Zsámbéki Mezőgazdasági Szövetkezet

Átírás

1 MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL BUDAPESTI BÁNYAKAPITÁNYSÁG Ikt.sz.: BBK/ /2011. Zsámbéki Mezőgazdasági Szövetkezet Üi.: Kókay Ágoston Tel.: Zsámbék Etyeki út 7. Tárgy: Zsámbék külterületére szóló, dolomit nyersanyagra vonatkozó kutatási műszaki üzemi terv. H A T Á R O Z A T 1./ A Budapesti Bányakapitányság (a továbbiakban: bányakapitányság) a Zsámbéki Mezőgazdasági Szövetkezet (a továbbiakban: bányavállalkozó) által benyújtott, Zsámbék külterületre szóló homok és kavics ásványi nyersanyag kutatási műszaki üzemi tervet részben az alábbiak szerint: jóváhagyja 1./ Engedélyezi a kutatási tevékenységet az alábbi koordináták által határolt kutatási részterületre: Töréspont száma Y (m) X(m) , , , , , , , , , , , , , ,38 2./ A kutatás engedélyezett időtartama: a jelen határozat jogerőre emelkedésének és végrehajthatóságának napjától számított egy év. 3./ Nem engedélyezi a kutatási tevékenységet az alábbi koordináták által határolt kutatási részterületre: Töréspont száma Y (m) X(m) , , , , , , , , , , , , , , , , Budapest, Columbus u Ügyfélfogadás: :(06-1) : 1591 Budapest, Pf.: 310. kedden 8-tól 12 óráig bbk@mbfh.hu csütörtökön 14-től 15 óráig :(06-1)

2 4./ A fúrási tevékenység megkezdését a Bányakapitányság részére 8 nappal megelőzően be kell jelenteni. 5./ A Budakörnyéki Körzeti Földhivatal /2011. számú szakhatósági állásfoglalása: A Zsámbék 052/3, 5, 053/2, 054, 055, 056/1-3, 057, 059/1, 060/1, 3, 061, 062/14, 15, 1713/2 hrsz-ú földrészletekre vonatkozó dolomitkutatási műszaki üzemi terv jóváhagyásához földvédelmi szempontból hozzájárulok. 6./ Zsámbék Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala műszaki Irodavezetőjének /2011. számú szakhatósági állásfoglalása: A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitányság (1145 Budapest, Columbus u ) megkeresésére a Zsámbék 052/3, 052/5, 053/2, 054, 055, 056/1, 056/2, 056/3, 057, 059/1, 060/1, 060/3, 061, 062/14, 062/15 és 1713/2 hrsz-ú ingatlanokra vonatkozó dolomit kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyásához szakhatósági hozzájárulásomat az alábbi feltételekkel megadom. Kikötéseim: - A 053/2 hrsz-ú ingatlanon vízvezeték szolgalmi jog bejegyzés található, a vízvezeték helyének pontos feltárása után végezhető fúrás a vezeték biztonsági távolságán kívül. - A 059/1 hrsz-ú ingatlan bezárt, rekultiválás előtt álló hulladéklerakó, ezen a területen fúrás nem végezhető. - Az 1713/2 hrsz-ú ingatlan belterületi ingatlan, lakóépületek környezetében, fúrás nem végezhető. Továbbá tájékoztatom, hogy a 060/1, 060/3, 061, 062/14 és 062/15 hrsz-ú ingatlanok Natura 2000 területek. Az érintett ingatlanok helyi természetvédelmi oltalom alatt nem állnak. 7./ A Közép Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség KTVF: /2012. számú szakhatósági állásfoglalása: A Budapesti Bányakapitányság BBK/2828-2/2011. számú megkeresésére szakhatósági állásfoglalást adok. A Zsámbéki Mezőgazdasági Szövetkezet (Zsámbék, Etyeki út 7.) engedélyes részére a Zsámbék dolomit kutatás Zsámbék közigazgatási területét érintő és 31. számmal jelölt fúrópontok létesítéséhez hozzájárulok, az alábbi kikötésekkel: 1. A földtani közeg és a felszín alatti vizek minősége nem veszélyeztethető, esetleges üzemanyagtöltés során a hajtó- illetve kenőanyag elcsepegésének megakadályozása érdekében a gépegységek alá olajfogó tálcát kell tenni. 2. A fúrógép meghibásodása esetén annak javítása a munkaterületen nem történhet. 3. A kutatófúrások során keletkező veszélyes hulladékot (olajos rongy, olajos föld) a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően kell gyűjteni, ártalmatlanítani. Kezelésre, a tevékenységre hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szervezetnek kell átadni. Az elszállítást igazoló SZ kísérőjegyek másolatát be kell nyújtani a Közép- Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre (a továbbiakban: Felügyelőség). Határidő: a kutatás befejezését követő 30 napon belül. 4. A kutatási tevékenység során keletkező nem veszélyes hulladék elszállítása hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szállítóval, érvényes hulladékkezelési engedéllyel rendelkező hulladéklerakóra történhet. 5. A tevékenység során a területen történő illegális hulladéklerakás megakadályozásáról folyamatosan gondoskodni kell. 6. A kutatás, illetve a fúrások megkezdését esetleges helyszínelés céljából a Felügyelőség felé írásban a munkálatok megkezdése előtt legalább 8 nappal be kell jelenteni. - 2/8 -

3 7. A kutatás befejezését követően a tovább nem funkcionáló fúrólyukak szabályszerű eltömedékelését el kell végezni, melyet dokumentálni kell, és a felszínt az eredeti állapotba kell visszaállítani. A számmal jelölt fúrópontok létesítéséhez nem járulok hozzá. 8./ A következő szakhatóságok jelzett szakhatósági állásfoglalásukban a kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyásához feltétel nélkül hozzájárultak, illetve hatáskörük hiányát állapították meg: - Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal: HSZO/973-1/ Érd Megyei Jogú Város Hivatásos Tűzoltósága: A-1118/1/ ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal: OTH-GYÓGYF 307-2/ Pest Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája: 450/2624/1/2011. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalnak címzett, a Budapesti Bányakapitányságon benyújtható fellebbezéssel lehet élni. Az ügyfél a rendelkező rész egyes rendelkezései ellen önálló fellebbezést is benyújthat a határozat kézhezvételét követő 15 napon belül. A részfellebbezés alapján folytatott jogorvoslati eljárás nem befolyásolja a határozat fellebbezéssel összefüggésben nem lévő részének jogerőre emelkedését és végrehajthatóságát. A fellebbezés díja az egyes bányafelügyeleti eljárások díjának megállapításáról szóló 57/2005. (VII. 07.) GKM számú rendelet 2. számú melléklete A táblázatának 1.3. pontja első oszlopa szerint Ft a rendelet 4. (1) pontja figyelembevételével. Ezt az összeget az eljárás megindításával egyidejűen az A013 kódszám feltüntetésével kell a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (1145 Budapest, Columbus u ) MNB számú számlájára átutalni. I N D O K O L Á S A Bányakapitányság a kérelmező által szeptember 30-án benyújtott kérelmére indított eljárásában az érdekelt szakhatóságok bevonásával a rendelkező rész szerint határozott. A tervdokumentáció és mellékletei kielégítették a bányászatról szóló évi XLVIII. törvény (Bt.) végrehajtása tárgyában kiadott 203/1998. (XII. 19.) Korm.rendelet (Vhr.) 6., 7. -ban foglaltakat. A kérelmező a Budapesti Bányakapitányság BBK/ /2011. számú határozatával kutatási jog adományt kapott, a kutatás műszaki üzemi tervének jóváhagyását a törvényben meghatározott határidőben kezdeményezte. A bányavállalkozó a termelő Zsámbék I. dolomit bányatelkének bővítésére szánt kutatási területen 31 db, legföljebb 10,0 m mélységű új fedőkutató fúrást tervezett. Maga a dolomit nyersanyag részben a bányavállalkozó fent jelzett bányatelke, részben a szomszédos bányatelkek által már jól föltárt; a fedőkutató fúrások szerepe a fedővastagsági viszonyok tisztázása, illetve a nyersanyag fölső szakaszából történő mintavétel. A tervezett kutatás módszerére és mennyiségi jellemzőire tekintettel alkalmasnak tekinthető az előfordulás mennyiségi, minőségi és földtani-teleptani adottságainak kellő megismerésére. Ennek alapján a kutatási MÜT bányászati-földtani szakmai elfogadásának akadálya nem volt. A rendelkező részben foglaltakat az alábbiak indokolják: - 1. pont: A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) 44. (1) bekezdés: Jogszabály elrendelheti, hogy a határozat meghozatala előtt más hatóság (a továbbiakban: szakhatóság) állásfoglalását kell beszerezni, Bt. Vhr. 6/C (4) bekezdés: A kutatásra vonatkozó műszaki üzemi terv - 3/8 -

4 jóváhagyásáról a bányakapitányság a közreműködő szakhatóságok állásfoglalása alapján határozatban dönt, Ket 44. (2) bekezdés: A szakhatóságot az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság keresi meg, amely döntésének meghozatalánál kötve van a szakhatóságnak a hatásköre keretei között kialakított jogszabályon alapuló állásfoglalásához. Mivel a Közép Duna-völgyi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a jelzett szakhatósági állásfoglalásában csak az és a 31. számú tervezett kutatófúrás lemélyítéséhez járult hozzá, a Bányakapitányság a nyersanyag-kutatást csak a jelzett koordinátákkal határolt részterületre engedélyezte pont: A Bt. Vhr. 6. (7) bekezdés alapján a kutatás maximális engedélyezhető időtartama 4 év. A bányavállalkozó, élve a jogszabály biztosította lehetőséggel, a kutatás elvégzésére 4 évet kért. Figyelemmel arra, hogy a tervezett 31 fúrás helyett csak 11 kerül lemélyítésre, legföljebb 110 folyóméter hosszban, továbbá, hogy a tényleges kutatási tevékenység a laboratóriumi vizsgálatokkal együtt is szakmailag indokolhatóan legföljebb egy év időtartamot vesz igénybe, a Bányakapitányság a kutatás engedélyezett idejét egy évben állapította meg. Az államnak, mint az ásványi nyersanyag tulajdonosának érdeke, hogy az engedélyezett kutatás a szükséges legrövidebb időn belül megvalósuljon, a kizárólagos jog alapján indokolatlan foglalás ne történjen pont: A Közép Duna-völgyi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a jelzett szakhatósági állásfoglalásában a számú tervezett kutatófúrás lemélyítéséhez nem járult hozzá, ezért a kutatás megfelelő szintje a jelzett fúrópontokat tartalmazó kutatási részterületen nem biztosított. A Bányakapitányság ezért az adott koordinátákkal határolt területre a kutatás elvégzését nem engedélyezte, e területrészre vonatkozóan a kutatási műszaki üzemi tervet nem hagyta jóvá pont: A Bt. Vhr. 6/C. (7) bekezdés írja elő pont: Budakörnyéki Körzeti Földhivatal: A Zsámbék külterület, dolomitkutatási műszaki üzemi terv tárgyú bányahatósági engedélyezési eljárásban a Budakörnyéki Körzeti Földhivatalt az eljáró Budapesti Bányakapitányság szakhatóságként megkereste. A mellékelt tervanyag, valamint az ingatlan-nyilvántartási adatok vizsgálata alapján megállapítható, hogy a terv által érintett területen a 056/2, 060/1 és 062/15 hrsz-ú földrészletek a Zsámbék-I. dolomit bányatelek részeként, anyagbányaként nyilvántartottak. Emellett a 056/1 és a 056/3 hrsz-ú földrészlet bányaüzemen felül visszamaradó teljes területe a Földhivatal /201 1 számú határozatával más célú hasznosításra engedélyezve lett. A tárgyi műszaki üzemi terv által lefedett terület ezen kívül egyéb, különböző megnevezésű út, major, közpark kivett, illetve négy esetben kizárólag rét és legelő művelési ágú termőföldként nyilvántartott földrészletet érint. Ezen termőföldek a 052/5, 052/3, 062/14 és 060/3 hrsz-ú földrészleteken azonosíthatók, azoknak a bányatelekkel határos részein. A termőföldek esetén az ingatlan-nyilvántartási adatok alapján megállapítható, hogy túlnyomó részben átlagosnál gyengébb minőségűek. Az érintett összes termőföld területhez viszonyítva az átlagosnál jobb minőségű talajfoltra eső területrész csekély mértékű, elenyésző. Az érintett termőföldek közül a 062/14 és 060/3 hrsz-ú földrészletek tulajdoni lapján a bányatelek jogi jelleg szerepel. Mindezek alapján, figyelembe véve, hogy a kutatási műszaki üzemi terv meglévő bányaüzemmel határos területeken található ásványi nyersanyag felderítését célozza, és a kutatással érintett terület átlagosnál gyengébb minőségű termőföld, a műszaki üzemi terv jóváhagyása ellen földvédelmi szempontból kifogást nem emeltem. A szakhatósági állásfoglalást a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény rendelkezései alapján adtam meg. - 4/8 -

5 Hatóságom szakhatósági hatáskörét a 267/2006. (XII. 20.) Korm.rendelet 3. számú melléklete, illetékességét a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. (1) bekezdése állapítja meg pont: Zsámbék Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala műszaki Irodavezetője: A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitányság, a Zsámbéki Mezőgazdasági Szövetkezet kérelmére indult eljárásban, a Zsámbék 052/3, 052/5, 053/2, 054, 055, 056/1, 056/2, 056/3, 057, 059/1, 060/1, 060/3, 061, 062/14, 062/15 és 1713/2 hrsz-ú ingatlanokra vonatkozó dolomit kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyása során a 267/2006 (XII.20.) Korm. rendelet 4/A (2) bekezdése alapján szakhatósági állásfoglalás kiadását kérte Zsámbék Város Jegyzőjétől. A területek azonosítása után a szakkérdést megvizsgáltuk, és a rendelkező részben foglaltak szerint hoztunk döntést. Határozatom jogalapja a 267/2006 (XII.20) Korm. rendelet 4/A (2) bekezdése. Hatóságom illetékességét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL tv. 21. (1) bekezdés b) pontja határozza meg pont: Közép Duna-völgyi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség: A Felügyelőségre november 10. napján érkezett a Budapesti Bányakapitányság BBK/2828-2/2011 számú szakhatósági állásfoglalás iránti megkeresése tárgyi területen történő kutási műszaki üzemi terv engedélyezése ügyében. A megkeresést, valamint a csatolt engedélyezési tervdokumentáeiót átvizsgáltam. Megállapítottam, hogy a kutatási terület bányateleken keresztül húzódó Zsámbék 057 hrsz-ú úttól délre eső (a 057 hrsz-ú utat is beleértve, továbbá a 060/1, 062/15, 062/14, 061, 060/3 hrsz.) területe az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm.rend. (továbbiakban: Natura kr.) és az európai közösségi jelentőségű tennészetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.l1.) KvVM rendelet alapján a Nyakas-tető szarmata vonulat (HUD120037) elnevezésű jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (Natura 2000) részét képezi. A Nyakas-tető szarmata vonulat kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területet jelölő élőhelyei (vastag betűvel a kiemelt jelentőségű) a következők: pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel (91H0), pannon cseres-tölgyesek (91M0), pannon sziklagyepek (Stipo-Festucetalia pallentis) (6190), szubpannon sztyeppek (6240), jelölő fajai: növények: leánykökörcsin Pulsatilla grandis,), magyar gurgolya Seseli leucospermum), gerinctelenek: szarvasbogár (Lucanus cervus). Az ügy elbírálásához szükséges védett állat- és növényfajok előfordulására vonatkozó adattokkal a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (továbbiakban DINPI), mint természetvédelmi kezelő rendelkezik; a vonatkozó adatokat jogsegély keretében a DINPI-től bekértem. A DINPI által megküldött élőhelytérkép alapján a jelenleg működő bányát Ny, D és K-i oldalról zárt sztyepprét veszi körül, melyben a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéröl szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet alapján fokozottan védett és védett faj egyedei élnek (pl. Seseli Ieucospermum, Silene bupleuroides) a területen. A DINPI az érintett Natura 2000 terület tekintetében természetvédelmi célkitűzésként az azon található sztyepprét természetszerű szerkezetének, fajkészletének megőrzését, fenntartását, helyreállítását, a becserjésedés miatt degradálódó szubpannon sztyeppek területén a szukcesszió lassítását jelölte meg. - 5/8 -

6 A kutatási dokumentáció 5.4. sz. alatti fejezetében számmal jelölt fúrópontok a Natura 2000 területen belül helyezkednek cl, a gyepterületet a , 18., 22., számmal jelölt fúrópontok érintik. A dokumentáció a továbbiakban az érintett terület természetvédelmi szempontú vizsgálatával nem foglalkozik, a 6. sz. fejezetben csak a Zsámbék 060/3 és 062/15 hrsz.-ú ingatlan vonatkozásában állapít meg Natura 2000 hálózat érintettséget, ugyanakkor megállapítja, hegy természetvédelmi terület, védendő természeti érték nem található a kutatási területen. A kutatás céljaként nemcsak a kutatási terület földtani felépítésének stb. megismerése, hanem egyértelműen a bányatelek fektetéshez szükséges műrevaló és kitermelhető nyersanyag készlet lehatárolása is megjelölésre került. Tekintettel arra, hogy a kutatási terület, ezen belül pedig az elutasított fúrópontok által érintett terület Natura 2000 terület jelölő, ezen belül valószínűsíthetően kiemelt jelentőségű jelölő élőhelyet, továbbá fokozottan védett, egyidejűleg Natura 2000 jelölő faj (Seseli leucospermum,) élőhelyét, a Natura 2000 terület kijelöléssel nem érintett gyepterületen is védett faj élőhelyét érinti, a kutatáshoz csak részlegesen járultam hozzá. A Natura kr. 10/A. (1) bekezdése szerint Az a terv vagy beruházá amely az ott megtalálható élővilágra vonatkozó adatok alapján jelentős hatással lehet valamely Natura 2000 területen előforduló, annak kijelölésének alapjául szolgáló, a 2. B,) vagy 3. B) mellékletben felsorolt kiemelt közösségi jelentőségű fajra vagy a 4. B mellékletben felsorolt kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusra, - a (3) bekezdés kivételével - kizárólag kiemelt fontosságú közérdekből fogadható el illetőleg engedélyezhető. A 10/A (2) bekezdés kimondja továbbá, hogy Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából kiemelt fontosságú közérdeknek minősül az emberi egészség és élet védelme, a köz biztonságának a fenntartása valamint a környezet szempontjából kiemelt jelentőségű kedvező hatás elérése. A hatáskörömbe utalt kérdések tekintetében a rendelkezésemre álló dokumentációt elbírálva megállapítottam, hogy a vonatkozó jogszabályi előírások és kikötéseim betartásával a tervezett tevékenység környezetvédelmi, táj- és tennészetvédelmi, illetve vízügyi érdeket nem sért, ezért szakhatósági hozzájárulásomat Zsámbék közigazgatási területét érintő 1-10, és 30. számmal jelölt fúrópontok létesítéséhez megadtam. Felhívom a figyelmet, hegy a környezeti hatáswzsgálati és egységes köniyezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm.rendelet (a továbbiakban: Rendelet) I. sz. mellékletének 10. pontja szerint az egyéb külszíni bányászat 25 ha területnagyságtól környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység. A beadott dokumentációban a kutatási terület nagysága, amit a jelenleg működő bánya bővítése céljából jelöltek ki 26,0785 ha. Amennyiben nem érné el a bányatelek összes mérete a 25 hektárt, akkor a Rendelet 3. számú mellékletének 19. pontja alapján előzetes vizsgálatot kell lefolytatni. A Rendelet 1. (3) bekezdés a) pontja kimondja, hogy a tevékenység megkezdéséhez, ha az csak az 1. számú mellékletben szerepel, a környezeti hatásvizsgálati eljárás alapján környezetvédelmi engedély szükséges. A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 66. (1) bekezdés a) pontja szerint a környezethasználat a környezeti hatásvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek esetén a tevékenységre a környezetvédelmi hatóság által kiadott környezetvédelmi engedély jogerőre emelkedését követően kezdődhet meg, illetve folytatható. Kikötéseimet a természet védelméről szóló évi LIII. törvény, a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. tv., valamint a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm.rendelet alapján írtam elő. Szakhatósági állásfoglalásomat a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 4/A (1) bekezdése, valamint 3. számú mellékletének 11. pontja, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. (1) bekezdése, és a környezetvédelmi, természetvédelmi, - 6/8 -

7 vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm.rendelet 25., 28., 28/A, és 32. -a és 1. számú mellékletének IV. 5, pontja alapján adtam meg pont: - Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal: a Ket. 45/A (3) és a 267/2006 (XII. 20.) Korm.rendelet 3. melléklet 10. pontja alapján nyilatkozott. - Érd Megyei Jogú Város Hivatásos Tűzoltósága szakhatósági állásfoglalásának jogszabályi alapja a tűzoltóságról szóló évi XXXI. törvény 11., a 261/2009. (XI. 26.) Korm.rendelet 3. (1) bekezdése és a 11/2007 (IV.24.) ÖTM rendelet. - ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Tisztifőorvosi Hivatal: a műszaki üzemi tervhez hozzájárul, mert a kutatás természetes gyógytényezőt nem veszélyeztet; a 323/2010 (XII. 27.) Korm.rendelet alapján. - Kulturális Örökségvédelmi Hivatal: az érintett területen nyilvántartott régészeti lelőhely nem található. A fellebbezésre a évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.) 98. (1) bekezdés előírása alapján van lehetőség. A fellebbezés díját a bányafelügyelet részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról, valamint a felügyeleti díj fizetésének részletes szabályairól szóló 57/2005. (VII. 7.) GKM rendelet 4. -a állapítja meg. Az engedélyes a bányászatról szóló évi XLVIII. törvény 43. (9) bekezdése alapján felügyeleti díjat fizet. A bányafelügyelet részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról, valamint a felügyeleti díj fizetésének részletes szabályairól szóló 57/2005. (VII. 7.) GKM rendelet 1. (1) bekezdésében előirt felügyeleti díj, a rendelet számú melléklete A táblázatának 1.3. pontja szerinti Ft igazgatási szolgáltatási díj mértékéig csökkentésre került. A díj befizetéséről kiállított fizetési kötelezettség nélküli számlát a Bányakapitányság a jelen határozatához mellékeli. A Budapesti Bányakapitányság a Bt a alapján, a Bt. 5. (1) bekezdés a) pontjában biztosított jogkörében eljárva határozatát a Ket. 72. (1) bekezdése alapján, a 267/2006 (XII. 20.) Korm. rendelet 2. (2) bekezdésének mellékletében megállapított illetékességgel adta ki. Budapest, február 9. Dr. Szabados Gábor bányakapitány nevében és megbízásából: Kókay Ágoston földtani és adattári osztályvezető Kapják: 1. Címzett záradékolt melléklettel, tértivevénnyel 2. Közép Duna-völgyi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, 1072 Budapest, Nagydiófa u Zsámbék Város Jegyzője, 2072 Zsámbék, Rácváros u Honvédelmi Minisztérium Hadműveleti és Kiképzési Főosztály, 1885 Budapest, Pf.: /8 -

8 5. Budakörnyéki Földhivatal, 1300 Budapest 3. Pf Érd Megyei Jogú Város Hivatásos Tűzoltósága, 2030 Érd, Fehérvári út 79/a. 7. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, 1535 Budapest 1. Pf ÁNTSz Országos Tisztifőorvosi Hivatal, 1380 Budapest, Pf Irattár - 8/8 -