A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T -ot

Átírás

1 KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1024 Budapest, Margit krt Pf.: 166. Tel.: 06-1/ , fax: 06-1/ Ikt.sz.: D.125/ 11 /2011. A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T -ot A Döntőbizottság a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. (1016 Budapest, Gellérthegy u , a továbbiakban: kezdeményező) által Nagylóc Község Önkormányzata (3175 Nagylóc, Március 15. tér 4., a továbbiakban: ajánlatkérő) Egy készlet jelzőrendszeres házi segítségnyújtó és szociális felügyeletrendszer szállítása és telepítése tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 249. (2) bekezdés f) pontja alapján alkalmazandó Kbt (3) bekezdés i) pontját, a Kbt (2) bekezdés b) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 51. (3) bekezdését, a Kbt (2) bekezdés g) és s) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 51. (2) bekezdését és a Kbt. 57. (2) bekezdés b) pontját, a Kbt (3) bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 81. (1) bekezdését, valamint a Kbt (3) bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 81. (3) bekezdését és 91. (1) bekezdését. A Döntőbizottság ajánlatkérőt Ft, (azaz háromszázezer forint) bírsággal sújtja. Ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK-nál vezetett MNB számú számlájára köteles befizetni. A jogorvoslati eljárás során felmerült további költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerint illetékes megyei/fővárosi Bíróság lehet kérni. A keresetlevelet az illetékes bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. A tárgyalás tartását a felperes a

2 2 keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. I N D O K O L Á S A Döntőbizottság a tényállást az előzményi, illetve a kezdeményező és az ajánlatkérő által csatolt iratok és a felek nyilatkozatai alapján állapította meg. Ajánlatkérő és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség február 26-án támogatási szerződést kötött az ÉMOP-4.2.1/C-2f szám alatt Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások komplex-, valamint bölcsődék önálló fejlesztésének támogatása tárgyú projekt keretén belül. A támogatási szerződés alapján az ajánlatkérő a Szociális alapszolgáltatások fejlesztése körében idősek klubja, étkező és konyha létesítésével, házi segítségnyújtás fejlesztésével Nagylóc községben tárgyban nyert el támogatást. A projekt kezdeteként a támogatási szerződés március 31. napját jelölte meg, míg a fizikai megvalósulás tervezett időpontjaként pedig február 28. napját. A támogatás összege a 4.4. pont alapján Ft. A felek a támogatási szerződést módosították, mely nem érintette az eljárási határidőket. Ajánlatkérő október 5-én három ajánlattevőt hívott fel a rendelkező részben meghatározott beszerzése megvalósítása érdekében a Kbt (2) bekezdése alapján. A felhívott társaság a Balassa Security Kft., a Távcom Informatika Kft. és az ASAP Magyarország Kft. volt. Ajánlatkérő ajánlattételi felhívást bocsátott a felhívott ajánlattevők rendelkezésére. A felhívásban tájékoztatott arról ajánlatkérő, hogy eljárását a Kbt (2) bekezdése alapján folytatja és erre tekintettel három ajánlattevőt hívott fel ajánlattételre. Ajánlatkérő meghatározta a szerződés tárgyát a rendelkező részben írtakkal azonosan, illetve az f) pontban a szerződés időtartamát. E szerint a szállítási határidő december 15., a telepítés és üzembe helyezés határideje január 31. napja. Ajánlatkérő a h) pontban megadta az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeit. Ezek között azt rögzítette az ajánlatkérő, hogy a műszaki ellenőr által igazolt teljesítési igazolás alapján kiállított számlák a Kbt (3) bekezdésében előírtak szerint (a teljesítéstől számított 60 napon belül) átutalással kerülnek kiegyenlítésre a dokumentációban részletezett módon. Az i) pont szerint ajánlatkérő a részajánlattételt nem tette lehetővé, azonban alternatív ajánlattétel a GSM/GPRS kommunikációra épülő jelzőrendszerre

3 3 tehető volt azzal a feltétellel, hogy a rendszer műszaki specifikációjának egyenértékűnek kell lennie a műszaki leírásban megfogalmazottakkal. A j) pont alapján a bírálat szempontja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás. A felhívás tartalmazta a részvételi feltételeket, így a kizáró okokat, azok igazolási módját, valamint az alkalmasság követelményrendszerét. Az m) pontban az ajánlatkérő a Kbt a szerint határozta meg a hiánypótlás lehetőségét. Az ajánlattételi határidő október 21., óra volt. Az s) pontban határozta meg az ajánlatkérő a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás bírálati szempontját. Az összegezés megküldésének tervezett időpontja november 10., a szerződéskötés tervezett időpontja november 22., óra. Az egyéb információk között ajánlatkérő előírta a további tartalmi és formai elvárásait. Ajánlatkérő dokumentációt is bocsátott a felhívott ajánlattevők rendelkezésére. Ebben az általános útmutató mellett rögzítette a benyújtandó igazolásokkal, iratmintákkal kapcsolatos elvárásait, az ajánlattétellel összefüggő tartalmi és formai előírásokat, továbbá a kötelezően benyújtandó iratok mintáit. A dokumentáció 9. oldalán határozta meg ajánlatkérő a kötelező tartalomjegyzéket. Ebben azt rögzítette, hogy az ajánlat részét kell képezze a megajánlott jelzőrendszer műszaki leírása, fényképekkel, rajzokkal. Tájékoztatott arról, hogy a jegyzék tartalmazza az ajánlat részeként kötelezően benyújtandó igazolások és nyilatkozatok mintáit. A tartalomjegyzék az igazolások és dokumentumok között nem rögzítette a szerződéstervezet, illetve a szerződéses feltételek benyújtását. A dokumentáció 30. oldalától található a műszaki leírás. Ajánlatkérő rögzítette, hogy a dokumentációban meghatározott paraméterekkel bíró jelzőrendszer szállítására és telepítésére kéri megtenni az ajánlatokat. Ajánlatkérő meghatározta a távfelügyeleti állomással összefüggő előírásokat. Az üzemeltetési konstrukció elvárásait táblázatos formában határozta meg a megnevezés, készülékek és kiépítés megosztásban, előírva az elvárt darabszámot és az ajánlattevők által megajánlani kért nettó ajánlati árat forintban megadva. A műszaki leírás tartalmazta továbbá a kapcsolódó elemek telepítésével, beüzemeltetésével és oktatásával összefüggő feltételeit. Ajánlatkérő meghatározta a jelzőkészülékekkel, a távfelügyeleti szerverrel és szoftverrel, illetve a hangrögzítő berendezéssel kapcsolatos elvárásokat is. Az adásvételi szerződéstervezet szintén részét képezte a dokumentációnak. A II. pont tartalmazta a szerződés tárgyára vonatkozó szabályokat, a kapcsolódó oktatásra vonatkozó elvárásokat. A II/5. pont szerint a szállítási határidő december 15., a telepítési és üzembe helyezési határidő január 31. napja volt.

4 4 A szerződéstervezet tartalmazta továbbá a teljesítéssel egyidejűleg átadandó dokumentumok felsorolását, a teljesítés helyét, továbbá a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó előírásokat. Az V/23. pont rögzítette a fizetési feltételeket. E szerint a vételár kiegyenlítése a nyertes ajánlattevő által a teljesítésigazolás tartalmának és a jogszabályoknak megfelelően kiállított számla alapján átutalással történik. A nyertes ajánlattevő egy 50 %-os részszámlát és a hiba- és hiánymentes szerződés teljesítését igazoló, sikeres műszaki átadás-átvételi eljárás lezárását követően nyújthatja be a végszámlát. A munka elszámolása egyösszegű átalányáron történik. A műszaki ellenőr által igazolt teljesítésigazolás alapján kiállított számlák a Kbt (3) bekezdésében előírtak szerint a teljesítéstől számított 60 napon belül átutalással kerülnek kiegyenlítésre. Az ajánlattételi határidőre október 21. napjára a felhívott ajánlattevők benyújtották ajánlataikat. A Balassa-Security Kft. nettó Ft ajánlati árat ajánlott meg, az ASAP Magyarország kft. nettó Ft-ot, míg a Távcom Informatikai Kft. nettó Ft-t ajánlott meg ajánlati árként. A Balassa-Security Kft. ajánlata 44. oldalától került benyújtásra a műszaki ajánlat. A távfelügyeleti állomás vonatkozásában az RF ID token helyszínazonosító korong 100 db Ft-ban került megajánlásra. Megjegyzésként ajánlattevő azt rögzítette, hogy a távfelügyeleti állomás a végfelhasználó telephelyére telepítendő, a végfelhasználó látja el a távfelügyeleti állomás üzemeltetését. Az eszközök ára tartalmazza az oktatást. A fizetési feltételek és szállítási határidők alatt ajánlattevő a mellékelt adásvételi szerződés 23-as pontjára hivatkozott. A 46. oldalán csatolta ajánlattevő a MedCare jelzőkészülék színes fényképét és műszaki leírását. E szerint a jelzőkészülék 100 db-os ára kedvezményes árként Ft, egyéb költségek alatt pedig a helyszínazonosító korong (RF ID token) áraként 700.-Ft+Áfa/db került feltüntetésre. Az ajánlat 49. oldalán a szállítás cím alatt ajánlattevő a megrendeléstől számított 4 héten belül megajánlást tett, míg a fizetési feltételeknél a szerződés szerint nyilatkozatot tette. Ajánlatkérő október 28-án hiánypótlási felhívásokat küldött ki mindhárom ajánlattevő részére. A Balassa-Security Kft. ajánlatát a gazdasági és pénzügyi alkalmasság és a referenciák tekintetében találta hiányosnak, illetve formai hiányosságokat is megállapított. Ajánlatkérő hiánypótlási határidőként november 5. napját határozta meg. A hiánypótlási határidőre mindhárom ajánlattevő benyújtotta a hiánypótlását.

5 5 Ajánlatkérő ezt követően elbírálta az ajánlatokat és november 10-én kihirdette az eljárást lezáró döntését. E szerint az eljárás eredményes volt, érvényes ajánlatot a Balassa-Security Kft. és a Távcom Informatikai Kft. ajánlattevő nyújtott be, az ASAP Magyarország Kft. ajánlata érvénytelen volt a hiánypótlás nem teljesítése mait. A nyertes ajánlatot a Balassa-Security Kft. adta a meghatározott bírálati szempont szerint. Az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő az eljárást lezáró szerződést november 22-én megkötötte. A szerződés szerint a vételár nettó Ft, a szállítási határidő január 13., a teljesítési és üzembe helyezési határidő március 1., illetve a műszaki átadás időpontja. A fizetési feltételek szerint a nyertes ajánlattevő a hiány- és hibamentes szerződés teljesítését igazoló sikeres műszaki átadásátvételi eljárás lezárását követően nyújthatja be a végszámlát. A végszámla összege nem lehet kevesebb a vállalkozói díj 50%-ánál, illetve egy részszámlát is benyújthat a nyertes ajánlattevő a jelzőrendszer leszállítását követően. A műszaki ellenőr által igazolt teljesítésigazolás alapján kiállított számlák a Kbt (3) bekezdésében előírtak szerint a teljesítéstől számított 60 napon belül átutalással kerülnek kiegyenlítésre. Az ajánlatkérő január 27-én nyújtotta be a 4. kifizetési kérelmét és ehhez csatolta a közbeszerzési eljárás iratanyagát. A kezdeményező február 25-én kezdeményezte a Döntőbizottság hivatalbóli eljárását. Ebben kérte jogsértés megállapítását az ajánlattételi felhívás, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatával összefüggésben. Indítványozta, hogy a Döntőbizottság szabjon ki bírságot ajánlatkérővel szemben. Megsértett jogszabályi rendelkezésként a Kbt. 51. (1)-(2) bekezdését, valamint a Kbt (3) bekezdés i) pontját, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatával összefüggésben a Kbt. 88. (1) bekezdés f) pontját és a Kbt. 91. (1) bekezdését jelölte meg. Előadta, hogy az ajánlatkérő a 4. kifizetési kérelméhez csatolta a közbeszerzési eljárás dokumentációját, mely hozzá január 27. napján érkezett meg, ezért ez a nap egyben a tudomásra jutás időpontja is. A megküldött dokumentációból a következő jogsértések jutottak tudomására. 1) Az ajánlattételi felhívás h) pontjában 60 napos fizetési határidő került feltüntetésre, azonban a Kbt (3) bekezdés i) pontja szerint maximum 45 nap lehet a határidő.

6 6 2) Ajánlatkérő lehetővé tette az alternatív ajánlattételt, de nem határozta meg sem a felhívásban, sem a dokumentációban, hogy a változatoknak milyen minimumkövetelményeknek kell megfelelnie, illetve nem határozta meg az elvárt műszaki specifikációt e körben és azt sem, hogy az alternatív ajánlatokat milyen egyéb követelményeknek megfelelően kell elkészíteni. Ajánlatkérő ezzel megsértette a Kbt. 51. (3) bekezdését. 3) Az ajánlattételi felhívás j) pontja szerint az ajánlatok bírálati szempontja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás volt. A kezdeményező szerint ez sérti a Kbt. 51. (2) bekezdését. 4) A nyertes ajánlattevő ajánlatával összefüggésben a kezdeményező kifogásolta, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során alkalmazott hiánypótlás keretében annak körét nem teljesen határozta meg tekintettel arra, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatának 44. oldalán a 100 db RF ID token készülék ára összesen Ft, míg a 46. oldal szerint 1 db készülék ára Ft. A kezdeményező álláspontja szerint e körben ajánlatkérőnek hiánypótlást kellett volna alkalmaznia, illetve tisztázó kérdést feltennie, ezért megsértette a Kbt. 81. (3) bekezdését. 5) A nyertes ajánlattevő szállítási határidőként a megrendeléstől számított 4 hetes határidőt vállalt. Az ajánlattételi felhívás f) pontja azonban december 15. napját határozta meg, a felhívás alapján a szerződéskötésre november 22. napján kerülhet legkorábban sor, így a szállítás időpontja a megajánlás szerint december 20., ezért a megajánlás nem felelt meg az ajánlattételi felhívás előírásának. Hivatkozott arra is a kezdeményező, hogy a szállítási és telepítési határidő is eltért a felhívás szerinti január 31. napjától a megkötött szerződés szerint. A nyertes ajánlattevő ajánlatával összefüggésben a fentiek alapján a kezdeményező szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 88. (1) bekezdés f) pontját, továbbá a Kbt. 91. (1) bekezdését, mivel érvénytelen ajánlattevő ajánlatát nyilvánította az eljárás nyertesének. Ajánlatkérő a jogorvoslati eljárás során észrevételt tett. Ebben a következő eljárási határidőket rögzítette: - ajánlattételi felhívás megküldése ajánlattevők részére október 5. - ajánlattételi határidő október óra - összegezés megküldésének időpontja november szerződés megkötésének időpontja november a tudomásszerzés időpontja kezdeményező vonatkozásában január 27. 1) A kezdeményezéssel összefüggésben előadta az ajánlatkérő, hogy tényként elismeri, hogy az ajánlattételi felhívásban valóban nem a Kbt. 305.

7 7 (3) bekezdés i) pontjában meghatározott 45 napot írta elő, hanem 60 napot a fizetési határidő tekintetében. Utalt arra, hogy a Kbt. 53. (1) bekezdése alapján egyébként halasztott fizetésben is meg lehet állapodni. Arra is hivatkozott, hogy az európai uniós támogatások tekintetében a tényleges kifizetés nemhogy a 60 napot, de esetenként a napot is eléri. 2) Az alternatív ajánlattételi lehetőséggel összefüggésben azt hangsúlyozta az ajánlatkérő, hogy előírta, miszerint alternatív ajánlattétel esetén a megajánlott rendszernek egyenértékűnek kell lennie a műszaki specifikációban meghatározott elvárásokkal, azaz meghatározta, hogy az alternatív ajánlatnak minek kell megfelelnie. Hangsúlyozta, hogy a Kbt. 51. (1) bekezdése szerint a Kbt. 50. (2) bekezdésének alkalmazása önmagában nem minősül többváltozatú ajánlattételi lehetőségnek. Ajánlattevők nem nyújtottak be alternatív ajánlatot. 3) A nyertes ajánlattevő ajánlatának érvényességével összefüggésben arra mutatott rá, hogy a dokumentáció nem tartalmazott kötelező egyéb előírást a műszaki ajánlattal összefüggésben csak annyit, hogy a megajánlott jelzőrendszer műszaki leírását kell csatolni fényképekkel, rajzokkal. Ajánlatkérő egyösszegű árat kért megajánlani és nem kérte, hogy ajánlattevők tételes árajánlatot nyújtsanak be. Ajánlatkérő az egyes tételek árát nem kívánta vizsgálni. Ezen túlmenően a teljesítési határidőt sem kérte megajánlani, mert ajánlattevő az ajánlattételi nyilatkozatában azt rögzítette, hogy elfogadja az ajánlattételi felhívásban előírtakat és a megajánlott díjért a szerződést teljesíti. Ajánlatkérő azt is hangsúlyozta, hogy az eszközök leszállítása megtörtént, a végleges próbaüzem még nem fejeződött be, mert a jelzőrendszer központjaként szolgáló épület befejezés előtt áll. A leszállított eszközök bemutatása az idős emberek számára már részben megtörtént és nagy biztonságot jelent számukra. Ajánlatkérő utalt arra is, hogy a közbeszerzési eljárásban nem szándékosan, de nem tett eleget a Kbt. rendelkezéseinek a fizetési határidő, a többváltozatú ajánlattétel és a bírálati szempont tekintetében, azonban ezzel nem sértette meg az esélyegyenlőséget, és kérte a jogkövetkezmények alkalmazása tekintetében, vegye figyelembe a Döntőbizottság, hogy a beszerzendő eszközök jelentős segítséget nyújtanak az idős embereknek, illetve a támogatási szerződésben foglaltak sem sérültek. A Döntőbizottság a hivatalbóli kezdeményezést az alábbi indokokra tekintettel alaposnak ítélte. A Döntőbizottságnak a benyújtott hivatalbóli kezdeményezés alapján abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy ajánlatkérő jogsértően határozta-e meg az ajánlattételi felhívás kifogásolt pontjait, illetve az ajánlatok bírálata során jogsértően állapította-e meg a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvényességét.

8 8 Az ajánlatkérő október 5. napján küldte meg az ajánlattételi felhívását a három ajánlattevő számára, így az ebben az időpontban hatályos törvényi rendelkezések alapján kellett a Döntőbizottságnak a vizsgálatát elvégeznie. A Kbt. 3. (1) bekezdése szerint e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. A Kbt (2) bekezdése alapján az ajánlattételi felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia: b) a közbeszerzés tárgyát, illetőleg mennyiségét, továbbá ha dokumentációt nem készít a közbeszerzési műszaki leírást, illetőleg a minőségi követelményeket, teljesítménykövetelményeket; d) a szerződés időtartamát vagy a teljesítés határidejét; e) a teljesítés helyét; f) az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeit, illetőleg a vonatkozó jogszabályokra hivatkozást; r) az ajánlattételi felhívás feladásának, illetőleg megküldésének napját. A Kbt (2)-(4) bekezdése értelmében (2) Ha az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a huszonöt millió forintot, vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a nyolcvan millió forintot, az ajánlatkérő a 249. (1) bekezdése szerinti közzététel helyett legalább három ajánlattevőnek köteles egyidejűleg, közvetlenül írásbeli - a 249. (2) bekezdésében foglaltakat tartalmazó - ajánlattételi felhívást küldeni. Ilyen esetben az ajánlattételi határidő minimális időtartama a felhívás megküldésétől számított tizenöt nap. (3) Az ajánlatkérő azonban a (2) bekezdés szerinti esetben is jogosult a 249. (1) bekezdés alkalmazására. (4) A (2) bekezdés szerinti esetben a t a következő eltérésekkel kell alkalmazni: a) az olyan ajánlattevő, akit ajánlattételre felhívtak, jogosult közösen ajánlatot tenni olyan ajánlattevővel, akit az ajánlatkérő ajánlattételre nem hívott fel; b) ha nem nyújtott be legalább három ajánlattevő ajánlatot, az ajánlatkérő megkezdheti a beérkezett ajánlatok értékelését, vagy az ajánlatok felbontása nélkül a (2) bekezdés szerint újabb ajánlattételre hívhat fel. Ennek során azt az ajánlattevőt, aki ajánlatot nyújtott be, ismételten fel kell hívni ajánlattételre azzal, hogy a benyújtott ajánlat fenntartható, feltéve, hogy az ajánlattételi felhívás feltételei időközben nem változtak meg; c) az 53/A. és az 59. nem alkalmazható; d) az ajánlattételi határidő, az ajánlattételi felhívás vagy dokumentáció módosításáról nem kell hirdetményt közzétenni, hanem közvetlenül, írásban kell az ajánlattevőket tájékoztatni.

9 9 1.) A kezdeményező 1.) kérelmi eleme arra irányult, hogy ajánlatkérő a Kbt (2) bekezdés f) pontja szerint köteles az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeit, illetőleg a vonatkozó jogszabályokra hivatkozást a felhívásban megadni. A Kbt (1) bekezdése alapján az ajánlatkérőként szerződő fél a szerződés teljesítésének elismeréséről (teljesítés - igazolás) vagy az elismerés megtagadásáról - ha jogszabály másként nem rendelkezik - legkésőbb az ajánlattevőként szerződő fél teljesítésétől, vagy az erről szóló írásbeli értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül írásban köteles nyilatkozni. A Kbt (3) bekezdése értelmében az ajánlatkérőként szerződő fél, illetőleg - európai uniós támogatások esetén szállítói kifizetés során - a kifizetésre köteles szervezet e alkalmazásában (a továbbiakban együtt: ajánlatkérőként szerződő fél) a következő szabályok szerint köteles az ellenszolgáltatást teljesíteni: a) az ajánlattevőként szerződő fél (felek) legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig kötelesek nyilatkozatot tenni az ajánlatkérőnek, hogy közülük melyik mekkora összegre jogosult az ellenszolgáltatásból; b) az összes ajánlattevőként szerződő fél legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig köteles nyilatkozatot tenni, hogy az általa a teljesítésbe bevont alvállalkozók, illetve a velük munkaviszonyban vagy egyéb foglalkoztatási jogviszonyban nem álló szakemberek egyenként mekkora összegre jogosultak az ellenszolgáltatásból, egyidejűleg felhívja az alvállalkozókat és szakembereket, hogy állítsák ki ezen számláikat; c) az ajánlattevőként szerződő felek mindegyike a teljesítés elismerését követően haladéktalanul azon összegre vonatkozóan jogosult számlát kiállítani az ajánlatkérő felé, mely az általa a szerződés teljesítésébe bevont alvállalkozókat, illetve a vele munkaviszonyban vagy egyéb foglalkoztatási jogviszonyban nem álló szakembereket illeti meg; d) a c) pont szerinti számla ellenértékét az ajánlatkérőként szerződő fél tizenöt napon belül átutalja az ajánlattevőknek; e) az ajánlattevőként szerződő fél haladéktalanul kiegyenlíti az alvállalkozók, illetve szakemberek számláit, illetőleg az Art. 36/A. (3) bekezdése szerint azt (annak egy részét) visszatartja; f) az ajánlattevőként szerződő felek átadják az e) pont szerinti átutalások igazolásainak másolatait, vagy az alvállalkozó (szakember) köztartozást mutató együttes adóigazolásának másolatát az ajánlatkérőként szerződő félnek [utóbbit annak érdekében, hogy az ajánlatkérőként szerződő fél megállapíthassa, hogy az ajánlattevőként szerződő fél jogszerűen nem fizette ki a (teljes) összeget az alvállalkozónak]; g) az ajánlattevőként szerződő felek benyújtják az ellenszolgáltatás fennmaradó részére vonatkozó számláikat, melyek ellenértékét az ajánlatkérőként szerződő

10 10 fél tizenöt napon belül átutalja az ajánlattevőként szerződő feleknek, ha ők az alvállalkozókkal szembeni fizetési kötelezettségüket az Art. 36/A. -ára is tekintettel teljesítették; h) ha az ajánlattevőként szerződő felek valamelyike az e), illetőleg f) pont szerinti kötelezettségét nem teljesíti, az ellenszolgáltatás fennmaradó részét az ajánlatkérő őrzi és az akkor illeti meg az ajánlattevőt, ha igazolja, hogy az e), illetőleg f) pont szerinti kötelezettségét teljesítette, vagy hitelt érdemlő irattal igazolja, hogy az alvállalkozó vagy szakember nem jogosult az ajánlattevő által a b) pont szerint bejelentett összegre vagy annak egy részére; i) részben vagy egészben európai uniós támogatásból megvalósított közbeszerzés esetén a d) pont szerinti határidő negyvenöt nap. A Kbt (4) bekezdés szerint a (3) bekezdéstől akkor lehet eltérni, ha törvény eltérően rendelkezik. Továbbá a felek a (3) bekezdés g) pontja szerinti ellenszolgáltatás halasztott teljesítésében is megállapodhatnak. Az Art. 36/A. - ának (3) bekezdését az ajánlattevőként szerződő féllel szemben csak a (3) bekezdés g) pontja szerinti ajánlattevői számlára lehet alkalmazni. A Kbt (5) bekezdés alapján, ha az ellenszolgáltatást több részletben teljesíti az ajánlatkérőként szerződést kötő fél, minden részlettel kapcsolatban alkalmazni kell a (3), (4) bekezdést. A Kbt (5) bekezdése értelmében az egyszerű eljárásban a törvény 2 5/A. és 7 8., valamint 10. címének a 250. (3) bekezdésében fel nem sorolt rendelkezései is megfelelően alkalmazhatók, a nyílt eljáráson kívüli eljárástípusokat is a és okban és az (1) (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően kell lefolytatni azzal, hogy a részvételi szakaszban annyi részvételi határidőt kell biztosítani, amely alatt megfelelően lehet részvételre jelentkezni. A Kbt. 53. (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban ellenszolgáltatása teljesítésének feltételeit megadni, illetőleg a vonatkozó e törvényen és az adójogszabályokon kívüli jogszabályokra hivatkozni. A tájékoztatásban meg kell adnia azt is, ha az ellenszolgáltatás halasztott vagy részletekben történő fizetésében kíván megállapodni. A fenti rendelkezések alapján az állapítható meg, hogy az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételei körében a Kbt. a ban részletszabályokat rögzített, meghatározva a közös ajánlattevők, alvállalkozók egymás közötti teljesítéséből fakadó specialitásra figyelemmel az ajánlatkérői ellenszolgáltatás kifizetésének rendjét. A Kbt (3) bekezdése egyértelműen azt rögzíti, hogy az ajánlatkérőként szerződő fél, illetőleg a kifizetésre kötelezett szervezet az európai uniós támogatások esetén szállítói kifizetések során a 305. (3)

11 11 bekezdésében foglalt szabályok szerint köteles az ellenszolgáltatást teljesíteni, ez alól csak a (4) bekezdésben meghatározottak esetén lehet eltérni. Erre tekintettel az állapítható meg, hogy a hivatkozott rendelkezéseket az ajánlatkérőként szerződő feleknek kötelező betartaniuk a kifizetések során, ettől semmilyen indokra tekintettel nem térhetnek el. A Döntőbizottság álláspontja szerint az eltérésre az sem ad jogi lehetőséget, hogy az európai uniós forrásokból származó támogatások kifizetése ténylegesen mennyi idő alatt valósul meg, mert a Kbt. kógenciája alapján az itt rögzített szabályoknak megfelelően kell ajánlatkérőknek a szerződés teljesítésének ellenértékének kifizetésére vonatkozó szabályokat rögzíteni az ajánlattételi felhívásban. Hangsúlyozza azt is a Döntőbizottság, hogy a kifizetésre vonatkozó rendelkezéseket a Kbt (2) bekezdésének f) pontja alapján az ajánlattételi felhívásban kell meghatározni a Kbt.-ben foglalt részletszabályokra tekintettel, azok pontos megjelölésével, továbbá az esetlegesen vonatkozó további jogszabályokra is kifejezetten utalni kell a felhívásban. A Kbt (3) bekezdés i) pontja alapján a részben vagy egészben európai uniós támogatásból megvalósított közbeszerzés esetén a teljesítés elismerését követően kiállított számla ellenértékét az ajánlatkérőnek 45 napon belül kell átutalni az ajánlattevőnek. A Döntőbizottság megvizsgálva a rendelkezésre álló adatokat, tényeket megállapította, hogy az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívás h) pontjában rögzítette az ellenszolgáltatás teljesítésének a feltételeit akként, hogy a műszaki ellenőr által igazolt teljesítésigazolás alapján kiállított számlák a Kbt (3) bekezdésében előírtak szerint a teljesítéstől számított 60 napon belül átutalással kerülnek kiegyenlítésre a dokumentációban részletezett módon. A dokumentáció részét képező adásvételi szerződéstervezet V/23. pontjában a fizetési feltételek között ajánlatkérő egyrészt rögzítette a megvásárolandó áruk beszerzésének forrását, azt hogy a számlák szállítói fizetéssel kerülnek kiegyenlítésre, a munka elszámolása egyösszegű átalányáron történik. Az ajánlatkérő meghatározta a részletfizetés és a végszámla benyújtásának feltételeit, és az ellenszolgáltatás kifizetésének határidejét egyezően az ajánlattételi felhívással a teljesítéstől számított 60 napon belül írta elő. A Kbt (4) bekezdése szerinti kivételi kör sem állapítható meg ajánlatkérő eljárásával összefüggésben, ahol halasztott fizetésben lehet megállapodni, mivel a Kbt (3) bekezdés i) pontja a Kbt (3) bekezdés d) pontjára hivatkozik és nem a g) pontra. Az ajánlatkérő továbbá a Kbt (5) bekezdése szerint alkalmazható Kbt. 53. (1) bekezdése alapján az ajánlattételi felhívásában nem határozta meg azt, hogy az ellenszolgáltatás halasztott fizetésében kíván megállapodni.

12 12 A fenti tények alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő az ajánlattételi felhívása h) pontjában nem a Kbt (3) bekezdés i) pontjában meghatározott teljesítési határidőt rögzítette ezt a tényt egyébként maga az ajánlatkérő is elismerte így megállapítható, hogy megsértette a Kbt (2) bekezdés f) pontja alapján a Kbt (3) bekezdés i) pontját. 2.) A Döntőbizottság ezt követően azt vizsgálta, hogy az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásában biztosított alternatív ajánlattételi lehetőségre tekintettel jogszerűen határozta-e meg a minimumkövetelményeket, és a vonatkozó műszaki leírást. A vonatkozó releváns jogszabályok a következők. A Kbt (2) bekezdése alapján az ajánlattételi felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia: g) az ajánlatok bírálati szempontját; s) a részajánlat [50. (3) bekezdés], többváltozatú (alternatív) ajánlat (51. ) lehetőségét vagy kizárását. A Kbt (3) bekezdése szerint az egyszerű közbeszerzési eljárásban a következő rendelkezések megfelelően alkalmazandóak úgy, hogy azokban az ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni: c) a bírálati szempontokra az 57.. A Kbt. 50. (1) bekezdése alapján az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni a közbeszerzés tárgyát, illetőleg mennyiségét. A (2) bekezdés értelmében a közbeszerzés mennyiségét úgy is meg lehet határozni, hogy az ajánlatkérő a legalacsonyabb vagy a legmagasabb mennyiséget vagy értéket közli, és kiköti az ettől való eltérés lehetőségét, előírva az eltérés százalékos mértékét. A Kbt. 51. (1)-(3) bekezdése szerint (1) Az ajánlati felhívásban szerepelnie kell, hogy az ajánlattevő tehet-e többváltozatú (alternatív) ajánlatot. Az 50. (2) bekezdésének alkalmazása önmagában még nem minősül többváltozatú ajánlattételi lehetőségnek. (2) Az ajánlatkérő akkor rendelkezhet a többváltozatú ajánlattétel lehetőségéről, ha az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztására irányuló bírálati szempontot [57. (2) bekezdésének b) pontja] alkalmazza az eljárásban. (3) Többváltozatú ajánlattétel lehetősége esetén az ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban meg kell határoznia, hogy a változatoknak milyen minimum követelményeknek, illetőleg közbeszerzési műszaki leírásnak kell megfelelniük, és azokat milyen egyéb követelmények szerint kell elkészíteni.

13 13 A fenti jogszabályi rendelkezések alapján a jogalkotó biztosította az ajánlatkérőknek azt a lehetőséget, ha a közbeszerzés tárgyát valamely okból kifolyólag nem lehet pontosan, egzaktan meghatározni a Kbt. 50. (1) bekezdése alapján, akkor meghatározhatják a mennyiséget akként is, hogy az ajánlattételi felhívásban ajánlatkérő a legalacsonyabb vagy a legmagasabb mértéket közli és kiköti az ettől való eltérés lehetőségét meghatározva annak százalékos mértékét. Ennek megfelelően a jogalkotó biztosította annak a lehetőségét is, ha a beszerzés tárgya és ajánlatkérő beszerzési igénye ezt indokolja, az ajánlattevők többváltozatú, azaz alternatív ajánlatot tehetnek. Ennek a jogalkotó azt a feltételét szabta, hogy az ajánlatkérőnek egyrészt erre csak akkor van lehetősége, ha az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontot alkalmazza, másrészt pontosan meg kell határoznia az ajánlattételi felhívásban vagy a dokumentációban, hogy a változatoknak milyen minimumkövetelményeknek, műszaki specifikációnak kell megfelelniük és azokat milyen egyéb követelmények szerint kell elkészíteni. Ez alapján megállapítható, hogy az ajánlatkérőknek az alternatív ajánlattétel biztosítása esetén kifejezetten meg kell határozniuk azokat az elvárásokat, körülményeket, amelyeket az alternatív ajánlat elkészítésekor az ajánlattevőknek figyelembe kell venniük. Ez azt is jelenti egyben, hogy nem elegendő a műszaki specifikáció meghatározása, hanem a műszaki specifikáció vonatkozásában azokat a többletelvárásokat, körülményeket, feltételeket is rögzíteni kell, amely az alternatív ajánlattétel alapját képezik. A Döntőbizottság megvizsgálta az ajánlattételi felhívást, a dokumentációt és a következőket állapította meg. Ajánlatkérő az ajánlattételi felhívás d) pontjában a közbeszerzés tárgya, illetőleg mennyisége tekintetében konkrét előírást határozott meg. Az ajánlattételi felhívás i) pontjában rögzítette, hogy részajánlattételre nem ad lehetőséget és az alternatív ajánlattétel a GSM/GPRS kommunikációra épülő jelzőrendszerre tehető azzal, hogy a rendszer műszaki specifikációjának egyenértékűnek kell lennie a műszaki leírásban rögzítettekkel. Ajánlatkérő a dokumentációban ezzel összefüggésben további előírást nem tett. A Balassa-Security Kft. ajánlattevő nem nyújtott be alternatív ajánlatot. A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő konkrét beszerzési mennyiséget határozott meg, lehetővé tette az alternatív ajánlattételt, azonban annak kötelező feltételeit, azaz azokat az elvárásokat, amelyeket a Kbt. 51. (3) bekezdésében előír nem határozta meg, ezzel megsértette a Kbt (2) bekezdés b) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 51. (3) bekezdését. 3.) A Döntőbizottság ezt követően a fentiekhez szorosan kapcsolódóan azt vizsgálta, hogy ajánlatkérő az alternatív ajánlattételi lehetőség biztosítása mellett

14 14 az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása bírálati szempontot határozta-e meg. A Kbt. fentiekben már hivatkozott 51. (2) bekezdése kifejezetten rögzíti, hogy ajánlatkérő csak akkor rendelkezhet az alternatív ajánlattétel lehetőségéről, ha bírálati szempontként a Kbt. 57. (2) bekezdésének b) pontja szerinti bírálati szempontot alkalmazza az eljárásban. A Kbt. 57. (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles meghatározni az ajánlatok bírálati szempontját. A (2) bekezdés szerint az ajánlatok bírálati szempontja a következő lehet: a) a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy b) az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása. Megvizsgálva ajánlatkérő ajánlattételi felhívását a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a felhívás j) pontjában a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás bírálati szempontot határozta meg. Az előző kérelmi elemmel összefüggésben kifejtettekre is figyelemmel a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő az alternatív ajánlattételi lehetőség biztosítása mellett nem a Kbt. 51. (2) bekezdésében írt bírálati szempontot határozta meg, így megsértette a Kbt (2) bekezdés g) és s) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 51. (2) bekezdését és a Kbt. 57. (2) bekezdés b) pontját. 4.) A Döntőbizottság ezt követően megvizsgálta kezdeményezés azon elemeit, melyek a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvényességére vonatkoztak. Elsőként a kezdeményező azt kifogásolta, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatában, annak is a műszaki specifikációjában megajánlott RF ID token készülék ára 100 db-ra vetítve Ft, míg az ajánlat egyébként a készülék darabáraként 700.-Ft-ot határozott meg. Kezdeményező álláspontja szerint az ellentmondást ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás alatt tisztáznia kellett volna, miután ez elmaradt megsértette a Kbt. 81. (3) bekezdését. A Kbt (1) bekezdése alapján az eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van, kivéve, ha az eljárás tárgyalásos. A tárgyalások befejezésével ajánlati kötöttség jön létre. A Kbt (3) bekezdése szerint az egyszerű közbeszerzési eljárásban a következő rendelkezések megfelelően alkalmazandóak úgy, hogy azokban az ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni:

15 15 d) az ajánlatra a 70. (1) és (2), valamint (4)-(7) bekezdése, a 70/A., a 71. (1) és (2), valamint (4) bekezdése, továbbá a 73. ; g) az ajánlatok elbírálására a 81-89/A. és a 90. (5) bekezdése, továbbá a , azzal, hogy az eljárás eredményéről szóló összegezést legkésőbb az ajánlatok felbontástól számított harminc - építési beruházás esetében hatvan - napon belül kell megküldeni az ajánlattevőknek. A Kbt. 70. (1)-(2) bekezdése alapján (1) Az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi, és a 70/A. (1)-(3) bekezdései szerinti formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban egyszerűbb formai követelményeket is előírhat. A dokumentáció magyar nyelven történő elérhetőségét, illetve a magyar nyelven történő ajánlattétel lehetőségét minden esetben biztosítani kell. (2) Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati felhívás feltételeire, a szerződés megkötésére és teljesítésére, valamint a kért ellenszolgáltatásra vonatkozóan. Az ajánlatban továbbá az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e. A Kbt. 81. (1) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A (3) bekezdés értelmében az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. A (4) bekezdés alapján az érvényes ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott bírálati szempont (57. ) alapján, illetőleg a ban foglaltakra tekintettel kell értékelni. A Kbt. 85. (1)-(2) bekezdése alapján (1) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett, határidő megadásával felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől a kizáró okokkal, az alkalmassággal, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban előírt egyéb iratokkal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében. A felvilágosítás megadása a (2) bekezdés szerinti eset kivételével nem eredményezheti az ajánlat módosítását. (2) Ha az ajánlat különböző pontjain egy adat eltérő tartalommal (értékben) szerepel - kivéve a 81. (4) bekezdése szerint értékelésre kerülő adatot -, az ajánlattevő az (1) bekezdés szerinti felvilágosítás kérés alapján

16 16 a) közölheti, hogy ezek közül melyik adat a helyes, és melyik adat semmis, melyet a közbeszerzési eljárásban, illetve közbeszerzési szerződésben nem lehet figyelembe venni, hanem a helyesnek minősített adattal kell helyettesíteni, továbbá b) ha az a) pont szerinti semmisség miatt ajánlata nem felel meg az ajánlati felhívásnak vagy a dokumentációnak, vagy e törvénynek jogosult az (1) bekezdés szerinti határidőig a felvilágosítással érintett irattal igazolni kívánt előírással kapcsolatban a 83. (2) bekezdése szerinti hiánypótlást teljesíteni, az így hiánypótolt irattal kapcsolatban - a 83. (5) bekezdése szerint - további hiánypótlásnak nincs helye. A Kbt. 88. (1) bekezdése értelmében az ajánlat érvénytelen, ha f) egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, kivéve a 70/A. (1) bekezdés a)-d) pontjainak vagy a 70/A. (2) bekezdés a), b) pontjainak, illetve az ajánlat csomagolásával kapcsolatban a 79. (1) bekezdésének való meg nem felelést, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy dokumentációban mindezekkel kapcsolatban előírtaknak való meg nem felelést. A Döntőbizottság a rendelkezésre álló tények, adatok, dokumentumok alapján a következőket állapította meg. Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban a h) pontban azt rögzítette, hogy a munka elszámolása egyösszegű átalányáron történik, illetve a j) pontban bírálati szempontként a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást határozta meg. A dokumentációban rögzítette a kötelezően benyújtandó iratminták között a felolvasólap kötelező tartalmi kellékeit. Ez alapján az ajánlat számszerűsíthető adatait kellett ajánlattevőknek feltüntetni nettó ajánlati ár, illetve bruttó ajánlati ár megbontásban. A beszerzése tárgya műszaki leírásában meghatározta, hogy az üzemeltetési konstrukció 1. pontja a távfelügyeleti állomás, illetve a készülékek tekintetében 100 db RF ID token helyszínazonosító korongot kíván beszerezni, és ezzel összefüggésben a 100 db helyszínazonosító korong nettó ajánlati árát kérte megajánlani. A Balassa-Security Kft. ajánlata 3. oldalán nettó ajánlati árként Ftot, míg bruttó árként Ft-ot rögzített. Az ajánlat 44. oldalán az ajánlat műszaki és pénzügyi feltételei között a jelzőrendszer üzemeltetési konstrukciója körében mind a távfelügyeleti állomás, mind a készülékek, mind a kiépítés tekintetében a dokumentációban meghatározottak alapján rögzítette egyrészt a megajánlott készülékek darabszámát, illetve a rögzített készülékek nettó ajánlati árát. A készülékek között az RF ID token helyszínazonosító korong tekintetében 100 db-ot ajánlott meg és árként Ft-ot rögzített. Az ajánlat a távfelügyeleti állomás, készülékek, kiépítés tekintetében összárként nettó Ft-ot rögzített.

17 17 Az ajánlat tartalmazta a 46. oldalon a megajánlott MedCare jelzőkészülékre vonatkozó színes fényképet, és a készülék műszaki paramétereit, a készülék megvásárlása esetén annak árát, továbbá egyéb költségként az RF ID token helyszínazonosító korong darabárát 700.-Ft-ban. A fentiek alapján megállapítható, hogy ajánlatkérő egyösszegű átalányárat kért megajánlani. Az is megállapítható, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlati ára mind a felolvasólapon, mind pedig a műszaki specifikációnál feltüntetett eszközök összárában azonos összegben került megajánlásra Ft-ban. Az ajánlattételi felhívás alapján az is tényként volt megállapítható, hogy ajánlatkérő a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást határozta meg bírálat szempontjaként és egyösszegű átalányárat kért megajánlani. A Kbt. 81. (1) bekezdése szerint ajánlatkérő köteles megvizsgálni, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlattételi felhívásban, dokumentációban, továbbá a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Ajánlatkérő ennek során köteles megvizsgálni azt is, hogy az ajánlatok vonatkozásában van-e arra lehetőség, hogy az ajánlatok esetleges előírásoknak való meg nem felelése hiánypótlás vagy felvilágosításkérés formájában kiküszöbölhető-e. A Kbt. 85. (1) bekezdése alapján lehetősége van arra az ajánlatkérőnek, hogy felvilágosítást kérjen az ajánlattevőtől a kizáró okokkal, az alkalmassággal, illetőleg az ajánlattételi felhívásban vagy dokumentációban előírt egyéb iratokkal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében. A felvilágosítás megadása nem eredményezheti az ajánlat módosítását, kivéve, ha az ajánlat különböző pontjain egy adat eltérő tartalommal, értékkel szerepel, kivéve azt az adatot, amely a Kbt. 81. (4) bekezdése szerint értékelésre kerül. Ez alapján az állapítható meg, hogy a felvilágosításkérés olyan körre vonatkozhat, amely kizáró okokkal, az alkalmassággal, illetve az előírt egyéb iratokkal kapcsolatos. A Döntőbizottság álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő mind a felolvasólapon, mind a jelzőrendszer üzemeltetési konstrukciója keretében megajánlani kért eszközök tekintetében a 44. oldalon csatolt költségvetési táblázatban - a bírálati szempont körében értékelendő ár vonatkozásában - azonos nettó ajánlati árat rögzített, azaz nettó ajánlati ár tekintetében nem tartalmazott az ajánlat nem egyértelmű nyilatkozatot. Az ajánlattal összefüggésben semmilyen hiány sem állapítható meg, mert a nyertes ajánlattevő a felolvasólapon megtette a nettó ajánlati ár vonatkozásában megajánlását és a vonatkozó táblázatban is kitöltötte azokat a sorokat, amelyek az ajánlati ár, a bírálat körébe estek. Ajánlatkérő a beszerzése tárgya műszaki leírásában meghatározta, hogy az üzemeltetési konstrukció 1. pontja a távfelügyeleti állomás, illetve a készülékek

18 18 tekintetében 100 db RF ID token helyszínazonosító korongot kíván beszerezni, és ezzel összefüggésben a 100 db helyszínazonosító korong nettó ajánlati árát kérte megadni. Így a dokumentációban előírt egyéb iratnak minősült a 100 db helyszínazonosító korong nettó ajánlati árának megadása. A nyertes ajánlattevő e tekintetben különböző egységárakat adott meg az ajánlatában, mely nyilatkozatok tekintetében ajánlatkérőnek felvilágosítást kellett volna kérni a nem egyértelmű nyilatkozatok tartalmának tisztázása érdekében. A Döntőbizottság megállapította, hogy azzal, hogy ajánlatkérő az egységárra vonatkozó eltérő adatokra nem kért felvilágosítást, megsértette a Kbt (3) bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 81. (1) bekezdését. 5.) A Döntőbizottság ezt követően megvizsgálta azt, hogy a nyertes ajánlattevő az ajánlatában megajánlott szállítási határidő tekintetében eltért-e a felhívásban meghatározott szállítási határidőtől, ezért az ajánlat érvénytelen volt-e a Kbt. 88. (1) bekezdés f) pontja alapján. A Kbt (2) bekezdése alapján az ajánlattételi felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia: d) a szerződés időtartamát vagy a teljesítés határidejét; q) a szerződéskötés tervezett időpontját. A Döntőbizottság megvizsgálta e körben is az ajánlattételi felhívást és megállapította, hogy ajánlatkérő azt rögzítette az f) pontban, hogy a szállítási határidő december 15. napja, míg a telepítési és üzembe helyezési határidő január 31. A felhívás szerint a szerződéskötés tervezett időpontja november 22. napja. A dokumentáció részét képező szerződéstervezet szerint a nyertes ajánlattevő a beszerzés tárgyait legkésőbb a következő időpontokban köteles az ajánlatkérő részére átadni, azzal, hogy az átadás, illetve az oktatás pontos időpontjáról a nyertes ajánlattevő köteles a vevőt 15 nappal korábban írásban értesíteni. Szállítási határidőként, valamint a telepítési és üzembe helyezési határidőként megismételte a felhívásban rögzített időpontokat. A nyertes ajánlattevő ajánlata 49. oldalán szállításra a megrendeléstől számított 4 héten belül megajánlást tett, azzal, hogy a megrendelés írásban történik. A felek az eljárást lezáró szerződést november 22-én megkötötték nettó Ft vételár alapján azzal, hogy a szerződés elválaszthatatlan részét képezi a nyertes ajánlattevő ajánlata. A szerződés 5. pontjában a felek szállítási határidőként január 14. napját, míg a telepítési és üzembe helyezési határidőként március 1. napját, illetve a műszaki átadás napját jelölték meg.

19 19 A fentiek alapján megállapítható, hogy a felhívásban ajánlatkérő dátum szerint meghatározott időpontot írt elő a szállítási határidőként, ehhez képest az adásvételi szerződéstervezetben ugyanezt az időpontot jelölte meg. Ajánlatkérő azonban ettől eltérően az ajánlatában más időpontot ajánlott meg, illetve az ajánlatkérő és az ajánlattevő a megkötött szerződésben is az előírthoz képest más szállítási határidőt határoztak meg. A Döntőbizottság álláspontja szerint ezt a tényt az sem befolyásolja, hogy a dokumentáció részét képező szerződéstervezet előírása szerint a konkrét teljesítés időpontját előzetesen közölni kell az ajánlatkérővel, mert ez arra szolgál, hogy az ajánlatkérő meg tudja tenni azokat a szükséges előkészületeket, amelyek a szállítás fogadása érdekében szükségesek. Ezen indokok alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő érvénytelen ajánlatot nyilvánított érvényessé, így megsértette a Kbt (3) bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 81. (3) bekezdését. A kezdeményező álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 91. (1) bekezdését akkor, amikor vélhetően érvénytelen ajánlatot benyújtó ajánlattevővel kötötte meg az eljárást lezáró szerződést. A Kbt. 91. (1) bekezdése alapján az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján, valamint az 57. (2) bekezdésében meghatározott bírálati szempontok egyike szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette. A fenti rendelkezés alapján tehát azt az ajánlattevőt lehet nyertes ajánlattevőnek megnevezni, aki érvényes és az ajánlatkérő által meghatározott bírálati szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot adta Ajánlatkérő a fentiek szerint olyan ajánlattevővel kötötte meg az eljárást lezáró szerződést, akinek ajánlata érvénytelen volt a szállítási határidő tekintetében, így ajánlatkérő megsértette a Kbt (3) bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 91. (1) bekezdését. A Döntőbizottság a Kbt (1) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva a Kbt (2) bekezdés c) pontja alapján megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt (2) bekezdés f) pontja alapján a Kbt (3) bekezdés i) pontját, a Kbt (2) bekezdés b) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 51. (3) bekezdését, Kbt (2) bekezdés g) és s) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 51. (2) bekezdését és a Kbt. 57. (2) bekezdés b) pontját, továbbá a Kbt (3) bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó Kbt.

20 (1) bekezdését, valamint a Kbt (3) bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 81. (3) bekezdését és 91. (1) bekezdését. A Kbt (2) bekezdése alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetőleg a bírság összegének megállapításában az eset összes körülményét így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. A Döntőbizottság a bírság összegének meghatározása során figyelembe vette, hogy az ajánlatkérővel szemben súlyos jogsértést állapított meg azt, hogy a felhívásában nem jogszerűen határozta meg az ellenszolgáltatása teljesítésének feltételeit, az alternatív ajánlattétel előírásait, a bírálat szempontját, továbbá azt a tényt, hogy érvénytelen ajánlattevővel kötette meg az eljárást lezáró szerződést. A Döntőbizottság mérlegelte a közbeszerzés tárgyát, a beszerzés becsült értékét ( Ft). A Döntőbizottság a bírság összegének meghatározása során értékelte, hogy az ajánlatkérő terhére megállapított jogsértés (érvénytelen ajánlattevővel történt szerződéskötés) a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre befolyással bírt. Értékelte továbbá a Döntőbizottság, hogy ajánlatkérővel szemben az e törvénybe ütköző magatartása miatt a korábbiakban a Döntőbizottság jogsértést nem állapított meg. Ajánlatkérő az eljárás során a törvényben előírt együttműködő magatartást tanúsította. E szempontokat összességében mérlegelve a rendelkező részben megállapított összegű bírságot tartotta indokoltnak. A Döntőbizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján úgy ítélte meg, hogy nem vonható le megalapozott következtetés ajánlatkérőnél a megállapított jogsértésért felelős személyre, így személyi bírságot nem szabott ki.