A környezet k az emberre

Átírás

1 A környezet k káros k hatása az emberre Készítette: Fekete-Kert Kertész Ildikó

2 A természeti erők k számos kárt, k katasztrófát okozhatnak az embernek, emberiségnek. Ezek lehetnek spontán n katasztrófák, k, de vannak olyan negatív v hatások, melyek em- beri tevékenys kenység g következmk vetkezménye. Gondol- junk csak a folyószab szabályozás s miatt kiala- kuló árvizekre, vagy a környezetk rnyezet- szennyezés s miatt kialakuló globális lis felme- legedésre

3 Vulkáni tevékenys kenység A vulkáni kitörés a mélysm lységi eredetű termékek felszínre kerülése és s mozgása. A kitörések között k a magma közelségét t gőzök, g gázok, forró vizek feltörése mellett olykor földrengések jelzik. Az emberre és épített környezetére re nem csak a forró lávatenger veszélyes, hanem a légkörbe jutott mérgesgázok is. A kitöréskor a légkl gkörbe kerülő vulkáni hamu akadályozza a légiközlekedést, a műholdas m távközlést, sőt s t az üvegházhatáshoz is hozzájárulhat.

4 Földrengések A földrengés a földfelszf ldfelszín n egy darabjának hirtelen bekövetkez vetkező és s néha n katasztrofális következmk vetkezményekkel járój mozgása. A földrengf ldrengések általában a földkéregben felgyülemlett lemlett energiafelszabadulásakor sakor keletkező lökéshullámok, melyek a keletkezési pontból, amit a földrengf ldrengés hipocentrumának nak nevezünk, nk, gömbhg mbhéjszerűen en terjednek minden irányba. A feszülts ltség g több t okból l halmozódhat fel. Ebből l következik, k hogy a földrengések a Föld F különbk nböző részein keletkeznek. A legnagyobb feszülts ltségek a kőzetlemezek k találkoz lkozásánál l keletkeznek, és s a földrengf ldrengések jelentős s része r ezen a területen alakul ki. (Ha megnézz zzük k a képet k nagyon jól j kirajzolódnak rajta a lemezhatárok.) Ezeket a földrengf ldrengéseket nevezzük interplate (lemezek közti) k földrengf ldrengéseknek. Megfigyeltek földrengéseket a lemezszegélyekt lyektől l távol t a kőzetlemezek k belsejében ben is, ezeket intraplate (lemezen belüli) li) földrengf ldrengéseknek nevezzük, ennek kialakulási okai még m g nem teljesen tisztázottak. zottak. Ezeket a földrengf ldrengéseket, amiket a lemezek mozgása okoz, tektonikus rengéseknek nevezzük (példáulvulkánkitörés hatására, amikor a földrengf ldrengést a felfelé törekvő magma okozza). Az ember is okozhat földrengf ldrengéseket a föld f alatti kísérleti atomrobbantásokkal. Ezt a hatást használt lták k fel arra, hogy az atomrobbantásokat figyelemmel tudják k kísérni, k de mivel ezek mesterségesen keltett földrengf ldrengések, nem szokták k a földrengf ldrengések közék sorolni őket.

5 Földrengések A földrengf ldrengések nagyon sokfélek leképpen tudnak rombolni és s az emberi életben kárt k tenni. A földrengf ldrengések hatására keletkező másodlagos hatások sokszor sokkal rombolóbbak, bbak, mint maga a földrengés. A földrengf ldrengés elsődleges hatása a lökéshullámok okozta rombolás, mert a házak h nem tudnak ellenállni llni a folyamatos rázkódásnak és összedőlnek. Másodlagos hatásnak nevezhetjük k a földrengés s hatására keletkező egyéb b természeti jelenségeket, ezek közül l is a legpusztítóbb, mint azt 2004 karácsony csonyán láthattuk is, a cunami,, ami a tengerfenéken kipattanó rengés s következtk vetkeztében a tengeren keletkező hullám, amely a part közelk zelébe érve több t 10 m magasra is megnőhet. Ezenkívül l a földrengf ldrengés s kiválthat sokkal kevesebb emberi életet követelk vetelő természeti jelenségeket is, példp ldául földcsuszamlásokat sokat és s hegyomlásokat. A városokban v a legpusztítóbb utóhat hatása a földrengf ldrengéseknek a gázvezetg zvezetékek eltörése miatt kialakuló tűzvész. A földrengf ldrengés s lökéshulll shullámainak hatására bizonyos talajtipusok elveszthetik szilárds rdságukat, ez az ún. talajfolyósod sodás jelensége, amely szintén n komoly károkat k okozhat az épületekben.

6 Földrengések Földrengések eloszlása sa a FöldF ldön n (fekete pontok)

7 Szökőár r (cunami( cunami) A szökőár vagy cunami japán n eredetű kifejezés. Az egyik legpusztítóbb természeti katasztrófa, ám m igen ritkán n fordul elő, és s még m g ritkábban szed áldozatokat.túlnyomó részt kétfk tféle módon keletkezhet: tenger alatti földrengf ldrengés, ún. tengerrengés (ami a tengerfenék k alatt kevesebb mint 50 km mélysm lységben következik k be, és s legalább 6,5 erőss sségű) (az esetek 86%-ban) vagy szintén n tenger alatti vulkánkit nkitörések (14%), illetve kisebb arányban tenger alatti vagy parti földcsuszamlf ldcsuszamlások sok is okozhatják. k. Általában törési síkok s mellett keletkezik, ahol nagy tömegt megátrendeződés zajlott le. Ha a tengerfenék k megemelkedik vagy lesüllyed, llyed, az hatással van a felette elhelyezkedő víztömegre is. A terület felett gyűrű alakú hullám keletkezik, ami a tengerfenéken körkörösen szétterjed. A rezgés hullámhossza km közötti, amplitúdója mindössze 0,5 méter m körüli. k A hullámokperi mokperiódusideje 5 perctől l 1 óráig terjedhet.

8 Szökőár r (cunami( cunami) Mindezek miatt a nyílt tengeren haladó cunami legtöbbsz bbször r alig észrevehető,, bár b r rendkívül l gyorsan terjed ( km/h). Ahogy azonban közeledik k a parthoz, sebessége egyre csökken, míg m g a hullámnak a tengerfenékkel érintkező része a megnövekv vekvő súrlódás miatt lelassul, egyensúly lyát t elveszti, aszimmetrikussá válik. Ekkor keletkezik a rettegett óriáshullám, a cunami,, ami a part közelk zelében perc alatt eléri a méteres m magasságot. got. Minél meredekebb a partfal, minél l erősebb volt a rengés, annál l nagyobb lesz a hullám m magassága, ga, ami akár r 60 m is lehet. Főleg F öblökben, tengerszorosokban, folyótorkolatokn torkolatoknál l erősödhet fel, mivel ezeknek hullámcsapda szerepe van. Az eddig megfigyelt legmagasabb, 63 méteres cunamihullám a Kamcsatka-félsziget partjait érte el. A legmagasabb lefényk nyképezett óriáshullám m 12 méter m magas volt. A legmagasabb bizonyított szökőár r meghaladta az 500 méteres m magasságot got egy alaszkai fjordban (Lituya( Lituya-öböl), ahol a partoldal leszakadása sa indította el a hullámot. Bizonyos esetekben, mielőtt a víz v z kicsapódna a partra, elősz ször visszahúzódik a tenger felé,, mintha apály lenne. Mivel általában nem egyetlen hullám érkezik, tanácsos egy magasabb helyen megvárni a hullámok közötti, k néha n több t órára ra elnyúló időszakot. Nagyobb cunami akár r napokig is eltarthat, ezalatt több t hullám éri el a partot.

9 Szökőár r (cunami( cunami)

10 Árvizek Az árvíz egy folyóvíz z vízszintjv zszintjének nek olyan mértm rtékű emelkedése, amikor az medréből l kilép. Fontos megkülönb nböztetni az áradástól, amikor a vízszint ugyan megemelkedik, de a mederből l nem lép l p ki a víz. v Az árvíz nem jelent feltétlen tlenül katasztrófahelyzetet.az árvizek három h nagy csoportja a jégtorlj gtorlódásból l adódó jeges árvíz, az egyszerre olvadó hótömegből keletkezőtavaszi tavaszi árvíz, illetve a nagy tavaszi, vagy nyári esőzésekb sekből l keletkező zöldár.

11 Trópusi ciklon A trópusi ciklon több száz z kilométer átmérőjű felhőörv rvény. Ciklonálisan lisan,, vagyis az északi féltekén n az óramutató járásával ellentétes, tes, a délin vele egyező irányban forog. A Ráktérítő és a Baktérítő közötti területen, azaz a trópuson, pontosan a 10. és s a 20. széless lességi kör k r között k keletkezik. Az örvénylés s irány nyát t nem számítva semmiben sem hasonlít t a hazánkban is előfordul forduló mérsékelt övi ciklonokhoz. A Csendes-óce ceán térségében tájfunnak, a Karib-tenger térségében hurrikánnak hívjh vják.

12 Tornádók A tornádó pusztító erejű forgósz szélben megnyilvánul nuló meteorológiai jelenség. Jellemzője, hogy a hevesen örvénylő légoszlop a viharfelhőből l indul ki, és s a földfelszf ldfelszínnel érintkezik. Egy tornádó átlagosan percig létezik. l Ez idő alatt futja be a több t fázisbf zisból álló életútját. t. A tornádók k kialakulásának első fázisa az örvénylő fázis, amikor megszületik a felfelé mozgó levegőből l (amelyből l maga a viharfelhő is kialakul). Ekkor jön j n létre l jellemző tölcsér r formája is. A következő fázisban az örvény eléri a földet. f Ezután n gyorsan következik az ún. érett fázis, f a legpusztítóbb időszak. A törmelt rmelék, amelyet a földrf ldről l szívott fel a vákuum, v sötétre s tre színezi a tölcst lcsér r alsó részét. Az összeesés s fázisf zisában a tornádó gyorsan gyengül és kerülete is egyre kisebb lesz. Végül V l a hanyatló szakaszban az energiáját t pazarló módon felélő szörnyeteg gyorsan gyengül, majd eltűnik. A szélsebess lsebesség g a legvadabb tornádókban túllt llépheti az 500 km/órát. A tornádók átlagos széless lessége méter. m Általában 6 88 km-en át érintkeznek a felszínnel (a leghosszabb ismert tornádónyom nyom azonban 350 km-es), és s mindössze néhány n ny percig léteznek. A tornádók k jellemzésére a széler lerősség és s a pusztítás mértéke alapján Theodore Fujita japán n meteorológus 1971-ben egy relatív v osztályoz lyozást dolgozott ki, amit később, k az ezredforduló elején n ( ) 2004) átdolgoztak. Az Egyesült Államokban február r 1. óta a korrigált Fujita skálát t használj lják, ami EF0-tól l EF5-ig terjed.

13 Tornádók

14 Villámcsap mcsapás A villám m nagy energiájú,, jellemzően en természetes légkl gköri kisülés. s. Keletkezhet felhő felh és s felhő föld ld között. k Áramerőssége a A-t A t is eléri, kivételes esetekben meghaladhatja a A-t A is. A villám m elektromos gázkisg zkisülés, s, amely a felhők k között, k vagy a talaj és s felhők k között k jön j n létre. l Többnyire T vonalas szerkezetű,, de van felületi leti villám m is, amely a felhők k felület letén n keletkezik. Ritkább jelenség g a gömbvillg mbvillám. m. A villám m keletkezése a felhők vízcseppjeinek, jégkristj gkristályainak súrls rlódására, ra, szétt ttöredezésére vezethető vissza. A tulajdonképpeni villámot elővill villám vezeti be, amely több t lépésben l ionizálja a levegőt, és így egyre nagyobb szakaszát t vezetővé teszi. Eközben a földfelf ldfelületről l (vagy az ellentétes tes előjel jelű elektromossággal feltölt ltött tt felhő felől), l), főként f a kiemelkedő részekből l megindul az ellentétes tes előjel jelű elektromosság áramlása a felhő felé.. Ugyanazon az ionizált légcsatornl gcsatornán n több t villám m is áthaladhat. A kisülésben sben száll llított töltt ltésmennyiség mindössze C, de az igen rövid r kisülési si időtartam miatt amperes áramerősség g lép l p fel. A villám m sebessége igen nagy, 180 km/s.

15 Jégverés A jégesj geső a légkl gköri csapadék k szilárd neme, mely jégszemekben ér r a földre. f Az egyes szemek többt bbé- kevésb sbé kemény, koncentrikus jégrj grétegekből állanak, átlátszatlanok tszatlanok és s eltompult szögü krisztályokhoz hasonlítanak. Nagyságuk guk különbk nböző,, van borsó-, mogyoró-,, sőt s t galambtojás nagyságu gu is. A jégesj geső hirdető előjelei körülbelk lbelül l ugyanazok, mint a zivataré,, valamint az egész jelenség g leginkább zivatar kiséret retében szokott beállani.

16 Felhasznált lt források hu.wikipedia.org/wiki/t%c5%b1zh%c3%a1ny%c3%b3 hu.wikipedia.org/w/ /w/index.php?title=f%c3%a1jl: =F%C3%A1jl:Quake_epicenters_ png&filetimestamp= hu.wikipedia.org/wiki/földrengés jedlik.phy.bme.hu/wyp2005/ /wyp2005/cunami.jpg hu.wikipedia.org/wiki/szökőár hu.wikipedia.org/wiki/árvíz kepek.boon.hu/kepek/news jpg hu.wikipedia.org/wiki/tr%c3%b3pusi_ciklon hu.wikipedia.org/wiki/trópusi_ciklon hu.wikipedia.org/wiki/tornádó /u1479/tornadoes.jpg hu.wikipedia.org/wiki/villám m.blog.hu/ks/kskozlony/image/ /image/villam.jpg /664/pics/3107/ C1_009_small.jpg