Petőfi Sándor: Okatootaia. Aminek következtében Nem nagy számmal lelhetők A költők, müvészek és más Kapa-kaszakerülők.

Átírás

1 FELADATOK IV. KÖZÉPSZINT Petőfi Sándor: Okatootaia Van egy ország, úgy híják, hogy Okatootáia; Második szomszédja Kína, Az első Ausztrália. És ez, hogy Ausztr(ál)iának Tőszomszédja, vajmi jó! Nem lopózhatik be hozzá A civilizáció. Oh a tántoríthatatlan, A dicső Ausztr(ál)ia! Ő magát e gonosztól nem Hagyja elcsábítnia. Ő, noha már Kína is kezd Mendegélni csendesen, Ő még most is, mint a szikla, Áll erősen egy helyen. Áldd a a sorsot, áldd az istent, Okatootáia, Hogy Kínán is tul vagy még, hogy Szomszédod Ausztr(ál)ia; Boldog ország! mert bár érzi A szükség sok nemeit: Legalább egy, és a fő, a Lelki-szükség nincsen itt. Szerény állat itt a lélek, Nem kér szénát, abrakot; Mint szamár a gazt: zabálja A kalendáriomot. Aminek következtében Nem nagy számmal lelhetők A költők, müvészek és más Kapa-kaszakerülők. Az pedig, ki bolond fővel Erre szánja el magát, Csináltasson egy szép szekrényt S zárja bele... a fogát. Minthogy ezen mesterségnél Fölösleges itt a fog; Harapnia nem leszen mit, Legfölebb csak nyelni fog. Megvan itten az a szép is, Hogy különvált s nem vegyes A bagarja s a kutyabőr, A paraszt és a nemes. Kutyabőr! ez itt a fő-fő, Becsben párja nincs neki, És ezért sok úri ember Saját testén viseli. De habár rangjával kissé Nagyra van az úri rend, Nem mondhatni, hogy nem gondol A köznéppel odalent: Nyisd ki markod, mind a kettőt, A paraszthoz ígyen szól, Nyisd ki markod, jóbarátom, Nesze semmi, fogd meg jól. 2. SZÖVEGALKOTÁS 73

2 Azzal vagdalkoznak némely Nem t om milyen emberek, Hogy ez országban nyilvános Épületek nincsenek. Mit? Nyilvános épület nincs? Hát az akasztófa mi? S ezt bizony majd minden falu Határában láthatni. Oh e nemzet büszke nemzet, Épen erre tart sokat, S ebben talán fölül is múl Minden más országokat. Virágozzál, dicső ország, Nagyratermett náció, S még soká ne háborgasson A civilizáció! (Pest, december) Weöres Sándor: Majomország Hej de messze majomország, ott terem majomkenyér, majomablak majomrácsán majomnótát ráz a szél. Majomtéren, majomréten majomhősök küzdenek, majomszanatóriumban sírnak majombetegek. Majomtanártól majomlány majomábécét tanul, gaz majom a majombörtönt rúgja irgalmatlanul. Megépül a majommalom, lesz sok majommajonéz, győzve győz a győzhetetlen győzedelmes majomész. Majompóznán majomkirály majomnyelven szónokol, egyiké majommennyország, másiké majompokol. Makákó, gorilla, csimpánz, pávián, orángután, mind majomújságot olvas majomvacsora után. Majomvacsoraemléktől zúg a majomreterát, majombakák menetelnek, jobbra át és balra át. Rémületes majomarcot vágnak majomkatonák, majomkézben majomfegyver, a majmoké a világ. (1955) 74 IV. FELADATKÖR KÖZÉPSZINT

3 5. A novella befejezése a) A baleset látványa indítja el a példázatszerűséget: az első rész végének céltalan szemlélődése ekkor találja meg tárgyát. b) A jelképek használata és azok értelmezése: a tavasz, nagyböjt, húsvét a jézusi történet megidézése: hagyományosan ez a remény, a megváltás lehetősége, a jövő a látvány sorrendisége is ezt a hagyományos rendet erősíti fel: a pásztor halott, a nyáj vezető/ gondozó/védő nélkül maradt (gyerek személye) az elvárási horizont a feltámadást kínálja fel: itt ez nem következik be c) A csattanó előkészítéseként egy ószövetségi történet idéződik meg: az áldozati bárányé. d) A biblai sorrend tehát mégis megfordult, a reménytelenség az úr: Oda jutottunk, hogy a pásztornak is meg kell halni e) A példázatosságot a latin szavak is erősítik. Befejezés A novella kérdések sorával végződik: a reménytelenség a kor sajátja. A valóság és példázatosság keveredése hozza létre a szerkezetnek előbb bemutatott sajátosságait: a cím értelmet kap a történet végén. A csattanószerű lezárás sugallja az áldozat szükségességét, de azt is, hogy több áldozatot már nem lehet hozni, a nyáj pusztulása a világ pusztulása is egyben. (Ajánlott szakirodalom: D. Nagy Imre: A gyanakvó ember Bertha Bulcsu élete, Budapest, 2010, Kairosz Kiadó) C) ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS Petőfi Sándor és Weöres Sándor egyaránt szatírát írt saját koráról. Hogyan figurázzák ki korukat a szerzők? Elemzésében a hasonlóságokat és különbségeket egyaránt vegye figyelembe! Lehetséges tartalmi elemek Bevezetés Két szatírát olvasunk: egy 19. századit s egy 20. századit, két olyan költőtől, akik koruk meghatározó egyéniségei voltak. A műfajról: a szatíra a gúny egyik formája; ismerjük az irodalomban kezdettől fogva. Alapja a kinevettetés és a kritika, amit az tesz lehetővé, hogy kívülállóként viszonyulunk a bemutatott helyzethez, jelenséghez. 138 MEGOLDÁSOK KÖZÉPSZINT

4 MEGOLDÁSOK KÖZÉPSZINT Mindkét költő saját korát bírálja, s mond ezáltal ítéletet felette: Petőfi verse 1847-ben, Weöresé 1955-ben keletkezett. A művek megjelenésében Weöres Sándort gátolta a kor, amely jelképesen alátámasztja a bemutatott világokat. A 20. században mindent áthat az embert körülvevő gátak sora, a világ egésze jellemezhető, kivétel nincs. Tárgyalás A) Petőfi verséhez a) A cím, Okatootaia Petőfi leleményének tűnik, s maga a költői szándék is az, hogy egy elképzelt világot sugalljon (Martinkó András tanulmánya mutatta ki, hogy Petőfi diákként olvasott egy ilyen nevű szigetről, innen származhat a név, ami ismeretlenségénél és hangzásánál fogva alkalmassá vált a fikciós célra). b) A cím ismeretlensége a távolítás egyik eszköze, ami által a szatírikus él kialakulhat. c) A költemény felépítése a kritika logikáját követi szigorúan szerkesztett: a versszöveg mesei fordulattal indul, de tudatosan közelít a valósághoz: megnevezi az országot, elhelyezi a világban; hangsúlyozza: Magyarországra kell ráismernünk zárójelbe teszi pl. Ausztr(ál)ia, ugyanakkor Kína szerepeltetésével ismét távolít Kína nemcsak a távolítás eszköze, a maradiság jelképe is: az ehhez való hasonlítás a túlzás eszköze az így bezárt ország sajátossága: a civilizáció hiánya a szatíra ettől kezdve az áldicséret eszközét használja: először kultúrakritikát ad, aztán társadalomkritikát, majd a közélet kritikáját; természetesen ezek összefüggnek egymással Kultúrakritika Társadalomkritika Közéleti kritika Lelki-szükség nincsen itten a gazt zabáló szamár metaforája (érték-értéktelenség) ennek következtében a költők sorsa itt az értetlenség: dologtalannak minősülnek, feleslegesnek szójáték: a fog nyelni fog / hangalakkal és jelentéssel is a maradi nemesség bírálata: a köznép (paraszt) úri rend a jogegyenlőség hiánya a kutyabőr bőr hangalaki egyezéseit kihasználva a jellemzés és gúny eszköze lesz: maga a nemes bőrként hordja a kutyabőrt / erős kritikája végül a szólás kifordítása az ingyenélést erősíti: nesze semmi a polgári társadalomra jellemző, nyilvánosságnak helyet adó terek (pl. politikai, tudományos és művelődési intézmények) teljes hiánya ezt állítja szembe az akasztás nyilvánosságával: szórakozás és elrettentés (utalás a sötét középkorra) végül a nemzeti büszkeségre való hivatkozás fokozza a kritikát IV. FELADATKÖR 2. SZÖVEGALKOTÁS 139

5 d) A vers tehát egy logikai rendben felépített, a különböző részterületeket felidéző sort alkot, 19. századi megszokott retorizáltsággal. e) A szatíra más Petőfi-versekben is feltűnik: A magyar nemes, Pató Pál úr. B) Weöres Sándor verséhez a) A cím egy fiktív országot (Majomország) nevez meg. Az összetett szó majom előtagja fordul elő a szövegben a legtöbbször: a 32 sorban 30-szor. b) A verskezdet felkiáltása is a meseszerűséget sejteti: a messze bizonytalanít. Jelképesen ott van ez, ahol majomkenyér terem ez azonban létező növény. c) A vers első részét témában, formában egyaránt a játékosság uralja: ha a majom a szót elhagyjuk, akkor egy hétköznapi életsort kapunk: hősök küzdenek, sírnak betegek, tanártól tanul a lány, malom épül stb. a szójátékok oldják a monotonitást: réten-téren, majommajonéz (hasonló alakúság) közben néhány szó és cselekvés utal a látszat és valóság ellentétére: rács, gaz majom, börtön, végül győz a majomész d) A vers második részében egyre komorabb, rémálomszerűbb a bemutatott világ: túl sok a majom, gépiessé válik minden, a játékosság ellentettjébe fordul. e) Egy látszólagos ellentét jelzi a kiindulást: a szótőismétléssel kiemelt győzelem és majomész, az ember büszkeségét figurázza ki. f) A világ jellemzői: király, szónoklat, bakák menetelnek, fegyver az erőszakot, parádét elrettentésül használó hatalom jelenik meg előttünk. g) A világnak ilyetén volta általánossá válik: a különböző majmok ugyanazt teszik: pl. újságot olvasnak vacsora után. h) A záró sor a legfélelmetesebb: a majmoké a világ itt a majom nem összetett szó előtagjaként szerepel, hanem önmagában ez már nem játék, hanem valóság Befejezés A címek: mindkét vers egy-egy elképzelt helyet jelöl meg országként. Petőfi egy olyan helyet, ahol emberek élnek, csak elzártan, míg Weöres országát nem emberek lakják. Mindkét költő a politikai helyzetet bírálja: Petőfi verse részenként haladva, jól követhetően, Weöres Sándor sokkal kevesebb konkrétummal a hagyományosan emberhez rendelt értékektől való megfosztottságot mutatja be. A konkrét történelmi háttér mindkét esetben meghatározó: a reformkor politikai helyzete, illetve az 1950-es évek diktatúrája. Weöres számára a diktatúra az elhallgatást is jelentette, verse csak a Merülő Saturnus kötetben jelenhetett meg, a Panoptikum ciklus részeként. Petőfiről alkotott képünkbe beleillik a politikai szatíra, kevésbé igaz ez Weöresre, kivételt talán az említett ciklus versei jelentenek. 140 MEGOLDÁSOK KÖZÉPSZINT IV FELADATKÖR NYELVI-IRODALMI MŰVELTSÉGI FELADATSOR

6 MEGOLDÁSOK KÖZÉPSZINT Összességében a 20. századi költő által adott helyzetkép sokkal rémisztőbb, mint elődjéé: Petőfi a világgal állítja szembe országát, amin lehet változtatni, míg Weöres általános helyzetként, az emberi világ elállatiasodásaként festi a reménytelenséget. (Ajánlott és felhasznált szakirodalom: Tamás Attila: Weöres Sándor, Bp., 1978, Akadémiai; Kenyeres Zoltán: Tündérsíp (Weöres Sándorról), Bp., 1983, Szépirodalmi; Bata Imre: Weöres közelében, Bp., 1979, Magvető; Schein Gábor: Weöres Sándor, Bp., 2001, Elektra Kiadóház; Druzsin Ferenc: A nevetés költészete, Bp., 2003, Pont Kiadó) IV. FELADATKÖR 2. SZÖVEGALKOTÁS 141