17_1. GÉPJÁRMŰVEK ÜVEGEZÉSE, GÉPJÁRMŰ ABLAKOK UTÓLAGOS SÖTÉTÍTÉSE. Összeállította: Gál István

Átírás

1 17_1. GÉPJÁRMŰVEK ÜVEGEZÉSE, GÉPJÁRMŰ ABLAKOK UTÓLAGOS SÖTÉTÍTÉSE Összeállította: Gál István

2 2 A gépjármű üvegekről A gépjárművek különböző rendeltetésű ablakainak, üvegfelületeinek (szélvédő, oldalablak, hátsóablak, tetőablak, stb.), meg kell felelniük a vonatkozó ENSZ-EGB 43. számú Előírás - nak, illetve az ezzel egyenértékű, a 2001/92/EK Bizottsági irányelvvel módosított 92/22/EGK irányelvnek. A megfelelőséget az üvegfelületeken kötelezően feltüntetendő jóváhagyási jelek tanúsítják. A jeleknek jól olvashatóaknak, és kitörölhetetleneknek kell lenniük. A jelek az üvegek alsó, ritkán felső szélein, többnyire az egyik sarokban, esetenként a szélvédőn, illetve a hátsóablakokon az alsó, vagy felső szél közepén találhatók. A jelcsoportban feltüntetendők: a körben lévő jóváhagyó jel, az előírás számjele, a jóváhagyási szám, a gyártó megnevezése, vagy márkajele, továbbá egy besorolási jel mely utal a rendeltetésre, a szerkezetre, az anyagra, és a fényáteresztő képességre. Ez utóbbi besorolási jelen kívül egyéb jelek, illetve kifejezések is tartalmazhatnak utalást az üveg szerkezetére, a színezettségre, valamint egyéb más jellemzőire. Továbbá más előírások szerinti megfelelőségre (pl. DOT), a gyártás idejére stb. A réteges szerkezetre utal a LAMINATED, a hőkezelt üvegre pedig a TEMPERED kifejezés. A színezett üvegeken olvashatjuk a TINTED megjelölést. A színezett üvegeken a gyártók egy része adatszerűen feltünteti a fényáteresztő képesség mértékét (% - ban kifejezve), természetesen csak a gyártmányra vonatkozó tájékoztató jelleggel. Az értékek előtt használatosak a TRANSPARENTIA megjelölés, vagy a TRANS. rövidítés. A fent leírtak szemléltetésére két különböző gyártmányú személygépkocsi üvegeinek valós jóváhagyási jelcsoport képe található e jegyzet 1sz. mellékletében. A jelenlegi gyakorlat azt mutatja, hogy az üvegeken nem jellemző az EK jóváhagyó jelének, a négyszög alakú keretbe foglalt kis e használata, hanem az ENSZ-EGB szerinti jóváhagyási jel, kör alakú keretben nagy E feltűntetése az elterjedtebb. A 43. számú Előírás a biztonsági üvegek, és anyagaik jóváhagyására vonatkozó egységes feltételeket tartalmazza (meghatározások, követelmények, eljárási előírások, vizsgálati módszerek, stb.). A hivatkozott előírás kihirdetése februárjában történt. Ezt követően gyártott gépkocsik üvegein találhatunk jóváhagyási jeleket attól függően, hogy a járművet gyártó ország mely időpontban csatlakozott az előíráshoz, illetve mely időponttól kezdődően tett eleget az ebből eredő kötelezettségeinek. Hazánk februárjában csatlakozott a 43. számú Előírás-hoz. Elsősorban az egykori keleti országokban gyártott autók esetében lehet jellemző, hogy a még ma is futó egy-egy, több évtizedes járművön még nem találhatók ezek a jelek. Sajátos eset például, hogy az 1980-as évek második felében gyártott Wartburg 353 jelű gépkocsikon csak a szélvédőn található jóváhagyási jel. A többi ablakon csupán a gyártó nevét tüntették fel. A nem európai piacra gyártott járművekre általában az a jellemző, hogy nem található az ablakokon európai jóváhagyási jel. Kivétel a tengerentúli piacokra gyártott egyes európai, illetve a más földrészeken gyártott, de eredendően európai, vagy japán márkák esete, amikor is többnyire szintén találhatunk európai jóváhagyási jeleket az üvegeken (pl.: VW, BMW, Toyota, stb.).

3 3 A hivatkozott előírás szerint a következő vizsgálatokkal ellenőrzik a biztonsági üvegekre vonatkozó előírások teljesülését: törés (szilánkosodás) vizsgálat, golyós ütésvizsgálat, fejformás ütésvizsgálat, kopásállósági vizsgálat, nagy hőmérséklettel szembeni ellenállás vizsgálata, sugárzásállóság vizsgálata, nedvességállóság vizsgálata, hőfokváltozással szembeni ellenállás vizsgálata, az időjárás változással szembeni ellenállás (öregedés) vizsgálata, keresztbe vágásos vizsgálat, fényáteresztő képesség vizsgálat, optikai torzítás vizsgálat, kettőskép kialakulásának vizsgálata, színazonosság vizsgálat, tűzállósági vizsgálat, kémiai ellenállóság vizsgálata, hajlékonysági, hajtogatási vizsgálat. A felsorolásban szerepel néhány, első hallásra különösnek tűnő vizsgálat, mint például a legutolsó. Ezt a vizsgálatot a műanyagból készült üvegezés esetében kell elvégezni. A felhasználásra ismert példaként említhető az egyes motorkerékpárokon található, a vezető előtti szélvédő, újabban egyes személygépkocsi oldalsó ablakok. Mint ahogy korábbiakban is említésre került, a jelek között megtaláljuk az üveg, ablak besorolási jelét mely a rendeltetésre, a szerkezetre, az anyagra és a fényáteresztő-képességre vonatkozó tudnivalókra utal. A jel egy római szám, (jelenleg: I-X-ig) esetenként egy, vagy két betűjellel kiegészítve. Egyetlen esetben nem alkalmaznak római számot, azonban a római szám hiánya is egy külön osztályba sorolást jelent: ez a nem szélvédőként alkalmazott ablaküveg 70 %-nál nagyobb, vagy egyenlő, szabályos fényáteresztő képességgel. A besorolások a megfelelő jelcsoport mintákkal egyetemben a 2, 3, 4, 5 sz. mellékletekben találhatók. Külön kiemelve is látható az a három jelcsoport melyek a közúti járműveken általánosan alkalmazottak. A bemutatott jelcsoportok szerkezete: körbe írt jóváhagyó jel, felette (a példákban), vagy elöl mellette a besorolási jel, az előírás számjele, a jóváhagyás számjele. A mellékletben a minta szerinti jelcsoportok minden esetben azt mutatják, hogy az adott üveget Hollandiában (E4) hagyták jóvá a 43. számú Előírás szerint, a számon. A jóváhagyási szám első két számjele (00) azt mutatja, hogy a jóváhagyást a 43. számú Előírás eredeti változatának, illetve annak a jóváhagyás időpontjáig végrehajtott, valamely kiegészítéssel történt módosítása szerint adták meg. A besorolás egyik szempontja az üveg fényáteresztő képessége. Korábban színtelen, egyes szóhasználat szerint víztiszta üvegeket gyártottak melyek fényáteresztő képessége % közötti, tehát nem 100%. Ma is igen sok, ilyen üveggel szerelt gépkocsit találhatunk. Idővel azonban bizonyos komfortérzet diktálta elvárásoknak megfelelően sötétebb, határozottan kisebb fényáteresztő képességű üvegeket kezdtek gyártani. Ugyan nem tartozik a sötétítés témaköréhez, de megemlíthető, hogy a golyóálló biztonsági üvegek esetében is csökkent fényáteresztő képességgel kell számolni. A csökkenést az üveg szerkezete eredményezi. Az ilyen üvegekre nem vonatkozik a 43. számú Előírás.

4 4 A sötétítés mértékét közlekedésbiztonsági szempontból korlátozni kellett. A biztonsági üvegező anyagok jóváhagyásának egységes feltételeit meghatározó ENSZ-EGB 43. számú Előírás 21. Melléklete az M és N járműkategóriákhoz a szélvédőre vonatkozóan a pontban előírja: " A szabályos fényátbocsátás ne legyen kevesebb, mint 70 százalék. Tehát a szélvédő fényáteresztő-képességének mértéke a korábbiakhoz képest változott! A szélvédő fényáteresztő-képesség nem lehet kevesebb, mint 70%, szemben a korábbi 75%- os mértékkel. A hivatkozott Előírásból ( és )eredően a továbbiak: Az egyéb biztonsági üvegek fényáteresztő-képessége nem lehet kevesebb, mint 70%. Azonban ha mindkét oldalon van külső visszapillantó tükör, akkor a B oszloptól hátrafelé lévő biztonsági üvegek szabályos fényáteresztő-képessége kevesebb lehet mint 70%. Az ilyen üveget V (római ötös számjel) jelzéssel kell ellátni. A V-ös jelzés alkalmazására példák találhatók a 6 sz. mellékletben. Tehát a szélvédő és a vezetőtéri oldalablakok fényáteresztő-képessége 70%-nál kevesebb semmiképp nem lehet! Azonban az utastéri, raktéri oldalablakok, hátsó ablak, tetőablak szabályos fényáteresztő-képessége a visszapillantó tükrökre vonatkozó feltétel teljesülése esetén 70%-nál kevesebb is lehet. A fényáteresztő-képességre vonatkozóan a fentiekkel egyenértékű előírásokat tartalmaz a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990 (IV. 12.) KöHÉM rendelet (továbbiakban: MR.) 97. -a az alábbiak szerint. 97. (7) A fényáteresztő-képesség mértéke megfelelő: a) ha a szélvédő (kivéve a lehajtott napellenzők által takart üvegfelület), valamint a vezetőtéri oldalablakok üvegei esetében (amelyeken keresztül a jármű vezetője részére az oldalra való kilátás, valamint a visszapillantó tükrökkel a jármű mellett lévő mindkét forgalmi sávra történő hátralátás biztosítva van) a mérték legalább 70%; b) egyéb ablakok (utastéri, raktéri oldal és hátsó ablakok) üvegei esetében 70% alatti mérték is megengedhető, ha a járművet két külső tükörrel szerelték fel. A járműveken a gyártóművek által alkalmazott, jóváhagyási jellel rendelkező szélvédők, egyéb biztonsági üvegek fényáteresztő képessége a besorolás szerint megfelel a 43. számú Előírásban foglaltaknak. Ez a kijelentés vonatkozik még a nevezett ablakok sérülése esetén alkalmazott, cserealkatrésznek minősülő, az eredetivel azonos tulajdonságú üvegekre. Egykor, mint nemzeti jogszabály a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (továbbiakban: ER.) 5. sz. melléklet, IV. fejezet 4.1 pontja, tartalmazta a fényáteresztő-képességre vonatkozó hazai előírásokat, melyeket a jogalkotó törölt a rendeletből. Ezt követően a 26/2010. (XII.22.) NFM rendelet újra beiktatta az előírásokat, ezúttal az MR. 97. (7) bekezdésébe, a fentebbi idézet szerint.

5 5 A gépjármű üvegek utólagos sötétítő fóliázásáról Az utóbbi években igen elterjedt az üvegek utólagos sötétítése, színezése az e célra gyártott fóliák alkalmazásával. Ennek oka nem más, mint amiért a gyári színezést kezdték alkalmazni. A fólia felhelyezésével lehetőség adódik a színezetlen ablakok utólagos színezésére. A sötétítő fóliázás, amennyiben az üveg és a felragasztott fólia együttes fényáteresztő képessége (továbbiakban: együttes fényáteresztő képesség) nem haladja meg a fentebb hivatkozott ENSZ-EGB 43. számú Előírásban meghatározott, határértékeket, nem minősül átalakításnak. Azonban a sötétítés csak e célra, korábban H minősítő jel, újabban Af minőségi jel kiadásával engedélyezett fóliákkal végezhető. A jelváltás től érvényes. E dátumtól kiadott engedélyek esetében az engedélyszámokban a korábbi H minősítő jel helyett az alkalmazási engedély Af jele (egyszerűen: minőségi jel) található. Értelemszerűen a után kiadott engedéllyel rendelkező fóliával sötétített jármű ablakain már Af jeles engedélyszám kell legyen. Fentiekből következően a szabályos sötétítő fóliázással rendelkező járműveken az engedélyezés időpontjától függően vagy H, vagy Af jel található az engedélyszámban. A jelenlegi gyakorlat szerint nem csak a színtelen üvegeket fóliázzák, hanem a már gyárilag, a megengedett mértékig sötétítet üvegeket is. Az ilyen esetekben alkalmazott fóliázás a vezetőtéri oldalablakokon (szélsőséges esetben szélvédőn) az előírt, illetve megengedett fényáteresztő-képesség további, szabálytalan és közlekedésbiztonsági szempontból veszélyes csökkentését eredményezi! Hangsúlyozandó, hogy a fényáteresztő-képesség tekintetében az utólagos sötétítés esetén is az ENSZ-EGB 43. számú előírás fentebb közölt határértékeit kell figyelembe venni. A fóliázás alkalmazása, illetve a gyárilag színezett ablakok alkalmasságának megítélése szempontjából igen fontos tudnivalókat tartalmaznak az aláhúzott szakaszok. A személygépkocsik utastéri, raktéri oldalsó, és hátsó ablakai esetében a járműgyártók által elterjedten alkalmazott üvegek fényáteresztő képessége a 43. számú Előírás alapján nem kisebb, mint 70 %. Azonban a 43. számú Előírás lehetővé teszi az V-ös besorolási jellel rendelkező ablakok alkalmazását is, melyeknek, mint már tudjuk a szabályos fényáteresztő képessége kisebb, mint 70 %. Az utóbbi években egyre több esetben ilyen üvegeket is alkalmaznak a járműgyártók egyes típusok alapfelszereltségeként, vagy választható extraként (hátsóablak, utastéri és raktéri oldalablakok, tetőablak). Megjegyzendő, hogy a 43. számú Előírás a fenti zárójelen belül felsorolt helyeken a 70%-nál kisebb fényáteresztő-képességgel rendelkező üvegek alkalmazását csak akkor teszi lehetővé, ha a jármű mindkét oldalon rendelkezik külső visszapillantó tükörrel. Ez az előírás az utólagos sötétítés alkalmával is betartandó, mint ahogy erre az MR. 97. (6) bekezdésében az ENSZ-EGB 43. számú előírás 21. számú mellékletére történő hivatkozás utal. A gépkocsira vonatkoztatva általános szabályként alkalmazandók a következők. A gyárilag már sötétített szélvédő és/vagy vezetőtéri oldalablakok további sötétítését nem lehet elfogadni.

6 6 Ennek okai a következők. A gyári sötétítés mértéke igen kis eltéréssel az átláthatóság javára közel azonos az ENSZ-EGB 43. számú Előírás-ban meghatározott szabályos határértékkel (most nem említve a V-ös besorolási jelű ablakokat). A jelenleg forgalmazott, közúti járművek ablakainak sötétítésére alkalmazható fóliák esetében nem ismert, hogy halványabb létezne, mint a közel 68 % -os együttes fényáteresztő képességet biztosító fólia. Ez a helyzet az idők folyamán természetesen változhat. Egy adott sötétítő fóliát felhelyezve, a vezetőtéri oldalablakok (esetleg szélvédő) fényáteresztő képessége meghaladja az utólagos sötétítés esetén is figyelembe veendő ENSZ- EGB határértékeket. Még akkor is, ha víztiszta ablakra kerül akár a leghalványabb sötétítő fólia. A víztiszta ablak eleve közel 10 %-os fényáteresztő képesség csökkenést okoz. Nem általános, de igen szélsőséges esetben előfordulhat a szélvédő utólagos sötétítő fóliázása, melynek műszaki megvizsgálás során történő elfogadása hangsúlyozottan tilos! A szélvédőn csak az MR. 97. (2) bekezdés b) pontja szerinti fényszűrő sáv alkalmazható az alábbiak szerint: 97. (2) A gépjármű, a mezőgazdasági vontató és a lassú jármű szélvédőjén, Nem kell a kilátást zavarónak tekinteni b) a szélvédő felső részén elhelyezett olyan fényszűrőt, amely a kilátást nem akadályozza, magassága a járműre felszerelt belső napellenző magasságánál nem nagyobb, rajta keresztül a közúti jelzések színe tévedésmentesen felismerhető; Megjegyzendő, hogy a sötétítő (fényszűrő) fóliázáson kívül egyes vállalkozásoknál rendelhető különböző hatékonyságú biztonsági fóliázás, valamint napvédő (reflektív) fóliázás is. A biztonsági fóliázás esetén nem a sötétítés a cél, hanem az üveg szilárdságának oly mértékű növelése, hogy az gyakorlatilag ütésálló legyen. Megfelelő fóliát alkalmazva a járművet célzó kisebb hatású robbanó szerkezetek működése esetén is a fóliával megerősített üveg teljes védelmet biztosíthat a bent ülőknek. Az ilyen fóliák alkalmazásával az együttes fényáteresztő képesség %. E biztonsági fóliák hőszigetelésre, hőveszteség csökkentésére nem alkalmasak. Továbbá nem alkalmasak sötétítésre mivel gyakorlatilag víztisztának tekinthetők. Egyes biztonsági fóliák rendelkeznek engedéllyel (H, vagy Af jel). A reflektív jellegű napvédő fóliázás általános jellemzője a sötétítő fóliázáshoz viszonyítva, hogy nagyobb fényáteresztő képesség (halványabb) mellett is kedvezőbb lehet a hőcsökkentés. Az ilyen fóliák alkalmazásával az együttes fényáteresztő képesség % lehet. Egyes reflektív fóliák rendelkeznek engedéllyel (H, vagy Af jel). Külön említendő a már fentebb hivatkozott közel 68 % -os együttes fényáteresztő képességet biztosító fólia, mint az utóbbi idők terméke. A hagyományos színező technológiától eltérő módszerrel gyártott fóliának igen magas a hőcsökkentési tényezője (96%). Ezzel szemben viszonylag halvány színezésű. Mint ahogy azt a 7, 8 sz. mellékletben csupán példaként bemutatott egy adott gyártó termékeinek listája is mutatja a fóliázást végző vállalkozások nem csak közúti járművek fóliázására szolgáló anyagokat, hanem más egyéb célból (épületüvegezésre, dekorációs célra) használható fóliákat is kínálnak. Sajnos sok esetben szabálytalanul e fóliák is felkerülnek egyes járművekre. A bemutatott lista tájékoztat a különböző rendeltetésű fóliákról, illetve azok meghatározó műszaki jellemzőiről is. Jól látható, hogy e tulajdonságok a felhasználás

7 7 jellegétől függően határozottan eltérők lehetnek. Említésre került már, hogy a biztonsági fóliák hőszigetelésre, hőveszteség csökkentésére nem alkalmasak. Az is megfigyelhető, hogy a láthatófény visszaverése (tükrözés) a H, vagy Af jellel rendelkező fóliák esetében jelentősen kisebb mértékű (%-ban). Az utóbbi időkben már csak a max % körüli fényvisszaverő képességű fóliák kapnak alkalmazási engedélyt. A példabeli listán külön megjelöléssel tájékoztatják a megrendelőt, hogy mely gyártmányok rendelkeznek engedéllyel. A lista alatti kis táblázatban felsorolt további sötétítő fóliák is rendelkeznek engedéllyel. Az MR. előírása az alábbiak szerint: 97. (6) Az (5) bekezdésben meghatározott követelmény nem vonatkozik a jármű szélvédőjének és ablakainak fényáteresztő képességét csökkentő olyan eszközre, amely alkalmazására a közlekedési hatóság az ER. 2. (3) bekezdés h) pontja alapján, az ENSZ- EGB 43. számú előírás 21. számú mellékletében meghatározott, a biztonsági üvegezés járműbe szerelésére vonatkozó műszaki követelmények figyelembevételével engedélyt adott. Az engedélyezésre jogosult közlekedési hatóság az NKH Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal, Műszaki Engedélyezési Osztálya. E szervezeti egység jogelődje volt az NKH egykori Kiemelt Ügyek Igazgatóságának (KÜI) Műszaki Engedélyezési Osztálya. Tehát a gépkocsi üvegeinek fóliázására csak H minősítő, vagy Af minőségi jellel rendelkező fóliát szabad használni. A vonatkozó engedély kiadását a forgalmazóknak kell kérelmeznie. Az engedélyt egy határozattal adják ki. Az utóbbi években kiadott határozat többek között az alábbiakat is tartalmazza. Közli az engedély számát, a fólia fényáteresztő képességét, azt, hogy a fólia mely ablakokon alkalmazható, illetve mely ablakokon nem. Kijelenti, hogy a fólia alkalmazásával az ablakok nem válhatnak kimondottan tükrözővé, előírja az engedélyszám feltüntetési, illetve a műbizonylat kiadási kötelezettségét, a műbizonylat minimális tartalmát, stb. Maga a kiadott engedély többek között tartalmazza a minősítő jelet, vagy minőségi jelet, a fólia egyes azonosítóit, jelzését, gyártóját, forgalmazóját. Előírja, hogy a fólia kitöltött műbizonylat nélkül nem forgalmazható, meghatározza a műbizonylat tartalmát, stb. A 9, 10/a, 10/b sz. mellékletben láthatók a fólia felhasználási engedélyének, valamint a fóliázásról kiadandó műbizonylatok mintái. A korábbi engedély száma maga a H minősítő jel, melynek a jellege a következő: H XXXX. Az X-ek helyén egy négyjegyű egyedi sorszám található. Régebbi járműveken találhatunk csak két számjegyből álló egyedi sorszámot (01-05-ig) melyeket az 1990-es évek első felében adtak ki. Az újabb engedély száma maga az Af minőségi jel, melynek a jellege a következő: Af 127-XXX Af. Az Af jel egy fekvő rombusz alakú keretben található, az X-ek helyén egy egyedi sorszám található.

8 8 Az engedély, azaz a fenti jellegű minősítő, minőségi jel kiadásának alapjául szakértő intézet vizsgálatai szolgálnak. Néhány szempont többek között melyekre kiterjed a vizsgálat: kopásállóság, nagy hőmérséklettel szembeni ellenállás, nedvességállóság, fényáteresztő képesség, optikai torzítás, színazonosság, tűzállóság, kémiai ellenállóság, stb. A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a bemutatott fólia alkalmazható-e a közúti járműveken. Ha igen, akkor az engedély kiadásra kerül és ennek alapján a forgalmazó, illetve a felhelyezést végző vállalkozás hivatalosan engedélyezett fóliát árusít, alkalmaz. Tehát a szabályos fóliázás H minősítő, vagy Af minőségi jellel rendelkező fóliával készül a műbizonylatban megjelölt ablakokon, egyben az engedélyező határozatban meghatározottak figyelembevételével. A felhelyezett fólián fel kell tüntetni az alkalmazott fólia engedélyének jelét, továbbá a megrendelőnek át kell adni a valós tényeknek megfelelően hiánytalanul kitöltött, tartalmában az engedélyben meghatározottaknak megfelelő műbizonylatot. A fentiektől történő bármely eltérés esetén szabálytalannak tekintendő a fóliázás. Az engedély jelét általában a jel nyomatát tartalmazó kisméretű öntapadós címke felragasztásával tüntetik fel, látható módon az ablak fóliázott belső oldalán, általában a fóliázás előtt az üveg belső felületére ragasztva. Ez utóbbi tekinthető a legkorrektebb alkalmazásnak, mivel roncsolás nélkül nem lehet eltávolítani. Tényszerűen megjegyzendő, hogy az Af jeles fóliák esetében alkalmaznak Af 127-XXX szerkezetű engedélyszám címkét (csak egy Af jel rombusz keret nélkül). A 11 sz. számú melléklet tartalmaz egy, a fóliázásról kiállítandó régebbi alkalmazású valós műbizonylat mintát, és két, ténylegesen alkalmazott (H jeles) felragasztandó minősítő jel mintát. A bemutatott műbizonylattal és engedélyszám matricákkal számos jármű rendelkezhet. Egyéb régebbi műbizonylatok alakilag és tartalmilag eltérők lehetnek a bemutatottól. A 12 sz. melléklet az újabb tartalmi követelményeknek megfelelő valós műbizonylat mintákat tartalmaz. A fóliázott ablakokkal közlekedő járművek igen tekintélyes hányada a fóliázás tekintetében kifogásolható. Néhány, a jellemző hibák közül: a fóliázott ablakokon nem található az engedély jelét tartalmazó címke, a felragasztott címke jelszerkezete szabálytalan, olyan ablakokat sötétítenek melyek a fóliák fényáteresztő-képességének figyelembevételével nem sötétíthetők, találkozhatunk tükröző kivitelű fólia bevonattal, alkalmaznak olyan, az engedélyezett fóliáktól eltérő színű fóliákat melyek bizonyos mértékben megváltoztatják a környezet tárgyainak színeit, színárnyalatait, felhelyeznek olyan hővisszaverő fóliákat melyek épületek üvegfelületein történő felhasználásra készültek, ritkábban láthatók dekorációs célokra szolgáló, szivárványos, flitteres jellegű, mintás fóliázások, a felületén áthatással változó fényáteresztő képességű fólia. Mindezek előfordulhatnak úgy, hogy a jóhiszemű ügyfeleket a fóliázók nem tájékoztatják a szabálytalanságokról. De úgy is történhet, hogy a megrendelő nem tisztelve az előírásokat, a maga által elképzelt módon rendeli meg a fóliázást. Az is előfordul, hogy az ügyfél határozott

9 9 kívánságára nem teszik fel az engedélyezés jelét. Mindezen esetekben ott van a háttérben a vállalkozások nyereségérdekeltsége. Több vállalkozás alkalmaz közúti járművek sötétítésére olyan fóliákat melyek nem használhatók e célra. A számos szabálytalan fóliázással összefüggésben, számos a fóliázók által alkalmazott megtévesztési módozat is. Ezek a trükkök a megrendelők, az ellenőrzésre jogosultak megtévesztésére szolgálnak. Néhány példa a teljesség igénye nélkül. Mivel nem szabályos a fóliázás ezért: elfelejtik felragasztani az engedély jelét, felragasztják a jelet, de nem adnak műbizonylatot, a felragasztott jel valós, de nem az alkalmazott fóliára vonatkozik, a kiállított műbizonylat nem az alkalmazott fóliára vonatkozik, hamis, azaz nem létező a felragasztott jel és a hozzá kiállított műbizonylat, a kiállított műbizonylat hamis, mert más által forgalmazott fólia műbizonylata, a műbizonylat helyett az engedélyező okirat felhasználásával készített hamis engedélyt adnak, a körbe sötétített jármű szabályosan fóliázott üvegeire ragasztanak jelet, a szabálytalanul sötétített felületekre nem, a szabálytalanul sötétített felületekre is ragasztanak jelet hátha így elmegy vágással csonkított azonosíthatatlan engedély jelet ragasztanak fel. (lásd a képen), vezetőtéri oldalablakon szabályos biztonsági fóliázást végeznek műbizonylattal, felragasztott jellel, majd ezután helyezik fel szabálytalanul másodikként a sötétítő réteget. Előfordul, hogy az ügyfél a műszaki vizsga előtt lehúzza a szabálytalanul felhelyezett fóliát, majd a vizsga után újra fóliáztat. Adott esetben teljesen letekert vezetőtéri oldalablakokkal hajtanak a vizsgáló sorra. Továbbá úgy is próbálkoznak, hogy a szabálytalanul sötétített ablakról határozottan azt állítják, hogy gyári kivitelű sötétített üveg. A kellő gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező vizsgáló számára a valóság megállapítása a nyilvánvaló jelekből nem jelenthet nehézséget.! A fóliázott ablak belső felülete nem teljesen sima. A jóváhagyási jelcsoport, illetve bármely más jelzés, az esetleges keretezés raszteres, vagy éles kontúros határvonala mind-mind kidomborodik az üvegfelület síkjából. E helyeken nem lehetséges a fólia tökéletes felfekvése. Ezeken a helyeken a levegőmaradvány miatt a jelek, alakzatok körül egy sajátos világosszürkés árnyalatú kontúr keletkezik. Ez egyértelműen az utólagos fóliázás következménye és jele. Továbbá ezeken a helyeket az üveg belső felületén is a fóliázásra utaló jellegzetesség látható.

10 10 A gépjármű vizsgáztató helyek esetenként tájékoztatást kapnak, szükség esetén kérhetnek az NKH Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal, Műszaki Engedélyezési Osztályától a kiadott engedélyekről. Az új engedélyek kiadása, a régebbiek meghosszabbítása, esetleg visszavonása miatt az engedélyek listája állandóan változik. Kétség esetén az ablakról leolvasott engedélyszámot célszerű összevetni a listával. Ha a felsoroltak között szerepel az engedélyezési határidőn belül, akkor nagy a valószínűsége, hogy a fóliázás e tekintetben elfogadható. Azonban ez esetben sem kizárt a megtévesztés a fentebb felsorolt trükkök valamelyikének alkalmazásával. Bármely gyanú, kétség esetén célszerű közvetlenül egyeztetni az engedélyező Műszaki Engedélyezési Osztály munkatársával: Dobos Sándorral (06/1/ ). A kijelölt vizsgálóállomások vizsgabiztosai érdeklődhetnek a megyei Közlekedési Felügyelőség-től is. Ha a járművek megvizsgálásakor az üvegen fóliázásra utaló jelek láthatók de nincs engedélyszám, nincs műbizonylat, vagy ha van felragasztott engedélyszám és a műbizonylat, de a megengedettnél sötétebbnek látszik a szélvédő vagy a vezetőtéri oldalablak, akkor a minősítés megalapozása okán fényáteresztő-képességet kell mérni. Ha a mérési eredmények igazolják az előzetes feltételezéseket, akkor az értékeket rögzíteni kell a vizsgaanyagban, és a jármű alkalmasságának megítélésekor e tényt figyelembe kell venni. A vizsgálóállomásoknak rendelkezniük kell az e célra szolgáló rendszeresen hitelesített mérő műszerrel. A fóliázott üvegek vizsgálata történhet a módosított ER. 5. sz. melléklet a) alapján fénymérővel + állvánnyal és fényforrással. Valamint a b) alapján a fényáteresztő képesség közvetlen mérésére és kijelzésére gyártott - saját belső fényforrással rendelkező hitelesített mérőberendezéssel. Az NKH 5/2009. számú A közreműködő vizsgálóállomásokkal történő szerződések megkötésére című módszertani útmutatója (2.2. pont) is, a fenti két pontnak megfelelő műszerek alkalmazását teszi lehetővé. Az első kategóriába tartozó, a jelenleg is rendszeresített, használt LUX-METER 0500 műszer ismertetőjét a 13 sz. melléklet tartalmazza. Időközben megjelent a nevezett műszer újabb, testo 545 jelű változata. Az e műszerre vonatkozó további tudnivalókat tartalmaznak a sz. mellékletek. A közlekedési hatóság egykori jogelődje, a Közlekedési Főfelügyelet által, áprilisban kiadott 29/1997 sz. körlevél a mérési módszeren kívül tartalmazza az egykori Országos Mérésügyi Hivatal (ma: Magyar Kereskedelmi Ellenőrzési Hivatal) szakmai javaslata alapján elrendelt mérési segédeszközök (kiegészítő fényforrás, állvány, maszk) leírását, és az egyszerű elkészítésükhöz szükséges rajzokat is. A méréseket a körlevélben leírtak figyelembevételével kell végezni. Ha ezzel a dokumentációval egy-egy kijelölt vizsgáló állomás nem rendelkezik, akkor a kialakításról érdeklődjön a megyei Közlekedési Felügyelőség-től. A műszer kezelésére vonatkozóan, annak leírásában foglaltak szerint kell eljárni. A mérőrendszer házilagosan gyártható kiegészítő egységei a 14, 15 sz. mellékletben láthatók. A 16 sz. melléklet rövid kivonatot tartalmaz a hivatkozott körlevélből. A pozicionáló maszk és a fénymérő érzékelőnek egymáshoz viszonyított helyzetét kívül belül történő mérés esetén a 17, 18 sz. melléletek szemléltetik.

11 11 Néhány gyakorlati tanács a LUX-METER-rel végzett mérés végrehajtásához. Általában szabadtérben, különösen erős napsütésben, bárányfelhős, szeles időben nem célszerű a mérést végezni. A gyér, de mozgó felhőzet még a legnagyobb napsütésben is befolyásolhatja a mérést. A változó fényviszonyok változó, nagy szóráson belüli mérési eredményeket okoznak. A mérés közvetlen környezetében kerülendő a mozgolódás, járkálás. A mérést végző személy, személyek lehetőleg sötét színű ruházatot, köpenyt viseljenek. A kiegészítő fényforrás használata azért szükséges feltétlenül mert így jelentősen csökkenthető a mérési eredmények szórása. A második kategóriába tartozó műszer felsorolt feltételeinek megfelel például: a TINT METER 200 jelű fényáteresztő képesség mérő eszköz. A berendezés két, a vizsgálandó üvegfelület külső és belső felületén egymással pontosan szemben elhelyezendő egységből áll. A szemben elhelyezett egységeket az üvegen át a mágneses felületeik vonzzák egymáshoz olyan hatásosan, hogy a két egység elengedhető és mégsem esnek le. A belső egységben van a saját LED fényforrás melynek a mért üvegen áthaladó maradó fényerősségét méri és kijelzi a külső egység. A két egység a köztük lévő üvegréteggel együtt egy zártnak tekinthető rendszert alkot melyek együttes működésére a külső fényviszonyok gyakorlatilag nincsenek hatással. Az ívelt üvegrétegen esetleg beszűrődő minimális fény zavaró hatása a mérési hibahatáron belül van. Ez a zárt rendszer biztosítja a műszer egyszerű, különösebb előkészületek nélküli, gyors és szinte szórásmentes mérési eredményekkel szolgáló használatát. A mérés bárhol, bármikor végezhető. Emiatt a közúti ellenőrzésekhez kiválóan használható, akár borús időben, vagy éppen esti órákban. Ez a berendezés alkalmassá tehető a vezeték nélküli adatátvitelre és így megoldható a mérési eredmények rögzítése, dokumentálása. Megjegyzendő, hogy az üzemeltetés során fokozott figyelmet kell fordítani az áramforrások (elem, akkumulátor) megfelelő üzemi feszültségére. A műszert, annak használatát a sz. mellékletek szemléltetik, továbbá a 21 sz. mellékletben olvasható a kelési utasítása. A jogszabályi feltételeknek a TINT METER 200 célműszer maradéktalanul megfelel. Vonatkozó technológiai műveleti előírás hiányában e műszerrel a mérést a kezelési utasításban foglaltak szerit kell végezni. A teljes bizonyosság kedvéért egy ablak esetében célszerűen indokolt a két-három mérés. Az utólag sötétített ablakokkal rendelkező járművek vizsgáztatásakor, közúti ellenőrzésekor keresni kell az üvegeken a H minősítő, vagy az Af minőségi jelet, és el kell kérni a műbizonylatot. Ha mindezek hiányzanak, vagy tartalmuk, eredetük kétséges, akkor a vizsgahelyen ellenőrző mérést kell végezni, majd a tények ismeretében megítélni a jármű alkalmasságát. Közúti ellenőrzés során, ha nem adottak maradéktalanul a mérés feltételei (pl.: LUX-METER esetében) akkor a járművet soron kívüli műszaki megvizsgálásra kell berendelni.

12 12 Említendő, hogy fémgőzölögtetéssel is készítettek, készíthetnek üvegsötétítő bevonatokat. Ez az eljárás a fényáteresztő képesség csökkentésén túl a teljes üvegfelületet, bármely nézőpontból szemlélve, az általános mértéknél fokozottabban tükrözővé teszi. Ily módon kívülről átláthatatlan bevonat keletkezik. Az eljárás azért sem engedélyezhető, mert a bevonat készítésekor a fényáteresztő képesség tetszés szerinti mértékben változtatható. Tehát a fémgőzölögtetéssel készült üvegsötétítés szabálytalan. Az ilyen bevonatú ablakok alkalmazása akkor is kifogásolandó, ha rajta szabályosnak tűnő H minősítő, vagy Af minőségi jel található. E jelek minden esetben hamisak, mivel ilyen bevonat alkalmazására a közlekedési hatóság nem ad engedélyt. Korábban egy esetben engedélyezték az eljárást (H ), de a negatív sajátosságok miatt az engedély ben visszavonásra került, illetve a későbbi alkalommal beadott újabb kérelem elutasítást kapott. A fentiekben említett tükröző felület fóliázással sem hozható létre. A fényvisszaverő (tükröző) megoldás alkalmazása az MR. 97. (5) bekezdés alapján szabálytalan! A hiányzó, vagy hamis engedélyszámot, műbizonylatot, a kedvezőtlen mérési eredményeket, továbbá az egyéb okból szabálytalannak minősíthető sötétítést hibaként kell megjelölni. Nem méltányolható az sem, hogy az előző vizsgán nem kifogásolták a sötétítés szabálytalan módját. A rendeletileg előírt mértéknél sötétebb szélvédő, vagy vezetőtéri oldalsóablak esetében úgy jogszabályi, mint közlekedésbiztonsági szempontból indokolt az alkalmatlan minősítés! Az ismételt vizsgán is csak a minden tekintetben szabályos fóliázás fogadható el. Szükség esetén ilyenkor is mérni kell a fényáteresztő képességet. Amennyiben az ügyfél számára kedvezőtlen határozat születik és azt az érintett már a helyszínen vitatja, fel kell hívni a figyelmét a határozatban megjelölt fellebbezési lehetőségre. A mindenkori közlekedési hatóság ez idáig nem adott ki olyan határozatot mely az ENSZ- EGB 43. számú Előírás-ban, valamint az MR-ben a fényáteresztő képességre meghatározott határértékek tekintetében egyes járművekre eltérést engedélyezne. A jegyzet természetesen nem tárgyalhat minden lehetséges előfordulást. Az ablakok és a sötétítések minősítésekor minden esetben, az eddigiekben leírtak, a jogszabályi előírások, és a közlekedésbiztonsági elvárások szellemisége alapján kell dönteni. Jelen anyagrész az összeállítás időpontjáig, illetve időpontjában ismert főbb tudnivalókat (adatok, jellemzők, meghatározások, stb.) tartalmazza az alkalmazáshoz szükséges mértékben. A mellékletekben található minták (minősítő jel matrica, gyártmány lista, műbizonylat) kizárólag a téma szemléltetésére szolgálnak. Annak ellenére, hogy az egyik közismert gyártóra, és hozzá kapcsolódóan az egyik nagy hazai felhasználóra utalhatnak, nem minősülnek reklámnak. A minták bemutatása az érintettek egyetértésével történt.

13 13