Értelmező rendelkezések I. FEJEZET

Átírás

1 Esztergom Város Önkormányzatának 45/2008. (VI.19.) ör. rendelete Esztergom, Hegyvidék (Szentjánoskút, Kenderes, Újfalu, Kálváriahegy, Aranyhegy városrészek) helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. tv. (továbbiakban: Étv.) 6. (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a települési önkormányzat, az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelme érdekében Esztergom, Hegyvidék (Szentjánoskút, Kenderes, Újfalu, Kálváriahegy, Aranyhegy városrészek) helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről a következő rendeletet alkotja. I. FEJEZET A RENDELET HATÁLYA ÉS ALKALMAZÁSA 1. (1) A rendelet területi hatálya kiterjed Esztergom Város (a továbbiakban a város) közigazgatási területének a Dobogókői út - Petőfi Sándor utca - Kölcsey Ferenc utca Ferenc utca - Szenttamás utca Bánomi út és folytatása (hrsz. 0707) - közigazgatási határ 10. sz-ú főút Szentléleki-patak- Déli Iparterület dél-keleti határa Felsőkenderesi utca Galagonyás út által határolt területére az 1., 2. számú melléklet szerint kivéve a 18761, 18762, 18763, 18765, /1, 18767/2, 18767/3, 18768, 18769, hrsz-ú ingatlanok magába foglaló területet. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) és ezekre hatósági engedélyt adni az országos előírások és a jelen rendelet előírásainak együttes alkalmazásával szabad. 2. A rendelet 1. számú mellékletét a beépítésre szánt települési terület szabályozási tervlapjai (belterület) M=1:2000, 2. számú mellékletét a beépítésre nem szánt települési terület szabályozási tervlapjai (külterület) M=1: képezik. A 3. számú melléklet az építési övezetekhez tartozó táblázatokat tartalmazza. Értelmező rendelkezések 3. A rendelet alkalmazása tekintetében: 1. Adottságoktól függő beépítési mód: A kialakult karakterű építési övezetekben alkalmazott szabályozási fogalom, mely az építési övezetekre jellemző beépítési módra, módokra utal. 2. Áttört kerítés: Olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek külön-külön nem érik el a kerítés teljes hosszának 10%- át, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg az 50 cm-t. 3. Épülettömeg: A beépítési % szerinti m 2 és az építménymagasság szorzatával kapott érték. 4. Értékvédelmi zóna: Az értékvédelemmel kapcsolatos előírások homogén területei. 1

2 5. Félig (hézagosan) zártsorúan elhelyezett épület: Az építési helyen belül az épület olyan elhelyezése, amelynél az épület az egyik oldalhatáron áll és az utcavonalon elhelyezkedő épületszárny magastetős gerincvonala az utca tengelyével párhuzamos. Az utcavonalon elhelyezkedő épületszárny és a nem beépített oldalkert közötti legkisebb távolság az előírt tűztávolság, de legalább 3,0 m és a szabadon maradó oldalkert utcavonalán tömör kerítés létesül. 6. Főépület: Az építmények azon csoportja, melyek a rendeltetési övezeti előírásokban megnevezett funkciók befogadói. A főépületektől a jelen rendelet megkülönbözteti a melléképületeket. 7. Helyi jelentőségű természetvédelmi terület: A természeti értékek helyi védelméről szóló rendeletben használt helyi védelmi kategória. 8. Háromszintes növényállomány: Olyan fásított terület, illetve területsáv, amelyre 150 m 2 -ként legalább egy nagy vagy közepes lombtömegű fa és legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje telepítése történt, és a többi felület a talajszinten gyeppel vagy talajtakaró növényzettel borított. 9. Homlokzatok építészeti karaktere: A homlokzatok legfontosabb jellegzetességét adó építészeti elemek összessége. Ilyenek a párkányok, nyílászárók, lábazatok, tagozatok, rusztikus vakolat, tetőformák, attika falak, ereszkiugrások. 10. Ideiglenes kerítés: Olyan közterület felé eső kerítés, mely engedéllyel épült, de nem a tervezett szabályozási vonalra esik, és a közterület szabályozás végrehajtása során bontásáért kártalanítás nem jár. 11. Kézműipari építmény: Olyan építmény, ahol nem gépi technológiával állítanak elő termékeket, ahol a kézi munka a jellemző. 12. Kisgarázs: Gépkocsi tárolására szolgáló épület vagy épületrész, melyben legfeljebb 2 gépkocsiállás alakítható ki. 13. Közhasználatú kert: A szabályozási tervlapon lehatárolt szabadonállótelepszerű beépítési módon vagy közhasználatú építményi telkeken belüli zöldfelület. E zöldfelület területe lehet önkormányzati, illetve nem önkormányzati tulajdonú. 14. Lakótelepi telektömb területe: A szabályozási tervlapon a meglévő lakótelepek szabályozási vonallal vagy övezethatárral lehatárolt területe. Az így lehatárolt területre kell értelmezni az építési övezet előírásait. 15. Melléképületek: Az építmények azon csoportja, amelyek a rendeltetési zóna előírásaiban megnevezett építmények használatát kiegészítik, különállóan épülnek és nem minősülnek melléképítménynek. A melléképületeket csak építési helyen belül szabad elhelyezni. 16. Összes nettó szintterület: Az építményszintek összes nettó - falak nélküli területe, kivéve a terepszint alatti helyiségek - területe, ha azok rendeltetése az építmény jellemző rendeltetéséhez közvetlenül kapcsolódik. (pl. előírások szerinti gépkocsi tárolók) Az építmény fő rendeltetéséhez közvetlenül nem kapcsolódó helyiségek területét az összes nettó szintterületbe be kell számítani. 17. Pavilon: Olyan építmény, amely huzamos tartózkodásra alkalmas helyiséget foglal magában, épületszerkezete könnyűszerkezetű, továbbá egy-egy rendeltetési egysége nem nagyobb mint 20 m 2, valamint építménymagassága legfeljebb 3,0 m. 18. Rendeltetési előírások: Az építési övezetek előírásainak egyik csoportja, mely a telkek használatát szabályozza. 19. Rekreáció: A különleges közhasználatú építményi zónánál rögzített egyik különleges használati mód, mely alatt olyan tevékenységek értendők, melyek a mindennapi pihenéssel függnek össze. Ilyenek a sporttal, szabadidő eltöltésével kapcsolatos tevékenységek. Rekreációs célú különleges közhasználatú építményi zónában olyan építmények helyezhetők el, melyek a sportolást, az aktív (azaz fizikai erőfeszítést is igénylő) szabadidő eltöltést szolgálják. 2

3 20. Saroktelek: Az a telek, amely a közterülettel egynél több, egymással 120 o - nál kisebb szöget bezáró határvonallal érintkezik. 21. Szabályozási elem: A rendelet előírásainak egységei (elemei). A szabályozási elemek csoportosíthatók témakörönként, illetve aszerint, hogy szövegben, vagy csak rajzilag rögzíthetők. A szöveges szabályozási elemeket az építési szabályzat, a rajzi szabályozási elemeket pedig a szabályozási terv rögzíti. 22. Szabályozási szélesség: Az utca két oldalán az egymással szemben lévő telkek között megengedett legkisebb távolság; a közút építési területének megengedett legnagyobb szélessége, a közterület szélessége a nem közterületek között. A szabályozási szélesség geodéziai felméréssel pontosítható. 23. Támfal-kerítés: A szabályozási vonalon létesült, illetve létesítendő 1,0 m magasságot meghaladó kerítés, melynek terepet megtámasztó funkciója is van. 24. Telek homlokvonala: Az utca vagy közterület felőli telekhatár. 25. Települési terület: A belterület és a külterületi beépítésre szánt területek együttes területe. 26. Utcai épület, épületrész: A telek homlokvonalától 15,0 m-en belül álló épület, illetve épületrész. 27. Úszótelek: Az épület kontúrjával vagy attól 1,0 m-re meghúzott határvonallal határolt terület, amely általában nem felel meg az építési telek kritériumainak (pl.: a közterülettel való közvetlen kapcsolat, a telekméretek, a beépítettség mértéke stb. alapján), és amelyet a tulajdoni lapra önálló helyrajzi számmal bejegyeztek. 28. Védőterület, védősáv: A védelmet igénylő építmények védelmére és a környezeti károk mérséklésére szolgál. A védőterületet valamely építmény körül, míg a védősávot valamely építmény, objektum mentén kell kialakítani. Az előbbiek kiterjedését a védőtávolság határozza meg. A Szabályozási Terv kötelező, nem kötelező és tájékoztató elemei 4. (1) A Szabályozási Terv felületként, határvonalként, vonalként, pontszerűen vagy jelképesen megjelenő szabályozási elemeket rögzít. A rajzi és szöveges kötelező szabályozási elemek egyrészt I. (első), másrészt II. (másod) rendűek. (2) I. rendű kötelező szabályozási elemek: - az övezeti határok és az övezeti előírások, kivéve az építési övezetek betűjelén és első két számkódján túli előírásokat, - az I. rendű közterületek, - az I. rendű közlekedési célú közterületen belül a szabályozási tervlapon jelölt szabályozási elemek (úttengelyek, szabályozási szélességek stb.). (3) II. rendű kötelező szabályozási elemek: a (2) bekezdésben nem említett kötelező szabályozási elemek. (4) Az irányadó szabályozási elemek: az irányadó szabályozási vonal, a tervezett telekhatárok, a tömbfeltáró, illetve alternatív utak és a magánutak. (5) A Szabályozási Terven jelölt építési helyek határai csak akkor módosíthatók, ha a módosítások elvi építési engedélyezési eljárás keretében igazolhatók. Az elvi építési engedélyezési tervben elemezni kell az építési hely változtatásának építészeti, ökológiai, gazdasági következményeit, melyhez látványtervet is kell csatolni. (6) Az I. rendű kötelező szabályozási elemek módosítására csak a Településszerkezeti Terv felülvizsgálata és módosítása keretében kerülhet sor. (7) A II. rendű kötelező szabályozási elemek módosítása belterületen és külterületi beépítésre szánt területen legalább a tömb egészére, külterületen beépítésre nem szánt területen vagy a tömb 3

4 egészére, vagy a terület felhasználási egységre kiterjedő Szabályozási Terv készítésével történhet meg. (8) Az irányadó szabályozási elemek betartása ajánlott. II. FEJEZET ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK Területfelhasználás 5. (1) A rendelet hatálya alá tartozó terület a Településszerkezeti Terv és a Szabályozási Terv szerint: a) beépítésre szánt területre és b) beépítésre nem szánt területre tagozódik. (2) Beépítésre szánt területek: a) lakóterület, ezen belül: - nagyvárosias lakóterület, - kisvárosias lakóterület, - kertvárosias lakóterület, b) vegyes terület, ezen belül: - településközpont vegyes terület, - központi vegyes terület, c) gazdasági terület, ezen belül: - egyéb ipari gazdasági terület, d) különleges terület, ezen belül: - közhasználatú építményi építési övezetek, - bányászati építési övezetek. (3) Beépítésre nem szánt területek: a) zöldterület, - közpark, b) erdőterület, ezen belül: - védelmi rendeltetésű erdő, - egészségügyi - szociális - turisztikai erdő, - gazdasági erdő, c) mezőgazdasági terület, ezen belül: - kertes mezőgazdasági terület, - általános mezőgazdasági terület, - korlátozott mezőgazdasági terület, d) közlekedési terület, ezen belül: - általános (közúti) közlekedési terület, e) vízgazdálkodási terület, ezen belül: - felszíni vizek vízgazdálkodási területe, - vízbeszerzés vízgazdálkodási területe. Az építés és a telekalakítás általános előírásai 6. (1) Ha a tervezett szabályozási vonal meglévő épületen keresztül halad, és a) az épület lakóépület, akkor a meglévő lakóépület közterületi kontúrját kell szabályozási vonalnak tekinteni. A szabályozási vonallal érintett meglévő lakóépületet nem kell elbontani, az felújítható. Amennyiben a meglévő lakóépületet elbontják, úgy a szabályozási tervlap szerinti szabályozási vonalat kell telekhatárként kialakítani, és ettől a vonaltól mért előkerten belül épület nem helyezhető el; b) a meglévő épület bővítésre kerül, akkor a bővített épületrész a tervezett szabályozási vonaltól mért előkertekbe nem eshet. (2) A tervezett szabályozási vonallal érintett telkeken, ha az ingatlantulajdonos ingatlanának tervezett közterületi részét ellenérték nélkül Esztergom Város Önkormányzatának tulajdonába adja, és felajánlását az önkormányzat elfogadja, a) akkor az építési telkek beépítettsége a 4. számú melléklet szerint számítható. b) az építési telek megosztásánál a figyelembe vehető legkisebb telekméret a 4. számú melléklet szerint számítható. (3) A Szabályozási Terven jelölt a közterület felől rögzített, általános előírásoktól eltérő hátsókert terület 50 %-át a beépítettség számításánál figyelmen kívül kell hagyni. 4

5 (4) Újonnan nyúlványos telek nem alakítható ki. (5) A lakó, gazdasági, különleges építési övezetekbe tartozó építési telkeken terepszint alatti építmények csak az építési helyen belül létesíthetők. (6) A terepszint alatti építmények feletti zöldfelületek a zöldfelületi fedettség számításánál a 3. számú melléklet szerint vehetők figyelembe. (7) Az egyes építési övezetekben előírt legnagyobb építménymagasság az épület utcai homlokzatánál nem léphető túl. (8) Ha védelemre vonatkozó jogszabályok másként nem rendelkeznek: a) az építési telken elhelyezendő építmény bármely része, illetve hirdető berendezése az épület járdaszintjétől mért 3,0 m magasság felett, közterületi járda vagy zöldfelület fölé legfeljebb 1,5 m mélységben, és a közterület szabályozási szélességének legfeljebb 1/20 mértékéig nyúlhat be; b) épületrész kinyúlása közterületi járda vagy zöldfelület fölé kivéve az ereszt, az előtetőt és az áttört korlátú erkélyt 12 m- nél keskenyebb utcákon nem létesíthető. A közterület fölé kinyúló épületrész homlokzati hossza nem haladhatja meg az épület utcai homlokzati hosszának 1/3-át; c) reklámok, hirdetések csak akkor és úgy helyezhetők el, ha azok az épület(ek) homlokzatának építészeti karakterét nem változtatják meg. (9) Zártsorú beépítés esetén: a) az épület utcai beépítési vonalra merőlegesen mért vetületi hossza 30,0 méternél nagyobb nem lehet, és nem lépheti túl az építési helyet. Ha az épület telekhatárra épül, a telekhatáron tűzfalat kell kialakítani. b) a második önálló nem melléképület mindaddig nem helyezhető el, míg az utcavonalon elhelyezett épület magassága az építési zónára előírt alsó értéket nem éri el. (10) Ha a telek saroktelek és beépítési módja zártsorú, a beépítettség további 20 %-kal növelhető. Az így megnövelt beépítettség azonban nem haladhatja meg a magasabb jogszabályban előírt legnagyobb értéket. (11) Nem zártsorú beépítési mód szerint elhelyezett épület utcai építési vonalra merőlegesen mért vetületi hossza lakóépület esetén legfeljebb 30 m lehet. Saroktelek esetén a vetületi hosszra vonatkozó előírást mindkét közterület felől be kell tartani. (12) A 25 m vagy annál kisebb telekmélységű zártsorú beépítési móddal beépíthető telkeknél épületek a hátsó telekhatáron is elhelyezhetők. Ez esetben a hátsó telekhatáron az építményeket tűzfallal kell kialakítani. (13) Az építési hely közterület felőli határát, ha a Szabályozási Terv másként nem rendelkezik kivéve a vegyes építési övezetekbe sorolt telkek közterület felőli határát kötelező beépítési vonalnak kell tekinteni az alábbiak figyelembevételével: a) az építési vonal az építési hely közterületi határvonalának 1/3 hosszán a telekirányban visszaléphet; b) amennyiben előkert nem alakítható ki, úgy a telekirányban az a) pontban szabályozott módon kialakítható építési vonal és a szabályozási vonal közötti területet a közhasználat elől nem szabad elzárni, és a területre a közterületi építési szabályokat kell alkalmazni. (14) Melléképületek építménymagassága legfeljebb 3,0 m, gerincmagassága legfeljebb 5,0 m lehet. (15) Tetőtérben kettőnél több szintes lakás, továbbá tetőtér második szintjén önálló lakás nem alakítható ki. 5

6 (16) Az építési hatóság az építési övezet kódjai szerinti teleknagyság-előírástól telekmegosztás, illetve telekhatár-rendezés engedélyezése esetén 3 % mértékéig eltérhet, ha a műszaki feltételek azt szükségessé teszik. Abban az esetben, ha az új telek korábbi kisebb telkek összevonásával jön létre, és az övezet szerint előírt telekméret kialakítása irányában hat, a telekösszevonás akkor is engedélyezhető, ha az így kialakuló telek az övezeti előírás szerinti méret 97 %-át nem éri el. (17) Ha az építési övezet jelében a beépítési mód adottság (K jel) szerinti, akkor az építési engedélyezési tervben a szomszédos telkeken kialakult és a telek méretéhez igazodó olyan beépítési módot kell választani, amely mellett a szomszédos ingatlanokon történő építés az országos előírások szerint továbbra is lehetséges. Ez utóbbi követelményt csak akkor kell érvényesíteni, ha az országos előírások szerinti építés lehetősége korábban is fenn állt. (18) Ha egy telek területe az építési övezetben előírt legkisebb telekterületnél kisebb, az országos előírások és az egyéb építési övezeti előírások betartásával beépíthető. Ez esetben az alkalmazandó beépítési módot elvi építési engedélyezési eljárás keretében kell tisztázni. (19) Lakótelek esetén telkenként csak egy gépkocsi behajtó és egy garázsbejárat létesíthető. (20) Az illetékes tervtanács vagy a főépítész előzetes véleményét ki kell kérni a külön önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben, valamint, a) új épületek, építmények elhelyezéséhez; b) meglévő épületek tömegének, tetőformájának megváltoztatásához, c) közterületen bármely berendezés létesítéséhez, d) helyi egyedi vagy területi védelem alatt álló épületet érintő bármely építési munka esetén, e) reklámfelületek elhelyezéséhez. III. FEJEZET AZ ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI Az építési övezet jele, szerkezete 7. (1) Az építési övezeti előírások a) rendeltetési; b) építési előírásokból állnak. (2) Az építési övezet jelében a betűjel a rendeltetést jelzi. (3) Az építési övezet jelében a rendeltetést jelző betűjel mögött álló szám az építési karakter kódja: 1 kód polgárvárosi karakter 2 kód szabályos kertes karakter 3 kód hegyoldali kertes karakter 4 kód présházas átalakuló karakter 5 kód vegyes karakter 6 kód egyedi karakter. (4) Az építési övezet jelében, a táblázatban a bal felső betű a beépítési módra utal. A lehetséges beépítési módok a Hegyvidéken: SZ szabadonálló O oldalhatáron álló IKR ikres Z zártsorú K kialakult, adottságtól függő. (5) Az építési övezet jelében a számlálóban szereplő szám a kialakítható legkisebb teleknagyság (m 2 ). (6) Az építési övezet jelében a nevezőben elől álló szám a megengedhető legnagyobb beépítettség (%). Az egyes beépítési százalékokhoz tartozó zöldfelületi 6

7 fedettség értékét a 3. számú melléklet tartalmazza. (7) Az építési övezet jelében a nevezőben második helyen álló szám a megengedhető legnagyobb építménymagasság (m). Ahol két számjegy található, ott az első a legkisebb kötelezően kialakítandó építménymagasság, a második a lehetséges legnagyobb építménymagasság értéke. Az építési övezetek csoportosítása 8. Az építési övezetek csoportosítását egyrészt a rendeltetési előírások, másrészt az építési karakter előírások jellegzetes típusai adják. A Szabályozási Terv 1., 2. számú melléklete jelöli ki a területhez kötött konkrét építési övezeteket. RENDELTETÉSI ELŐÍRÁSOK Lakó építési övezetek 9. Nagyvárosias lakó építési övezet (Ln) (1) Az övezetbe jellemzően nagy laksűrűségű telkek tartoznak, ahol több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, jellemzően lakóépületek helyezhetők el. (2) A területen: a) lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató (kivéve többszintes parkolóház) vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportlétesítmény; b) kivételesen szálláshely szolgáltató épület, igazgatási épület, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági építmény helyezhető el. sávban a háromszintes növénytelepítés megtörtént és a vonatkozó egyéb jogszabályoknak is megfelelnek. (4) A területen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. Kisvárosias lakó építési övezetek (Lk) 10. (1) Az övezetbe jellemzően közepes laksűrűségű telkek tartoznak, ahol több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, jellemzően lakóépületek helyezhetők el. Egy lakóépületben az összes nettó szintterület nem haladhatja meg a 900 m 2 t. (2) A telkeken: a) lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportlétesítmény, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület, szálláshely szolgáltató épület; b) kivételesen, igazgatási épület, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró egyéb gazdasági építmény helyezhető el. (3) A (2) bekezdés b) pontjában felsorolt épületek, építmények csak akkor helyezhetők el, ha a szomszédos telekhatár mellett 10 m széles sávban a háromszintes növénytelepítés megtörtént és a vonatkozó egyéb jogszabályoknak is megfelelnek. (4) A területen nem helyezhető el üzemanyagtöltő állomás, önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. (3) A (2) bekezdésben felsorolt épületek, építmények csak akkor helyezhetők el, ha a szomszédos telekhatár mellett 10 m széles 7

8 Kertvárosias lakó építési övezetek (Lke) 11. (1) Az övezetbe jellemzően alacsony laksűrűségű telkek tartoznak, ahol legfeljebb négy önálló rendeltetési egységet magába foglaló, jellemzően lakóépületek helyezhetők el. (2) A telkeken: a) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, panzió, b) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület helyezhető el. Panzió a telken csak akkor helyezhető el, ha a megengedett lakásszámot nem haladja meg a vendégszobák száma. (3) A területen nem helyezhető el közösségi szórakoztató, kulturális épület, önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. Vegyes építési övezetek Településközpont vegyes építési övezet (Vt) 12. (1) A terület jellemzően több rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. (2) A területen: a) lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület; egyéb közösségi szórakoztató épület a terület azon részén, ahol a gazdasági célú használat az elsődleges; egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény; b) kivételesen nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény helyezhető el. (3) A (2) bekezdés b) pontjában felsorolt épületek, építmények csak akkor helyezhetők el, ha a szomszédos telekhatár mellett 10 m széles sávban a háromszintes növénytelepítés megtörtént és az egyéb jogszabályoknak megfelelnek. (4) A területen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. Központi vegyes építési övezet (Vk) 13. (1) A terület jellemzően több rendeltetési egységet magába foglaló központi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál. (2) A területen elhelyezhető: - igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület; egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, - más lakások, de csak az I. emelet feletti szinteken, és csak akkor, ha az épületben elhelyezett összes lakószintterület nem lépi túl az épület összes szintterületének 50%- át. (3) A területen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. 8

9 Gazdasági építési övezetek Egyéb gazdasági építési övezet (Ge) 14. (1) A terület a jellemzően ipari, energiaszolgáltatási és településgazdálkodási telephelyek, kereskedelmi szolgáltatási épületek, továbbá védőtávolságot nem igénylő meglévő mezőgazdasági majorok besorolására szolgál. (2) A területen az (1) bekezdésben felsoroltakon túlmenően kivételesen elhelyezhetők gazdasági célú épületeken belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek; továbbá m 2 épületszintterületet nem meghaladó kereskedelmi és szolgáltató épületek, valamint épületnek minősülő közlekedési építmények, ha az egyéb jogszabályokban előírtak betartása mellett azok a meglévő épületek funkcióváltásával jönnek létre. Az ilyen funkciójú meglévő épületek bővíthetők. Különleges közhasználatú építményi építési övezetek (Ki) 15. (1) A terület különleges célokat szolgáló közhasználatú építmények elhelyezésére szolgál. (2) A területen újonnan csak a Szabályozási Terven megnevezett funkciójú építménycsoportok és az azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el. (3) Meglévő, a Szabályozási Terven jelölt funkcióval ellentétes rendeltetésű a) épület nem bővíthető, de felújítható, b) épületben az egyes rendeltetési egységek a rendeltetési előírásokkal ellentétesen nem alakíthatók át. (4) A Szabályozási Terv az egyes telkeken belül az egyes építési helyekre eltérő, kizárólagos használatot is rögzíthet. ÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK Építési karakterek szerinti előírások 16. (1) A rendelet hatálya alá tartozó Szabályozási Tervben lehatárolt építési karakterek: 1. polgárvárosi 2. szabályos kertes 3. hegyoldali kertes 4. présházas átalakuló 5. vegyes 6. egyedi (2) A polgárvárosi karakterű építési övezetek jellemzői: a) Az építési hely utcai határvonalán általában utcával párhuzamos gerincű, magastetős épületek helyezhetők el, zártsorú-általános beépítési módhoz tartozó építési helyen belül. Az építmény akkor helyezkedik el az építési hely utcai határán, ha az utcai homlokvonal legalább 2/3 hosszban érintkezik az utca felöli építési hely határával. Udvari szárny a telekhatáron az utca vonalától mért 20 m mélységig és csak tűzfalként alakítható ki; b) Újonnan előkert nem alakítható ki, ha a Szabályozási Terv ettől eltérően nem intézkedik; c) Az egyes építési övezetekben a beépítési módra, a telekméretekre, a beépítettségre, a zöldfelületi fedettségre, építménymagasságra vonatkozó előírásokat az 1., 2. és 3. számú mellékletek határozzák meg; d) Új építés, bővítés és építmény rendeltetés-megváltoztatása esetén a mindenkori helyi önkormányzati rendeletben előírt gépjármű-elhelyezési 9

10 kötelezettséget kell teljesíteni. A helyi önkormányzati rendelet hiányában az országos előírásokat kell betartani; e) Az elhelyezhető melléképületeket és melléképítményeket a 3. számú melléklet határozza meg; f) A szabályozási vonalon legfeljebb 1,8 m magas kerítés létesíthető. (3) A szabályos kertes karakterű építési övezetek jellemzői: a) építményeket újonnan szabadon álló, vagy oldalhatáron álló, vagy ikres, vagy zártsorú beépítési módhoz tartozó építési helyen belül kell elhelyezni az építési övezeti előírások szerint; b) újonnan 5,0 m előkert alakítandó ki, kivéve, ha a Szabályozási Terv ettől eltérően intézkedik, vagy ha az utcában kialakult egységes előkertméret ettől eltér. Amelyik utcában a beépítés jellemzően az utcai telekhatáron áll, az egységes utcakép érdekében újonnan épülő háznál sem alakítható ki előkert; c) az egyes építési övezetekben a beépítési módra, a telekméretekre, a beépítettségre, a zöldfelületi fedettségre, építménymagasságra vonatkozó előírásokat az 1., 2. és 3. számú mellékletek határozzák meg; d) új építés, bővítés és építmény rendeltetés - megváltoztatása esetén a mindenkori helyi önkormányzati rendeletben előírt gépjármű-elhelyezési kötelezettséget kell teljesíteni. A helyi önkormányzati rendelet hiányában az országos előírásokat kell betartani; e) az elhelyezhető melléképületeket és melléképítményeket a 3. számú melléklet határozza meg; f) a szabályozási vonalon legfeljebb 1,5 m magas áttört kerítés vagy sövény létesíthető. (4) A hegyoldali kertes karakterű építési övezetek jellemzői: a) zártsorú beépítési mód esetén az utcavonallal párhuzamosan kell a magastetős épületek gerincvonalát kialakítani; b) újonnan legalább 5,0 m előkert alakítandó ki, ha a Szabályozási Terv ettől eltérően nem intézkedik. Kialakult állapot esetén az előkert nagysága a Városi Tervtanács véleménye alapján az illeszkedés szabályainak megfelelően módosítható, c) újonnan telkenként csak egy épület helyezhető el; d) új építés, bővítés és építmény rendeltetés megváltoztatása esetén a mindenkori helyi önkormányzati rendeletben előírt gépjármű-elhelyezési kötelezettséget kell kielégíteni. A helyi önkormányzati rendelet hiányában az országos előírásokat kell betartani; e) az elhelyezhető melléképületeket és melléképítményeket a 3. számú melléklet határozza meg; f) a szabályozási vonalon támfal-kerítés létesíthető. A támfal feletti kerítés magassága nem haladhatja meg az 1,0 m-t. Nem támfal-kerítés esetén legfeljebb 1,8 m magas kő, vagy kőlábazatos fa, illetve kovácsoltvas kerítés létesíthető. A magassági méreteket a támfal-kerítés közterület felőli oldalán kell figyelembe venni. (5) A présházas átalakuló karakterű építési övezetek jellemzői: a) meglévő úszótelken - lakóépület nem építhető, - korábban felépült épületben lakás újonnan nem alakítható ki, - korábban felépült lakást tartalmazó épület nem bővíthető; b) újonnan úszótelek nem alakítható ki; c) ha a Szabályozási Terv az övezeten belül építési helyet jelöl, az építési helyen belül, a meglévő úszótelek határait átlépő új épület építése, csak a meglévő telekosztás adottságaiból kiinduló és az övezet határaihoz igazodó telekrendezést követően lehet; d) új építés, illetve bővítés esetén az előkert méretét a kialakult adottságtól függően kell meghatározni; e) a meglévő pincék megtartása kötelező. A hagyományos présházas építészeti 10

11 megformálás elemeit átépítés, ráépítés esetén is meg kell tartani, f) új építés, bővítés és építmény rendeltetés megváltoztatása esetén a mindenkori helyi önkormányzati rendeletben előírt gépjármű-elhelyezési kötelezettséget telken belül kell kielégíteni. A helyi önkormányzati rendelet hiányában az országos előírásokat kell betartani, g) az építési engedélyezési tervdokumentációhoz az illetékes tervtanács véleményét csatolni kell. (6) A vegyes karakterű építési övezetek jellemzői: a) újonnan, ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik legalább 5,0 m előkert létesítése kötelező; b) új építés, bővítés és építmény rendeltetés megváltoztatása esetén a mindenkori helyi önkormányzati rendeletben előírt gépjármű-elhelyezési kötelezettséget telken belül kell kielégíteni. A helyi önkormányzati rendelet hiányában az országos előírásokat kell betartani; c) a területre eső meglévő lakótelepeken, a szabályozási terven jelölt szabályozási vonalakkal, illetve építési övezethatárral határolt területre kell értelmezni az építési előírásokat. Az így lehatárolt területen d) építési telket alakítani csak telekalakítási terv alapján lehet. Az úszótelek nem tekinthető építési teleknek; e) további építési telek csak akkor alakítható ki, ha az építési zóna zöldfelületi fedettségére vonatkozó előírások teljesíthetők, mind az újonnan kialakuló, mind a visszamaradó telkeken; f) úszótelek határait túllépő vagy azon kívüli építésre, illetve a szintterület növelés szabályainak tisztázására a szabályozási tervlapon szabályozási vonalakkal körülhatárolt lakótelepi tömbterületre kiterjedő elvi építési engedélyt kell kérni; g) melléképületek csak a térszín alatt, valamint az úszótelkeken kívül helyezhetők el, és csak abban az esetben, ha az előírt zöldfelületi fedettség biztosítható; h) az elhelyezhető melléképítményeket a 3. táblázat határozza meg; i) a területen a 4000 m 2 -t meghaladó telkeken (meglévő lakótelepi telektömböket kivéve), az egységes építészeti megjelenés biztosítása és az ésszerű telekhasználat érdekében az építési helyeket rögzítő elvi építési engedélyt kell kérni. (7) Egyedi karakterű építési övezetbe az előzőekbe nem sorolható, nem tipizálható jellegzetességeket hordozó, már beépített, kialakult területek tartoznak (pl. templom). A beépítési módot, a teleknagyságot és az építménymagasságot a kialakult adottságok határozzák meg. IV. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI Közlekedési övezetek Közúti közlekedési övezet (KÖu) 17. (1) A közúti közlekedés céljára kijelölt terület. A területen az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjárművárakozóhelyek (parkolók), járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közművek és a hírközlés építményei, továbbá a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmények, terepszint alatti garázsok, valamint hirdető berendezések, szobrok, díszkutak, távbeszélő fülkék, parkolóóra, jegykiadó helyezhető el. (2) Az elhelyezhető építmények által elfoglalt terület a közlekedési és közműterület 2 %-át, az újonnan elhelyezendő építmények magassága a 7,5 m-t nem haladhatja meg. 11

12 Zöldterület övezete (Z) 18. (1) Közparkok céljára kijelölt övezet. Közhasználatra kijelölt, jellemzően zöldfelülettel borított területek. Az övezet területének legalább 80 %-a biológiailag aktív felület kell legyen. A zöldfelületek legalább 50 %-át háromszintes növényállománnyal kell betelepíteni. (2) Az övezetben elhelyezhető: a) a pihenést és testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.); b) vendéglátó épület; c) a terület fenntartásához szükséges épület. (3) A közparknak közútról, köztérről közvetlenül, - kerekesszékkel és gyermekkocsival is - megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie. (4) Közparkban, ha annak területe az 1500 m 2 -t nem éri el, építmény nem helyezhető el. (5) Az újonnan épített épület építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet, és az általa elfoglalt terület nem haladhatja meg a telekterület 2 %-át. (6) A közpark területen terepszint alatti garázsok elhelyezhetők a közpark területének legfeljebb 50 %-án, ha a meglévő értékes fák fennmaradását az építés nem veszélyezteti és a földtakarás mértéke eléri az 1,5 m-t. (7) Közpark övezet területeit felújítani, átépíteni csak kertépítész által készített parkrendezési terv alapján lehet. Erdő övezetek Védelmi rendeltetésű erdőövezet (Ev) 19. (1) A terület elsődlegesen védelmi (környezetvédelmi, illetve természetvédelmi) rendeltetésű célokat szolgál. (2) A területen épület nem helyezhető el. Egészségügyi- szociális- turisztikai rendeltetésű erdőövezet (Ee) 20. (1) A terület elsődlegesen a közcélú egészségügyi- szociális- turisztikai rendeltetésű erdőhasználat céljára szolgál. (2) A m 2 -t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 1%-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el. (3) Az épületek magassága nem haladhatja meg a 3,5 m-t. Amennyiben a telken elhelyezendő épület(ek) beépített alapterülete meghaladja a 300 m 2 -t, azok csak elvi építési engedély alapján helyezhetők el. Gazdasági rendeltetésű erdőövezet (Eg) 21. (1) Az övezetbe az Ev és Ee jelű erdőterületbe nem sorolható erdők tartoznak. (2) A m 2 -t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 0,5 %-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el. (3) Az épületek magassága nem haladhatja meg a 3,5 m-t. 12

13 (4) 300 m 2 -nél nagyobb beépített területű épület csak elvi építési engedély alapján helyezhetők el. Mezőgazdasági övezetek Mezőgazdasági kertes övezet (Mke) 22. (1) Az övezetbe a jellemzően kistelkes, kisüzemi művelésű, hagyományosan kertgazdálkodású kert, szőlő, gyümölcsös, gyep, erdőművelési ágba sorolt területek (volt zártkertek) tartoznak. (2) Az övezetbe eső telkeken a növénytermesztés és ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás és -tárolás építményei (gazdasági épületek) építhetők, illetve földdel borított pince is elhelyezhető. (3) Méhészetet kivéve, állattartást szolgáló építmény, valamint állattartó telep az övezetben nem létesíthető. (4) Új épületnek, pincének forrástól, élő vízfolyástól, vízfelülettől min. 30 m távolságra kell lennie, kivéve a természeti területeken, ahol a természet védelméről szóló törvényben foglaltak szerint helyezhetők el új épületek. (5) Az övezetben birtokközpontok és kiegészítő központok nem alakíthatók ki. (6) A 140 mbf feletti mezőgazdasági kertes területeken figyelembe kell venni a sajátos városképvédelmi korlátozó előírásokat is. Mke1 23. (1) Az építmény-elhelyezés feltételei az övezetbe eső telkeken: - a telek szélessége az építési helyen legalább 30 m, - legalább 2000 m² teleknagyság, - kert, szőlő vagy gyümölcsös művelési ág besorolás. (2) A telken újonnan létesülő épület szabadonállóan, az épület homlokvonala előtti út tengelyétől legalább 15,0 m távolság és 3,0 m oldalkert biztosításával helyezendő el. (3) Lakóépület nem építhető. (4) A (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően telkek legfeljebb 3 % mértékéig építhetők be a következő korlátozással: - az elhelyezett épület összes szintterülete nem haladhatja meg a 90 m²-t, - a gyep vagy erdő művelési ágba sorolt telek vagy telekrész területe a beépítettség számításánál nem vehető figyelembe, - az önálló földdel fedett pincét a beépítettségbe, illetve a megengedett szintterületbe nem kell beszámítani. (5) Az épület építménymagassága legfeljebb 3,5 m lehet. (6) Az épület körül legalább 200 m² területet fás növényzettel kell betelepíteni. (7) Az övezetben csak extenzív irányú művelési ág - változtatás megengedett. Mke2 24. (1) Az építmény-elhelyezés feltételei az övezetbe eső telkeken: - a telek szélessége az építési helyen legalább 30 m, - legalább 2000 m² teleknagyság, - kert, szőlő vagy gyümölcsös művelési ág besorolás, - ha a telek, vagy beépítésre szánt telekrész a 180 mbf alatt helyezkedik el. (2) Telkenként csak egy lakóépület építhető, és csak akkor, ha - a telek területe eléri a 3000 m² -t, és 13

14 - a teljes közműellátottság biztosított. (3) A telken újonnan létesülő épület szabadonállóan, az épület homlokvonala előtti út tengelyétől legalább 15,0 m távolság és 3,0 m széles oldalkert biztosításával helyezendő el. (4) A (2) bekezdésnek megfelelő telkek legfeljebb 3% mértékéig építhetők be az alábbi korlátozással: m² teleknagyság felett az elhelyezett épület összes szintterülete nem haladhatja meg a 90 m²-t, - A gyep vagy erdő művelési ágba sorolt telek vagy telekrész területe a beépítettség számításánál nem vehető figyelembe, - Az önálló földdel fedett pincét a beépítettségbe, illetve a megengedett szintterületbe nem kell beszámítani. (5) Az épület építménymagassága legfeljebb 3,5 m lehet. (6) Az épület körül legalább 200 m² területet fás növényzettel kell betelepíteni. Mezőgazdasági korlátozott használatú övezet (Mko) 25. (1) Az övezetbe jellemzően a természetes és természet közeli állapotú, a felszíni és felszín alatt vizek védelmét, valamint a tájképvédelmet is szolgáló, ökológiai hálózati elemként is funkcionáló és részben természeti vagy természetvédelmi területként is védettség alá eső mezőgazdasági művelésű ágú területek tartoznak. Az övezetben a gyep (rét, legelő), nádas, mocsár, vízállásos földhivatali besorolású telkek művelési ága nem, illetve csak természetes beerdősülés után (erdőre) változtatható meg. szénatároló), a legeltetéses állattartással (istálló, karám) kapcsolatos építmény építhető, - kivételesen elhelyezhető a természetvédelmi bemutatást és kezelést szolgáló épület és a sportolási célú állattartást szolgáló istállóépület is, de csak a védelem alá nem eső területeken, - 20 férőhelynél nagyobb létszámú állattartó telep nem létesíthető, hígtrágyás rendszerű állattartás nem folytatható. (3) Az övezetben lakóépület nem építhető. (4) A beépítés és telekalakítás részletes előírásai: - a gazdasági, illetve természetvédelmi célokat szolgáló épülettel beépíthető telek nagysága minimum 5 ha, - beépítettség: telkenként maximum 200 m 2 / 5 ha összalapterületű épület(ek) építhető, a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájbaillő, magastetős, földszintes kialakítással, - építménymagasság: maximum 3,5 m, - beépítési mód: szabadonálló, - előkert: minimum 10 m, oldalkert minimum 3 m, - természetvédelmi és természeti területen és ökológiai hálózati területen elvi építési engedélykérelem benyújtása kötelező. E területeken sportolási célú állattartó épület nem létesíthető, - az épületnek forrástól, vízfolyástól, vízfelülettől minimum 50 m távolságra kell lennie, kivéve a természeti területeken, ahol a természet védelméről szóló törvényben foglaltak szerint helyezhetők el új épületek. (5) Az övezetben birtokközpontok és kiegészítő központok nem alakíthatók ki. (2) Elhelyezhető épületek (funkció alapján): - gazdasági épületként gyepeken csak a gyepterületek művelésével (pl. 14

15 Mezőgazdasági és erdőövezetek közös előírásai 26. A mezőgazdasági, illetve erdőövezetekben a Szabályozási Terv jóváhagyása előtt már meglévő épületek a kialakult beépítettségtől függetlenül megtarthatók és felújíthatók (amennyiben egyéb hatósági előírásoknak megfelelnek). Ha jelen előírásokban foglaltak és a megengedett beépítési százalék azt lehetővé teszi, alapterületük bővíthető, illetve az érintett telken új épület is létesíthető. Vízgazdálkodási övezet (VG) 27. (1) A vízgazdálkodási övezetbe a következő területek tartoznak: - az állandó és időszakos vízfolyások medre és parti sávja, az állóvizek medre és parti sávja, a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja (VGf), - a vízbeszerzési területek (VGv). (2) A VGf övezetben építményt elhelyezni nem, műtárgyat csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint szabad. (3) A VGv övezetben építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint és a (4) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén szabad. (4) az építmény által elfoglalt terület a telekterület 5 %-át, az új épület építménymagassága a 3,5 m-t nem haladhatja meg. V. FEJEZET A KÖZTERÜLETEK ÉS KÖZHASZNÁLATÚ TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI A közhasználat céljára átadott területekre vonatkozó előírások 28. (1) A gyalogos forgalom számára megnyitott vagy átadott területrészként kialakított területekről az önkormányzat és a tulajdonos külön szerződést köt, amely szabályozza a megnyitás időszakos vagy állandó időtartamát, a kialakítással és fenntartással kapcsolatos szabályokat. A közhasználat céljára átadott területeket az ingatlannyilvántartásba be kell jegyezni. (2) A közhasználat számára megnyitott vagy átadott telekterület a beépíthetőség számításánál figyelembe vehető. (3) A közhasználat számára megnyitott vagy átadott (gyalogosforgalmi) területeken a közterületekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (4) A közhasználat számára átadott területekkel határos épületeknek a közhasználatra átadott terület felé néző homlokzatain nyílások nyithatók. A tűztávolságot a közterületekre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani. A közterületeken elhelyezhető létesítményekkel kapcsolatos szabályok 29. (1) Az utcabútorokat egy közterületi egységen (park, köztér) belül azonos formacsaládból és közterületrendezési/kertészeti terv alapján kell elhelyezni. Az utcabútorok stílusának, anyagának, valamint a közvilágítási, illetve díszvilágítási lámpatesteknek, lámpaoszlopoknak a környező építészeti karakterhez, stílushoz illeszkednie kell. (2) Közterületen új állandó árusítópavilon nem létesíthető. 15

16 (3) Közterületi járdán, gyalogos felületen vendéglátó terasz csak úgy alakítható ki, hogy a fennmaradó terület a gyalogos közlekedésre biztonságosan alkalmas legyen. (4) A közterületen egyéb létesítmények (pl. telefonfülke, postaláda, hírdetőtábla stb.) csak úgy helyezhetők el, hogy a gyalogos közlekedésre fennmaradó sáv biztonságos legyen. (5) Reklámokat, hirdetéseket elhelyezni a közterületen, illetve közterületről látható homlokzatokon vagy az utcaképben érvényesülően csak az illetékes tervtanács vagy a főépítész által elfogadott módon, illetve az általa véleményezett reklámhordozókon vagy az e célra kijelölt helyeken (pl. hirdetőtáblákon, városi információs táblák hátoldalán) szabad. (7) Üzletek előterében csak a nyitvatartás idején és csak mobil árubemutató szerkezetek helyezhetők el úgy, hogy a (gyalogos) forgalmat ne akadályozzák. Az árubemutatásra igénybe vett területre közterület-használati megállapodást kell kötni az önkormányzattal. VI. FEJEZET INFRASTRUKTÚRA, KÖZMŰELLÁTÁS ÉS - HÁLÓZATOK ELŐÍRÁSAI Közlekedési előírások 30. (1) A közutak és közterek számára a szabályozási terven meghatározott építési területet kell biztosítani. (2) A szabályozási szélességen belül a nem közúti közlekedésre kialakított sávokon helyezhetők el létesítmények, építmények. Az építmények kialakításának és elhelyezésének olyannak kell lennie, hogy a gyalogos forgalmat ne akadályozza. (3) Az építési övezetben a telkeken belül, illetve kívül elhelyezendő parkolóhelyek számáról és a telkeken kívül elhelyezhető parkolóhelyek megváltási díjáról külön önkormányzati rendelet intézkedik. (4) Gépkocsitároló használatváltozása akkor lehetséges, ha az előírt gépkocsielhelyezési igény saját építési telken belül kielégíthető. (5) Gépjárműforgalomra igénybevett magánutak legkisebb telekszélessége teljes közművesítettség esetén 6,0 m. A kettőnél több telek megközelítésére szolgáló magánutak a közforgalom elől nem zárhatók el. Közmű előírások 31. Általános előírások (1) A közművek előírások szerinti védőtávolságán belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltetők hozzájárulásával lehetséges. (2) A közműhálózatok és építményeik, valamint azok ágazati előírások szerinti védőterületei számára közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben a közmű és védőterületének a helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Közművek számára új szolgalmi jog bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű építési tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával végezhető. A szolgalmi jogot az illetékes földhivatalnál be kell jegyeztetni. 16

17 (3) Az ingatlanok közműellátásának biztosítására a közterületi hálózathoz közvetlen önálló bekötésekkel, illetve mérési helyekkel kell csatlakozni. Azoknál a telkeknél, amelyeknél a közvetlen rákötés az érintett közműhálózatra nem biztosítható, a csatlakozáshoz a közműhiányos ingatlant ellátó, más telkén átvezetett bekötővezetéket szolgalmi jog igénybevételével az ágazati előírások figyelembe vételével lehet megoldani. A szolgalmi jogot az illetékes földhivatalnál be kell jegyeztetni. (4) Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét figyelembe kell venni. A közművek elrendezésénél az utcák fásítási igényét is figyelembe kell venni, illetve a meglévő fák védelmét biztosítani kell. (5) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az illeszkedés szabályai szerinti városképi megjelenésre, a környezetvédelmi és az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni. (6) Útépítésnél és útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről és a meglevő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell. A kiváltandó, feleslegessé vált közművezetékeket el kell bontani. (7) Mindennemű építési tevékenységnél a meglevő és megmaradó közművezetékek és a közműépítmények védelméről gondoskodni kell. (8) Közműkiváltások csak a szabályozási tervlapon jelölt közterületeken lehetségesek. (9) A tervezett lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt kapcsolószekrények és dobozok helyét és a színét, az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva kell kiválasztani. A berendezéseket az épületek alárendelt homlokzatára kell szerelni. Vízellátás 32. (1) A tervezett és a rekonstrukcióra kerülő vízvezeték hálózatra csak föld feletti tűzcsapok szerelhetők fel. (2) Azokban a létesítményekben, ahol az oltóvízszükséglet mennyisége meghaladja a hálózatból kivehető vízmennyiséget, az építmények oltóvízellátását a meglevő vezeték keresztmetszetének a bővítésével, a mértékadó tűzszakasz nagyságának a csökkentésével, illetve helyi megoldással kiegészítve, oltóvíztároló építésével kell megoldani a vonatkozó jogszabályok alapján. (3) Külterületen lakás céljául szolgáló vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, szállásférőhelyet nyújtó új épület elhelyezése és meglevő épület erre a célra történő funkcióváltása csak akkor lehetséges, ha az egészséges ivóvízellátás biztosítható. (4) Új vízellátó hálózatok kiépítése a tervezett beépítésre szánt területen csak akkor lehetséges, ha a szennyvíz-elvezető hálózat már kiépült, illetve egyidejűleg az is kiépíthető. (5) Új beépítés csak abban az esetben lehetséges, ha az építmény közüzemi vezetékes vízellátása megvalósul. (6) A Temető utcától délre a 2. vízellátási zóna területébe felnyúló beépítés vízellátásának a megoldása az 1. vízellátási zóna hálózatából csak korlátozott feltételek mellett biztosítható. (7) A Siszler, a Magyari és a Jánoskúti úttól keletre fekvő, a 180 mbf szint fölé felnyúló beépítés vízellátását a 3. 17

18 vízellátási zóna (nyomásövezeti rendszer) továbbfejlesztésével kell megoldani. Szennyvízelvezetés és - tisztítás 33. (1) A szennyvizek szikkasztása nem megengedett. (2) Az ingatlanokról kibocsátott szennyvíz minőségének meg kell felelnie a közcsatornára rákötés jogszabályban meghatározott feltételeinek. Az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel a megengedett szennyezettség mértékéig elő kell tisztítani. A közcsatornába vezethetőség kritériumait a közműves ivóvízellátásról és közműves szennyvízelvezetésről szóló jogszabályok tartalmazzák. (3) A városrészben a meglevő egyesített rendszerű hálózat szétválasztását kell előirányozni, ahol az adottságok lehetővé teszik, elválasztott rendszerű (külön a szennyvíz és külön a csapadékvíz) csatornahálózatot kell kialakítani. (4) Új épületekből és az átépítésre kerülő építményekből kivezetett szenny- és csapadékvizek elvezetésére külön szennyvíz- és külön csapadékvíz bekötőcsatornákat kell építeni, még akkor is, ha azok jelenleg csak egyesített rendszerű csatornába kötnek be. (5) Külterületi beépítésre nem szánt területeken, ahol a telkek gazdaságosan nem csatornázhatók, a domboldalak csúszásveszélyének a megakadályozására, a réteg- és talajvizek szennyeződés mentesítésére szigorúan ellenőrzött zárt gyűjtőtárolók építése lehetséges. A szippantott szennyvizek elszállításáról gondoskodni kell, az elszállítást a tulajdonosnak igazolni kell. Felszíni vízelvezetés 34. (1) A felülvizsgálandó és a felújítandó csatornahálózatok továbbfejlesztését térségi összefüggésben kell megoldani. A területen az átépítést igénylő szakaszok megvalósításával egyidejűleg, vagy azt megelőzően a csatornák tervezési területen kívüli, alsó szakaszát is át kell építeni. (2) A csapadékvíz elvezetését biztosító hálózat kiépítése abban az esetben lehetséges, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető - az útkezelői hozzájárulás figyelembevételével - a befogadóig. (3) A városrészben a meglevő egyesített rendszerű hálózat szétválasztását kell előirányozni. Ahol azt az adottságok lehetővé teszik, elválasztott rendszerű (külön a szennyvíz és külön a csapadékvíz) csatornahálózatot kell kialakítani. (4) Új épületekből és az átépítésre kerülő építményekből kivezetett szenny- és csapadékvizek elvezetésére külön szennyvíz- és külön csapadékvíz bekötőcsatornákat kell építeni, még akkor is, ha azok jelenleg csak egyesített rendszerű csatornába kötnek be. (5) A hegyoldalakról lezúduló vizek által szállított hordalék megfogása szükséges a meglévő és a tervezett beépítés, továbbá a csatornahálózat védelmében. (6) A meglévő és a tervezett hordalék- és iszapfogók rendszeres tisztítását, a meglevő és a tervezett hálózat és a vízfolyások rendszeres karbantartását meg kell oldani. (7) A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó, kiemelt szegéllyel építendő parkoló felületekről az összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a befogadó csatornába. 18

19 (8) A meglévő beépítés területén a zárt csapadékvíz elvezető rendszer kiépítéséig az útburkolatok szegélykövezése, illetve a középső vápa menti csapadékvíz-elvezetés is elfogadható, ha a felszíni vizek a befogadóig biztonságosan, károkozás nélkül elvezethetők. Csapadékvízgyűjtő ciszterna hidraulikai méretezés alapján, mint vízbefogadó elfogadható. A csapadékvizek biztonságos elvezetését az építési engedélyezési tervdokumentációban közműnyilatkozattal megerősített módon igazolni kell. (9) A Szent György-patak, a Csenke-patak és mellékágai, továbbá a Kincses-patak partélétől mért 6-6 m szélességű területsávot karbantartás számára szabadon kell hagyni. A nyílt árkok karbantartására az árok szélétől mért 3-3 m széles sávot kell biztosítani. Ha erre nincs mód, legalább az egyik oldalán 3 m és a másik oldalán 1 m széles sávot kell biztosítani. Ettől eltérni csak a kezelő egyedi hozzájárulása esetén szabad. Villamosenergia-ellátás 35. (1) A villamosenergia-hálózat és építményeik védőtávolságán belül épület, építmény elhelyezése nem lehetséges. (2) Városképvédelmi szempontból az újonnan kiépítendő villamosenergia hálózatokat (közép-, kisfeszültségű és közvilágítási) földkábelbe kell fektetni. (3) Városképvédelmi szempontból az újonnan kiépítendő villamosenergia hálózatokat (közép-, kisfeszültségű és közvilágítási) a belterületen földkábelbe kell fektetni, kivéve, ha a műszaki tényezők a föld feletti építést indokolttá teszik. Ez esetben az építtetőnek műszaki szakvéleménnyel igazolnia kell a föld feletti elhelyezés indokoltságát. (4) A meglévő föld feletti hálózatok rekonstrukciója, bővítése során a földkábeles elhelyezésre kell áttérni, kivéve, ha a föld feletti építési mód megtartásának indokoltságát az építtető műszaki szakvéleménnyel igazolni tudja. (5) A transzformátorok helyét a beépítéssel összehangoltan kell kijelölni. A város központi belterületén az új házas transzformátorokat a tervezett épületekben, azok földszintjén vagy süllyesztett megoldással a környezetbe illesztve kell megoldani. Alkalmazhatók kis helyigényű kompakt transzformátorok is. Az ingatlanokon belül elhelyezett transzformátorok megközelítését a szolgáltató számára biztosítani kell. Föld feletti hálózatok esetén oszloptranszformátor is elhelyezhető. (6) Új közvilágítási hálózat létesítésekor és a meglévő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos fényforrású lámpatestek elhelyezése megengedett. (7) Épület díszkivilágítását csak a forgalmat nem zavaró és az építészeti értékeket (tagozatokat) kiemelő módon szabad megvalósítani. A megvilágítást szolgáló elektromos vezetékek csak rejtetten (falon belül és nem homlokzati kábelcsatornában, nem szabadon) vezethetők. (8) Napkollektorokat csak az épület tömegébe illesztve, a tetőszerkezetbe beépítve, az építmény igényes megjelenését biztosítva szabad elhelyezni. Földgázellátás 36. (1) Földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni. 19

20 (2) A középnyomású földgázellátású területeken, az ingatlanokon kell az egyedi nyomásszabályozókat elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezések a telkek előkertjében, udvarán föld felett, illetve földbe süllyesztett megoldással, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetők. (3) A 10,0 m-nél keskenyebb szabályozási szélességű utcákban gázvezeték csak a szennyvíz-és a csapadékvíz-elvezetés megoldása után vagy azok egyidejű építése mellett létesíthető. (4) A meglévő föld feletti távhővezetékeket a szükséges rekonstrukció során föld alá kell áthelyezni. (5) Új távhővezetéket csak földalatti vezetéssel szabad elhelyezni. Hírközlés 37. (1) Városképvédelem szempontból hírközlési és a kábel tv hálózatoknál újonnan csak földkábelbe vagy alépítménybe helyezve szabad létesíteni. Meglévő föld feletti hálózatok rekonstrukciója, bővítése során a földkábeles elhelyezésre kell áttérni. Mindkét esetben kivétel tehető, ha a föld feletti építési mód megtartásának indokoltságát az építtető műszaki szakvéleménnyel igazolni tudja. (2) Azokon a területeken, ahol a hírközlési hálózatok föld felett vezethetők, a 0,4 kvos, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetékeket közös oszlopsoron kell vezetni. (3) A vezeték nélküli hírközlési szolgáltatás fejlesztéséhez szükséges további antennatornyok létesítése csak városképi hatásvizsgálat és az illetékes tervtanács véleménye alapján lehetséges. (4) A Vadrózsa utcában levő Esztergom TV átjátszó adó r =100 m védőtávolságán belül az építés magassági korlátozása továbbra is érvényes. (5) Hírközlésellátás fejlesztéséhez szükséges további antennatornyok létesítése csak városképi hatásvizsgálat és az illetékes tervtanács véleménye alapján lehetséges. VII. FEJEZET KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZABÁLYOK Zöldfelületi előírások 38. (1) A szabályozási terven jelölt lakótelepi közhasználatú közkertek területe nem csökkenthető. (2) A tervezett épületek alaprajzi kialakításánál alkalmazkodni kell a meglévő utcai sorfákhoz. Hiányos fasor esetén a pótlást azonos fafajból - biztosítani kell. (3) A 16 m vagy annál nagyobb szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken kétoldali, a 12 m szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken legalább egyoldali fasort kell telepíteni, illetve a meglévők védelméről gondoskodni kell. (4) Az utcák fásítását egységes növényanyagból, az utca rendezésével egyidejűleg kell elvégezni. (5) Elhalt, illetve kivágott fás növényzet pótlásáról a vonatkozó önkormányzati rendelet szerint gondoskodni kell. 20