A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T - ot.

Átírás

1 KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1024 Budapest, Margit krt Pf.: 166. Tel.: 06-1/ , fax: 06-1/ Ikt.sz.: D.157/11/2011. A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T - ot. A Döntőbizottság a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. (1016 Budapest, Gellérthegy u , a továbbiakban: hivatalbóli kezdeményező) által Torony Község Önkormányzata (9791 Torony, Rohonczi u. 6., a továbbiakban: ajánlatkérő) Vállalkozási szerződés egészségház felújítására Torony községben tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 250. (3) bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 83. (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 81. (1) és (2) bekezdését. A Döntőbizottság ajánlatkérőt Ft, azaz háromszázezer forint bírsággal sújtja. Ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstárnál vezetett MNB számú számlájára köteles befizetni. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerint illetékes megyei/fővárosi Bíróság lehet kérni. A keresetlevelet az illetékes bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. A tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. I N D O K O L Á S A Döntőbizottság a tényállást az előzményi, illetve a kezdeményező és az ajánlatkérő által csatolt iratok és a felek nyilatkozatai alapján állapította meg.

2 2 Ajánlatkérő és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség augusztus 23-án támogatási szerződést kötött az NYDOP-5.2.1/A szám alatt Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése/kistérségi járó beteg szakellátó központok fejlesztése, alap-, járó beteg szakellátás korszerűsítése tárgyú projekt keretén belül. A támogatási szerződés alapján az ajánlatkérő Komplex egészségügyi szolgáltatásfejlesztés Toronyban tárgyban nyert el támogatást. A projekt kezdeteként a támogatási szerződés október 1. napját jelölte meg, míg a fizikai megvalósulás tervezett időpontjaként pedig augusztus 31. napját. A támogatás összege a 4.4. pont alapján Ft. Ajánlatkérő december 13-án három ajánlattevőt hívott fel a rendelkező részben meghatározott beszerzése megvalósítása érdekében a Kbt (2) bekezdése alapján. A felhívott társaság a Tender Kft., a Büki Lak-ép Kft., továbbá az Inter-Alp Kft. volt. Ajánlatkérő ajánlattételi felhívást bocsátott a felhívott ajánlattevők rendelkezésére. A felhívás 3. pontjában ajánlatkérő meghatározta a beszerzés tárgyát és mennyiségét, egyezően a rendelkező részben írtakkal. Az 5. pont szerint a kivitelezés befejezésének határideje július 30. A felhívás 7. pontja rendelkezett a főbb finanszírozási és fizetési feltételekről (a nyertes ajánlattevő egy végszámla benyújtására jogosult), míg a 8. pont rögzítette a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket. A 9. pont szerint ajánlatkérő nem tette lehetővé a többváltozatú ajánlat benyújtását. A felhívás 10. pontja tartalmazta a bírálat szempontját, ami a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás volt. A felhívás 11. pontja tartalmazta a kizáró okokat, azok igazolási módját, a 12. pont a gazdasági és pénzügyi, a 13. pont pedig a műszaki, illetve szakmai alkalmasság követelményrendszerét. A 13. pontban M3) alpont szerint az ajánlattevőnek igazolást kell benyújtania a vezető tisztségviselőjének, valamint a teljesítésben részt vevő felelős műszaki vezetőjének végzettségéről, képzettségéről és gyakorlati idejéről szakmai önéletrajz csatolásával. A Kbt. 67. (2) bekezdés c) pontja szerint azoknak a szakembereknek a megnevezésével, képzettségük megadásával, illetve képzettségüket igazoló bizonyítvány egyszerű másolatának benyújtásával, valamint rövid szakmai önéletrajzuk csatolásával, akiket be kíván vonni a teljesítésbe. A felelős műszaki vezetőnek a felelős műszaki vezetői névjegyzékbe történő felvételről szóló határozat egyszerű másolati példányának benyújtása is szükséges. Az alkalmasság minimumkövetelményei:

3 3 M3) Műszaki, illetve szakmai szempontból alkalmatlan az ajánlattevő, közös ajánlattevők és a Kbt. 71. (1) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozó, ha nem rendelkezik egy fő vezető tisztségviselővel, aki felsőfokú végzettséggel, bármilyen képzettséggel és legalább féléves cégvezetői gyakorlattal rendelkezik. Nem rendelkezik a felelős műszaki vezetői névjegyzékben (244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet 1. számú melléklet II. rész) szereplő, minimum 3 éves kivitelezői gyakorlattal rendelkező, legalább egy fő A kategóriás felelős műszaki vezető szakemberrel, aki a szerződés teljesítésében részt vesz. Az ajánlattevő (közös ajánlattevők) és a Kbt. 71. (1) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozók a fenti műszaki, illetve szakmai alkalmassági feltételeknek együttesen is megfelelhetnek. Az ajánlattevő a közbeszerzés értékének 10%-át meg nem haladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóval együtt is megfelelhet. A felhívás 14. pontja szerint ajánlatkérő csak a teljes mennyiségre benyújtott ajánlatokat fogadja el, a 15. pontban pedig teljes körben biztosította a hiánypótlás lehetőségét. Ajánlatkérő meghatározta az eljárási határidőket a következők szerint: ajánlattételi határidő december 29., 9.00 óra, az eredményhirdetés tervezett időpontja január 5., 9.00 óra, a szerződéskötés tervezett időpontja január 20. Ajánlatkérő a felhívásban tájékoztatott arról, hogy beszerzése európai uniós forrásból támogatott, a 25. pontban pedig rögzítette az ajánlattétellel kapcsolatos további tartalmi és formai elvárásait. Ajánlatkérő dokumentációt is készített, amely tartalmazta az általános útmutatót az ajánlat benyújtásával kapcsolatos tartalmi és formai elvárások vonatkozásában, továbbá az ajánlat részeként benyújtandó iratok jegyzékét, csatolandó iratmintákat, továbbá a dokumentáció része volt a szerződéstervezet. A dokumentáció 11. oldalán a 3. pontban az alkalmassággal összefüggésben az került rögzítésre, hogy az alkalmassági feltételeket és az azok igazolási módját a felhívás 12., 13. pontjai tartalmazzák. Az alkalmassággal kapcsolatban benyújtandó nyilatkozatminták a dokumentáció részét képezték, azonban a nyilatkozatokat nem volt kötelező a megadott formátumban benyújtani, benyújtható bármilyen olyan formátumban, amely a Kbt., illetve ajánlatkérő előírásának megfelel. Az ajánlattétellel kapcsolatos részletes formai követelmények között ajánlatkérő rögzítette, hogy a Kbt. 20. (3) bekezdésére tekintettel az ajánlatban benyújtandó minden iratot amennyiben erre kimondottan egyéb utalás nincs a felhívásban vagy a dokumentációban egyszerű másolatban kell benyújtani. Ajánlatkérő arra is felhívta a figyelmet, hogy a Kbt. 67. (1) bekezdés c), (2)

4 4 bekezdés c) és e), valamint a (3) bekezdés b) és d) pontjai szerinti személyek maguk kötelesek aláírni az őket bemutató, illetve rendelkezésre állásukat bizonyító iratokat. A 18. oldalon ajánlatkérő a 2. pontban a hiánypótlással összefüggésben valamennyi ajánlattevő számára azonos feltételekkel biztosította a hiánypótlás lehetőségét azzal, hogy azt teljes körben teszi lehetővé. A 19. oldalon az 5. pontban az ajánlatok érvényessége és az ajánlattevők alkalmassága körében meghatározta ajánlatkérő, hogy azok az ajánlatok érvényesek, amelyek megfelelnek a Kbt.-ben, a felhívásban és a jelen dokumentációban meghatározott formai és tartalmi követelményeknek, tartalmazzák az összes előírt igazolást, nyilatkozatot, aláírást. Az ajánlattevők alkalmatlanná minősítésének szempontjait az ajánlattételi felhívás tartalmazza. A dokumentáció a formanyomtatványok között tartalmazta az alkalmasság igazolására kért nyilatkozatok tekintetében az ajánlatkérő által elkészített nyilatkozatmintákat. A Kbt. 67. (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozat körében a következőket rögzítette az iratminta: A szerződés teljesítése során az alábbi felelős műszaki vezetőt kívánjuk bevonni: Szakember neve Munkakör Végzettség Jogosultság Szakmai tapasztalat (év) Felelős műszaki vezető Az itt feltüntetett szakemberek tevékenységének, képzettségének és egyéb adatainak részletes bemutatását a nyilatkozathoz külön csatolt szakmai önéletrajzok tartalmazzák. A dokumentáció tartalmazta a szakmai önéletrajzzal kapcsolatos ajánlatkérői elvárásokat is iratminta formájában. Ebben meg kellett jelölni a személyes adatokat, iskolai végzettséget, egyéb tanulmányokat (intézmények és képesítések, jogosultságok megnevezése), munkahelyek, munkakörök, képzettség igazolása (korábbi projektek ismertetése, időpontjai, ellátott funkciók megnevezése) megbontásban. Az iratminta kifejezetten tartalmazta, hogy csatolni kell a végzettséget, képesítéseket és a jogosultságokat igazoló iratok másolatát. A dokumentáció tartalmazta a megvalósítandó kivitelezéshez kapcsolódóan a tételes árazatlan költségvetést.

5 5 Ehhez ajánlatkérő készített költségvetési főösszesítőt, öt pontban megbontva az elvégzendő munka és a kapcsolódó tételek nevesítését, anyag- és díjköltség tételben. Ajánlatkérőhöz az eljárás során kiegészítő tájékoztatás iránti megkeresés nem érkezett és a felhívott ajánlattevők december 29. napjára benyújtották az ajánlataikat. Az Inter-Alp Kft. nettó ajánlati ára tartalékkal együtt Ft, a Tender Kft. ugyanerre megajánlott ára Ft, míg a Büki Lak-ép Kft. megajánlott tartalékkal képzett nettó ajánlati ára Ft volt. A Büki Lak-ép Kft. ajánlata 4. oldalán csatolta a cégkivonatot. A cégkivonat 13. pontja tartalmazta a képviseletre jogosultak adatait. Eszerint önálló képviseletre jogosult ifj. L. P. vezető tisztségviselő. A jogviszony kezdeteként a cégkivonat december 10. napját rögzítette. A cégkivonat nevesítette L. A. vezető tisztségviselőt is. Az ajánlat 6. oldalán található az aláírási címpéldány, mely a fenti vezető tisztségviselő vonatkozásában tartalmazta azt, hogy hogyan jogosult az ajánlattevő céget képviselni. Az aláírási címpéldányból megállapítható, hogy a vezető tisztségviselő október 17. napján született Szombathelyen. Az ajánlat 56. oldalán csatolta ajánlattevő a teljesítésbe bevonni kívánt felelős műszaki vezetőkre vonatkozó nyilatkozatot. Ez alapján ajánlattevő két szakembert kívánt bevonni, egyrészt Cs. Cs. felelős műszaki vezetőt (mérnök, 15 év tapasztalat megjelölésével), másrészt L. P. felelős műszaki vezetőt, technikumi végzettséggel és 35 év szakmai tapasztalattal. Az ajánlattevő Cs. Cs. szakember vonatkozásában csatolta a szakmai önéletrajzot, a Vas Megyei Közigazgatási Hivatal /1/2006. számú határozatát. A határozat Cs. Cs. szakember vonatkozásában azt tartalmazta, hogy a felelős műszaki vezetői névjegyzékbe /2001. számú határozat alapján bejegyzett É-A névjegyzék alatt bejegyzett érvényességet öt évvel meghosszabbította április 30. napjáig. A határozat tartalmazta továbbá azt is, hogy a felelős műszaki vezetők besorolását tartalmazó Kormányrendelet módosításával a besorolási kategóriák részben megváltoztak, az A1-ből AM, az A2 kategóriából A kategória lett, így a szakember névjegyzéki számát is módosította. Az ajánlat tartalmazta ezen túlmenően Cs. Cs. nevére kiállított oklevelet, mely szerint magasépítő mérnök végzettséggel rendelkezik. Az ajánlat 61. oldalán található a szintén a Vas Megyei Közigazgatási Hivatal /I/2006. számú határozata, mely szerint L. P. épület építési-szerelési szakterületre bejegyzett FVM-Ép B névjegyzéki szám alatt bejegyzett felelős műszaki vezetői névjegyzékbe történt bejegyzés érvényességét öt évvel meghosszabbította április 30. napjáig. Az ajánlat L. P. szakember vonatkozásában tartalmazott egy ipari technikusi oklevelet 17/1972/3. szám alatt. Eszerint L. P., aki Döbörhegyen április 21. napján

6 6 született, építőipari technikusi végzettséget szerzett, amely meghatározott felsőbb tanulmányok folytatására képesít. Ajánlatkérő január 4-én tájékoztatta ajánlattevőket arról, hogy az Inter- Alp Kft. ajánlatában az ajánlati árral összefüggésben számítási hibát talált, melyet javított a Kbt a alapján, így az ajánlattevő pontosított ajánlati ára Ft. Ajánlatkérő hiánypótlást az eljárás során nem alkalmazott és január 7-én megtartott eredményhirdetésen kihirdette az eljárást lezáró döntését. Ez alapján ajánlatkérő eredményesnek nyilvánította az eljárást, valamennyi ajánlattevő ajánlatát érvényesnek nyilvánította. Az eljárás nyertes ajánlattevője a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás bírálati szempont alapján a Büki Lakép Kft. lett nettó Ft, tartalékkerettel megajánlott ajánlati árral. Ajánlatkérő február 2-án megjelentette az eljárás eredményéről szóló hirdetményét, egyezően az összegezésben foglaltakkal. Ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő január 24-én megkötötte az eljárást lezáró vállalkozási szerződést a Büki Lak-ép Kft.-vel. A szerződés szerint a vállalkozó által kapcsolattartásra kijelölt személy L. P. lett. A szerződés szerint a munkák kivitelezésének befejezési határideje július 30. napja. A kezdeményező március 16-án kezdeményezte a Döntőbizottság hivatalbóli eljárását. Ebben kérte jogsértés megállapítását a nyertes ajánlattevő ajánlatával összefüggésben. Indítványozta, hogy a Döntőbizottság szabjon ki bírságot ajánlatkérővel szemben. Megsértett jogszabályi rendelkezésként a Kbt át, a Kbt át, illetve a Kbt át jelölte meg. A tudomásra jutás időpontjaként (Kbt (2) bekezdés b) pont) február 21. napját határozta meg, ezen a napon érkezett meg a kezdeményezőhöz a közbeszerzési eljárás iratanyaga. A kezdeményezés jogalapjaként a Kbt (1) bekezdés g) pontját jelölte meg. A kezdeményezésében utalt arra, hogy az ajánlatkérő és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség támogatási szerződést kötött augusztus 23. napján a beszerzés tárgyát képező beruházás vonatkozásában. Ez alapján ajánlatkérő december 13-án közvetlen ajánlattételi felhívást küldött három társaságnak a Kbt (2) bekezdése alapján. Az ajánlattételi felhívásban ajánlatkérő a műszaki, illetve szakmai alkalmasság körében előírta, hogy ajánlattevőnek, a 10% feletti alvállalkozónak rendelkeznie

7 7 kell az alkalmasság körében felsőfokú végzettségű és bármilyen képzettségű vezető tisztségviselővel, aki legalább fél éves cégvezetői gyakorlattal rendelkezik. Az igazolás módjaként ajánlatkérő a végzettség, képzettség igazolását jelentő okiratok, illetve szakmai önéletrajz csatolását kérte. Ajánlatkérő a felelős műszaki vezető szakemberrel összefüggésben is tett alkalmassági előírást, meghatározva a vonatkozó feltételeket és igazolási módot. Az igazolási mód azonos volt a vezető tisztségviselővel szemben előírtakkal, azaz végzettséget, képzettséget igazoló okirat, és szakmai önéletrajz benyújtását határozta meg ajánlatkérő, továbbá a névjegyzékbe történő felvétel igazolását. Ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásában teljes körben, a Kbt a alapján biztosította a hiánypótlást. A kezdeményező szerint a nyertesként kihirdetett ajánlattevő a Büki Lak-ép Kft. ajánlattevő ajánlatában a vezető tisztségviselőként L. P-t jelölte meg. A becsatolt iratok alapján azonban L. P. nem rendelkezik felsőfokú végzettséggel, mivel a becsatolt végzettséget igazoló oklevél tanúsága szerint ipari technikusi végzettséggel rendelkezik. Erre tekintettel ajánlatkérőnek a Kbt. 83. (1) bekezdése alapján hiánypótlást kellett volna alkalmaznia, miután ezt ajánlatkérő elmulasztotta, a nyertes ajánlattevő alkalmassága és ajánlatának érvényessége nem állapítható meg. Ezen indokok alapján kérte a kezdeményező a jogsértés megállapítását a Kbt a, a Kbt a és a Kbt a tekintetében. Ajánlatkérő a jogorvoslati eljárásban észrevételt tett. Ebben kérte az álláspontja szerint alaptalan kezdeményezés elutasítását. Előadta a kezdeményezésben foglaltakkal összefüggésben, hogy a Büki Lak-ép Kft. ajánlattevő ajánlatában csatolta a hatályos cégkivonatát, melyben ifj. L. P. cégvezetőként, önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőként szerepelt december 12. napjától kezdődően. Az is megállapítható a cégkivonatból, hogy a vezető tisztségviselő jogviszonya változatlan ettől az időponttól és nincs folyamatban el nem bírált módosítási kérelem. Ezen tények alapján egyértelműen megállapítható volt, hogy L. P. vezető tisztségviselő és rendelkezik fél éves cégvezetői gyakorlattal. Az ajánlatkérő az ajánlatok bírálata során megvizsgálta a csatolt végzettséget igazoló oklevelet, annak tartalmát. Megállapította, hogy az Országos Képzési Jegyzékben nem szerepelt az építőipari technikus képesítés és évet megelőzően Országos Szakmunkásképzési Jegyzék volt érvényben, azonban az itt feltüntetett képzettségek nem összehasonlíthatóak az OKJ szerinti képzettségekkel. A kérdés tisztázása körében több szervet, közöttük a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamarát is megkeresett, de egységes álláspont nem alakult ki a vizsgált kérdésben. Ajánlatkérő arra tekintettel, hogy az OKJ szerinti magasépítési technikusi képzettséget érettségivel rendelkezők szerezhetik meg,

8 8 ezért úgy értékelte, hogy az magasabb szintű végzettséget biztosít, mint a középfokú végzettség, ezért elfogadta felsőfokú képzettségnek. Ez volt az indoka annak, hogy az ajánlattevővel szemben nem alkalmazott hiánypótlást. A Döntőbizottság a hivatalbóli kezdeményezést az alábbi indokokra tekintettel részben alaposnak ítélte. A Döntőbizottságnak a benyújtott hivatalbóli kezdeményezés alapján abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy ajánlatkérő jogsértést követett-e el akkor, amikor a nyertes ajánlattevővel szemben az alkalmasság körében meghatározott előírással összefüggésben nem alkalmazott hiánypótlást, elfogadta a becsatolt dokumentumokat, és ezért a közbeszerzési eljárás jelen szakaszában nem állapítható meg a nyertes ajánlattevő alkalmassága és ajánlatának érvényessége. Az ajánlatkérő december 13. napján küldte meg az ajánlattételi felhívását a három ajánlattevő számára, így az ebben az időpontban hatályos törvényi rendelkezések alapján kellett a Döntőbizottságnak a vizsgálatát elvégeznie. A Kbt. 3. (1) bekezdése szerint e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. A Kbt (2) bekezdése alapján az ajánlattételi felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia: h) az alkalmassági követelményeket és a 69. (2) bekezdésében foglaltakat; i) a hiánypótlás lehetőségét. A Kbt (4) bekezdése szerint az ajánlattevő alkalmasságának meghatározására a 65., 66., 67. és a 69. megfelelően alkalmazandó. A Kbt (3) bekezdése szerint az egyszerű közbeszerzési eljárásban a következő rendelkezések megfelelően alkalmazandóak úgy, hogy azokban az ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni: d) az ajánlatra a 70. (1) és (2), valamint (4)-(7) bekezdése, a 70/A., a 71. (1) és (2), valamint (4) bekezdése, továbbá a 73. ; g) az ajánlatok elbírálására a 81-89/A. és a 90. (5) bekezdése, továbbá a , azzal, hogy az eljárás eredményéről szóló összegezést legkésőbb az ajánlatok felbontástól számított harminc - építési beruházás esetében hatvan - napon belül kell megküldeni az ajánlattevőknek. A Kbt (2)-(4) bekezdése értelmében (2) Ha az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a huszonöt millió forintot, vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a nyolcvan millió forintot, az ajánlatkérő a 249. (1) bekezdése szerinti közzététel helyett

9 9 legalább három ajánlattevőnek köteles egyidejűleg, közvetlenül írásbeli - a 249. (2) bekezdésében foglaltakat tartalmazó - ajánlattételi felhívást küldeni. Ilyen esetben az ajánlattételi határidő minimális időtartama a felhívás megküldésétől számított tizenöt nap. (3) Az ajánlatkérő azonban a (2) bekezdés szerinti esetben is jogosult a 249. (1) bekezdés alkalmazására. (4) A (2) bekezdés szerinti esetben a t a következő eltérésekkel kell alkalmazni: a) az olyan ajánlattevő, akit ajánlattételre felhívtak, jogosult közösen ajánlatot tenni olyan ajánlattevővel, akit az ajánlatkérő ajánlattételre nem hívott fel; b) ha nem nyújtott be legalább három ajánlattevő ajánlatot, az ajánlatkérő megkezdheti a beérkezett ajánlatok értékelését, vagy az ajánlatok felbontása nélkül a (2) bekezdés szerint újabb ajánlattételre hívhat fel. Ennek során azt az ajánlattevőt, aki ajánlatot nyújtott be, ismételten fel kell hívni ajánlattételre azzal, hogy a benyújtott ajánlat fenntartható, feltéve, hogy az ajánlattételi felhívás feltételei időközben nem változtak meg; c) az 53/A. és az 59. nem alkalmazható; d) az ajánlattételi határidő, az ajánlattételi felhívás vagy dokumentáció módosításáról nem kell hirdetményt közzétenni, hanem közvetlenül, írásban kell az ajánlattevőket tájékoztatni. A kezdeményezéssel érintett körben a további releváns jogszabályi rendelkezések a következők. A Kbt. 65. (1) és (2) bekezdései szerint (1) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles előírni az ajánlattevő pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának feltételeit és igazolását. Az alkalmasság feltételeit és igazolását - a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók esetében is [71. (4) bekezdése] - az ajánlatkérő kizárólag a ban meghatározott módon írhatja elő. (2) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy a nem természetes személy ajánlattevő ajánlatában adja meg a szolgáltatás teljesítésében személyesen közreműködő természetes személyek nevét és képzettségét. A Kbt. 67. (2) bekezdése alapján az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága építési beruházás esetében igazolható c) az ajánlattevő, illetőleg vezető tisztségviselői végzettségének és képzettségének ismertetésével, és különösen azon személyek végzettségének és képzettségének ismertetésével, akik az építési beruházás teljesítéséért felelősek.

10 10 A Kbt. 69. (1)-(3) bekezdései értelmében (1) Az ajánlatkérő a 66. és a 67. -ban foglaltak közül egy vagy több igazolási módot is előírhat. (2) Az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy mind a 66. -ban, mind a 67. -ban foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozót alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére. (3) Az ajánlatkérőnek a 66. és a 67. -ban meghatározott adatok és tények kérését - figyelemmel az ajánlattevő (alvállalkozó) üzleti titokhoz fűződő érdekére is - a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (2) bekezdés szerinti követelményeket pedig - a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel - legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni. A Kbt. 70. (1)-(2) bekezdése alapján (1) Az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi, és a 70/A. (1)-(3) bekezdései szerinti formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban egyszerűbb formai követelményeket is előírhat. A dokumentáció magyar nyelven történő elérhetőségét, illetve a magyar nyelven történő ajánlattétel lehetőségét minden esetben biztosítani kell. (2) Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati felhívás feltételeire, a szerződés megkötésére és teljesítésére, valamint a kért ellenszolgáltatásra vonatkozóan. Az ajánlatban továbbá az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e. A Kbt. 81. (1)-(3) bekezdése szerint (1) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. (2) Az ajánlati felhívásban előírtaknak megfelelően kell megítélni az ajánlattevő, valamint - ha ezt az ajánlatkérő előírta - a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát. Ennek során az igazolások eredetiségét, illetőleg a hiteles másolatok megfelelőségét is ellenőrizni lehet. A (3) bekezdés értelmében az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni.

11 11 A Kbt. 83. (1)-(5) bekezdései értelmében (1) Az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő számára, azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét. (2) A hiánypótlás során az ajánlat úgy módosítható, úgy egészíthető ki, hogy megfeleljen az ajánlati felhívás, a dokumentáció vagy a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok előírásainak, de a következő módosításokat, kiegészítéseket nem lehet a hiánypótlással végrehajtani: a) a hiánypótlás nem eredményezheti az ajánlat azon elemeinek módosítását, amelyek a 81. (4) bekezdése szerint értékelésre kerülnek; b) ha egy elbírálási részszempont a szakmai ajánlattal függ össze, akkor a szakmai ajánlatot sem lehet módosítani, kiegészíteni; c) a hiánypótlás során az ajánlattevő új közös ajánlattevő, vagy a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet megjelölésével és az újonnan megjelöltekre vonatkozó iratokkal nem egészítheti ki az ajánlatát; d) a hiánypótlás során nem lehet az ajánlat olyan hibáját kijavítani, mely miatt az már benyújtásakor a 88. (1) bekezdés a), illetőleg b) pontja szerint érvénytelen. Ennek során figyelembe kell venni, hogy az ajánlati biztosíték nem azonos a róla szóló irattal. (3) A hiánypótlásról az ajánlatkérő egyidejűleg, közvetlenül, írásban köteles tájékoztatni az összes ajánlattevőt, megjelölve a határidőt, továbbá ajánlatonként a hiányokat. (4) Az ajánlattevő - a (2) bekezdésben meghatározott körben - a hiánypótlási felhívásban nem szereplő hiányokat is pótolhat az ajánlatkérő által megállapított hiánypótlási határidő lejártáig. (5) A hiánypótlási felhívás kiküldését követően az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. A korábban megjelölt hiányok a későbbi hiánypótlások során már nem pótolhatók, de önkéntes hiánypótlás az ezzel nem érintett körben, a (2) bekezdés keretei között ekkor is teljesíthető. A Kbt. 88. (1) bekezdése értelmében az ajánlat érvénytelen, ha e) az ajánlattevő, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladóan igénybe vett alvállalkozója nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek. A Döntőbizottság a rendelkezésre álló tények, adatok, dokumentumok alapján a következőket állapította meg. Ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban a műszaki, illetve szakmai alkalmasság körében előírta, hogy az ajánlattevő akkor alkalmas a szerződés teljesítésére, ha rendelkezik egy fő felsőfokú végzettségű és bármilyen képzettségű vezető tisztségviselővel, aki legalább fél éves cégvezetői gyakorlattal rendelkezik.

12 12 Ennek körében be kellett csatolni az ajánlatban a végzettséget, képzettséget igazoló okiratot és rövid szakmai önéletrajzot. A nyertes ajánlattevő ajánlatában megtalálható volt a társaság cégkivonata, ebben ifj. L. P. és L. A. szerepelt vezető tisztségviselőként. Az ajánlat tartalmazta L. P. aláírási címpéldányát, mely szerint október 17. napján született. Az ajánlat tartalmazta a Kbt. 67. (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozatot melyet szintén az alkalmasság körében kért ajánlatkérő becsatolni, amiben az ajánlattevő a szerződés teljesítése során igénybe venni kívánt felelős műszaki vezetőket jelölte meg. E körben Cs. Cs. (mérnök, 15 év szakmai tapasztalat) és L. P. (technikum, 35 év tapasztalat) szakembereket nevesítette. A rendelkezésre álló iratok alapján megállapítható volt, hogy az ajánlattevő Cs. Cs. szakember tekintetében csatolta a szakmai önéletrajzot, a felelős műszaki vezetői névjegyzékbe történt felvételt igazoló határozatot, továbbá a végzettséget igazoló oklevél másolatot. L. P. szakember tekintetében csatolásra került a felelős műszaki vezetői névjegyzékbe való felvétellel, illetőleg annak meghosszabbításával kapcsolatos határozat, továbbá a 17/1972. számú ipari technikusi oklevél. Ez utóbbi irat szerint a szakember április 21-én született és építőipari technikusi képzettséget szerzett, mely meghatározott felsőbb tanulmányok folytatására jogosított. A szakemberrel összefüggésben szakmai önéletrajz nem került csatolásra. Ezek alapján a Döntőbizottság megállapította azt, hogy az ajánlatból miután az ajánlattevő ezt nem jelölte meg nem volt megállapítható, hogy kit kívánt bemutatni a műszaki, illetve szakmai alkalmasság körében előírt vezető tisztségviselő előírás vonatkozásában, mivel erre vonatkozóan az ajánlat semmilyen nyilatkozatot nem tartalmazott. Az volt megállapítható az ajánlatból, hogy az ajánlattevő társaságában két vezető tisztségviselő van jelenleg hatályosan bejegyezve, ifj. L. P. és L. A. Az ajánlat tartalmazott ugyan L. P. tekintetében aláírási címpéldányt, ez azonban nem jelenti azt a Döntőbizottság álláspontja szerint, hogy az ajánlattevő kifejezetten L. P.-t nevesítette volna az alkalmassági feltételnek való megfelelés körében. Miután ajánlatkérő kifejezetten előírta az alkalmasság megítélése tekintetében, hogy a szerződés teljesítésére való alkalmasság körében vizsgálni kívánja a vezető tisztségviselő meglétét, továbbá ezzel összefüggésben kifejezetten feltételt és igazolási módot határozott meg, így az ajánlatban ennek megfelelően kellett a vezető tisztségviselővel összefüggésben az alkalmasságot ajánlattevőnek igazolni. Az ajánlatban ajánlattevő két felelős műszaki vezetőt ajánlott meg, akik közül az egyik L. P. szakember névazonossága megállapítható volt a cégkivonatban szereplő és aláírási címpéldányt becsatoló L. P. vonatkozásában, azonban míg a szakember 1945-ös születésű, addig a cégkivonatban szereplő ifj. L. P. vezető

13 13 tisztségviselő 1972-ben született. Ezen adatok alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a két személy nem azonos, ezért a nyertes ajánlattevő ajánlatában nem volt fellelhető az ajánlattételi felhívásban előírt vezető tisztségviselővel összefüggésben sem az arra vonatkozó egyértelmű nyilatkozat, hogy a cégkivonatban szereplő vezető tisztségviselők közül kit kívánt ajánlattevő az alkalmasság körében bemutatni, továbbá nem került csatolásra sem a végzettséget, képzettséget igazoló dokumentum, sem a szakmai önéletrajz. A Kbt. 81. (1) bekezdése szerint ajánlatkérő köteles megvizsgálni, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlattételi felhívásban, dokumentációban, továbbá a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Ajánlatkérő ennek során köteles megvizsgálni azt is, hogy az ajánlatok vonatkozásában van-e arra lehetőség, hogy az ajánlatok esetleges előírásoknak való meg nem felelése hiánypótlás vagy felvilágosításkérés formájában kiküszöbölhető-e. A Kbt. 81. (2) bekezdése szerint ajánlatkérőt az a kötelezettség is terheli, hogy a felhívásban előírtaknak megfelelően köteles megvizsgálni az ajánlatokat abból a szempontból, hogy ajánlattevők, illetve a 10% feletti alvállalkozók az általa meghatározott alkalmassági szempontrendszernek megfelelnek-e, alkalmasak-e ennek megfelelően a szerződés teljesítésére. A fentiek alapján ajánlatkérőt több kötelezettség is terheli az ajánlatok bírálata során, ennek megfelelően mind a kizáró okok, mind az alkalmassági követelményeknek való megfelelés, mind a bírálati részszempontok, továbbá további előírásai figyelembe vételével köteles megvizsgálni az ajánlatokat és dönteni azok érvényességéről vagy érvénytelenségéről. Ennek körében azonban a Kbt. 83. (1) és (2) bekezdése szerint ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia azt, hogy alkalmazható-e hiánypótlás annak törvényben meghatározott feltételei fennállása esetén. Ez alapján az ajánlatkérőnek valamennyi ajánlattevő számára biztosítania kell a hiánypótlás lehetőségét, méghozzá olyan módon, hogy az ajánlat módosítható, kiegészíthető annak érdekében, hogy az megfeleljen az ajánlati felhívás, a dokumentáció vagy a vonatkozó jogszabályok előírásainak. A Kbt. 83. (2) bekezdésében foglalt kivételi kör tételesen meghatározza azokat az eseteket, amikor a hiánypótlás nem alkalmazható. Ezek az ajánlat azon elemei, amelyek a Kbt. 81. (4) bekezdése alapján értékelésre kerülnek, a szakmai ajánlat, ha az az elbírálási részszemponttal összefügg, nem vonható be hiánypótlás útján új közös ajánlattevő 10% feletti alvállalkozó, erőforrást nyújtó szervezet, továbbá nem lehet az ajánlat olyan hibáját kijavítani, ami olyan érvénytelenségi okkal függ össze, mely alapján az ajánlatot ajánlattételi határidő után nyújtották be, vagy a biztosítékot nem az ajánlattételi határidőben, vagy nem a meghatározott összegben bocsátották rendelkezésre. A Döntőbizottság álláspontja szerint a fenti indokok, adatok, tények alapján ajánlatkérőnek alkalmaznia kellett volna a nyertes ajánlattevővel szemben a

14 14 hiánypótlás intézményét tekintettel arra, hogy az ajánlata hiányos volt az alkalmasság körében, és a hiánypótlás törvényi feltételei fennálltak. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt (3) bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 83. (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 81. (1) és (2) bekezdését, mivel megállapítható volt, hogy az ajánlatok bírálata során nem megfelelően vizsgálta meg a nyertes ajánlattevő ajánlatát abból a szempontból, hogy az megfelelt-e az ajánlattételi felhívásban, dokumentációban, jogszabályokban meghatározott feltételeknek, az alkalmasság követelményeinek. A kezdeményező álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt ban foglaltakat akkor, amikor olyan ajánlatot benyújtó ajánlattevővel kötötte meg az eljárást lezáró szerződést, akinek ajánlatával összefüggésben nem alkalmazott hiánypótlást és erre tekintettel nem volt megállapítható alkalmassága a szerződés teljesítésére és az ajánlata érvényessége. A Kbt. 91. (1) bekezdése alapján az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján, valamint az 57. (2) bekezdésében meghatározott bírálati szempontok egyike szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette. A (2) bekezdés szerint az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével kötheti meg a szerződést, vagy - a nyertes visszalépése esetén - az ajánlatok értékelése során [81. (4) bekezdés] a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített szervezettel (személlyel), ha őt a 93. (2) bekezdése szerinti összegezésben megjelölte. A Döntőbizottság e körben azt hangsúlyozza, hogy a kezdeményező nem jelölte meg pontosan azt, hogy a Kbt. 91. mely bekezdését sérelmezi az ajánlatkérő eljárásával összefüggésben. A Kbt. 91. (1) bekezdése a nyertes ajánlattevő fogalmát határozza meg, a (2) bekezdés pedig az eljárást lezáró szerződés megkötését szabályozza. Az (1) bekezdéssel összefüggésben arra mutat rá a Döntőbizottság, hogy a vizsgált ajánlattevő ajánlatának érvényességét-érvénytelenségét a hiánypótlás jogsértő elmulasztása miatt nem lehet megállapítani, a (2) bekezdésben írtak szerint pedig a nyertessel vagy az azt követő legkedvezőbb ajánlattevővel kell a szerződést megkötni. A fentiek alapján tehát nem állapítható meg a Kbt ának megsértése, mert ennek a rendelkezésnek megsértése csak akkor valósulna meg, ha a vizsgált ajánlat érvénytelensége egyértelműen megállapítható lenne, azonban jelen esetben ez nem állapítható meg éppen a hiánypótlás elmaradására tekintettel.

15 15 A Döntőbizottság a Kbt (1) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva a Kbt (2) bekezdés c) pontja alapján megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt (3) bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 83. (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 81. (1) és (2) bekezdését. A Kbt (3) bekezdése alapján amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában jogsértést állapít meg e) bírságot szabhat ki - kivéve a 306/A. (2) bekezdés szerinti körülmények fennállása esetén - az e törvény szabályait megszegő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben. A Kbt (2) bekezdése értelmében a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetőleg a bírság összegének megállapításában az eset összes körülményét - így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását - veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. A Döntőbizottság jelen esetben indokoltnak ítélte bírság kiszabását, tekintettel arra, hogy súlyos jogsértést állapított meg, mivel ajánlatkérő olyan ajánlattevővel kötötte meg az eljárást lezáró szerződését, aki nem igazolta a szerződés teljesítésére való alkalmasságát a kifogásolt körben. A Döntőbizottság a bírság összegének meghatározása során - a fentieken kívül - figyelembe vette a beszerzés tárgyát, értékét és azt, hogy a jogsértés nem reparálható. Az ajánlatkérő javára mérlegelte, hogy vele szemben az e törvénybe ütköző magatartása miatt a korábbiakban jogsértést még nem állapított meg. Ajánlatkérő a jogorvoslati eljárás során a törvényben meghatározott eljárást segítő magatartáson túli magatartást nem tanúsított. E szempontokat összességében mérlegelve a rendelkező részben megállapított összegű bírságot tartotta indokoltnak. A Döntőbizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján úgy ítélte meg, hogy nem vonható le megalapozott következtetés kérelmezettnél a megállapított jogsértésért felelős személyre, így személyi bírságot nem szabott ki. A Döntőbizottság a Kbt (2) bekezdés f) pontja és a Kbt (6) bekezdése alapján döntött az eljárási költségek viseléséről.

16 16 A jogorvoslatra vonatkozó rendelkezés a Kbt (1) bekezdésén alapul. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv - a Pp (12) bekezdés r) pontja és a Pp (2) bekezdése alapján a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerinti megyei/fővárosi Bíróság illetékes. A Pp (11) bekezdés b) pontja szerint a fővárosi székhelyű, azonban működését kizárólag Pest megye területén végző felperesi szervezetet a bíróság illetékessége szempontjából úgy kell tekinteni, mintha székhelye Pest megye területén lenne. Amennyiben a felperes belföldi székhellyel (lakóhellyel) nem rendelkezik, úgy a Pp (5) bekezdése értelmében a Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp (1) és (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. B u d a p e s t, április 18. Dr. Dajka Gabriella sk. közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül: Berekméri Ágnes sk. közbeszerzési biztos Nagy Edina Dr. Puskás Sándor sk. közbeszerzési biztos Kapják: 1. VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. (1016 Budapest, Gellérthegy u ) 2. Torony Község Önkormányzata (9791 Torony, Rohonczi u. 6.) 3. D-Gáber Műszaki Tanácsadó és Szolgáltató Kft. (9700 Szombathely, Petőfi u. 1/B.) 4. Büki Lak-ép Kft. (Bük, Gyár u. 1/B.) 5. Tender Kft. (9700 Szombathely, Szófia u. 20.) 6. Inter-Alp Kft. (1064 Budapest, Rózsa u em. 1.) 7. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi u ) 8. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 9. Irattár