Szoftver modul/unit tesztelés
|
|
- Dániel Vörös
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Szoftver modul/unit tesztelés Majzik István Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék 1 Szoftvermodul tesztelés Szoftvermodultesztelés Szoftvermodultervezési specifikáció Szoftver minőségbiztosítási terv Összesítő jelentés itt Szoftvermoduligazolójelentés Szoftvermodultesztjelentés Szoftvermodultesztspecifikáció 2
2 Szabványok (EN 50128) előírásai Software design and implementation: Functional/black box testing (D3): 3 Szabványok (EN 50128) előírásai Performance testing (D6): 4
3 Szabványok (EN 50128) előírásai Funkcionális és fekete doboz tesztelés (HR) Határtérték elemzés (HR) Ekvivalencia osztályok és bemeneti adatfelosztás (HR) Ok-okozati diagramok Folyamatszimuláció Prototípus készítés / animáció Teljesítmény-tesztelés Lavina / stressz tesztelés (SIL 1 R -> SIL 3 HR) Válaszidő- és memóriakikötések (HR) Teljesítmény követelmények (HR) Interfész-tesztelés (HR) Adatrögzítés és elemzés (HR) Strukturált alapú tesztelés (SIL1 R -> SIL3 HR) 5 Tesztelés: Szoftvermodul tesztelési célok A program olyan futtatása, hogy a hibák kiderüljenek Kimerítő tesztelés: Minden lehetséges futást kipróbál Gyakorlatban nem kivitelezhető Mottók: Dijkstra: A tesztelés csak hibák jelenlétét, és nem hibamentességet tud kimutatni. Hoare: A tesztelés egy induktív bizonyítás része: Ha a program jól működik egy adott teszt adatra, akkor várhatóan hasonló adatokra is jól működik. 6
4 Teszttervezés módszerei I. Specifikáció alapú tesztelés A rendszer mint fekete doboz adott M1 Csak a külső viselkedés (funkció) ismert, a belső felépítés (pl. forráskód) nem m1() m2() m3() Tesztelés alapja: specifikált funkciók léte; extra funkciók hiánya II. Struktúra alapú tesztelés A rendszer mint üvegdoboz adott A belső struktúra is ismert Tesztelés alapja a belső működés: programgráf bejárása A2 M1 A1 A4 A3 8 I. Specifikáció alapú tesztelési módszerek Cél: A funkcionális specifikációra építve, reprezentatív adatok keresése az egyes funkciók teszteléséhez. Módszerek: 1. Ekvivalencia particionálás 2. Határérték-analízis 3. Ok-hatás analízis / Döntési táblák 4. Kombinatorikus módszerek 5. Véges automata alapú 6. Használati eset tesztelés 9
5 1. Ekvivalencia particionálás Bemenet és kimenet ekvivalencia osztályai: Adatok, amelyek várhatóan ugyanazt a hibát fedik le (ugyanazt a programrészt járják be) Cél: Egy-egy ekvivalencia osztályból egy-egy teszt adat (az adott bemenethez illetve kimenet alapján); a többi adat esetén a helyesség induktívan következik Meghatározás heurisztikus folyamat: Egyező funkcionalitást indító adatok, hasonló eredmények Érvényes és érvénytelen adatok Bemenet értelmezését ismerni kell Tesztelő tudásán múlik a módszer hatékonysága 10 Példa: Gyenge és erős ekvivalencia osztályok Tesztek meghatározása több bemenet esetén: Érvényes ekvivalencia osztályok: egy teszt minél több osztályt fedjen le Érvénytelen ekvivalencia osztályok: először minden érvénytelen osztályhoz külön teszt legyen (egymás hatását ne oltsák ki), majd több osztály kombinációja x2 x2 Gyenge ill. Erős normál ekvivalencia osztályok x1 x1 Dimenziónként nem függetlenül alakítható partíciók: Erős osztályok 11
6 Példa: NextDate program ekvivalencia osztályok Bemenet Érvényes Érvénytelen Hónap Nap Év V1: 30 napos hónap V2: 31 napos hónap V3: február V4: 1-30 V5: 1-31 V6: 1-28 V7: 1-29 V8: V9: nem szökőév V10: szökőév V11: század nem szökőév V12: század szökőév I1: >= 13 I2: <= 0 I3: nem szám I4: üres I5: >= 32 I6: <= 0 I7: nem szám I8: üres I9: <=1581 I10: >= 9999 I11: nem szám I12: üres Speciális V13: I13: Forrás: How we test software at Microsoft, Microsoft Press, ISBN , Határérték-analízis Az adattartományok határait vizsgálja Egy-egy ekvivalencia osztály határaira koncentrál Bemeneti és kimeneti tartományokra is Alsó és felső határokra Tipikus megtalált hibák Hibás relációs operátorok Hibák a ciklusok be- és kilépési feltételeinél Hibák az adatstruktúrák méreténél Tipikus adatok: Egy határérték 3 tesztet jelent, egy tartomány 5-7 tesztet jelent h1 h2. 13
7 3. Ok-hatás analízis A bemenetek és kimenetek kapcsolatának vizsgálata (ha ez egyszerűen leírható) Ok: egy-egy bemeneti ekvivalencia osztály Hatás: egy-egy kimeneti ekvivalencia osztály Ezekből logikai változókat képzünk Boole-gráf: Okok és hatások összekapcsolása ÉS, VAGY kapcsolatok Meg nem engedett kombinációk Tesztelési cél: A gráf szisztematikus végigjárása Logikai hálózat igazságtáblázatának lefedése Egy oszlop egy tesztnek felel meg 14 Bemenetek: Példa: Ok-hatás leírása Kimenetek: Tulajdonos ID Adminisztrátor ID 1 2 OR A AND B Érvénytelen ID Hozzáférés Jogosultsági kód 3 C Elégtelen jog Bemenetek Kimenetek T1 T2 T A B C
8 4. Kombinatorikus módszerek Paraméterek kombinációja Paraméterek kombinációja okozza a legtöbb hibát Ritka kombinációk veszélyesek lehetnek Ad hoc, best guess Intuíció, követelmények, tipikus hibák alapján Minden választás (each choice) Minden lehetőség szerepeljen egyszer (alapkészlet) N-szeres tesztelés (n-wise testing) Tetszőlegesen választott n darab paraméter minden lehetséges kombinációjának lefedése a tesztelési cél Speciális eset (n=2): Páronkénti tesztelés Eszközök: Pl Példa: Pair-wise tesztelés Adottak a következő konfigurációs lehetőségek: OS: Windows, Linux CPU: Intel, AMD, Protocol: IPv4, IPv6 Kombinációk száma? Páronkénti tesztelést megvalósító tesztkészlet? Lehetséges megoldás: 1: Windows, Intel, IPv4 2: Windows, AMD, IPv6 3: Linux, Intel, IPv6 4: Linux, AMD, IPv4 17
9 Példa: N-wise testing hatékonysága Ad-hoc és páronként szisztematikus tesztelés összehasonlítása (10 projektre) A hibák jelentős része 2 paraméter kapcsolatán múlik (de alkalmazástól függően lehet még elég sok hiba, ami 3 vagy több paraméter speciális kombinációja esetén deríthető ki) Forrás: R. Kuhn et al. Combinatorial Software Testing, IEEE Computer, 42:8, Véges automata alapú tesztelés Specifikáció egy véges automatával adott Tipikus tesztelési célok: Minden állapot, minden átmenet, nem megengedett átmenetek tesztelése, stb. Problémák: Milyen állapotban van a rendszer? Végállapot / kezdőállapot Módszerek Automatikus tesztgenerálás (ld. később) W, Wp módszerek 19
10 6. Használati eset tesztelés Tesztek származtathatók a használati esetekből Tesztesetek: Fő ág ( happy path, mainstream ) Ellenőrzés: utófeltételek vizsgálata Alternatív lefutások: mindegyikhez külön teszteset Előfeltételek (nem)teljesülése Tipikusan integrációs és elfogadási tesztek része 20 Módszerek együttes alkalmazása Alap módszerek tipikus sorrendje: 1. Ekvivalencia particionálás 2. Határérték-analízis 3. Ok-hatás analízis, vagy kombinatorikus, vagy véges automata alapú Kiegészítés: Véletlen tesztek Véletlen teszt adatok generálása Kis számítási teljesítményt igényel, gyors Hibafedése nem garantálható Teszt eredmény kiértékelése: Válasz számítása, szimulálása Csak elfogadhatósági vizsgálat (durva hibák kiszűrése) 21
11 Teszttervezés módszerei I. Specifikáció alapú tesztelés A rendszer mint fekete doboz adott M1 Csak a külső viselkedés (funkció) ismert, a belső felépítés (pl. forráskód) nem m1() m2() m3() Tesztelés alapja: specifikált funkciók léte; extra funkciók hiánya II. Struktúra alapú tesztelés A rendszer mint üvegdoboz adott A belső struktúra is ismert Tesztelés alapja a belső működés: programgráf bejárása A2 M1 A1 A4 A3 22 A belső struktúra Jól kezelhető struktúra: Modell alapján: pl. aktivitás diagram, állapottérkép diagram S A1 S e0 / a0 A2 e1 / a2 S1 e1 / a1 e2[ g ] / a1 S2 S3 A4 A3 e1 / a2 e2 e2[ g1 ] / a2 A5 E S4 23
12 A belső struktúra Jól kezelhető struktúra: Modell alapján: pl. aktivitás diagram, állapottérkép diagram Forráskód alapján: vezérlési gráf (programgráf) Forráskód: a: for (i=0; i<max; i++) { b: if (i==a) { c: n=n-i; } else { d: m=n-i; } e: printf( %d\n,n); } f: printf( Ready. ) Vezérlési gráf: a Utasítás b c Ág d Út e f Feltétel 24 Tesztminőségi mértékszámok A tesztelés hatékonyságának számszerű jellemzése: A tesztelhető elemek mekkora részét teszteltük, pl. 1. Utasítások Utasítás fedettség 2. Döntési ágak Döntési ág fedettség 3. Feltételek Feltétel fedettség 4. Végrehajtási utak Út fedettség Ez nem a hibafedés! Szabványok előírása lehet (DO-178B, MSZ EN 50128,...) 100% utasítás fedettség általában alapkövetelmény 25
13 Mértékszámok (kritériumok) áttekintése Vezérlési folyam alapú kritériumok Utasítás lefedettség Döntési ág lefedettség Feltétel lefedettségek Útvonal lefedettség Adatfolyam alapú kritériumok Definiálás használat fedettségek Definíciómentes útvonalak fedettsége Módszerek kombinációja 26 Utasítás (statement) Blokk (block) Alapfogalmak Utasítások egybefüggő sorozata, amik között nincs elágazás vagy függvényhívás Feltétel (condition) Egyszerű vizsgálat, amiben nincs logikai (Boole) operátor Döntés (decision) Egy ág bejárásának eldöntéséhez tartozó, nulla vagy több logikai operátorral összekötött feltételből álló kifejezés Út (path) Utasítások sorozata, tipikusan a modul be és kilépési pontja között 27
14 1. Utasítás lefedettség (Statement coverage) Definíció: Tesztelés során végrehajtott utasítások száma Összes utasítás száma Utasítások kihagyási feltételeit nem veszi figyelembe! A1 k=0 A2 [a>0] k=1 [a<=0] A4 A3 m=1/k A5 Utasítás fedettség: 80% Utasítás fedettség: 100% Döntés lefedettség (Decision coverage) Definíció: Tesztelés során végrehajtott döntési ágak száma Összes lehetséges döntési ág száma Nem vesz figyelembe minden feltétel-kombinációt! A2 A2 [safe(c) safe(b)] A4 A3 A4 A3 Döntési ág fedettség: 50% Döntési ág fedettség: 100% 29
15 3. Feltétel lefedettség (Condition coverage) Generikus fedettségi mérték feltétel fedettségekhez: Feltételek tesztelt kombinációinak száma Feltételek megcélzott kombinációinak száma Definíció (milyen kombinációkat célzunk meg): Minden feltétel legyen igaznak és hamisnak is beállítva a tesztelés során Nem feltétlenül eredményez 100% döntés lefedettséget! Példa 100%-os feltétel lefedettséghez: 1. safe(c) = true, safe(b) = false 2. safe(c) = false, safe(b) = true [safe(c) safe(b)] A4 A2 A3 Más definíció: Minden feltételt igaznak és hamisnak is kiértékelünk Ez nem ugyanaz mint a fenti, a lusta kiértékelés miatt Feltétel/döntés lefedettség Condition/Decision Coverage (C/DC) Definíció: Minden feltétel felveszi az összes lehetséges kimenetét legalább egyszer, és minden döntés felveszi az összes lehetséges kimenetét egyszer 100%-os C/DC lefedettséghez: 1. safe(c) = true, safe(b) = true 2. safe(c) = false, safe(b) = false [safe(c) safe(b)] A4 A2 A3 Nem vizsgálja meg, hogy a feltételnek tényleg van-e hatása a döntés eredményére! 31
16 5. Módosított feltétel/döntés lefedettség Modified Condition/Decision Coverage (MC/DC) Definíció: Minden feltétel felveszi az összes lehetséges kimenetét legalább egyszer, és minden döntés felveszi az összes lehetséges kimenetét egyszer, és minden feltétel a többitől függetlenül befolyásolja a hozzá tartozó döntés kimenetelét 100%-os MC/DC lefedettséghez: A2 1. safe(c) = true, safe(b) = false 2. safe(c) = false, safe(b) = true [safe(c) safe(b)] 3. safe(c) = false, safe(b) = false A4 A Minden feltétel kombináció lefedettsége Multiple Condition Coverage Definíció: A feltételek kimeneteinek minden lehetséges kombinációja bekövetkezett a tesztelés során Általában a feltételek számával exponenciálisan növekedő számú teszt szükséges Kevesebb, ha a lusta kiértékelést is figyelembe vesszük 100%-os feltétel kombináció lefedettséghez: 1. safe(c) = true, safe(b) = false 2. safe(c) = false, safe(b) = true 3. safe(c) = false, safe(b) = false 4. safe(c) = true, safe(b) = true [safe(c) safe(b)] A4 A2 A3 33
17 Feltétel és döntési lefedettségek összefoglalása Vezérlési folyam alapú kritériumok viszonya Forrás: S. A. Vilkomir and J. P. Bowen, From MC/DC to RC/DC: formalization and analysis of control-flow testing criteria, Formal Aspects of Computing, vol. 18, no. 1, pp , Alap út lefedettség (Basis path coverage) Definíció: Tesztelés során bejárt független utak száma Összes független út száma 100% út lefedettség együtt jár: 100% utasítás lefedettség, 100% döntés lefedettség feltétel lefedettség nem garantált A1 A2 Út fedettség: 80% Utasítás fedettség: 100% A4 A3 A5 36
18 Tesztelés az út fedettség alapján 1/2 Cél: Független utak bejárása Független utak a tesztelés szempontjából: Van olyan utasítás vagy elágazás, ami a másikban nincs meg A független utak maximális száma: CK, ciklomatikus komplexitás Szabályos vezérlési gráf alapján meghatározható: CK(G)=E-N+2, ahol E: élek száma N: csomópontok száma a G vezérlési gráfban (vezérlési gráf összekötött, 1 kimenet és 1 bemenet) A független utak halmaza nem egyedi 37 Tesztelés az út fedettség alapján 1/2 A1 Cél: Független utak bejárása Független utak a tesztelés szempontjából: A2 Van olyan utasítás vagy elágazás, ami a másikban nincs meg A független utak maximális száma: CK, ciklomatikus komplexitása5 Szabályos vezérlési gráf alapján meghatározható: CK(G)=E-N+2, ahol E: élek száma N: csomópontok száma a G vezérlési gráfban (vezérlési gráf összekötött, 1-1 kimenet és bemenet) A független utak halmaza nem egyedi A4 A3 N=5, E=8, CK=5 max. 5 független út! 38
19 Tesztelés az út fedettség alapján 2/2 Algoritmus: Max. CK számú független út kiválasztása Bemenetek generálása egy-egy út bejárásához Problémák: Nem minden út bejárható (ld. feltételek). Generálható-e az úthoz bemeneti szekvencia? Lehetséges-e a belső változók beállítása? Ciklusok: Korlátozni (minimalizálni) kell a bejárást! Teljesen automatikus módszerek nem léteznek 39 Kiegészítő fedettségi mértékek Loop Ciklusok 0 (ahol értelmezhető), 1, illetve többszöri végrehajtása Race Több szál futása egyszerre egy-egy kódrészleten Relational operator Határértékek használata összehasonlító operátorok esetén Weak mutation Operátor vagy operandus hibákra tesztek készítése Table Ugrási táblák (állapotgép megvalósítások) teljes tesztelése Linear code sequence and jump Lineáris szekvenciák fedése a forráskódban (lehetnek benne vezérlési utasítások, de lineárisan bejárva) Object code branch Gépi kódú feltételes ugrások fedése (fordító függő) 40
20 Példa: Vezérlési folyam alapú kritériumok Product getproduct(string name, Category cat){ if (name == null! cat.isvalid) throw new IllegalArgumentException(); Product p = ProductCache.getItem(name); if (p == null){ p = DAL.getProduct(name, cat); } return p; } Cél: Utasítás fedettség, döntési ág fedettség, C/DC fedettség 41 Mértékszámok (kritériumok) áttekintése Vezérlési folyam alapú kritériumok Utasítás lefedettség Döntési ág lefedettség Feltétel lefedettségek Útvonal lefedettség Adatfolyam alapú kritériumok Definiálás használat fedettségek Definíciómentes útvonalak fedettsége Módszerek kombinációja 42
21 Adatfolyam alapú tesztelés Cél: Változók értékadásának és az értékek felhasználásának vizsgálata a tesztelés során Rossz értéket adtam? Rosszul használtam fel? Inicializálatlan? A programgráf címkézése: def v: v változó értékadása c-use v: v változó felhasználása számításban p-use v: v változó felhasználása elágazási feltételben Útvonalak: def-clear v útvonal: nincs benne def v címkéjű utasítás d-u v (def-use v) útvonal: def v címkéjű utasítással indul p-use v vagy c-use v utasítással zárul Közben def-clear v útvonal van Nincs belső hurok (legfeljebb a teljes d-u v útvonal képez hurkot) 43 Példa a címkézésre x y z a x=a+2 def x c-use a y=24 def y z=x+y c-use x c-use y def z if (x>12) p-use x p-use x p-use x 44
22 All-defs: All-defs fedettségi kritérium Minden v változóra, minden def v utasításra: Egy use v utasításig legalább egy def-clear v útvonal tesztelése (itt use v lehet akár p-use v, akár c-use v) forall v, forall def v: def v one def-clear path tested: to one use v: use v use v use v 46 All-p-uses: All-p-uses, all-c-uses kritériumok Minden v változóra, minden def v utasításra: Minden p-use v utasításig legalább egy def-clear v útvonal tesztelése All-c-uses: Minden v változóra, minden def v utasításra: Minden c-use v utasításig legalább egy def-clear v útvonal tesztelése forall v, forall def v: def v def v one def-clear path tested: to all use v: p-use v p-use v p-use v c-use v c-use v c-use v 47
23 All-p-uses/some-c-uses: További variációk és all-uses Minden v változóra, minden def v utasításra: Minden p-use v utasításig és (ha p-use v nincs) legalább egy c-use v utasításig legalább egy def-clear v útvonal tesztelése All-c-uses/some-p-uses: Minden v változóra, minden def v utasításra: Minden c-use v utasításig és (ha c-use v nincs) legalább egy p-use v utasításig legalább egy def-clear v útvonal tesztelése All-uses: Minden v változóra, minden def v utasításra: Minden use v utasításig legalább egy def-clear v útvonal tesztelése Az eddigi kritériumokat magába foglalja 48 All-paths: All-paths és all-du-paths Minden v változóra, minden def v utasításra: Minden use v utasításig minden bejárható def-clear v útvonal tesztelése Hurkok esetén problémás a definíció teljesítése (bejárások száma) All-du-paths: Minden v változóra, minden def v utasításra: Minden use v utasításig minden d-u v útvonal tesztelése forall v, forall def v: def v def v all def-clear path tested: all d-u path tested: to all use v: use v use v use v use v use v use v 49
24 Adatfolyam alapú kritériumok hierarchiája all-paths Nehezen megvalósító all-du-paths all-uses all-c-uses / some-p-uses all-p-uses / some-c-uses all-defs 100% döntési ág fedettség 100% utasításfedettség; általában minimum kritérium all-p-uses all-edges all-nodes 50 Mértékszámok (kritériumok) áttekintése Vezérlési folyam alapú kritériumok Utasítás lefedettség Döntési ág lefedettség Feltétel lefedettségek Útvonal lefedettség Adatfolyam alapú kritériumok Definiálás használat fedettségek Definíciómentes útvonalak fedettsége Módszerek kombinációja 51
25 Teszttervezési módszerek összefoglalása Specifikáció és struktúra alapú módszerek Sokféle módszer illetve technika Mindegyik alkalmazásához gyakorlat kell A gyakorlatban általában csak a legegyszerűbb módszereket használják Biztonságkritikus rendszerek: Vannak előírt módszerek (pl. DO178B szabvány: MC/DC szerinti tesztelés) Technikák kombinációja hatásos általában: Példa (MS tanulmány): specifikáció alapú: 83%-os kódfedés + exploratory: 86%-os kódfedés + strukturális: 91%-os kódfedés 52 Tesztek végrehajtása Milyen sorrendben hajtsuk végre a teszteket: Ha várhatóan kevés a hiba: Először a hatékony (nagyobb hibafedésű) teszteket! Hosszabb utak, összetett feltételű elágazások tesztje hibafedés hibafedés c 1 c 2 t t t teszt t teszt 53
26 Mire jók? Mire jók a teszt fedettségi mértékek? Megtalálhatók azok a programrészek, ahol hiányos a tesztelés Ez alapján bővíthető a teszt készlet Azonosíthatók a redundáns tesztek (azonos részeket fednek le) Adatfüggésre is figyelni kell (más adattal más hibát tesztel) Indirekt mértéke a kód minőségének a sikeres tesztekhez tartozó fedettség Inkább mértéke a tesztkészlet teljességének A tesztelés befejezése a mértékekhez köthető Mire nem jók? Az implementációból kihagyott (nem megvalósított) követelmények tesztelése Kódrészletek kiragadásával történő tesztelés eredményessége kérdéses (a kódrészlet elveszíti környezetét) 54
Specifikáció alapú teszttervezési módszerek
Szoftverellenőrzési technikák Specifikáció alapú teszttervezési módszerek Majzik István, Micskei Zoltán http://www.inf.mit.bme.hu/ 1 Klasszikus tesztelési feladat A tesztelendő program beolvas 3 egész
Specifikáció alapú teszttervezési módszerek
Szoftverellenőrzési technikák Specifikáció alapú teszttervezési módszerek Majzik István, Micskei Zoltán http://www.inf.mit.bme.hu/ 1 Klasszikus tesztelési feladat A tesztelendő program beolvas 3 egész
Struktúra alapú teszttervezési módszerek
Szoftverellenőrzési technikák Struktúra alapú teszttervezési módszerek Majzik István, Micskei Zoltán http://www.inf.mit.bme.hu/ 1 Teszttervezés módszerei I. Specifikáció alapú A rendszer mint fekete doboz
Struktúra alapú teszttervezési módszerek
Szoftver- és rendszerellenőrzés (VIMIMA01) Struktúra alapú teszttervezési módszerek Majzik István, Micskei Zoltán http://www.inf.mit.bme.hu/ 1 Teszttervezés módszerei I. Specifikáció alapú A rendszer mint
Teszttervezés. Majzik István, Micskei Zoltán. Integrációs és ellenőrzési technikák (VIMIA04) Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék
Integrációs és ellenőrzési technikák (VIMIA04) Teszttervezés Majzik István, Micskei Zoltán Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és
Teszttervezés. Majzik István, Micskei Zoltán. Integrációs és ellenőrzési technikák (VIMIA04) Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék
Integrációs és ellenőrzési technikák (VIMIA04) Teszttervezés Majzik István, Micskei Zoltán Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és
Szoftverminőségbiztosítás
NGB_IN003_1 SZE 2017-18/2 (9) Szoftverminőségbiztosítás Specifikáció alapú (black-box) technikák A szoftver mint leképezés Szoftverhiba Hibát okozó bement Hibás kimenet Input Szoftver Output Funkcionális
Szoftverminőségbiztosítás
NGB_IN003_1 SZE 2014-15/2 (10) Szoftverminőségbiztosítás Struktúra alapú (white-box) technikák A struktúrális tesztelés Implementációs részletek figyelembevétele Tesztelési célok -> lefedettség Implicit
Automatikus tesztgenerálás modell ellenőrző segítségével
Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Automatikus tesztgenerálás modell ellenőrző segítségével Micskei Zoltán műszaki informatika, V. Konzulens: Dr. Majzik István Tesztelés Célja: a rendszerben
A modellellenőrzés érdekes alkalmazása: Tesztgenerálás modellellenőrzővel
A modellellenőrzés érdekes alkalmazása: Tesztgenerálás modellellenőrzővel Majzik István Micskei Zoltán BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék 1 Modell alapú fejlesztési folyamat (részlet)
A modellellenőrzés érdekes alkalmazása: Tesztgenerálás modellellenőrzővel
A modellellenőrzés érdekes alkalmazása: Tesztgenerálás modellellenőrzővel Majzik István Micskei Zoltán BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék 1 Modell alapú fejlesztési folyamat (részlet)
Modell alapú tesztelés mobil környezetben
Modell alapú tesztelés mobil környezetben Micskei Zoltán Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék A terület behatárolása Testing is an activity performed
MŰSZAKI TESZTTERVEZÉSI TECHNIKÁK STRUKTÚRA ALAPÚ, VAGY FEHÉRDOBOZ TECHNIKÁK TAPASZTALAT ALAPÚ TECHNIKÁK
MŰSZAKI TESZTTERVEZÉSI TECHNIKÁK STRUKTÚRA ALAPÚ, VAGY FEHÉRDOBOZ TECHNIKÁK TAPASZTALAT ALAPÚ TECHNIKÁK MUNKAERŐ-PIACI IGÉNYEKNEK MEGFELELŐ, GYAKORLATORIENTÁLT KÉPZÉSEK, SZOLGÁLTATÁSOK A DEBRECENI EGYETEMEN
Megoldások a mintavizsga kérdések a VIMIAC04 tárgy ellenőrzési technikák részéhez kapcsolódóan (2017. május)
Megoldások a mintavizsga kérdések a VIMIAC04 tárgy ellenőrzési technikák részéhez kapcsolódóan (2017. május) Teszt kérdések 1. Melyik állítás igaz a folytonos integrációval (CI) kapcsolatban? a. Folytonos
SZOFTVER-MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS SZOFTVER-TESZTELÉSI MÓDSZEREK. Széchenyi István Egyetem. Alapfogalmak
Alapfogalmak Bemeneti adat: Olyan számítógépes adat, amely egy tetszőleges szoftver működtetését vonja maga után, felhasználói szinten. Kimeneti adat: Olyan számítógépes adat, amely egy tetszőleges szoftver
Bánsághi Anna 2014 Bánsághi Anna 1 of 68
IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net 3. ELŐADÁS - PROGRAMOZÁSI TÉTELEK 2014 Bánsághi Anna 1 of 68 TEMATIKA I. ALAPFOGALMAK, TUDOMÁNYTÖRTÉNET II. IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Imperatív
Kompetens szoftvertesztelés a gyakorlatban II. zárthelyi dolgozat
Név:...................................... Neptunkód:................... Kompetens szoftvertesztelés a gyakorlatban II. zárthelyi dolgozat 2015. április 22. (szerda) Kitöltési útmutató A dolgozat kitöltéséhez
Szoftver karbantartási lépések ellenőrzése
Szoftverellenőrzési technikák (vimim148) Szoftver karbantartási lépések ellenőrzése Majzik István Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék http://www.inf.mit.bme.hu/
Szoftverminőségbiztosítás
NGB_IN003_1 SZE 2014-15/2 (8) Szoftverminőségbiztosítás Szoftvertesztelési folyamat (folyt.) Szoftvertesztelési ráfordítások (Perry 1995) Tesztelésre fordítódik a projekt költségvetés 24%-a a projekt menedzsment
Modell alapú tesztelés: célok és lehetőségek
Szoftvertesztelés 2016 Konferencia Modell alapú tesztelés: célok és lehetőségek Dr. Micskei Zoltán Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika
Algoritmizálás, adatmodellezés tanítása 6. előadás
Algoritmizálás, adatmodellezés tanítása 6. előadás Tesztelési módszerek statikus tesztelés kódellenőrzés szintaktikus ellenőrzés szemantikus ellenőrzés dinamikus tesztelés fekete doboz módszerek fehér
Modellek ellenőrzése és tesztelése
Modellek ellenőrzése és tesztelése Rendszermodellezés imsc gyakorlat Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hibatűrő Rendszerek Kutatócsoport Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika
Java programozási nyelv
Java programozási nyelv 2. rész Vezérlő szerkezetek Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2005. szeptember A Java programozási nyelv Soós Sándor 1/23 Tartalomjegyzék
MŰSZAKI TESZTTERVEZÉSI TECHNIKÁK A TESZT FEJLESZTÉSI FOLYAMATA A TESZTTERVEZÉSI TECHNIKÁK KATEGÓRIÁI
MŰSZAKI TESZTTERVEZÉSI TECHNIKÁK A TESZT FEJLESZTÉSI FOLYAMATA A TESZTTERVEZÉSI TECHNIKÁK KATEGÓRIÁI MUNKAERŐ-PIACI IGÉNYEKNEK MEGFELELŐ, GYAKORLATORIENTÁLT KÉPZÉSEK, SZOLGÁLTATÁSOK A DEBRECENI EGYETEMEN
Szoftver értékelés és karbantartás
Szoftver értékelés és karbantartás Majzik István Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék http://www.mit.bme.hu/~majzik/ Emlékeztető: Biztonsági követelmények
Szoftver-mérés. Szoftver metrikák. Szoftver mérés
Szoftver-mérés Szoftver metrikák Szoftver mérés Szoftver jellemz! megadása numerikus értékkel Technikák, termékek, folyamatok objektív összehasonlítása Mér! szoftverek, programok CASE eszközök Kevés szabványos
Szoftver karbantartás
Szoftver karbantartás Majzik István Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék http://www.mit.bme.hu/~majzik/ Áttekintés Követelményspecifikálás Architektúra
Szerző. Varga Péter ETR azonosító: VAPQAAI.ELTE Email cím: Név: vp.05@hotmail.com Kurzuskód:
Szerző Név: Varga Péter ETR azonosító: VAPQAAI.ELTE Email cím: vp.05@hotmail.com Kurzuskód: IP-08PAEG/27 Gyakorlatvezető neve: Kőhegyi János Feladatsorszám: 20 1 Tartalom Szerző... 1 Felhasználói dokumentáció...
Miskolci Egyetem Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék A minőségbiztosítás informatikája. Készítette: Urbán Norbert
Miskolci Egyetem Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék A minőségbiztosítás informatikája Készítette: Urbán Norbert Szoftver-minőség A szoftver egy termelő-folyamat végterméke, A minőség azt jelenti,
A szoftver tesztelés alapjai
Szoftverellenőrzési technikák A szoftver tesztelés alapjai Micskei Zoltán, Majzik István http://www.inf.mit.bme.hu/ 1 Hol tartunk a félévi anyagban? Követelményspecifikáció ellenőrzése Ellenőrzések a tervezési
Algoritmusok helyességének bizonyítása. A Floyd-módszer
Algoritmusok helyességének bizonyítása A Floyd-módszer Algoritmusok végrehajtása Egy A algoritmus esetében a változókat három változótípusról beszélhetünk, melyeket az X, Y és Z vektorokba csoportosítjuk
Korlátos modellellenőrzés. dr. Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék
Korlátos modellellenőrzés dr. Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék 1 Hol tartunk most? Alacsony szintű formalizmusok (KS, LTS, KTS) Magasabb szintű formalizmusok Temporális
Modell alapú tesztelés
Modell alapú tesztelés Majzik István és Micskei Zoltán Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék http://www.inf.mit.bme.hu/ 1 Motiváció Tartalomjegyzék
Unit Teszt. Tóth Zsolt. Miskolci Egyetem. Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem) Unit Teszt / 22
Unit Teszt Tóth Zsolt Miskolci Egyetem 2013 Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem) Unit Teszt 2013 1 / 22 Tartalomjegyzék 1 Bevezetés 2 Unit Teszt 3 Példa Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem) Unit Teszt 2013 2 / 22 Szoftvertesztelés
A programozás alapjai előadás. Amiről szólesz: A tárgy címe: A programozás alapjai
A programozás alapjai 1 1. előadás Híradástechnikai Tanszék Amiről szólesz: A tárgy címe: A programozás alapjai A számítógép részegységei, alacsony- és magasszintű programnyelvek, az imperatív programozási
Mesterséges intelligencia alapú regressziós tesztelés
Mesterséges intelligencia alapú regressziós tesztelés Gujgiczer Anna, Elekes Márton* * AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA ÚNKP-16-1-I. KÓDSZÁMÚ ÚJ NEMZETI KIVÁLÓSÁG PROGRAMJÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT
Szoftver tesztelés a gyakorlatban 2
Szoftver tesztelés a gyakorlatban 2 Struktúrális tesztelés 2 Struktúrális tesztelés! Implementációs részletek figyelembevétele! Tesztelési célok -> lefedettség! Implicit hibamodell! A hibák a vezérlési
Verifikáció és validáció Általános bevezető
Verifikáció és validáció Általános bevezető Általános Verifikáció és validáció verification and validation - V&V: ellenőrző és elemző folyamatok amelyek biztosítják, hogy a szoftver megfelel a specifikációjának
Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei
Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2008. 02. 19. Java II.: Alapelemek JAVA2 / 1 A Java formalizmusa A C, illetve az annak
A fejlesztési szabványok szerepe a szoftverellenőrzésben
A fejlesztési szabványok szerepe a szoftverellenőrzésben Majzik István majzik@mit.bme.hu http://www.inf.mit.bme.hu/ 1 Tartalomjegyzék Biztonságkritikus rendszerek A biztonságintegritási szint Az ellenőrzés
Az UPPAAL egyes modellezési lehetőségeinek összefoglalása. Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék
Az UPPAAL egyes modellezési lehetőségeinek összefoglalása Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Résztvevők együttműködése (1) Automaták interakciói üzenetküldéssel Szinkron
Kiterjesztések sek szemantikája
Kiterjesztések sek szemantikája Példa D Integer = {..., -1,0,1,... }; D Boolean = { true, false } D T1... T n T = D T 1... D Tn D T Az összes függvf ggvény halmaza, amelyek a D T1,..., D Tn halmazokból
Részletes szoftver tervek ellenőrzése
Részletes szoftver tervek ellenőrzése Majzik István Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék http://www.mit.bme.hu/~majzik/ Tartalomjegyzék A részletes
2011.11.29. JUnit. JUnit használata. IDE támogatás. Parancssori használat. Teszt készítése. Teszt készítése
Tartalom Integrált fejlesztés Java platformon JUnit JUnit használata Tesztelési technikák Demo 2 A specifikáció alapján teszteljük a program egyes részeit, klasszikus V-modell szerint Minden olyan metódust,
Dinamikus modellek szerkezete, SDG modellek
Diagnosztika - 3. p. 1/2 Modell Alapú Diagnosztika Diszkrét Módszerekkel Dinamikus modellek szerkezete, SDG modellek Hangos Katalin PE Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék Diagnosztika - 3.
Programozási nyelvek II. JAVA
Programozási nyelvek II. JAVA 10. gyakorlat 2017. november 20-24. Szoftver minőségbiztosítás (ismétlés) Adott: Specifikáció (követelmények halmaza) Cél: A követelményeket teljesítő ("helyes") program Megközelítések:
Kifejezések. Kozsik Tamás. December 11, 2016
Kifejezések Kozsik Tamás December 11, 2016 Kifejezések Lexika Szintaktika Szemantika Lexika azonosítók (változó-, metódus-, típus- és csomagnevek) literálok operátorok, pl. + zárójelek: (), [], {},
R3-COP. Resilient Reasoning Robotic Co-operating Systems. Autonóm rendszerek tesztelése egy EU-s projektben
ARTEMIS Joint Undertaking The public private partnership in embedded systems R3-COP Resilient Reasoning Robotic Co-operating Systems Autonóm rendszerek tesztelése egy EU-s projektben Micskei Zoltán Budapesti
OO rendszerek jellemzői
OO rendszerek jellemzői Problémák forrása lehet teszteléskor: Problémák feldarabolása. Adatrejtés. Az OO rendszerek nagyszámú, egymással aktívan kapcsolatban levő, együttműködő komponensekből állnak. A
Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei
Java2 / 1 Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2009. 02. 09. Java II.: Alapelemek JAVA2 / 1 A Java formalizmusa A C, illetve
Szoftverminőségbiztosítás
NGB_IN003_1 SZE 2014-15/2 (13) Szoftverminőségbiztosítás Szoftverminőség és formális módszerek Formális módszerek Formális módszer formalizált módszer(tan) Formális eljárások alkalmazása a fejlesztésben
Szoftver-modellellenőrzés absztrakciós módszerekkel
Szoftver-modellellenőrzés absztrakciós módszerekkel Hajdu Ákos Formális módszerek 2017.03.22. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék 1 BEVEZETŐ 2
1. Jelölje meg az összes igaz állítást a következők közül!
1. Jelölje meg az összes igaz állítást a következők közül! a) A while ciklusban a feltétel teljesülése esetén végrehajtódik a ciklusmag. b) A do while ciklusban a ciklusmag után egy kilépési feltétel van.
5. gyakorlat Modellek ellenőrzése és tesztelése Megoldások
5. gyakorlat Modellek ellenőrzése és tesztelése Megoldások Figyelem: Jelen anyag belső használatra készült megoldási útmutató, melyet a ZH felkészülés segítése érdekében publikáltunk. A feladatok részletesebb
Fordítás Kódoptimalizálás
Fordítás Kódoptimalizálás Kód visszafejtés. Izsó Tamás 2016. október 20. Izsó Tamás Fordítás Kódoptimalizálás / 1 Aktív változók Angol irodalomban a Live Variables kifejezést használják, míg az azt felhasználó
Szoftverminőségbiztosítás
NGB_IN003_1 SZE 2017-18/2 (10) Szoftverminőségbiztosítás Struktúra alapú (white-box) technikák A struktúrális tesztelés Implementációs részletek figyelembevétele Tesztelési célok -> lefedettség Implicit
Programozási alapismeretek 1. előadás
Programozási alapismeretek 1. előadás Tartalom A problémamegoldás lépései programkészítés folyamata A specifikáció Az algoritmus Algoritmikus nyelvek struktogram A kódolás a fejlesztői környezet 2/33 A
A Feldspar fordító, illetve Feldspar programok tesztelése
A Feldspar fordító, illetve Feldspar programok tesztelése [KMOP-1.1.2-08/1-2008-0002 társfinanszírozó: ERFA] Leskó Dániel Eötvös Loránd Tudományegyetem Programozási Nyelvek és Fordítóprogramok Tanszék
Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat. Mit tudunk már? Feltételes operátor (?:) Típus fogalma char, int, float, double
Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat Szeberényi Imre BME IIT Programozás alapjai I. (C nyelv, gyakorlat) BME-IIT Sz.I. 2005.10.10.. -1- Mit tudunk már? Típus fogalma char, int, float,
8.3. AZ ASIC TESZTELÉSE
8.3. AZ ASIC ELÉSE Az eddigiekben a terv helyességének vizsgálatára szimulációkat javasoltunk. A VLSI eszközök (közöttük az ASIC) tesztelése egy sokrétűbb feladat. Az ASIC modellezése és a terv vizsgálata
Programtervezés. Dr. Iványi Péter
Programtervezés Dr. Iványi Péter 1 A programozás lépései 2 Feladat meghatározás Feladat kiírás Mik az input adatok A megoldáshoz szükséges idő és költség Gyorsan, jót, olcsón 3 Feladat megfogalmazása Egyértelmű
Algoritmizálás és adatmodellezés tanítása beadandó feladat: Algtan1 tanári beadandó /99 1
Algoritmizálás és adatmodellezés tanítása beadandó feladat: Algtan1 tanári beadandó /99 1 Készítette: Gipsz Jakab Neptun-azonosító: ABC123 E-mail: gipszjakab@seholse.hu Kurzuskód: IT-13AAT1EG 1 A fenti
Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 3
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 3 Fehér Béla Raikovich Tamás,
... S n. A párhuzamos programszerkezet két vagy több folyamatot tartalmaz, melyek egymással közös változó segítségével kommunikálnak.
Párhuzamos programok Legyen S parbegin S 1... S n parend; program. A párhuzamos programszerkezet két vagy több folyamatot tartalmaz, melyek egymással közös változó segítségével kommunikálnak. Folyamat
Bevezetés az informatikába
Bevezetés az informatikába 6. előadás Dr. Istenes Zoltán Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Programozáselmélet és Szoftvertechnológiai Tanszék Matematikus BSc - I. félév / 2008 / Budapest Dr.
Előfeltétel: legalább elégséges jegy Diszkrét matematika II. (GEMAK122B) tárgyból
ÜTEMTERV Programozás-elmélet c. tárgyhoz (GEMAK233B, GEMAK233-B) BSc gazdaságinformatikus, programtervező informatikus alapszakok számára Óraszám: heti 2+0, (aláírás+kollokvium, 3 kredit) 2019/20-es tanév
Modell alapú tesztelés
Modell alapú tesztelés Majzik István és Micskei Zoltán Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék http://www.inf.mit.bme.hu/ 1 Motiváció Tartalomjegyzék
Programozás. (GKxB_INTM021) Dr. Hatwágner F. Miklós február 18. Széchenyi István Egyetem, Gy r
Programozás (GKxB_INTM021) Széchenyi István Egyetem, Gy r 2018. február 18. Minimum és maximumkeresés u s i n g n a m e s p a c e s t d ; i n t main ( ) { c o u t
1. Alapfogalmak Algoritmus Számítási probléma Specifikáció Algoritmusok futási ideje
1. Alapfogalmak 1.1. Algoritmus Az algoritmus olyan elemi műveletekből kompozíciós szabályok szerint felépített összetett művelet, amelyet megadott feltételt teljesítő bemeneti adatra végrehajtva, a megkívánt
HORVÁTH ZSÓFIA 1. Beadandó feladat (HOZSAAI.ELTE) ápr 7. 8-as csoport
10-es Keressünk egy egész számokat tartalmazó négyzetes mátrixban olyan oszlopot, ahol a főátló alatti elemek mind nullák! Megolda si terv: Specifika cio : A = (mat: Z n m,ind: N, l: L) Ef =(mat = mat`)
Mit tudunk már? Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat. Legnagyobb elem keresése. Feltételes operátor (?:) Legnagyobb elem keresése (3)
Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat Szeberényi Imre BME IIT Mit tudunk már? Típus fogalma char, int, float, double változók deklarációja operátorok (aritmetikai, relációs, logikai,
S01-9 Szoftverfejlesztés minőségi aspektusai
S01-9 Szoftverfejlesztés minőségi aspektusai Tartalom 1. A szoftverminőség komplex kérdésköre, termék és folyamat alapú megközelítés. 2. A szoftverfejlesztés és a tesztelés kapcsolata, V modell, agilitás.
Rendszermodellezés. Modellellenőrzés. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék
Rendszermodellezés Modellellenőrzés Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Ismétlés: Mire használunk modelleket? Kommunikáció, dokumentáció Gondolkodás,
Programozási alapismeretek beadandó feladat: ProgAlap beadandó feladatok téma 99. feladat 1
Programozási alapismeretek beadandó feladat: ProgAlap beadandó feladatok téma 99. feladat 1 Készítette: Gipsz Jakab Neptun-azonosító: A1B2C3 E-mail: gipszjakab@vilaghalo.hu Kurzuskód: IP-08PAED Gyakorlatvezető
Programozás alapjai (ANSI C)
Programozás alapjai (ANSI C) 1. Előadás vázlat A számítógép és programozása Dr. Baksáné dr. Varga Erika adjunktus Miskolci Egyetem, Informatikai Intézet Általános Informatikai Intézeti Tanszék www.iit.uni-miskolc.hu
1. Melyik szabvány foglalkozik dokumentumok tulajdonságainak megfogalmazásával? a. RDFS b. FOAF c. Dublin Core d. DBPedia
Név: Neptun kód: 2018. június 1., 8.15-9.45. VIMIAC04 Integrációs és ellenőrzési technikák vizsga Rendelkezésre álló idő: 90 perc Vizsga maximális pontszám: 51 Megfelelt szint: 40% Teszt kérdések (max.
Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 3
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 3 Fehér Béla Raikovich Tamás,
Modell alapú tesztelés
Modell alapú tesztelés Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Motiváció Tartalomjegyzék Modellek (informális) szerepe a tesztelésben Modell alapú tesztgenerálás Tesztgenerálás
Elérhetőségi analízis Petri hálók dinamikus tulajdonságai
Elérhetőségi analízis Petri hálók dinamikus tulajdonságai dr. Bartha Tamás Dr. Pataricza András BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Petri hálók vizsgálata Az elemzés mélysége szerint: Vizsgálati
Modellellenőrzés. dr. Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék
Modellellenőrzés dr. Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék 1 Mit szeretnénk elérni? Informális vagy félformális tervek Informális követelmények Formális modell: KS, LTS, TA
Robusztusság tesztelés
Szoftverellenőrzési technikák (vimim148) Robusztusság tesztelés Majzik István és Micskei Zoltán Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék http://www.inf.mit.bme.hu/
Szoftvertervezés és -fejlesztés I.
Szoftvertervezés és -fejlesztés I. Operátorok Vezérlési szerkezetek Gyakorlás 1 Hallgatói Tájékoztató A jelen bemutatóban található adatok, tudnivalók és információk a számonkérendő anyag vázlatát képezik.
Tesztelési szintek Tesztautomatizálás
Integrációs és ellenőrzési technikák (VIMIA04) Tesztelési szintek Tesztautomatizálás Majzik István, Micskei Zoltán Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi
TESZTMENEDZSMENT TESZTELŐ SZERVEZET TESZTTERVEZÉS ÉS BECSLÉS
TESZTMENEDZSMENT TESZTELŐ SZERVEZET TESZTTERVEZÉS ÉS BECSLÉS MUNKAERŐ-PIACI IGÉNYEKNEK MEGFELELŐ, GYAKORLATORIENTÁLT KÉPZÉSEK, SZOLGÁLTATÁSOK A DEBRECENI EGYETEMEN ÉLELMISZERIPAR, GÉPÉSZET, INFORMATIKA,
Változók. Mennyiség, érték (v. objektum) szimbolikus jelölése, jelentése Tulajdonságai (attribútumai):
Python Változók Mennyiség, érték (v. objektum) szimbolikus jelölése, jelentése Tulajdonságai (attribútumai): Név Érték Típus Memóriacím A változó értéke (esetleg más attribútuma is) a program futása alatt
Programozási nyelvek (ADA)
Programozási nyelvek (ADA) Kozsik Tamás előadása alapján Készítette: Nagy Krisztián 1. előadás Hasznos weboldal http://kto.web.elte.hu Program felépítése Programegységek (program unit) eljárások (procedure)
C programozási nyelv
C programozási nyelv Előfeldolgozó utasítások Dr Schuster György 2011 május 3 Dr Schuster György () C programozási nyelv Előfeldolgozó utasítások 2011 május 3 1 / 15 A fordítás menete Dr Schuster György
Dr. Schuster György február / 32
Algoritmusok és magvalósítások Dr. Schuster György OE-KVK-MAI schuster.gyorgy@kvk.uni-obuda.hu 2015. február 10. 2015. február 10. 1 / 32 Algoritmus Alapfogalmak Algoritmus Definíció Algoritmuson olyan
MŰSZAKI TESZTTERVEZÉSI TECHNIKÁK TESZTELÉSI TECHNIKÁK KIVÁLASZTÁSA
MŰSZAKI TESZTTERVEZÉSI TECHNIKÁK TESZTELÉSI TECHNIKÁK KIVÁLASZTÁSA MUNKAERŐ-PIACI IGÉNYEKNEK MEGFELELŐ, GYAKORLATORIENTÁLT KÉPZÉSEK, SZOLGÁLTATÁSOK A DEBRECENI EGYETEMEN ÉLELMISZERIPAR, GÉPÉSZET, INFORMATIKA,
Programozás I. Sergyán Szabolcs Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar szeptember 10.
Programozás I. 1. előadás Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar 2012. szeptember 10. Sergyán (OE NIK) Programozás I. 2012. szeptember 10. 1 /
INFORMATIKAI ALAPISMERETEK
Informatikai alapismeretek középszint 0621 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 25. INFORMATIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM
Szoftverminőségbiztosítás
NGB_IN003_1 SZE 2014-15/2 (11) Szoftverminőségbiztosítás Tesztautomatizálás A tesztelés kivitelezése Tesztelési feladatok Detektálatlan maradék hibák számának csökkentése hatásosan és hatékonyan megfelelő
Programozás I. Sergyán Szabolcs Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar szeptember 10.
Programozás I. 1. előadás Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar 2012. szeptember 10. Sergyán (OE NIK) Programozás I. 2012. szeptember 10. 1 /
Programozás I. 1. előadás: Algoritmusok alapjai. Sergyán Szabolcs
Programozás I. 1. előadás: Algoritmusok alapjai Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Intézet 2015. szeptember 7. Sergyán
Szoftverminőségbiztosítás
NGB_IN003_1 SZE 2014-15/2 (7) Szoftverminőségbiztosítás Szoftvertesztelési folyamat Szoftverek és környezet Nem egyforma a szoftverek használatához kapcsolódó kockázat Különböző kockázati szintek -> eltérő
Temporális logikák és modell ellenırzés
Temporális logikák és modell ellenırzés Temporális logikák Modális logika: kijelentések különböző módjainak tanulmányozására vezették be (eredetileg filozófusok). Ilyen módok: esetleg, mindig, szükségszerűen,
Élő webes alkalmazások rendszerfelügyelete cím- és tartalomteszteléssel
Élő webes alkalmazások rendszerfelügyelete cím- és tartalomteszteléssel Ercsényi Gábor fejlesztőmérnök 1 2004-05-04 Bevezetés Nem megy a bót! 2 Webes szolgáltatások nagy mennyiségű generált oldal igény
Algoritmizálás, adatmodellezés 1. előadás
Algoritmizálás, adatmodellezés 1. előadás Algoritmus-leíró eszközök Folyamatábra Irányított gráf, amely csomópontokból és őket összekötő élekből áll, egyetlen induló és befejező éle van, az induló élből
Mérés és modellezés 1
Mérés és modellezés 1 Mérés és modellezés A mérnöki tevékenység alapeleme a mérés. A mérés célja valamely jelenség megismerése, vizsgálata. A mérés tervszerűen végzett tevékenység: azaz rögzíteni kell
Szkriptnyelvek. 1. UNIX shell
Szkriptnyelvek 1. UNIX shell Szkriptek futtatása Parancsértelmez ő shell script neve paraméterek shell script neve paraméterek Ebben az esetben a szkript tartalmazza a parancsértelmezőt: #!/bin/bash Szkriptek