2011. január HírTV - KÜLPOLITIKAI PERCEK

Átírás

1 2011. január HírTV - KÜLPOLITIKAI PERCEK Műsorvezető: Varga Szilveszter Mv.: - Köszöntöm a stúdióban Glatz Ferencet aki éppen pénteken vagy szombaton járt Szerbiában és találkozott a szerbiai bizottság vezetőivel. Miről beszélgettek milyen célokat tűztek ki maguk elé? Glatz Ferenc a Történettudományi Intézet igazgatója: - A világháborút egyszer be kell fejezni. A mi most már nyugdíjhoz közeledő nemzedékünknek ez talán az egyik életcélja. Másrészt pedig egy új Európát kell fölépíteni le kell zárni ezt a 150 éves a nemzetállami különbségekre és a különbségekből nem a pozitívumokra a nemzeti identitásra hanem a szomszédok veszekedéseire épülő európai politikát le kell zárni. Ez az egész Szerbia és Magyarország a szerb értelmi ség a magyar értelmiség a szerb lakosság és a magyar lakosság között a második világháborúban csúcsára jutott konfliktussorozat ennek a 20. századi történelemnek a része. Nem szívesen hallom amikor azt hiszik hogy mi most éppen itten magyarok húzzuk egymás fülét meg cibáljuk egymás haját és nemzeti veszekedésekben elmerülünk. Nem ez egy nagyon európai folyamat. 918-ban a nagy átrendeződések idején állami átrendeződések idején amikor szétbontották a történeti Magyarországot 'amikor az Osztrák-Magyar Monarchiát szétbontották amikor keletkeztek a régi Dél-Ausztria az osztrák-olasz ellentétek a Dél-Tirol. Azután jött anémet-francia ellentétsorozat. Aztán gondolja csak el létrejött 918-ban kihasították Finnországot az önálló finn államot. Most ezek mind olyan nemzeti konfliktussorozatokat idéztek elő amelyek a második világháborúban nem oldódtak föl és elkezdődtek a 960-as "években Nyugat-Európában föloldódni. Minálunk a történeti Magyarországból fölbontásából és a második világháborúban keletkezett konfliktusok a diktatúrák idején nem oldódhattak föl és most kezdenek föloldódni. Mi tehát amikor a szerb kollegákkal arról beszélünk hogya múltat be kell vallani és hogyahalottainkat független milyen politikai oldalon álltak el kell temetni emlékhelyeket vagyunk a úgy mondjam a részei. kell állítani akkor egy nagyon is európai folyamatnak J

2 Mv.: - Annál is inkább mert a második világháborút követően a megtorlásban körülbelül 2 millió embert gyilkoltak meg és 14 millió embert űztek el hazájából. Ez de mindettől függetlenül a Vajdaság ügye ez mégis csak a mi ügyünk. Glatz Ferenc: - A Vajdaság ügye a mi ügyünk de nem csak a mi ügyünk. Gondolja el hogy ebben a sokszínű társadalmi és etnikai térségben a szerbek horvátok most nem beszélek a délről bejövő muszlim iszlám vallású népekről az albánok a horvátok a szlovákok a románok egymásnak estek. És végül is amikor mi arról beszélünk hogy mi a halottainkat akik ott ben többnyire tömegmészárlások sőt legtöbbször törvénytelen ítélkezések eredményeként egyszerűen agyon lettek verve. Nem tudjuk azt mi történészek elképzelni amikor nézzük a holokausztnak az áldozatait aztán nézzük a kitelepítetteket nem tudjuk elképzelni mi az amikor forró vízbe élő embert belemártanak ben. Amikor baltával agyonvemek embereket és embereknek ezreit tízezreit. Tehát itt tulajdonképpen nagyon sok ember szenvedett ettől és i! elsősorban az új diktatúra a titóista diktatúra bevezetése következtében előállott politikai módszerektől. Amiről például listánk van már nem nekünk hanem az ottani kollegáknak akik 80-valahányezren ezer nyilvántartottról beszélnek. Ez a ezer között ilyen áldozat között több mint 40 ezer szerb van. Tehát a másként gondolkodó a csetnikeket akik egy demokratikus vagy monarchikus Szerbiát akartak berendezni... Mv.: - Hát persze a Balkánon azért hagyománya van a különös rétű kegyetlenségnek és sajnos a vajdasági magyarok is ennek lettek áldozatai. Hadd kérdezzem meg hogya szerb bizottság elnöke amikor kinevezték akkor azt mondta hogy akár az inkákkal is foglalkozna annyit ért hozzá. Az ön tapasztalata szerint most már beledolgozta magát a vajdasági kérdésbe? Glatz Ferenc: - A szerb akadémia elnöke egy európai értelmiségi. Sztanovcsicsnak hívják európai kisebbségi problémákkal foglalkozik valóban nem történész. De ennek ez a tudománypolitikai kultúrpolitikai része ennek a szerepnek. És a legfontosabb az hogy mi akadémikusok akik a két állam közötti megbékélési folyamatban ebben részt veszünk nyitottak legyünk. Nyitottak legyünk arra hogy tudjuk a másik szemével is nézni a világot. Ez a Sztanovcsics akadémikus 81 éves tehát valamivel idősebb mint

3 én tapasztalt ember világjárt ember. Ez ugyanolyan nyitott a szerb mint a magyar áldozatok iránti megértés vagy a zsidó áldozatok iránti megértés iránt. Itt háromszor annyi zsidó öltek meg. Mindig azt mondják hogy mi bántottuk csak a zsidókat előtte két évvel lenn a Délvidéken. Nem kérem itt négyszer annyi németet öltek vertek agyon és öltek agyon mint magyart. Tehát itt egy olyan szerb magatartás szükséges és a szerb bizottság ezt képviseli és most a szerb politika is képviseli amelyik nyitott a világra és valóban Szerbiát egy európai demokratikus államként a szerb akadémiát pedig egy Európára és a világra nyitott tudományos intézményként akarja berendezni. Mv.: - Ennek ellenére azért Szerbiában még nagyon kevesen foglalkoztak vagy foglalkoznak ezzel a témával és Magyarországon is igen kevesen. Sajti Enikőt lehet esetleg említeni vagy pedig Cseres Tibort aki megírta a Vérbosszú Bácskában című könyvet. Ön is tartott egy beszédet Szabadkán egy alkalommal erről a témáról. Mennyire van ez benne a magyar köztudatban? Glatz Ferenc: - A különböző szándékok találkoznak itt. Sokkal több a vajdasági magyar levéltárosokban kutatókban itt beszélhetek Fodor Istvánról Mezei Zsuzsáról Molnár Tiborról és a többiekről sokkal több a lendület és sokkal több az eredményük. Vagy itt van például a Matuska Márton aki 1990-től következetes en tárja föl az eltemetett sírokat. Itt vannak ezek a levéltárosok akik számba veszik különösen 2001 után nagy lendülettel a vajdasági levéltárakban meglévő anyagokat. Gondolja el 80 folyóméternyi anyag Mezei Zsuzsa tartott erről épp egy előadást 80 folyóméternyi anyagot kell földolgoznunk olyan kimutatásokat statisztikákat amelyeknek.. forráskritikailag is nagyon nehéz az értékelhetősége. Ez találkozik most egy politikai szándékkal találkozik egy társadalmi elvárással. Hiszen ne felejtse el még egyszer mondom a holtakat el kell temetni és a holtaknak emléket lkell állítani. Tehát egyszerű emberek Mv.: - De hogy a holtakat eltemessük... elnézést hogy a holtakat eltemessük a tömegsírokat fel kell támi. A Vajdaság terü1etén amennyire én tudom körülbelül 80 tömegsír van. Ezt mikor kezdik meg a tömegsírok feltárását? Mert úgy tudom hogy Szerbiában voltak próbafeltárások és úgy tudom hogya Vajdaság előtérben van ebben a kérdésben.

4 Glatz Ferenc: - A szerb-magyar vegyes bizottságnak a programja nem fogok itt most tanári órát tartani természetesen de elmondom gyorsan. Egyrészt a világ elé támi tudományosan ennek a délkelet-európai és ezen belül is a vajdasági tragédiáknak a figyelmeztető figyelmeztetését. Kettő emlékhelyeket állítani egy nagy nemzeti megemlékező-helyet létrehívni ahová elmehetünk mindnyájan magyarok és a helyi emlékhelyektől fiiggetlenül leróhatjuk a kegyeletünket. Három a történeti feltáró munkának a feltételeit biztosítani megteremteni. És nem utolsó sorban megmutatni azt hogy mennyi a közös érdek. Nézze a történésznek nem csak azt kell látnia hogy mi történt ben mi történt ben de azt is látnia kell mi történt 45-ben és az elmúlt 20 évben az elmúlt 20 évben a két nép között. Meg vagyok. - " \.. róla győződve mint történész először több a közös érdek mint az ellentét. Nekünk nagyon sok ellentétünk volt a szerbekkel a történelemben. Családon belül is. Az én családomban is vannak szerbek. Mv.: - Hadd kérdezz em meg hogy a sírok feltárása és mind az amit elmondott a kiállítások a monográfiák esetleges megjelentetése )' ~ melyik fontosabb az hogy a sírokat feltárj ák és az embereket én amennyire... Glatz Ferenc: - Ott kell kezdeni. Mv.: -... amennyire én jártam ott és amennyire ismerem a helyzetet az emberek mindenekelőtt rehabilitálni szeretnék a hozzátartozóikat. Glatz Ferenc: - Nagyon sok helyi mozgalom indult meg. Teleki Júlia aztán itt vannak a temeriniek Ágoston és csapata akik Matuska és a többiek akik remek helyi monográfiákat készítettek már az elmúlt 15 esztendőben. Ezeket kell most nekünk egy kataszterben összesíteni. Az én elképzelésem szakmai elképzelésem az hogy részben a sírfeltárások részben a tárgyi emlékek föltárása -részben pedig az írott emlékeknek forrásoknak levéltári forrásoknak egy földrajzi kataszterbe hozásával belátható időn belül tehát 3-4 éven belül - németek már régebben csinálják - meg tudjuk körülbelül mondani hogy mi is történt a Délvidéken. És hadd mondjak még valamit. Van bennünk egy nagy szakmai kíváncsiság én bennem is. Olyan sokat beszélünk a multikultiról a subkulturális szépségről a multikulturalitás veszekedésekkel jár. Nemcsak Magyarországon vannak cigány nem cigány román s a többi problémák. A

5 Vajdaság egy csodálatos történelmi tanulmányozási tárgy. Nemzetközi projektet akarunk levinni mert azért ennek az együttélésnek nemcsak veszekedései meg beleket kiöntései voltak. Ennek csodálatos közös konyhaművészete szokásrendi sokszínűsége ami a magyar konyhára ugyanúgy átjött mint a magatartásformára. A szerbek ugyanúgy tanultak tőlünk mint mi tanultunk őtőlük. Tehát ennek az együttélésnek most a veszekedés részét tisztázzuk és ki kell veszekedni magunkat. Mv.: - Ha ezt tisztázni szeretnénk elnézést akkor van még egy nagyon fontos téma amit nem tartalmaz az a feljegyzés sem amelyet az önök bizottsága készített. Az pedig arról szól hogy a kollektív bűnösség megvonása illetve a kollektív bűnösség feloldása. Hiszen Szerbia most úgy közeledik az Európai Unió felé hogy a vajdasági magyarokat illetve a magyarokat még mindig kollektív bűnösséggel sújtja. Glatz Ferenc: - Én úgy tudom hogy a szerb kormány más politikát csinál. EmIíthetném fiatal barátom Forró Lajos esetét akinek a fölmenőit szintén agyon... szintén elpusztították. Bírósághoz fordult és a bíróság a szerb bíróság kimondta a gyilkosok felelősségét fölmentette rehabilitálták. Mv.: - Ez két-három ilyen eset van a Vajdaságban rajta kívül. Glatz Ferenc: - Most indul valahol el kell kezdeni. Nekünk a mi bizottságunknak értelmiségi embereknek az is a feladatunk;' bemutassuk a politikának nem csak azt hogy mi történt hanem hogy mit javaslunk. Mv.: - És javasolják-e a kollektív bűnösség féloldását? Glatz Ferenc: - Eleve nem vagyunk hajlandók elfogadni a kollektív bűnösség illetve a kollektív felelősség tényét. Egyébként a történettudomány ezt 945 óta nem fogadja el. És most is azon a véleményen vagyunk hogy ezt a tudományos felfogást ezt a köznapi felfogásban is el kell fogadtatni. Tehát nincs vad rác nincs sunyi magyar nincs ilyen meg ilyen. Ez mi közöttünk nem IS téma. De ezt a közfelfogás megváltoztatását lehet hogy nehezebben fogjuk elérni mint a jó politikai megoldásokat. Mv.: - Glatz úr nagyon szépen köszönöm hogy befáradt a stúdióba. Glatz Ferenc: - Én köszönörn hogy figyelnek rá.