SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanári útmutató szakiskoláknak

Átírás

1 SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS Tanári útmutató szakiskoláknak 6

2 A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program központi program (Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült. SZAKMAI VEZETÕK PÁLA KÁROLY SZAKMAI IGAZGATÓ PUSKÁS AURÉL FEJLESZTÉSI IGAZGATÓHELYETTES RÁPLI GYÖRGYI A PROGRAMFEJLESZTÉSI KÖZPONT VEZETŐ JE FEJLESZTÉSI PROGRAMVEZETŐ KORÁNYI MARGIT VEZETŐ FEJLESZTŐ K ARATÓ LÁSZLÓ KÁLMÁN LÁSZLÓ SZAKMAI BIZOTTSÁG BÓKAY ANTAL ELNÖK BÁNRÉTI ZOLTÁN CSERHALMI ZSUZSA GYÕRI JÁNOS SCHEIN GÁBOR ALKOTÓSZERKESZTÕ FENYŐ D. GYÖRGY SZAKMAI LEKTOROK A SZAKMAI BIZOTTSÁG TAGJAI PETHŐ NÉ NAGY CSILLA SCHLEICHER IMRÉNÉ TRENCSÉNYI BORBÁLA FELELÕS SZERKESZTÕ NAGY MILÁN TIPOGRÁFIA BÁRD JOHANNA SULINOVA KHT. FENYŐ D. GYÖRGY A KIADVÁNY INGYENES, KIZÁRÓLAG ZÁRT KÖRBEN, KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLLAL HASZNÁLHATÓ. KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET. KIADJA AZ EDUCATIO TÁRSADALMI SZOLGÁLTATÓ KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG 1134 BUDAPEST, VÁCI ÚT 37. A KIADÁSÉRT FELEL: KEREKES GÁBOR ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ MÁSOLÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS! NYOMDAI MUNKÁK: PÁTRIA NYOMDA 7 ZRT., 2008

3 A SZERELEM ÉLMÉNYE Tanári útmutató Fejlesztő Békés Anna

4 TARTALOM A SZERELEM ÉLMÉNYE 5 NÉVJEGY 7 SZERELMES KÉPEK 13 SZERELEM ÉS SZEXUALITÁS NAPJAINKBAN 23 ÉN? TE? MI? 32 ROMANTIKUS ÉRZÉSEK 36 SARKADI IMRE: ELVESZETT PARADICSOM 45 SHAKESPEARE: ROMEO ÉS JÚLIA

5 NÉVJEGY KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI FÓKUSZOK AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK ISMERETEK, TANANYAGTARTALMAK Cím A szerelem élménye Ajánlott óraszám 10 Tematikus fókusz Poétikai fókusz Szövegértési fókusz Szövegalkotási fókusz A szexuális vonzódástól a romantikus szerelemig A tragédia műfaja, cselekmény és jellemek összefüggése; komikum; romantika Értelmező hangos olvasás; néma olvasás drámai szövegek olvasása; cselekmény és téma elválasztása; reflektálás az adott szövegre; globális megértés; a megértettek integrálása a meglévő tudásba; helyzetek eltérő jellemzőinek felismerése; kép és szöveg kapcsolatának felismerése Cselekmény újraírása más nézőpontból; a cselekményben ki nem fejtett, rejtett történetek megírása; a szövegekhez kapcsolódó élmények spontán mozgósítása; érvek gyűjtése és megfogalmazása állításokhoz Dramatizálás; önállóan fogalmazott szövegek elmondása és írása; vita Művek, szövegek: Buda Béla: Az alternatívák (részletek) Lux Elvira: Hűség, hűtlenség és a szexualitás (részletek) Popper Péter: A boldog együttélés (részletek) Radnóti Miklós: Kis nyelvtan Platón: A lakoma (részletek) Vörösmarty: Ábránd Részlet Sarkadi Imre Elveszett paradicsom c. drámájából Shakespeare: Romeo és Júlia MODULOK (A FEJEZET RÉSZEGYSÉGEI, A MODULOK FELDOLGOZÁSI SORRENDJE) Tartalmak, fogalmak: dráma, tragédia; líra Cím 1. Szerelmes képek 2. Szerelem és szexualitás napjainkban Buda Béla: Az alternatívák Lux Elvira: Hűség, hűtlenség és a szexualitás Popper Péter: A boldog együttélés 3. Én? Te? Mi? Radnóti Miklós: Kis nyelvtan Platón: A lakoma 4. Romantikus érzések Vörösmarty: Ábránd 5. Sarkadi Imre: Elveszett paradicsom 6. Shakespeare: Romeo és Júlia Ajánlott óraszám

6 ALTERNATÍV MEGOLDÁSOK (KÉPESSÉGFÓKUSZ-VÁLTÁS) KÖVETELMÉNYEK TÁMOGATÓ RENDSZER Kapcsolódó kereszttantervi modulok Más műveltségterületi kapcsolódási lehetőségek Életpálya-építés; énkép, önismeret; szociális kompetenciák Ember és társadalom Fejlődés a képi és szöveges információk összekapcsolásában; a vitakészség fejlődése; a szókincs bővülése; olvasott szöveg hangosítása; spontán vélemények megfogalmazása szóban; az olvasott szöveg kiegészítése írásban Oláh Tamás (szerk.): Fejezetek a szexualitás történetéből. Gondolat Kiadó, Budapest, Haraszti László: Mesterkurzus Magány és társ; Féltékenység és hűség. Saxum Kiadó, Budapest, Kollár Zsuzsa: Szövegértés. Cselekménydolgozatok és megoldásaik. Békéscsaba, ITEM Kiadó, é. n. A szerelem című internetes oktatócsomag

7 1. SZERELMES KÉPEK BEVEZETŐ GONDOLATOK Bizonyára sok pedagógus számára problémát jelent, hogy diákjaink részben rendkívül tájékozottak a szerelem és szexualitás témakörében, részben legalább ennyire naivak és kiszolgáltatottak egy-egy kapcsolatban. Az érzelmek és a szövegértési/szövegalkotási kompetenciák összekapcsolódásának hiánya ebben a témakörben nagyon szembetűnő: a diákok szókincse gyakran szegényes, leginkább közönséges kifejezéseket használnak (azokat gyakran szinte kötőszóként), miközben romantikus érzelmekre vágynak, ám ezekről csak homályos, megfogalmazhatatlan elképzeléseik vannak. Egy 10 tanítási órából álló fejezet nyilván nem fogja megváltoztatni ezt a helyzetet, de azzal, hogy különféle szövegek révén módot ad a közös beszélgetésre, lehetőséget is teremt a szókincs és a témák bővítése által a kavargó érzelmek finomhangolására. Valószínűleg különösen hangzik, ha azt mondjuk, sokszor annál jobb a közös beszélgetés, minél több a zavart nevetés, a viccelődőnek szánt közbekiabálás. Gyakorlott tanár tudja, ilyenkor a diákok érintettségüket és kíváncsiságukat próbálják leplezni, de már nyitottak az eddig távolinak tűnő világ befogadására. A beszélgetések vezetésekor egyszerre kell vállalnunk a moderátor és az értékközvetítő szerepét. Sokat segít, ha saját, gazdagabb szókincsünkkel néha megismételjük az elhangzottakat, mintha értelmezni próbálnánk azokat. (Erről bővebben olvashatnak Thomas Gordon T.E.T. című könyvében az aktív hallgatás/értő figyelem címszó alatt.) Könnyíti a helyzetet az, hogy tanítványaink a műalkotások szereplőire vetíthetik ki saját érzéseiket, így nem kell (csak lehet) közvetlenül önmagukról beszélniük. Ha ezt szem előtt tartjuk, akkor a felkészültségünkhöz, egyéni ízlésünkhöz képest kívánt mederben tudjuk tartani a beszélgetéseket. A szövegek a saját élmények mozgósításától az ismeretterjesztő szövegeken át vezetnek a mind hosszabb irodalmi szövegekhez. A fejezet vége egy teljes drámai szöveg megbeszélése (Shakespeare: Romeo és Júlia). Hasznos, ha az első órán erre felhívjuk a figyelmet és megbeszéljük a pontos határidőt. A fejezetben sok lesz az egyéni munka, a kiscsoportos megbeszélés. Jó, ha előre átgondoljuk, kik szeretnek együtt lenni, kik azok, akik ezt munkakerülésre használnák fel vagyis el kell döntenünk, engedünk-e a spontán csoportszerveződésnek vagy előre tervezetten beavatkozunk. A téma érzékenységénél fogva a csoportalakítás még nagyobb körültekintést igényel, mint máskor.

8 S Z E R E L M E S K É P E K 8 RÁHANGOLÓDÁS Képeslapok T/1. 5. oldal 10 PERC T a n á r i i n s t r u k c i ó k Az óra célja a motiváltság megteremtése; a mellékelt képek is elég egyszerűek. Várhatóan a megfogalmazások, érvek sem fognak meglepően új megközelítéseket tartalmazni. A képek öszszehasonlításához kereshetünk közösen szempontokat, ha szükséges. Néhány perc után kezdjük meg a megbeszélést. A beszélgetésnél elsősorban az érvelésre figyeljünk, a szépen fogalmazott, jó érveléseket szóban értékeljük, amennyiben szokásunk, akkor beszámíthatjuk az órai munka osztályzattal történő értékelésébe is (kisjegy, piros pont stb.). Alkalmazzuk a bevezetőben említett értelmező ismétlést, ha a diákok megfogalmazása nem elég világos. Fogadjuk el a közhelyeket, a mellékelt képeslapok ábrázolása is közhelyes. K i e m e l t k é s z s é g e k, k é p e s s é g e k : megfigyelési képesség, kép és szöveg összevetése, szóbeli szövegalkotás: érvelés C é l c s o p o r t d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : páros munka, majd frontális megbeszélés M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : a páros feladatvégzés után közös megbeszélés E s z k ö z ö k : mellékelt képeslapok 1. Képeslapok Internetes képeslapokat láttok, amelyeket szerelmeseknek ajánlanak. Nézzétek meg őket, olvassátok el figyelmesen a rajtuk látható szövegeket is!

9 9 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M a) Szerintetek mennyire illenek a szövegek a képekhez? Válasszatok egy képet, és indokoljátok meg, összeillik-e a szöveggel! b) Van-e hasonlóság a képek között? MEGOLDÁSI JAVASL AT Az összehasonlítás szempontjai lehetnek: A képek tárgya A képek színei A képek keltette asszociációk itt lehet a szöveggel összekapcsolni a képi ábrázolást (végtelenség, tűz, boldogság, vágyakozás stb.)

10 S Z E R E L M E S K É P E K 10 JELENTÉSTEREMTÉS Kép és történet T/2. 6. oldal 25 PERC T a n á r i i n s t r u k c i ó k A diákok válasszanak tetszés szerint egy-egy képet, és vagy a hozzá tartozó a) (elemző), vagy a hozzá tartozó b) (fogalmazás) feladatot végezzék el. A képek megbeszéléséhez hívjuk fel a figyelmet előre a színekre, a háttér előtér viszonyára, a kép beállítására. A fogalmazási feladatok megírása időigényes. Minden feladattípus megoldásából olvastassunk fel legalább egyet. A diákok eldönthetik, kinek a fogalmazása hangozzék el, ezt értékelhetjük szóban vagy beszámíthatjuk az órai munka osztályzásába. A fel nem olvasott fogalmazásokat beszedhetjük (döntsük el, hogy mindenkiét vagy csak szúrópróbaszerűen néhányat) és értékelhetjük. Előfordulhat, hogy valaki a saját történetét fogja elmesélni a kép alapján. Ezt kezeljük tapintatosan K i e m e l t k é s z s é g e k, k é p e s s é g e k : megfigyelési készség; elbeszélő szöveg írása kép alapján; esetleg a közhelyesség felismerése C é l c s o p o r t d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály egyéni döntés szerinti kép- és feladatválasztás M u n k a f o r m á k : egyéni munka, majd frontális megbeszélés M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : elemzés és kreatív fogalmazás E s z k ö z ö k : a mellékelt képek 2. Kép és történet Válassz ki egyet a fenti képek közül, és dolgozz azzal hosszabban! A) Nézd meg a szerelmespár képét! a) A kép elemzése Boldognak látod őket? Milyen látható jelei vannak a boldogságuknak? Hogyan segített a fotós a boldogság ábrázolásában? Mi jelképezi a lángot a képen? Tipikus-e, hogy a fiú sötéthajú, a lány pedig szőkés? Van-e jelentősége annak, hogy mögöttük a tenger látszik? MEGJEGYZÉS: A képen olvasható verset Ludovico Ariosto olasz reneszánsz költő írta ( ). b) Fogalmazás Mi lehet a történetük? Írd meg 7-8 mondatban!

11 11 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M B) Nézd meg a rózsás képet! a) A kép elemzése Vajon miért a rózsa a szerelmesek jelképe? Hogyan illik ehhez Bródy János dalszövege? A kép nem ábrázol embert. A megszólaló a rózsa nevében beszél. Milyen alkalomból lehet elküldeni ezt a képeslapot? Hányféle jelentése lehet itt az elmúlás szónak? b) Fogalmazás Találj ki egy történetet a képeslaphoz! C) Nézd meg a tengerparti tájat ábrázoló képeslapot! a) A kép elemzése Vajon miért szokták összekapcsolni a tengert és a szerelmet? Hogyan illeszkedik a szöveg a képhez? Igaz-e a szerelemnek ez a meghatározása? Miért nem látunk embert a képen? Miért csak egy pár lábnyom van? b) Fogalmazás Találj ki egy történetet ehhez a képeslaphoz, és meséld el! MEGOLDÁSI JAVASLAT 1. kép: Vetessük észre a csók és a napfény összekapcsolódását; a szőke lány barna fiú képének tipikusságát. Mindhárom képnél visszatérhetünk az első feladatban megfogalmazott asszociációkhoz. REFLEKTÁLÁS Szépség és szerelem? T/ oldal 10 PERC T a n á r i i n s t r u k c i ó k A feladat célja a megfogalmazottak összefoglalása, továbbá a leggyakoribb közhelyek kikezdése, a differenciáltabb gondolkodásra nevelés. Itt különösen szükséges a téma bevezetőjében említett moderátori szerep vállalása. Óra végén értékeljük röviden (szóban vagy osztályzattal) a legjobban dolgozókat. Ajánlhatjuk a A szerelem c. oktatócsomagot diákjainknak.

12 S Z E R E L M E S K É P E K 12 K i e m e l t k é s z s é g e k, k é p e s s é g e k : egyéni vélemény megfogalmazása szóban, szókincs fejlődése, az eddig elhangzottak összegzése, rendszerezése C é l c s o p o r t d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : beszélgetés 3. Szépség és szerelem? Szépség és szerelem fogalmát gyakran összekapcsolják. Eszerint nem lehet szerelmes, aki csúnya? Mi a véleményed erről? Hallottál-e már csúnya emberek szerelméről? Meséld el röviden! A szerelem megszépít Mi a véleményed erről? A szerelem elvakít Mi a véleményed erről? A szerelem vak Mi a véleményed erről?

13 2. SZERELEM ÉS SZEXUALITÁS NAPJAINKBAN BEVEZETŐ GONDOLATOK A szerelem fejezetben ezeken az órákon lesz a legnehezebb dolgunk. Olyasmiről kell beszéltetnünk diákjainkat, amiről mi magunk is hallgatunk inkább. Azért választottuk szakemberek szövegeit, hogy a fiatalok ne csak egymás (tév)képzeteit vegyék át. Popper Péternek nagyon igaza van, amikor arról ír, nem alakultak ki hétköznapi szavaink, mert a szexualitás tabu volt. Mai világunk egyszerre prűd, mert megfelelő szavak ma sincsenek, és szabados, mert a médiából ömlik ránk a szexualitás. Ebben a kettősségben serdülő diákjainknak nagyon nagy szükségük van arra, hogy kérdezhessenek, rákényszerüljenek véleményük vagy kérdéseik megfogalmazására. Ebben a helyzetben kellene a tanárnak hitelessé válnia, olyan légkört teremteni, amelyben ha nem is kerülnek a helyükre a dolgok, de oldott légkörben lehet beszélgetni, véleményt nyilvánítani. Éppen ezért csak a szigorúan vett szövegértést osztályozzuk, a vitákban és beszélgetésekben próbáljunk meg a diákok szókincsének bővítésével segítségükre lenni. A véleményeket elsősorban az érvek gazdagsága, a szerkesztés és a helyesírás szempontjából értékeljük, tartalmi szempontból azonban ne minősítsünk. Döntsük el, vállaljuk-e az osztályzattal történő értékelés kockázatát. A megírt fogalmazások elolvasását főként azért javasoljuk, hogy kiderüljön, ha valakinek segítségre van szüksége. A fogalmazást feladhatjuk írásbeli házi feladatnak is; feltétlenül szedjük be mindenkiét, javítsuk a helyesírást és írjunk rá néhány mondatos véleményt. Megtehetjük azt is, hogy mi magunk előre vagy órán, spontán módon a diákokkal közösen kiválasztjuk az egyik témát, és csak arról beszélünk. A többit ugyancsak feladhatjuk házi feladatnak. JELENTÉSTEREMTÉS Két vélemény T/ oldal 20 PERC T a n á r i i n s t r u k c i ó k A két szöveget olvassuk fel hangosan. Ebben az esetben a tanár feladata felolvasás, mert a diákokat nagyon kellemetlen helyzetbe hozhatjuk, és zavaruk rossz olvasást vagy poénkodást eredményezhet. A szövegértési feladatok megoldásait értékelhetjük, akár osztályzattal is. K i e m e l t k é s z s é g e k, k é p e s s é g e k : szavak, kifejezések meghatározása szövegkörnyezetből, szókincsbővítés, globális szövegértés, reflexió olvasott szövegre C é l c s o p o r t d i f f e r e n c i á l á s : egész osztály M u n k a f o r m a : egyéni, majd frontális megbeszélés M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : szövegértési feladatok megoldása E s z k ö z ö k : Magyar értelmező szótár/magyar szinonimaszótár

14 S Z E R E L E M É S S Z E X U A L I T Á S N A P J A I N K B A N 14 A következő órákon szakemberek pszichiáter, pszichológus, szexológus véleményét olvashatod a szerelemről. Mindhárman napjaink kérdéseivel foglalkoznak. Írásaik a nagyközönség számára készültek, céljuk a problémák felvetése. 1. Két vélemény BUDA BÉLA: SZEXUALITÁS MA MAGYARORSZÁGON A ma felnövekvő fiatalok körében ritkán látunk komoly szexuális gátlást, ritkább a súlyos nemi zavar, de a nemi élet megkezdése ma sem könnyű, s különösen nem az a kölcsönösen örömöt adó, érzelmileg megalapozott kapcsolatnak a megteremtése. Ez a mai fiatalok számára gyakran probléma, s ebben szeretnének segítséget kapni. A felnőtt nemzedék pedig zavarban van, elmaradottnak érzi magát a pornóhullám és az alternatív nemi lehetőségek feltárulása miatt. Gátlásainak orvoslására szívesen fogadná szakemberek segítségét. Helyenként nehezítőleg, de egészében előnyösen hat a nők társadalmi felszabadulásának gyors üteme. A nők igyekeznek kivívni egyenrangúságukat a szexualitásban is. Nagyon gyakran a nyílt házasságot lelkesen igenlő férfi féltékennyé és konzervatív házasságvédővé válik, ha a nyitott kapcsolat jogait a feleség kezdi megvalósítani Forrás: Fejezetek a szexualitás történetéből. Szerkesztette Oláh Tamás. Budapest, Gondolat Kiadó. Szómagyarázatok: Nyílt házasság: az 1970-es években keletkezett fogalom. A házasfelek nem korlátozzák egymás szabadságát, önmegvalósítását, esetleg akkor sem, ha házasságon kívüli szexuális kapcsolatról van szó. Konzervatív: hagyományőrző, hagyománytisztelő. Abban az értelemben is használjuk, ha valaki nem akar változást valamilyen téren. A szerzőről: BUDA BÉLA dr. orvos, pszichiáter, egyetemi tanár. 25 éven át kórházban dolgozott és 2001 között a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Magatartástudományi Intézetének ambulanciavezetője volt tól a Károli Gáspár Református Egyetem Kommunikáció Tanszékének tanszékvezetője. Fő kutatási területe az emberi kapcsolatok rendszere, a rossz kommunikációból adódó zavarok feltárása és megelőzése. Buda Béla

15 15 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M POPPER PÉTER: A BOLDOG EGYÜTTÉLÉS A magyar nyelv fejlődésében főként a szex tabusítása miatt nem alakultak olyan szavak, melyekkel a nemi szerveket és nemi folyamatokat polgári természetességgel megfogalmazhatnánk. Ezt vagy latinul kell mondani, vagy bírósági bükkfanyelven, ahogy normális ember ugyancsak nem beszél, vagy máris malackodásról van szó. Nincsenek rendes magyar kifejezéseink ezekre. Ismeretesek a behelyettesítő fogalmak, amelyek sokat elárulnak a családban uralkodó szexuális atmoszféráról. Fütyi, kisjancsi, bögyörő, kukac és társaik, de akadt olyan család is, ahol a kisfiú nemi szervét úgy hívták, fúj lótetű. Nehezen lehet felszabadult valaki a fúj lótetűjével. Lányoknál: az alsóváros, a punci. A menstruáció helyett a megjött, az utazom, az úgy vagyok stb. Forrás: Mesterkurzus Magány és társ; Féltékenység és hűség. Budapest, Saxum Kiadó. A szerzőről: POPPER PÉTER dr. pszichológus, egyetemi tanár. Az ország ma talán legismertebb pszichológusa, aki az élet minden területével foglalkozik. Számos könyve jelent meg a lélektan és a kultúra összefüggéseiről. Élt Indiában, három évig tanított Izraelben. Mostanában mindinkább a vallás lelki vonatkozásaival foglalkozik, nagyon érdeklik a keleti filozófiák. Több egyetemen és főiskolán tanít. Popper Péter a) Keresd ki a többes szám első személyre utaló szavakat mindkét szövegből. Kiket érthet a többes szám első személyen Buda Béla, kiket Popper Péter? A SZÖVEG SZERZŐJE BUDA BÉLA POPPER PÉTER T/1. szó A T/1. tartalma b) Milyen kifejezésre utal vissza az aláhúzott az és mire az ez névmás Buda Béla szövegében? c) Írd ki, milyen jelzőket használ Buda Béla a jó kapcsolat jellemzésére! d) Fogalmazd meg saját szavaiddal, mit jelenthetnek a pornóhullám, az alternatív nemi lehetőségek feltárulása és a szex tabusítása kifejezések. (Az idegen szavak jelentésének meghatározásához használhatod az Idegen szavak és kifejezések szótárát!)

16 S Z E R E L E M É S S Z E X U A L I T Á S N A P J A I N K B A N 16 pornóhullám: alternatív nemi lehetőségek feltárulása: a szex tabusítása: e) Keress rokon értelmű szavakat vagy kifejezéseket a nehezítőleg szó helyett! (Használhatod a Magyar értelmező kéziszótárt vagy a Magyar szinonimaszótárt!) f) Sorold fel, milyen problémákat vet föl Buda Béla szövege! MEGOLDÁSI JAVASLATOK a) Keresd ki a többes szám első személyre utaló szavakat mindkét szövegből. Kiket érthet a többes szám első személy alatt Buda Béla, kiket Popper Péter? A SZÖVEG SZERZŐJE BUDA BÉLA POPPER PÉTER T/1. szó látunk megfogalmazhatnánk, kifejezéseink A T/1. tartalma az idősebbek/a fiatalokkal foglalkozók esetleg a pszichiáterek általában a magyarok b) Milyen kifejezésre utal vissza az aláhúzott az és mire az ez névmás Buda Béla szövegében? az a nem könnyű kifejezést helyettesíti ez a jó kapcsolat megteremtését helyettesíti c) Írd ki, milyen jelzőket használ Buda Béla a jó kapcsolat jellemzésére! kölcsönösen örömöt adó, érzelmileg megalapozott d) Fogalmazd meg saját szavaiddal, mit jelenthetnek a pornóhullám, az alternatív nemi lehetőségek feltárulása és a szex tabusítása kifejezések. pornóhullám pl. a párkapcsolatot kizárólag a szexualitás felől megközelítő képek, képi és szöveges utalások tömeges megjelenése a reklámokban, a szórakoztatóiparban stb. alternatív nemi lehetőségek feltárulása pl. a homoszexualitás, a biszexualitás stb. megjelenése a közbeszédben a szex tabusítása a szexualitásról nem lehet beszélni, az ezzel kapcsolatos szavakat nem lehet kimondani e) Keress rokon értelmű szavakat vagy kifejezéseket a nehezítőleg szó helyett! súlyosbítólag, nehezíti a helyzetet, hátrányt jelent f) Sorold fel, milyen problémákat vet föl Buda Béla szövege! a nemi élet megkezdése ma sem könnyű a jó kapcsolat megteremtése probléma a mai fiatalok számára (ebben segítségre lenne szükségük pl. a felnőttektől)

17 17 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M a felnőttek zavarban vannak (gátlásosak); a szövegben nem szerepel, de logikusan következik belőle, hogy a felnőttek gátlásaik miatt nem tudnak segíteni a fiataloknak a felnőtteknek szakemberek segítségére lenne szükségük a női egyenjogúság hatása kettős; megjelenése a szexualitás terén újabb problémákat vet fel T/ oldal 25 PERC Vitakör T a n á r i i n s t r u k c i ó k A diákok válasszanak ki egyet a felsorolt (és hangosan felolvasott) témák közül. Az azonos témát választók alkossanak 3-4 fős csoportokat, amelyekben felkészülnek a vitára, megírják a vitaindítót. Értelemszerűen egy-egy témáról több csoport is gondolkozik tehát párhuzamosan. A felkészülés után válasszunk ki egy témát, azt, amellyel a legtöbben foglalkoztak vagy amelyet az osztályt ismerve a legfontosabbnak gondolunk. Erről a témáról olvastassunk fel több, vélhetően vagy remélhetőleg különböző módon érvelő vitaindító szöveget. Ezt követően lehessen hozzászólni, ám limitáljuk a hozzászólás időtartamát (legfeljebb fél percben), és emlékeztessük a diákokat a vita formáinak betartására. K i e m e l t k é s z s é g e k, k é p e s s é g e k : érvelés, önismeret, problémaérzékenység, vitakultúra C é l c s o p o r t d i f f e r e n c i á l á s : egész osztály M u n k a f o r m a: csoportmunka, majd frontális M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : felkészülés vitára, vitaindító írása, vitakör 2. Vitakör Alkossatok csoportokat, és válasszatok ki egy témát az alábbiak közül! Írjatok róla rövid (kb. 10 mondatos) vitaindítót! 1. téma: Szerintetek van-e szerepe a megfelelő szavak hiányának abban, hogy Magyarországon kevesen fordulnak szexuális problémáikkal szakemberhez? Indokoljátok meg álláspontotokat! 2. téma: Popper Péter írása kapcsán eszünkbe juthat a trágárság, a káromkodás. Talán ti magatok is gyakran használtok a szexualitásra utaló szavakat feleslegesen. Mi a véleményetek: baj ez? Indokoljátok meg nézeteiteket! 3. téma: Szerinted miért válnak a férfiak konzervatív házasságvédővé, ha a saját feleségük kezdi a nyitott kapcsolat jogait megvalósítani? Vajon miért csak a férfiak álláspontjáról szól a szöveg? Érveljetek is a véleményetek mellett!

18 S Z E R E L E M É S S Z E X U A L I T Á S N A P J A I N K B A N 18 T/ oldal 35 PERC Hűség és hűtlenség T a n á r i i n s t r u k c i ó k Az alábbi szövegértési feladatok a benne foglalt életproblémák megvitatásának előkészítéseként is felfogható. Először hangosan olvassuk és olvastassuk fel a szöveget, majd páros munkában dolgozzanak a diákok. a) és b) feladatrész: Mindkét feladat a szövegkohézió megvalósításának bizonyos grammatikai eszközeit gyűjteti össze. A feladatok megoldása és közös ellenőrzése után kitérhetünk e szövegtani kérdésekre. A d) és f) feladatban van szó a szöveg jelentés szintű kohéziójáról, tehát a nyelvtani ismereteket a négy feladat ellenőrzése után érdemes átismételni vagy megtanítani. Ezt követően beszélgethetünk a szövegben felvetett életproblémákról K i e m e l t k é s z s é g e k, k é p e s s é g e k : meglévő ismeretek előhívása, az új ismeretek beágyazása a régi ismeretekbe, grammatikai és szövegtani ismeretek felhasználása a szövegértésben; a lényeg kiemelése és vázlatírás; szófejtés idegen szó magyarra fordítása alapján; jelentés meghatározása szövegkörnyezet alapján C é l c s o p o r t d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : páros M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : szövegértési feladatlap megoldása E s z k ö z ö k : ha lehetséges, akkor számítógép internetkapcsolattal, angol magyar szótár, Idegen szavak szótára 3. Hűség és hűtlenség Olvassátok el Lux Elvira tanulmányának részletét, majd válaszoljátok meg a hozzá tartozó kérdéseket! LUX ELVIRA: HŰSÉG, HŰTLENSÉG A modern szingli eszmével azért nem tudok egyetérteni, mert az természetellenes állapot, miután az ember társas lény. Persze hogy a tizenéves lány nem akar férjhez menni, ez természetes, hiszen még nincs felkészülve az anyaszerepre, de ugyanez a lány huszonévesen már bizony akar. Aki huszonévesen sem gondol a jövőre, azzal valami baj van. Tizenévesen a házasságnak még a gondolati hárítása is természetes. Az egészséges és zavartalan fejlődésnek sok akadálya lehet. Rengeteg téveszmének, deformitásnak oka, alapja, gyökere elsősorban az, hogy, mint tudjuk, Magyarországon a házasságoknak több mint a fele válással végződik. Ebből az következik, hogy a gyerekek csonka családban nőnek fel. A válás után többnyire az anyával maradnak, az apa lép ki az életképből, ami a fiú számára tragédia. Tudjuk, hogy a leghatásosabb nevelőeszköz a példa. Amennyiben ez a minta hiányzik, a fiúgyereknek nincs a közvetlen környezetében, akivel azonosulhatna. Ezért van olyan sok szexuális probléma napjaink fiatal férfi-

19 19 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M jaival, mert képtelenek voltak minta híján azonosulni a nemüknek megfelelő szerep viselkedési formáival. Forrás: Mesterkurzus Magány és társ; Féltékenység és hűség. Budapest, Saxum Kiadó. A szerzőről: LUX ELVIRA dr. nyugalmazott pszichológus. A Semmelweis Orvostudományi Egyetemen elsőként oktatta azt, hogyan okoznak a lelki zavarok testi megbetegedéseket. Ugyancsak ő volt, aki először tanulmányozta a szexuális élet lelki vonatkozásaival foglalkozó szexuálpszichológiát. Több népszerű tudományos könyvet és számos könyvrészletet írt. A fenti részlet a Hűség, hűtlenség és a szexualitás c. tanulmányból való. Lux Elvira a) Keressétek ki a névmásokat a szövegből, és írjátok be őket az alábbi oszlopba. Ha ugyanaz a szó többször szerepel, írjátok be őket egyszer, és jelöljétek, hányszor fordult elő. Ezt követően csoportosítsátok az összegyűjtött névmásokat aszerint, hogy vissza- vagy előreutalnak a szöveg valamely részére. NÉVMÁSOK b) Keressétek ki a mondatok közötti kötőszókat a szövegből, és írjátok be őket az alábbi táblázatba! Ha ugyanaz a szó többször szerepel, írjátok be egyszer, és jelöljétek, hányszor fordult elő. Csoportosítsátok az összegyűjtött kötőszókat aszerint, hogy alá- vagy mellérendelő mondatokat kötnek össze. A mellérendelő mondatokat csoportosítsátok fajtájuk szerint. KÖTŐSZÓK c) A három bekezdés három állítást tartalmaz. Húzzátok alá az állításokat, és állapítsátok meg, milyen tartalmi-logikai kapcsolatban állnak egymással. Számozzátok meg az állításokat, és az alábbi jelek segítségével ábrázoljátok ezeket a kapcsolatokat!

20 S Z E R E L E M É S S Z E X U A L I T Á S N A P J A I N K B A N 20 A SZÖVEG LOGIKAI KAPCSOLATAI a mellérendelés fajtáihoz hasonlóak. Két mondat közötti viszony tehát lehet kapcsolatos, jele: vagy + ellentétes, jele: magyarázó, jele: következtető, jele: választó, jele: ~ d) Próbáljátok meg a szöveg alapján meghatározni a szingli és a deformitás szó jelentését. Segítségül használhatjátok az internetet vagy idegen nyelvű szótárt. A szinglire valószínűleg nem találtok egyértelmű meghatározást. Írjátok ide, hogyan határozzátok meg ti magatok ezeket a szavakat! Tudjátok-e, hogy hívják másképp azokat, akik egy bizonyos életkor betöltése után még nem házasodtak meg? Nézzétek meg az előző kérdésre adott válaszotokat, s próbáljátok meg megfogalmazni a kétféle kifejezés tartalmi és stílusbeli különbségét! A szöveg segítségével válaszolj! Mikortól tekintünk valakit szinglinek? MEGOLDÁSI JAVASLAT a) Keressétek ki a névmásokat a szövegből, és írjátok be őket az alábbi oszlopba. Ha ugyanaz a szó többször szerepel, írjátok be őket egyszer, és jelöljétek, hányszor fordult elő. Ezt követően csoportosítsátok az összegyűjtött névmásokat aszerint, hogy vissza- vagy előreutalnak a szöveg valamely részére. NÉVMÁSOK Azért az (3x) ez (3x) Ugyanez aki Azzal Ami Amennyiben Ezért b) Keressétek ki a mondatok közötti kötőszókat a szövegből, és írjátok be őket az alábbi táblázatba! Ha ugyanaz a szó többször szerepel, írjátok be egyszer, és jelöljétek, hányszor fordult elő. Csoportosítsátok az összegyűjtött kötőszókat aszerint, hogy alá- vagy mellérendelő mondatokat kötnek össze. A mellérendelő mondatokat csoportosítsátok fajtájuk szerint.

21 21 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M KÖTŐSZÓK mert (2x) hogy (2x) hiszen de is és mint A szövegösszefüggés megvalósításának grammatikai eszközei: A szövegösszetartó erő defi níciója: a szöveget a mondatok véletlen halmazától a szövegösszetartó erő (kohézió) különbözteti meg. A szöveg egysége a jelentés szintű és a nyelvtani, szerkezeti kapcsolóelemek segítségével valósul meg. A leggyakrabban használt nyelvi kapcsolóelemek: az önálló mondatok közötti kötőszók rámutató szók (különféle névmások, határozószók) egyéb nyelvtani viszonyító elemek (igeragozás, a birtokviszony kifejezése stb.) A leggyakrabban használt jelentés szintű kapcsolóelemek: teljesen vagy részben ismétlődő szavak, szószerkezetek az azonos valóságdarabra vonatkozó különböző szavak, szószerkezetek a szavak és szószerkezetek között lehetséges sokféle egyéb viszony (párhuzam, ellentét, rész egész, ok-okozati viszony stb.) c) A három bekezdés három állítást tartalmaz. Húzzátok alá az állításokat, és állapítsátok meg, milyen tartalmi-logikai kapcsolatban állnak egymással. Számozzátok meg az állításokat, és az alábbi jelek segítségével ábrázoljátok ezeket a kapcsolatokat! 1. bekezdés: a szingliség vágya huszonéves kortól egészségtelen 2. bekezdés: a deformitások oka a válások magas száma 3. bekezdés: az anyánál maradó fi úknak nincs mintájuk a férfias viselkedésre d) Próbáljátok meg a szöveg alapján meghatározni a szingli és a deformitás szó jelentését. Segítségül használhatjátok az Internetet vagy idegen nyelvű szótárt. A szinglire valószínűleg nem találtok egyértelmű meghatározást. Írjátok ide, hogyan határozzátok meg ti magatok ezeket a szavakat! A szingli szó jelentését sajnos nem találjuk meg az Idegen szavak szótárának régebbi kiadásaiban. Kiindulhatunk a single angol szóból, ennek alapján egyedülállót jelent. A deformitás szót az Idegen szavak szótára alapján határozhatjuk meg: formátlanság, eltorzulás. Tudjátok-e, hogy hívják másképp azokat, akik egy bizonyos életkor betöltése után még nem házasodtak meg? Nézzétek meg az előző kérdésre adott válaszotokat, s próbáljátok meg megfogalmazni a kétféle kifejezés tartalmi és stílusbeli különbségét! A szöveg segítségével válaszolj! Mikortól tekintünk valakit szinglinek? A szöveg alapján már a húszas évektől szingliségről beszélünk. Hasonló jelentésű a vénlány és az agglegény szó. Utóbbi kettő a szinglinél határozottabban tükrözi a családalapítás társadalmi kötelezettségét.

22 S Z E R E L E M É S S Z E X U A L I T Á S N A P J A I N K B A N 22 REFLEKTÁLÁS Gondolataim a mai családról T/ oldal 15 PERC T a n á r i i n s t r u k c i ó k Az alábbi négy kérdést beszéljük meg az egész osztállyal. Mindig a szövegből induljunk ki, de mindannyiszor jussunk el a benne foglalt életproblémák megvitatásához. Először hagyjuk a tanulókat spontán felsorolni a férfiak elnőiesedésének jeleit. Kb. 5 perc után kezdjük csoportosítani a jelenségeket külső tulajdonságok és szerepváltozás szerint. K i e m e l t k é s z s é g e k, k é p e s s é g e k : megfigyelés, rendszerezés, olvasott szöveg öszszekapcsolása meglévő ismeretekkel; empátia, elfogadás, önálló véleményalkotás olvasott szöveg alapján. C é l c s o p o r t d i f f e r e n c i á l á s : egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : megbeszélés, vita, beszélgetés 4. Gondolataim a mai családról Olvassátok el újra az utolsó bekezdést, és válaszoljatok a kérdésekre: Elsősorban kinek a számára tragédia a szülők válása a szerző szerint? Egyetértetek-e ezzel az állítással? Érveljetek 4-5 mondatban! Szerintetek megváltoznak-e a női szerepek a válások számának emelkedésével? Mi a véleményetek, milyen mintát jelent egy gyermekét vagy gyermekeit egyedül nevelő anya a lánya számára? A cím alapján valószínűleg mást vártatok a szövegtől. Fogalmazzátok meg 2-3 mondatban, mit vártatok és utólag mit hiányoltok a tanulmányból!

23 3. ÉN? TE? MI? RÁHANGOLÓDÁS Több vagy kevesebb? Egyenrangú vagy alárendelt? T/ oldal 5 PERC T a n á r i i n s t r u k c i ó k Kérjünk meg három diákot három-négy nappal korábban, hogy végezzenek közvélemény-kutatást az osztályban. Az óra kezdődjön a vizsgálat eredményének ismertetésével és az első reflexiókkal, majd jelezzük, hogy ezen az órán ezt a problémakört kívánjuk mélyebben megbeszélni. K i e m e l t k é s z s é g e k, k é p e s s é g e k : véleményformálás, vélemény megfogalmazása, adatok összesítése, statisztika készítése C é l c s o p o r t d i f f e r e n c i á l á s : önként jelentkező vagy megbízott három diák M u n k a f o r m á k : egyéni és frontális; közvélemény-kutatás, beszámoló, megbeszélés, vita 1. Több vagy kevesebb? Egyenrangú vagy alárendelt? Rendezzetek közvélemény-kutatást az osztályban! Ki mit gondol: a) Egy párkapcsolatban az ember több lesz azáltal, hogy a másikkal kapcsolatba került? Igen, feltétlenül Csak jó kapcsolatban Nem b) A párkapcsolatban egyenrangúak-e a felek? Igen, feltétlenül Nem: mindig a férfi kell hogy fölényben legyen Mindig valaki fölényben van, de mindig attól függ, ki az erősebb személyiség A közvélemény-kutatás eredményét beszéljétek meg! Figyeljétek meg azt is, hogyan oszlottak meg a válaszok (például hogy a fiúk és a lányok inkább mire szavaztak).

24 É N? T E? M I? 24 JELENTÉSTEREMTÉS Két ember viszonyáról T/ oldal 40 PERC T a n á r i i n s t r u k c i ó k Az óra célja, hogy a diákok a szövegek megértése után érvelni tudjanak a szövegből megértett álláspont mellett vagy ellen. Felkészüléskor bontsuk az osztályt két csoportra, és döntsük el előre, kik dolgozzák fel a lírai és kik a filozófiai szöveget. Ha lehet, mindkét csoportban legyen olyan tanuló, aki a többiek háttérmunkája után szépen el tudja mondani az érveket. Azt javasoljuk, hogy a kétféle szöveget három-három fős csoportokban dolgozzák föl a tanulók. Így minden feladatot több csoport is megold. K i e m e l t k é s z s é g e k, k é p e s s é g e k : adatok kiírása olvasott szövegből; rendszerezés; meglévő ismeretek alkalmazása az olvasott szövegre; reflexió az olvasott szövegre C é l c s o p o r t d i f f e r e n c i á l á s : A 2. feladatot, a verset a rövidebb szöveg miatt ajánljuk a nehezen olvasóknak: azoknak, akiknek szövegértési nehézségeik vannak. A 3. feladatot, a Platón-szöveget a jobb szövegértésű diákoknak adjuk. M u n k a f o r m á k : csoportmunka M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : szöveggel kapcsolatos feladatok megoldása 2. Két ember viszonyáról Olvassátok el az alábbi verset, majd oldjátok meg a hozzá tartozó kérdéseket! RADNÓTI MIKLÓS: KIS NYELVTAN Én én vagyok magamnak s néked én te vagyok, a te én vagy magadnak, két külön hatalom. S ketten mi vagyunk. De csak ha vállalom. (1943) A szerzőről: RADNÓTI MIKLÓS ( ) Radnóti Miklós magyar költő az 1940-es évek egyik legjelentősebb lírikusa volt, a második világháború okozta szorongás, haláltudat és halálélmények legjelentősebb kifejezője és ábrázolója. Maga boldogságra hajló, a világ harmóniáját szemlélő, idillre vágyakozó ember volt, ám zsidó származása miatt üldöztetésben, többszöri munkaszolgálatban volt része. A II. világháború vége felé, 1944 no-

25 25 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M vemberében több hónapnyi embertelen munkaszolgálat és több hétnyi erőltetett menetelés után végezték ki. Az itt idézett vers részlet a Papírszeletek című, nagyon rövid verseket tartalmazó versciklusból. Radnóti Miklós a) Fogalmazzátok meg 2-3 mondatban, mit vártatok a cím elolvasása után! Miről szól a vers valójában? b) Készítsetek táblázatot! Ha ugyanaz a szó többször szerepel, írjátok be egyszer, és jelöljétek, hányszor fordult elő. Van olyan oszlop, amelynek több sora is üresen marad. EGYES SZÁM ELSŐ SZEMÉLY- RE UTALÓ SZAVAK EGYES SZÁM MÁSODIK SZE- MÉLYRE UTALÓ SZAVAK Összesen: Összesen: Összesen TÖBBES SZÁM ELSŐ SZE- MÉLYRE UTALÓ SZAVAK Figyeljétek meg: Melyik oszlopban szerepel a legtöbb szó? Melyikben a legkevesebb? c) Melyik mondat indokolja ezt a különbséget? d) Milyen szavakat emelnek ki a szövegből a rímek? (Milyen szavak rímelnek egymással?) e) Írjátok le a vers rímképletét! f) Mi a szerepe a versben a csak szócskának?

26 É N? T E? M I? 26 MEGOLDÁSI JAVASLAT a) Fogalmazzátok meg 2-3 mondatban, mit vártatok a cím elolvasása után! Miről szól a vers valójában? A cím alapján valami nyelvtani téma kifejtését várjuk, a vers valójában a szerelemről szól. b) Készítsetek táblázatot! Ha ugyanaz a szó többször szerepel, írjátok be egyszer, és jelöljétek, hányszor fordult elő. Van olyan oszlop, amelynek több sora is üresen marad. EGYES SZÁM ELSŐ SZEMÉLY- RE UTALÓ SZAVAK EGYES SZÁM MÁSODIK SZE- MÉLYRE UTALÓ SZAVAK Én (4x) Néked mi Vagyok (2x) te (2x) vagyunk Magamnak Vállalom Vagy magadnak Összesen: TÖBBES SZÁM ELSŐ SZE- MÉLYRE UTALÓ SZAVAK c) Melyik mondat indokolja ezt a különbséget? De csak ha vállalom. d) Milyen szavakat emelnek ki a szövegből a rímek? (Milyen szavak rímelnek egymással?) Főleg a különböző személyekre utaló szavakat/névmásokat, igéket. (Ezeken kívül a hatalom szót.) e) Írjátok le a vers rímképletét! a b a b x b (Hívjuk föl a figyelmet a nem rímelő sor késleltető szerepére!) f) Mi a szerepe a versben a csak szócskának? Megszorító szerepe van, feltételt rejt magában. T/ oldal 40 PERC Eredetmonda a két nemről T a n á r i i n s t r u k c i ó k A 2. feladat (Radnóti: Kis nyelvtan) párja. Éppen ezért ugyanazok a tanácsok érvényesek, mint ott. Az óra célja, hogy a diákok a szövegek megértése után érvelni tudjanak a szövegből megértett álláspont mellett vagy ellen. Felkészüléskor bontsuk az osztályt két csoportra, és döntsük el előre, kik dolgozzák fel a lírai és kik a filozófiai szöveget. Ha lehet, mindkét csoportban legyen olyan tanuló, aki a többiek háttérmunkája után szépen el tudja mondani az érveket. Azt javasoljuk, hogy a kétféle szöveget három-három fős csoportokban dolgozzák föl a tanulók. Így minden feladatot több csoport is megold.

27 27 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M Javasoljuk, hogy a feladatok megoldásakor a diákok olvassák el az életrajzot is, hogy időben el tudják helyezni a szöveg keletkezését. A bibliai hagyomány felidézéséhez adjunk segítséget a csoportoknak: f) feladat. K i e m e l t k é s z s é g e k, k é p e s s é g e k : belső képalkotás, szókincs alkalmazása, címadás, megfigyelő készség, nyelvi leleményesség C é l c s o p o r t d i f f e r e n c i á l á s : A 2. feladatot, a verset rövidebb szövege miatt ajánljuk a nehezen olvasóknak: azoknak, akiknek szövegértési nehézségeik vannak. Ezt a feladatot, a Platón-szöveget a jobb szövegértésű diákoknak adjuk. Javasoljuk, hogy szorgalminak adjuk a rajzos feladatot sok diák nagy élvezettel és szellemesen fogja megoldani! M u n k a f o r m á k : csoportos (a szorgalmi feladat egyéni) M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : szöveggel kapcsolatos feladatok megoldása 3. Eredetmonda a két nemről Olvassátok el az alábbi ókori szöveget, majd válaszoljatok a hozzá tartozó kérdésekre! PLATÓN: A LAKOMA (részletek) Először is meg kell ismernetek az emberi természetet, és hogy mi mindenen esett át. A mi természetünk eredetileg nem olyan volt, mint ma, hanem egészen másféle. Először is az emberi nemek száma három volt, nem kettő, mint most, férfi és nő, hanem volt még egy harmadik is, amely egyesítette magában a kettőt, ennek csak a neve maradt ránk, ő maga eltűnt. Azután meg mindegyik embernek egészen gömbölyű volt az alakja, körbefutott a háta meg az oldala, kezük négy volt s lábuk is ugyanannyi, mint a kezük, s két teljesen egyforma arcuk egy egészen kerek nyakon. A két ellenkező oldalon lévő archoz egy koponya tartozott és négy fül; nemi szervük is kettő volt és minden egyebük is, úgy, ahogy ebből már el lehet képzelni. Járni fölegyenesedve is tudtak, mint ma, amerre éppen akartak, ha pedig gyorsan kellett menni, mint ahogy a cigánykerekezők feldobják egyenesen a lábukat és hányják a kereket, ők is, az akkor még nyolc végtagjukra támaszkodva, gyorsan karikázva haladtak előre. Erejük és bátorságuk szörnyű volt, s gondolkodásuk nagyra törő; az istenekkel is kikezdtek, megpróbáltak fölmenni az égbe s ott rátámadni az istenekre. Zeusz kettévágta az embereket, mint ahogy a naspolyát szokás aszalás előtt, vagy fonállal a tojást. Így hát mindegyikünk az embernek egy másik félhez illeszthető fele, mert ketté vagyunk vágva, mint a félszegúszó halak. Kettő lett egyből, s most keresi ki-ki a maga másik felét. Forrás: Platón: A lakoma. Fordította Telegdi Zsigmond. Budapest, Atlantis Könyvkiadó. Szómagyarázat: Naspolya = keletről származó gyümölcsfajta

28 É N? T E? M I? 28 A szerzőről: PLATÓN (i. e. 427 i. e. 347) Platón az ókor egyik legnagyobb hatású filozófusa volt. I. e. 427-ben született, valószínűleg Athénban. Előkelő családból származott. Neve ragadványnév: a plató szó ugyanis fennsíkot, széles, lapos területet is jelent. Platónnak széles válla és lapos homloka volt, innen ered a neve. Fiatal korában költészettel, tragédiaírással foglalkozott, majd húszéves korában a híres filozófus, Szókratész tanítványa lett. I. e. 399-ben Szókratész meghalt. Platón mestere halála után útra kelt, s tíz évig nem tért vissza szülővárosába. Hazatérése után (i. e. 387-ben) megvásárolta Akadémosz hérosz ligetét, itt tanított tovább filozófiát és matematikát. Nyolcvanéves korában halt meg, az akadémia kertjében temették el. A lakoma című művének kerettörténetében egy filozófus beszéli el barátainak, mi történt, ki mit mondott azon a vitán, amely a szerelemről szólt, s amelyen Athén leghíresebb írói, filozófusai vettek részt. Az itt szereplő szöveg részlet az Arisztophanész görög vígjátékíró (kb. i. e. 450 i. e. 385) szájába adott hozzászólásból való. Platón a) Platón megnevezte a kétnemű teljes embert, mi szándékosan hagytuk ki a szót a szövegből. Ti hogyan neveznétek? b) Mi mindenben különböztek a teljes emberek a kettévágott emberektől? (Ha csoportosítjátok a különbségeket, ötöt találtok.) c) Mivel vívták ki a teljes emberek Zeusz haragját? d) Nézzétek meg a szövegben, milyen hasonlattal érzékelteti Platón a kettévágás műveletét! e) Milyen nyelvi forma utal arra, hogy a mai ember e kettévágott lény utóda? Fogalmazzátok meg röviden, mit jelent a szöveg alapján, ha a szerelmesek megtalálják egymást! f) Ha ismeritek más vallások, pl. a zsidó-keresztény hagyomány elképzelését férfi és nő teremtéséről, elevenítsétek fel és vessétek össze Platón szövegével! g) Ismertek-e olyan magyar szót, amely pontosan kifejezi, hogy a férfi nő kapcsolatban a pár az egészet jelenti?

29 29 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M h) Változtat-e a szöveg komolyságán az, hogy Platón a népszerű vígjátékíróval, Arisztophanésszel mondatja el? i) Szorgalmi feladat: Próbáld meg lerajzolni, hogyan nézhettek ki a teljes emberek! MEGOLDÁSI JAVASLAT a) Platón megnevezte a kétnemű teljes embert, mi szándékosan hagytuk ki a szót a szövegből. Ti hogyan neveznétek? Platón androgünnek nevezte a férfi -nő embert. Érdekesség, hogy a szót Platón korában az elnőiesedett férfiakra használták. Természetesen a görög szót nem kell, de nem is lehet kitalálni, ezért azt várjuk el, hogy valamilyen leleménnyel érdekes magyar szót alkossanak a tanulók. Bármely olyan megoldás elfogadható, amely a férfi és nő szinonimájából áll össze, lehet mozaikszó is. b) Mi mindenben különböztek a teljes emberek a kettévágott emberektől? (Ha csoportosítjátok a különbségeket, ötöt találtok.) Minden szervből a kétszerese volt, kivéve a koponyát. Az arcuk ellentétes irányba nézett. Gömb alakúak voltak, járáskor a kezüket is használták és sokkal erősebbek voltak (majdnem, mint az istenek). c) Mivel vívták ki a teljes emberek Zeusz haragját? Vetélkedtek, harcoltak az istenekkel. d) Nézzétek meg a szövegben, milyen hasonlattal érzékelteti Platón a kettévágás műveletét! Naspolya, tojás, félszegúszó hal csupa olyasmi, ami kicsi, egy erősebb lény azt tehet vele, amit akar. e) Milyen nyelvi forma utal arra, hogy a mai ember e kettévágott lény utóda? Fogalmazzátok meg röviden, mit jelent a szöveg alapján, ha a szerelmesek megtalálják egymást! A diákok megemlíthetik például a következőket: ha a megfelelő két fél találkozik össze, akkor átélik a teljesség illúzióját. Ketten erősebbnek érezhetik magukat. Megszűnik a keresés. Megfi - gyelhetik azt is, itt nincs szó arról, hogy bármelyik fél a kapcsolatban kevesebbet érne, mint a másik. f) Ha ismeritek más vallások, pl. a zsidó-keresztény hagyomány elképzelését férfi és nő teremtéséről, elevenítsétek fel és vessétek össze Platón szövegével! A Bibliában eleve csak férfi nő kapcsolatról van szó. Éva része volt Ádámnak, vagyis ott is egy egészből lett kettő ugyanakkor különbség, hogy Éva azért lett, mert Ádám egyedül érezte magát. A bűnbeesés (vétek Isten ellen) a Bibliában Éva teremtése után történik, a hagyomány a felelősséget az ő nyakába varrja. g) Ismertek-e olyan magyar szót, amely pontosan kifejezi, hogy a férfi nő kapcsolatban a pár az egészet jelenti? A feleség szó mutatja ezt. A páros szerveket a magyar nyelv egésznek tekinti (akinek csak egy van, az féllábú, félszemű stb.) Erre a mintára a házaspár is egész, egyik fele a feleség.

30 É N? T E? M I? 30 h) Változtat-e a szöveg komolyságán az, hogy Platón a népszerű vígjátékíróval, Arisztophanészszel mondatja el? A kérdésre nem adhatunk egyértelmű választ. A későbbi idézők általában komolyan veszik. Arisztophanész műveinek ismeretében azonban ironikus felhangot kap a szöveg. Ám a diákok nem ismerik Arisztophanész művészetét, ezért a kérdés inkább csak segít abban, hogy ráirányítsuk a fi gyelmet: a beszélő személyétől erősen függ egy szöveg modalitása és értelme. REFLEKTÁLÁS Beszélgetés T/ oldal 40 PERC T a n á r i i n s t r u k c i ó k A vitatkozás tudományára diákjainknak nagyon nagy szükségük van és lesz. Ez a téma talán nem áll tőlük távol, mégsem vált ki belőlük indulatokat, tehát alkalmas arra, hogy vitakészségüket fejlesszük. A tanári szerepre már utaltunk a korábbiakban. Nem baj az, ha a csoport tagjai a szóvivők beszéde alatt egymással kommunikálnak. JavasolJuk a levelezést, így nem alakul ki hangzavar. Nagyon fontos, hogy a diákok először egyénileg dolgozzanak, hogy mindenki átgondolja a mondanivalóját, és ne csak a nagyobb hangúak kapjanak szót. Utána alkossunk négy csoportot (ám ha az osztálylétszám nagyon nagy, akkor ötöt vagy hatot). A diákok csoportokban készüljenek a vitára. A vita során biztosítsuk, hogy a szóvivőket mindenki hallja, hogy az érvek mind elhangozzanak. Az értékelés szempontjai: Az indító szöveg, az álláspont kifejtésének logikája Szókincs, nyelvhelyesség A nem nyelvi kifejező eszközök felhasználása a meggyőzéshez Az olvasott szöveg felhasználása az érvelésben Odafigyelés a másik fél érveire, cáfolataira Hitelesség A vita befejeztével foglaljuk össze az álláspontokat, értékeljük a szóvivők munkáját. K i e m e l t k é s z s é g e k, k é p e s s é g e k : szociális kompetenciák: együttműködés, a másik ember szempontjának átélése (empátia), ez nemcsak a beszélgetőtársakra vonatkozik, hanem a párkapcsolatban a másik félre is tanulási képességek: megfigyelés, logikai készség szövegértés/szövegalkotás: az élőszó nem nyelvi kifejező eszközeinek alkalmazása, reflektálás hallott szövegre, szókincs C é l c s o p o r t d i f f e r e n c i á l á s : Jó beszédkészségű diákok mint szóvivők, a nyilvánosság előtt szerepelni nem tudó, nem akaró diákok mint segítők. M u n k a f o r m á k : egyéni és frontális M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : vitára felkészülés, nyilvános vita

31 31 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M 4. Beszélgetés A szövegek elolvasása, a két szerző véleménynek átgondolása és a feladatok elvégzése/meghallgatása után foglald össze véleményedet: Mitől lesz a két félből egy egész, vagyis két emberből egy pár? Csoportoddal együtt készülj fel egy beszélgetésre, amelyben arra is kitértek: Milyen párkapcsolati konfliktusok származnak abból, ha valamelyik fél nem veszi tudomásul, hogy a szerelemben is megmarad az én. Ne felejtsd el, ebben a beszélgetésben sem legyőznöd kell a másikat (akárcsak egy jó párkapcsolatban), hanem az a legjobb eredmény, ha sikerül közös álláspontra jutnotok. Ha reagálsz a többiek megszólalására, alkalmazd mindazokat a fogásokat és tapasztalatokat, amelyeket a jó vitáról eddig szereztél. A felkészüléshez és a vitához az alábbi lépéseket ajánljuk: a) Ezeket a feladatokat egyedül oldd meg! Olvasd végig a Radnóti- és a Platón-szöveggel kapcsolatos feladatokra adott válaszaidat. Foglald össze, mit mondott Radnóti, illetve Platón az emberpár egységéről. Fogalmazd meg magadban, melyikkel miben értesz egyet, miben nem. Alakítsd ki saját álláspontodat! b) Ezeket a feladatokat csoportmunkában oldjátok meg! Beszéljétek meg a csoporton belül, ki lesz a szóvivő. Miután kiválasztottátok a szóvivőt, készítsetek együtt rövid vázlatot a szóvivő számára. Legjobban akkor tudtok a szóvivőnek segíteni, ha a vázlatot mindenki leírja, így látjátok, mire hogyan válaszol a másik csoport. A választott szóvivő ügyeljen a mondanivaló megfogalmazásának és hangzásának harmóniájára. Figyeljen arra, mit mond a másik fél. Magában gondolja végig, számított-e erre az ellenérvre vagy sem. Ha nem tud azonnal válaszolni, kérje nyugodtan a többiek segítségét. A segítők figyeljék a saját szóvivőjüket, ha kell, súgjanak oda egy-egy szót, amit a szóvivő nem talál. A vázlatban jegyezzék, mit állított és mit cáfolt a másik fél, döntsék el, el tudják-e fogadni érvelését vagy vannak-e ellenérveik. Figyeljék saját szóvivőjüket, közben levelezve tanácskozhatnak csoportjuk többi tagjával. Ha vannak közös pontok a többi csoporttal, foglaljátok össze ezeket; fogalmazzátok meg a különbségeket is. Feljegyzések, gondolatok, ötletek: MEGOLDÁSI JAVASLAT Az alábbi javaslat tömör, diákjainktól ne várjunk ennyire sűrű szöveget. Mindkét szöveg arról szól, hogy a mi minőségileg más, mint az én + te. Platónnál ez a minőségileg más már létezett, a fél állapot büntetésből jött létre. Az én soha nem olyan erős, mint a mi, a két fél egymás nélkül boldogtalan, a kényszer hajtja őket egymás felé. Radnótinál a mi feltételes, valamikor megszülethet. Az én nála önmagában is hatalom, akárcsak a te. Nincs szó a különálló felek boldogtalanságáról. Vagyis a mi megszületése nem szükségszerű, létrejötte az én akaratának függvénye.