezni. A fejezet összeállítása során figyelembe kell venni a 3.1 pontban bemutatott földrajzi környezetet. A sablonban szereplı táblázatos felsorolásban tételesen számot kell adni a területen található bel- és külterületek projekt által érintett lakónépességérıl, a lakások és egyéb lakóegységek számáról, valamint az elıforduló övezeti besorolásokról. Itt lehet bemutatni az elmúlt idıszakban megvalósult, illetve jelenleg megvalósítás alatt lévı jelentısebb ingatlanfejlesztéseket is. A fentiek alapján a népesség szám alakulására a vizsgált 30 éves idıszakra elırejelzést kell adni. A prognózist csak valós, mért trendadatokra lehet alapozni. A meglévı és rövid távon várható keresleti volumentıl jelentısen eltérı kapacitások kiépítése nem támogatható Gazdasági társadalmi jellemzık, tendenciák Konkrét, számszerő adatokkal be kell mutatni a lakosság jövedelmi viszonyait, egy háztartás nettó havi jövedelmét az elérhetı KSH adatok alkalmazásával. Ezen kívül be kell mutatni településenként az SZJA bevallások alapján készített jövedelem kimutatásokat. Ezek az adatok meghatározóak a keresett mennyiség elırejelzésében és a fizetıképességi vizsgálatok során. Amennyiben az országos átlagtól eltér az alábbiakat: a lakónépesség és az aktív keresık arányát, munkanélküliségi adatokat, mőködı vállalkozások számát, méretét, a helyben legjelentısebb ipari és mezıgazdasági vállalatokat, a turisztikai vonatkozásokat (kereskedelmi szálláshelyek számát) és ezek jellemzı elhelyezkedését a területen belül 8 A 26/2002. (II.27.) Korm. rendelet alapján. 15

16 valamint ezek kibocsátásának idıbeli alakulását (beleértve a szezonális jellegő kibocsátókat) az elmúlt néhány évben. Be kell mutatni azokat a társadalmi jellemzıket, amelyek lényegesen befolyásolhatják a beruházás kialakítását. Ilyen lehet oktatási és kulturális intézményekkel való ellátottság, a turizmus következtében kialakuló szezonalitás, a díjbeszedés hatékonyságára ható tényezık, a lakosság környezettudatossága, a területen környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek, civil kezdeményezések jelenléte. A meghatározó létesítmények, ill. jelentıs térbeli tömörülések (pl. ipari park, lakótelep, oktatási, egészségügyi intézmény), üdülıövezetek, zártkerti övezetek és egyéb külterületek elhelyezkedését is be kell mutatni térképen ábrázolva (pl. átnézetes helyszínrajz). Amennyiben a meglévı szennyvíztisztító telep ipari és egyéb gazdálkodói szennyvizet is befogad, ismertetni kell az ipari üzemek és a víziközmő közszolgáltató közötti megállapodásokat, mellékletben egy listában megadva a megállapodások, szerzıdések fıbb jellemzıit. 4 A fejlesztés szükségszerőségének ismertetése Ebben a fejezetben értékelni kell a fejlesztési igénnyel közvetlen kapcsolatban álló folyamatokat, meg kell határozni a problémát, a fejlesztés célkitőzéseit és a célkitőzés teljesítését mérı indikátorokat. A fejezet tartalma EMT, köztes RMT és RMT esetén alapvetıen megegyezik 4.1 A probléma és a fejlesztési igény meghatározása Az elıbb bemutatott háttér és környezet alapján ebben a fejezetben részletesen ki kell fejteni a projekttel kapcsolatban álló folyamatokat, fejlesztendı tevékenységet. A problémaelemzést úgy kell elvégezni, hogy az a tervezett kapacitásokat a háttéradatok bázisán mennyiségi és minıségi paraméterek tekintetében, továbbá a vonatkozó jogszabályi elıírásokkal összhangban maradéktalanul megalapozza. Röviden be kell mutatni a fejlesztendı tevékenység történeti elızményeit, a kialakulásához vezetı folyamatokat, és a jelenleg is érvényes tendenciákat (rövid-, közép, és hosszú távú), illetve jellemezni kell a projektjavaslat kiinduló helyzetét (tervezéskori állapot), fontos paramétereit. Fontos, hogy a 3.1 pontban leírtak megfelelı mennyiségő és minıségő adatot szolgáltassanak az itt bemutatottakhoz Helyzetértékelés Ez a fejezet szolgál majd alapul a projekt nélküli változat leírásához. Különösen: amennyiben van meglévı szennyvíztisztító telep, akkor annak mőszaki jellemzıi, jelenlegi hidraulikai és biológiai kapacitása és kihasználtsága, a bejövı és kifolyó vizek paraméterei, vízjogi üzemeltetési engedély csatolása 16

17 röviden a meglévı fıbb vonalas létesítmények mőszaki paraméterei, legutolsó felújításuk dátuma, az elválasztott illetve egyesített csatornahosszak (km, átmérı, anyag, kor, a hálózati elemek jellege - gravitációs/nyomott/vákuumos -, átemelık száma, kapacitása) az egyedi szennyvízkezelés fıbb jellemzıi, ide értve a települési folyékony hulladék elszállításával kapcsolatos tudnivalókat is (begyőjtés, szállítás, elhelyezés módja) a csapadékvízzel kapcsolatos információkat: telep vízgyőjtıjén csapadékviszonyok, lefolyás, tartósság, amennyiben csatornázás is a projekt része csatolni kell csapadékvíz elvezetési koncepció. a kirótt bírságokról szóló határozat, hatósági kötelezések összefoglalása, bírósági ítéletek. Amennyiben a projektben szennyvíztisztító telep korszerősítésére pályáznak, akkor az erre vonatkozó jogerıs hatósági kötelezés bírósági kötelezés hatóságtól kapott határozat és az esetleges bírságolásról szóló dokumentumok másolatát csatolni kell. a keletkezı szennyvíziszap mennyisége, kezelésének/elhelyezésének jelenlegi módja, iszapkezelési lehetıségek bemutatása külön vizsgálva a térségi rendszer lehetıségét (RMT jóváhagyásra), talajvédelmi hatóság hozzájárulása, a szükséges szakhatósági engedélyek és befogadó nyilatkozatok ismertetése (csak végleges RMThez) A KEOP támogatások szempontjából három fogyasztói kategóriát kell megkülönböztetni: lakossági; intézményi, ipari és egyéb gazdálkodói. A szolgáltatók a számlázásnál alapvetıen a lakossági és közüzemi fogyasztókat különböztetik meg. Ebben a nyilvántartásban a közüzemi fogyasztókat kell szétválasztani közcélokat szolgáló (általában önkormányzati, állami tulajdonú) intézményi és ipari/egyéb gazdálkodói fogyasztókra. Be kell mutatni a víziközmő közszolgáltatás mőködtetési tapasztalatait, beleértve különösen az alábbiakat: fajlagos éves vízfogyasztás és szennyvízkibocsátás minimum 5 évre visszamenıleg (a sablonban lévı táblázat szerint), itt fontos megadni, hogy az adatok közül melyik mért, melyik becsült és mi a becslés módszere a háztartási és intézményi és ipari/kereskedelmi szennyvíz megoszlása minimum 5 évre visszamenıleg. 17

18 a szolgáltatók által ellátott szolgáltatási terület/területek a víz és szennyvízdíjak minimum 5 évre visszamenıleg (ld. sablon), amennyiben egy meglévı rendszert kíván a projekt fejleszteni a díjak elemei, és azok fajlagos mértéke forintban (pl: fejlesztési hányad, mőködési költség). A jogszabályi hátteret csak a projekt szempontjából releváns jogszabályok, határozatok, elıírások elemzésével kell leírni. Hivatkozni kell olyan helyi, regionális, országos vagy európai uniós szintő szakpolitikákra, programokra, tervekre, melyek a fejlesztési szükségletet megalapozzák, valamint ebben a fejezetben kell részletesen, akár mőszaki paraméterekre lebontva bemutatni a jogszabályi elıírások és az aktuális helyzet közötti különbséget, valamint amennyiben releváns ismertetni kell a vonatkozó hatósági kötelezést, bírósági ítélet, bírság, etc. A részletes projektjavaslat megvalósítását, üzemeltetését közvetlenül befolyásoló, mőszaki paramétereit pontosan meghatározó nem csak környezetvédelmi tárgyú 9 - jogszabályokat, határozatokat be kell mutatni, figyelembe véve a pályázati útmutatóban foglaltakat Keresleti igények jellemzése A 3.2 és a fejezetek alapján kell elırejelezni a projekt megvalósítása után nyújtott szolgáltatás (szennyvíz-összegyőjtés, -kezelés, szennyvíziszap kezelés) iránti igényt. Ez elsısorban a mennyiségek elırejelzését jelenti a költség-haszon elemzéshez szükséges 30 éves referencia idıszakra. Az adatokat a fı szövegben egyes kiemelt (jellemzı vagy fontosabb) évekre kell megadni, indokolva, miért az adott évek adatai szerepelnek a táblázatokban. A teljes, 30 éves referencia idıszakra vonatkozó adatokat a képleteket tartalmazó Excel-modellben kell mellékelni. A mennyiségeket lakossági, intézményi és ipari/egyéb gazdálkodói bontásban kell megadni. A fejezet struktúráját a projekt típusához kell igazítani. Az elırejelzés során a fejezetben megadott fajlagosok és az utolsó 5 év számlázott mennyiségei szolgálnak kiindulópontként. A fajlagos kibocsátás elırejelzéséhez a tényleges kibocsátási értékekbıl kell kiindulni. Ezek hiányában a számítások kiindulási alapja a vízfogyasztási adatokból számított szennyvízmennyiség vagy a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programmal összefüggı szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról szóló 26/2002. (II. 27.) Korm. rendeletben megadott értékek. A keresleti igények becslésekor figyelembe kell venni a lakosok jövedelmi viszonyait, az árrugalmasságot, a várható díjemelkedés hatását (rövid és hosszú távon). Az ipari szennyvíz elırejelzést a fejezet alapján kell megtenni. A lakosságtól származó mennyiségek elırejelzéséhez a bekötési arányt is becsülni kell. A bekötési arány jelentése a projekt nélküli esetben: a csatornahálózatra rákötött lakosszám és a KSH szerinti állandó lakosok számának aránya. A projektben létrejövı bekötési arány: a projekt keretében létrehozott csatornahálózatra rákötött lakosszám és az állandó lakosok száma a projekt által közvetlenül érintett területen. Figyelembe veendı, hogy mind a projekt 9 Ilyen lehet pl. a projektgazda gazdálkodására vonatkozó jogszabály projektet érintı elıírása vagy a több földrajzi területet érintı vagy hátrányos helyzető településeken megvalósuló fejlesztésre vonatkozó esetleges preferenciák, területfejlesztési jogszabályok stb. 18

19 nélküli esetben, mind a projekt esetén idıben változó lehet a rákötési arány (ti. idıvel egyre többen kötnek rá az adott rendszerre). A bekötési arány becslése függ a múltbeli adatoktól, illetve a 6.2 (intézményi) fejezet intézkedési tervében szereplı, rákötést ösztönzı intézkedéscsomagtól (például azonos vagy eltérı mértékő díj kivetése a szennyvízelvezetést és a szippantást igénybe vevı fogyasztókra). A bekötési arány egyben indikátorként is szolgál, így annak megalapozottságát is jelezni kell ebben a pontban. Ennek a pontnak a kidolgozását segíti a végsı RMT készítésének idejére már rendelkezésre álló, a lakosság körében végzendı felmérés, a bekötési vállalásokat tartalmazza. Lásd Pályázati Útmutató C12. pont Ez a fejezet alapozza meg a bevételbecslésnek azt a pontját, ami díjfizetési fegyelemhez vagy másik oldalról a díjbeszedési hatékonysághoz kapcsolódik. Itt a jövedelmi viszonyokat és az üzemeltetı által szolgáltatott kintlévıségi adatokat kell elemezni Fejlesztési igény A 4.1. pont alapján egy szöveges értékelés a megoldandó problémákról, illetve hogy az hogyan jelenik meg fejlesztési igényként. Ki kell térni különösen az alábbiakra: jogszabályi, hatósági követelményeknek való megfelelés, ebbıl adódó fejlesztési feladatok programok, stratégiák, fejlesztési tervek által meghatározott fejlesztési feladatok mőszaki nem megfelelıségbıl adódó fejlesztési feladatok költség-hatékonyság növelése miatt szükséges fejlesztési feladatok 4.2 Célkitőzések Meg kell határozni az elıbb ismertetett fejlesztési szükségszerőséggel összhangban lévı célokat A célkitőzések meghatározása A fejlesztés céljait az alábbi célkitőzési szempontok mentén kell megadni: Lakossági, ellátási célok; Környezetvédelmi és ökológiai célok. Az egyes célkitőzéseket egymással össze kell hangolni (az esetleges egymás ellen hatások kiküszöbölésére). A célkitőzések megállapításánál kérjük, vegye figyelembe az alábbiakat: A projekt keretében építendı csatornahálózat azon szakaszának beruházási költsége, amely kifejezetten az ipari/egyéb gazdálkodó rácsatlakozása érdekében építenek meg, nem elszámolható költségnek minısül. Ha az építendı csatornahálózat adott fıgyőjtı szakaszán vegyesen történik a lakossági és az egyéb gazdálkodóknak szennyvízkezelés, és az egyéb gazdálkodói szennyvíz m3-ben kifejezett mennyisége a teljes mennyiség 5 % - át nem éri el, akkor a teljes beruházás költsége elszámolható. 19

20 Ha az építendı csatornahálózat adott fıgyőjtı szakaszán vegyesen történik a lakossági és az egyéb gazdálkodóknak szennyvízelvezetés, és az egyéb gazdálkodói szennyvíz m3-ben kifejezett mennyisége a teljes mennyiség 5 % - át meghaladja, akkor az 5% feletti teljes beruházási költség nem elszámolható. az új szennyvíztisztító telepi mőtárgyak (pl. biológiai II. fokozat kiépítése) és teljesen új szennyvíztisztító telep építése esetén, ha az ipari szennyvízmennyiség m3-ben kifejezett értéke a teljes szennyvízmennyiség értékének 5%-nál kisebb, akkor a teljes költség elszámolható, egyébként a teljes beruházási költséget a mennyiség arányában kell megosztani. rekonstrukció mértéke nem lehet az elszámolható költségek 5%-nál nagyobb (minden rekonstrukció esetén mérésekkel kell igazolni a beavatkozás szükségességét). A fejlesztés megvalósulásával elıálló outputoknak (pl. szennyvíztisztító telep és csatornahálózat bıvítése, egyedi kezelés) hozzá kell járulniuk a fejlesztés eredményéhez (pl. az adott település teljes lakosságára vetítve hány % kerül a projekt megvalósítása után ellátásra), illetve az eredmények alapján el kell jutni a célként kitőzött hatásokhoz (pl. a befogadó, illetve a felszín alatti vizek környezeti állapotának javulása vagy további romlás megakadályozása). A célkitőzéseket a célokhoz rendelt indikátoroknak is követniük kell. Az RMT-ben meghatározott célokat és hozzájuk tartozó eredményindikátorokat a pályázati kiírásban és útmutatóban meghatározott eredményekhez kell illeszteni. A célkitőzések meghatározásakor ügyelni kell arra, hogy: A célkitőzések tárgya reális legyen: valós szükségleteket, igényeket jelenítsenek meg, ami felmérésekkel, statisztikai adatokkal igazolható. Figyelembe kell venni a fejlesztendı terület késıbbi üzemeltethetıségét, tehát nem lehetséges olyan célok kijelölése, amelyek mőködtetése a lakosság fizetıképességi korlátja alapján nem lesz megoldható, A célkitőzések értéke reális legyen: a megvalósíthatósági tanulmányban igazolni kell, hogy a kitőzött célértékek a projekttevékenység által gazdaságosan és mőszaki szempontból elfogadható módon elérhetık és késıbb fenntarthatók. A célkitőzések illeszkedjenek a pályázat/konstrukció, az EU és hazai szakpolitikák célkitőzéseihez, járuljanak hozzá azok eléréséhez: ezek hiányában, illetve nem tökéletes illeszkedés esetén a részletes projektjavaslat nem támogatható. A célkitőzéseknek koncepcionálisan meg kell egyezniük az EMT-ben bemutatott fejlesztési célokkal Ha a tervezett fejlesztés az agglomeráció csak egy részét fedi le, akkor itt ki kell térni arra, hogy miért maradnak ki települések a projektbıl, és a kimaradó településeknél milyen módon fog megvalósulni a jogszabályi kötelezettség teljesítése Eredményindikátorok A célkitőzések számszerősítésére mutatókat (indikátorokat) kell alkalmazni. A különbözı szintő célkitőzésekhez különbözı szintő mutatók tartoznak: 20

21 A projekt eredményére vonatkozó célkitőzés teljesülését az eredményindikátorok jelzik. Az eredmény az output létrehozásával, mőködtetésével jön létre, mutatói valamilyen teljesítményváltozást jeleznek (pl. tisztított szennyvíz aránya, a befogadót, a környezetet tovább nem szennyezı anyagok mennyisége). Az eredménymutatóknál mindig törekedni kell arra, hogy a KEOP-ban, illetve a 2. fordulós pályázati adatlapon meghatározott indikátorok szerepeljenek! A pályázati kiírásban szereplı indikátorokhoz pontos célértéket kell rendelni, ezen felül a további eredményindikátorok is meghatározhatók, a részletes projektjavaslat fizikai tartalmának megvalósulásával létrejövı eredmények szerint. Az output mutatókat a 6. pontban bemutatott mőszaki változatra kell a 6.1 pontban számszerősíteni! 5 Változatelemzés Ez a fejezet kulcsfejezet a projekt támogathatóságának megalapozásához. A változatelemzést alapvetıen két lépésben kell elvégezni, elıször az EMT szintjén, elsısorban koncepcionális változatokat kell összehasonlítani. Ha ez nem megfelelı módon történik meg az 1. forduló elıtt, akkor azt az RMT kidolgozása során kell pótolni. Amennyiben az EMT elkészítése óta fölmerült valamilyen lényeges, új információ vagy újabb változat, azt az RMT változatelemzésében szintén meg kell vizsgálni. Amennyiben az EMT változatelemzése az 5.1 pontban leírt koncepcionális elemzés elvárásait teljesíti, továbbá az EMT elkészítése óta nem merült fel újabb lényeges információ vagy újabb változat (a kidolgozók vagy az 1. forduló Bíráló Bizottság részérıl), akkor az RMT-ben nem szükséges újra változatelemzést végezni. Ebben az esetben elegendı összefoglalni az EMT-ben szereplı változatelemzést (ld. 5.1 fejezet). (Az EMT-re való áthivatkozás nem áttekinthetı, a lényeges részeket, kérjük, másolja át az RMT-be.) 5.1 Elemzések a végsı változatok meghatározása érdekében Összefoglaló, áttekintı jelleggel meg kell adni az egyes változatelemzési szakaszokban vizsgált változatok fıbb jellemzıit, a változatok közti fıbb eltéréseket, valamint az egyes elemzési szakaszokban alkalmazott változatelemzési módszert. E pont végén röviden összefoglalandó, hogy a részletes változatelemzés milyen végsı változatokat fog elemezni, és melyek a releváns eltérések a végsı elemzésben szereplı változatok között A már elvégzett változatelemzések bemutatása Ebben a pontban kell összefoglalóan ha a projekt típusa megengedi, ábrák segítségével bemutatni a változatelemzés teljes folyamatát az EMT-tıl a jóváhagyásra benyújtott RMT-n át a végleges RMT-ig. A lehetséges projektváltozatok közül egy vagy több elızetes változatelemzési szakaszban alakul ki a végleges (részletes) változatelemzésben vizsgálandó változatok köre. Az elızetes elemzési szakaszban nagyvonalúan be kellett mutatni a lehetséges változatok tartalmát, a 21