Tájékoztató a járművek tuningjáról és annak engedélyezéséről május 14. csütörtök, 09: rész

Átírás

1 1. rész Sok járműtulajdonos kívánja járművét megkülönböztetni az azonos típushoz hasonló, más járművektől. Az autós sportok kedvelői közül sokan nem csak a különböző médiákon keresztül kísérik figyelemmel kedvenc sportágukat, hanem meglévő, széria kivitelű járműveiket igyekeznek a saját elképzelésüknek megfelelően átalakítani a megszerzett ismeretanyagok alapján. A járművek ilyen átalakítását nevezzük közkeletűen ma tuningolásnak, noha ez az angol származású, ma már a műszaki nyelvben meghonosodott szó eredeti értelmében az tulajdonképpen csak egy zeneeszközön végrehajtott bizonyos finom változtatások végrehajtását jelentette annak érdekében, hogy a hangszer a lehető legszebben szóljon. Az igények sokrétűek, némelyek csupán a jármű átfestésével kívánják a jármű kinézetét megváltoztatni, mások különböző karosszériaelemek megváltoztatásával vagy pótlólagos felszerelésével és átfényezésével kívánnak a járműnek új, a tulajdonosnak jobban tetsző arculatot biztosítani. Az esetek többségében a külső" arculati jegyek megváltoztatásának igénye mellett egy jármű tervezett átalakításának célja lehet a jármű bizonyos műszaki jellemzőinek, tulajdonságainak, pl. a jármű útfekvésének, gyorsulásának megváltoztatása, az utazási komfortérzet javítása is. A változtatások bizonyos köre a jármű közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi jellemzőinek megváltozását is eredményez(het)i. Ezért a hazai jogi szabályozás, hasonlóan a más európai országok gyakorlatához, az ilyen átalakítások végrehajtását a közlekedési hatóság előzetes engedélyéhez köti. Alapszabály, hogy a jármű olyan átalakítása, amely valamely közlekedésbiztonsági vagy környezetvédelmi tulajdonság tekintetében a jármű gyárilag kialakított jellemzőinek romlását eredményezi, nem engedélyezhető. Idézzük a vonatkozó hazai jogszabály, a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990 (IV. 12) KöHÉM rend. (továbbiakban: ER) 16.. (6.) pontját: 16. (6) A gépkocsi alvázszámát megváltoztató átalakításához csak gyári új alváz, karosszéria, illetőleg alvázszámot viselő szerkezeti elem használható fel. Nem engedélyezhető a jármű olyan átalakítása, amely az MR.* Függelékeinek Mellékleteiben meghatározott valamely közlekedésbiztonsági vagy környezetvédelmi követelmény tekintetében a jármű gyárilag kialakított jellemzőinek romlását eredményezi. 1 / 11

2 * MR: a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rend. A közúti járművek tuningolása" az ER szerint tulajdonképpen a már forgalomban lévő jármű átalakításának minősül. Idézzük az ER 2.. (2) pontját, amelyben a jogalkotó meghatározza a jármű átalakításának fogalmát, meghatározza a kivételek körét: 2. (2) A rendelet alkalmazásában jármű átalakítása a már forgalomba helyezett jármű olyan megváltoztatása, amely a típusbizonyítványban, az összeépítési engedélyben vagy a korábbi átalakítási engedélyben meghatározott adat, illetőleg közlekedésbiztonsági vagy környezetvédelmi jellemző módosulását eredményezi, valamint a gépkocsi alvázának (az alváz szerepét betöltő, az alvázszámot viselő szerkezeti elemének) cseréje. (3) Nem minősül átalakításnak a) olyan tartozéknak a járműre történő felszerelése, amelynek felszerelését a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló rendelet előírja vagy megengedi; b) a motor azonos típusú motorra történő cseréje; c) a járműre engedélyezett cserefelépítmény felszerelése; d) a járműbe beépített ülőhelyek számának ideiglenes csökkentése; e) szabványos, illetőleg járműtípushoz rendszeresített vonószerkezet felszerelése, amennyiben a jármű egyébként vontatásra alkalmas; 2 / 11

3 f) a gyártómű által rendszeresített oldalkocsinak motorkerékpárra történő felszerelése, amennyiben a motorkerékpár oldalkocsi csatlakoztatására alkalmas; g) a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint a gépkocsira megkülönböztető fény- és hangjelző berendezés felszerelése, amennyiben az megfelel MR.-ben foglalt követelményeknek; h) a jármű olyan módon vagy mértékben történő megváltoztatása, amelyre a Nemzeti Közlekedési Hatóság (a továbbiakban: NKH) Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága* alkalmazási engedélyt ad, illetőleg amelyet engedély nélkül megvalósíthatónak minősít." * Az illetékes szervezet: az NKH Kiemelt Ügyek Igazgatósága Közúti Jármű Hatósági Főosztály Műszaki Engedélyezési Osztálya (Címük: 1066 Bp. Teréz krt. 62, tel: , muszakiengedelyezo.kjhf.kui@nkh.gov.hu, a továbbiakban, rövidítve: KÜI) Értelmezve az előbbieket, az átalakítás a már forgalomba helyezett jármű - meghatározott cél érdekében vagy ok miatt történő - olyan megváltoztatása, amely kizárólag az átalakítás céljának megfelelő szerkezeti elemekre, főegységekre terjed ki. A többi szerkezeti elem, főegység az eredeti kell, hogy maradjon, illetőleg az átalakítás kapcsán az eredetivel mindenben azonosan újítható fel. Tehát: akkor beszélünk tuningolt járműről, ha az alábbiakban felsorolt legfontosabb járműadatok egyike vagy egyszerre több is megváltozik annak érdekében, hogy a jármű valamelyik (vagy több) eredeti műszaki jellemzője az átalakítás révén az eredeti jellemzőhöz képest javuljon (a felsorolás nem teljes): a jármű fajtája, kategóriája és jellege a jármű geometriai méretei * 3 / 11

4 a jármű saját tömege, össztömege * nyomtávok és tengelytávok a jármű tengelyterhelései * az alkalmazott kerékpántok mérete a meghajtómotor gyártmánya, típusa, hajtóanyaga, környezetvédelmi jellemzői a sebességváltó gyártmánya, típusa, áttételei a tengelyhajtás rendszere, áttétele a rugózás és kerékfelfüggesztés kialakítása a futóművek gyártmánya, típusa a fékrendszer kapcsolási rajza és meghatározó elemei (működtetés módja, áttételei, rásegítés, légtartályok száma térfogata és kapcsolása, kerékfékszerkezet adatai, ráfutófékek vezérlése, stb.) a jármű körvonalrajz/jellegrajz szerinti alakja 4 / 11

5 a kormánymű típusa, rendszere, áttétele a kormánymű (kormányszarv) mérete a kipufogórendszer kialakítása a vontatásra vonatkozó adatok a felépítmény (karosszéria) jellemző adatai a világítóberendezések (lámpák) helyzete, fajtája, darabszáma, beépítési méretei * Nem minősül átalakításnak és nem igényel előzetes engedélyezési eljárást, ha az előző felsorolásban csillaggal megjelölt adatok - a jogszabályban foglalt határértékeken belül - 10%-nál nem nagyobb mértékben azért változnak meg, mert - a járműre kiegészítő karosszériaelemet (spoiler, stb) szerelnek - olyan tartozékot szerelnek fel a járműre, amelynek felszerelését a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló rendelet (a továbbiakban: MR) előírja vagy megengedi; 5 / 11

6 Minden más változtatás azonban a jármű átalakítását jelenti, és csak a közlekedési hatóság előzetes engedélye alapján hajtható végre, az ER 16. (1) pontja szerint, idézzük: 16. (1) A már forgalomba helyezett gépjármű, mezőgazdasági vontató és ezek pótkocsija átalakításához szükséges előzetes engedélyt az NKH regionális igazgatósága, a járművek sorozatszerű (5 darabot meghaladó mennyiségű) átalakításakor az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságától kell a jármű tulajdonosának kérnie. A kérelemhez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges műszaki dokumentációt". Az átalakításhoz új, felújított, javított, illetve bontás során kinyert, javítás nélkül beépíthetőnek minősített alkatrészek használhatók. Ezen alkatrészekre - a gyári új alkatrészek kivételével - a pótalkatrészekre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. A gépjármű és pótkocsija közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból kiemelten fontos pótalkatrészei és tartozékai úgynevezett minősítő vizsgálatra kötelezettek. A vizsgálatra kötelezett termékek körét és a minősítési követelményeket az MSZ szabvány határozza meg. A szabvány díj ellenében beszerezhető a Magyar Szabványügyi Testület szabványboltjában, cím: 1091 Budapest, Üllői út 25.; Tel.: , fax: , ill. a Testület WEB-áruházában is megrendelhető ( ) vagy letölthető. Az ER 23. (1) szerint az ilyen pótalkatrészek és tartozékok - néhány kivétellel - belföldi felhasználásra abban az esetben gyárthatók, forgalmazhatók és építhetők be a járművekbe, ha a minősítő vizsgálaton megfeleltek. Ilyen alkatrészek pl. a keréktárcsák, a felfüggesztés elemei, a kipufogórendszer, a kormánykerék, a fékrendszer, a kerékfelfüggesztések elemei is. A minősítés során az alkatrész, szerelési egység alábbi tulajdonságait kell ellenőrizni: a, Az alkatrész alakját és méreteit, követelmény, hogy a pótalkatrész - funkció szempontjából lényeges - alakja, méretei, alak- és mérettűrései, felületi érdessége, továbbá a más részegységhez való kapcsolódása (csereszabatossága) az eredeti gyári új alkatrésznek megfelelő legyen. Alak és méret vonatkozásában a járműgyártó javítási, felújítási dokumentációjában meghatározott javítási, méretlépcsők elfogadhatók. b, Anyagminőségét: a pótalkatrész - funkció szempontjából lényeges - szilárdsága, szívóssága, kopásállósága, nyomásállósága és a jelentkező hatásokkal szembeni ellenálló képessége legalább az eredeti gyári új alkatrésznek megfelelő legyen. 6 / 11

7 c, Összeszerelését: A pótalkatrész összeszerelése, kötései, siklási tulajdonságai, tömítettsége, nyomásállósága, korrózió elleni védelme feleljen meg legalább az eredeti gyári új alkatrésznek. d, Működésmódját és paramétereit: a pótalkatrész a rendeltetési célnak megfelelően működjön - a teljesítmény paraméterek, illetve a bemenő és kimenő jellemzők közti összefüggés legalább az eredeti gyári új alkatrésznek megfelelő legyen. A helyes működést tanúsító jellemző adatokat műszeres próbapadi vagy üzemi összehasonlító vizsgálattal kell ellenőrizni. A szabvány hatálya alá nem eső, de elbírálás szempontjából azonos jelentőséggel bíró közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi és jármű-műszaki szempontból jelentős pótalkatrészekre és tartozékokra az ER aiban meghatározott, a minősítő jel kiadásával kapcsolatos feladatkör ellátása keretében - a Nemzeti Közlekedési Hatóság (későbbiekben rövidítve: NKH) Kiemelt Ügyek Igazgatósága az általa meghatározott, a Közlekedési Értesítő évi 22. számában megjelent közleményben felsorolt pótalkatrész és tartozék körben Af" (korábban: H") jelű általános alkalmazási engedélyt ad ki. Ebbe a körbe tartozik az ablakfólia, a különféle karosszériaelemek is. Nem kell a minősítő vizsgálatot elvégezni azon a pótalkatrészen és tartozékon, a) amely a jármű gyártójától származik, b) amelyet a gyártó első beépítésű alkatrészként is használ, vagy más - hitelt érdemlő - módon a gyári eredeti helyett használhatónak elismert, c) amelyet jóváhagyási jellel láttak el. A jóváhagyási jel: az MR A., B. és C. Függelékének mellékleteiben, illetőleg az azokkal egyenértékű ENSZ-EGB előírásban meghatározott követelményeknek való megfelelőséget tanúsító jel, amelyet az illetékes hatóság által kiadott jóváhagyó okmány alapján alkalmaznak. 7 / 11

8 Az ENSZ-EGB ill. az Európai Unió előírásának megfelelőséget tanúsító jóváhagyási jel jellemzője, hogy minden esetben tartalmaz egy kör vagy négyzet alakú mezőt, amelyben az E" (ENSZ-EGB szerinti jóváhagyásnál) vagy a e" (Európai Unió előírása szerinti jóváhagyásnál) betű mellett a jóváhagyást elvégző ország egy vagy két számjegyű kódja van feltüntetve. A kör vagy négyszög alakú mező mellett, alatta vagy felette további különálló karaktersorozat, szimbólum található, melyek a szakemberek számára további kiegészítő információkat tartalmaznak. Az MR 1. sz. mellékletének táblázatában felsorolt - jóváhagyáshoz kötött - járműtulajdonságokra, műszaki jellemzőkre vonatkozó ENSZ - EGB előírások és Európai Uniós irányelvek bárki számára, ingyenesen letölthetők a KTI - a Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft honlapjáról ( ). A minősítő vizsgálattal kapcsolatos tudnivalókat az ER 23.. részletesen tartalmazza. Az ER 23. (4) pontja szerint: Az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága minősítő vizsgálat mellőzésével - gyártmány és típus szerint - engedélyezheti a minősítő jel használatát a pótalkatrészhez, illetőleg tartozékhoz, ha vizsgálati eredménnyel vagy más hitelt érdemlő dokumentummal bizonyított módon közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból az eredeti, gyári beépítésű alkatrésznek, illetőleg a hatályban lévő jogszabályoknak megfelelő műszaki értékűek." Sajnálatos módon sok alkatrész-forgalmazó vállalkozás, ill. hazai gyártó nem kellő tájékozottsága, bizonyos esetekben a minősítéssel járó költségek miatt nem gondoskodik arról, hogy a szükséges minősítést elvégeztesse, a műbizonylatot ennek megfelelően kiállítsa, evvel akaratlanul vagy tudatosan megtéveszti a felhasználókat. Jellemzően arra hivatkoznak, hogy az adott alkatrészt, tartozékot, stb. egy független, külföldi szakértői intézet l bevizsgálta vagy minősítette, tehát az megfelel a vonatkozó előírásoknak. Sok esetben az adott alkatrészhez a külföldi minősítés másolatát is a felhasználó rendelkezésére bocsájtják állításuk bizonyítékaként. Ez azonban - a hazai jogszabály, az előbb idézett 23.. (4) pont alapján - nem bizonyítja az alkatrész megfelelőségét! Az átalakítási engedély kiadása, ill. az átalakított jármű vizsgálata során a közlekedési hatóság a külföldi minősítést, szakvéleményt nem veheti figyelembe a megfelelőség igazolásául! Ha a pótalkatrésznek, tartozéknak nincsen műbizonylata, vagy az ellenőrzés eredménye szerint a bemutatott dokumentáció tartalma nem felel meg a műbizonylatra vonatkozóan előírtaknak, az NKH regionális igazgatósága a gyártást, felújítást, forgalmazást és értelemszerűen a beépítését (ill. az ilyen alkatrésszel felszerelt jármű forgalomba helyezését vagy forgalomban tartását is)- a megfelelő műbizonylat 8 / 11

9 bemutatásáig - megtiltja. Az ER 25..-a előírja, hogy a pótalkatrészek és tartozékok megfelelőségét műbizonylattal kell igazolni. Mivel ezt kiemelten fontos kérdésnek tartjuk a tuningolt járművek átalakításának hatósági elbírálása során, idézzük a jogszabálynak ezen bekezdését: 25. (1) A gépjármű és pótkocsija pótalkatrészeinek és tartozékainak megfelelőségét - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - műbizonylattal kell tanúsítani. (2) Nem kell a megfelelőséget tanúsítani a) az általános használatú szabványos alkatrészek és szerelési anyagok, (csapágyak, kötőelemek, ékszíjak, vezetékek, csatlakozók, izzólámpák stb.) esetében, b) az alárendelt szerepű pótalkatrészek és tartozékok (díszítőelemek és kényelmi felszerelések stb.) esetében, amelyek a jármű rendeltetésszerű használatára befolyással nincsenek, c) saját üzemeltetésű járműhöz, az üzemeltető által előállított (gyártott, felújított) pótalkatrészek, tartozékok esetében. (3) A pótalkatrész és tartozék megfelelőségére vonatkozó tanúsítási kötelezettség a) hazai gyártás illetőleg felújítás esetén az előállítót, b) import esetén az importőrt, illetőleg a forgalmazót, 9 / 11

10 c) bontás esetén - közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból kiemelten fontos alkatrészekre és tartozékokra vonatkozóan - a bontót, illetőleg a forgalmazót terheli. (4) Műbizonylat nélkül a) belföldi gyártó illetőleg felújító pótalkatrészt és tartozékot sem közvetlen felhasználásra, sem további forgalmazásra nem értékesíthet, b) forgalmazó pótalkatrészt és tartozékot nem vehet át és nem értékesíthet. (5) A műbizonylatnak legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia: a) a pótalkatrész, tartozék megnevezése, b) a járműtípus(ok) megnevezése, amely(ek)nél a pótalkatrész, tartozék alkalmazható, c) a gyártó (felújító, forgalmazó) neve, címe, d) minősítő vizsgálatra kötelezett pótalkatrész, tartozék esetében a minősítő vizsgálatot végző intézmény által meghatározott adatok, e) bontásból származó alkatrész esetén a felhasználhatóságot meghatározó osztályozást (minősítést) tartalmazó nyilatkozat. (6) A műbizonylat adatai a pótalkatrészen, tartozékon vagy annak csomagolásán is feltüntethetők. 10 / 11

11 (7) Ha a pótalkatrésznek, tartozéknak nincs minden darabja műbizonylattal ellátva, a vásárló és a hatóság kérésére a forgalmazó, illetőleg a javító köteles azt felmutatni. (8) Műbizonylatként kell elfogadni a pótalkatrészen vagy annak csomagolásán feltüntetett gyártói jelet, szabványszámot, vagy az alkatrész-katalógusban szereplő cikkszámot, ha a) a pótalkatrész a jármű gyártójától származik, vagy b) a gyártó azt első beépítésű alkatrészként is használja, illetőleg más, hitelt érdemlő módon a gyári eredeti alkatrész helyett használhatónak elismerte. Fontos azt is tudni, hogy az MR általános szabályai szerint, a pótalkatrészek, tartozékok stb. csak olyan járműhöz használhatók fel külön engedély nélkül, amelyhez a szóban forgó alkatrészt felhasználását engedélyezték. Összefoglalva az előbbieket: - egy jármű olyan átalakításához, amely eredményeképpen a jármű közlekedésbiztonsági és / vagy környezetvédelmi tulajdonságai előre láthatólag meg fognak változni, az átalak ítás előtt közlekedési hatóság előzetes engedélyét kell kérni. - a járművek átalakításánál felhasznált, közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi és jármű-műszaki szempontból jelentős pótalkatrészeknek és tartozékoknak - ha azokat nem a jármű gyártója, vagy az általa elismert más gyártó gyártotta, illetve ha az alkatrészen nem szerepel a e..." vagy E.." jóváhagyási jel- minősítettnek kell lennie, ezt az azokhoz kiadott műbizonylatnak kell igazolnia. Folytatása következik / 11