Nyárlőrinc Község Környezetvédelmi Programja ( )

Átírás

1 Nyárlőrinc Község Környezetvédelmi Programja ( ) 2009.

2

3

4

5 ALÁÍRÓ-LAP...1 BEVEZETÉS FELADATELLÁTÁS JOGI ESZKÖZ- ÉS FELTÉTELRENDSZERE ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELADATOKAT MEGHATÁROZÓ TÖRVÉNYEK SZAKTERÜLETENKÉNTI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK Levegőtisztaság-védelem Zaj- és rezgésvédelem Vízminőség-védelem Hulladékgazdálkodás Természet- és tájvédelem A KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM STRATÉGIAI ALAPELVEI A TELEPÜLÉS BEMUTATÁSA A TELEPÜLÉS ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE TÖRTÉNELMI KÖRNYEZET, A TELEPÜLÉS KIALAKÍTÁSA TERMÉSZETFÖLDRAJZI BEMUTATÁS, TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK, ÉLŐVILÁG TELEPÜLÉS TERÜLETE, NÉPESSÉGE, FONTOSABB ADATAI KÖRNYEZETI ÁLLAPOTFELMÉRÉS KÖRNYEZETI ELEMEK ÁLLAPOTA Levegő Víz Felszíni vizek jellemzése Felszín alatti víz jellemzése Talaj TELEPÜLÉSI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÁLLAPOTA, TERÜLETFELHASZNÁLÁS Települési környezet Meglévő és tervezett infrastruktúrális hálózatok Területfelhasználás...28

6 Beépítésre szánt területek Lakóterületek Településközpont vegyes terület Gazdasági terület Különleges terület Beépítésre nem szánt területek Közlekedési és közműterületek Zöldterületek Erdőterületek Mezőgazdasági területek Vízgazdálkodási terület Védett és védőterületek TERMÉSZETI KÖRNYEZET ÁLLAPOTA KÖRNYEZET-EGÉSZSÉGÜGY ÖNÁLLÓAN KEZELT HATÓTÉNYEZŐK Hulladékgazdálkodás Kommunális szilárd és folyékony hulladék, építési törmelék, csomagolási hulladék Veszélyes hulladék Állati eredetű hulladékok Zaj- és rezgésterhelés Oktatás, nevelés, képzés Környezetbiztonság A lakosok véleménye a szennyvízcsatorna kiépítéséről (lakossági kérdőíves felmérés eredményei) KÖRNYEZETVÉDELMI CÉLOK, FELADATOK CÉLKITŰZÉSEK ÉS FELADATOK A KÖRNYEZETI ELEMEK VÉDELME ÉRDEKÉBEN Levegőtisztaság-védelem Vízvédelem TELEPÜLÉSI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME...45

7 A települési környezet védelme Települési környezet tisztasága Csapadékvíz elvezetés, bel- és árvízvédelem Ivóvízellátás Energiagazdálkodás Zöldterület-gazdálkodás Közlekedés Épített környezet védelme TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM Természetvédelem Tájvédelem EMBERI EGÉSZSÉG VÉDELME ÖNÁLLÓAN KEZELT HATÓTÉNYEZŐK Hulladékgazdálkodás Zaj- és rezgés elleni védelem Oktatás, nevelés, képzés Környezetbiztonság A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI SZEMLÉLETFORMÁLÁS TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZTETÉS SZABÁLYOZÁS Szabályozással kapcsolatos problémák A mozgástér tágítása A belső mozgástér jobb kihasználása Kulcsjavaslatok a szabályozással kapcsolatosan INTÉZMÉNYRENDSZER FEJLESZTÉSE Szervezeti felépítés Szervezeti működés Együttműködés...63

8 6.5. ANYAGI FORRÁSOK MEGTEREMTÉSE SZAKMAI PARTNEREK...67 ZÁRSZÓ...68 Mellékletek: 1. sz. m. Megbízás 2. sz. m. Szómagyarázat 3. sz. m. Kecskeméti kistérség helyzetkép 4. sz. m. Nyárlőrinc településsoros adatai 5. sz. m. Emissziós adatok főbb szennyezőkről 6. sz. m. Kérdőív kiértékelés 7. sz. m. Irodalomjegyzék

9 ALÁÍRÓ-LAP Készítette: CIKLUS Környezetvédelmi Betéti Társaság (6120 Kiskunmajsa, Móra Ferenc u. 9/C.) Dr. Kozma Huba Istvánné vegyész, korrózió- és környezetvédelmi szakmérnök és szakértő; a dokumentációért felelős tervező/szekértő Engedély száma: K-F-O / / Környezetvédelmi felülvizsgáló (teljeskörű, minden szakterületen) K-F-V / / Környezetvédelmi felülvizsgáló hulladékok káros hatása elleni védelem szakterületen KT-Sz / / Környezetvédelmi és természetvédelmi szakértő VZ-Sz / / Vízimérnöki szakértő VB-Sz / / Vegyészmérnöki, biomérnöki szakértő Aláírás:... Közremüködött: Varga Csaba (Okleveles környezetkutató ökológus) Aláírás:... Répa Anita (Élelmiszeripari vállalkozó menedzser mérnök) Aláírás: Ellenőrizte: Nyárlőrinc Község Polgármesteri Hivatala (6032 Nyárlőrinc, Dózsa György utca 34..) Papp Sándor polgármester Aláírás:... Véleményezte: Alsó Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (6721 Szeged, Felső Tisza-part 17.) Aláírás:... Jóváhagyta: Nyárlőrinc Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (6032 Nyárlőrinc, Dózsa György utca 34..) Zayzon Jenőné jegyző Aláírás:... Kelt: Kiskunmajsa, január 22. Ez a dokumentum a CIKLUS Bt. szellemi tulajdona, felhasználásához a társaság írásos engedélye szükséges. Készítette: CIKLUS KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Oldalszám: 1

10 BEVEZETÉS A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény (Kvt.) a hazai tervezési rendszerek mellett egy új típusú tervezés alapjainak megteremtését irányozza elő és ennek keretében többek között elrendeli az önálló települési környezetvédelmi programok kidolgozását, ami természetesen összhangban kell legyen a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal. Jelen települési Környezetvédelmi Program kettős szerepet tölt be: egyfelől olyan tevékenységeket irányoz elő, amelyek megvalósításával aktívan hozzájárul az országos és a regionális szinten prioritásnak tekintett környezeti problémák megoldásához, másfelől hatékony eszköz az adott település (önkormányzat, lakosság, gazdálkodók) által legfontosabbnak tekintett helyi problémák kezelésére. A Program feladata feltárni Nyárlőrinc Község környezeti problémáit és azok lehetséges megoldásait, figyelembe véve a helyi természeti- és környezeti adottságokat, valamint az önkormányzati, hatósági és a környezeti tudatosság által szabott kereteket. Mindezt a fenntartható fejlődés szempontjainak érvényesítésén keresztül próbáltuk elérni. Ennek ellenére az elkészült program nem nevezhető helyi fenntartható fejlődés programnak, mert sem a szerkezete, sem a tartalma, sem a készítésének körülményei nem felelnek meg egy ilyen programmal szemben támasztható kritériumoknak. E környezetvédelmi program egyik alapvető célkitűzése, hogy elősegítése Nyárlőrinc fenntartható fejlődés stratégiai koncepciójának mielőbbi kialakítását. A programkészítők lehetőségei több szempontból is behatároltak. Egyrészt meghatározott a környezetvédelmi programok felépítése, tematikája. Másrészt behatároltak a program végrehajtójának, a településnek is a lehetőségei. Behatárolt, mert a környezet állapotát meghatározó feltételeket nem egyedül alakítja, csupán erősebb, gyengébb ráhatása lehet a környezetállapotot alakító szereplők szemléletére és tevékenységére. A program készítői, a mellett, hogy megfeleljenek a formai, tartalmi követelményeinek, igyekeztek figyelembe venni a legújabb megközelítéseket is, amelyek a fenntarthatóság igényéből vezethetők le. Ezen a téren az Európai Bizottság Városi környezet tematikus stratégiájának tervezetét vettük alapul. Figyelembe vettük még a időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program és az AGENDA 21 mellett a környezetvédelmet érintő helyi és megyei programokat. Készítette: CIKLUS KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Oldalszám: 2

11 A környezetvédelmi program elkészítését a település környezeti állapotával kapcsolatos adatok, információk, valamint a hatóságok és környezethasználók tapasztalata, véleménye, elvárásai alapozták meg. Köszönettel tartozunk azoknak a nyárlőrinci polgároknak, képviselőknek, hatóságoknak és vállalatoknak, akik adatszolgáltatással és véleményük megosztásával segítették a program megszületését. Külön köszönjük a Polgármesteri Hivatal munkatársainak segítségét a programkészítést megalapozó vélemények és információk begyűjtésében. 1. FELADATELLÁTÁS JOGI ESZKÖZ - ÉS FELTÉTELRENDSZERE A települési környezetvédelmi program tervezésekor az alábbi pontokban felsorolt, általános, illetve szakterületenkénti előírásokat tartalmazó jogszabályokat kell figyelembe venni: 1.1. ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELADATOKAT MEGHATÁROZÓ TÖRVÉNYEK - A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény; - A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló évi XX. törvény; - Az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény; - A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény; - Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény - A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény; - A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló évi XCIII. törvény; - A természet védelméről szóló évi LIII. törvény; - A vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény; - A hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény; - Az állatok védelméről és kíméletéről szóló évi XXVIII. törvény; - A kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény; Készítette: CIKLUS KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Oldalszám: 3

12 1.2. SZAKTERÜLETENKÉNTI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK Levegőtisztaság-védelem - A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet; - A légszennyezettség és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet; - A légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet; - A 140 kwh és ennél nagyobb, de 50 MWh-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről szóló 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet - A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Kormányrendelet módosításáról szóló 120/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet; - Az egyes levegőszennyező anyagok összkibocsátási határértékeiről szóló 7/2003. (V. 16.) KvVM-GKM együttes rendelet; - Az ózonréteget károsító anyagokról szóló 94/2003. (VII. 2.) Korm. rendelet; Zaj- és rezgésvédelem - A zaj- és rezgésvédelemről szóló 12/1983. (V. 12.) MT rendelet; - A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet; - A környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet; - A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet Vízminőség-védelem - A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet; - A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet; Készítette: CIKLUS KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Oldalszám: 4

13 - A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelettel módosított 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet; - A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet; - A víziközművek üzemeltetéséről szóló 21/2002. (IV. 25.) KöViM rendelet; - A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet; - A közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet; Hulladékgazdálkodás - A települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet; - A veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet; - A hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet; Természet- és tájvédelem - A fák védelméről szóló 21/1970. (VI. 21.) Korm. rendelet; - Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet; - A védett és fokozottan védett életközösségekre vonatkozó korlátozásokról és tilalmakról szóló 67/1998. (IV. 3.) Korm. rendelet; - A tájvédelmi szakhatósági hatáskörbe tartozó engedélyezési eljárásokról szóló 166/1999. (XI. 19.) Korm. rendelet; - Az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról szóló 2/2002. (I. 23.) KöM- FVM együttes rendelet; - A természetvédelmi bírság kiszabásával kapcsolatos szabályokról szóló 33/1997. (II. 20.) Korm. rendelet; - A védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet; - A természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó Készítette: CIKLUS KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Oldalszám: 5

14 szabályokról szóló 30/2001.(XII. 28.) KöM rendelet; - A fokozottan védett növény-, illetve állatfajok élőhelyén és élőhelye körüli korlátozás elrendelésének részletes szabályairól szóló 12/2005. (VI. 17.) KvVM rendelet; - A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növényés állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet; - A természet védelmét szolgáló egyes támogatásokra, valamint kártalanításra vonatkozó részletes szabályokról szóló 276/2004. (X. 8.) Korm. rendelet; 2. A KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM STRATÉGIAI ALAPELVEI A környezetpolitika alapvető prioritásai az alábbiakban foglalhatók össze: - az emberi egészség veszélyeztetésének csökkentése, megszüntetése, az életminőséget befolyásoló környezeti elemek védelme; - a környezeti és gazdasági fejlődés harmonikus rendszerének megvalósítása; - a bioszféra sokszínűségének megőrzése; A korábbi, jellemzően egy-egy települést, üzemet, létesítményt vizsgáló szemlélettel szemben előtérbe kell helyezni a komplex elemzéseket, kistérségen belül együttesen vizsgált hatásmechanizmusokat. A település környezetvédelmi programja összhangban a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal az alábbi alapelveken nyugszik: a fenntartható fejlődés elve, mely szerint az általános fejlődés folyamatában következetesen egyensúlyra kell törekedni a társadalmi, gazdasági, műszaki és környezeti feltételek között, szem előtt tartva a jövő generációk életfeltételeinek biztosítása érdekében a természeti erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodást. A fenntartható fejlődés a környezeti értékek megtartását és a jövő generációkért érzett felelősség elvét érvényesíti. A társadalom fenntartható fejlődésének környezetvédelmi vetülete a környezet fenntartható használatát jelenti, vagyis azt az alapelvet, hogy úgy javítsuk az emberi élet minőségét, hogy közben a természeti erőforrásokat fenntartó Készítette: CIKLUS KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Oldalszám: 6

15 ökológiai rendszerek teherbíró és megújuló képességeinek határain belül maradjunk. A fenntartható fejlődés feltételezi, hogy egyensúlyt lehet teremteni a szükségletek kielégítése és a környezeti értékek megőrzése között. a káros környezeti hatások megelőzésének elve, mely feltételezi a környezetvédelmi jogszabályokban előírt hatásvizsgálatok, a környezeti auditálás bevezetését. A megelőzés elve olyan tevékenységeket igényel, amelyek lényegesen gazdaságosabbak, mint az utólagos, a már kialakult szennyezések felszámolására fordított tevékenységek (pl.: felülvizsgálatok, műszaki beavatkozások, stb.). az elővigyázatosság elve szerint a kockázati tényezőket csökkenteni kell azokban az esetekben, amelyek során súlyos, vagy visszafordíthatatlan környezeti károk keletkezhetnek a jövőbeni emberi tevékenység során. a környezethasználó és -szennyező fizet elvének alkalmazása a gazdasági folyamatokban. A környezetpolitika regionalizálása a szubszidiaritás és a partneri viszony elve a szubszidiaritás elvének megfelelően egyre nagyobb szerep jut az önkormányzatoknak, illetve társulásaiknak a környezeti problémák megoldásában. A stratégiát és magát a programot elfogadhatóvá kell tenni a lakosság és a gazdasági élet szereplői számára. Stratégia célként tűzi ki az önkormányzati környezetvédelmi példamutatást, mert e nélkül nem várható el a lakosság és a gazdasági élet szereplőinek a környezetvédelem érdekében történő cselekvése. a környezet rehabilitációja és a helyreállítás a már bekövetkezett szennyezések és a sérült területek esetében A program a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény ában előírt követelményeknek megfelelően tartalmazza: a) a települési környezet tisztasága, b) a csapadékvíz-elvezetés, c) a kommunális szennyvízkezelés, -gyűjtés, -elvezetés, -tisztítás, d) kommunális hulladékkezelés, e) a légszennyezés, a zaj és rezgés elleni védelem, a külön jogszabály alapján stratégiai zajtérkép készítésére kötelezett települési önkormányzatok esetén a stratégiai zajtérképek alapján készítendő intézkedési tervek, Készítette: CIKLUS KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Oldalszám: 7

16 f) a helyi közlekedésszervezés, g) az ivóvízellátás, h) az energiagazdálkodás, i) a zöldterület-gazdálkodás, j) a feltételezhető rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításának és a környezetkárosodás csökkentésének, településre vonatkozó feladatait és előírásait. A program tartalmazza: - a környezet állapotának bemutatását; - az elérni kívánt környezetvédelmi célokat és célállapotokat; - a célok és célállapotok elérése érdekében végrehajtandó feladatokat; - a kitűzött célok megvalósításának eszközeit, ideértve a pénzügyi igények forrásának tervezett megjelölését is; - azoknak a területeknek a kijelölését, amelyeken különleges környezetvédelmi intézkedések szükségesek, valamint az intézkedések tartalmát. Mindezeken túlmenően arra törekszik, hogy megfeleljen azoknak a körülményeknek, amelyeket Magyarországnak az Európai Unióhoz történt csatlakozása, a közösségi vívmányok átvételének kötelezettsége, a városi környezet tematikus stratégia, Víz Keretirányelv, illetve az NKP II. jelent. 3. A TELEPÜLÉS BEMUTATÁSA 3.1. A TELEPÜLÉS ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE Nyárlőrinc Község Bács-Kiskun Megye észak-keleti részén, annak keleti közigazgatási határán helyezkedik el, Budapesttől 103 km, Kecskeméttől 18 km és Kiskunfélegyházától 32 km távolságban. Tájegységileg a kiskunsági löszös háton fekszik a község. A település védett természeti értéke a tölgyes, mely a 44. számú főút mentén, Kecskeméttől 16 kilométerre található. A változatos terepadottságok a viszonylag kis területen nagymértékben differenciálódott élőhelyek kialakulását tették lehetővé TÖRTÉNELMI KÖRNYEZET, A TELEPÜLÉS KIALAKÍTÁSA Nyárlőrinc területén a bronz-korban is volt élet ben végzett ásatások során a bronzkorból származó koponyarészt és avar-kori leletet is találtak, egy lovas avar vitéz csontvázát. Készítette: CIKLUS KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Oldalszám: 8

17 Nyárlőrincnek hét évszázadra visszatekintő írásos emlékei vannak. Nyárlőrinc Szent Lőrinc tiszteletére szentelt templomról kapta nevét a XIII. században. Első írásos említése 1354-ből való, I. Lajos király adománylevelében szerepel a Zenthlewryncz név. Mária Királynő 1392-ben kelt levelében a falu birtokosainak pallos jogot adományozott. Egy 1488-ból származó oklevélen olvasható a Szentlőrinci kisnemesek neve. Lázár deák térképén, mely 1528-ban készült, a falu neve fel van tüntetve. A XVI. század második felében török fennhatóság alá kerül a település. Az akkori adóösszeírások szerint 1546 és 1590 között az itt élő családok száma 17 és 45 között változott. A reformáció idején a református hitre áttért lakosság a török megszállás és a török kiűzésével együtt járó hadjáratoknak esett áldozatul. A falu elnéptelenedett, lakói a közeli mezővárosba, Kecskemétre költöztek be. Magukkal vitték a szentlőrinci gyülekezet 1644-ben Tar Illés által készített Úrasztali poharát, mely a Duna-melléki Református Egyházkerület Egyházművészeti Múzeumában található. Ez a templom egyetlen fennmaradt liturgikus tárgya. A XVII. század végén pusztulásnak indult templom falai még évszázadokig álltak. Az ban megjelent Magyarország és Erdély képekben című könyvben még a torony 7 méter magas volt. Szentlőrincet pusztította a török, járványok és a tűzvész. I. Leopold által 1668-ban kiadott védlevél következtében kezd visszatérni az élet a pusztába. I. Rákóczi Ferenc a területet ban részbirtokként zálogba adta Koháry István bárónak. A Koháry nevet a Szentlőrinc névhez kapcsolva a falu új neve Koháry-Szentlőrinc. Gróf Koháry István hadvezér országbíró és költő, 1649-től 1731-ig élt. Az utolsó Koháry Ferenc gróf hercegi címet kapott, leányát német gróf vette feleségül, Szász-Koburg Góthai Ferdinánd, így lett a falu 1907-ig német birtok es helység névtárban mint önálló Község szerepel ban Alpárhoz csatolják, majd 1892-ben újra önálló település lesz. Az 1896-ban átadott vasútvonal segítségével Koháry- Szentlőrinc közvetlenül bekapcsolódik az ország vérkeringésébe. A földterületek nagy bérlők kezébe kerültek, holdas területekkel. A bérleti rendszer 1913-ban szűnt meg, ekkor a falu lakói Kecskemét polgárai lesznek. A település benépesülése 1920-ban indul el. Kecskemét nyolcvan holdnyi területen a középkori falu helyén 374 négyszögöles telkeket oszt ben a letelepülők ingyen házhelyeket kaptak. Megindul a szőlőtelepítés, így a szőlő termesztés hagyománnyá válik a lakosság körében. A község katolikus templomát 1924-ben kezdték el építeni. A plébánia épületét 1942-ben adják át. Készítette: CIKLUS KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Oldalszám: 9

18 Szentlőrinc-puszta első iskoláját Kecskemét város állította 1855-ben, az iskola 1863-ig működött. Az oktatás 1886-ban indult újra, legidősebb Buzás János tanító tevékenységével, aki munkásságával megalapozta a Szentlőrinci népoktatást. A Honfoglalás ezer éves évfordulójára építették az első korszerű iskola épületet a mai napig Buzás iskola néven emlegetett iskolát ban kezdődött a népoktatásban a második "Buzás korszak", az ifjabb Buzás János megkezdte tanítói tevékenységét és édesapját is túlszárnyalta, 45 éven keresztül munkálkodott Nyárlőrinc lakosainak érdekében. A lakóházak száma gyors növekedést mutat ban 42 ház, 1950-ben 50, 1960-ban 254 ház állt. A teljes önállóságát 1950-ben kapta meg, a falunak ekkor alakult meg önálló képviselőtestülete és kapta új nevét: Nyárlőrinc. A név utal az évszázados névre a Szentlőrincre és a futóhomokot megkötő nyárfaerdőkre. A község területe ma 6636 hektár, lakóházainak száma 995, melyekben 2419 ember él TERMÉSZETFÖLDRAJZI BEMUTATÁS, TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK, ÉLŐVILÁG Nyárlőrinc Község a Kiskunsági löszöshát, lösszel és homokkal fedett hordalékkúp síkság keleti szélén fekszik. A hordalékkúp felszíne homokkal fedett, melyet szikes laposok és lefolyástalan mélyedések tagolnak. A terület a homok talaj gyenge víztartó képessége miatt vizekben szegény, legjelentősebb vízfolyása az Alpár Nyárlőrinci főcsatorna. Nyárlőrinc település 17 községgel együtt Kecskemét Kistérség regionális egység része. A kecskeméti kistréség éghajlata meleg és száraz, melyet részben a kontinentális éghajlat, részben a sajátos helyi földrajzi, mezo- és mikroklimatikus viszonyok alakítanak. Az évi középhőmérséklet 10,5 o C. A nyári maximum hőmérsékletek sokévi átlaga 34,0 34,4 o C, a leghidegebb téli minimumok átlaga -16,0-16,5 o C. Szélsőséges éghajlati események a 35 o C-ot meghaladó nyári melegek és -25 o C-ot meghaladó téli fagyok azonban gyakoriak. A térség az ország egyik legnapfényesebb területe, az évi napsütéses órák száma elérheti 2100 órát A csapadékösszeg évi átlaga mm. A hótakarós napok száma sok év átlagában nap között változik. A párolgás átlagos értéke szabad vízfelületen mm közötti. A térségben kevés és szeszélyes eloszlású a csapadék. Az uralkodó szélirány észak-nyugat dél-keletirányú, az átlagos sebessége 2,5-3,0 m/s. A viszonylag alacsony légnyomás miatt gyakoriak a viharos erejű szelek, így a kitett Készítette: CIKLUS KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Oldalszám: 10

19 homoktalajok tekintetében a deflációs károk erőteljesek. A történeti korokban a táj erdősültsége jóval nagyobb volt, az eredeti állapotokra az erdős sztyepp volt jellemző. Természeti értékei között még ma is a község jelentős méretű erdőterülete (1697 ha) említhető amelyet napjainkban túlnyomóan akác, nyár, fenyő és tölgy alkot, legvonzóbb része a III. körzetben található őstölgyes. A vadászat kedvelői így a környező erdőállomány területén hódolhatnak szenvedélyüknek. A község elhelyezkedésére, táji-, természeti adottságaira a turizmus, mint gazdasági ágazat nem jellemző. A település idegenforgalmi kínálatai között elsőként a település központjában található Árpád-kori templomromot említhetnénk. A község területén több belterületen egy, külterületen hat régészeti lelőhely van. Régészeti szempontból mindenekelőtt mély fekvésű, vízállásos laposok vagy egykori erek, vízfolyások melletti magasabb partos helyek, dombok, hátak érdemelnek figyelmet, mivel főleg ezek voltak alkalmasak az emberi megtelepedésre. A kulturális örökségvédelemről szóló, évi LXIV. törvény 10 -a szerint a régészeti örökség elemeit lehetőleg eredeti helyükön, eredeti állapotukban, eredeti összefüggéseikben kell megőrizni TELEPÜLÉS TERÜLETE, NÉPESSÉGE, FONTOSABB ADATAI Nyárlőrinc Község Bács-Kiskun Megye észak-keleti részén, annak keleti közigazgatási határán helyezkedik el. Budapesttől 103 km, Kecskeméttől 18 km és Kiskunfélegyházától 32 km távolságban, a Duna-Tisza közi Homokhátság területén található. Nyárlőrinc község adatai: - Terület: 6636 ha, - GPS koordináták: 46,85967, 19, EOV koordináták: , Szomszédos települések: Kecskemét, Szentkirály, Lakitelek, Tiszaalpár. A településnek közlekedési csomópont jellege nincs, Kecskemétről keletre a 44. számú főközlekedési úton, vagy vasúton a Kecskemét-Kunszentmárton vonalon közelíthető meg. Nyárlőrinc a dél-alföldi régió, ezen belül a Kecskeméti Kistérség tagja. Nyárlőrinc regionális szerepköréről nem beszélhetünk Kecskemét és Tiszakécske szomszédsága miatt, hiszen ezek a városok betöltik ezt a szerepet. A község intézményrendszere (oktatás, egészségügy, közigazgatás) helyi szintű, térségi szerepkört nem Készítette: CIKLUS KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Oldalszám: 11

20 lát el. Nyárlőrinc tagja a június 30-án létre jött Kecskemét és Térsége Többcélú Társulásnak (1996. júniusában létrehozott Kecskemét és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás jogutódja) 18 települési önkormányzat (Ágasegyháza, Ballószög, Felsőlajos, Fülöpháza, Helvécia, Jakabszállás, Kecskemét, Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene, Lajosmizse, Lakitelek, Nyárlőrinc, Orgovány, Szentkirály, Tiszakécske, Tiszaug és Városföld) összefogásával. Kecskemét és Térsége térképe A többcélú társulást alkotó települési önkormányzatok képviselő-testületei Társulási Megállapodás (TM) keretében szabályozott eljárási rendben és módon szervezik meg, hangolják össze és látják el közösen a Társulási megállapodásban, valamint külön megállapodásokban rögzített feladatellátást, közszolgáltatást, közigazgatási szolgáltatást, fejlesztési tevékenységet. Készítette: CIKLUS KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Oldalszám: 12

21 A Társulás kiemelt feladatai: a települések összehangolt fejlesztése, közös területfejlesztési, vidékfejlesztési programok kialakítása, a társult települési önkormányzatok terület- és településfejlesztésének kölcsönös érdekeltségen alapuló koordinálása, és a fejlesztések megvalósítását szolgáló közös pénzalap megteremtése, melyet az Aranyhomok Kistérségfejlesztési Egyesülettel karöltve vált valóra. Nyárlőrinc térképe Nyárlőrinc lakónépessége 2419 fő (2007. évi népszámlálási adatai szerint), a halálozások száma (24) meghaladja az élve születések számát (22), a belföldi vándorlási különbözet is negatív tendenciát mutat (-16). A lakosság egy része főfoglalkozásként, más része kiegészítő tevékenységként foglalkozik mezőgazdasági termeléssel. A lakosság 7-14 éves korcsoportba tartozó általános iskolai oktatással érintett - része 231 fő, túlnyomó többségben van a éves korosztály (1296 fő) (A demográfiai adatok a évi népszámlálás adatai.). Készítette: CIKLUS KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Oldalszám: 13

22 Megnevezés Mértékegység 2007 Lakosság száma Fő 2419 Óvodás létszám Fő Általános iskolás létszám Fő 231 Háziorvosi körzetek száma db 2 Fogorvosi körzetek száma db 1 Idősek Otthona bentlakói Fő 13 Idősek Klubját igénybevevők Fő n.a. Önkormányzat által foglalkoztatottak Fő 11 Polgármesteri Hivatalnál Fő 23,9 Óvoda, iskola, művelődés Fő 30 Bölcsőde, Idősek Otthona Fő 13,5 Falugondnokság Fő 43 Egyéb foglalkoztatottak létszáma Fő 17,6 Ivóvíz hálózat km 16,9 Ivóvíz vezetékre rákapcsolt lakás db 727 Összes belterületi út km 24 kiépített, burkolt km 21 Vezetékes gázellátásba bekapcsolt lakás db 593 Összes lakás db 1004 Az önkormányzat a község lakosainak szolgálatában 3 intézményt működtet: Buzás János Általános Iskola Napközi Otthonos Óvoda Polgármesteri Hivatal 4. KÖRNYEZETI ÁLLAPOTFELMÉRÉS 4.1. KÖRNYEZETI ELEMEK ÁLLAPOTA Levegő Egy terület levegőminőségi helyzetének megítélésénél egyik fő jellemző a légkört terhelő szennyező anyagok koncentrációja, amely a különböző forrásokból származó légszennyezőanyag kibocsátások, a légkörben zajló fizikai és kémiai folyamatok, a Készítette: CIKLUS KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Oldalszám: 14

23 meteorológiai jellemzők, a domborzati és egyéb tényezők együttes hatásaként alakul ki. A kibocsátások hatása rendkívül változó, lehet lokális, amely csak a forrásokhoz közeli területeket érinti (pl. közlekedés) és lehet nagyobb régiókat érintő is (pl. ipari vagy erőművi magas kémények). A kibocsátások kizárólag antropogén forrásból, azon belül is elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok eltüzeléséből származnak, amelyek ipari, közlekedési, mezőgazdasági, kommunális eredetűek, illetőleg a hő- és villamos energia termeléshez kapcsolódnak. A kibocsátó források lehetnek helyhez kötöttek (pont vagy területi források), valamint mozgó források. A kibocsátásokat 150 x 150 km-es hálóelemekre bontva mutatja be a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVVM) által évenként kiadott Adatok Hazánk Környezeti Állapotáról című állapotjelentés. Az ipari, a mezőgazdasági és a jelentősebb kommunális légszennyező kibocsátásokat a légszennyező források üzemeltetői által a területileg illetékes felügyelőségekhez benyújtott, kötelező, éves bevallások alapján vettük figyelembe. A kisebb kommunális és háztartási források, valamint a mozgó források kibocsátásait statisztikai adatokkal határozta meg, a felhasznált tüzelőanyagok mennyisége és fajlagos kibocsátási tényezők (emisszió faktorok) figyelembevételével, illetve alkalmazásával. A légkörben jelen lévő, közvetlenül emittált szennyező anyagok átalakulásai során az embert és a környezetét súlyosan veszélyeztető vegyületek képződhetnek. A végbemenő reakciók fontos komponensei az illékony szénhidrogének. Az illékony szerves vegyületek kibocsátását nemzetközi egyezmény korlátozza. A légszennyezés, ill. légszennyezettség mértékének megítélése szempontjából nagyon fontos a légszennyező anyagok élettani és az ökoszisztémára gyakorolt hatásainak ismerete. Légszennyező anyagok élettani és ökológiai hatásai Vegyjel és leírás Forrásai Élettani hatásai Kén-dioxid élettani és ökológiai hatásai (SO 2 ) SO 2 színtelen, vízben oldékony, jellemzően szúrós szagú gáz, vízzel egyesülve kénessavat, kénsavat képez. Molekulatömege: 64,07 A SO 2 leginkább a kéntartalmú tüzelőanyagok elégetéséből származik, mint a szén és az olaj (pl. házi széntüzelés ill. dízelmotorok). A SO 2 kikerülhet ipari technológiákból is, ilyen pl. a műtrágyagyártás, az alumínium ipar és az acélgyártás. Természetes forrásból a geotermikus folyamatoknál is kikerülhet a levegőbe. A SO 2 belélegezve emberre és állatra egyaránt ártalmas. A nedves légúti nyálkahártyához adszorbeálódva, savas kémhatása folytán izgató hatású. A véráramba jutva a hemoglobint szulf-hemoglobinná alakítja, gátolja az oxigénfelvételt. Tiszta levegőn a vérkép helyreáll. Heveny hatása során irritálja az orr-, toroknyálkahártyát és a tüdőt, köhögést, váladékképződést és asztmás rohamokat okozhat. A szabad légköri koncentrációk mellett Készítette: CIKLUS KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Oldalszám: 15

24 Leginkább veszélyeztetett csoportok Egészségügyi határérték Veszélyességi fokozat Hatásai az ökoszisztémára Hatása a látási viszonyokra Vegyjel és leírás Forrásai Élettani hatásai Különösen veszélyeztetett csoportok Egészségügyi határérték Veszélyességi fokozat Hatásai az ökoszisztémára Hatása a látási viszonyokra Vegyjel és leírás Forrásai Légszennyező anyagok élettani és ökológiai hatásai ezek nem fordulnak elő. Krónikus esetben a SO 2 légzőszervi betegségeket, pl. hörghurutot (bronchitist) okozhat. Gyermekek, légúti betegségben, különösen az asztmában szenvedő gyermekek, felnőttek és idősek. 1 órás periódusban 250 mg/m 3, 24 órás átlaga 125 µg/m 3, éves átlag: 50 µg/m 3 III. veszélyes A SO 2 kénessavat, kénsavat képez a levegő páratartalmával, amely károsítja az élővilágot. A savas esők fő alkotórésze, mely károsítja a fákat és teljes erdőket is elpusztíthat. A zuzmófélék bio-indikátorként mutatják a SO 2 jelenlétét, mert a jelenlétében nem fejlődnek. A SO 2 másodlagos formában szulfáttá alakul, ami ködöt okozhat, rontva a látási viszonyokat. A redukáló típusú (főleg télen előforduló) füstköd fő alkotórésze. Szén-monoxid élettani és ökológiai hatásai (CO) CO színtelen, szagtalan, vízben kevéssé oldódó gáz. Szobahőmérsékleten nehezen oxidálódik. Molekulatömege: 28,01 A CO természetes forrásai: vulkánok, erdő- és bozóttüzek, élőlények anyagcseréje. Emberi tevékenységből: fosszilis tüzelőanyagok tökéletlen égésénél, erőművekből, gépjármű közlekedésből, lakossági fűtésből. A kohászatból, kőolajiparból, vegyipari és szilikátipari technológiákból ugyancsak jelentős mennyiség származik. A dohányfüst és beltéri gáztüzelés szintén jelentős CO forrás. A CO emberre, állatra egyaránt rendkívül mérgező. Belélegezve két fő támadáspontja van. Ez egyik a véráramban lévő hemoglobin molekula, melyhez kapcsolódva kiszorítja onnan az oxigént. A hemoglobin szén-monoxid hemoglobinná alakul, ami az idegrendszer és a szívizom oxigén hiányát okozza. A másik támadáspont az agykéreg alatti központjai. A heveny mérgezés tünetei: fejfájás, nehéz légzés, szívműködési zavarok, súlyos esetben eszméletvesztés, légzésbénulás. A túlélő betegeknél gyakori a lassan gyógyuló idegi károsodás. Heveny mérgezés szabad légköri körülmények mellett nem fordul elő. Idült hatások tünetei: fejfájás, szédülés, álmatlanság, szívtáji fájdalmak, idegrendszeri tünetek, a szívinfarktus gyakoriságának növekedése. Dohányosok vérében a szén-monoxid hemoglobin tartalom tartósan nagyobb. Tiszta levegőben a szén-monoxid kiürül a szervezetből. Szennyezett levegőben dolgozók, idős emberek, terhes nők magzatai. 1 órás időszakban mg/m 3, 8 órás átlag: 5000 µg/m 3, éves átlag: 3000 µg/m 3 II. fokozottan veszélyes A SO 2 kénessavat, kénsavat képez a levegő páratartalmával, amely károsítja az élővilágot. A savas esők fő alkotórésze, mely károsítja a fákat és teljes erdőket is elpusztíthat. A zuzmófélék bio-indikátorként mutatják a SO 2 jelenlétét, mert a jelenlétében nem fejlődnek. A SO 2 másodlagos formában szulfáttá alakul, ami ködöt okozhat, rontva a látási viszonyokat. A redukáló típusú (főleg télen előforduló) füstköd fő alkotórésze. Nitrogén-oxid élettani és ökológiai hatásai (NO 2 ) NO 2 vöröses-barna, szúrós szagú, savas kémhatású gáz. Nagyon reakcióképes, erősen oxidáló, korrozív hatású. A levegőnél nehezebb, vízben rosszul oldódik. Molekulatömege: 46,01 A NO 2 általában nem közvetlenül kerül a levegőbe, hanem nitrogén-oxid (NO) és egyéb nitrogén-oxidok (NO x ) más anyagokkal történő légköri reakciói során alakul ki. A természetből vulkanikus tevékenység, villámlások és jelentős mennyiségben a talajbaktériumok révén kerül a légkörbe. A NO 2 főleg a fosszilis tüzelőanyagok (szén, földgáz, kőolaj) elégetéséből származik, különösen a járművekben használt üzemanyagból. Készítette: CIKLUS KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Oldalszám: 16

25 Élettani hatásai Különösen veszélyeztetett csoportok Egészségügyi határérték Veszélyességi fokozat Hatásai az ökoszisztémára Hatása az építményekre Hatása a látási viszonyokra Rövidítések, jellemzés Forrásai Élettani hatásai Leginkább veszélyeztetett csoportok Egészségügyi határérték PM10 TSPM Légszennyező anyagok élettani és ökológiai hatásai A városokban kibocsátott NO 2 80%-át adják a gépkocsik. A földgáztüzelésből, főleg a téli időszakban, ugyancsak NO és NO 2 származik. Ipari források: a salétromsavgyártás, hegesztés, kőolaj-finomítás, fémek gyártási folyamatai, robbanóanyagok használata, és az élelmiszeripar. A nitrogén-oxidok állatra és emberre egyaránt mérgezőek. Az NO 2 hatásmechanizmusa kettős. Egyrészt a nedves légúti nyálkahártyához kapcsolódva salétromos- ill. salétromsavvá alakul, és helyileg károsítja a szövetet. Másrészt felszívódva a véráramba jut, ahol a hemoglobin molekulát methemoglobinná oxidálja, így az nem képes oxigént szállítani a szervekhez. Heveny mérgezés tünetei: kötő- és nyálkahártya izgalom, köhögési, hányási inger, fejfájás, szédülés. A tünetek 1-2 órán belül lezajlanak, majd több órás tünetmentes időszak után kifejlődik a tüdővizenyő és a tüdőgyulladás. Szabad légköri körülmények között heveny mérgezés nem fordul elő. Huzamos hatás tünetei: az NO 2 csökkenti a tüdő ellenálló képességét a fertőzésekkel szemben, súlyosbítja az asztmás betegségeket, gyakori légúti megbetegedéshez, idővel pedig a tüdőfunkció gyengüléséhez, vérkép elváltozásokhoz vezethet. Kisgyermekek, asztmás betegek (a gyerekek különösen), a vérkeringési rendszer és a légzőszervek betegségeiben szenvedők. 100 mg/m 3 1 órás, 85 mg/m 3 24 órás és 40 µg/m 3 éves átlag II. fokozottan veszélyes A NO 2 toxikus hatású a növényekre, 120 mg/m 3 koncentráció felett már rövid idő alatt is csökkenti fejlődésüket. Amennyiben a NO 2 és az O 3 egyszerre van jelen, a hatás fokozott. A kén-dioxiddal együtt részt vesz a savas esők okozásában. A NO 2 nedvesség jelenlétében savas kémhatású, ezért a fémeket és az építőanyagokat erősen korrodálja. A NO 2 szekunder részecskéket, nitrátokat alkot, amelyek ködöt képezhetnek, rontva a látási viszonyokat. A NO 2 és más nitrogén-oxidok fő alkotórészei a barnás színű, fotokémiai. (nyári) füstködnek. Ülepedő por élettani és ökológiai hatásai TSPM - összes lebegő portartalom; PM mikron átmérőnél kisebb részecskék; PM 2,5-2,5 mikronnál kisebb részecskék A levegőben a szálló por-részecskék mérete széles tartományban mozog. A mérések során a TSPM, a PM 10 és a PM 2.5 tömegét vizsgálják. Az egészségre a 10 mikronnál kisebb (10 mm) méretű por jelent nagyobb veszélyt, mert lejut a mélyebb légutakba. A por toxikus anyagokat is tartalmazhat, ez esetben megítélésük a toxikus anyag szerint történik. Itt a nem toxikus porokat tárgyaljuk. A TSPM részben természetes forrásokból, pl. talajerózóból, vulkáni tevékenységből, erdőtüzekből származik. Emberi tevékenység során főbb forrásai a szén, olaj, fa, hulladék eltüzelése, a közúti közlekedés, poros utak, és ipari technológiák, mint bányászat, cementgyártás, kohászat. A kisebb szemcsék természetes forrása a tengeri légtömegekkel érkező só, a növényi pollenek, baktériumok. A 2,5 mikronnál kisebb részecskék az atmoszféra kémiai reakcióiból is származhatnak. A porrészecskék ingerlik, esetleg sértik a szem kötőhártyáját, a felső légutak nyálkahártyáját. A 10 mikronnál nagyobb porrészecskéket a légutak csillószőrös hámja kiszűri, a kisebbek lejutnak a tüdőhólyagokba. A tüdőelváltozást befolyásolja a belélegzett por mennyisége, fizikai tulajdonságai és kémiai összetétele. A por belégzése a légzőszervi betegek (asztma, bronchitis) állapotát súlyosbítja, csökkenti a tüdő ellenálló képességét a fertőzésekkel, toxikus anyagokkal szemben. A porrészecskék toxikus anyagokat (pl. fémeket, karcinogén, mutagén anyagokat), valamint baktériumokat, vírusokat, gombákat adszorbeálnak, és elősegítik bejutásukat a szervezetbe. Az egyik legkárosabb porforrás az aktív és passzív dohányzás. Csecsemők, légúti és keringési megbetegedésben szenvedők, idős korúak, aktív és passzív dohányosok. Nem toxikus porok: 24 órás: 50 mg/m 3, éves átlag 40 mg/m 3 1 órás: 200 µg/ m 3, 24 órás: 100 µg/ m 3, éves átlag: 50 µg/ m 3 Készítette: CIKLUS KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Oldalszám: 17

26 Veszélyességi fokozat Hatásai az ökoszisztémára Hatása a látási viszonyokra Vegyjel és leírás Forrásai Élettani hatásai Egészségügyi határérték Veszélyességi fokozat Vegyjel és leírás Forrásai Egészségügyi hatásai Leginkább veszélyeztetett csoportok Egészségügyi határérték Veszélyességi fokozat Hatásai az ökoszisztémára Hatása az épületekre Hatása a látási viszonyokra III. veszélyes Légszennyező anyagok élettani és ökológiai hatásai A porrészecskék a növények leveleire lerakódva gátolják a fotoszintézist, elzárják a légcsere nyílásokat (sztómákat). A növények ezért fejlődésükben visszamaradnak. Termesztett növények leveleire, termésére rakódva értéktelenné, felhasználhatatlanná teszik azokat. A finom por rontja a látási viszonyokat, megtöri ill. elnyeli a fényt. Forgalmas utakon a füst tömeges baleseteket is okozott. Benzol élettani és ökológiai hatásai (C 6 H 6 ) Gyűrűs szén-hidrogén. Normál környezeti hőmérsékleten a benzol folyékony, de könnyen párolog, szaga jellegzetes. Molekulatömege: 78,11 Legnagyobb forrását a benzinüzemű járművek belsőégésű motorjai jelentik. A motorbenzin benzoltartalma jelenleg kb. 2 %. Forgalmas utak, üzemanyagtöltő állomások, olajfinomítók, vegyi üzemek környezetében mérhetők nagyobb koncentrációk. A szervezet lipidekben gazdag szöveteiben (idegrendszer, csontvelő, mellékvese, zsírszövet) halmozódik fel. Heveny hatás légköri levegőben nem fordul elő. Krónikus mérgezésben vérképzőszervi elváltozások, fehérvérűség, nyirokszervi daganatok fejlődhetnek ki, rákkeltő hatású. Gyakorlatilag nem állapítható meg olyan szintje, amelynél nincs egészségügyi kockázat. 24 órás átlag: 40 mg/ m 3, éves átlag: 5 mg/ m 3 I. különösen veszélyes Ózon élettani és ökológiai hatásai (O 3 ) Az O 3 színtelen, vízben oldódó, erősen oxidáló hatású gáz. A spontán lebomlás felezési ideje 3 nap. Molekulatömege: 48,0 Az O 3 két szinten van jelen a légkörben. Az atmoszféra felső rétegeiben természetes úton képződik, a tengerszint feletti 25 és 50 km közötti tartományban. Ez a sztratoszférikus ózonpajzs szűri meg a Napból érkező, élővilágra veszélyes ultraibolya (UV) sugárzást. Mint légszennyező anyag. a földfelszín közelében, nagyrészt antropogén hatások következtében, fotokémiai folyamatok során keletkezik O 3. Képződésében un. prekurzor, primér anyagok (NO x, CO, illékony szerves anyagok, más szerves vegyületek,) játszanak szerepet, a reakciókhoz az energiát az intenzív napsugárzás adja. Ezért az O 3 koncentrációja nyáron nagyobb. A primer szennyező anyagok a kipufogó gázokból, más égési folyamatokból, oldószerek ipari alkalmazásából és felületkezelési technológiákból kerülnek a levegőbe. Az O 3 a fotokémiai (oxidáló) füstköd jellemző anyaga. Az O 3 erősen mérgező az állatvilágra és az emberi egészségre. Rövid expozíciós idő alatt is irritálja a szemet, az orr- és toroknyálkahártyát, köhögést és fejfájást okoz. Krónikus hatás esetén hozzájárul az asztma kialakulásához és csökkenti a tüdőkapacitást. Asztmások, tüdőbetegek és szívbetegek. Azok a személyek, akik gyakran végeznek fizikai munkát szabadban. Idős korúak. A 8 órás átlag nem lehet magasabb, mint 110 mg/m 3, I. különösen veszélyes Az O 3 és más fotokémiai típusú szennyező anyagok erősen toxikusak a növényekre. Befolyásolják a fotoszintézist, a növények légzési folyamatait, csökkentik a növekedésüket és a reprodukáló képességüket. Az ózonnak baktérium ölő hatása van, ami a természetes ökoszisztémákban káros. Az ózon nagy koncentrációban korrodálja a fémeket, építőanyagokat, gumit, műanyagokat. Az atmoszférában lezajló fotokémiai reakciókban vesz részt, ezek szilárd részecskéket hoznak létre, mint a szulfátok, nitrátok és szerves részecske maradványok. Ezek szórják a fényt, ami rontja a látási viszonyokat. Készítette: CIKLUS KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Oldalszám: 18

27 Veszélyeztetett területek Légszennyező anyagok élettani és ökológiai hatásai Az O 3 kialakulása a prekurzorokból időt vesz igénybe, ezért a kibocsátó forrásoktól (városoktól) távolabb is adódnak magas koncentrációk. Ismeretes azonban, hogy jelentős O 3 koncentrációk mérhetők kiterjedt fenyvesek területén is, ami természetes forrásokra utal. Nyárlőrincen jelenleg üzemelő termelő, szolgáltató üzemek és fő légszennyező anyag kibocsátásuk a következők: Cég Tevékenységi kör Légszennyező anyagok Maspex Olympos Kft. élelmiszeripar CO, NO x Szikrai Borászati Kft. élelmiszeripar CO, NO x Szikrai Építő és Faipari Kft. ipar szilárd Jelentős mennyiségben emittált tényezők: a kén-dioxid (SO2), a nitrogén-oxidok (NOx), a szén- monoxid (CO), a szén-dioxid (CO2) és a szilárd anyag. A KVVM által kiadott állapotjelentésben közzétett, Nyárlőrinchez legközelebb eső mérőhely Szegedtől északra levő K pusztai mérőállomás, az itt mért adatokból lehet következtetni a kevésbé terhelt Nyárlőrinc Községet érintő kén dioxid és nitrogén oxidok okozta szennyeződésre. Az SO 2 kibocsátásában 1980 óta tartós, folyamatos és jelentős mértékű csökkenés következett be ami a nukleáris villamosenergia-termelés megindulásának, a fosszilis tüzelőanyag szerkezetváltásának, az erőművek korszerűsítésének, a gazdasági szerkezetváltásnak stb. köszönhető. Az NO x esetében mérsékeltebb javulás mutatkozott, amely elsősorban a gépkocsiállomány összetételének megváltozásával és korszerűsítésével függ össze. A csökkenést az utóbbi években a gépjármű állomány növekedése megállította. A szilárd szennyező anyag kibocsátás az erőművekben megvalósított elektrosztatikus porleválasztó Készítette: CIKLUS KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Oldalszám: 19

28 program, valamint fosszilis tüzelőanyag szerkezetváltás, elsősorban a szén felhasználás mérséklődése miatt, a vizsgálati időszakban eleinte számottevően csökkent, míg az utóbbi években alig változott. A CO megfigyelési idősora rövidebb az előzőeknél, a kibocsátás mértéke az ipar és a közlekedés modernizációja miatt gyengén csökkenő tendenciát mutat. A kibocsátások területi megoszlásának vizsgálatához négyzethálós rendszerű emisszió kataszterek készülnek. Magyarország nemzetközi adatközpontokhoz történő kapcsolódása indokolja az EMEP (European Monitoring and Evaluation Program) 150 x 150 km-es hálóelemekre történő adatfeldolgozását. A térképhálón jól látható, hogy a Kecskeméti kistérség és Nyárlőrinc egyaránt a IV. hálóelem tartományába tartozik. A térség legjelentősebb emittált légszennyező anyagok értékei a évi adatok szerint: SO 2 : 8 kt NO x : 15 kt Szilárd: 14 kt CO: 41 kt CO 2 : 4276 kt Országos összesítésben a legjelentősebb emittált légszennyező anyagok értékei a évi adatok szerint: SO 2 : 365 kt NO x : 186 kt Szilárd: 119 kt CO: 563 kt CO 2 : kt Készítette: CIKLUS KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Oldalszám: 20

29 NYÁRLŐRINC KÖZSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Magyarország hálóelemekre történő felbontása illetve évi emissziós adatai a következő ábrán láthatóak: Az EMEP 150 x 150 km-es hálóelemes feldolgozása alapján megállapítható, hogy a Kecskeméti kistérség és Nyárlőrinc IV. számú területen található, amely alacsony légszennyezettségi zónába tartozik. A térség levegőszennyező anyagainak legnagyobb részét, a területhez tartozó megyeközpont Kecskemét ipari parkjának területén fellelhető gyárak és a repülőtér működéséből származik. Nyárlörinc legnagyobb légszennyezőanyag kibocsátó üzemei és a kibocsátott anyagok minősége és mennyisége éves bontásban az Alsó Tisza Vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (ATV-KTVF) nyilvántartása szerint az 5. sz. mellékletben tekinthető meg Víz Felszíni vizek jellemzése Magyarországon 109 vízfolyás, illetve 4 állóvíz vízének minőségét vizsgálják rendszeresen a törzs és a regionális-hálózati rendszer keretében. A felszíni vizek minősítésénél figyelembe Készítette: CIKLUS KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Oldalszám: 21

30 kell venni, hogy az ország vízkészletének mintegy 96%-a a szomszédos országok területéről érkezik, a kiemelten nagy vízfolyásoknál (Duna, Dráva és Tisza) a viszonylag nagy vízmennyiségük miatt a víz minőségi állapotát elsősorban nem a fizikai és kémiai, hanem a mikrobiológiai jellemzők kedvezőtlen értékei határozzák meg, a kisebb vízfolyásoknál viszont éppen a kevés vízmennyiség következtében a viszonylag kis szennyezőanyag terhelések is lényeges mértékben befolyásolhatják a bevezetések alatti szakaszon a vizek minőségi állapotát a jelentősebb tavak, tározók vizének minőségét azok sekély mélysége miatt, a mindenkori tápanyag terhelés nagysága mellett, nagymértékben befolyásolhatják a hidrometeorológiai körülmények. A Tisza folyó viszonylag mesze, 15 km-re van Nyárlőrinc belterületétől, vízminősége a jó víz (II. osztály) és tűrhető víz (III. osztály) minősítés közé helyezhető. A felszíni vizek minősítése az január 1.-től érvényes MSZ 12749: 1993 szabvány szerint az alábbi öt fokozatú lehet: I. osztály: kiváló víz II. osztály: III. osztály: IV. osztály: jó víz tűrhető víz szennyezett víz V. osztály: erősen szennyezett víz A tűrhető, III. osztályú vízminősítési kategóriába történő besorolást az oxigénháztartás mutatói közül minden esetben a szaprobitási index esetenként az összes szerves széntartalom határozza meg, míg a tápanyag esetében a vizsgált szakaszon minden paraméter a II. osztálynak felel meg. A mikrobiológiai paraméterek közül a coliformszám a meghatározó, míg mikroszennyezők esetében az oldott alumínium vagy higany, esetenként a kőolaj és származékai paraméter. Készítette: CIKLUS KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Oldalszám: 22

31 NYÁRLŐRINC KÖZSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A felszíni vizek minőségét a települési infrastruktúra, a csatornázottság színvonala, illetve a működő ipar befolyásolja. Hatással van a vízminőségre a mezőgazdasági művelés alatt álló területekről bejutó diffúz szennyezés, illetve a települési hulladékgazdálkodás is. A felszíni vizek minőségét nagymértékben meghatározza a bevezetett szennyvizek mennyisége és minősége. A felszíni vizeket közvetlenül terhelő egyedi szennyező források szennyvíz kibocsátási jellemzőit 1997-től gyűjti és gondozza az OKTVF Környezetvédelmi Igazgatósága. Az információkat az országos Környezetvédelmi Felügyelőségek szolgáltatják saját, vagy a kibocsátók vizsgálati eredményeikből számított éves szennyvíz mennyiségek és szennyezőanyag terhelések adatairól. Készítette: CIKLUS KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Oldalszám: 23

32 NYÁRLŐRINC KÖZSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Bács Kiskun megyéből származó, felszíni vízfolyásokba vezetett szennyvizek mennyiségi arányát mutatja be a fenti ábra. Az országos szennyvíz kezelési program során 8 év alatt megvalósított szennyvíztisztítók beüzemelése ezen a helyzeten jelentősen javított. A 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük kijelöléséről intézkedik. A kijelölt érzékeny felszíni vizek vízgyűjtőterületén a települési szennyvizek elvezetésével és tisztításával kapcsolatos követelményeket és határértékeket külön jogszabályok határozzák meg. Nyárlőrinc község a listán nem szerepel. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelméről alkotott 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete szerint Nyárlőrinc közigazgatási területe nem nitrát érzékeny terület Felszín alatti víz jellemzése Országos szinten a felszín alatti víztermelést 1992-től egyenletes csökkenő tendencia jellemezte. Tíz év alatt az összes felszín alatti víztermelés 25%-al csökkent, ami a változó gazdasági környezet és a víztakarékosabb szemlélet eredménye. Ez a trend tovább érvényesült a felszín alatti vizek kezelésére vonatkozó jogi szabályozás szigorításával. Felszín alatti víztípusok: Karsztvíz Készítette: CIKLUS KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Oldalszám: 24

33 Rétegvíz Talajvíz Pari szűrésű víz A néhol 2000 m-t is meghaladó vastagságú rétegzett, szemcsés, törmelékes, vízvezető, félig áteresztő, valamint vízzáró üledékekkel kitöltött pleisztocén-felső pannon medencebeli rétegvíztárolók sík- és dombvidéki elterjedési területein a rétegvizek a talajvizektől élesen nem különíthetők el, azokkal általában hidraulikai kapcsolatban vannak. A rétegvizekből történő termelés hatására az 1970-es évektől kezdve a rétegvízszintek tartós csökkenése volt megfigyelhető. A vízkitermelés az 1990-es évek elején történt csökkenésének hatása a vízszint alakulásában is megmutatkozott: a süllyedések mérséklődtek, s egyes helyeken már emelkedés is tapasztalható. Jelenleg a homokhátság területén felismert problémák kezelésére a vízkeret irányelv cselekvési programja lehetőséget teremtett a probléma kezelésére. A talajvíz a 20m-nél kisebb mélységben törmelékes-üledékes víztartókban elhelyezkedő vizet jelenti. A talajvízszintek alakulása elsősorban a csapadékosság függvénye. Az ettől függő beszivárgás hiány vagy többlete éveken át halmozódik. A talajvízháztartást a talajvíz és rétegvíz között már említett hidraulikai kapcsolat is befolyásolja. Az 1980-as években a talajvízszintek süllyedése országosan jelentkezett, néhol különösen nagy volt. Az 1990-es évek második felének csapadékosabb időjárása a talajvízszint süllyedést mérsékelte. A partiszűrésű vízkészletekre telepített vízkivételek túlnyomó részben a vízfolyásokból pótlódó vizet termelik. A partiszűrésű víz kitermelésének lehetőségét alapvetően a folyó vízjárása, a vízadó réteg kifejlődése befolyásolja. A Duna- Tisza köze sajátos felszín alatti vízáramlási dinamikával rendelkezik. A magasabb térszínű területeken beszivárgó vizek a mélyebben fekvő erózió-bázisok, megcsapolási helyek felé áramlanak. A felszín alatti vízáramlások regionális és lokális áramlási rendszereket képezhetnek. Készítette: CIKLUS KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Oldalszám: 25

34 A karsztos és hasadékos képződmények esetében általában források formájában lép a felszín alatt áramló víz ismét a felszínre, más hegyvidéki területeken a határozott vízkilépést jelentő források mellett nagyobb szerepe van a patakok medrébe történő szivárgásnak, a dombvidéki területeken pedig a felszín alatti vizek inkább a vizenyős völgytalpakon, kisvízfolyásokban jelennek meg. A síkvidékeken a felszín alatti vizek megcsapolását legnagyobb részt a magas talajvízállású területek képezik, ahol a mélyből felszivárgó víz elpárolog, illetve a növényzet elpárologtatja. Készítette: CIKLUS KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Oldalszám: 26

35 Nyárlőrinc község közigazgatási területe szennyezés-érzékenységi szempontból a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 33/2000. (III.7.) Korm. rendelet 2/1. melléklete szerint IV. B, azaz érzékeny kategóriába került besorolásra Talaj A térség mai, átlagosan cm vastag talaj az elmúlt kb évben keletkezett. Nyárlőrinc térsége szerkezeti mofrológiai szempontból fiatal süllyedék-medence folyóvizi futóhomokos, löszös síkság. A térségre a folyóvíz eredetű, illetve szél által létrehozott formák jellemzőek. Domborzatát tekintve az egyenetlen síkságok csoportjában az enyhén hullámos síkság, és az elzárt síkság kategóriái jellemzik. A felszíni formák döntő többsége eolikus eredetű, potamikus kialakulások nem jellemzik. A kilúgozódás, só felhalmozódás következtében szikes rétek, legelők alakulnak ki. A terület talajtakarója nem túl változatos. A kistájra tápanyagban szegény homokon képződött talajok, főleg a futó és humuszos homoktalajok jellemzőek. A homokhátak közötti laposabb térszín agyagos, szürkeagyagos öntéstalaj helyenként tőzeges képződménnyel. A legmélyebb fekvésű területeken szikes talajok jellemzőek, a magasabb térszíneken a homoktalajok az uralkodóak. Talajvédelem szempontjából Nyárlőrincen a defláció elleni védekezés említhető, a fedetlen homokterületeken fellép a talajpusztulás e formája, mely megnöveli a légszennyezést is. A defláció megelőzése érdekében kerülni kell a csupasz homokfelszínek, parlagok kialakulását, ilyen területeken a visszagyepesítést, erdősítést, mezsgyék fával, cserjével történő beültetését kell előtérbe helyezni TELEPÜLÉSI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÁLLAPOTA, TERÜLETFELHASZNÁLÁS Települési környezet Infrastrukturális szempontból a település az 1896-ban megépült vasútvonallal könnyen elérhető (Kecskemét-Lakitelek vonalon), ami jobban bekapcsolja a települést az ország vérkeringésébe. Autóval, autóbusszal ugyancsak jól megközelíthető a község, a megyeszékhelyről a 44-es út a község mellett halad el. Összesen 1004 lakás található Nyárlőrincen. A község településrendezési terv belterületi térképe a 7.1 sz. mellékletben, külterületi térképe a 7.2 sz. mellékletben tekinthető meg. Készítette: CIKLUS KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Oldalszám: 27

36 A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt ingatlanok száma 727. Villamos energiát 1051 háztartás használ. Vezetékes gázt 593 háztartás fogyaszt. A településen 133 a működő vállalkozások száma. A település legfontosabb cégei: Olympos, amely 250 alkalmazottal üdítő és gyümölcslé gyártással foglalkozik, a Borászat, amely 110 embert foglalkoztat üdítő, bor és pezsgő gyártással foglalkozik, és az Építő és Faipari Kft. 15 alkalmazottal A községben található egy 100 férőhelyes óvoda, általános iskola, könyvtár, művelődési ház, továbbá a községben egy területi ellátási kötelezettségű háziorvos és házi gyermekorvos dolgozik. Az önkormányzat a településüzemeltetési feladatok körében igyekszik a lakosság számára a korszerű, XXI. századi szintű életmód kialakításához szükséges feltételeket megteremteni Meglévő és tervezett infrastruktúrális hálózatok A meglévő közlekedési hálózati elemeken lényegi változtatás nem tervezett. A mai 44. számú Kecskemét-Békéscsaba főforgalmi út, mint elsődleges megközelítési irány távlatban is meghatározó marad. A meglévő észak-déli és kelet-nyugati irányú kapcsolatokon javít a Nagykőrös-Kiskunfélegyháza és a Kecskemét-Csongrád út tervezett korrekciós nyomvonala és burkolattal való ellátása. Az ivóvízellátás estében a kiépített hálózatról a tervezett beépítések ellátottak illetve elláthatók. Település szennyvízcsatornázása térségi (Kecskemét) hálózat fejlesztésével megoldható. A bel és külterület vízrendezésére és csapadékvíz elvezetésére külön terv készítendő és engedélyezendő. Energiaellátás, földgázhálózat, távközlési hálózat fejlesztése a meglévő hálózat fejlesztésével biztosítható Területfelhasználás Beépítésre szánt területek A belterületek - jelenlegi és tervezett bővítések - beépítésre szántak. Építési használatuk szerint a következők: Lakóterületek Készítette: CIKLUS KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Oldalszám: 28

37 Vegyes területek Gazdasági területek Különleges területek Valamennyi beépítésre szánt terület az Országos településrendezési és építési követelmények (OTÉK) által előírt módon építési övezetekbe sorolt. Az építési övezetek jellemzését a telekméret, beépítési mód, beépítettség mértéke, építménymagasság, közművesítettség, zöldfelületi mérték, környezetterhelési határérték, terepszint alatti építmények és a telek szélességi és mélységi mérete valamint a nyomvonal jellegű építményekre vonatkozó előírások adják Lakóterületek A beépítésre szánt területen belül a lakóterület a legnagyobb kiterjedésű területfelhasználási kategória. Bővítése, területi fejlesztése a belterület dél-keleti részén lévő mezőgazdasági terület beépítésével biztosítható. Meglévő tömbök továbbosztása, a már kialakult beépítés besűrűsítése nem tervezett. A lakóterületek jellemzően nagytelkesek és földszintes beépítésűek, ezért falusias lakóterületbe sorolhatók. A beépítés hagyományos: utcafrontos és előkertes: újabb osztású sajátosságai a lakóterület további -övezeti- tagolásában kifejezhetők. A falusias lakóterület szintterületi sűrűsége: 0,5. A közüzemi közművesítettség mértéke: a földgáz kivételével teljes, a szennyvízhálózat kiépítéséig ideiglenesen a kommunális szennyvíz zárt medencés gyűjtése megengedett Településközpont vegyes terület A településközpont vegyes terület a település súlypontjában a meglévő intézmények körül került kijelölésre és a község ellátását biztosító intézmények elhelyezésére szolgál. A területen igazgatási-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális-, sport építmények és az azokhoz kapcsolódó szolgálati lakások kaphatnak helyet. A felsoroltak lakóterületen belül is elhelyezhetők, a településközponti besorolás a jelentőségüket emeli ki. A településközpont vegyes terület szintterületi sűrűsége: 2,4, közüzemi közművesítettség mértéke: a földgáz kivételével teljes, a szennyvízhálózat kiépítéséig ideiglenesen a zárt medencés gyűjtés megengedett. Készítette: CIKLUS KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Oldalszám: 29

38 Gazdasági terület Gazdasági területbe a gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgáló területek és azok feltáró belső úthálózata sorolt. Az úthálózat meghatározása az egyes tevékenységből következő telek-méret igények változatossága miatt nem rögzíthető. Gazdasági területen belül kereskedelmi szolgáltató és ipari gazdasági terület különíthető el. Kereskedelmi szolgáltató terület a belterületen és annak kiterjesztésével megvalósított helyen van. Kereskedelmi szolgáltató területen a védőterületet nem igénylő gazdasági célú építmények helyezhetők el. A terület szintterületi sűrűsége: 2,0, közművesítettség mértéke: a földgáz kivételével teljes, a szennyvízhálózat kiépítéséig ideiglenesen a zárt medencés gyűjtés megengedett. Ipari gazdasági területen a védőterületet igénylő és a közművek létesítményei helyezhetők el. A védőövezetet azonban saját telken belül kell biztosítani. Ide tartoznak a külterületi majorok. Az ipari gazdasági terület szintterületi sűrűsége: 1,5, közművesítettség mértéke: szakhatósági állásfoglalások alapján egyedileg határozható meg Különleges terület Nyárlőrinc különleges területei: a temető, a sportterület és a hulladéklerakó. A temető északi irányban bővítésére kerül. A sportterület változatlan területével számol a településszerkezi terv. A szilárd hulladéklerakó megszüntetésre került. Igazgatási területen kívüli regionális szeméttelepre kerül a szilárdhulladék. A hulladéklerakó megszüntetés utáni rekultivációjáról gondoskodni kell, távlati felhasználása beépítésre nem szánt terület, ahol legfeljebb dögkonténer, építési törmeléklerakó vagy komposztáló telep vagy hulladékudvar helyezhető el Beépítésre nem szánt területek Beépítésre nem szánt területek az alábbi osztályokba sorolhatóak: Közlekedési-, hírközlési és közműelhelyezési terület Zöldterület Erdőterület Mezőgazdasági terület Vízgazdálkodási terület Készítette: CIKLUS KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Oldalszám: 30

39 Közlekedési és közműterületek Az OTÉK 26. szerinti közlekedési területek az alábbiak: Országos közutak: -44 sz II. rendű közút Kecskemét-Békéscsaba jelű burkolattal kiépítendő összekötő út Zöldterületek A településközponti park jelentős esztétikai és funkcionális értékkel rendelkező közpark, amellyel a településszerkezeti terv számol. A vasút menti ill. a gazdasági terület menti szabad területek védelmi jellegű zöldterületek. A belterület zöldterületi hálózati elemeinek az utcafásítások tekinthetők Erdőterületek A külterületi terület felhasználás meghatározó része az erdő. A gyengébb minőségű szántóterületek további erdőtelepítések terepe lehet. A mezőgazdasági terület és az erdőterület közötti átjárás az Országos Területrendezési Tervből következik. A településszerkezeti terv a hatályos erdészeti-, és földhivatali nyilvántartás szerinti erdőterületeket tartalmazza Mezőgazdasági területek Mezőgazdasági terület a község külterületének meghatározó része, a beépítésre nem szánt terület jellemzően ide tartozik. Építési lehetőségei az általános szabályoknak megfelelőek. A telek méretek és a kialakult helyzet szerintiek figyelembe vételével van lehetőség gazdasági és/vagy lakóépület (tanya) építésére. Kertes mezőgazdasági területbe a volt zártkertek tartoznak. A volt zártkertek másodlagos pihenési, üdülési szereppel bírnak. Az eredeti rendeltetésnek megfelelően a terület mezőgazdasági területként külterületen marad. Védelmi övezetbe a természetvédelmi adatszolgáltatás szerinti a természetvédelmi törvény erejénél fogva ex lege védett és a természeti területek tartoznak. Ott csak a természetvédelmi kezelést és fenntartást szolgáló építmények elhelyezésére van lehetőség. Készítette: CIKLUS KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Oldalszám: 31

40 Vízgazdálkodási terület Nyárlőrinc OTÉK szerinti vízgazdálkodási rendeltetésű területe az Alpár-Nyárlőrinci csatorna és partja Védett és védőterületek A 8005/2001. (MK 156. szám) KöM tájékoztató közzétette a természet védelméről szóló évi LIII. törvény erejénél fogva, annak 23. (2) bekezdése alapján védett lápok jegyzékét. Nyárlőrinc közigazgatási területén e jogszabály alapján védett láp nincs. A 8006/2001. (MK 156. szám) KöM tájékoztató közzétette a természet védelméről szóló évi LIII. törvény erejénél fogva, annak 23. (2) bekezdése alapján védett szikes tavak jegyzékét. Nyárlőrinc területén a jogszabályhely alapján a 0116 hrsz ingatlan egyes alrészletein lévő szikes tó védett. Területi védettség alatt a természetvédelmi nyilvántartás szerinti gyepterületek állnak. Az érzékeny természeti területekre vonatkozó 2/2002. (I. 23.) KöM FVM rendelethez mellékelt lista szerint Nyárlőrinc nem tartozik a kiemelten fontos érzékeny természeti területekkel érintett települések közé. A község kiemelkedő jelentőségű természetvédelmi területe a Nyárlőrinci őstölgyes, melyet a 4.3. pontban részletesen bemutatunk. Védőterületet a vonalas létesítmények igényelnek. A vonalas létesítmények, az utak, közműnyomvonalakat kísérő védőterületeinek nagysága a szabványok ill. az egyes üzemeltetők igénye szerint került meghatározásra TERMÉSZETI KÖRNYEZET ÁLLAPOTA Nyárlőrinc község természeti értékei közül kiemelkedő jelentőségű a régió fővárosától, Kecskeméttől, a 44-es számú főúton kelet felé haladva 16km-re található őstölgyes. A község külterületén elhelyezkedő, 15ha területű erdő a Kiskunsági Nemzeti Park felügyeletébe tartozik. A területen alacsonyabb és magasabb térszintű tisztások, cserjések, elegyes és tölgyes erdőfoltok is találhatók, így rendkívül változatos élőhelyet biztosít az ott élő flóra és fauna világ számára egyaránt. Az erdő lombkoronaszintje átlagosan 60-65% záródású, legnagyobb részét kocsányos tölgy alkotja, melyhez helyenként egy-két invazív faj, főleg amerikai kőris társul. Cserjeszintje sűrű, néhol áthatolhatatlan, domináns faja a galagonya, gyepszintje a csekély lombkoronaszint záródás miatt helyenként 100%-os borítottságú, jellemző növénye a salamonpecsét. Az erdő gyepszintjében alföldi viszonylatban igazi Készítette: CIKLUS KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Oldalszám: 32

41 ritkaságok is élnek, így pl. bársonyos kakukkszegfű, erdei tisztesfű, kétlevelű sarkvirág, tarka sáfrány. Állatvilágának érdekessége, hogy az utóbbi időben újra megjelent a pannon gyík KÖRNYEZET-EGÉSZSÉGÜGY Az élőlény így az ember is és környezete szoros kölcsönhatásban áll egymással. Lényegében megállapítható az a tény, hogy minden környezeti elem szennyezettsége hatással van az emberi szervezet egészségére. Az utóbbi évek jelentős környezet-egészségügyi problémáját az allergén pollenek parlagfű és egyéb adventív növények okozták. Az allergia a szervezet immunrendszerének túlzott működése. A környezeti hatások jelentős szerepet játszanak az allergia kialakulásában. A légszennyezés hatására a nyálkahártyák védekező funkciója csökken, az allergia könnyebben kialakul. A levegőben jelen levő mikrorészecskék károsítják az immunrendszer működését. Az egyes allergén növények virágzási idejéről az alábbi táblázat tájékoztat: ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózata által monitorozott toxonok pollenszórása (2002) Magyar név Latin név Allergenitás Virágzás - Pollenszórás febr. márc ápr. máj. júni. júli. aug. szept okt. bálványfa Ailantus * bodza Sambucus ** bükk Fagus * ciprusfélék Cupressaceae ** csalánfélék Urticaceae ** dió Juglans * éger Almus *** eperfa Morus * ernyősök Umbelliferae * fenyőfélék Pinaceae * fészkesek Compositae *** füvek Poaceae **** fűz Salix *** gyertyán Carpinus ** Készítette: CIKLUS KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Oldalszám: 33

42 ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózata által monitorozott toxonok pollenszórása (2002) Magyar név Latin név Allergenitás Virágzás - Pollenszórás febr. márc ápr. máj. júni. júli. aug. szept okt. hárs Tilia ** juhar Acer ** kender Cannabis * kőris Fraximus *** libatopfélék Chenopodiacea *** lórom, sóska Rumex *** mogyoró Corylus *** nyár Populus ** nyír Betula *** olajfafélék Oleaceae ** ostorfa Celtis * parlagfű Ambrosia **** pillangósok Fabaceae ** platán Platanus *** sások Cyperaceae * gesztenye Castanea * szil Ulmus * tiszafa Taxus ** tölgy Quercus *** útifű Plantago *** üröm Artemisia **** vadgesztenye Aesculus ** Megjegyzés: * - panaszokat nem okoz, illetve allergenitásáról nincsenek adatok ** - nem gyakori allergén, keveseket betegít meg *** - gyakori allergén **** - nagyon gyakori allergén, igen sokan szenvednek tőle Készítette: CIKLUS KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Oldalszám: 34

43 4.5. ÖNÁLLÓAN KEZELT HATÓTÉNYEZŐK Hulladékgazdálkodás Kommunális szilárd és folyékony hulladék, építési törmelék, csomagolási hulladék A tanácsi időkben (1965) engedélyezett régi kommunális szilárd hulladéklerakó a belterülettől ÉK-re, attól mintegy 500 m-re, 0105/2 hrsz-ú területen található. A lerakó üzemeltetője a Polgármesteri hivatal volt. A lerakót műszaki védelemmel, szigeteléssel szivárgó rendszerrel, figyelőkúttal nem látták el, így a környezeti ártalmak, talajvíz szennyezés ellen nem nyújt megfelelő védelmet. A lerakó körülkerített, kapuval zárható, időszakonként a rétegeket földtakarással látták el. A terület befogadóképessége még évekig biztosította volna a település hulladékainak elhelyezését, de a műszaki védelem hiánya miatt 2005 évben a lerakót felszámolták. Jelenleg a terület rekultivációra vár, monitoring rendszer kiépítése szükséges. Nyárlőrinc közigazgatási területén keletkező települési (kommunális) szilárd hulladékok mennyisége átlagosan 611 t/év. A szilárd hulladék elszállításáról a Kecskeméti Városgazdálkodási Kft. gondoskodik. Közszolgáltatói szerződés keretében a hetente egyszer összegyűjtött hulladékot a kecskeméti hulladéklerakóba szállítja. A településen keletkező folyékony hulladék becsült mennyisége m 3 /év. A folyékony hulladék mennyiségéből évente 695 m 3 /év mennyiséget tengelyen szállítanak el a településről, amit a Mári és Társa Kft. végez. Az elszállított mennyiség a Bácsvíz zrt. kecskeméti szennyvíz fogadó állomására kerül. A Mári és Társa Kft. nem rendelkezik az Alsó- Tisza- Vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség nyilvántartása szerint érvényes hulladékkezelési engedéllyel. Az építési törmelék teljes mennyisége 25 t/év, amely mennyiség helyben marad, földutak javításánál, feltöltésénél kerül felhasználásra. A csomagolási hulladékok szelektív gyűjtése nem megoldott, időszakos gyűjtés keretében évente egyszeri alkalommal iskolai papír- és fémgyűjtést végeznek, mennyiségére vonatkozó adat nem ismert. A községben keletkező és kiszállított nem veszélyes hulladékok éves mennyisége: Keletkezett Településről kiszállított Hulladék minősége mennyiség mennyiség Települési szilárd hulladék 611 (t/év) 611 (t/év) Készítette: CIKLUS KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Oldalszám: 35

44 Települési folyékony hulladék (m3/év) 695 (m3/év) Építési, bontási hulladék és egyéb inert hulladékok 25 (t/év) Veszélyes hulladék A lakosságnál keletkező veszélyes hulladékok, szakszerűtlen kezelés által veszélyessé vált anyagok gyűjtése, tárolása, ártalmatlanítása a településen nem biztosított. Ezek a veszélyes hulladékok minden bizonnyal a háztartási hulladékokkal keveredve, válogatás nélkül a települési hulladéklerakóra kerültek eddig, ami különösen veszélyes a felszín alatti vizek és a környező talaj szennyezését tekintve. A település közigazgatási területén sem veszélyes hulladéklerakó, -kezelő, -ártalmatlanító létesítmény, sem pedig veszélyes hulladékégető nem működik. A keletkező veszélyes hulladékok gyűjtése a cégek telephelyein belül oldandó meg szakszerű gyűjtőhelyek kialakításával, míg ártalmatlanításra történő átadás az arra jogosult, engedéllyel rendelkező cégnek, vagy magánszemélynek történhet. Az egyedi hulladékgazdálkodási tervvel rendelkező cégek által átadott veszélyes és nem veszélyes hulladékok mennyisége ismeretlen Állati eredetű hulladékok A közigazgatási területen dögkút, dögtér nincs, az állati eredetű hulladék eliminálása üzemi szinten történik. A veszélyes hulladéknak minősülő, nem fertőző betegségben elhullott állatok tetemei ártalmatlanításra történő elszállításig való gyűjtésére a telephelyeken létesítenek üzemi gyűjtőhelyet. A tetemek elszállítását megrendelésre, vagy időszakosan az ATEV végzi. Egy ma már magántulajdonban lévő, szennyező forrásként nyilvántartott hely a 0140 hrsz-en levő, dögtér, dögkút műszaki védelme a felvétel szerint megfelelő. Közösségi dögkonténer kijelölésének szükségessége egyenlőre nem merült fel, jelentkező igény esetén a megfelelő paramétereknek megfelelő, alkalmas helyen történhetne Zaj- és rezgésterhelés Az urbanizálódás a lakosság zajterhelését ugrásszerűen megnövelte. A megyében nagyobb forgalommal, az iparban és a szolgáltatásokban nagyobb teljesítményű és ezért zajosabb gépekkel kell számolni. A zajt, mint környezetet érő káros hatást két megközelítésből szabályozza a jog. Készítette: CIKLUS KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Oldalszám: 36

45 - immisszió típusú: az adott terület zajszennyezettségét veszi alapul - emisszió típusú: az egyes zajforrások megengedett kibocsátható zajszintjére összpontosít. A zaj a mindennapos úthasználat egyik nyilvánvaló hatása. A zajvédelmi intézkedések költsége magas, ezért már a tervezéskor kell a megfelelő zajvédelemről gondoskodni. A zajterhelés nagyságát befolyásoló tényezők: - a forgalom nagysága, összetétele, sebessége, valamint a forgalomáramlás változásai - az észlelési pont és a zajforrás távolsága, magassági viszonyok, valamint közbenső terepviszonyok, beépítés, zöldsáv, - az út meredeksége, szabályozási szélessége, a burkolat típusa, - a talaj, a felszín akusztikai tulajdonságai - légköri viszonyok Oktatás, nevelés, képzés Magyarországon a környezeti tudatosság sajnos még nagyon alacsony szinten áll. Elég csak a rengeteg illegális szemétlerakásra gondolni. Jövőnk szempontjából alapvető jelentőségű, hogy a felnövekvő generációk természethez, környezethez való viszonyát sokkal magasabb szintre emeljük. Felnőttkorban már nagyon nehéz a környezethez való viszonyt megváltoztatni, ezért meghatározó a családon kívül az iskola és az óvoda szemléletformáló szerepe. Sőt, az oktatási intézményekben megismert szemléletet a gyerekek hazaviszik, ez jó esetben némi változást eredményez szüleik gondolkodásmódjában is. A természet tiszteletére való nevelést a kisgyermek születésétől kell kezdeni. Az ember értelme kibontakozásával párhuzamosan az alapvető normák beépítését (nem szemetelünk, nem tépjük le a virágokat, rendben tartjuk környezetünket stb.) el kell végezni. Jó esetben ez a családban így történik. Ha nem, az óvodai nevelés hivatott ezt a hiányosságot pótolni. Az óvodák pedagógiai programjának fontos eleme kell, hogy legyen a környezeti nevelés. Az általános iskola alsó tagozatában a környezetismeret és az osztályfőnöki órák keretében van lehetőség a környezet- és természetvédelem kérdéseivel foglalkozni. Az osztálykirándulások, a természetben pl. erdőben, vízparton megtartott órák, az ott szerzett élmények segítségével hozzájárulhatnak a szemlélet elmélyítéséhez. Készítette: CIKLUS KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Oldalszám: 37

46 Felső tagozatban a földrajz, a biológia, a kémia, a fizika és az osztályfőnöki órák az aktuális tananyaghoz kapcsolódóan keretet adnak a környezetvédelem kérdéseinek már elmélyültebb, de a gyerekek életkorának megfelelő szintű tárgyalására. A szaktárgyi órákon kívül érdemes ökológiai szakkört szervezni. Terepen végzett megfigyelések, téli madáretetés, önálló kiselőadások tartása, stb. színes program lehet az érdeklődő tanulók számára. Ha módjában áll az iskolának esetleg önkormányzati segítséggel érdemes iskolakertet kialakítani, melyben különböző növényi társulások bemutatására, tanulmányozására van lehetőség. Tanítási szünetben, de év közben is, az Erdei Iskolai Programban célszerű a diákokat szakszerűen foglalkoztatni, a természet közelében nevelni tanítani. A talajok tápanyag utánpótlását oktatni kell. Ki lehet egy kisebb komposztálót is alakítani, ahova a gyerekek akár otthonról is hozhatják a szerves konyhai hulladékot. (Ezzel a szelektív hulladékgyűjtés is részben megalapozható.) Régóta jól működő tevékenység az iskolák által szervezett papírgyűjtés. Ez kiegészülhet a fém hulladékok gyűjtésével is. Érdemes az elhasznált elemek gyűjtését is megszervezni, tárolásuk helyigénye kicsi, de az elszállítást, megsemmisítést biztosítani kell. Az országban több olyan cég is található, amelyek ezzel a tevékenységgel foglalkoznak. A tanulók motiválásában szerepe lehet a leadott darabszámokhoz kapcsolódó tanári, igazgatói dicséreteknek is. Az elemek gyűjtése megfelelő műanyag vagy karton dobozok kihelyezésével kiterjeszthető kereskedelmi egységekre is, így a felnőtt lakosság is bevonható az akcióba. Az allergiás, asztmás megbetegedések számának rohamos emelkedése kapcsán a figyelem középpontjába kerültek az allergizáló polleneket termelő növények, főleg legagresszívebben ható képviselőjük, a parlagfű. Egy szál virágzó parlagfű több milliárd virágpor szemcsét képes a levegőbe juttatni, melyből légköbméterenként ötven pollen szemcse már elegendő allergiás reakció kiváltására. Bár a parlagfű kiirtása az ország területéről csak kormányzati szinten és több éves következetes munkával valósítható meg, nagyon fontosak a kistérségi, települési szinten szervezett akciók is. Ebben is szerepet vállalhatnak az iskolák. Akár osztályok közötti, egyéni verseny is hirdethető, melyben a legtöbb növényt begyűjtők jutalma pl. osztálykirándulás, kerékpár, különböző sporteszközök, stb. lehet. A parlagfű-mentesítési akció kiterjeszthető a felnőtt lakosságra is, a begyűjtött parlagfűért cserébe virágpalántákat, cserjéket esetleg facsemetéket is adhat az önkormányzat. (Ezek származhatnak a környékbeli kertészetek felajánlásaiból is.) Nagyon fontos, hogy a parlagfüvet még a virágzás előtti időszakban, és akkor is lehetőleg kesztyűben gyűjtsék, Készítette: CIKLUS KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Oldalszám: 38

47 ugyanis a bőrrel való kontaktus kapcsán is kialakulhat túlérzékenység. Évente egy-két alkalommal szemétgyűjtési akció is rendezhető, amikor a települések külterületéről is megkísérlik eltávolítani az illegálisan lerakott szemetet. Ezekbe az akciókba is érdemes bevonni az iskolásokat. Számtalan lehetőség kínálkozik még a felsoroltakon kívül is a környezeti nevelésben, melyek feltárása és kidolgozása az önkormányzat, a pedagógusok és a civil önszerveződő csoportok együttműködése által valósítható meg Környezetbiztonság Az emberiség fejlődésének egyik legnagyobb kihívása a globális és a helyi szintű biztonság megteremtése, ennek keretében a fenntartható fejlődés környezetbiztonsági garanciáinak szavatolása. A legmagasabb nemzetközi szintű fórumokon is kiemelt fontossággal kezelik a környezetbiztonság ügyét, amelynek időszerűségét az élet egyre gyakrabban igazolja a különböző súlyos, ipari eredetű környezeti katasztrófák bekövetkezésével. A település számára az esetlegesen bekövetkező veszélyhelyzetekre való felkészülés, védekezés jelent megoldást. A közigazgatási területen belül működő, ipari jellegű tevékenységet folytató vállalkozások, üzemek tevékenységükkel nem veszélyeztetik a környezetet. A település vonatkozásában nincs tudomásunk egyéb, potenciális környezetszennyezést, illetve környezetkárosítást okozó tényezőről. Rendkívüli környezetszennyezés, havaria esetén az Önkormányzat azonnal felveszi a kapcsolatot az érintett hatóságokkal, és azok irányítása mellett aktívan közreműködik a kárelhárításban A lakosok véleménye a szennyvízcsatorna kiépítéséről (lakossági kérdőíves felmérés eredményei) A felmérés elindítása előtt egy kérdőív segítségével felmérést végeztek a lakosság környezeti attitűdjéről, a szennyvízcsatorna kiépítéséről kialakult véleményekről. A vizsgálatot Survey-módszerrel, azaz standardizált kérdéssorral, személyes megkérdezés technikájával végeztük el Nyárlőrinc területén a felnőtt (18 évesnél idősebb) lakosság körében. A kérdőívben a személyes megkérdezés technikájának minden előnyét kihasználva a Készítette: CIKLUS KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Oldalszám: 39

48 legtöbb kérdésfajta szerepelt, így volt eldöntendő kérdés, feleletválasztós kérdés, több válasz lehetőségét megadó kérdés, skálás értékeléssel megválaszolható kérdések is, biztosítva ezzel a kutatás érvényességének kritériumait. A kitöltött, beérkezett ívek száma: 384 db A kutatás reprezentatív, egyszerű véletlen kiválasztás módszerével készült. A megkérdezettek kiválasztása úgy alakult, hogy a csatornázásra kijelölt utcákban véletlen kiválasztással szólítottuk meg az ott élőket. A kérdőív eredményeinek (Lásd.: 6. sz. melléklet) alapján kiderült, hogy a lakosság informáltsága elég alacsony, ennek ellenére jelentős többségben szeretnének majd rácsatlakozni a rendszerre, és csak kis mértékben vannak ellene. A jövőben a tájékozottsággal, illetve a véleményvezérek rábeszélésével elérhető, hogy ezen emberek is az igen mellett döntsenek az adott időben. Ehhez kapcsolódik, hogy a közvélemény szerint érzékenyek a környezetvédelem iránt, így ez a tény is segíthet majd azok meggyőzésére, akik még hezitálnak, vagy ellenzik. 5. KÖRNYEZETVÉDELMI CÉLOK, FELADATOK A környezetvédelmi program célja a települési környezet megóvása, a természeti erőforrásokkal való átgondolt gazdálkodás, a fenntartható fejlődés biztosítása, a település környezetterhelésének csökkentése. A környezetterhelés csökkentése által hozzájárulás a regionális, illetve a globális környezeti problémák enyhítéséhez és a településlakók életminőségének javításához. Ehhez szükséges a stratégiai feladatok meghatározása, az eszközrendszerek megteremtése. A célkitűzések megvalósításának tudományos, gazdasági, kulturális és szociális elemei egyaránt vannak, illetve rövid-, közép-és hosszú távú célokat egyaránt tartalmaz. A célállapotok kijelölése és tisztázása önmagában nem jelent értéksorrendet, ezért prioritásokat szükséges kialakítani. A legfőbb, általános célkitűzések a következők: A rongálódott környezeti állapot helyreállítása. A környezetkárosító hatások megelőzése, megszüntetése. o Különös hangsúlyt kell fektetni a program során, a Nyárlőrincen még meglévő Készítette: CIKLUS KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Oldalszám: 40

49 táji, természeti és kulturális értékek megőrzésére és fejlesztésére. Ezek átlagos mértékben még rendelkezésre állnak, és ezek az erőforrások képezik az alapját a település jövőbeni fejlődésének. Az emberi egészséget veszélyeztető káros hatások megelőzése, illetve mérséklése. o A program alapvető célkitűzése a település lakosságának egészségét, gazdasági és társadalmi jólétét biztosítani, azaz életminőségén javítani. Ezt a célt azonban csak az emberi egészséget károsító, veszélyeztető hatások megelőzése, csökkentése, megszüntetése, illetve a megfelelő életminőséghez szükséges környezeti állapot megőrzése, javítása és helyreállítása által lehet megvalósítani. A természeti erőforrásokkal való hatékony, környezettudatos gazdálkodás végzésének elősegítése. Megújuló energiaforrások alkalmazásának vizsgálata. Lakossági szemléletformálás és környezeti nevelés. o Ahhoz, hogy a program elfogadottá és megvalósíthatóvá váljon a helyi társadalom és döntéshozók szemléletének a fenntartható fejlődés irányába kell megváltoznia, amelynek legfontosabb eleme a teljességre törekvő szemléletmód, a környezet és fejlődés, illetve a gazdaság, társadalom és környezet ügyeinek együttes kezelése. o Az egyes szervezetek által birtokolt ismeretek parciálisak, melyekből nem áll össze a környezeti történéseket átfogó teljes kép. Ennek eredménye, hogy a helyi lakosság és a helyi szintű döntéshozók nem ismerik a helyi és a tágabb környezetük állapotát, természeti erőforrásaikat, azok potenciálját. Az ifjúság nem ismeri a globális történéseket, a helyi környezet állapotát, nincsenek tisztában a gazdasági, társadalmi folyamatok és a környezeti kérdések összefüggéseivel. o Tekintettel arra, hogy mindenki érdeke a megbízható információkon alapuló döntés, ezért átfogó, információs rendszert kell létrehozni, amelyhez szabad hozzáférést kell biztosítani a döntéshozóknak és a publikumnak egyaránt. Ehhez szükséges az infrastruktúra fejlesztése a lehetőségek kihasználásával, a lakosság tájékoztatása, a tájékozottság szinten tartása a döntés képességhez a Készítette: CIKLUS KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Oldalszám: 41

50 társadalmi részvétel széles körű bevonásának biztosítása. o A programnak hozzá kell járulnia a fenntartható fejlődés megalapozásához, azaz olyan javaslatokat kell tennie a gazdasági vezetés és a lakosság számára, amelyek a fenntartható erőforrás-használaton keresztül növeli a község teljesítőképességét, a lakosság komfort érzetét a lakóhelyükön, ezáltal elkerülve a környezetkárosítás költségeit, illetve a negatív externáliák megelőzése a kölcsönösen negatív gazdasági hatások elkerülésével. Hiányzó helyi rendelkezések és szabályok megalkotása. Közszolgáltatói szerződéssel végzendő tevékenységet csak engedéllyel rendelkező vállalkozókkal lehet végeztetni. Ki kell hangsúlyoznunk, hogy a program a nyitott tervezés keretében készült, a jövőben az általa nyújtott keretek között változhat, módosulhat CÉLKITŰZÉSEK ÉS FELADATOK A KÖRNYEZETI ELEMEK VÉDELME ÉRDEKÉBEN Levegőtisztaság-védelem Cél: A település jó minőségűnek mondható levegőtisztasági-állapotának fenntartása. A talaj-eredetű porterhelés csökkentése. A fűtésből származó légszennyezés mérséklése. A közlekedési eredetű légszennyezés csökkentése. Az ipari eredetű szennyezőanyag kibocsátások megelőzése, csökkentése. Feladat: Fel kell tárni a közlekedési infrastruktúra fejlesztését érintő programok és tervek (közlekedésfejlesztési koncepció, területrendezési terv stb.) várható (közép és hosszú távú) hatásait a közlekedésre és az érintett településrészek levegőjének minőségére. A hatástanulmány eredményei, és tapasztalatai alapján módosítani kell a terveket, hogy azok megvalósulása ne okozza a környezeti levegő minőségének romlását. Készítette: CIKLUS KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Oldalszám: 42

51 A kerékpáros közlekedést vonzóvá, kényelmessé és biztonságossá kell tenni a lakosság számára ahhoz, hogy valóban növekedjen e közlekedési mód részaránya a települési közlekedésben. Összefüggő kerékpárút hálózatot kell kialakítani a községben, amely kifelé csatlakozik a fontosabb pihenőterületekhez. Emellett meg kell teremteni a kerékpárok tárolásának, őrzésének feltételeit: - Kerékpártárolók: közterületek, oktatási és közintézmények, parkolók - Kerékpár megőrzők: közparkok Jelentős egészségügyi kockázatot jelentenek a lakosság által egyedi fűtésű berendezésekben és nyílt téren elégetett műanyag, gumi és egyéb (laminált lemez, pozdorja bútorelemek, stb.) hulladékokból felszabaduló toxikus és rákkeltő anyagok. Az információhiány és a tájékozatlanság miatt ezek égetése általánosan előfordul. A jelenség visszaszorítása érdekében közérthető tájékoztató anyagokat kell létrehozni a szükséges ismeretekről és helyi rendeletekről. Azokat minden háztatásba el kell juttatni. Az információkat a médiákon keresztül is kell kommunikálni, ill. az interneten keresztül is közzé kell tenni. A lakossági légszennyezés egyik jelentős része a kerti hulladékok és avar égetéséhez köthető. Ez kiváltható komposztálással, ami a talajerő utánpótlást is elősegíti. Ezért programot, ösztönző rendszert, tanácsadó szolgáltatást kell kidolgozni és megvalósítani a komposztálás elterjesztésére. Ebben a különböző célcsoportok számára megfelelő módszereket kell ajánlani, mivel más szükségletek jelentkeznek a kertes ház övezetben, ahol szinte csak fűnyiradék keletkezik, és a zártkerti övezetben, ahol lényegesen több a szerves hulladék, aminek jelentős része gally. A program sikeres megvalósítása a kommunális hulladék szerves-anyag tartalmát is csökkenti. Az allergén növények egészségkárosító hatásának mérséklése érdekében: a. Részletesen fel kell térképezni (javasolt a GPS és térinformatikai platform) a település területén előforduló allergén növények elterjedését, tényleges és potenciális élőhelyeit. Meg kell határozni azon növények körét, amelyek pollenje ténylegesen jelentős egészségügyi veszélyforrást jelent. b. Az elterjedési térkép alapján intézkedési programot kell kidolgozni, amely meghatározza a különböző területtípusok kezelési feladatait az allergén növények terjedésének visszaszorítása érdekében. A kezelési feladatoknak elsődlegesen az élőhelyi körülmények természetes módszerekkel történő megváltoztatására kell Készítette: CIKLUS KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Oldalszám: 43

52 irányulniuk, amely az allergén növény terjedését akadályozza meg. c. Az intézkedési program megvalósítása. A programot megfelelően kommunikálni kell, megvalósításába be kell vonni a területhasználókat, tulajdonosokat. A diffúz szennyezések (pl.: mezőgazdasági tevékenységek által okozott porszennyezés) csökkentése érdekében a jellemző szélirány felőli véderdősávok telepítését meg kell kezdeni, ebbe be kell vonni a gazdasági szereplőket is. Ahhoz, hogy a település levegőkörnyezeti folyamatai leírhatók, előre jelezhetők legyenek számítógépes modellt kell kidolgozni. Meg kell határozni a modellezéshez szükséges alapadatok körét, ennek alapján létre kell hozni, ill. beszerezni a megfelelő adatbázisokat. Olyan programot kell kidolgozni, amely figyelembe veszi a klímát, beépítettséget és a domborzatot is, aminek segítségével az emissziós struktúrában, a településszerkezetben bekövetkező változások levegőminőségre gyakorolt hatásai megbízhatóan prognosztizálhatók. Felmérést kell végezni a jelentős ipari tevékenységet végző vállalkozók, telephely engedéllyel rendelkezők körében a levegő terhelést befolyásoló emissziós adataikról. A területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőségnek évente készülő bevallásaikról adatszolgáltatást kell kérni (egyedi hulladékgazdálkodási terv része) Vízvédelem A felszín alatti vizek minőségével kapcsolatos célok Felszíni víztározó létesítése, vizes élőhelyek helyreállítása Csurgalékvizek, csapadékvizek gyűjtése és víztározóba történő tározása Korábbi 2-3 ha-os halas tó meder felszíni víztározónak történő átalakítása Cél: Ivóvízbázis-védelem fejlesztése. A nitrát-terhelés csökkentése. A földtani közeg, a felszín alatti vizek további terhelésének elkerülése. A vízháztartás egyensúlyának kialakítása és megőrzése érdekében a felszín alatti vízkészletek felhasználásának mérséklése. A sérülékeny vízbázisok területén a védősávok és védőidomok fokozott ellenőrzése, Készítette: CIKLUS KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Oldalszám: 44

53 védelme. Meglévő monitoring kutak feltérképezése Feladat: Az élővizekbe és a használaton kívüli kutakba a szennyvízbekötéseket fel kell tárni, és meg kell szüntetni. A szennyvízcsatorna hálózatot teljesen ki kell építeni. Biológiai szennyvíztisztító telepet megépült, de meg kellene vizsgálni a tisztított szennyvíz élővízbe bocsátásának kiváltását szolgáló technológiai megoldások megvalósíthatóságát is. A tisztított szennyvíz (120 m 3 /nap) nyárlőrinci csatornába történő elvezetése illetve helyi víztározón keresztül történő vízkezelés megoldása. A víztározó adta lehetőséggel a környező öntözőrendszerek visszaállítása gyümölcsösök, ültetvények öntözése vállalkozói kezdeményezések támogatásával. A szippantott szennyvíz leürítéseket ellenőrizni kell, az illegális leürítéseket fel kell számolni. A takarékos vízhasználat lehetőségének, alternatíváinak megteremtése és ösztönzése a lakosság és a közületi fogyasztók számára. A vízkészletek mennyiségi védelmének leghatékonyabb eszköze a vízfogyasztás racionalizálása. Ez egyrészt történhet víztakarékos berendezések, szerelvények alkalmazásával, másrészt esővíz ill. csapadékvíz felhasználásával a nem ivóvíz minőségű vizet igénylő szükségletek ellátására. A csapadékok lemossák az útburkolatot, a csapadékvízzel jelentős mennyiségű hordalék, olaj, só, szerves- és nehézfém mikroszennyező kerül a felszíni vizekbe. A terhelés csökkentése érdekében mérsékelni kell az utakra kijuttatott só mennyiségét, környezetbarát síkmentesítési technológiákat kell alkalmazni TELEPÜLÉSI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME A települési környezet védelme Cél: Egészséges, kulturált, biztonságos lakókörnyezet kialakítása. A község épületei, parkjai, falusias jellegének megőrzése, fenntartása Készítette: CIKLUS KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Oldalszám: 45

54 Feladat: Helyi környezetvédelmi vonatkozású rendeletek elkészítése, ill. felülvizsgálata. A lakosság, a civil szervezetek bevonása a települési környezetvédelmi döntésekbe és azok végrehajtásába. Öntevékeny kezdeményező, faluszépítő tevékenységek támogatása (tiszta udvar, rendes ház, legszebb utca) Települési környezet tisztasága Cél: A település köztisztaságának javítása, a javított állapot folyamatos fenntartása. A legális engedélyezett vállalkozókkal történő közszolgáltatási szerződések megvalósítása. Feladat: Az intézmények hulladék kezelési feladatainak meghatározása. Kommunális szilárd hulladékok megfelelő kezelése és ártalmatlanítása. Szelektív hulladékgyűjtés bevezetése, folyamatos ellenőrzése, igény szerinti bővítése. A köztisztasági feladatok ellátásának fejlesztése. Érintett, kötelezettek által készített egyedi hulladék gazdálkodási tervek bekérése Csapadékvíz elvezetés, bel- és árvízvédelem Cél: Csapadékvíz-elvezetés megoldása, a település védelme az esetleges bel- és árvizektől. Közterületek, utak minőségének megóvása valamint javítása Feladat: Pangó, feliszapolódott árkok rendezése. Készítette: CIKLUS KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Oldalszám: 46

55 Vízrendezési terv készítése. (Felújításra kerülő utcák szerint illetve területegységenként a tervet az illetékes vízügyi hatóságnál engedélyeztetni szükséges!) Csapadékvíz-elvezető rendszerek kiépítése, a víz folyamatos lefutásának biztosítása az egyes befogadókig. Meglévő árkok rendezése, kitisztítása, karbantartása. Természetes árkok állapotjavítása, karbantartása, eredeti állapotának megőrzésével (lankás, természetes partfal biztosításával). Csapadékvíz-befogadók állapotjavítása, szükség szerint újak létesítése. Ár- és belvízvédelmi művek korszerűsítése. A csapadékvíz-elvezető árkokba történő illegális szennyvíz bevezetések felmérése és mielőbbi megszüntetése. Szükség szerint a veszélyeztetett területeken növényzet telepítése Ivóvízellátás Cél: Meglévő vízkészletekkel való gazdálkodás, biztonságos vízellátás. Hálózati vízveszteség csökkentése. Oltóvíz biztosítása belterületen minden ingatlanhoz. A meglévő és még üzemelő vízadó kutak minőségének megőrzése, illetve javítása. Helyi vízmű biztonsági övezetének védelme. Feladat: Az ivóvízhálózat-rendszer műszaki felmérése, hibák feltérképezése. Lakosság ösztönzése a hálózati vízbekötések szerelvényeinek cseréjére. Időszakos vezetéki rekonstrukciók betervezése, megvalósítása. Oltóvíz-hálózat fejlesztése (tűzcsapok). A kutak védőterületének fokozott ellenőrzése, valamint az ott lévő szennyezések megelőzése és megszüntetése. (Elsősorban hatósági munka erősítésével.) Energiagazdálkodás Készítette: CIKLUS KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Oldalszám: 47

56 Cél: Gázhálózatra való rácsatlakozások növelése. Energiafelhasználás csökkentése. Villamos energia igény felmérése település közvilágítási fejlesztésével párhuzamosan Feladat: Beruházásoknál az energiatakarékos technológiák megvalósításának támogatása. Utólagos hőszigetelések, energia-megtakarítást eredményező beruházások. Megújuló energiaforrások hasznosításának népszerűsítése, ezek alkalmazása (napkollektor, napelem, geotermikus energia, szélkerék alkalmazásának lehetőségére helyi felmérés elvégzése, stb.). Energiahatékonysággal kapcsolatos ismeretek népszerűsítése, terjesztése Zöldterület-gazdálkodás Cél: Szebb és jobb környezeti állapotjellemzőkkel rendelkező települési környezet kialakítása és fenntartása. A település zöld felületének felmérése a beépítettségi százalékhoz viszonyított növelése Feladat: Zöldterületek mennyiségének megőrzése, növelése, parkosítás. Utak melletti védőfásítások, zöldsávok megvalósítása. (A talaj defláció elleni védelmét is biztosítják, emellett ökofolyosót képezve a zöldhálózat fontos elemei.) Meglévő zöldfelületek minőségének javítása, a lakossági igényekhez való igazítása. Virágos területek megnövelése (pl.: iskolai, óvodai program segítségével, lakosság bevonásával) Játszóterek létesítése, meglévők fejlesztése. Mezőgazdasági művelés alá vont területek szélein fasorok, védősávok telepítésének ajánlása a tulajdonosok irányába. Készítette: CIKLUS KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Oldalszám: 48

57 Közlekedés Cél: Kül- és belterületi úthálózat fejlesztése. Feladat: Forgalomtechnikailag nem megfelelő csomópontok átépítésének kezdeményezése. Járdaépítés. Parkolók létesítése. Közlekedésbiztonság növelése, forgalomcsillapítások bevezetése. Meglévő utak korszerűsítése, szilárd útburkolat kialakítása. Új útszakaszok tervezésénél a természeti területek figyelembevétele (ökológiai hálózat). A kerékpárút-hálózat kistérségi szinten történő megtervezése, pályázat benyújtása Épített környezet védelme Cél: Esztétikus, kultúra-és hagyományőrző, a lakosság igényeit kielégítő épített környezet biztosítása. Meglévő kultúrtörténeti építmények, épületek felmérése, védelme Feladat: Településrendezési tervek felülvizsgálata. Épületek állagának ellenőrzése. A településrészek, ősi településközpontok, településmagok felújítása, fokozott védelme. Történelmi, néprajzi, településképi szempontból értékes épületek védelem alá vonása. Helyi művi értékek megőrzésére folyamatos karbantartására ösztönzés TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM Természetvédelem Készítette: CIKLUS KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Oldalszám: 49

58 Cél: Biodiverzitás fenntartása. Település környezeti- és természeti értékeinek védelme, fenntartható használata. Védett területek fokozott védelme, állagmegóvása és fenntartása. Helyi védettségű területek megőrzése. A természetvédelem igényeinek, érdekeinek szem előtt tartása a fejlesztések során (potenciális élőhelyek). Vizes élőhely kialakítása a víztározó megépítésével, ezzel együtt semlyékes terület létesítése a sivatagosodás megakadályozására. Feladat: További védendő természeti és egyéb kultúrtörténeti értékek feltárása, nyilvántartása, esetleges károsító tényezők számbavétele. A védett, illetve védendő-természeti értékek fenntartása, folyamatos értékmegőrzés. Az önkormányzati tulajdonú vizes élőhelyek kitisztítása, rendbetétele illetve a nem önkormányzati tulajdonban lévők kitisztításának támogatása. Zöldfelületek értékelése, fejlesztési tervek készítése. Erdő-és fasortelepítés az arra alkalmas helyeken Tájvédelem Cél: Természeti táj mint erőforrás - fenntartható használata. A település turisztikai vonzerejének növelése a tájvédelemmel egybekötve. NATURA 2000 kijelölt területek felmérése és fokozott védelme A természetvédelmi területek, illetve helyi védelemre alkalmas érzékeny természetvédelmi területek felmérése. Feladat: A település egyedi tájérték-kataszterének elkészítése, tájterhelhetőségi vizsgálatok elvégzése. Készítette: CIKLUS KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Oldalszám: 50

59 Fenntartható extenzív rét- és legelőgazdálkodás fejlesztése. A tájsebek (gödrök, vízmosások) rekultiválására törekvés. Mezőgazdaságilag kedvezőtlen területek ökológiai szempontú hasznosítása (gyepesítés, erdősítés). A fejlesztési-, rendezési tervek készítése, felülvizsgálata során a tájvédelmi szempontok kiemelt figyelembevétele EMBERI EGÉSZSÉG VÉDELME A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény, a Növényvédelemről szóló évi XXXV. Törvény, az Állategészségügyről szóló évi XCI. Törvény és a Levegőtisztaság védelméről szóló 21/2001. ( ) Kormányrendelet előírásai szerint kell az emberi egészségvédelemről gondoskodni. A községet érő humán kockázati körülmények felmérése. A korosztályonkénti szűrővizsgálatok keretében a lakosság egészségi állapotának folyamatos megfigyelése és szinten tartása ÖNÁLLÓAN KEZELT HATÓTÉNYEZŐK Hulladékgazdálkodás Cél: Illegális hulladéklerakók (Lásd.: 7.3. sz. melléklet) felszámolása. Környezetterhelés csökkentése. A hulladékok keletkezésének megelőzése. A keletkező hulladékok mennyiségének és veszélyességének csökkentése. A hasznosítási arány növelése. Korszerű hulladékkezelés és hasznosítás kialakítása. Feladat: Települési kistérségi hulladékgazdálkodási tervben szereplő előírások teljesítése. A helyi hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálata során elemezni kell a kijelölt célprogramok megvalósulását, illetve a végrehajtás hiányosságainak okait. Adott esetben új célprogramokat kell kijelölni, illetve tekintettel kell lenni az országos és területi Készítette: CIKLUS KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Oldalszám: 51

60 hulladékgazdálkodási tervek felülvizsgálatának eredményeire is. Az országos jogi szabályozás és a hulladékgazdálkodási tervezés folyamatos módosulása, illetve a helyi igények nyomán szükséges több helyi rendelet módosítása, illetve az újabb rendeletek megalkotása a hulladékgazdálkodás területén (pl. elhagyott hulladék, biológiailag lebomló hulladékok, szelektív hulladékgyűjtés). A helyi közszolgáltatásokra vonatkozóan önkormányzati rendelet megalkotása, a meglévők felülvizsgálata. (A rendelet-tervezetet a területileg illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre véleményezés céljából be kell nyújtani!) Az önkormányzati oktatási és kulturális intézményi hálózaton keresztül lehetőség van a keletkező hulladékmennyiség csökkentését szolgáló, a helyi hulladékgazdálkodási tervben részletezett nevelési és szemléletformálási programok teljesítésére Zaj- és rezgés elleni védelem Cél: A település zajforrásainak felmérése Feladat: Zaj és rezgésvédelmi helyi rendelet kiadása Oktatás, nevelés, képzés Cél: A lakosság környezettudatos szemléletének kialakítása. Regionális iskolai vezetés adta lehetőség keretében az intézmények egészségügyi, környezetvédelmi nevelési programjának keretében az iskola rendszerszerű és tanterven kívüli feladatok meghatározása. Környezeti, egészségi célprogramjában tananyagon túli környezetvédelmi jeles napos programok szervezése. Feladat: Készítette: CIKLUS KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Oldalszám: 52

61 Lakosság bevonása a környezetvédelmi döntésekbe. (Lakossági fórum, falugyűlés, stb.) Lakosság folyamatos tájékoztatása a környezet állapotáról. (Helyi sajtó, hirdetmény, stb.) A környezetvédelmi tudati nevelés beépítése a helyi oktatásba. (Iskola, óvoda) Lakosság környezettudatos nevelése. (Fórumok, klubok, konkrét akciók, előadások, stb.) Egészséges életmóddal kapcsolatos folyamatos kampányok: Egészséges otthon program (tanácsadás, pályázatok), Legegészségesebb konyha, étterem pályázat meghirdetése. Helyi bio-piacok támogatása. Allergén növényekkel kapcsolatos, megelőzésre koncentráló felvilágosítás. Környezetvédelmi célú rendezvények megvalósítása. (Falunap, közös virágültetés, stb.) Civil szervezetek környezetvédelmi tevékenységének elősegítése. (Közös programok, fórumok, rendezvények anyagi támogatása, stb.) Környezetbiztonság Cél: A környezetet és a lakosságot veszélyeztető hatásokra való hatékony felkészülés megvalósulása. A lakosság, település rendkívüli környezet terhelésének, veszély helyzetének csökkentésére elkülönített, regionális szinten létrehozott pénzügyi alap létrehozása, felhasználási feltételeinek meghatározása Feladat: Az önkormányzatok és a lakosság felkészítése egy esetlegesen bekövetkező környezeti káresemény esetén végzendő teendőkről. Potenciális veszélyforrások feltárása. Kárelhárítási terv készítése települési szinten. Helyi környezetbiztonsági rendszer kiépítése. A környezeti káresemények során riasztásra kerülő szakszemélyzet felkészítettségének ellenőrzése, a szükséges pótlólagos és kiegészítő oktatások és gyakorlatok végrehajtása. Készítette: CIKLUS KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Oldalszám: 53

62 6. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS LEHETŐSÉGEI Nyárlőrinc község környezetvédelmi programjában előirányzott környezeti elemek védelmét ennek körében a lakosság komfort érzetének megtartása és javítása olyan feladatok megvalósításával érhető el, amelyek a helyi adottságok, értékekre épülve reális megoldásokat támogat. A lakosság egyenletes fogyása e célfeladatoknak ellent mond és a gazdasági adottságok kihasználásának gazdasági korlátozó tényezői pesszimista gondolatokat ébresztenek. A 21. század felfokozott életvitele és normatív rendszere minden szinten óvatosságra int bennünket. Nyárlőrinc geopolitikai helyzete, Kecskemét megyei jogú város elérhető közelsége (15 km) e fejlődő és élhető város lehetőségei reményt keltenek egy olyan peremvárosi helyzet kialakítására, amely kiegészíti és létével pozitív hatást gyakorolhat Kecskemét város fejlődésére. Ez a pozitív hatás kölcsönös fennállása Nyárlőrinc lakosainak optimizmusát erősítheti. Az előző pontban meghatározott célok, feladatok megvalósítása érdekében ki kell építeni a szükséges eszközrendszereket. A legfontosabb általános eszközrendszerek a következők: A fenntartható fejlődés települési szinten történő megvalósításának egyik leghatékonyabb eszköze a lakosság szemléletformálása. A korszerű környezetgazdálkodás beépítése az önkormányzati intézmények tevékenységébe. (Engedélyeztetési eljárások, tervezés, stb.) Környezeti állapotrögzítő, megfigyelő rendszerek üzemeltetése, adatbázisok létrehozása szükséges. Az üzemeletetett adatbázisok lehetőséget adnak arra, hogy a település környezetében beállt változásokat nyomon lehessen követni, a beavatkozásokat időben meg lehessen tenni. Saját és külső források megteremtése. A külső források megszerzéséhez pályázatokat kell készíteni. A legtöbb esetben a pályázatok saját részt követelnek meg, ezért az önkormányzat feladata, a rendelkezésre álló anyagi forrásokból a saját rész elkülönítése SZEMLÉLETFORMÁLÁS A Környezetvédelmi Program megvalósításában nagy szerep hárul a helyi társadalom tagjaira, szervezeteire. Készítette: CIKLUS KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Oldalszám: 54

63 A környezetvédelmi, természetvédelmi és a területfejlesztési törvény, valamint a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal vonatkozásában sajátos feladatai vannak az önkormányzatnak. A környezetvédelmi ismeretek, a környezettudatos magatartásforma kialakítása, az ökológiai szemlélet a társadalom minden tagja számára elengedhetetlen a fenntartható fejlődés irányába való előrelépés igénye miatt. Az oktatás, képzés, tájékoztatás feladata, hogy az emberek számára világossá tegye az egyes döntéseik környezeti következményeit és a helyes megoldások módozatait. Az önkormányzatnak ebben tevékenyen részt szükséges vállalnia. A helyi társadalom környezethez való viszonyában az országos és helyi tömegtájékoztatási eszközöknek döntő szerepe van. A környezetvédelmi tájékoztatás hatékonyabb formáinak alkalmazását kell elősegíteni és egyidejűleg a színvonalat növelni. A helyi társadalom szempontjából is alapvető elvárás az információhoz való jog biztosítása. Ebből a szempontból nem elegendő a környezeti állapotadatok megadása, hanem szükség van az okok, okozók tisztázására is, mert enélkül a védekezésnek korlátozottak a lehetőségei. Szükség van az információhoz jutás lehetőségeinek javítására. A társadalom tudatossága csak olyan körülmények között növelhető, amelynél a valóságos helyzet ismertetése a normális állapot és ez nem lehet állandó mérlegelés tárgya. A közösségek és a lakosság öntevékeny környezetvédelmi kezdeményezései számára szükséges megteremteni a hátteret. Tudatosítani kell a helyi társadalomban, hogy a környezeti feltételek, értékek a megfelelő életminőség lényeges összetevői. A Települési Környezetvédelmi Program feladata olyan lehetőségek megteremtése, amelyek kihasználásával mód nyílik környezetbarát és egészséges életmódot folytatni. A társadalmi részvétel és a tudatosság erősítésében kiemelkedő szerepe van a közoktatási, felsőoktatási és kulturális intézményekben folyó tevékenységnek. A megvalósítás érdekében a megfogalmazott és elfogadott Programot széles körben szükséges nyilvánosságra hozni. Elengedhetetlen a NAT részeként a környezetvédelmi, természetvédelmi oktatást helyi szinten is továbbfejleszteni. A környezeti nevelést már egészen kicsi korban szükséges elkezdeni. Ehhez nyújtanak segítséget a közös rendezvények, akcióprogramok, környezetvédelmi klubok, szerveződések. Hasznosnak bizonyulnak a közös ismeretterjesztő kiadványok, előadássorozatok. Fontos egy iskolán kívüli képzési rendszer kialakítása, melyben igény szerint felnőttek is részt Készítette: CIKLUS KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Oldalszám: 55

64 vehetnének. Szélesíteni kell a Programhoz kapcsolódó társadalmi szervezetek támogatását. Végső soron a legfontosabb feladat a közvélemény szemléletének abba az irányba való formálása, hogy a szebb és egészségesebb környezet már belső igénnyé váljon. Ha a saját területén minden ember tesz valamit környezetünkért, akkor az előbb vagy utóbb mindenképp pozitív eredményhez és pozitív környezeti gondolkodáshoz vezet. A helyi civil szervezetek és intézmények kezdeményezései, alapítványai lehetőséget adnak a lakosság környezettudatos szemléletének kialakítására, építésére és szinten tartására. Iskoláink Nyárlőrinc egészséges ifjúságáért, Nyárlőrinc az idősekért és rászorultakért, Alapítvány az ifjúságért és pályakezdőkért olyan civil szerveződések, melyek lehetőséget adnak a lakosság környezet tudatos, kultúrát szabadidő eltöltésére és egészséges életfeltételeinek megtartására TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZTETÉS A korszerű környezetpolitika előrelátó, célorientált és integrált megközelítést, a különböző területi szintek és az ágazatuk közötti egyeztetett tervezést, programkészítést és megvalósítást igényel. A környezetvédelmi törvény ennek szellemében rendelkezik a megyei és települési önkormányzatok környezetvédelmi program-alkotásának kereteiről és rendjéről. A törvény előírja a települési környezetvédelmi program legalább kétévenkénti felülvizsgálatát, értékelését, és ennek megfelelően a szükségessé váló tervezési módosításokat. A folyamatosan alkalmazott stratégiai tervezési módszerek helyi szinten is jó lehetőséget biztosítanak a környezeti célok, prioritások és probléma-megoldási módozatok pontosabb mérlegelésére. A stratégiai tervezés alkalmas az állandóan változó külső környezet új kihívásaihoz történő alkalmazkodás elősegítésére, a környezetvédelem eszköztárát gazdagító új megoldások folyamatos elsajátítására. Ugyanekkor a számításba vehető alternatívák feltárása révén lehetőséget nyújt a különböző környezeti kockázatok csökkentésére, illetve megelőzésére, a szükséges pénzügyi források, költségvetési igények pontos megfogalmazására, az erőforrások pontos hasznosítására. Érvényesülnie kell a "szennyező fizet" elvnek. A szabályozás alapja a legtöbb esetben egy-egy helyi regionális szinten megjelenő környezeti Készítette: CIKLUS KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Oldalszám: 56

65 probléma megoldása. A szabályozás hatékonyságának javítását csak akkor lehet elérni, ha a kiválasztott eszközök megfelelnek a megoldandó probléma jellegének. Hatékonysági szempontból elengedhetetlen, hogy a szabályozási rendszer bizonyos elemei tükrözzék a helyi és regionális környezeti problémák sajátosságait. Ennek érdekében folyamatosan át kell tekinteni a környezetvédelem ösztönző és finanszírozási rendszerének működését helyi szinten is. Helyi szinten szükséges a környezetvédelmi finanszírozási rendszer meghatározása, évente a meghatározott környezetvédelmi feladatokhoz igazított költségvetési keret meghatározása. A környezetvédelmet önálló szakfeladatként kell elismerni és számára az éves költségvetésben önálló keretet kell biztosítani. Szükséges a környezetvédelmi önkormányzati rendeletek megfelelő alkalmazása is. A korszerű környezetpolitika hosszú távú és integrált megközelítést, a különböző területi szintek és ágazatok közötti egyeztetett tervezést, programkészítést és megvalósítást igényel. Ennek érdekében: - Össze kell hangolni a Nyárlőrincet érintő (helyi, kistérségi, regionális) különböző ágazati koncepciókat, stratégiákat, terveket, hogy azok végrehajtása ne sértse a környezeti érdekeket, ne keresztezze a programban megfogalmazott célokat. - A Program készítésekor figyelembe vettük azokat a nemzeti koncepciókat, programokat és terveket, amelyek meghatározóak a helyi program összeállításánál is. Meglévő tervek, melyekre támaszkodni lehet: az Országos Környezeti Kármentesítési Program, Magyarország szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási programjának irányelvei, Nemzeti Természetvédelmi Alapterv, Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram, Nemzeti Környezetvédelmi Program. - A program készítésénél számos olyan szempont vetődött fel, amelyre az említett programok, tervek nem tartalmaznak megfelelő útmutatást. Ezért a program végrehajtása során törekedni kell a kapcsolattartásra a kistérségi, regionális és nemzeti programok készítőivel, hogy a jövőbeni tervezés során a település szempontjait érvényesíteni lehessen. Ilyen pl. a szabályozás és finanszírozás kérdésköre. - A Programot annak elfogadása után nem lehet magára hagyni, hanem folyamatos, gördülő tervezést kell megvalósítani. Ennek jellemzője az előbb említett vertikális tervezési gyakorlat kiépítése, amelynek során a programot aktualizálni kell, a nemzeti szintű Készítette: CIKLUS KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Oldalszám: 57

66 szabályozásnak megfelelően, illetve az előremutató regionális és kistérségi elképzeléseket is érvényesíteni kell a létrejövő nemzeti szabályozásban. - A Program elfogadása után annak szempontjait szükséges érvényre juttatni a közötti időszakra szóló regionális fejlesztési stratégiában SZABÁLYOZÁS Szabályozással kapcsolatos problémák Rendkívül kicsi a Program mozgástere a globális szabályozó környezeten belül ahhoz, hogy hatékony helyi szabályozást lehessen létrehozni. Egyrészt nem lehet a nemzeti szabályozást keresztező, másrészt a helyi terheket növelő szabályozást bevezetni. A környezetre nehezedő terhek növekedése azt bizonyítja, hogy ma sehol a világon nincs olyan környezeti szabályozás, amely egyszerre lenne képes megelőzni és kezelni a problémákat. A ma létező, nemzeti szintű szabályozásnak is az a legnagyobb hibája, hogy nem a problémák megelőzésére koncentrál, hanem a cső végén próbál eredményeket elérni. A fenntartható fejlődéshez szükséges szabályozás és a környezetvédelmi szabályozás között az a különbség, hogy míg az előbbinek az erőforrások fenntartható használatára kell vonatkoznia, addig az utóbbi az okozatok kezelésére irányul. A sokat hangoztatott szennyező fizet elv nem alkalmas alapelvnek, hiszen a termelő minden terhet a fogyasztóra hárít. Ezért mind a közvetlen költségeket, mind pedig a negatív externáliákon keresztül jelentkező közvetett költségeket a társadalom egésze fizeti meg. Összességében a szabályozás negatív oldala van túlsúlyban; kevés az olyan pozitív ösztönző, amely környezetbarát magatartásra sarkallná a termelőt és a fogyasztót A mozgástér tágítása - meg kell vizsgálni, hogy a jelenlegi rendeletek és jogszabályok milyen módon keresztezik a környezeti érdekek érvényesítését; - meg kell vizsgálni, hogy a környezet védelmére vonatkozó rendeletekben milyen joghézagok vannak; - fel kell tárni azokat a pontokat, ahol nagyobb helyi mozgástérre lenne szükség; - javaslatokat kell kidolgozni a rendeletek módosítására. Készítette: CIKLUS KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Oldalszám: 58

67 A belső mozgástér jobb kihasználása - a jelenlegi jogszabályi keretekből adódó lehetőségek teljes skálájának kihasználása a helyi jogalkotásban; - a helyi rendeletalkotás új lehetőségeinek feltárása, újabb rendeletminták alkalmazása Kulcsjavaslatok a szabályozással kapcsolatosan A külső mozgástér bővítésének legfontosabb iránya, hogy javaslatokat tegyünk olyan szabályozásra, amely kielégíti a megkívánt szabályozási feltételeket. Ezek: - a szabályozás a megelőzést szolgálja; - a szabályozás az erőforrások fenntartható használatára vonatkozzon; - a szabályozás elsősorban azokat a területeket érintse, amelyek finanszírozási igénye alacsony (pl. irányítás, ellenőrzés, felülvizsgálat, döntés, oktatás stb.); - a szabályozás bevezethető és érvényesíthető legyen; - a szabályozás adjon lehetőséget a fokozatos bevezetésre és alkalmazkodásra; - a szabályozás kiszámítható, stabil és tervezhető legyen; - a szabályozás pozitív módon ösztönözzön, ne a kijátszásra indítson, hanem a végrehajtót tegye érdekeltté a megvalósításban; - biztosítson elegendő forrást a problémák megoldásához. A globális szabályozás változtatásának egyik legfőbb iránya, hogy a szubszidiaritás elvének megfelelően, helyi szinten biztosítsa a döntés meghozatalát. Ennek értelmében meg kell szerezni a helyi környezetvédelmi problémák megoldására szánt, állami pénzeszközök feletti döntéskompetenciát. Például el kell érni, hogy a Nyárlőrincen képződő ilyen típusú adók és díjak helyben maradjanak, illetve a környezet- és természetvédelmi hatóság Nyárlőrincet érintő bírságainak bizonyos hányada is az önkormányzat környezetvédelmi feladatait segíti. A forrásképzés oldalán olyan javaslatokat kell tenni, amelyek a fogyasztási adó növeléséből biztosítanak bevételeket a fenntartható erőforrás-gazdálkodás céljaira, amely intézkedésen keresztül a prevencióra lehet a hangsúlyt fektetni, azaz egy környezetbarát gazdaságon és társadalmon keresztül lehet a környezetvédelmi célokat teljesíteni. A meglévő forrásokból a lakosság olyan környezetvédelmi beruházásait kell támogatni, Készítette: CIKLUS KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Oldalszám: 59

68 amelyek egybeesnek a fenntartható fejlődés megvalósulásának irányával, fenntarthatóvá alakítják a termelői és fogyasztói mintázatokat, elősegítik a szociális hátrányok mind egyéni, mind kistérségi kiegyenlítődését. A lakossági környezetvédelmi beruházások támogatása elősegíti a vállalati környezetvédelmi fejlesztéseket is, mert a lakossági fogyasztói igény létrehozza a piacot, és ezzel diktálja a termelői innováció és a termékszerkezet váltás irányát. A pénzügyi források elosztási elveinek kialakításánál különbséget kell tenni a piaci és nonprofit alapon működő környezeti beruházások és szolgáltatások között. Választható technológiák esetén mindig a legjobb rendelkezésre álló technológia (BAT) elvének alapján kell dönteni, s mindig a végleges, az okok kezelésére vonatkozó megoldásokat kell támogatni. A piaci alapon működő beruházásokat, szolgáltatásokat kölcsönökkel, a hosszú megtérülésű beruházásokat feltöltődő alapokból a kamat mértékéig, a non-profit tevékenységeket pedig vissza nem térítendő juttatásokkal kell támogatni INTÉZMÉNYRENDSZER FEJLESZTÉSE A Nemzeti Környezetvédelmi Program célkitűzéseit figyelembe véve helyi szinten is szükséges környezetvédelmi információs rendszer kialakítása, mely kapcsolódik a regionális és végső soron az országos rendszerekhez. A létrehozandó környezetvédelmi információs és adatrendszert úgy kell kialakítani, hogy az jól kezelhető és elérhető legyen. Az egységes, komplex információs rendszerben megvalósítható az adatok helyi szintű megbízható gyűjtése, ellenőrzése, térinformatikai alapokon nyugvó rendszerezése, feldolgozása és továbbítása. A környezetvédelem terén is szükség van az Internet elérhetőségének biztosítására. A Program megvalósítása szempontjából alapvető a környezetvédelem intézményrendszerének helyi szinten való erősítése. Enélkül veszélybe kerülhet a fenntartható fejlődés elvének gyakorlati érvényesítése, a közérdek védelme, az önkormányzati környezetvédelmi feladatok ellátása. Elengedhetetlen bővíteni, és hatékonnyá tenni a környezetvédelmi szakmai és szervezeti rendszert, elősegítve annak megfelelő működtetését a szakmai és a lakossági feladatokban való közreműködésnél. Szorosabb együttműködésre kell Készítette: CIKLUS KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Oldalszám: 60

69 törekedni a társhatóságokkal, oktatási, egészségügyi intézményekkel, vállalatokkal, a lakossággal és a civil szervezetekkel Szervezeti felépítés A környezetvédelmi feladatok ellátásának mennyiségi és minőségi jellemzőit nagymértékben meghatározza az a szervezeti felépítés, amelyben a környezetvédelmi munka zajlik. Ezért a Környezetvédelmi Program végrehajtásának kulcskérdése, hogy lehet-e a jelenleginél jobb szervezeti felépítést rendelni a környezetvédelmi feladatellátáshoz. Mivel a fenntarthatóság és a környezet mára - az esélyegyenlőség mellett - a fejlesztési stratégiák és operatív programok egyik fő rendező elve lett, javasoljuk, hogy ez helyi szinten, a Polgármesteri Hivatal következő átszervezése során, kellő hangsúlyt kapjon. Ezért a jelenlegi Építéshatósági Osztály mellett egy tisztán környezetvédelemmel foglalkozó szervezeti egységet (Környezetvédelmi Osztály) kialakítását tartjuk indokoltnak. A falugondnokság és közterület felügyelet környezetvédelmi feladatait is ide lehetne csoportosítani, ezáltal a zöldfelület-gazdálkodás, és a köztisztaság feladatok környezetvédelmi hatásköröket is ellátná. Továbbá javasoljuk egy Környezet és Fejlődés Szakértői Bizottság megalakítását, melyben, egyenlő arányban kapnak helyet a tudomány, a gazdasági és civil szektor környezetvédelmi szakemberei. A Bizottság feladata a képviselő-testület elé kerülő helyi intézkedések, tervek és programok környezeti hatásainak vizsgálata, prognosztizálása, véleményezése. A Bizottság szoros munkakapcsolatot tart fenn a polgármesteri hivatal környezetvédelmi szervezeti egységével. A Bizottság további feladata lenne a Környezetvédelmi Program keretében zajló programok, projektek figyelemmel kísérése a meghatározott indikátorok mentén mérés és értékelés, majd ennek megfelelő kezdeményezés a projektek felülvizsgálatára Szervezeti működés Az önálló környezetvédelmi szervezeti egység feladatai: Hatósági feladatok - Az önkormányzat illetékességébe tartozó környezetvédelmi hatósági feladatok ellátása. - A Hivatalhoz a lakosság, ill. egyéb szervezet és közület részéről érkező, szóban, írásban, vagy telefonon megtett környezetvédelemmel kapcsolatos bejelentés, vagy kérés helyszíni kivizsgálása, állásfoglalás, vagy intézkedés megtétele. Készítette: CIKLUS KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Oldalszám: 61

70 - A környezeti elemeket érő szennyezések kivizsgálása, a szennyezés megszüntetésére intézkedés megtétele. - A Hivatalhoz érkező fakivágási kérelmek helyszíni kivizsgálása, véleményezése a Környezet és Fejlődés Szakértői Bizottság segítségével, engedélyek kiadása. Tervezéssel és szervezéssel kapcsolatos feladatok - Minden évben elkészíti a Környezetvédelmi Program munkatervét. - Kezdeményezi, szervezi és koordinálja a Környezetvédelmi Programban foglalt feladatok végrehajtását. Ennek érdekében együttműködik a Polgármesteri Hivatal összes szervezeti egységével és más, a programban feladatot vállaló szervezetekkel (környezetvédelmi civil szervezetek stb.) - A Program érvényességi ideje alatt elkészíti a kötelező kétévenkénti felülvizsgálatot, ennek eredménye alapján a Program módosítására tesz javaslatot a Testületnek. - Elkészíti, folyamatosan frissíti, nyilvánosságra hozza Nyárlőrinc környezeti állapot adatbázisát. - Évente értékeli a környezet állapotát, és erről tájékoztatja a lakosságot. A környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférés gyakorlati tapasztalatairól évente szóló jelentést készít. Kapcsolatot tart és együttműködik a települési környezetvédelmi szervekkel (társhatóságokkal) és civil szervezetekkel, a lakossággal, a helyi sajtóval, rádióval és televízióval. Kapcsolatot tart és együttműködik az üzemeltető cégekkel. Ennek keretében tevékenysége elsősorban a feladatvégzés közös tervezésére és az elvégzett feladatok ellenőrzésére irányul. - A települési zöldterületekkel kapcsolatos feladatok ellátása. - A Helyi Környezetvédelmi Alap átlátható kezelése. - A Környezetvédelmi Bizottság döntés-előkészítési feladatainak az ellátása, rendeletek felülvizsgálása és módosítása, új rendeletek készítése. - A Képviselő-testület döntés-előkészítési folyamatát segítő belső környezeti hatásvizsgálati rendszerének a működtetése - Figyelemmel kíséri a környezetvédelmi pályázati lehetőségeket, majd elkészíti ill. elkészítteti az önkormányzat környezetvédelmi pályázatait. - Részt vesz külföldi, országos, vagy helyi szintű környezetvédelemmel kapcsolatos Készítette: CIKLUS KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Oldalszám: 62

71 kiállításokon, rendezvényeken, és továbbképzéseken, mint kiállító, résztvevő vagy előadó Együttműködés A környezetvédelmi feladatok megvalósításában nagy szerepe van a társadalmi részvételnek, az együttműködésnek, ennek megfelelően a Kvt. a lehetséges szereplőknek kötelességévé teszi az együttműködést: Kvt. 10. (1) bekezdése szerint az állami szervek, a helyi önkormányzatok, a természetes személyek és szervezeteik, a gazdálkodást végző szervezetek és mindezek érdekvédelmi szervezetei; valamint más intézmények együttműködni kötelesek a környezet védelmében. Az együttműködési jog és kötelezettség kiterjed a környezetvédelmi feladatok megoldásának minden szakaszára. A 10. (2) bekezdése szerint az együttműködéssel járó jogokat és kötelezettségeket e törvény, illetve az önkormányzat rendeletben állapítja meg. Ezen túl a Program elfogadását követően meg kell keresni a lehetséges partnereket (társhatóságok, intézmények, civil szervezetek stb.) azzal a kéréssel, hogy a programot áttekintve határozzák meg azokat a területeket, ahol részt tudnak vállalni a feladatok megvalósításában. Ezt követően pontosítani kell az együttműködés részleteit, majd együttműködési megállapodások, valamint feladatátvállalási szerződések megkötésével kell javítani a környezetvédelmi feladatok megvalósítását. A feladatellátás vizsgálata során nagy hangsúlyt kell fektetni az együttműködésben, feladatátvállalási szerződéssel megvalósítható feladatok körére, ezzel tehermentesítve a hivatali apparátust. Nyárlőrinc nem sorolható azon települések körébe, amelyek környezeti szempontból jelentős terheket örököltek a korábbi gazdasági rendszerből, illetve az aktuális társadalmi trendek és a globális folyamatok helyi hatásai is jelen lennének. Mindennek ellenére a javító, a fenntartó, megőrző feladatokhoz javasolt az együttműködés a hazai kistérségek, régiók és külföldi partnerekkel, elsősorban a testvérkapcsolatokból származtathatóan. Mindez tovább növeli a tapasztalatcsere lehetőségét. Az együttműködésnek a kölcsönös tájékoztatásban, közös projektek tervezésében és végrehajtásában, közös kutatásokban stb. kell megnyilvánulnia (pl. regionális projektek). Készítette: CIKLUS KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Oldalszám: 63

72 Az együttműködés (esetlegesen a nemzetközi együttműködés) mind forrás-, mind tudás- és tapasztalatszerzési lehetőségeket kínál, amelyekkel a jövőben tervszerűbben kell élni. Ennek érdekében a következő feladatok végrehajtása ajánlott: - A települési környezetvédelmi programot angol nyelvre kell fordítani. Számba kell venni az ismert és potenciális partnereket, és a programot el kell küldeni számukra. - Testvértelepülés partnerekkel (önkormányzati, tudományos, civil és gazdasági környezetvédelmi szervezeteivel) meg kell ismertetni a Települési Környezetvédelmi Programot, és fel kell vázolni a környezetvédelmi együttműködés főbb pontjait. - Támogatni kell a társadalmi szervezetek között már kialakult környezetvédelmi együttműködéseket, és törekedni kell más szektorok bekapcsolására is a közös környezetvédelmi feladatok végrehajtása érdekében ANYAGI FORRÁSOK MEGTEREMTÉSE A környezetvédelmi törvény külön fejezetben rögzíti a környezetvédelem gazdasági alapjait. A Nemzeti Környezetvédelmi Program által meghatározott gyakorlatot célszerű helyi szinten is folytatni, azaz a települési környezetvédelmi program esetében az éves költségvetés bizonyos hányadát közvetlen környezetvédelmi célokra évente meg kell határozni. A belső környezetvédelmi fejlesztési forrásokat ki lehet egészíteni pályázatok útján megnyert forrásokkal. A települési környezetvédelmi programban meghatározott feladatok ellátásához szükséges pénzeszközöket az alábbi módon lehetséges biztosítani: A környezetvédelmi dologi kiadásokra (tanulmánytervek készíttetése, mérések, állapotfelmérések, környezeti és környezet-egészségügyi adatok nyilvántartása, informatikai háttér biztosítása stb.), mint szakfeladatra, évente külön költségvetési keretet kell meghatározni. A környezetvédelmi célú fejlesztésekre, nagy beruházásokra évente külön fejlesztési keretet szükséges biztosítani, mely a programból fakadóan prioritási sorrendben finanszírozza a legégetőbb környezetvédelmi beruházásokat. A környezetvédelemre szánt pénzügyi keretek biztosításáról, valamint a környezetvédelmi fejlesztések, feladatok és beruházások ütemezéséről minden évben környezetvédelmi intézkedési terv gondoskodik. Készítette: CIKLUS KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Oldalszám: 64

73 Önkormányzati Környezetvédelmi Alapot kell létrehozni. Negyedik pénzügyi forrásként megfontolandó egy környezetvédelmi alapítvány létrehozása, melyhez a magánszemélyek a személyi jövedelemadójuk 1 %-ának felajánlásával járulhatnak hozzá. Fontos a hazai és nemzetközi környezetvédelmi célú pályázati lehetőségek folyamatos figyelemmel kísérése (KVVM Zöld Forrás, AVOP, ROP, GVOP, stb.) A pályázati támogatások igénybevehetősége érdekében a szükséges önrész biztosításával számolni kell. Az Európai Unióhoz való csatlakozás egyik alapvető feltétele volt, hogy a tervezési és finanszírozási rendszert az EU szabályoknak megfelelően kell kialakítani, oly módon, hogy az megfeleljen az EU társfinanszírozást nyújtó strukturális és kohéziós alapok által megszabott követelményeknek is. Az akcióprogramok finanszírozásának főbb típusai a következők: Nemzetközi (EU) és hazai pályázati úton finanszírozott beruházások (LIFE programok; EU Strukturális alapok, Kohéziós Alap, Közösségi Kezdeményezések). Költségvetési beruházások. Állami célelőirányzatokból pályázati úton finanszírozott beruházások. Regionális és megyei pályázati úton finanszírozott beruházások. Gazdálkodó szervezetek által finanszírozott beruházások. Önkormányzatok által finanszírozott beruházások. Lakosság által finanszírozott beruházások. EU strukturális alapok: Az európai uniós tagsággal hazánk jogosult az EU Strukturális Alapjaiból származó fejlesztési forrás felhasználására. A források Nemzeti Fejlesztési Tervhez (NFT) kapcsolódó ágazati /regionális Operatív Programokon keresztül érhetők el. ERDF Európai Regionális Fejlesztési Alap ESF Európai Szociális Alap Készítette: CIKLUS KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Oldalszám: 65

74 EAGGF Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap, Orientációs Szekció Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT), régi nevén II. Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT): A II. Nemzeti Fejlesztési Tervben, a időszakra szólóan öt operatív programot hoztak létre, melyek a következők: Regionális Fejlesztési Operatív Program (ROP) Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program (HEFOP) Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) LIFE Program: A LIFE Program az Európai Unió pénzügyi eszköze a környezetvédelem finanszírozására. A LIFE III szakaszát a LIFE+ program váltotta fel 2007-től. Állami források: Ágazati források és célelőirányzatok Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Egészségügyi Minisztérium, Belügyminisztérium, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok, Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, stb. Környezetvédelmi Alap Célfeladatok Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat Vízügyi Alap Célfeladatok Vidékfejlesztési Célelőirányzat Útalap Fejlesztési Célelőirányzat Regionális és egyéb önkormányzati források regionális területfejlesztési előirányzatok Készítette: CIKLUS KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Oldalszám: 66

75 megyéhez decentralizált területfejlesztési források megyei környezetvédelmi keret kistérségi és önkormányzati források Privát források: lakosság civil szféra gazdálkodó 6.6. SZAKMAI PARTNEREK A fenntartható fejlődés és a környezetgazdálkodás alapvető feltétele a környezeti ügyek komplex kezelése. Ez az érdekeltek és az érintettek (államigazgatási- és egyéb szakmai szervek, önkormányzatok, civil szervezetek, stb.) széles körű együttműködése révén valósítható meg. A legfontosabb intézmények, szervezetek, amelyek az önkormányzatok környezetvédelmi munkájában partnerként megjelenhetnek: Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek; Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok; Nemzeti Park Igazgatóságok; Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalok; Növény- és Talajvédelmi Szolgálatok; Megyei Önkormányzatok; ÁNTSZ Megyei Intézetei; Földhivatalok; VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság; Kulturális Örökségvédelmi Hivatal; Országos Műemlékvédelmi Hivatal; Magyar Bányászati Hivatal; Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium; Gazdasági és Közlekedési Minisztérium; Készítette: CIKLUS KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Oldalszám: 67

76 Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium. Kecskemét és Térsége Többcélú Társaság Kecskemét Kisrégió ZÁRSZÓ Nyárlőrinc Község Önkormányzatának képviselő-testülete a helyi Környezetvédelmi Program elfogadásával azt a célt tűzte ki, hogy a környezetállapot-értékelésből kiindulva megteremtse a feltételeit a környezetminőség-romlás megállításának és belátható időn belül történő, érzékelhető javításának. A Program az önkormányzat felelősségi körébe tartozó területeken meghatározta, meghatározza a feladatokat és célokat, az ezek megvalósításához, eléréséhez szükséges eszközöket, forrásokat és az intézkedések ütemezését. A Program alapján az egyes területeken összehangolt rövid távú (éves) intézkedési tervek kidolgozása válik lehetővé, mely az egyes szakterületek szabályozása, fejlesztése során az erőforrások optimális felhasználását biztosítja. A környezetvédelem alakítása csak megfelelő környezet-politika és erre épülő környezetvédelmi stratégia alapján lehetséges. A tervezés a fokozatosság és a kiszámíthatóság gondolatát is magában foglalja, ami a környezethasználók, a társadalom és a környezetvédelem igazgatási feladatait ellátó szervek és Nyárlőrinc lakossága számára egyaránt nélkülözhetetlen. Kiskunmajsa, március MELLÉKLETEK: 1.sz. melléklet Megbízás 2.sz. melléklet Szómagyarázat 3.sz. melléklet Kecskeméti kistérség helyzetkép 4.sz. melléklet Nyárlőrinc Község településsoros adatai 5.sz. melléklet Emissziós adatok főbb szennyezőkről 6.sz. melléklet A kérdőív kiértékelése 7.sz. melléklet Térképek 8.sz. melléklet Irodalomjegyzék Készítette: CIKLUS KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Oldalszám: 68

77 01. számú melléklet Nyárlőrinc Község Környezetvédelmi Programja Megbízás (1 oldal)

78 MEGBÍZÁS NYÁRLŐRINC KÖZSÉG POLGÁRMESTERI HIVATALA (Székhely: 6032 Nyárlőrinc, Dózsa Gy. u. 34.) megbízza a CIKLUS Környezetvédelmi Betéti Társaság-ot (Röv. név: CIKLUS Bt; Székhely: 6120 Kiskunmajsa, Móra Ferenc u. 9/C.; Cg.: ; Adószám: ; Számlaszám: ) és annak képviselőjét, Dr. Kozma Huba Istvánné Bicskei Évát; (Anyja neve: Csányi Mária, személyigazolvány szám: EA, lakcím: 6120 Kiskunmajsa, Móra Ferenc u. 9/C.), hogy Nyárlőrinc Község Környezetvédelmi Programját készítse el A feladat ellátásához kapcsolódva a Megbízó nevében és helyében eljárjon az érintett helyi és regionális hatóságoknál, az érdekelt gazdasági szervezeteknél, intézményeknél (KTVF, ÁNTSZ, stb) Kelt: Kiskunmajsa, december Pap Sándor Nyárlőrinc Község Polgármestere

79 02. számú melléklet Nyárlőrinc Község Környezetvédelmi Programja Szómagyarázat (3 oldal)

80 02. számú melléklet Adventív faj: Behurcolt, idegenhonos faj. NYÁRLŐRINC KÖZSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA SZÓMAGYARÁZAT Allergén hatású anyag: Az élő szervezetek megszokottnál nagyobb mértékű immunrendszeri válaszát túlérzékenységi reakcióját kiváltó anyag. (Ilyen például a parlagfű virágpora is, mely a szénanátha okozója.) Biodiverzitás (biológiai sokféleség): Általánosságban az élővilág változatosságát jelenti. Megkülönböztetünk genetikai, faj- és élőhely-diverzitást. Defláció: A szél által végzett talajpusztító munka. Degradáció (ökológiai szempontból): Bizonyos természetes rendszerek (növénytársulás, biocönózis) állapotának valamilyen kritérium szerint leromlása. Erózió: Az esővíz, a szél és a jég pusztító munkája a föld felszínén. Eutrofizáció: A növényi tápanyagok (pl. nitrát, foszfát) feldúsulása a környezetben, mely algásodáshoz/hínárnövényzet elburjánzásához vezet. Extenzív mezőgazdaság: Olyan mezőgazdasági termelési forma, gazdálkodási rendszer, illetve terület és földhasználat, amelynek csekély a külső terhelése. A termelés alapvetően a természeti erőforrások fenntartható használatán alapszik. Meghatározó a környezet, az emberi készség és a tapasztalat. A növénytermesztésre a kemikáliák hiánya, vagy mérsékelt használata jellemző. A legeltető állattartás esetén a természetes fűhozammal összhangban van a számosállat sűrűsége. Externália: Egy gazdasági szereplő tevékenysége következtében felmerülő káros vagy előnyös, nem szántszándékkal okozott, hatás(ok), amely(ek) piaci ellentételezés nélkül befolyásolják egy másik gazdasági szereplő helyzetét. Génmanipuláció: Az a beavatkozás, melynek során egy organizmus genetikai anyagán laboratóriumban változást idéznek elő, egy vagy több gén vagy génrészlet bevitelével, eltávolításával vagy inaktiválásával. Gerinctelen makrofauna (makrogerinctelen élőlények): Olyan gerinctelen állatok, melyek szabad szemmel láthatók, élettartalmuk legalább néhány hónap és viszonylag szűk térben mozognak. Közülük a környezeti tényezőkre érzékeny fajok indikátorként használhatók. Intenzív mezőgazdaság: Ha alkalmaznak a művelt területen: hosszú hatású szintetikus anyagot, könnyen oldódó műtrágyát, szennyvíziszapot, kommunális hulladék komposztját, antibiotikumot, 1

81 02. számú melléklet NYÁRLŐRINC KÖZSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA SZÓMAGYARÁZAT hormonokat, géntechnológiát. Ha monokultúrát létesítenek, és ha az állatsűrűség 2 számosállat/ha feletti. Inváziós faj (özöngyom): Olyan, nem őshonos faj, amelynek elterjedési területe és populációmérete a számára megfelelő élőhelyeken adott területen az adott tér- és időskálán monoton módon növekszik. Karcinogén hatás, karcinogenitás: Valamely biológiai, kémiai, vagy fizikai ágens azon tulajdonsága, hogy képes tumor-képződést kiváltani, illetve annak gyakoriságát növelni. Mutagén hatás, mutagenitás: Valamely biológiai, kémiai, vagy fizikai ágens azon tulajdonsága, hogy képes mutációt kiváltani, illetve annak gyakoriságát a spontán mutációhoz képest növelni. Az élőlények genetikai anyagának (DNS-nek, egyes géneknek, kromoszómáknak, vagy az egész génállománynak) maradandó változását idézi elő. Ökológia: Az élőlények és a környezet (élő és élettelen) viszonyával, a közöttük végbemenő kölcsönhatásokkal, foglalkozó biológiai tudományág. Ökológiai folyosó: A természetes ökorendszer maradványai, komplex önfenntartó rendszer, mely biztosítja a flóra és a fauna terjedését, vándorlását biztosítja a természeti területek között. (Ezzel szemben a zöld folyósokat mesterségesen az ember alakítja ki. Például egy utat kísérő fasor-cserjesor, egy településen folyamatosan meglévő kert-rendszer stb. Az emberi tevékenység által létrehozott akadályok (barrierek) miatt a fajok vándorlásában, a génkicserélődésben, egyéb fajok elterjedésében a zöld folyósoknak is szerep jut. Ökoszisztéma: A természet azon része, ahol az élettelen környezet és a benne kialakuló növényés állattársulások kölcsönhatásából az élő és élettelen komponensek között folyamatos anyagcsere jön létre. PET palack: A műanyag palackok fő alapanyaga a hőre lágyuló poliészter vegyületek csoportjához tartozó polietilén-tereftalát (rövidítve PET). A PET a lineáris poliészterek csoportjába tartozik. Csomagolástechnikai szempontból a polietilén-tereftalátból készített fóliák és palackok jelentősek. Populáció: Az egy fajhoz tartozó, egy időben és egy helyen előforduló egyedek összessége. (Például a Kígyós-patak kárász állománya egy populációba tartozik.) Rehabilitáció: Rehabilitáció alatt a sérült, degradálódott, de az eredeti természeti rendszer alapelemeit, vázát még őrző élőhelyek és rendszereik helyreállítását értjük. 2

82 02. számú melléklet NYÁRLŐRINC KÖZSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA SZÓMAGYARÁZAT Rekonstrukció: A korábbi, helytelen beavatkozások miatt természeti rendszerétől megfosztott terület (pl. nyílt földfelszín) kedvező (természetközeli) irányba történő fejlesztése (pl. gyep- vagy erdőtelepítés tájhonos fajokkal). Szaprobionta rendszer: az édesvízi szervezetek beosztása azerint, hogy milyen mértékben tűrik el szennyező (korhadó, rothadó) anyagok jelenlétét, ill. hogy milyen mennyiségben van oldott szervesanyagokra szükségük életük fenntartásához Társulás: A populációk társulásokba szerveződnek. Egy társulás többféle növény- és állatpopulációból áll. Ezek a csoportosulások nem véletlenszerűek. Például egy láprétnek megvannak az ilyen élőhelyre jellemző és egymással kölcsönhatásban álló növény- és állatpopulációi. Vegetáció: Egy terület növénytakarója. Vízkeménység: A víz keménységét általában a német keménységi fokkal (NK ) jellemzik, ami egy mutatószám a szervezetünknek szükséges két fontos ásványi anyag: a kalcium és a magnézium vízben oldható sóinak mennyiségéről tájékoztat. (A magnézium és a kalcium mennyiségétől függően kemény és lágy vízről beszélhetünk.). A keménységet okozó kalcium és magnézium a föld mélyén oldódik az ivóvízbe, természetes, geológiai eredetű. 3

83 03. számú melléklet Nyárlőrinc Község Környezetvédelmi Programja Kecskeméti kistérség helyzetkép (7 oldal)

84 Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Kecskeméti kistérség Dél-Alföld Bács-Kiskun megye KECSKEMÉTI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP A kistérség települései A kistérség elhelyezkedése január

85 Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Kecskeméti kistérség # Településnév Fő # Településnév Fő # Településnév Fő # Településnév Fő 1 Ágasegyháza Jakabszállás Lajosmizse Tiszakécske Ballószög Kecskemét Lakitelek Tiszaug Felsőlajos Kerekegyháza Nyárlőrinc Városföld Fülöpháza Kunbaracs Orgovány Helvécia Ladánybene Szentkirály Főbb területi folyamatok az ezredfordulón A társadalmi-gazdasági fejlettség területi képe az 1990-es évek közepéről az ezredfordulóra alig módosult, de 2000 után egyes, a területi különbségekre ható folyamatok felerősödtek. A leggyorsabban fejlődő térség a főváros, valamint az azt övező agglomeráció, az ország központi térségének súlya tehát tovább nőtt. A gazdasági növekedés fontos színterei továbbá a Dunántúl északi és nyugati sávja, valamint a regionális gazdasági és tudásközpontként funkcionáló megyeszékhelyek (elsősorban Pécs, Szeged, Debrecen és Miskolc). A legfejletlenebb kistérségek nagyobb hányadának fejlődési üteme messze átlag alatti, a leszakadó térségek az északkeleti országrészben és a Dél-Dunántúlon koncentrálódnak. Az egy főre jutó GDP területi különbségeinek tekintetében 2002-höz képest 2003-ban kisebb mértékű kiegyenlítődés figyelhető meg, azonban ez nem befolyásolja a korábban is meglévő jelentős területi különbségeket. Akár csak a es időszakban, 2003-ban is Komárom-Esztergom, illetve Zala megye mutatta a legnagyobb felzárkózást, ahol a működő tőke befektetések is segítették a nagyobb gazdasági teljesítményt. Budapest kiugró növekedése 2003-ban valamelyest megtorpant. Az ipari termelés továbbra is rendkívül koncentrált, a termelés közel kétharmadát a Közép- Magyarország, a Közép- és Nyugat-Dunántúl régióiban állítják elő, ide összpontosulnak a külföldi tőkebefektetések is. A csökkenő nemzetgazdasági súlyú mezőgazdaság továbbra is jelentős szerepet játszik a kedvező agráradottságú déli országrész, és számottevő ipar híján a periferikus helyzetű, elmaradott, döntően aprófalvas kistérségek életében. A kedvező folyamatok ellenére a magyar turizmust továbbra is a nagy vendégforgalomhoz képest szerény gazdasági hozam jellemzi. A stagnáló külföldi vendégforgalom egyre nagyobb hányada irányul Budapestre (2004-ben 49%), míg a dinamikusabban bővülő belföldi turizmus növekvő arányban vidéki területeket részesít előnyben. A kedvezőtlen demográfiai folyamatok, a folytatódó népességfogyás eredményeként 2004 elejére a magyarországi lakosok száma 10 millió 116 ezerre csökkent. A természetes fogyást a főváros Pest megyén is túlnyúló agglomerációjában képes ellensúlyozni a bevándorlás annyira, hogy összességében nő a népességszám. Az elvándorlás leginkább Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megyék kistérségeit sújtja. A hazai munkaerőpiac változatlan jellemzője az egyszerre alacsony munkanélküliségi ráta, illetve alacsony szintű foglalkoztatottság, és hogy a területi különbségek a régiók, megyék, kistérségek és településkategóriák szintjén egyaránt nőttek. A munkanélküliek aránya a Dél- Dunántúl illetve Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék határmenti kistérségeiben két-háromszorosa az országos átlagnak végén a regisztrált munkanélküliek száma 48 ezerrel haladta meg a év végi értéket, arányuk a éves korú lakossághoz képest 5,1-ről 5,9 százalékra nőtt. A növekedés a Dél- Dunántúlon volt a legnagyobb, ahol már között is a legkedvezőtlenebbül alakult a munkanélküliség. A területi különbségek növekedését mutatja, hogy 2004-ben csakúgy, mint 1998 óta eltelt időszakban, Pest és Komárom-Esztergom megyék kistérségeiben csökkent leginkább a munkanélküliség höz képest 2004-re kis mértékben csökkent a jövedelemadót fizetők aránya (100 lakosból 42), az egy lakosra jutó jövedelmek 9 százalékkal nőttek. Átlagon felüli növekedés jellemezte az egyébként is kedvező helyzetű térségek közül Komárom-Esztergom és Pest megyéket.

86 Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Kecskeméti kistérség Ugyanakkor a korábbi évek kis mértékű területi kiegyenlítődése is folytatódott, mivel az alacsony jövedelmű, keleti határmenti megyékben átlagon felüli volt a növekedés. Az alacsony jövedelemszintű kistérségek másik csoportja (Dél-Dunántúl és Észak-Alföld) ugyanakkor a legkisebb mértékű felzárkózást mutatta. Az ország környezeti állapota az elmúlt években érezhetően javult, egyrészt az államilag is támogatott környezetvédelmi intézkedéseknek és az infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően, másrészt a szigorodó környezeti követelményrendszer hatásainak következtében, harmadrészt a tisztább termelési technológiák és rendszerek elterjedésének következményeként. A környezeti állapotot tekintve a leginkább terheltek a nagyvárosi központokkal és jelentős agglomerációval rendelkező térségek, ahol a közlekedési légszennyezés jelentős és a területhasználat intenzív. Még mindig problémásak a jelentős szennyezés-felhalmozó volt nehézipari, kitermelő-ipari és energetikai körzetek,(közép-dunántúli ipari tengely, a Dunántúl Duna menti területei, valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén iparvidékei). A jó környezetállapotú térségek összefüggően elsősorban Magyarország észak-keleti felében, és egyes határmenti területeken találhatók. E területek iparszerkezetében a kevésbé szennyező szakágazatoknak van túlsúlya, a közúti közlekedés negatív hatásai csekélyebbek, az intenzív mezőgazdasági termelés sem jellemző, országos és helyi jelentőségű védett természeti területekben nagyrészt igen gazdagok. A kommunális infrastruktúra területén a kilencvenes évek végére a települések vezetékes ivóvízzel történő ellátása teljes körűvé vált és megkezdődött a szennyvízcsatorna-hálózatok kiépítése re csupán egy kistérsége maradt az országnak (Bodrogközi), ahol továbbra sincs csatorna egyik településen sem. Mivel az alföldi kistérségek gázellátása a 1990-es évek elején, közepén megoldottá vált, 1998 és 2004 között a háztartási bekötések esetében a legnagyobb arányú fejlesztések a dunántúli kistérségekben (főként Győr-Moson-Sopron, illetve Zala megyékben) történtek. Mára csak a Dél-Dunántúlon és Észak-Borsodban maradtak bekötetlen települések. A települési szilárd hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma 2004-re meghaladta a 91%-ot, azaz 1998-hoz képest több mint 10%-kal emelkedett az ellátott lakások aránya, köszönhetően a korszerű hulladékgazdálkodási rendszerek elterjedésének és a települési és regionális hulladékgazdálkodás tervekkel is alátámasztott fejlesztésének. Az ország térszerkezetét alakító közlekedési hálózat főváros központú, sugaras jellege továbbra is megmaradt. Az elmúlt évek hálózatfejlesztései ezt nem voltak képesek oldani, ugyanakkor jelentősen felgyorsult (illetve részben már meg is valósult) a regionális központok bekapcsolása a gyorsforgalmi hálózatba (Miskolc, Debrecen, Nyíregyháza, Szeged). Impresszum: Kiadja a Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság (VÁTI) Címünk: Budapest Gellérthegy utca Felelős kiadó: Csanádi Ágnes Készült a Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) felhasználásával A kiadványban szereplő adatok forrása: KSH, APEH, OMMIK, HFH, MÁK, VÁTI. Az kiadványban szereplő adatokat januárban zártuk le.

87 Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Kecskeméti kistérség A kistérség bemutatása statisztikai adatokkal

88 Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Kecskeméti kistérség Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer db) 2004 Forrás: KSH TSTAR Kistérségi alapadatok Terület (km2) 1483 Lakónépesség (fő, dec. 31.) Területfejlesztési szempontból kedvezményezett térség (64/2004. Korm. rendelet szerint) Nem Típus szerint Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térség Nem Ipari szerkezetátalakítási térség Nem Vidékfejlesztési térség Nem Mérték szerint Hátrányos helyzetű Nem Leghátrányosabb helyzetű Nem Települések száma 18 Jogállás szerint Város 4 Község 14 Területfejlesztési szempontból kedvezményezett települések száma (7/2003. Korm. rendelet szerint) 5 Típus szerint Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott település 5 Országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott település 2 Leghátrányosabb kistérséghez nem tartozó leghátrányosabb helyzetű település 2

89 Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Kecskeméti kistérség Hazai és uniós támogatások adatai ( között megkötött szerződések) Hazai támogatások évben Cél kategória Projektek száma Támogatás (eft) Költség (eft) Gazdaságfejlesztés Humán infrastruktúra Műszaki infrastruktúra Emberi erőforrások fejlesztése Egyéb, nem besorolható Környezetvédelem, környezetvédelmi infrastruktúra Tervezés Települési életminőség Kulturális örökség védelme Összesen PHARE területfejlesztési célú támogatások évben Tipus Projektek száma Támogatás (eft) Költség (eft) Területfejlesztés Összesen Uniós támogatások évben Operatív program Projektek Támogatás Költség (eft) száma (eft) Gazdasági Versenyképesség OP Humán Erőforrás Fejlesztés OP Agrár és Vidékfejlesztés OP Környezetvédelmi és Infrastruktúra OP Regionális Fejlesztés OP Összesen PHARE projektek évben Pályázó neve Projekt célja (év) Megvalósítás helye Támogatás (eft) Költség (eft) Aranykor Idősek Otthona Termálgyűrű a Dél-alföldön - Ballószög (2002) Ballószög Bács-Kiskun Megyei Angol-Magyar Kisvállalkozási Alapítvány Innovációs központ létrehozása az inkubátorház bővítésével (2003) Kecskemét POLIOL Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaság PET flakon gyártási technológia fejlesztése (2003) Lakitelek KALFÉM Kft. Elektrosztatikus porszóró technológia fémipari megvalósítása (2002) Kerekegyháza MÉ-TA Kereskedelmi Kft. Ital-logisztikai rendszer fejlesztése (2002) Tiszakécske Szűcs Tünde Csusza-Csárda építése Kecskemét Hetényegyházán (2002) Kecskemét POLIEXT Csövek Kft. Műanyag újrahasznosító és feldolgozó kapacitások létesítése (2002) Kecskemét BETRONIX Kft. Logisztikai és elektromos fizetési központ Bács-Kiskun Megyében (2002) Kecskemét Magistratum?S Studió Bt. eee (electronic extra education) (2003) Kecskemét Bende Stáb Építőipari és Szolgáltató Kft. Építőipari kereskedőház és szerelőműhely létesítése (2002) Kecskemét NEXUS-ÉP Kft. Szolgáltató irodakomplexum kialakítása együttműködés keretében Kecskemét (2002) RADOZA Bt. Sütőipari technológia - és termékfejlesztés (2003) Kecskemét AUDITKER Kft. Minőségi permetezőgép kibocsátás, és gépszerviz megvalósítása Kecskemét (2002) Árva József, egyéni vállalkozó Faipari hulladék környezetkímélő feldolgozása (2002) Ladánybene BOTOND Bt. Foglalkoztatás- és piacbővítés közös szolgáltatáscsomaggal (2002) Kecskemét Baranyi Kft. Sütőipari termékbővítés és piacra juttatás együttműködéssel (2002) Ladánybene MAGISTRATUM STÚDIÓ Bt. Új multimédiás rendszerek a turisztika szolgálatában (2002) Kecskemét

90 Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Kecskeméti kistérség SASFORM Kft. Talajművelő eszközök kifejlesztése, gyártása, forgalmazása (2002) Kecskemét Tiszaparti TF kemping Termálgyűrű a Dél-alföldön - Tiszakécske (2002) Tiszakécske Kecskeméti Alumímium Rt. Beszállítói kooperációs ütemraktár kiépítése (2002) Kecskemét KRIOLIT Kft. Építési ütemraktár létrehozása (2002) Kecskemét Összesen ROP projektek évben Pályázó neve Projekt célja (év) Megvalósítás helye Támogatás (eft) Költség (eft) Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság j. út km sz. közötti szakasz burkolat megerősítése Helvécia (2005) Kecskeméti Főiskola Szakma, munka, karrier - A Kecskeméti Főiskola és a helyi szereplők Kecskemét együttműködésének erősítése (2005) Regionális Fejlesztés Operatív Program Irányító Hatósága Területfejlesztők Víkendje 2005 (2005) Lajosmizse Regionális Fejlesztés Operatív Program Irányító Hatósága Területfejlesztők Víkendje (2004) Lajosmizse Összesen

91 04. számú melléklet Nyárlőrinc Község Környezetvédelmi Programja Nyárlőrinc településsoros adatai (19 oldal)

92 04. számú melléklet NYÁRLŐRINC KÖZSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Nyárlőrinc településsoros adatai Mezőgazdaság: Adat típus név legfrisebb adat (Az adat típus nevére kattintva listázhatja az összes településre az adott értékeket) dátum értek Magántulajdon ha Állami tulajdon ha Magángazdaság db Egyéni gazdaság db Közös gazdaság (szövetkezet) db Állami gazdaság db Megvalósult melioráció ha Megvalósult és hasznosítható öntözött terület ha Nem hasznosítható öntözött terület ha Állattartó telepek db Szarvasmarha állatállomány db Juh állatállomány db Baromfi állatállomány db Tyúk állatállomány db Liba állatállomány db Kacsa állatállomány db Pulyka állatállomány db Sertés állatállomány db Ló állatállomány db Terménytároló m3 Hűtőtároló to Egyéb tároló db Malom db Konzervüzem db Savanyítóüzem db Szárítóüzem db Tejüzem db Egyéb feldolgozóüzem db Gépjavító telep, gépműhely db Egyéb üzemek db Betakarítógépek db Talajelőkészítő gépek db

93 04. számú melléklet NYÁRLŐRINC KÖZSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Vetőgép db Növényvédelmi gépek db Öntözőgépek db Trágyaszóró gépek db Erőgépek db Mezőgazdasági egyéni vállalkozók száma Szarvasmarha tenyésztő gazdaságok száma Nincs adatfő Nincs adatdb Sertés tenyésztő gazdaságok száma Nincs adatdb Ló tenyésztő gazdaságok száma Nincs adatdb Juh tenyésztő gazdaságok száma Nincs adatdb Baromfi tenyésztő gazdaságok száma Nincs adatdb Idegenforgalom: Adat típus név legfrisebb adat (Az adat típus nevére kattintva listázhatja az összes településre az adott értékeket) dátum értek Vendéglátóhelyek száma összesen db Éttermek, cukrászdák száma db Bár, borozó száma db Munkahelyi vendéglátóhelyek száma db Szállodák száma db Szállodák férőhelyeinek száma fő Panziók száma db Panziók férőhelyeinek száma fő Turistaszállások száma db Turistaszállások férőhelyeinek száma fő Ifjúsági szállók száma db Ifjúsági szállók férőhelyeinek száma fő Üdülőházak száma db Üdülőházak férőhelyeinek száma fő Kempingek száma db Kempingek férőhelyeinek száma fő Fizetővendéglátóhelyek száma db Fizetővendéglátók férőhelyeinek száma fő Falusi turizmus férőhelyeinek száma fő Tourinform irodák száma db Gyógyszállodák száma db

94 04. számú melléklet NYÁRLŐRINC KÖZSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Gyógyszállodák férőhelyeinek száma fő Összes kereskedelmi szálláshely szállásférőhelyeinek száma Magán-szállásadás férőhelyeinek száma Falusi szállásadás vendéglátóinak száma Magán szállásadás vendéglátóinak száma Külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken Külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma a falusi szállásadásban Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken Vendégéjszakák száma a magánszállásadásban Vendégéjszakák száma a falusi szállásadásban fő fő db db éj éj éj éj Közigazgatás, rendvédelem, közbiztonság: Adat típus név legfrisebb adat (Az adat típus nevére kattintva listázhatja az összes településre az adott értékeket) dátum értek Önkormányzat képviselőtestületének létszáma Önkormányzati állandó bizottságok száma fő db Kissebbségi önkormányzat Nincsszöveges leírás Helyi adók és mértékük nincs adatszöveges leírás APEH kirendeltség Nincsvan-nincs Munkaügyi kirendeltség Nincsvan-nincs Egészségbiztosítási kirendeltség Nincsvan-nincs Nyugdíjbiztosítási kirendeltség Nincsvan-nincs Rendőrőrs Nincsvan-nincs Rendőrségi körzeti megbízott Vanvan-nincs Legközelebbi tűzoltóság Kecskeméttelepülés Tűzoltóság van-nincs Tűzoltóság járműállománya db Hivatásos polgárvédelmi szerv db Polgárvédelmi szervezet Vanvan-nincs

95 04. számú melléklet NYÁRLŐRINC KÖZSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Illetékes bíróság helye Kecskeméttelepülés Illetékes ügyészség helye Kecskeméttelepülés Illetékes cégbíróság helye Kecskeméttelepülés Illetékes földhivatal helye Kecskeméttelepülés Bűnügyi felderítés százalékos megoszlása % Ismertté vált bűnügyek száma db Egyéni ügyvédek száma db Társas irodák száma Nincs adatdb Sport: Adat típus név legfrisebb adat (Az adat típus nevére kattintva listázhatja az összes településre az adott értékeket) dátum értek Sportlétesítmények száma db Labdarúgó pálya lelátóval db Labdarúgó pálya lelátó nélkül db Sportterem lelátóval db Sportterem lelátó nélkül db Nyitott uszoda lelátóval db Nyitott uszoda db Fedett uszoda lelátóval db Fedett uszoda db Sportegyesületek száma db Diáksport egyesületek száma db Iskolai sportkörök száma db Kultúra, közművelődés: Adat típus név legfrisebb adat (Az adat típus nevére kattintva listázhatja az összes településre az adott értékeket) dátum értek Műemlékek megnevezése Közművelődési intézmény megnevezése Árpád-kori romtemplom,- romkertszöveges leírás Nyárlőrinci Művelődési Házszöveges leírás Könyvtárak száma db Könyvtári egységek száma db Múzeumok száma db Színházak száma db Mozik száma db

96 04. számú melléklet NYÁRLŐRINC KÖZSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Mozi férőhelyek száma fő Kutatóintézetek megnevezése szöveges leírás Helyi folyóiratok száma db Helyi napilapok száma db Helyi hetilapok száma db Önkormányzati lap megjelenési gyakorisága havontaszöveges leírás Templomok száma db Lelkipásztorok, papok száma fő Oktatás: Adat típus név legfrisebb adat (Az adat típus nevére kattintva listázhatja az összes településre az adott értékeket) dátum értek Óvodák száma db Óvodai férőhelyek száma fő Óvodás gyermek fő Óvodapedagógusok száma fő Dajkák száma fő Óvodák fenntartóinak megnevezése Önkormányzatszöveges leírás Általános iskolák száma db Osztálytermek száma db Tornaterem, tornaszoba száma db Osztályok száma db Napközis csoportok száma db Tanári képesítésű pedagógusok száma Tanítói képesítésű pedagógusok száma 11fő fő Pedagógusok száma fő Nem pedagógus végzettségű oktató fő Általános iskolai tanulók száma fő 1-4 évfolyamos tanulók száma fő 5-8 évfolyamos tanulók száma fő Első évfolyamos tanulók száma fő Utolsó évfolyamos tanulók száma fő Napközisek száma fő Szakmunkásképző iskolák száma db Szakmunkásképző osztályok száma összesen db

97 04. számú melléklet NYÁRLŐRINC KÖZSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Osztályok száma db Tantermek száma db Pedagógusok száma fő Tanulók száma fő Szakmunkás-tanulók száma szakmai ágazatonként Szakmunkásvizsgát tettek száma szakmánként fő fő Szakközépiskolák száma db Osztálytermek száma db Pedagógusok száma fő Tanulók száma fő Szakközépiskolai tanulók száma képzési formánként fő Gimnáziumok száma db Osztálytermek száma db Pedagógusok száma fő Tanulók száma fő Kollégiumok száma db Kollégiumi tanulók száma fő Felsőfokú oktatási intézmények száma Felvehető hallgatói létszám/ karonként 0db fő Szakirányok száma db Szakirányok megnevezése szöveges leírás Másoddiplomás képzések száma db Másoddiplomás képzések megnevezése Nappali tagozatos középiskolai tanulók száma Nappali tagozatos szakiskolai és speciális szakiskolai tanulók száma Középiskolai felnőttoktatásban érettségi vizsgát tett tanulók száma az előző tanévben szöveges leírás fő fő fő Egészségügy: Adat típus név legfrisebb adat (Az adat típus nevére kattintva listázhatja az összes településre az adott értékeket) dátum értek Orvosi körzetek száma db Háziorvosok száma fő

98 04. számú melléklet NYÁRLŐRINC KÖZSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Háziorvosok heti rendelési ideje óra Házi gyermekorvosok száma fő Házi gyermekorvosok heti rendelési ideje óra Körzeti védőnők száma fő Szakorvosi ellátások száma db Szakorvosi ellátások megnevezése fogászatszöveges leírás Szakorvosi rendelőkben dolgozó orvosok száma fő Magánorvosi rendelők száma db Magánorvosi rendelőkben dolgozó orvosok száma fő Magánfogorvosi rendelők száma db Magánfogorvosi rendelőkben dolgozó orvosok száma fő Munkahelyi rendelők száma db Munkahelyi rendelőkben dolgozó orvosok száma db Iskolaorvosi rendelők száma db Iskolaorvosi rendelőkben dolgozó orvosok száma A háziorvosi ellátásban a rendelésen megjelentek száma fő fő Összes működő kórházi ágyak száma db Szociális ellátás: Adat típus név legfrisebb adat (Az adat típus nevére kattintva listázhatja az összes településre az adott értékeket) dátum értek Veszélyeztetett gyermekek száma fő Átmeneti és tartós nevelésbevett gyermekek száma Közcélúmunkával foglalkoztatottak száma Önkormányzati segélyben részesülők száma fő fő fő Bölcsődék száma db Bölcsődék férőhelyeinek száma db Bölcsődei gondozók száma fő Legközelebbi mentőállomás Kecskemétszöveges leírás Mentőállomások száma sb Mentőállomásokon működő db

99 04. számú melléklet NYÁRLŐRINC KÖZSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA gépjárművek száma Házi szociális gondozónők száma fő Idősek napközi otthonainak száma db Idősek napközi otthonai férőhelyeinek száma db Hajléktalanok szállásainak száma db Hajléktalanok szálláshelyei férőhelyeinek száma db Idősek otthonainak száma db Idősek otthonai férőhelyeinek száma db Családgondozók száma fő Családsegítő szolgálatok száma db Rendszeres szociális segélyben részesülők száma Regisztrált munkanélküliek száma 180 napon túl, nő Regisztrált munkanélküliek száma 180 napon túl, férfi Az időskorúak otthonaiban a gondozottak száma fő fő fő fő Gyógyszertárak száma db Társadalom: Adat típus név legfrisebb adat (Az adat típus nevére kattintva listázhatja az összes településre az adott értékeket) dátum értek Állandó népesség fő Lakónépesség fő Belterületi lakónépesség fő Egyéb belterület lakónépesség Nincs adatfö Külterületi lakónépesség Nincs adatfő Születések száma fő Halálozások száma fő Természetes szaporodás fő Házasságkötések száma db Válások száma db Bevándorlás fő Elvándorlás fő Vándorlási különbözet fő 0-2 évesek fő 3-5 évesek fő

100 04. számú melléklet NYÁRLŐRINC KÖZSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 6-13 évesek fő 14 évesek fő évesek fő évesek fő 60-X évesek fő Férfi (állandó népesség) fő Nő (állandó népesség) fő Családok száma db Egy szülős családok száma db 0 gyermekes családok Nincs adatdb 1 gyermekes családok db 2 gyermekes családok db 3 vagy több gyerekes családok db Etnikai csoportok megnevezése Romaszöveges leírás Roma etnikai csoportba tartozók száma Német etnikai csoportba tartozók száma Szlovák etnikai csoportba tartozók száma Etnikai csoportokba tartozók száma összesen fő fő fő fő Háztartások száma db Eltartottak száma fő 10-x éves általános iskola első évfolyamát sem végezte el 15-x éves legalább általános iskola 8 évfolyamát elvégezte fő fő 18-x éves középiskolát végzett fő 25-x éves egyetemet vagy főiskolát végzettek száma fő Bűnesetek száma db Szolgáltatás jellegű ágazatban dolgozók száma Mezőgazdasági jellegű ágazatban dolgozók száma Iparjellegű ágazatban dolgozók száma fő fő 351fő Munkanélküliek száma fő Munkanélküli férfiak száma fő Munkanélküli nők száma fő Munkanélküli pályakezdők száma fő

101 04. számú melléklet NYÁRLŐRINC KÖZSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Tartósan munkanélküliek száma fő Munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesülők száma fő Napi beingázók száma fő Napi elingázók száma fő Kereskedelem: Adat típus név legfrisebb adat (Az adat típus nevére kattintva listázhatja az összes településre az adott értékeket) dátum értek Helyi piacnapok gyakorisága nap/hét Helyi piac alapterülete m2 Országos vásárnapok száma db/év Kiskereskedelmi üzletek száma (jármű- járműalkatrész-üzlet, üzemanyagtöltő nélkül) db Gépjármű szaküzletek száma db Gépjármű-alkatrész szaküzletek száma Motorkerékpár, -alkatrész üzletek száma Élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletek db db db Iparcikk jellegű üzletek db Zöldség-gyümölcsszaküzlet db Hús-, húskészítmény- baromfiszaküzlet db Hal- és halkészítmény szaküzlet db Kenyér-, pékáru- és édességszaküzlet Alkoholtartalmú és egyéb italok szaküzlete db db Dohányáruszaküzlet db Illatszer-kiskereskedelem db Textil szaküzlet db Ruházati szaküzlet db Cipő-, bőráru szaküzlet db Bútor-, lakberendezési szaküzlet db Elektromos háztartási gépek és készülékek szaküzlete db Vasáru-, festék-, üveg- szaküzlet db Könyv, újság- és papíráru-szaküzlet db

102 04. számú melléklet NYÁRLŐRINC KÖZSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Használtcikk szaküzlet db Gazdaság: Adat típus név legfrisebb adat (Az adat típus nevére kattintva listázhatja az összes településre az adott értékeket) dátum értek Működő jogi személyiség nélküli vállalkozások száma Működő társas vállalkozások száma összesen Működő mezőgazdasági szövetkezetek száma db db db Összes adófizető száma db Foglalkoztatottak száma Nincs adatfő Összes belföldi jövedelem Nincs adatft Összes jövedelem főállásból Nincs adatft Összes jövedelem társas vállalkozásból Összes jövedelem egyéni vállalkozásból Összes jövedelem mezőgazdasági kistermelésből Munkaviszonyból származó jövedelem Mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem Személygépkocsik száma az év végén Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok száma Természetes személyek tulajdonában lévő ingatlanok száma Egyéb tulajdonban lévő ingatlanok száma Nincs adatft Nincs adatft Nincs adatft Nincs adatft Nincs adatft 747db db db db Állami tulajdonban lévő földterület ha Önkormányzati tulajdonban lévő földterület ha Egyházi tulajdonban lévő földterület ha Vállalkozások tulajdonában lévő földterület ha Magántulajdonban lévő földterület ha Vállalat összesen db Jogi személyiségű gazdasági társaság db Ebből: korlátolt felelősségű társaság db Részvénytársaság db

103 04. számú melléklet NYÁRLŐRINC KÖZSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Szövetkezet db Egyéb jogi személyiségű szervezet db Betéti társaság db Egyéni vállalkozás db 0 és ismeretlen főt foglalkoztató gazdasági szervezet 1-9 főt foglalkoztató gazdasági szervezet főt foglalkoztató gazdasági szervezet főt foglalkoztató gazdasági szervezet főt foglalkoztató gazdasági szervezet 250 és több főt foglalkoztató gazdasági szervezet Mezőgazdaság, vadgazdaság, erdőgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-,gőz-,vízellátás db db db db db db db db Építőipar db Kereskedelem, javítás db Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás db Szállítás, raktározás, posta, távközlés db Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás db Mezőgazdaság db Szolgáltatás db Ipar db Lakáshelyzet: Adat típus név legfrisebb adat (Az adat típus nevére kattintva listázhatja az összes településre az adott értékeket) dátum értek Lakóépületek száma db Külterületi lakóingatlanok száma db Földszintes épületek száma db 1 emeletes épületek száma db 2-3 emeletes épületek száma db 4-10 emeletes épületek száma db 11-x emeletes épületek száma db Lakások száma db

104 04. számú melléklet NYÁRLŐRINC KÖZSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 1919-ig épített lakások száma db között épített lakások száma között épített lakások száma között épített lakások száma között épített lakások száma között épített lakások száma között épített lakások száma db db db db db db Egyszobás lakások száma Nincs adatdb Kétszobás lakások száma Nincs adatdb Háromszobás lakások száma Nincs adatdb Négy, vagy több szobás lakások száma Nincs adatdb Lakások átlagos alapterülete m2 Lakások összes alapterülete m2 Természetes személyek tulajdonában lévő lakások száma Önkormányzat tulajdonában lévő lakások száma Egyéb tulajdonban lévő lakások száma Nincs adatdb Nincs adatdb db Lakatlan lakások száma Nincs adatdb Hálózati gázzal ellátott lakások száma Palackos gázzal ellátott lakások száma Központos fűtéssel ellátott lakások száma 60 %db Nincs adatdb Nincs adatdb Fürdőszobával ellátott lakások száma %db Vízöblítéses WC-vel ellátott lakások száma %db Közlekedés: Adat típus név legfrisebb adat (Az adat típus nevére kattintva listázhatja az összes településre az adott értékeket) dátum értek Távolság Kecskeméttől közúton km Távolság Budapesttől közúton km Távolság Kecskeméttől vasúton km Távolság Budapesttől vasúton km

105 04. számú melléklet NYÁRLŐRINC KÖZSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Kecskemét megközelítésének időtartama közúton perc Budapest megközelítésének időtartama közúton Kecskemét megközelítésének időtartama vasúton Budapest megközelítésének időtartama vasúton Településen áthaladó helyközi buszjáratok száma (munkanapokon) Településen áthaladó vasútjáratok száma (munkanapokon) Távolsági autóbusz megállóhelyek száma óra, perc perc óra, perc db db db Helyi autóbusz-viszonylatok száma db Helyi autóbusz-viszonylatok hossza km Személyszállító taxik száma db Teherszállító taxik száma db Taxiállomások száma db Infrastruktúra: Adat típus név legfrisebb adat (Az adat típus nevére kattintva listázhatja az összes településre az adott értékeket) dátum értek Települést érintő közutak száma db Települést érintő közutak hossza ,1km Autópálya, autóút hossza km I. rendű utak hossza ,5km II. rendű utak hossza ,8km III. rendű utak hossza ,5km IV. rendű utak hossza km Egyéb utak hossza ,1km Önkormányzati kezelésben lévő utak hossza ,8km Földutak hossza a belterületen ,6km Belterületi kerékpárutak hossza km Külterületi kerékpárutak hossza km Járdák hossza km Vasútvonal hossza km Keskenyvágányú vasútvonal hossza km Iparvágány hossza ,8km

106 04. számú melléklet NYÁRLŐRINC KÖZSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Közüzemi főnyomó és elosztó vízcsőhálózat hossza ,9km Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakás db Közkifolyók száma db Szolgáltatott víz m3 Háztartásoknak szolgáltatott víz m3 Szennyvízcsatorna hálózat hossza km Felszín alatti zárt csapadékcsatorna km Szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások száma Szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya db % Elvezetett szennyvíz m3 Háztartásoktól elvezetett szennyvíz m3 Zárt tárolóba vezető házi csatornával rendelkező lakások Szikkasztóba vezető házi csatornával rendelkező lakások Egyéb helyre vezető házi csatornával rendelkező lakások Kisfeszültségű villamosenergia hálózat hossza Kisfeszültségű földkábel hálózatok hossza db db db km km Transzformátor állomások száma db Középfeszültségű hálózatok hossza km Ipari áram igénybevételi lehetősége % Közvilágítási földkábel hálózatok hossza km Közvilágítási lámpatestek száma db Áramfogyasztók száma db Háztartási áramfogyasztók száma db Szolgáltatott villamosenergia Kwh Háztartásoknak szolgáltatott villamosenergia Kwh Vezetékes gázcsőhálózat hossza ,6km Gázfogyasztók szám db Háztartási fogyasztók száma db Értékesített gáz m3 Háztartásoknak értékesített gáz m3 PB gáz-cseretelepek száma db

107 04. számú melléklet NYÁRLŐRINC KÖZSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Távfűtésbe bekapcsolt lakások száma db Melegvíz-hálózatba bekapcsolt lakások száma db Távfűtő-hálózat hossza km Távbeszélő fővonalak száma db Lakásfővonal db Közületi fővonal db Nyilvános telefonállomások száma db ISDN vonalak száma db Kábeltelevízió előfizetések száma db Kábeltelevízióba bekapcsolt lakások száma db Helyi rádió megnevezése szöveges leírás Helyi rádió hatósugara km Helyi rádió heti adásideje óra Helyi televízió megnevezése szöveges leírás Helyi televízió hatósugara km Helyi televízió heti adásideje óra Helyi tüzép-telepek száma db Helyi üzemanyagtöltő állomások száma Gáz-üzemanyagtöltő állomások száma db Rendszeresen tisztított közterület m2 Géppel tisztított közterület m2 Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakás 0db db Hulladékgyűjtés gyakorisága alkalom/hét Hulladékgyűjtés eszköze gyűjtőedényzeteszköz Elszállított hulladék t1000m3 Ártalmatlanított hulladék m3 Lerakóhely befogadóképessége m3 Lerakóhely kihasználtsága % Rendszeres lomtalanítás gyakorisága alkalom/év Kéményseprés gyakorisága alkalom/év Állati dögök kezelésének módja konténeres elszállításszöveges leírás Postahivatalok száma db Posta nyitvatartása szöveges leírás Pénzintézetek száma db Pénzintézeti fiókok száma db

108 04. számú melléklet NYÁRLŐRINC KÖZSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Bankkártya-használati helyek (ATM) száma db Bankkártya-elfogadóhelyek (üzletek, stb.) száma db Biztosító-intézetek száma db Biztosító-intézetek fiókjainak száma db Földhasználat: Adat típus név legfrisebb adat (Az adat típus nevére kattintva listázhatja az összes településre az adott értékeket) dátum értek Termőterület ha Termőterület aranykorona értéke Ak Erdő ha Nádas ha Halastó ha Mezőgazdasági terület ha Mezőgazdasági terület aranykorona értéke Ak Szántó ha Szántó aranykorona értéke Ak Kert ha Gyümölcsös ha Szőlő ha Gyep ha Öntözőrendszerrel ellátott terület ha Rendszeresen öntözött terület ha Öntözésre felhasznált víz mennyisége m3/év Rét, legelő nagysága ha Területhasználat, épített környezet: Adat típus név legfrisebb adat (Az adat típus nevére kattintva listázhatja az összes településre az adott értékeket) dátum értek Külterület ,1ha Település területe ha Belterület ,9ha Művelés alól kivett terület nincs adat ha Beépített terület ha

109 04. számú melléklet NYÁRLŐRINC KÖZSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Lakóterület ha Ipari, kereskedelmi terület ha Zöldterület ,5ha Temető területe ,5ha Temető telítettsége % Sportterület ha Üdülési, idegenforgalmi célú terület ha Természetvédelmi terület ha Helyi védettségű terület ha Földrajz, település-földrajz: Adat típus név legfrisebb adat (Az adat típus nevére kattintva listázhatja az összes településre az adott értékeket) dátum értek Legközelebbi meteorológiai állomás helye Kecskemét település Napfényes órák száma óra/év Átlagos csapadékmennyiség mm/év Átlagos középhőmérséklet ,5 C fok Levegő szennyezettsége nincs adat kg/év Legjellemzőbb szennyeződés szálló por szöveges leírás Legerősebb szennyezőforrás homokos talaj szöveges leírás Átlagos szélsebesség ,7 km/óra Erdőtalaj % Mezőségi talaj n.a. % Réti talaj n.a. % Láptalaj n.a. % Szikes talaj n.a. % Homokos talaj % Erodált terület n.a. % Deflációs terület n.a. % Föld aranykorona értéke Ak Felszíni vízfolyások száma db Folyók, patakok megnevezése nincsszöveges leírás Folyók, patakok hossza m Természetes tavak megnevezése nincsszöveges leírás Természetes tavak területe m2 Mesterséges tavak megnevezése Záportározó szöveges leírás

110 04. számú melléklet NYÁRLŐRINC KÖZSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Mesterséges tavak területe m2 Ivóvíz forrás megnevezése rétegvízforrásszöveges leírás Ivóvíz forrás hozama l/sec Talajvízszint magassága ,566m Iparivíz forrás megnevezése Záportározószöveges leírás Iparivíz nyerhető mennyisége x 1000m3/nap Víztározó megnevezése hidroglóbuszszöveges leírás Ivóvíz minősége II.osztálybesorolás Ivóvíz szennyezettsége Naszöveges leírás Termálvíz kutak száma db Termálvíz kutak készlete lezárvam3 Termálvíz kutak hozama m3/perc Termálvíz hőfoka nincscfok Termálvíz összetétele nincs adatszöveges leírás Védett állatok megnevezése, állománya Védett növények megnevezése, területe nincs adatszöveges leírás nincs adatszöveges leírás Rombolt területek nagysága ha Belvízzel veszélyeztetett terület ha Árvízzel veszélyeztetett terület ha Legközelebbi szén-lelőhely Bicsketelepülés Legközelebbi kőolaj-lelőhely Zsanatelepülés Legközelebbi földgáz-lelőhely Nincs adattelepülés Nyárlőrinc honlapjáról adatok: Település neve: Nyárlőrinc Település típusa: Község Település földrajzi elhelyezkedése: Bács-Kiskun megye A település lakosságának száma: 2419 fő A lakosság korcsoport és nemek szerinti megoszlása: Férfi Nő Összesen 0-3 éves

111 04. számú melléklet NYÁRLŐRINC KÖZSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 4-6 éves éves éves éves éves év felett Bel- és külterületi lakóépületek száma: 995 db Belterületi lakóépületek száma: 758 db. Közműves ivóvízellátás: belterületen teljesen kiépített Gázellátás: belterületen teljesen kiépített Telefonos hálózat kiépítése: belterületen teljesen kiépített ISDN vonalak száma: 26 db. Kábeltelevízióhoz csatlakozott lakások száma: 166 db. Egészségügyi intézmények: 2 háziorvosi szolgálat (ebből egy vállalkozó háziorvos), 1 fogorvosi szolgálat (vállalkozó fogorvos), Védőnői szolgálat Iskolák: 1 Óvodák: 1 Művelődési intézmények: 1 Művelődési Ház

112

113 05. számú melléklet Nyárlőrinc Község Környezetvédelmi Programja Emissziós adatok főbb szennyezőkről (2 oldal)

114 05. számú melléklet Emissziós adatok főbb szennyezőkről Maspex Olympos Kft. Nyárlőrinc, Fő u év Szennyező anyag azonosító Szennyező anyag Kibocsátott éves mennyiség (kg/év) 2 Szén-monoxid (CO) 193, Nitrogén oxidok (NO x ) 1060, év Szennyező anyag azonosító Szennyező anyag Kibocsátott éves mennyiség (kg/év) 2 Szén-monoxid (CO) 12, Nitrogén oxidok (NO x ) 846,1412 Szikrai Építő- és Faipari Kft. Nyárlőrinc, II. körzet év Szennyező anyag azonosító Szennyező anyag Kibocsátott éves mennyiség (kg/év) 7 Szilárd 422, év Szennyező anyag azonosító Szennyező anyag Kibocsátott éves mennyiség (kg/év) 7 Szilárd 569, év Szennyező anyag azonosító Szennyező anyag Kibocsátott éves mennyiség (kg/év) 7 Szilárd 512,8466 Szikrai Borászati Kft. Nyárlőrinc, II. ker év Szennyező anyag azonosító Szennyező anyag Kibocsátott éves mennyiség (kg/év) 2 Szén-monoxid (CO) 504,252 3 Nitrogén oxidok (NO x ) 2561, év Szennyező anyag azonosító Szennyező anyag Kibocsátott éves mennyiség (kg/év) 2 Szén-monoxid (CO) 465, Nitrogén oxidok (NO x ) év Szennyező anyag azonosító Szennyező anyag Kibocsátott éves mennyiség (kg/év) 2 Szén-monoxid (CO) 438, Nitrogén oxidok (NO x ) 2401,2017

115 05. számú melléklet év Szennyező anyag azonosító Szennyező anyag Kibocsátott éves mennyiség (kg/év) 2 Szén-monoxid (CO) 175, Nitrogén oxidok (NO x ) 959, év Szennyező anyag azonosító Szennyező anyag Kibocsátott éves mennyiség (kg/év) 2 Szén-monoxid (CO) 102, Nitrogén oxidok (NO x ) 318, év Szennyező anyag azonosító Szennyező anyag Kibocsátott éves mennyiség (kg/év) 2 Szén-monoxid (CO) 19, Nitrogén oxidok (NO x ) 358,6928

116

117 06. számú melléklet Nyárlőrinc Község Környezetvédelmi Programja A kérdőív kiértékelése (9 oldal)

118 06. számú melléklet A kérdőív kiértékelése A településen a megkérdezettek között alig 1,5 % volt az elutasítás aránya, összesen hat fő nem akart választ adni. Mindez azt mutatja, hogy a lakosokat érdekelte a közvélemény kutatás, várják már a szennyvízcsatorna kiépítését. 1 A csatornázással kapcsolatban mi érdekli elsősorban? a költségek 214 b előkertet érintő építési munkálatok 22 c munkálatok kezdési időpontja 137 d közlekedési korlátozások 11 A csatornázással kapcsolatban mi érdekli elsősorban? munkálatok kezdési időpontja 36% előkertet érintő építési munkálatok 6% közlekedési korlátozások 3% költségek 55% költségek előkertet érintő építési munkálatok munkálatok kezdési időpontja közlekedési korlátozások 2 Tudja-e, hogy a beruházás milyen anyagi terhet jelent családja számára? a igen 142 b nem 242

119 06. számú melléklet Tudja-e, hogy milyen anyagi terhet jelent? igen 37% nem 63% igen nem 3 Tudja-e, hogy a beruházás legnagyobb mértékben milyen támogatással valósul meg? a Európai Uniós 331 b kormány 17 c önkormányzati 36 Milyen támogatással valósul meg? kormány 4% önkormányzati 9% Európai Uniós 87% Európai Uniós kormány önkormányzati 4 Mi jut eszébe az Erópai Unióról? a támogatások 272 b választás 44 c semmi 40 d beruházó 28

120 06. számú melléklet Mi jut eszébe az Európai Unióról? választás 11% semmi 10% beruházó 7% támogatások 72% támogatások választás semmi beruházó 5 Fontos -e az Ön számára a környezetvédelem? Figyel-e rá tudatosan? a igen 280 b nem 25 c estenként 79 Fontos a környezetvédelem? estenként 21% nem 7% igen 72% igen nem estenként 6 Milyennek ítéli meg a környezete állapotát? (legrosszabb az 1-e, a legjobb az 5-ös) Nyárlőrinc a 1-es 8 b 2-es 28 c 3-as 181 d 4-es 148 e 5-ös 19

121 06. számú melléklet Nyárlőrinc környezete 4-es 39% 5-ös 5% 1-es 2% 2-es 7% 3-as 47% 1-es 2-es 3-as 4-es 5-ös Bács-Kiskun Megye a 1-es 6 b 2-es 55 c 3-as 224 d 4-es 90 e 5-ös 9 Bács-Kiskun Megye környezete 4-es 23% 5-ös 2% 1-es 2% 2-es 14% 1-es 2-es 3-as 59% 3-as 4-es 5-ös Magyarország a 1-es 31 b 2-es 93 c 3-as 204 d 4-es 45 e 5-ös 11

122 06. számú melléklet Magyarország környezete 4-es 12% 5-ös 3% 1-es 8% 2-es 24% 1-es 3-as 53% 2-es 3-as 4-es 5-ös 7 Aggódik-e a környezeti problémák miatt? a nagyon 137 b meglehetősen 109 c közepesen 87 d kicsit 35 e nem 16 Aggódik-e a környezeti problémák miatt? közepesen 23% kicsit 9% nem 4% meglehetősen 28% nagyon 36% nagyon meglehetősen közepesen kicsit nem 8 Hallott-e arról, hogy az utcájában kiépítik a szennyvízhálózatot? a igen 155 b nem 229

123 06. számú melléklet Hallott a szennyvízcsatorna kiépítéséről? nem 60% igen 40% igen nem 9 Tudja-e mikor kezdődnek a munkálatok? a igen 7 b nem 377 Tudja mikor kezdődnek a munkálatok? igen 2% nem 98% igen nem 10 Mennyire elégedett az eddig kapott tájékoztatással? (a legrosszabb az 1-es, a legjobb az 5-ös) a 1-es 59 b 2-es 102 c 3-as 166 d 4-es 49 e 5-ös 8

124 06. számú melléklet Mennyire elégedett a tájékoztatással? 4-es 13% 5-ös 2% 1-es 15% 3-as 43% 2-es 27% 1-es 2-es 3-as 4-es 5-ös 11 Hogyan szeretne értesülni a friss információkról? a szórólap 134 b helyi újság 174 c internet 18 d lakossági fórum 58 Hogyan szeretne tájékoztatást kapni? internet 5% lakossági fórum 15% helyi újság 45% szórólap 35% szórólap helyi újság internet lakossági fórum 12 Rá kíván csatlakozni a szennyvízcsatorna- hálózatra? a igen 183 b valószínűleg igen 140 c nem 28 d valószínűleg nem 33

125 06. számú melléklet Rá kíván csatlakozni a szennyvíz-hálózatra? nem 7% valószínűleg igen 36% valószínűleg nem 9% igen 48% igen valószínűleg igen nem valószínűleg nem 13 Ismeri-e a bekötést követően fizetendő szennyvíz havi díjának összegét? a igen 55 b nem 329 Tudja mennyi lesz a szennyvíz havi díja? igen 14% nem 86% igen nem 14 A várható díj magasabb lesz mint az eddigi? a biztosan magasabb 158 b valószínűleg magasabb 165 c ugyanakkora 44 d valószínűleg kevesebb 14 e biztosan kevesebb 3

126 06. számú melléklet A várható díj magasabb lesz? ugyanakkora 11% valószínűleg magasabb 43% valószínűleg kevesebb 4% biztosan kevesebb 1% biztosan magasabb 41% biztosan magasabb valószínűleg magasabb ugyanakkora valószínűleg kevesebb biztosan kevesebb 15 A beruházás miért fontos az ön számára? a kényelmesebbé teszi a mindennapjait 125 b csökkenhet a szennyvíre kiadott költsége 23 c hozzájárul környezete megóvásához 236 A beruházás miért fontos önnek? hozzájárul környezete megóvásához 61% kényelmesebbé teszi a mindennapjait 33% csökkenhet a szennyvíre kiadott költsége 6% kényelmesebbé teszi a mindennapjait csökkenhet a szennyvíre kiadott költsége hozzájárul környezete megóvásához

127 07. számú melléklet Nyárlőrinc Község Környezetvédelmi Programja Térképek (3 oldal) 7.1. sz. melléklet Településrendezési terv belterületi térkép 7.2. sz. melléklet Településrendezési terv külterületi térkép 7.3. sz. melléklet Környezetszennyező források

128

129

130

131 08. számú melléklet Nyárlőrinc Község Környezetvédelmi Programja Irodalomjegyzék

132 08. számú melléklet Nyarlőrinc Község Hulladékgazdálkodási terv Nyárlőrinc község településrendezési terv Szalárdy Orsolya OTDK dolgozat, SZTE TTIK Ökológiai tanszék Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Adatok hazánk környezeti állapotáról 2005 Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Nemzeti Környezetvédelmi Program