a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségen Dr. Háfra István

Átírás

1

2 Készült: a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségen Igazgató: Dr. Háfra István Az értékelést készítette: Dr. Beregi László Hollanday Andrea Dr. Nagy Tibor Ócsai András Petráss András Szekeresné Majzik Ibolya Széll Gábor Szerkesztette: Hollanday Andrea Informatikai háttér: Juhász József Légrádi Attila Tartalomjegyzék

3 Bevezetés... 4 Légszennyezés... 7 Légszennyező anyagok kibocsátása Mérőhálózat Zajterhelés Mezőgazdasági zajkibocsátás Ipari zajkibocsátás Közlekedési zajok Közúti közlekedés Vasúti közlekedés Repülési zaj Egyéb zajok Vizek védelme Vízellátás Szennyvíztisztítás, szennyvízelvezetés Kibocsátott szennyvíz- szennyezőanyag mennyiségek A szennyvízkibocsátás megoszlása befogadónként Felszíni vizeink minősége Meteorológiai adatok értékelése Betározott vízmennyiség a vízgyűjtőn Vízhozamok a Tisza folyón Vízfolyásaink vízminősége A Tisza folyó vízminősége A Zagyva folyó vízminősége Belvízcsatornák vízminősége A Tisza-tó vízminősége Holtágak vízminősége Talajállapot A felszín alatti vizek állapota A talajvizek környezeti állapota A rétegvizek környezeti állapota A termálvizek állapota A felszín alatti vízbázisok védettsége Hulladékgazdálkodás...78 Alapadatok Hulladékok keletkezése, kezelése Veszélyes és nem veszélyes nem települési hulladékok Veszélyes hulladékok Nem veszélyes hulladékok Nem veszélyes települési hulladékok Kiemelt hulladékáramok Összegzés

4 Természet- és Tájvédelem A Duna-Ipoly Nemzeti Park illetékességi területünkre eső területének ismertetése, jellemzése A Kiskunsági Nemzeti Park illetékességi területünkre eső területének ismertetése, jellemzése A Körös-Maros Nemzeti Park illetékességi területünkre eső területeinek ismertetése, jellemzése A Bükki Nemzeti Park illetékességi területünkre eső területének ismertetése, jellemzése109 A Hortobágyi Nemzeti Park illetékességi területünkre eső területeinek ismertetése, jellemzése A Tisza-tó

5 BEVEZETÉS Jelen dokumentáció a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2006 évben rendelkezésre álló adatait tartalmazza, illetve dolgozza fel. Az 1995 évi LIII. tv. A környezet védelmének általános szabályairól 12. (3) pontja alapján ezen adatok nyilvánosak, bárki számára hozzáférhetőek. A dokumentációban szereplő táblázatok, térképek felhasználása a Felügyelőség hozzájárulását igényli. Felügyelőségünk jelenleg érvényben lévő illetékességi területét a 29/2004. (XII.25.) KvVM rendelet határozza meg, mely 7492 km 2 -re terjed ki 4 megyét érintve. Jász-Nagykun-Szolnok megyei részterületünk 76, Pest megyei részterületünk 16, Heves megyei részterületünk 11 települést foglal magába. Továbbra is felügyeletünk alá esik Tiszaug község, mely időközben Bács-Kiskun megyéhez csatlakozott. A megyei szintű adatok felhasználását Jász-Nagykun- Szolnok megye esetében sem tudjuk alkalmazni, mert 3 település - Jászárokszállás, Jászágó és Jászdózsa - más felügyelőség illetékességi területéhez tartozik. A 4 megyéből 18 város és 86 község, összesen 104 település tartozik Felügyelőségünkhöz. Felügyeletünk alatt áll a Tisza 187 km-e, valamint 13 holtága, a Zagyva 88 km-nyi vízfolyása és 7 holtága, továbbá a Tisza tó teljes, 127 km 2 -es vízfelülete. Felügyelőségünk illetékességi területének környezetállapotát a 276/2005. (XII. 20.) Kormány rendeletben megfogalmazott hatósági és szakhatósági feladatainkból következően az alábbi szakterületekre bontva jellemezzük és értékeljük: LÉGSZENNYEZÉS ZAJTERHELÉS VIZEK VÉDELME HULLADÉKGAZDÁLKODÁS TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM 4

6 5

7 LÉGSZENNYEZÉS 6

8 LÉGSZENNYEZÉS A levegőbe kerülő szennyező anyagok környezeti hatásainak megítéléséhez elengedhetetlenül fontos az élettani hatások ismerete (1-6. táblázat). 1. táblázat A kén-oxid élettani és ökológiai hatásai Vegyjel és leírás Forrásai Élettani hatásai Leginkább veszélyeztetett csoportok Egészségügyi határérték Veszélyességi fokozat Hatásai az ökoszisztémára Hatása a látási viszonyokra Kén-dioxid, SO 2 A SO 2 színtelen, vízben oldékony, jellemzően szúrós szagú gáz, vízzel egyesülve kénessavat, kénsavat képez. Molekulatömege: 64,07 A SO 2 leginkább a kéntartalmú tüzelőanyagok elégetéséből származik, mint a szén és az olaj (pl. házi széntüzelés ill. dízelmotorok). A SO 2 kikerülhet ipari technológiákból is, ilyen pl. a műtrágyagyártás, az alumínium ipar és az acélgyártás. Természetes forrásból a geotermikus folyamatoknál is kikerülhet a levegőbe. A SO 2 belélegezve emberre és állatra egyaránt ártalmas. A nedves légúti nyálkahártyához adszorbeálódva, savas kémhatása folytán izgató hatású. A véráramba jutva a hemoglobint szulf-hemoglobinná alakítja, gátolja az oxigénfelvételt. Tiszta levegőn a vérkép helyreáll. Heveny hatása során irritálja az orr-, toroknyálkahártyát és a tüdőt, köhögést, váladékképződést és asztmás rohamokat okozhat. A szabad légköri koncentrációk mellett ezek nem fordulnak elő. Krónikus esetben a SO 2 légzőszervi betegségeket, pl. hörghurutot (bronchitist) okozhat. Gyermekek, légúti betegségben, különösen az asztmában szenvedő gyermekek, felnőttek és idősek. 1 órás periódusban 250 mg/m 3, 24 órás átlaga 125 µg/m 3, éves átlag: 50 µg/m 3 III. veszélyes A SO 2 kénessavat, kénsavat képez a levegő páratartalmával, amely károsítja az élővilágot. A savas esők fő alkotórésze, mely károsítja a fákat és teljes erdőket is elpusztíthat. A zuzmófélék bio-indikátorként mutatják a SO 2 jelenlétét, mert a jelenlétében nem fejlődnek. A SO 2 másodlagos formában szulfáttá alakul, ami ködöt okozhat, rontva a látási viszonyokat. A redukáló típusú (főleg télen előforduló) füstköd fő alkotórésze. 7

9 2. táblázat A szén-monoxid élettani és ökológiai hatásai Vegyjel és leírás Forrásai Élettani hatásai Különösen veszélyeztetett csoportok Egészségügyi határérték Veszélyességi fokozat Szén-monoxid, CO A CO színtelen, szagtalan, vízben kevéssé oldódó gáz. Szobahőmérsékleten nehezen oxidálódik. Molekulatömege: 28,01 A CO természetes forrásai: vulkánok, erdő- és bozóttüzek, élőlények anyagcseréje. Emberi tevékenységből: fosszilis tüzelőanyagok tökéletlen égésénél, erőművekből, gépjármű közlekedésből, lakossági fűtésből. A kohászatból, kőolajiparból, vegyipari és szilikátipari technológiákból ugyancsak jelentős mennyiség származik. A dohányfüst és beltéri gáztüzelés szintén jelentős CO forrás. A CO emberre, állatra egyaránt rendkívül mérgező. Belélegezve két fő támadáspontja van. Ez egyik a véráramban lévő hemoglobin molekula, melyhez kapcsolódva kiszorítja onnan az oxigént. A hemoglobin szén-monoxid hemoglobinná alakul, ami az idegrendszer és a szívizom oxigén hiányát okozza. A másik támadáspont az agykéreg alatti központjai. A heveny mérgezés tünetei: fejfájás, nehéz légzés, szívműködési zavarok, súlyos esetben eszméletvesztés, légzésbénulás. A túlélő betegeknél gyakori a lassan gyógyuló idegi károsodás. Heveny mérgezés szabad légköri körülmények mellett nem fordul elő. Idült hatások tünetei: fejfájás, szédülés, álmatlanság, szívtáji fájdalmak, idegrendszeri tünetek, a szívinfarktus gyakoriságának növekedése. Dohányosok vérében a szén-monoxid hemoglobin tartalom tartósan nagyobb. Tiszta levegőben a szén-monoxid kiürül a szervezetből. Szennyezett levegőben dolgozók, idős emberek, terhes nők magzatai. 1 órás időszakban mg/m 3, 8 órás átlag: 5000 µg/m 3, éves átlag: 3000 µg/m 3 II. fokozottan veszélyes 8

10 3. táblázat A nitrogén-oxid élettani és ökológiai hatásai Leírás Forrásai Élettani hatásai Különösen veszélyeztetett csoportok Egészségügyi határérték Veszélyességi fokozat Hatása az ökoszisztémára Hatása az építményekre Hatása a látási viszonyokra Nitrogén-dioxid, NO 2 Az NO 2 vöröses-barna, szúrós szagú, savas kémhatású gáz. Nagyon reakcióképes, erősen oxidáló, korrozív hatású. A levegőnél nehezebb, vízben rosszul oldódik. Molekulatömege: 46,01 A NO 2 általában nem közvetlenül kerül a levegőbe, hanem nitrogén-oxid (NO) és egyéb nitrogén-oxidok (NO x ) más anyagokkal történő légköri reakciói során alakul ki. A természetből vulkanikus tevékenység, villámlások és jelentős mennyiségben a talajbaktériumok révén kerül a légkörbe. A NO 2 főleg a fosszilis tüzelőanyagok (szén, földgáz, kőolaj) elégetéséből származik, különösen a járművekben használt üzemanyagból. A városokban kibocsátott NO 2 80%-át adják a gépkocsik. A földgáztüzelésből, főleg a téli időszakban, ugyancsak NO és NO 2 származik. Ipari források: a salétromsavgyártás, hegesztés, kőolaj-finomítás, fémek gyártási folyamatai, robbanóanyagok használata, és az élelmiszeripar. A nitrogén-oxidok állatra és emberre egyaránt mérgezőek. Az NO 2 hatásmechanizmusa kettős. Egyrészt a nedves légúti nyálkahártyához kapcsolódva salétromos- ill. salétrom-savvá alakul, és helyileg károsítja a szövetet. Másrészt felszívódva a véráramba jut, ahol a hemoglobin molekulát methemoglobinná oxidálja, így az nem képes oxigént szállítani a szervekhez Heveny mérgezés tünetei: kötő- és nyálkahártya izgalom, köhögési, hányási inger, fejfájás, szédülés. A tünetek 1-2 órán belül lezajlanak, majd több órás tünetmentes időszak után kifejlődik a tüdővizenyő és a tüdőgyulladás. Szabad légköri körülmények között heveny mérgezés nem fordul elő. Huzamos hatás tünetei: az NO 2 csökkenti a tüdő ellenálló képességét a fertőzésekkel szemben, súlyosbítja az asztmás betegségeket, gyakori légúti megbetegedéshez, idővel pedig a tüdőfunkció gyengüléséhez, vérkép elváltozásokhoz vezethet. Kisgyermekek, asztmás betegek (a gyerekek különösen), a vérkeringési rendszer és a légzőszervek betegségeiben szenvedők. 100 mg/m 3 1 órás, 85 mg/m 3 24 órás és 40 µg/m 3 éves átlag II. fokozottan veszélyes A NO 2 toxikus hatású a növényekre, 120 mg/m 3 koncentráció felett már rövid idő alatt is csökkenti fejlődésüket. Amennyiben a NO 2 és az O 3 egyszerre van jelen, a hatásfokozott mértékű. A kén-dioxiddal együtt részt vesz a savas esők okozásában. A NO 2 nedvesség jelenlétében savas kémhatású, ezért a fémeket és az építőanyagokat erősen korrodálja. A NO 2 szekunder részecskéket, nitrátokat alkot, amelyek ködöt képezhetnek, rontva a látási viszonyokat. A NO 2 és más nitrogén-oxidok fő alkotórészei a barnás színű, fotokémiai. (nyári) füstködnek. 9

11 4. táblázat A ülepedő por élettani és ökológiai hatásai Rövidítések, jellemzés Forrásai Élettani hatásai Leginkább veszélyeztetett csoportok Egészségügyi határérték PM 10 TSPM Veszélyességi fokozat Hatása az ökoszisztémára Hatása a látási viszonyokra TSPM - összes lebegő portartalom PM mikron átmérőnél kisebb részecskék PM 2,5-2,5 mikronnál kisebb részecskék A levegőben a szálló por-részecskék mérete széles tartományban mozog. A mérések során a TSPM, a PM 10 és a PM 2.5 tömegét vizsgálják. Az egészségre a 10 mikronnál kisebb (10 µm) méretű por jelent nagyobb veszélyt, mert lejut a mélyebb légutakba. A por toxikus anyagokat is tartalmazhat, ez esetben megítélésük a toxikus anyag szerint történik. Itt a nem toxikus porokat tárgyaljuk. A TSPM részben természetes forrásokból, pl. talajerózióból, vulkáni tevékenységből, erdőtüzekből származik. Emberi tevékenység során főbb forrásai a szén, olaj, fa, hulladék eltüzelése, a közúti közlekedés, poros utak, és ipari technológiák, mint bányászat, cementgyártás, kohászat. A kisebb szemcsék természetes forrása a tengeri légtömegekkel érkező só, a növényi pollenek, baktériumok. A 2,5 mikronnál kisebb részecskék az atmoszféra kémiai reakcióiból is származhatnak. A porrészecskék ingerlik, esetleg sértik a szem kötőhártyáját, a felső légutak nyálkahártyáját. A 10 mikronnál nagyobb porrészecskéket a légutak csillószőrös hámja kiszűri, a kisebbek lejutnak a tüdőhólyagokba. A tüdőelváltozást befolyásolja a belélegzett por mennyisége, fizikai tulajdonságai és kémiai összetétele. A por belégzése a légzőszervi betegek (asztma, bronchitis) állapotát súlyosbítja, csökkenti a tüdő ellenálló képességét a fertőzésekkel, toxikus anyagokkal szemben. A porrészecskék toxikus anyagokat (pl. fémeket, karcinogén, mutagén anyagokat), valamint baktériumokat, vírusokat, gombákat adszorbeálnak, és elősegítik bejutásukat a szervezetbe. Az egyik legkárosabb porforrás az aktív és passzív dohányzás. Csecsemők, légúti és keringési megbetegedésben szenvedők, idős korúak, aktív és passzív dohányosok. Nem toxikus porok: 24 órás: 50 mg/m 3, éves átlag 40 mg/m3 1 órás: 200 µg/m 3, 24 órás: 100 µg/m 3, éves átlag: 50 µg/m 3 III. veszélyes A porrészecskék a növények leveleire lerakódva gátolják a fotoszintézist, elzárják a légcsere nyílásokat (sztómákat). A növények ezért fejlődésükben visszamaradnak. Termesztett növények leveleire, termésére rakódva értéktelenné, felhasználhatatlanná teszik azokat. A finom por rontja a látási viszonyokat, megtöri ill. elnyeli a fényt. Forgalmas utakon a füst tömeges baleseteket is okozott. 5. táblázat A benzol élettani és ökológiai hatásai Vegyjel és leírás Forrásai Benzol, C 6 H 6 Gyűrűs szén-hidrogén. Normál környezeti hőmérsékleten a benzol folyékony, de könnyen párolog, szaga jellegzetes. Molekulatömege: 78,11 Legnagyobb forrását a benzinüzemű járművek belsőégésű motorjai jelentik. A motorbenzin benzoltartalma jelenleg kb. 2 %. Forgalmas utak, üzemanyagtöltő állomások, olajfinomítók, vegyi üzemek környezetében mérhetők nagyobb koncentrációk. 10

12 Élettani hatásai Egészségügyi határérték Veszélyességi fokozat A szervezet lipidekben gazdag szöveteiben (idegrendszer, csontvelő, mellékvese, zsírszövet) halmozódik fel. Heveny hatás légköri levegőben nem fordul elő. Krónikus mérgezésben vérképzőszervi elváltozások, fehérvérűség, nyirokszervi daganatok fejlődhetnek ki, rákkeltő hatású. Gyakorlatilag nem állapítható meg olyan szintje, amelynél nincs egészségügyi kockázat. 24 órás átlag: 40 mg/m 3, éves átlag: 5 mg/m 3 I. különösen veszélyes 6. táblázat A ózon élettani és ökológiai hatásai Vegyjel és leírás Forrásai Egészségügyi hatásai Leginkább veszélyeztetett csoportok Egészségügyi határérték Veszélyességi fokozat Hatása az ökoszisztémára Hatása az épületekre Hatása a látási viszonyokra Veszélyeztetett területek Ózon, O 3 Az O 3 színtelen, vízben oldódó, erősen oxidáló hatású gáz. A spontán lebomlás felezési ideje 3 nap. Molekulatömege: 48,0 Az O 3 két szinten van jelen a légkörben. Az atmoszféra felső rétegeiben természetes úton képződik, a tengerszint feletti 25 és 50 km közötti tartományban. Ez a sztratoszférikus ózonpajzs szűri meg a Napból érkező, élővilágra veszélyes ultraibolya (UV) sugárzást. Mint légszennyező anyag. a földfelszín közelében, nagyrészt antropogén hatások következtében, fotokémiai folyamatok során keletkezik O 3. Képződésében un. prekurzor, primér anyagok (NO x, CO, illékony szerves anyagok, más szerves vegyületek,) játszanak szerepet, a reakciókhoz az energiát az intenzív napsugárzás adja. Ezért az O 3 koncentrációja nyáron nagyobb. A primer szennyező anyagok a kipufogó gázokból, más égési folyamatokból, oldószerek ipari alkalmazásából és felületkezelési technológiákból kerülnek a levegőbe. Az O 3 a fotokémiai (oxidáló) füstköd jellemző anyaga. Az O 3 erősen mérgező az állatvilágra és az emberi egészségre. Rövid expozíciós idő alatt is irritálja a szemet, az orr- és toroknyálkahártyát, köhögést és fejfájást okoz. Krónikus hatás esetén hozzájárul az asztma kialakulásához és csökkenti a tüdőkapacitást. Asztmások, tüdőbetegek és szívbetegek. Azok a személyek, akik gyakran végeznek fizikai munkát szabadban. Idős korúak. A 8 órás átlag nem lehet magasabb, mint 110 mg/m 3, I. különösen veszélyes Az O 3 és más fotokémiai típusú szennyező anyagok erősen toxikusak a növényekre. Befolyásolják a fotoszintézist, a növények légzési folyamatait, csökkentik a növekedésüket és a reprodukáló képességüket. Az ózonnak baktérium ölő hatása van, ami a természetes ökoszisztémákban káros. Az ózon nagy koncentrációban korrodálja a fémeket, építőanyagokat, gumit, műanyagokat. Az atmoszférában lezajló fotokémiai reakciókban vesz részt, ezek szilárd részecskéket hoznak létre, mint a szulfátok, nitrátok és szerves részecske maradványok. Ezek szórják a fényt, ami rontja a látási viszonyokat. Az O 3 kialakulása a prekurzorokból időt vesz igénybe, ezért a kibocsátó forrásoktól (városoktól) távolabb is adódnak magas koncentrációk. Ismeretes azonban, hogy jelentős O 3 koncentrációk mérhetők kiterjedt fenyvesek területén is, ami természetes forrásokra utal. 11

13 Légszennyező anyagok kibocsátása A KÖTI-KTVF területén 678 légszennyező telephelyet jelentettek be az üzemeltetők. Területünkön több mint 2300 légszennyező pontforrás üzemel ben a 2004-ről benyújtott légszennyezés mértéke (LM) jelentések száma 586. A kibocsátott szennyező anyagok mennyiségét településenként foglalja össze a 7. táblázat. 7. táblázat Légszennyező telephelyek és pontforrások a KÖTI-KTVF területén Település Telephely Pont-forrás SO 2 CO NO x SZI- LÁRD SZERVES OLDÓ- SZEREK EGYÉB db db kg/év ezer t/év Abádszalók Abony Albertirsa Átány Berekfürdő Besenyszög Cegléd Ceglédbercel Cibakháza Csataszög Csemő Csépa Cserkeszőlő Dánszentmiklós Doba Erdőtelek Fegyvernek Heves Hevesvezekény Hunyadfalva Jánoshida Jászalsószentgyörgy Jászapáti Jászberény Jászboldogháza Jászfelsőszentgyörgy Jászfényszaru Jászivány Jászjákóhalma Jászkarajenő Jászkisér Jászladány Jászszentandrás Jásztelek Karcag Kenderes Kengyel Kétpó Kisköre CO2 12

14 Település Telephely Pont-forrás SO 2 CO NO x SZI- LÁRD SZERVES OLDÓ- SZEREK EGYÉB CO2 db db kg/év ezer t/év Kisújszállás Kocsér Kömlő Köröstetétlen Kőtelek Kuncsorba Kunhegyes Kunmadaras Kunszentmárton Martfű Mesterszállás Mezőhék Mezőtúr Mikebuda Nagyiván Nagykőrös Nagykörű Öcsöd Örményes Pély Pilis Pusztamonostor Rákóczifalva Rákócziújfalu Sarud Szajol Szászberek Szelevény Szolnok Tápiószőlős Tarnaszentmiklós Tenk Tiszabő Tiszabura Tiszaderzs Tiszaföldvár Tiszafüred Tiszagyenda Tiszaigar Tiszainoka Tiszajenő Tiszakürt Tiszanána Tiszaörs Tiszapüspöki Tiszaroff Tiszasas Tiszasüly

15 Település Telephely Pont-forrás SO 2 CO NO x SZI- LÁRD SZERVES OLDÓ- SZEREK EGYÉB CO2 db db kg/év ezer t/év Tiszaszentimre Tiszatenyő Tiszaug Tiszavárkony Tomajmonostora Tószeg Törökszentmiklós Törtel Túrkeve Újszász Újszilvás Vezseny Zagyvarékas ÖSSZESEN Megj.: A 0 értékek azt jelentik, hogy a településen nem üzemel légszennyező pontforrás, vagy nem érkezett a felügyelőségre éves jelentés (LM). A táblázat adatai nagyrészt a telephelyek jogszabály által előírt méréseiből, kisebb részt hatósági ellenőrző mérésekből származnak. A jelentős légszennyezők többnyire mérések alapján közlik éves légszennyezési adataikat. Az emissziós adatok nem tartalmazzák a lakossági eredetű légszennyezést, valamint a közlekedési kibocsátásokat. Ez utóbbi szennyezők, valamint a pontforrások szennyezésének együttes hatását a környezeti levegő minőségének ellenőrzésével követhetjük nyomon. A légszennyező telephelyek közel fele továbbra is Szolnok, Jászberény, Martfű, Törökszentmiklós és Cegléd térségében található. Ugyanezen városokban a bejelentésre kötelezett légszennyező pontforrások a KÖTI-KTVF területén lévő összes pontforrás közel 60 %-a. (Ld. térképmellékletek.) Koncentrált légszennyező tevékenység van Martfűn. Itt a mindössze 22 bejelentett telephelyen összesen 214 légszennyező pontforrást üzemeltetnek, olyanokat, mint pl. a Növényolajgyár erőmű kéménye. Területünkön a légszennyező pontforrások több mint 90%-a 20 m, vagy annál alacsonyabb magasságban bocsát ki szennyező anyagokat, ami arra enged következtetni, hogy a lakossági légszennyezéssel és a közlekedéssel együtt elsősorban lokálisan befolyásolják egy adott település levegőkörnyezeti állapotát. (1. ábra) 14

16 Pontforrások száma az adott magassági kategóriában (db) A KÖTI-KTVF területén üzemelő légszennyező pontforrások magasság szerinti gyakorisága MAGASSÁG (méter) 1. ábra Magasabb források üzemelnek a szolnoki déli iparterületen, Martfűn és főleg a régi téglagyárakban. Országos összehasonlításban régiónk a kibocsátásokat tekintve kissé szennyezettnek tekinthető, kivéve a porterhelést, ami jelentős mértékűnek mondható. (2-4. ábra) 2. ábra 1 1 Adatok hazánk környezeti állapotáról, KvVM, 15

17 3. ábra 2 4. ábra 3 A térképek jól illusztrálják, hogy az uralkodó szélirányok elsősorban a Szolnoktól Délre lévő térség felé szállítják a légszennyező anyagokat. 2 Adatok hazánk környezeti állapotáról, KvVM, 3 Adatok hazánk környezeti állapotáról, KvVM, 16

18 Mérőhálózat 2005-ben illetékességi területünkön immissziós mérőhálózatot Szolnokon, Jászberényben és Cegléden működtetett a Felügyelőség. Összesen 9 mérőállomáson folyamatos mintavétellel, de szakaszos feldolgozással mérjük a kén-dioxid, nitrogén-dioxid és az ülepedő por koncentrációkat (8. táblázat). Az értékelést az alábbi szempontok alapján végeztük. Szennyezett: a szennyező anyag koncentrációja a levegőminőségi határértéket a mérési időszak 10%-ánál, por esetében 30%-ánál hosszabb időtartamban meghaladja. Mérsékelten szennyezett: a szennyező anyag koncentrációja a levegőminőségi határértéket a mérési időszak 10%-ánál rövidebb, por esetében % közötti időtartamban meghaladja. Megfelelő: határérték túllépés a mérési időszakban nem volt, por esetében pedig 10 % alatt volt az előfordulás gyakorisága. A pornál enyhébb megítélést alkalmaztunk a jelentős talajeredetű por szennyezettség miatt. 8. táblázat A évek légszennyezettsége az ún. RIV mérések alapján Kén-dioxid (SO 2 ) Cegléd Jászberény Szolnok Határérték µg/m téli nyári téli nyári téli nyári téli nyári téli Nitrogén-dioxid Cegléd Jászberény Szolnok Határérték (NO 2 ) µg/m téli nyári téli nyári téli nyári téli nyári téli Ülepedő por átlagok Cegléd Jászberény Szolnok Határérték (g/m 2 30 nap) g/m 2 30 nap 2001.téli nyári téli nyári téli nyári téli nyári téli

19 A kén-dioxid és a nitrogén-dioxid koncentrációk féléves átlagai messze alatta maradtak az éves határértékeknek (kén-dioxidra 50, nitrogén-dioxidra 50 µg/m 3, ülepedő porra 16 g/m 2 hónap) január óta működik Szolnokon az Ady Endre úton az immissziómérő konténer a KÖTI- KVF üzemeltetésében. A monitor állomás folyamatosan regisztrálja a belváros NO, NO 2, NO x és szálló por szennyezettségét a meteorológiai paraméterek (szélsebesség, szélirány, páratartalom, légnyomás, globális sugárzás, hőmérséklet) mellett. Az Országos Légszennyezettség-mérő Hálózat (OLM) az alábbi szempontok szerint értékeli a levegő minőségét a folyamatos monitorvizsgálatok alapján. 4 E kritériumok alapján összefoglalva az alábbiakat állapíthatjuk meg a szolnoki belvárosi levegő minőségéről kiváló jó megfelelő szennyezett erősen szennyezett órás átlag * Kén-dioxid 24 órás átlag (µg/m3) éves átlag órás átlag * Nitrogén-dioxid 24 órás átlag (µg/m3) éves átlag * Nitrogén-oxidok órás átlag (mint NO2) 24 órás átlag (µg/m3) éves átlag Szén-monoxid (µg/m3) órás átlag órás átlag** éves átlag órás átlag Ózon 24 órás átlag** (µg/m3) éves átlag*** Szálló por órás átlag (PM10) 24 órás átlag * (µg/m3) éves átlag * Egyéb komponens esetén a határérték %-ában (%) * A határértékek mellett figyelembe vesszük a tűréshatárt is, ezért évenként változik az értéke. ** Napi 8 órás mozgó átlagkoncentrációk maximuma. *** 8 órás futó átlag napi maximumainak átlaga, egy naptári éven belül. A táblázatban nem szereplő szennyező komponensek esetén az utolsó sorban megadott százalékok alapján kell meghatározni az index-számokhoz rendelendő koncentráció intervallumokat. A levegőminőség a kén-dioxid mérések alapján 2005-ben kiváló volt (5. ábra) 4 KvVM OLM, 18

20 60 A kén-dioxid szenny ezettség év es menete 50 SO 2 (ug/m 3 ) /01/ /01/ /01/ /02/ /02/ /03/ /03/ /04/ /04/ /05/ /05/ /06/ /06/ /07/ /07/ /07/ /08/ /08/ /09/ /09/ /10/ /10/ /11/ /11/ /12/ /12/ /12/31 5. ábra A kén-dioxid szennyezettség alakulása Szolnok belvárosában, 2005-ben az 1 órás átlagra vonatkozóan, határérték: 250 µg/m 3 A nitrogén-oxidok tekintetében az év nagy részében kiváló, időnként jó és megfelelő, ami elsősorban a közlekedési eredetre hívja fel a figyelmet, de nem elhanyagolható a fűtés (elsősorban a gázfűtés) ilyen jellegű szennyezése sem, amit jól jeleznek a fűtési idényekben előforduló magasabb értékek (6. ábra). A nitrogén-dioxid szenny ezettség év es menete NO 2 (ug/m 3 ) /01/ /01/ /01/ /02/ /02/ /03/ /03/ /04/ /04/ /05/ /05/ /06/ /06/ /07/ /07/ /07/ /08/ /08/ /09/ /09/ /10/ /10/ /11/ /11/ /12/ /12/ /12/31 6. ábra A nitrogén-dioxid szennyezettség alakulása Szolnok belvárosában, 2005-ben az 1 órás átlagra vonatkozóan, határérték: 100 µg/m 3 A szén-monoxid mérések alapján a levegő minősége 2005-ben kiválónak mondható (7. ábra). 19

21 10 A szén-monoxid szenny ezettség év es menete 8 CO (ug/m 3 ) /01/ /01/ /01/ /02/ /02/ /03/ /03/ /04/ /04/ /05/ /05/ /06/ /06/ /07/ /07/ /07/ /08/ /08/ /09/ /09/ /10/ /10/ /11/ /11/ /12/ /12/ /12/31 7. ábra A szén-monoxid szennyezettség alakulása Szolnok belvárosában, 2005-ben az 1 órás átlagra vonatkozóan, határérték: 10 mg/m 3 A levegő ózon tartalmát figyelembe véve a belváros levegője tavasszal és nyáron csak megfelelőnek mondható (8. ábra). 120 A talajközeli ózon szenny ezettség év es menete a 8 órás mozgó átlagok alapján (határérték 110 ug/m3) 100 O 3 (ug/m 3 ) /01/ /01/ /01/ /02/ /02/ /03/ /03/ /04/ /04/ /05/ /05/ /06/ /06/ /07/ /07/ /07/ /08/ /08/ /09/ /09/ /10/ /10/ /11/ /11/ /12/ /12/ /12/31 8. ábra A talajközeli ózon szennyezettség alakulása Szolnok belvárosában, 2005-ben az ún. 8 órás mozgó átlagra vonatkozóan, határérték: 110 µg/m 3 A szálló por vizsgálatok azt mutatják, hogy a belváros levegőminősége nem ritkán szennyezett, néha erősen szennyezett, különösen az év végi, év eleji ún. inverziós légköri viszonyok mellett, amikor csekély a függőleges keveredés, hígulás mértéke (9. ábra). 20

22 160 A szálló por PM10 f rakció év es menete a napi átlagkoncentráció alapján POR (ug/m 3 ) /01/ /01/ /01/ /02/ /02/ /03/ /03/ /04/ /04/ /05/ /05/ /06/ /06/ /07/ /07/ /07/ /08/ /08/ /09/ /09/ /10/ /10/ /11/ /11/ /12/ /12/ /12/31 9. ábra A szálló por szennyezettség alakulása Szolnok belvárosában, 2005-ben a 24 órás átlagokra vonatkozóan, határérték 50 µg/m 3 A közlekedés légszennyező hatását mutatja az ún. BTEX anyagok (benzol, toluol, etil-benzol, xilolok) mennyiségének éves menete (10. ábra). A lev egő aromás szénhidrogén, ún. BTEX (Benzol, Toluol, Etil-benzol, Xilolok) szenny ezettségének év es menete 20 BTXE /01/ /01/ /01/ /02/ /02/ /03/ /03/ /04/ /04/ /05/ /05/ /06/ /06/ /07/ /07/ /07/ /08/ /08/ /09/ /09/ /10/ /10/ /11/ /11/ /12/ /12/ /12/ ábra A BTEX szennyezettség alakulása Szolnok belvárosában, 2005-ben az 1 órás átlagokra vonatkozóan A légköri inverzió levegőminőséget alapvetően meghatározó jelentőségét jól szemlélteti, ha a szennyezettség mértékét a légnyomás és léghőmérséklet függvényében vizsgáljuk ( ábra). Az elemzésből kitűnik, hogy a magas légnyomás értékeknél jelentkező inverzió idején feldúsul a levegőben a szennyező anyagok mennyisége. A kén-dioxid feldúsulása kizárólag fűtési idényben következik be, de a gázfűtés dominanciája miatt az abszolút koncentráció viszonylag kicsi. 21

23 A nitrogén-oxid (NO x = NO + NO 2 ) tartalom a hőmérséklet és légny omás f üggv ény ében ábra A levegő nitrogén-oxid tartalma a légynyomás és a hőmérséklet függvényében A szálló por PM10 frakció mennyisége a hőmérséklet és légny omás f üggv ény ében ábra A levegő szálló por tartalma a légynyomás és a hőmérséklet függvényében Több tényező együttes hatása befolyásolja a talajközeli ózon keletkezését és mennyiségét a levegőben. Ezek közül legfontosabb a levegőben lévő, a gépjárművekből származó nitrogénoxid és BTEX, valamint egyéb részben elégett, ill. átalakult motorhajtó anyag származék mennyisége, valamint a napsugárzás intenzitása. Ezért az előbbi anyagokkal ellentétben, a levegőben lévő ózon mennyisége főleg az erős napsütések idején, késő tavasztól késő nyárig jelentős. A szennyezettség mértékét erősen befolyásolja a levegő nitrogén-oxid tartalma is. (13. ábra). 22

24 Az ózon tartalom a napsugárzás és a nitrogén-oxidok f üggv ény ében ábra A levegő ózon tartalma a napsugárzás és a nitrogén-oxidok függvényében A légszennyezettség alakulását, trendjét ábrázoltuk az elmúlt években a ábrákon. Kéndioxidot csak 2001-től, ózont 1997-től, szén-monoxidot 1998-tól mérünk. Határérték túllépéseket az ún. ínverziós légköri állapotok esetén regisztráltunk, amikor nincs függőleges keveredés a levegőben. Ekkor a magasabb légrétegek melegebbek. Ez a jelenség napos téli és őszi reggeleken következhet be leggyakrabban, s hatására a szennyező anyagok feldúsulnak a talajhoz közeli légrétegben. Szennyezettség a 24 órás határérték %- ában /01/01 A szén-monoxid szennyezettség trendje /06/ /12/ /06/ /12/ /06/ /12/ /06/ /12/ /06/ /12/ /06/ /12/ /05/ /11/ /05/ /11/ ábra Szén-monoxid (CO) szennyezettség alakulása ben a 24 órás határérték %-ában; határérték: 100 % (CO: 5 mg/m 3 ) 23

25 Szennyezettség a 24 órás határérték %-ában A nitrogén-dioxid szennyezettség trendje között /01/ /07/ /01/ /07/ /01/ /07/ /01/ /07/ /12/ /06/ /12/ /06/ /12/ /06/ /12/ /06/ /12/ /06/ /12/ /05/ /11/ ábra Nitrogén-dioxid (NO 2 szennyezettség alakulása ben a 24 órás határérték %-ában; határérték: 100 % (N0 2 : 85 µg/m 3 ) 120 A nitrogén-dioxid szennyezettség trendje között Ózon szennyezettség, µ/m /03/ /08/ /02/ /08/ /02/ /08/ /02/ /08/ /02/ /08/ /02/ /08/ /01/ /07/ /01/ /07/ /01/ /07/ ábra Ózon (0 3 ) szennyezettség alakulása ben a 24 órás határérték %-ában 24

26 Szennyezettség a 24 órás határérték %-ában A nitrogén-dioxid szennyezettség trendje között /01/ /07/ /01/ /07/ /01/ /07/ /01/ /07/ /12/ /06/ /12/ /06/ /12/ /06/ /12/ /06/ /12/ /06/ /12/ /05/ /11/ ábra Szálló por szennyezettség alakulása ben a 24 órás határérték %-ában; határérték: l00 % (50 µg/m 3 ) Jól látható, hogy a bemutatott időszakokban a belváros szén-monoxid terhelése a határérték %-a, ritkán haladja meg ezt a mértéket. Nitrogén-dioxidnál a szennyezettség a határérték %-a. A talajközeli ózon szennyezettség a közlekedési eredetű nitrogén-oxidokból és a levegő oxigénjéből keletkezik a nap ultraibolya (UV) sugárzása hatására. Ennek megfelelően koncentrációja a tavaszi és a nyári, ill. kora őszi hónapokban volt magas, helyenként megközelítve a határértéket is. A szálló por szennyezettség az elmúlt évben némiképp csökkent, ami az elmúlt nyár végi esőzések következménye. Ugyanakkor az év végén erősen nőtt a levegő porterhelése, ami a csapadékszegénység következménye. A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II.14.) Kormányrendelet és a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet előírásai alapján április végéig elkészül a Szolnok város légszennyezettségének javítását szolgáló intézkedési program. E tekintetben sajnos nem sok előrelépés történt. A városi levegő porterhelésének csökkentése alapvető fontosságú, hiszen a főleg közlekedésből származó számos, az egészségre igen ártalmas anyag rakodik a szálló por ún. PM10, azaz 10 mikrométernél kisebb szemcseméretű részére és így jutnak be az emberi szervezetbe. Különösen veszélyesek ebből a szempontból a rákkeltő poliaromás szénhidrogének, az ún. PAH-ok, amik jellemző részei a gépjárművekből kikerülő koromnak. E vegyületek közül legnagyobb rákkeltő hatása a benz(a)pirénnek van. A benz(a)pirén megengedett maximális koncentrációja (határértéke) 24 órás (napi) átlagra vonatkoztatva 1 nanogramm/köbméter (a gramm 1 milliárdod része, ng/m 3 ). A vizsgálatok során mért PAH vegyületek ún. toxicitási egyenértékei benz(a)pirénre vonatkoztatva [benz(a)pirén = 1]: fluorantén pirén benz(a)- antracén krizén benz(b)- fluorantén benz(k)- fluorantén benz(e)- pirén benz(a)pirén indeno(1,2, 3,cd)-pirén Benzo (g,h,i) perilén dibenz(a,h)- antracén

27 2005-ben a KÖTI-KTVF feltáró vizsgálatsorozatot végzett a szolnoki Szabadság téri körforgalmi csomópontban a szállópor, ill. annak PAH tartalmára vonatkozóan. Szálló por (PM10) és a rákkeltő poliaromás (PAH) vegyületek koncentrációja benz(a)pirén egyenértékben augusztus 27 - szeptember 9. között por PM10 frakció benz(a)pirén határérték PAH benz(a)pirén egyenértékben por határérték PAH [ng/m3] hétköznap munkaszüneti nap ünnepnap por PM 10 frakció [µg/m3] /08/ /08/ /08/ /08/ /08/ /09/ /09/ /09/ /09/ /09/ /09/ /09/ /09/ /09/09 Az eredmények jól mutatják a város gépjárműforgalmának szennyező hatását, ill. annak szükségességét, hogy mielőbb meg kell oldani a belváros forgalmi rendjének, struktúrájának átszervezését. PAH [ng/m3] /10/19 Szálló por (PM10) és a rákkeltő poliaromás (PAH) vegyületek koncentrációja benz(a)pirén egyenértékben október 19 - november 1. között 2005/10/20 por PM10 frakció benz(a)pirén határérték 2005/10/ /10/ /10/ /10/ /10/ /10/26 PAH benz(a)pirén egyenértékben por határérték hétköznap munkaszüneti nap ünnepnap 2005/10/ /10/ /10/ /10/ /10/ /11/ por PM 10 frakció [µg/m3] Az immissziós és emissziós mérőhálózat fejlesztése feltétlenül szükséges annak érdekében, hogy a térség levegőminőségét elemezni, illetve tervezni tudjuk. Ehhez elengedhetetlen a környezeti levegő minőségét vizsgáló folyamatos monitorhálózat kiépítése. 26

28 27

29 28

30 29

31 30

32 31

33 32

34 33

35 34

36 35

37 ZAJTERHELÉS 36

38 ZAJTERHELÉS A lakosságot érő zajterhelés csoportosítása, osztályozása több módon lehetséges. Vizsgálható a zajkeletkezés helye, oka, a zajforrás típusa, jellege, a behatás ideje, stb. szerint. Tudomásul kell vennünk, hogy a munkavégzés, kommunikálás, szórakozás mind-mind zaj keletkezésével jár együtt, a zaj életünk szerves részét képezi. A környezetből származó zajterhelés eredet szerinti csoportosítása: - ipari, mezőgazdasági eredetű, - közlekedési, - egyéb eredetű zaj. A környezetállapot felmérés, értékelés csak a környezetből jövő zajterhelésnek arra a szűkebb körére vonatkozik, mely a lakosságot zavarhatja és felügyelőségünk valamilyen szintű hatósági, szakhatósági feladatot lát el ezzel kapcsolatban. Mezőgazdasági zajkibocsátás A mezőgazdaság két ágazata közül a növénytermesztés - tevékenységének helyszínéből adódóan ritkán eredményez panaszügyet. E tevékenységet jellemzően lakott területtől távolabb folytatják, és csak időszakosan (pl. szántás, betakarítás, repülőgépes növényvédelem, termék-fuvarozás) terhelik zajjal környezetüket. A kapcsolódó helyi feldolgozói háttér (szárítók, gabonatárolók) zaja sem terjed túl általában a mezőgazdasági terület határán. A mezőgazdasági termékek árufuvarozásának hatása a nyári, őszi időszakban a közutak forgalmában már mérhető változást okoz. Az egyes útszakaszokon létrejövő zajterhelés nagysága a normál forgalomból származót lényegesen meghaladó (+3-6 db) is lehet (pl. cukorgyárak körzetében kampányidőszakban). Az állattartás már nem ennyire egyértelmű, mivel egy része lakókörnyezetbe települt, vagy annak közelében található. Főleg az intenzív állattartás indukál lakossági panaszokat. Ilyenek a baromfinevelő telepek, sertés-, libatartás. Egyrészt az állatok hangja, másrészt (egyes állattartási módoknál) a kapcsolódó technológiai berendezések, jobbára a mesterséges szellőztetés zaja miatt. A jellemző azonban az, hogy az állattartáshoz kapcsolódó panaszok zöme elsődlegesen a szaghatásra irányul. Az állattartás szabályozása az önkormányzatok hatáskörébe tartozik, elsődlegesen ezen a szinten lehet a kérdésbe beavatkozni (védőtávolságok, egyedszám meghatározása stb.). Felügyelőségünkhöz zajpanasz ezekből származóan évente egy-két esetben érkezik, ami szinte mindig visszavezethető az önkormányzati szabályozás valamilyen hiányosságára. 37

39 Ipari zajkibocsátás Az ipari létesítmények környezetbe kisugárzott zaja régebben sok panaszt okozott, mivel jellemző volt az, hogy a településszélre kitelepült zajos, gyakran három műszakos üzemre, gyárra - a kiépült infrastruktúra miatt - a lakóterület rátelepült. A vétlen üzemet ezt követően kötelezték az utólagos zajcsökkentésre. A privatizáció és az ebből eredő szétdarabolódás eredményeként a nagy ipari zajkibocsátók száma és környezetszennyezése lecsökkent. A privatizáció részeként az eredetileg a nagyüzemek szolgálati lakás célú épületei értékesítésre, önkormányzati kezelésbe kerültek. Következményképpen a zajvédelmi előírások ezekre is érvényesek lettek, így a zajcsökkentést ez esetekben is el kellett kezdeni (Cukorgyár, volt Neusiedler Papírgyár, Hűtőgépgyár). A Cukorgyár kérésére környezetében zajgátló védőterület került kijelölésre, mivel műszakilag nem oldható meg a cukorrépa kampány mintegy 2 hónapos időszaka alatt egy 500 m-es sugarú körben a lakóterületen a zajterhelés határértékre szorítása. Ez részint építési tilalom, korlátozás elrendelésével, részint a felmerülő többletköltségeknek a gyár részére történő átterhelésével jár együtt között számos olyan létesítmény került bezárásra, felszámolásra, amely zajvédelmi szempontoknak nem felelt meg (pl. CONAVIS Törökszentmiklósi üzeme, METALFABRIK Tiszafüreden, WÉS RT Kisújszállási és Szolnoki üzeme stb.). Több üzem elsősorban környezetvédelmi okokból kitelepült a lakóterületről (pl. Hajnal Kft., Vincze és Társa Kft. Szolnok, Szathmári húsüzem Jászberény). Az új beruházások zöme vagy iparterületen, a környezetvédelmi szervezet ellenőrzőengedélyező tevékenysége mellett valósult meg, vagy un. "zöldmezős " beruházások, ahol a környezetben nincs védendő épület. Néhány vállalkozás azonban meglévő, használaton kívüli épületeket hasznosított. Ilyen volt a BV Magyarország Kft., amely 2005 év végével kitelepült a Szolnokon 2005-ben létesített Ipari Parkba, mivel engedélyünk nélkül végrehajtott fejlesztése komoly környezetvédelmi ezen belül zajvédelmi - gondokat okozott. Az elmúlt öt évben néhány olyan iparterületi beruházás is megvalósult, illetve nagymértékű bővítésre került, amely lakóterület közeli. Ezeknél nem az üzemelés zaja az elsődleges probléma, hanem a tevékenységhez kapcsolódó nagy volumenű közlekedés. Ilyen pl. a Zanussi Lehel Hűtőgépgyár Logisztikai Központ, a SAMSUNG gyárfejlesztése). A jelzett üzemeknél zajbírságolás van folyamatban, vagy kötelezés kiadása műszaki beavatkozásra. Működési területünkön 2005-ig számos Ipari Park jött létre (Jászfényszaru, Cegléd, Karcag, Martfű, Tiszaföldvár, Tiszafüred, Kunszentmárton, Szolnok, Törökszentmiklós). Kialakításuknál feltétel volt a jó közúti, -vasúti megközelíthetőség, a kiépített infrastruktúra, a lakóterületektől megfelelő védőtávolságok biztosítása. Ez a folyamat nem állt meg, mind több település szándékozik olyan területeket kijelölni, amelyek alkalmasak ipari park létrehozására (2005-ben Abádszalók, Nagykőrös indította el ezt az eljárást). 5-6 évvel ezelőtt készültek az első szélerőművek építésére vonatkozó tanulmánytervek, de konkrét kiviteli terv elbírálását követően csak 2005-ben indult meg az első építése Törökszentmiklós külterületén. Törökszentmiklóson és Mezőtúron épülne meg az első két 3-3 egységes szélturbina. Telepítésük, üzemeltetésük során zajvédelmi és természetvédelmi feltételeknek kell megfelelniük. 38

40 Közlekedési zajok A környezet zajterhelése alapvetően közlekedési eredetű. A közlekedési zajokat három csoportra osztjuk. Gépjármű, vasúti jármű és repülési eredetűre. Egyik sem egyenletes lefutású. A forgalom sűrűsége napszakonként és havonta is változik. A közúti és vasúti forgalom a reggeli (5-8 h között) és a délutáni (15-18 h között) időszakokban a legsűrűbb. A nagy forgalmú utakon a forgalom eloszlása egyenletesebb, mint az alsóbbrendű utakon. Havi eloszlásban a személygépjárművek részaránya a nyári időszakban magasabb, mint a többi évszakban. A tehergépjármű hányad ősszel főleg a mezőgazdasági áruszállítás miatt jelentősebb. A közutak forgalma hétköznap nagyobb, mint hétvégén, de egyes területeken - az üdülőkörzetek ilyeneknek tekintendők - a hétvégi járműforgalom többszörösére emelkedhet a hétköznapinak, főleg a nyári csúcsidőszakban. Az elmúlt évben a vasúti teher- és személyszállítás volumene visszaesett, különösen nagymértékben a teherszállításé, ami a közutakra terhelődött át. Egyes vasúti szakaszokon járnak a kamionszállító szerelvények is, de ezek mennyisége kevéssé csökkenti a közutak túlterheltségét. A repülési zaj területünkön gyakorlatilag Szolnok - Abony térségét érinti, mely jellemzően a nappali órákra korlátozódik. Közúti közlekedés A települések zajterhelésének alapvető, meghatározó eleme a közúti közlekedés által okozott zaj. Ez két összetevőből áll. Egyrészt a településen átmenő tranzit, másrészt a belső forgalomból. A kis és nagytelepülések között e tekintetben döntő különbség van. A kistelepüléseknél a tranzit forgalom a meghatározó, a belső forgalom gyakran elhanyagolható, míg nagy településeknél a belső forgalom a település méretével arányosan növekvő mértékű, lényeges tényező. A települések belső útjainak forgalma által okozott zajterhelésről aránylag kevés adatunk van, melyek egyszeri mintavételezésből származnak. Szolnok területére vonatkozóan azonban - mivel 1990 óta több alkalommal végeztünk különböző fölméréseket - számos mérési eredménnyel rendelkezünk. Az alábbi ábrán a Szolnok, Mátyás király úton tapasztalható zajterhelés mértékét 1993, 1998, 2004 évre vonatkoztatva ábrázoltuk. Az egyenértékű zajterhelés mértéke nappal az első öt év alatt 3 db-el (duplájára) növekedett, míg között az emelkedés mértéke nappal minimális, kevesebb, mint 1 db. Az éjszakai zajterhelés ugyanakkor folyamatos növekedést mutat. Különösen kedvezőtlen képet mutat, ha az alapzajok változását vizsgáljuk (háttérzaj L99 %-os szintet) évben alig volt olyan időszak, amikor az alapzaj 40 db alá került. Ezen az útszakaszon a nyugodt alvás feltételei egyre kevésbé biztosítottak. 39

41 75,0 70,0 65,0 60,0 55,0 50,0 45,0 zajszint (dba) 40,0 35,0 30,0 16:00 17:30 19:00 20:30 22:00 23:30 1:00 2:30 4:00 5:30 7:00 8:30 10:00 11:30 13:00 14:30 idõ (óra ) LAeq1993 L99% 1993 LAeq1998 L99% 1998 L99 % 2004 LAeq 2004 A 442-es út forgalmi zaja éjjel-nappal az új utakra megállapított határértéket meghaladó. Ez az út vezet rá az ártéri, úgynevezett százlábú hídra, illetve a régi Tisza hídra ben végeztünk egy vizsgálatot a százlábú hídon megjelenő gépjárműforgalom megoszlásáról. A mérési adatok szerint volt olyan időszak, amikor egy óra alatt 1600-at meghaladó volt a hídon átmenő járművek száma. A mérést kiterjesztettük a forgalom eredetének vizsgálatára is. A forgalomszámlálási adatokból az volt megállapítható, hogy a belvárosba irányuló gépjárművek 35 %-a elővárosi (Szandaszőlős és Kertváros) eredetű. A belvárosból ezekre a célállomásokra hajtó járművek aránya ennél is magasabb, 40 %. A 442-es út forgalmi zaja éjjel-nappal határértéket meghaladó. Éjszaka mintegy 80 m-es sávban meghaladja a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendeletben előírt 50 db-es határértéket. Az ábrán látható zajterhelésszintet az út szélétől 50 m-re mértük zajszint (db) LASmax LASmin LAeq 9:00 10:30 12:00 13:30 15:00 16:30 18:00 19:30 21:00 22:30 idő (óra) 0:00 1:30 3:00 4:30 6:00 7:30 9:00 40

42 Szolnok Szandaszőlősi részén az elmúlt 3 évben további lakóterületi fejlesztések történtek. Ennek, és a Szandai réten megépített bevásárló központoknak (CORA, Média Markt, OBI, Praktiker) köszönhetően ez a járműforgalom tovább növekedett, elérte - a Polgármesteri Hivataltól kapott információ szerint - a jármű/nap értéket. A járműforgalom egyenletessé tétele és felgyorsítása céljából a Szabadság térre körforgalmi csomópont került megépítésre. Ez együtt járt a forgalom részleges átterhelődésével. A csomópont átadásával egyidejűleg kitiltották a nem célirányú teherforgalmat is. A körforgalom nem hozta meg a remélt eredményt, a kritikus délutáni órákban a Kossuth L. és Pólya Tibor úton feltorlódnak a járművek. Zajvédelmi szempontból a helyzet javult, mert a lassú járműfolyam kisebb zajt okoz. A város szándékai szerint ben számos forgalmi rend változtatást kíván bevezetni. Tehermentesíteni szeretnék a városháza előtti teret, körforgalmi csomópontot szándékoznak kialakítani a Baross úton. Ez vélhetően zaj-átterheléseket okoz a környező utak mentén. 41