NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8./2001.(III.02.)KT. SZ. RENDELETE

Átírás

1 NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8./2001.(III.02.)KT. SZ. RENDELETE HRSZ-Ú, NAGYKOVÁCSI BÁNYA UTCAI TERÜLET HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS 33/2008. (XI.03.) KT. SZ. RENDELETE EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA Nagykovácsi község Önkormányzatának Képviselőtestülete az évi LXV. törvény 16. -ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 7 3/c bekezdésben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében (a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan) az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg és jóváhagyja a szabályozási tervet. A rendelet hatálya, általános előírások 1. (1.) A rendelet területi hatálya kiterjed Nagykovácsi község a szabályozási terven lehatárolt területegységeire (hrsz: ), mely természetben a Bánya utca, Zsíroshegyi út, a 1690 és a 4383 hrsz-ú ingatlanok, továbbá a 4308 hrsz-ú névtelen utca és a Pók utca által körülhatárolt, földrészletekre megosztott területegységet jelenti. (2.) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka) és ezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad. (3.) Jelen építési szabályzat csak a mellékelt szabályozási tervvel együtt érvényes. (4.) A szabályozási terv megfelel Nagykovácsi Önkormányzat Képviselő-testületének 126/2000(10.09.) Kt. határozattal elfogadott Nagykovácsi Északi Településrész Településszerkezeti Tervének. (5.) A tervezési területen az építés feltételei a következő közművesítettség: közműves ivóvíz, -szennyvízelvezetés, -villamos energia, nyíltárkos csapadékvíz elvezetés. 1

2 2. (1.) Nagykovácsi Önkormányzat Képviselő-testülete a szabályozási tervben foglaltaknak megfelelően a - beépítésre szánt területeket Falusias lakóterületként (FL) - beépítésre nem szánt területeket Közlekedési területként (K) belterületbe vonja. 3. (1.) A szabályozási terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani: a) belterületi határ, b) beépített és beépítésre szánt ill. beépítésre nem szánt területek határa - szabályozási vonal; c) az övezeti besorolást és annak jellemzői; d) építési övezet határa; e) az építménymagasságra vonatkozó előírások; f) az építési határvonal (OTÉK-tól eltérő minimális előkert mérete); g) megtartandó fa, cserje, egyéb növényzet előírása; h) védőtávolság közművezetéktől. (2.) A kötelező erejű elemek változtatására csak a szabályozási terv módosításával kerülhet sor. I. FEJEZET AZ ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI Engedélyhez kötött építési munkák Az építési engedélykérelmek elbírálásához a 37/2007(XII. 13.) ÖTM rendelet 5. melléklet III. (2) alapján, az engedélyezési dokumentációnak alábbiakat kell tartalmaznia 2 : a) 3 b) 4 c) 5 d) geotechnikai szakvélemény beszerzése a korábbi bányaműveléssel érintett területeken. 1 A 33/2008. (XI.03.) Kt. sz. rendelet törölte. 2 A 33/2008. (XI.03.) Kt. sz. rendelet módosította. 3 A 33/2008. (XI.03.) Kt. sz. rendelet törölte. 4 A 33/2008. (XI.03.) Kt. sz. rendelet törölte. 5 A 33/2008. (XI.03.) Kt. sz. rendelet törölte. 2

3 Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai 6. (1.) Az építési feltételek (telekalakítás, terület-előkészítés, közműves villamos energia, -ivóvíz, -szennyvízelvezetés, nyíltárkos csapadékvíz elvezetés) építési engedélynek megfelelő előzetes biztosítása az építés megkezdésének feltétele. (2.) A beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet ában meghatározott mértékű járműtárolót, várakozó (parkoló) helyet és rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet a telken belül kell biztosítani. (3.) A területen haszonállat tartása (sertés, juh, kecske, szarvasmarha, ló, szárnyas) nem megengedett, ezzel kapcsolatos építmény nem létesíthető. (4.) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (például terület-előkészítés, közművesítés hiánya miatt) nem biztosítottak, építési engedély nem adható, elvi építési engedély esetében az építési engedély feltételeit a határozatban közölni kell. II. FEJEZET TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETFELHASZNÁLÁS (1.) Beépítésre szánt területek: Területfelhasználási egységek, övezetek 7. A Hrsz. területeknek beépítésre szánt területei (az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint) az alábbi területfelhasználási egységekre osztottak (a terület-felhasználási egységeket, határaikat és jelkulcsaikat a szabályozási terv tartalmazza): Lakóterület: Falusias lakóterület FL (2.) Beépítésre nem szánt területek: Közlekedési és közmű-elhelyezési területek: Általános közlekedési terület K 3

4 Falusias lakóterület: Az egyes terület-felhasználási egységek részletes előírásai Beépítésre szánt területek 8. (1.) FL falusias lakóterület építési övezet - kötelező szabályozási elemei 1. Megengedett legnagyobb szintterületi mutató 0,35 2. A kialakítható legkisebb telekméret 900 m 2 3. A beépítési mód szabadonálló 4. A beépítettség megengedett legnagyobb 20 % mértéke 5. A megengedett legnagyobb építmény 4,5 m magasság 6. A legkisebb utcai telekszélesség 16 m 7. A zöldfelület legkisebb mértéke 70 % 6 (2.) Szintterületi mutató: az építményszintek bruttó területeinek összege és a telekterület hányadosa, az első pinceszint, valamint az 1,90 m-nél kisebb szabad belmagasságú területek kivételével. 7 (3.) A meglévő telkek méretei a már kialakult tömbökben eltérhetnek az építési övezet előírt telekméreteitől, de új telket kialakítani, telket megosztani, vagy telkeket egyesíteni csak az övezetben előírt méreteknek megfelelően lehet. (4.) Az övezetben telket egyesíteni olymódon lehet, hogy a telek területe maximum 2800 m 2 lehet. Új telekalakítás során nyúlványos és úszótelek nem alakítható ki. (5.) A (4.) bekezdésben leírt módon egyesített telkek esetében a maximális beépítés korlátozott. Az övezeti előírásban minimalizált telekméreten felüli telekterület (900 m 2 után a beépítési % csak 50 %-ban vehető igénybe. (pl m 2 -es telek esetén 180 m /2x0.2, azaz 54 m 2, tehát 234 m 2 terület építhető, ill. az épület bruttó szintterülete 410 m 2 lehet.) (6.) Az épületek építménymagassága az - épület alatt - 10 %-ot meghaladó lejtésű telek esetén, 5,0 m mely esetben a lejtő felöli oldali, homlokzat építménymagassága maximálisan 5,5 m lehet. (7.) A természetes terepfelszín homlokzatsíkban vagy attól 2 m-en belül történő 1,5 métert meghaladó feltöltését az építménymagasságba be kell számítani. (8.) Az épületek maximális gerincmagassága a legalacsonyabb csatlakozó terepszinthez képest 10 m lehet. (9.) Az épületek tető hajlásszöge lehet. 6 A 33/2008. (XI.03.) Kt. sz. rendelet törölte. 7 A 33/2008. (XI.03.) Kt. sz. rendelet módosította. 4

5 (10.) A telkek beépítésének közművesítési feltételei: közműves villamos energia, -ivóvíz, -szennyvízelvezetés, nyíltárkos csapadékvíz elvezetés. (11.) A terepszint alatti építmények összesen az épületek nélkül, nem haladhatják meg a telek területének 10 %-át. (12.) Terepszint alatti építményt ott lehet elhelyezni, ahol az építési telek természetes terepszintje ezt úgy teszi lehetővé, hogy, az alépítmény a rajta lévő földtakarással együtt nem áll ki - átlagosan - 1 méternél magasabban a környezetéből. (13.) A terület egyedi telkein maximálisan elhelyezhető lakások száma a telekterület 700-al való osztásából nyert egész szám vagy 1 lakás. A szabadonálló épületben max. 2 lakás alakítható ki. (14.) Kötelezően kialakítandó legkisebb zöldfelület a lakótelek területének 70 %-a. A zöldfelületi minimumérték számításánál a növényzettel fedett terület alatt a szilárd burkolatú felületek nélküli, gyeppel, cserjékkel, fákkal betelepített beépítetlen terület sík vetülete értendő. E területen belül a nem szilárd burkolattal (pl. kavicsburkolat, homok, stb.) ellátott felület nem haladhatja meg a számított zöldfelület 1/3-át. Zöldfelületként vehető figyelembe az állandóan vizet tartalmazó, növényekkel betelepített vízmedence (tó) is. (15.) A telek beépített területén kívüli burkolt felületeinek aránya maximálisan a telek területének 10%-a lehet. (16.) 8 (17.) A telken belül gondoskodni kell a csapadékvíz kezeléséről, ezért záportározó, szikkasztó melléképítményt kell létesíteni. (18.) A lakótelkek területének minden 200 m 2 -re után egy nagy lombkoronájú fa ültetendő, melyek telepítése a lakhatási engedély megadásának feltétele. (19.) Az előkert mélysége legalább 5,0 m, az ettől eltérő eseteket a szabályozási terv jelöli. (20.) Az oldalkertek minimális mérete 3,0 m, a hátsókert mérete min. 6,0 m. (21.) A telek határain épített kerítés - a maximum 50 cm-es lábazaton felül - 50%- ban áttört kialakítású kell, legyen. A teljesen tömör felület egybefüggően nem haladhatja meg a 2,0 m 2 -t. A kerítés magassága nem haladhatja meg a rendezett terepszinttől mért 2,0 m-t. A fenti számításokat oldalanként kell értelmezni. (22.) Az előkertben, abban az esetben, ha nagyobb, mint 5,0 m terepszint alatti járműtároló elhelyezhető. 9 ha ezt a terepviszonyok indokolják. 8 A 33/2008. (XI.03.) Kt. sz. rendelet törölte. 9 A 33/2008. (XI.03.) Kt. sz. rendelet törölte. 5

6 (23.) Az előkertben a melléképítmények közül csak kerti építmény, terepszint alatti gépkocsitároló, kerti tető 10 közmű-becsatlakozás építménye, közműpótló építmény (esővízgyűjtő ciszterna) és kerítéssel egybeépített hulladéktartály-tároló helyezhető el. (24.) A telkek megközelítésére szolgáló magánutat kialakítani akkor lehet, ha a magánút - az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között - közhasználat céljára átadott területként és a közterületekre vonatkozó rendelkezések szerint kerül kialakításra. (25.) Meglévő épületek esetén az építési övezet jellemzői bővítés esetén is betartandók (építménymagasság, beépítési %, stb.) Meglévőnek kell tekinteni azt az épületet, amely jogerős építési illetve jogerős használatbavételi engedéllyel rendelkezik, illetve a használatba vételtől már 10 év eltelt. 9. (1.) A lakóterületen, a lakóépületen kívül a helyi lakosság ellátását szolgáló kiskereskedelmi-, vendéglátó-, szolgáltató épület; egyházi-, oktatási-, egészségügyiszociális épület, műterem, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró kézműipari épület, sportépítmény, helyezhető el. (2.) A tervezési területen az épületek személygépjármű-tárolóinak rendeltetését kereskedelmi- vagy vendéglátó funkcióra változtatni nem lehet. (3.) A lakóterületen önálló ipari-, kisipari-, önálló raktár-, nagykereskedelmi épületet ill. üzemanyagtöltő állomást, kocsimosót elhelyezni nem lehet. (4.) A lakóterületen környezetet károsító kisipari tevékenység nem működtethető. (5.) A lakóterületen állattartásra szolgáló melléképület nem építhető. 10. (1.) A lakóterületen építhető melléképítmények: a) közmű-becsatlakozási műtárgy b) közműpótló műtárgy (záportározó, szikkasztó) c) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m belmagassággal) d) kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m mélységgel) e) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1,0 m-nél magasabbra nem emelkedő, lefedés nélküli terasz) f) kerti víz-és fürdőmedence, napkollektor g) kerti épített tűzrakóhely h) kerti lugas i) háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem j) kerti zöldhulladék komposztáló k) kerti szabadlépcső és lejtő 10 A 33/2008. (XI.03.) Kt. sz. rendelet törölte. 6

7 l) szélkerék, antenna, zászlótartó oszlop (6,0 m magasságig) m) maximum 20 m2-es 11 lábakon álló kerti tető, amely az utcai telekvonalra is telepíthető. (2.) Az (1.) bekezdésben felsorolt melléképítmények oldalhatárra nem telepíthetők Több melléképítmény létesítése esetén azok tömbösített elhelyezésére kell törekedni. Bányaművelésből eredő építési korlátok 11. (1.) A bányaművelésből eredő építési korlátozás az egész területet érinti, különböző mértékben. A szabályozási terv mellékletét képező építési irányelvek övezeteinek részletes előírásai a következők: I.építési övezet: - 20,0 m-nél kisebb hosszúságú földszintes épület vagy 10,0 m- nél nem nagyobb hosszúságú kétszintes épület építhető az érvényben lévő előírások és a talajmechanikai javaslat alapján. Mindkét esetben a főfalaknál az alap felső szintjén és a födémszinten szokványos vasbeton koszorú építése szükséges. A 20,0 m-nél nagyobb hosszúságú földszintes épületek megerősített kivitelben építhetők. II. építési övezet: - 10,0 m-nél kisebb hosszúságú földszintes épület építhető az érvényben lévő előírások és a talajmechanikai javaslat alapján. A főfalaknál az alap felső szintjén és a födémszinten szokványos vasbeton koszorú építése szükséges. 10,0 és 20,0 m közötti földszintes épülethossz esetén az alap felső szintjén - a teherviselő főfalaknál - vasbeton koszorúgerendát kell készíteni. A válaszfalak alapja vasalt beton. III. építési övezet: - Ezen a területen a legnagyobb a veszélyeztetettség, így csak 10,0 m-nél nem hosszabb, földszintes épületek építhetők megerősített kivitelben. A megerősítés vasbeton gerendarács alappal vagy vasbeton lemezalappal készülhet. Az övezeti határvonalon lévő ingatlanok beépítésére a szigorúbb előírások irányadók. Pl. a I. és II. övezeti határvonalon lévő ingatlanokra a II. övezetre vonatkozó előírások érvényesek. (2.) A feltárt és hatástalanított külszíni nyílás fedlapjától számított 5,0 m-en belül semmiféle építmény nem kerülhet. (3.) Talajmechanikai vizsgálat mindhárom építési övezetnél szükséges. Építményenként legalább 3 db fúrás készítendő, az építményen kívül, háromszög alakban telepítve és egy db fúrás a tervezett épület alapterületén belül. A furatok mélysége legalább a terepszinttől mért alapozási mélység háromszorosa. Az eredmények értékelésére és az alapozás meghatározására a "Nagykovácsi környezetében korábban aláfejtett terület építési irányelvei", Újpest BAUPLAN Kft., c. dokumentum - Nagykovácsi Polgármesteri Hivatal tulajdonában - további útmutatást ad, illetve a talajmechanikai vizsgálat elvégzésére, dokumentálására és 11 A 33/2008. (XI.03.) Kt. sz. rendelet törölte. 7

8 értékelésére vonatkozóan a Magyar Geológiai Szolgálat Budapesti Területi Hivatalával (1145. Budapest, Kolumbusz u ) szükséges egyeztetni. Ezen egyeztetés során kell figyelembe venni a területen meglévő süllyedésvizsgáló monitoring rendszer folyamatosan megújuló értékeit is. (4.) A felszínen elfolyó csapadékvizet az építménytől távol kell tartani, ill. elvezetéséről gondoskodni kell. Az épület körüli járda a terep felé legalább 3 % eséssel készüljön. A járda épülethez csatlakoztatása és dilatáció, hézagmentes zárással, bitumen kiöntéssel készüljenek. Beépítésre nem szánt területek Közlekedési területek 12. (1.) Közlekedési és közmű elhelyezésére szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a közterületen megvalósuló gépjármű várakozóhelyek, a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. (2.) A közutak elhelyezése céljára szükséges építési területi mértéket az OTÉK 26. -a határozza meg. (3.) A hrsz. - ú földrészletek közlekedési területei: a.) a terület nyugati és déli szélén haladó helyi gyűjtőút, b.) lakóutak, (4.) Az utak szükséges építési területei (szabályozási szélességek): a.) helyi gyűjtőutak: meglévő - kialakult jogi határok között a forgalomtechnikai méretezés alapján megfelelőek, legalább egyoldali járda, nyílt árkos csapadékvízelvezetés és közvilágítás kiépítésével a szabályozási terven mellékelt keresztmetszeti kialakítás biztosításával, a Bogár utca Pók utcai kereszteződés szabályozási szélességének 15,0 m-re történő kiigazításával. b.) lakóutak : 10,0 12,0 m, A kiszolgáló (lakó-) utak min. 10,0 m szabályozási szélességgel, vegyesforgalmú útként kiépíthetők, egyoldali járda, nyílt árkos csapadékvízelvezetés és közvilágítás biztosítandó. (5.) A terület-felhasználási egységre elsősorban az OTÉK 26., 41., 42. -a, az évi I. tv., a ME (KHVM 1994.) műszaki előírás vonatkozik. Csomópontépítés, útcsatlakozás, az út menti területek hasznosítása e jogszabályok és előírás alapján lehetséges. (6.) A közlekedési területek védősávja a közlekedési szakhatóság és a létesítmény kezelőjének hozzájárulásával használható fel. (7.) A közlekedési területeken a közművek kiváltásánál, illetve elhelyezésénél a 9004/1982.(Közlekedési Értesítő 16.) KPM-IPM együttes közlemény, valamint az MSz sz. szabványok előírásai betartandók. 8

9 (8.) A 12,0 m vagy annál szélesebb utcák fásítandók. (9.) A tervezett létesítmények normatívák szerinti parkoló igényét telken belül kell biztosítani. (10.) A lakosság alapellátását szolgáló létesítmény parkoló igényét telken belül kell biztosítani az építési telek közterület felőli előkertjében. (11.) A gépjárművek elhelyezésére vonatkozóan az OTÉK 253/1997(XII.20).sz. Kormányrendelet 42. paragrafusában megfogalmazottak érvényesek. A személygépkocsi parkolást a lakótelkek esetében telken belül úgy kell biztosítani: m 2 alatti lakás esetében 1 férőhely, 100 m 2 felett 2 férőhely legyen. (12.) A lakóutakon a személygépkocsi forgalom sebességének csökkentésére sebességkorlátozó műszaki megoldások alkalmazhatók. A tervezési területen belül elhelyezkedő utakon a megengedhető max. sebesség 30 km/h. Közterületek kialakítására vonatkozó előírások 13. (1.) A közterületen elhelyezett építmények és köztárgyak (pl. közműtárgyak) nem akadályozhatják a jármű- és gyalogosközlekedést. (2.) A közterületi járdákon a köztárgyak kivételével építmény csak abban az esetben helyezhető el, ha az építmény elhelyezésével a visszamaradó gyalogossáv szélessége legalább 1,5 m. (3.) Vendéglátó létesítményhez közterületen kitelepített terasz csak akkor létesíthető, ha a közterületi járda visszamaradó gyalogosfelülete ezáltal nem csökken 1,5 m-nél kisebb szélességűre. (4.) A tervezési terület közterületein önálló reklámhordozókat csak építési engedély alapján lehet elhelyezni az alábbi legnagyobb méretig: 50 cm befoglaló méretű, 3,0 m magasságú, tetszőleges alaprajzú hirdetőoszlop. (5.) Közterületen létesítendő 6 férőhelynél nagyobb gépkocsi- várakozóhely csak fásított parkolóként kerülhet kialakításra, 4 parkolóként egy darab lombos fát kell ültetni. Közművek elhelyezésének, üzemeltetésének rendje 14. (1.) A közművek területigénnyel járó létesítményeit, továbbá a működésük által megkövetelt védőterületeket a szabályozási terven feltüntetett területeken kell elhelyezni. (2.) A szennyvizek elhelyezésére (kezelésére és tisztítására) vonatkozóan a mindenkori hatályos előírások mérvadók. 9

10 (3.) A közművek elhelyezésével érintett (a szabályozási terven építési korlátozással jelölt) területeken belüli építmény elhelyezése csak az illetékes szakhatóság eseti előírásai szerint (esetleg ideiglenes jelleggel) kerülhet sor. (4.) Az elektromos mérőórákat új beépítés esetén az utca frontján a kerítés vonalában kialakított építményekben javasolt elhelyezni. A gázvezeték épületbe való bekötése csak talajba fektetett alapvezetékkel történhet. (5.) A tervezési területen hírközléssel kapcsolatos antennatorony nem helyezhető el. (6.) A közmű és egyéb vezetékek /létesítmények/ térszín alatti elrendezését az MSz 7487/2-80. számú szabvány tartalmazza. Vízvezeték előírt védőtávolsága épülettől: DN 300 mm-ig 3,0 m Vízelvezetés védőtávolsága épülettől: gravitációs csatornánál 3,0 m nyitott szelvénynél 7,0 m Villamosenergia-ellátási kábel védőtávolsága épülettől 0,5 m Gázvezetékek védőtávolságai az MSz 7048 számú szabvány alapján: Kisnyomású vezeték védőtávolsága épülettől: 3,0 m Nagyközépnyomású vezeték védőtávolsága épülettől 90 mm-ig 7,0 m 90 mm fölött 9,0 m (7.) Új telekalakítás esetén minden új helyrajzi számmal rendelkező ingatlanhoz önálló közműbekötéseket kell kiépíteni / víz, csatorna, gáz, elektromos/. (8.) A közműhálózatokat - megfelelően kiszabályozott - közterületeken kell elhelyezni, amennyiben a közmű valamilyen oknál fogva csak magánterületen vezethető át, és nincs más lehetőség, úgy a szolgalmi jogos átvezetést a magánterületre be kell jegyeztetni. (9.) A tervezési területen meglévő és tervezett közműhálózatok és műtárgyak: - vízellátás, - szennyvízcsatornázás, - csapadékvízelvezetés, - gázellátás, - villamosenergia-ellátás, számára a helyigényt az utak szabályozási szélességén belül kell biztosítani. (10.) A tervezési területen a vízhálózatot úgy kell kialakítani, hogy a mértékadó tűzszakaszhoz szükséges vízmennyiséget minden körülmények között biztosítsa. A tűzcsapokat úgy kell elhelyezni a 35/1996.(XII.29.)BM sz. rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat 49. (5) bek. szerint, hogy a védendő építményektől 100 m-nél nagyobb távolság ne legyen. (11.) Az épületek és térburkolatok csapadékvíz elvezetését a talaj felszínén kell megoldani úgy, hogy a víz a terepen és az építményekben, továbbá a szomszédos telkeken és építményekben, valamint a közterületen kárt (átázást, kimosást, stb.) ne 10

11 okozzon és a rendeltetésszerű használatot ne akadályozza. Épület csapadékvizét teleken belül kell kezelni. Építési engedély csak záportároló, szikkasztó (3-5 köbméteres) tervezett kialakításával együtt adható. (12.) A nyílt csapadékvíz elvezető árokhálózaton zárt rendszerű befogadó előtt hordalékfogó műtárgyat kell kialakítani. (13.) A csapadékvíz-elvezetésre, tereprendezésre, útépítésre egységes tervet kell készíteni. (14.) Közterületi útburkolatot csak vízelvezetéssel lehet kialakítani a 3. pont szerinti egységes terv alapján. 15. (1.) A 20 kv-os elektromos távvezeték alatt tervezett építmények tervezése és építési engedélyezése során a területileg illetékes elektromos művekkel a terveket egyeztetni kell. III. Fejezet HELYI ÉRTÉKEK VÉDELME Régészeti értékek védelme 16. (1.) Minden nagyobb építkezés (400 m2 alapterület) valamint közművesítés esetében az építési engedélykérelem benyújtását követően az engedélyező hatóság köteles szakhatósági véleményt kérni a Pest megyei Múzeumok Igazgatóságától. (2.) A területen való építkezések esetében az építtető a földmunkák megkezdéséről a munkálatok megkezdése előtt 8 nappal a Pest megyei Múzeumok Igazgatóságát is köteles értesíteni. (3.) A területen építkezőknek a földben rejlő kulturális emlékek védelmében bejelentési kötelezettségük van a Pest megyei Múzeumok Igazgatósága felé (2001 Szentendre, Ferenczy Múzeum). Helyi értékvédelmi rendelkezések 17. A terület beépülése során kiemelt figyelmet kell fordítani a látványvédelemre, így többek között arra, hogy az egymás szomszédságában épülő épületek tömegformálása egységes legyen, sziluettjük illeszkedjen a mögöttes táj megjelenéséhez, ne legyenek hivalkodóak anyaghasználatukban, színezésükben, formáikban. A tervezett épületek tömegképzésénél és a látványtervek készítésénél minden esetben figyelembe kell venni a Kálvária - Történeti Emlékhely tervezett megjelenését. 11

12 IV. FEJEZET KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZABÁLYOK Általános előírások 18. (1.) E fejezet előírásai vonatkoznak a föld védelmére, a vízkészlet minőségvédelmére, a levegő tisztántartására, az élővilág, táj és természet védelmére, települési környezet megóvására, zaj és rezgések elleni védelemre, hulladékkezelésre. (2.) A környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő, b) megelőzze a környezetszennyezést, c) kizárja a környezetkárosítást. (3.) Valamennyi magas- és mélyépítés, beavatkozás tervezése és kivitelezése során érvényre kell juttatni a környezetvédelem szempontjait is. A természet- és növényvédelem előírásai 19. (1.) A telkek területének 70 %-a - a 8. paragrafusban már részletezett módon növényzettel fedettként alakítandó ki. (2.) A terület telkein és közterületein a fák kivágása csak engedéllyel végezhető. A kivágott törzsátmérő után a pótlási kötelezettség 150 %-os, melyet a telken belül vagy a helyi önkormányzat által meghatározott helyen kell elültetni. E korlátozás a gyümölcsfákra nem vonatkozik. (3.) A szabályozási tervben különösen értékesnek jelölt fák megóvására gondot kell fordítani. (4.) Kert 200 négyzetméterenként legalább egy-egy nagy lombkoronát nevelő fát kell ültetni. (5.) A közutakat, parkolókat fásítani kell. (6.) A beépítésre kerülő területeken a munkavégzés során a felső humuszos szintet külön kell letermelni és deponálni, majd azt helyben, parkosítás céljára felhasználni. (7.) Az ideiglenes jelleggel igénybevett zöldfelületeket a felhasználó köteles eredeti állapotában visszaállítani. (8.) Ha az egyes telkek talaj vagy növényzeti viszonyaik miatt, ill. a használat módja következtében a települési környezetre káros hatást ill. kedvezőtlen esztétikai hatást 12

13 gyakorolnak, a kedvezőtlen viszonyok megszűntetése az érintett ingatlanok tulajdonosaival, használóival szemben elrendelhető. Föld védelme 20. A föld védelme magába foglalja a talaj termőképessége, szerkezete, víz- és levegőháztartása, valamint élővilága védelmét is. (1.) Az erózió elleni védelem érdekében meg kell oldani a felszíni víz- és tereprendezést, a felületek burkolását vagy növényzettel való megkötését. A csapadékvíz-elvezetés rendezésére részletes közművesítési tanulmányt kell készíteni, melyben részletesen megvizsgálandók az árkok burkolásának megengedhetősége ill. szükségessége. (2.) A zöldfelületek fenntartása során előnyben kell részesíteni a minimális kemikália felhasználással járó biológiai módszereket. (3.) Talajszennyezést eredményező szilárd és folyékony szennyezőanyag elhelyezése, kijuttatása tilos. Vízkészletek minőségvédelme 21. A vízkészletek minőségvédelme kiterjed a felszíni és felszín alatti vizekre, azok készleteire, minőségére, mennyiségére, a vizek medrére, partjára. (1.) A területen a szennyvíz szikkasztása, hulladék-, szennyezőanyag lerakása, elásása nem engedélyezhető, a szennyvizek a közcsatorna hálózatba elvezetendők. (2.) A csapadékvíz levezető csatornák befogadó előtti bekötésénél hordalékfogókat, szennyezett felszíni (parkoló burkolatról lefolyó) víz esetén szűrő műtárgyakat kell létesíteni, melyek tisztításáról rendszeresen gondoskodni kell. (3.) A vezetékes ivóvízzel való takarékoskodás érdekében célszerű a csapadékvizek minél nagyobb arányú felfogása, tározása és locsolóvízként való hasznosítása. Levegőtisztaság-védelem 22. Levegőtisztaság-védelem kiterjed a légkör egészére, annak folyamataira és összetételére, valamint a klímára és az arra való légköri hatásokra. (1.) Új létesítmények elhelyezésénél érvényesíteni kell az átszellőzés szempontjait, és meg kell követelni a kibocsátási határértékek betartását, mely a település teljes közigazgatási területén védett I. kategóriájú. 13

14 Hulladékgazdálkodás 23. Az ártalmatlanítás kiterjed a környezetre káros hatást gyakorló valamennyi hulladékra. (1.) A települési (kommunális) hulladék kezelése ellenőrzött és a község egyéb belterületein szabályozott módon történhet. (2.) A terület lakófunkciójából és a megengedett tevékenységekből eredően veszélyes hulladék nem keletkezhet. Amennyiben vészhelyzeti, vagy egyéb esetben keletkezik, akkor a 102/1996 sz. Kormányrendelet alapján kell eljárni. A szennyeződés megszüntetéséről gondoskodni kell, a kármentesítést pedig az anyag jellegének megfelelően kell elvégezni. (3.) A területen áthaladó turistaútvonalak mentén hulladékgyűjtő edényeket kell elhelyezni. Zaj és rezgés elleni védelem 24. Kiterjed mindazon mesterségesen keltett energia-kibocsátásokra, melyek kellemetlen, zavaró, veszélyeztető vagy károsító hang-, illetve rezgésterhelést okoznak. (1.) Terület-felhasználási egységenként a megengedett legnagyobb ipari zajnak minősíthető zajkibocsátási határértékek, melyek az adott egység határán értendő (megegyezik a 4/1984 EÜM rend. I.sz. mellékletében foglaltakkal) az alábbiak: területfelhasználási egység határértékek db(a) nappali (db) db(a) éjszakai Káros rezgést előidéző tevékenységek nem engedélyezhetők. (2.) Zajt, illetve rezgést előidéző új kisüzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad tervezni, létesíteni, üzembe helyezni, hogy az a területre, illetve létesítményre megállapított (zaj- és rezgésterhelési) határértékeket ne haladja meg. (3.) Meglevő helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad bővíteni, felújítani, korszerűsíteni, hogy azok az új létesítményekre előírt zaj-határértékeket nem haladhatják meg. 14

15 V. FEJEZET EGYES SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK KÖVETELMÉNYRENDSZERE Építésjogi követelmények Telekalakítás szabályai VI. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 27. E rendelet március 2.-án lép hatályba, rendelkezéseit ezen időponttól kezdődő ügyekben kell alkalmazni Pájer Árpád s.k. Kántor Ágnes s.k. polgármester jegyző Ellenjegyzem: november. Dr. Könye Kornél jegyző P. H. 12 A 33/2008. (XI.03.) Kt. sz. rendelet törölte. 13 A 33/2008. (XI.03.) Kt. sz. rendelet törölte 14 A 33/2008. (XI.03.) Kt. sz. rendelet törölte. 15