ÚTMUTATÓ. a közigazgatási alapvizsga tananyagának feldolgozásához, a résztvevők vizsgára való felkészítéséhez konzulenseknek augusztus 31.

Átírás

1 a közigazgatási alapvizsga tananyagának feldolgozásához, a résztvevők vizsgára való felkészítéséhez konzulenseknek augusztus 31.

2 Tisztelt Konzulens! Kedves Kolléga! Ennek az útmutatónak az a célja, hogy Ön, mint konzulens, nagyobb hatékonysággal tudja segíteni az alapvizsgára jelentkező közszolgálati tisztviselőket (továbbiakban: résztvevőket) a tananyag önálló elsajátításában, a vizsgára való felkészülésben. Fel kell készíteni őket a várható tanulási problémák leküzdésére, fel kell tudni kelteni az érdeklődésüket a tanulás iránt, ösztönözni őket a konzultáción való aktív részvételre, és ezáltal elősegíteni a vizsga eredményes letételét. A résztvevők vizsgára való felkészüléséhez támogatást nyújtó konzultációk a tananyagra koncentráló tartalommal szerveződnek, de az órarendi beosztás nem feltétlenül követi a tankönyv felépítését. Vannak egymástól függetlenül, tetszőleges sorrendben tanulható, és egymáshoz logikailag szorosabban kapcsolódó modulok, ez utóbbiak sorrendiségét célszerű meghatározni és az órarend összeállításakor figyelembe venni. Az azonban biztos, hogy a tanulástámogató blokk (továbbiakban: TTB) az alapvizsgára felkészítő konzultáció első egysége, amely bevezeti a tananyagot feldolgozó foglalkozásokat, és előkészíti a résztvevőket a konzultáció nyújtotta lehetőségek megismerésére, ha kell, nyomatékosítja saját tanulással, felkészüléssel, vizsgázással kapcsolatos felelősségüket nyarán egy modullal (7. modul) gyarapodott a tananyag: ettől kezdve a Nemzetpolitika tárgyköréből is számot kell adni a vizsgázóknak tudásukról. Nehezíti a vizsgára készülők feladatát, hogy ennek a modulnak az ismeretanyaga nem szerepel a felkészítő konzultáció tematikájában, az érintetteknek maguknak kell felkészülni a vizsgára, mindössze egy tanulási útmutató segíti ebben őket. Nem árt, ha a konzulens tisztában van ezzel a ténnyel, de igazából az sem, ha ismeri ezen modul és a tanulási útmutató tartalmát, és ha felmerül az igény képes lesz segíteni a vizsgára készülőknek e tárgykörben is fogalomértelmezéssel, összefüggések feltárásával. Újdonság az is, hogy a TVP főoldalán egy választó gombon keresztül mostantól elérhető a közigazgatási alapvizsga minta kérdésgyűjteménye (próba-teszt), amely ugyanolyan felületen keresztül teljesíthető, mint az igazi alapvizsga-teszt, ezért mintául szolgálhat mind a konzulenseknek, mind a vizsgára készülőknek. A TTB-ben a konzulens ismerteti a konzultációs folyamat programját, céljait, az alkalmazott munkamódszereket, lépéseket tesz a foglalkozások hatékony megtartásához szükséges bizalmi légkör kialakítása érdekében, szabályokat tudatosít, megismerik őt és egymást a konzultációs csoport tagjai, akiknek lehetőséget biztosít arra is, hogy megfogalmazzák elvárásaikat

3 Tartalmi és szervezési okokból kifolyólag egy konzultációs ciklust (3x8x45 ) nemcsak egy konzulens tart kézben. Mivel a legtöbb konzulens egy-két modul gazdája, a hallgató legalább három, de lehet, hogy még több konzulenssel fog találkozni egy kurzus során. A TTB másik tematikus egysége a tananyag feldolgozásához nyújt általános módszertani segítséget konkrét, tananyaghoz kapcsolódó gyakorlati feladatok megoldásával, tanulástechnikai készségek fejlesztésével. A harmadik egységben megismerik a teszt feladattípusait, azok sajátosságait, tanácsokkal segíti a konzulens a vizsgára történő önálló hallgatói felkészülést. A TTB-t vezető konzulens a megszerzett információkkal feltölti az Információgyűjtő táblát és az Adatgyűjtő lapot, elkészíti és továbbküldi a többi konzulensnek szánt Öszszegzést. A TTB-t felvezető konzulenst általában rögtön - de a későbbiek folyamán biztosan más valaki követi, aki viszont nincs birtokában azoknak a fontos, a célcsoportra vonatkozó információknak, amelyekhez a TTB-t irányító kolléga jutott hozzá. Ezen útmutatóban javaslatot teszünk a célcsoportra vonatkozó információk tartalmára, gyűjtésére és továbbadására vonatkozóan is. Ez az Önök számára összeállított útmutató hivatkozik a konzulensi felkészítőn megismert, illetve birtokba vett segédanyagokra, de utal számos a konzulensek számára a vizsgaportálon keresztül elérhető - kiegészítésre, háttéranyagra, és tartalmaz a konkrét konzulensi felkészüléshez és tevékenységhez jól használható leírást is. Amennyiben a képzés-módszertani területhez kapcsolódó kérdése, felvetése, kérése lenne, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézet Továbbképzési jának képzésmódszertannal foglalkozó szakemberei készséggel állnak rendelkezésére a tovabbkepzes@nki.gov.hu címen keresztül. Felnőttoktatói munkája, konzulensi feladatai teljesítéséhez a központ munkatársai továbbra is igyekeznek minden segítséget megadni, és kívánnak Önnek eredményes felkészítést, és az új módszerek alkalmazása terén sok sikert! az NKE VTKI Módszertani és Minőségirányítási képzésmódszertanos munkatársai - 3 -

4 TARTALOM I. A TANULÁSTÁMOGATÓ BLOKK ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS LEBONYOLÍTÁSA 1. A célcsoportra vonatkozó információk gyűjtése, elemzése majd továbbítása a többi konzulensnek - AJÁNLÁS 2. A célcsoport-elemzés ismeretében felkészülés a konzultáció megtartására 3. Bemutatkozás, a célok kijelölése, a konzultáció felvezetése 4. A csoport tagjainak a bemutatkozása 5. Elvárások tisztázása, szabályok rögzítése -AJÁNLÁS 6. Általános tanulási TIPPEK az önálló tanuláshoz II. MÓDSZERTANI JAVASLATOK A TANANYAG FELDOLGOZÁSÁHOZ 1. A célcsoportra vonatkozó információk megismerése, elemzése felkészülés az információ-gyűjtő táblázat kiegészítésére 2. Felkészülés a konzultáció megtartására 3. A konzulens bemutatkozása, a konzultáció felvezetése 4. Elvárások tisztázása, célok kijelölése, szabályok rögzítése 5. Lehetséges feladatok, példák a tananyag feldolgozáshoz! III. HOGYAN KÉSZÍTSE FEL A KONZULENS A RÉSZTVEVŐKET A VIZSGÁ- RA? 1. Tájékoztassa a résztvevőket a vizsga feltételeiről, körülményeiről! 2. Ismertesse meg velük a vizsga teszt feladattípusait, ezek sajátosságait! 3. Néhány jótanács, amelyekkel érdemes ellátni a vizsgára készülőket 4. Mutasson be példákat az egyes kérdés, illetve felad feladattípusokra, térjenek ki ezek sajátosságaira! - 4 -

5 I. A TANULÁSTÁMOGATÓ BLOKK ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS LEBO- NYOLÍTÁSA 1. A célcsoportra vonatkozó információk gyűjtése, elemzése majd továbbítása a többi konzulensnek - AJÁNLÁS A célcsoportról (alapvizsgára jelentkezők legfeljebb 20 fős, általában szinte minden szempontból heterogén csoportja) az alapinformációk egy részét a vizsgaszervező szolgáltatja, amennyiben a jelentkezőktől bekéri az alábbi adatokat: név (nemek aránya) munkahely Fentieken kívül a célcsoportról kirajzolódó kép fontos eleme lehet még: a munkakör a beosztás a végzettség(ek) életkori összetétel a tanulási stílus, szokások, módszerek (Van-e egyáltalán?) a vizsgarutin (elektronikus, on-line) az érdeklődés, irányultság ismerete is. (Alapvizsgára történő felkészítésről lévén szó, a rutin, a szakmai gyakorlat nem releváns, arra tehát nem érdemes külön rákérdezni, bár előfordulhatnak kivételek!) A fenti információkat a TTB-t vezető konzulens gyűjti be, előbbieket a vizsgaszervezőtől, utóbbiakat a bemutatkozáskor, illetve az elvárások elutasítások megismerésekor. Ajánljuk, próbálja ki az általunk összeállított, kifejezetten a bemutatkozáskor felhasználható Adatgyűjtő lapot! Ez gyors, a későbbiekben név nélkül is feldolgozható adatrögzítést tesz lehetővé. (Elérhető a Vizsgaportálon keresztül!) A fentieken kívül hasznos a csoportra vonatkozó egyéb információk gyűjtése is. Ehhez használható az Információgyűjtő táblázatot, amelyet ugyancsak a TTB-t irányító konzulens kezd feltölteni, majd küldi tovább felhasználandó és kiegészítendő a többi konzulensnek. A táblázat az alábbi, a célcsoport egészére, vagy egy jelentős részére vonatkozó tulajdonságok felmérésére, tárolására készült: nyitottság: nem jellemző / átlagos / jó aktivitási szint: passzív / közepes / aktív motiváltság: enyhe / közepes / erős tanulási környezet, körülmények rossz / átlagos / jó tanulási szokások, stílus: nem ismert / részben ismert / ismert tanulási rutin, képességek csekély / átlagos / jó szintű előzetes tudás, tájékozottság, érdeklődés, mélysége, iránya, illetve annak hiánya egyéb a felkészülés szempontjából lényeges - információk - 5 -

6 Az összegyűjtött információk nagyon fontosak a többi konzulensnek is, ezért célszerű elvégezni az összegzést, a következtetések levonását, és ezt eljuttatni a csoporttal foglalkozó többi konzulensnek. Ezt a rövid, kb. 0,5-1 oldalas összegzést a célcsoportról felvett adatok és az elvárások megismerése (lásd később) alapján készítheti el a TTB-t vezető konzulens. A TTB megtartása alatt felhalmozódó információk felhasználásával keletkező és továbbküldendő dokumentumok tehát a következők: Információgyűjtő tábla (a TTB megtartása során tapasztaltak és az adatgyűjtő lap alapján készül) Egy 0,5 1 oldalas összegzés (az adatgyűjtő lapban szereplő információk alapján, illetve az elvárások-elutasítások megismerése után készül) Ha lehet, beszélje meg a vizsgaszervezővel a célba juttatás hogyanját, mikéntjét, esetleg ha jó a kapcsolat a konzulensek között, vagy legalább ismerik egymást végső soron a TTB-t tartó kolléga is továbbíthatja ezeket az információkat! A konzulensnek hallgatókkal meg kell értetni, hogy a rendelkezésre álló csekély idő nem ad lehetőséget a tananyag előadások útján való elsajátíttatására, ezért a konzulenseknek ez nem lehet feladata. A csoport magasabban kvalifikált, tapasztaltabb részével (akár többségével) pedig el kell fogadtatni, hogy az egyéni felkészülést segítő konzulensi támogatást a kevésbé rutinos, esetleg alacsonyabb végzettséggel rendelkező hányadhoz érdemes igazítani. Fontos kötelezettsége a TTB- vezető konzulensnek, hogy felmérje, mennyire ismerik a tananyagot a hallgatók (ezt az információt is beépítheti az ún. összegzésbe), és a felkészületleneket ösztönözze arra, hogy legalább a következő napi anyagrészek elolvasásával készüljenek a foglalkozásokra. 2. A célcsoport-elemzés ismeretében felkészülés a konzultáció megtartására a. a konzultációs helyszín adottságainak a megismerése, feltérképezése b. a cél kitűzése, a feladatok meghatározása c. a módszerek kiválasztása d. a szükséges eszközök számbavétele e. a konzulensi és hallgatói tevékenység megtervezése f. kockázatelemzés - alternatívák kidolgozása, g. konzultációs terv, vázlat készítése h. szervezés: a szükséges feltételek biztosítása - 6 -

7 3. Bemutatkozás, a célok kijelölése, a konzultáció felvezetése A konzulensnek rövid bemutatkozásakor - néhány alapinformáció megosztásán túl - célszerű kitérni a szakmai felkészültségét igazoló elemekre, a téma iránti elkötelezettségre. A célok megfogalmazásakor érdemes kitérni arra, hogy a konzultáción a részvétel nem kötelező, és az mindössze keretet és lehetőséget kínál ahhoz, hogy a vizsgára készülő segítséget kapjon a számára nehezen feldolgozható tananyagrészek megértéséhez, megtanulásához, azonban a konzultáció nem helyettesíti az önálló tanulást. Sőt, a hallgatóknak a tananyag ismeretében kell a konzultáción részt vennie, hogy jelezni tudja a tankönyvvel való ismerkedés közben felmerült problémákat, nehézségeket! Ez utóbbi azonban (és nem midig a hallgatók hibájából) egyáltalán nem garantált. a) A konzultáció felvezetéseként javasoljuk néhány dia (PPT) elkészítését, mely nem előadás, csak kíséri és színesebbé teszi a bevezető gondolatokat, esetleg vázlatként funkcionál. [Előny: lényegre törő és időt spórol. Hátrány: némiképp a frontális helyzetre emlékeztet.] b) Kulcsszavak, kifejezések kiemelése, melyek mentén vázolhatóak a konzultáció céljai. (Pl. konzultáció: önálló tanulás, bevonás-bevonódás, tanulástámogatási lehetőségek, tananyag és tanulási útmutató.) {A kulcsszavak strukturálnak, lényegkiemelőek, könnyen megmaradnak az emlékezetben.} c) Bevezetésként feltehetünk néhány kérdést. Pl. Mennyi idejük lesz a tanulásra? Mi az, ami érdekli a hallgatókat a modulok közül? Mely területeken rendelkeznek előismeretekkel? Hogyan szoktak vizsgára készülni? Miért nehéz/könnyű az írásbeli vizsga? Ki vizsgázott már úgy, hogy tesztkérdéseket kellett megoldania? Milyen fajta kérdéseket ismernek? stb. d) Rövid asszociációs feladat. A konzulens a téma szempontjából releváns kulcsszavakat mond, és megkérdezi, a kulcsszavakról kinek mi jut elsőre az eszébe? Erre építve lehet elmondani a leglényegesebb információkat. [Gyorsan és könnyen be lehet vonni a csoportot, egy lendületes asszociációval nagy kezdőlökést adhat egy alakuló csoportdinamikának, valamint egy-egy szót mindig könnyebb az elején kimondani, mint hosszabb összetett mondatokat.] 4. A csoport tagjainak a bemutatkozása Hangsúlyozzuk, hogy a konzultáció szakértői párbeszéd, hatékonysága a résztvevők felkészültségétől és együttműködési hajlandóságától nagymértékben függ. A bemutatkozás fontosságának a hangsúlyozása után maga a konzulens a bemutatkozás tartalmának a meghatározásával - irányítsa ezt az aktust! Ekkor kezdhető el az információgyűjtő táblázat feltöltéséhez szükséges adatok begyűjtése! A könnyű és gyors kezelhetőség érdekében készítettünk egy, a bemutatkozáskor használható adatgyűjtő lapot. (Elérhető a vizsgaportálon keresztül!) - 7 -

8 Milyen alapinformációkra kérdezzünk rá? Javaslat: név, munkakör, beosztás, végzettségek, irányultság, milyen előzetes tudással rendelkezik, illetve mondjon mindenki valamilyen személyes, egyedi tulajdonságot, jellemzőt, érdeklődési kört vagy épp hobbit, amiről őt a csoporttagok nagyobb eséllyel megjegyezhetik. [Kellően rövid, de az egyedi sajátosságok miatt fenntartja a figyelmet és jobban motivál.] A kitűzős névkártyák (vagy ruhára ragasztható címkék) alkalmazása nagyban megkönnyíti a csoporttagok együttműködését, a kapcsolatépítést, de a később csoporthoz kerülő konzulensek dolgát is a gyorsabb megismerés, a jó hangulatú kapcsolattartás végett. Ennek elkészítésére már a gyülekezéskor célszerű felkérni a hallgatókat. (Ügyeljünk a jól láthatóságra: pl. vastag, erősen fogó filccel írassuk fel a címkére a hallgatók által elvárt kedvelt megszólítási formát - keresztnév, becézett változat stb.) 5. Elvárások tisztázása, szabályok rögzítése Jó tudni, hogy milyen előzetes elképzeléseik, esetleg félelmeik (elutasításaik) vannak a hallgatóknak? Mit várnak el a konzultációs folyamattól? a) Öntapadós cédulákra írva (post-it lapocskák) válaszoljanak egyénileg az alábbi kérdésekre! (1) Mit szeretne, ha itt ma, a konzultációkon történne? (2) Mi ne történjen semmiképpen? A válaszokat először a résztvevők önállóan megírják, majd egyesével haladjunk, amikor is ki-ki röviden (indoklással) megosztja az elvárásait, elutasításait illetve felragasztja az öntapadós cédulát egy jól látható helyre és átadja a szót a csoporttársának. [A kétpólusú kérdésfeltevés teret enged olyan elvárások megfogalmazásának, melyet egyébként nehezebben mondanának ki. Egy-egy feladat időben néha elhúzódik, így erre itt is nagyon kell vigyázni!] b) Indító kérdés, melyre mindenki belátása szerint adja meg a válaszát: Mikor lehet hasznos számára egy ilyen konzultáció? Mitől függ, hogy motivált-e? Mitől lehet sikeres vagy hatékony a konzultáció? Milyen magas mércét szeretne, hogy megugorjon akár ő, akár a csoport? Mikor lenne elégedett a történésekkel? Stb. A szabályok rögzítése: A konzulens foglalja össze az elvárások és az elhangzottak alapján a legfontosabb szabályokat. Javasolt, a csoport működésére vonatkozó szabályok (a csoporttagok és a konzulens egymással kapcsolatos elvárásai): Nyitottság kérdések megfogalmazása, kimondása: Saját kérdésére ki-ki előbb utóbb választ kap, de a csoporttársak sokat tanulhatnak abból, ami a másikban kérdésként felmerült. Együttműködési készség, hajlandóság - 8 -

9 Pontosság az egyes tematikus egységek időkerete behatárolt, a késés akadályozza a munkát, és tiszteletlenség a többiekkel szemben Figyelem, türelem Oda kell figyelni egymásra, meg kell hallgatni egymást! Nem minősítjük egymás gondolatait, ötleteit, véleményét sem szóval, sem metakommunikációs jelzésekkel! Mások véleményének, gondolatainak a tiszteletben tartása kötelező. {A szabályok betartását a konzulensnek kell szavatolnia. 6. Általános tanulási tippek az önálló tanuláshoz A konzulensi felkészítőn megismert segédanyag (Technikák a feldolgozásához, Forgatókönyv) számos lehetőséget kínál általános, nem tananyagspecifikus módszerek, munkaformák bemutatására. Emlékeztetőül néhány jó tanács, amelyekről bővebben, példákkal a fent említett anyagban olvashat: Az olvasottakat kösse mindennapi tapasztalataihoz! Ha nem ért maradéktalanul valamit, ne haladjon tovább! Készítsen saját használatú, táblázatos fogalomtárat! Rajzoljon! Ne hagyja ki a számítógép adta lehetőségeket! o Használja a felsorolás és számozás funkciót o kommentálja a szöveget o ha kell rövidítsen, tömörítsen: használja a törlés funkciót o használja a vizuális kiemelés lehetőségeit Fogalmazzon meg kérdéseket a szöveggel kapcsolatban Általában érdemes O átnézni a tartalomjegyzéket, a tematikát, és kiválasztani az ismerősnek, nehéznek tartott tananyagrészeket, O megállapítani, milyen előismeretekre, tapasztalatokra lehet építeni, O megkeresni, melyek azok az internetes honlapok, amelyekről megbízható információk gyűjthetők, O a tananyag elektronikus és papír alapú verzióját egyidejűleg használni, O tisztában lenni azzal, melyek azok a könyvek, vagy ezek elektronikus változatai, amelyek segíthetnek a tájékozódásban (pl. Értelmező kéziszótár, Idegen szavak szótára) - 9 -

10 II. MÓDSZERTANI JAVASLATOK A TANANYAG FELDOLGOZÁ- SÁHOZ 1. A célcsoportra vonatkozó információk megismerése, elemzése felkészülés az információgyűjtő táblázat kiegészítésére A TTB-t irányító konzulenstől célszerű minél előbb (szerencsés esetben a konzultációt megelőző napon) megszerezni az általa készített információgyűjtő táblázatot (ennek kiegészítése nagyon hasznos lehet a később tevékenykedő konzulenseknek), és a csoportra vonatkozó egyéb adatok felhasználásával készített név nélküli (a csoport egészére vonatkozó) öszszegzést. Végig kell gondolni, hogy mit jelentenek az abban lévő információk adott modul tananyagának az elsajátítása szempontjából. Ehhez a konzulensnek tisztában kell lennie saját témája tankönyvi anyagával tanulás-módszertani szempontból. illetve a vizsgára készülők szempontjából: milyen a tananyagegység szerkezete, tagoltsága, nyelvezete (világosság, érthetőség), a benne lévő fogalmak, adatok, összefüggések mennyisége, bonyolultsága. Mindezen tudását össze kell vetnie a célcsoport-elemzés eredményével (végzettség, munkakör, nyitottság, aktivitás, motiváltság, tanulási környezet, körülmények, tanulási szokások, képességek, tájékozottság stb.) munkája megtervezéséhez. 2. Felkészülés a konzultáció megtartására a) A tananyag és a célcsoport ismeretében van lehetőség a konkrét célok, és az elérésükhöz elvégzendő feladatok meghatározására. b) A következő lépés lehet a helyszíni adottságok, eszközök feltérképezése: mekkora a rendelkezésre álló tér, milyenek a fény- és a zajviszonyok, a szellőzés, a fűtés-hűtés, a berendezési tárgyak mennyisége, minősége, a rendelkezésre álló technikai eszközök skálája, minősége. Ha megtehetik, a konzultáció előtt próbálják is ki a használni kívánt eszközöket (pl. a laptop és a projektor összehangolása.) Ha szükséges, gondoskodni (intézkedni) kell ezek megfelelőségről. c) Az előzőek ismeretében nyílik lehetőség a módszerek kiválasztására, és d) a módszerek hatékony alkalmazásához szükséges eszközök meghatározása,

11 e) Sokak számára feleslegesnek tűnik a konzulensi és hallgatói tevékenység megtervezése (konzultációs terv, vázlat készítése), pedig nagy segítséget adhat a konzulensi elképzelések hatékony megvalósításához. Az ilyen tervezés alapja a rendelkezésre álló idő beosztása: annak felmérése, hogy a kiválasztott módszerekkel az elképzelt feladatok mennyi idő alatt valósíthatók meg jó minőségben. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy modellezni kell minden egyes tervezett tevékenységet, arra koncentrálva, hogy mikor, milyen konzulensi, illetve hallgatói tevékenység zajlik, és ezek mennyi időt vesznek igénybe, mikor fedik, vagy nem fedik egymást, végül is: mi fér bele előre láthatólag a rendelkezésre álló időbe. A tervezésnek ebben a szakaszában teljesen természetes, hogy látva az időhiányt, módosítjuk a korábbi, módszerek, eszközök használatára vonatkozó elképzeléseinket. f) Kockázatelemzés - Alternatívák kidolgozása arra az esetre, ha valami nem a terveink szerint alakul (pl. ha a csoport valamilyen paramétere a célcsoport-elemzésben lévőktől jelentős mértékben eltér, vagy váratlanul egy nagyon fontos probléma felmerül, ha valamely technikai eszköz felmondja a szolgálatot, vagy egyszerűen csak időhiányba kerülünk). Az ilyen jellegű problémák megoldása mindig a konkrét helyzettől függ, nem lehet előre biztos receptet adni a kezelésre, de általában több megoldás van, és a konzulens dolga a legkisebb veszteséggel járó alternatíva kiválasztása és megvalósítása. g) Szervezés: a szükséges feltételek biztosítása. Ez jelentheti a konzulens előzetes felkészülésébe tartozó tevékenységeket (teszt előkészítése, sokszorosítás, ábrák rajzolása, szemelvények prezentálásra való előkészítése, szöveg preparálása stb.). És jelentheti a konzultáció helyszínén szükségessé váló eszközök meglétének az ellenőrzését, az optimális körülményekről való gondoskodást. (Ez sokszor egy emlékeztető vagy telefon, de lehet, hogy a konzulensnek kell vinnie a projektort és a laptopot.) 3. A konzulens bemutatkozása, a konzultáció felvezetése a) Adott csoporttal való első találkozás alkalmával a konzulens röviden mutatkozzon be. Ennek során - néhány alapinformáció megosztásán túl - célszerű kitérni a szakmai felkészültséget igazoló elemekre, a téma iránti elkötelezettségre. A csoport tagjai a TTB-nek köszönhetően már ismerik egymást, a konzulens pedig az információs táblázatból és az összegzésből tájékozódhatott a csoportról. Egy regisztráció vagy katalógus (névsorolvasás) ennek ellenére ajánlott, mert alkalmat ad néhány személyes gesztusra, metakommunikációs jelzésre, esetleg megjegyzésre, kérdésre, amely

12 legtöbbször bizalomépítő hatású. Szerencsés esetben a hallgatók még hordják a TTB alkalmával kapott névkártya kitűzőket. Ha nem, akkor erre, illetve papírból hajtogatott, asztalra letehető névtábla készítésére, kihelyezésére lehet kérni őket. b) Fontos a célok és a tartalom előre történő megfogalmazása! Ennek során érdemes kitérni arra, hogy a konzultáció keretet és lehetőséget kínál ahhoz, hogy a vizsgára készülő segítséget kapjon a számára nehezen feldolgozható tananyagrészek megértéséhez, megtanulásához, viszont a konzultáció nem helyettesíti az önálló tanulást. Amennyiben a felkészületlenség jellemző a csoportra, és amennyiben nem az utolsó napon vagyunk, kérjük az érintetteket arra, hogy a következő napra készüljenek! c) Konzultáció felvezetéseként javasoljuk néhány dia (PPT) elkészítését, mely nem előadás, csak kíséri és színesebbé teszi a bevezető gondolatokat. Jó megoldás, ha valamilyen humoros, frappáns képpel, filmrészlettel, vagy történettel tudjuk felkelteni a hallgatók érdeklődését a téma iránt, rávilágítva valami problémára, a konzulens és a téma meghitt viszonyára. [Előny: lényegre törő és időtakarékos, kordában tartja a konzulens csapongó gondolatait. Hátrány: a frontális helyzetre emlékeztet.] d) Néhány bevezető kérdéssel (Pl. Mi az, ami érdekli a hallgatókat a témában? Mely területeken rendelkeznek előismeretekkel? Tudnának-e kérdéseket feltenni a témához kapcsolódóan? stb.) ráirányíthatjuk a figyelmet a tananyagra. e) Rövid asszociációs feladat: A konzulens a téma szempontjából releváns (meghatározó) kulcsszavakat mond, és megkérdezi, a kulcsszavakról kinek mi jut elsőre az eszébe? Erre építve lehet elmondani a leglényegesebb információkat. [Gyorsan és könnyen be lehet vonni a csoportot, egy lendületes asszociációval nagy kezdőlökést adhat egy alakuló csoportdinamikának, valamint egy-egy szót mindig könnyebb az elején kimondani, mint hosszabb összetett mondatokat.] 4. Elvárások tisztázása, célok kijelölése, szabályok rögzítése Ezt a mozzanatot nemcsak a TTB konzulensnek célszerű beiktatni a konzultációs folyamat elejére, valamilyen mértékben indokolt az alkalmazása minden esetben, amikor új konzulenssel találkozik egy bizonyos csoport. (Természetesen nem célszerű mindig más és más szabályok betartását elvárni a hallgatóktól, ezért fogadjuk el a korábban javasoltakat, illetve más szabályokban gondolkodva egyeztessünk a többi konzulenssel!) Ezen kívül a tananyag

13 sajátosságai is indokolhatják a beiktatását az andragógiai (felnőttnevelési) folyamatba. Természetesen a hangsúlyozottan adaptív alkalmazás ajánlott! Ha szükségét érzik, és időt is tudnak rá szakítani, megismerkedhetnek a csoport adott modulhoz, tananyaghoz kapcsolódó elvárásaival, elutasításaival, de ez nem elvárt a szaktárgyi konzulensektől. Az elvárások megismerésére alkalmazhatják a TTB-ben bevált cédulás módszert, de beszélgetés keretében is megvalósítható. (Lásd az előző fejezetben!) 5. Lehetséges feladatok, példák a tananyag feldolgozáshoz! A konzulensi felkészítőn használt és birtokba vett segédanyagban (A TTB forgatókönyve, Technikák) megismert feladatfajták egyéni, páros és csoportmunkában is elvégeztethetők a hallgatókkal. Át kell gondolni, hogy adott feladat megoldása konkrétan milyen hallgatói, illetve konzulensi tevékenységet igényel (pl. egyéni értelmező olvasást, egyéni olvasás után közös értelmezést, majd egyéni vagy közös álláspont kialakítását). Tudni kell, hogy milyen eredmény (produktum) várható a feladat megoldása során, (szóbeli ismertetés, prezentáció, írásban leadott megoldás, ábra, rajz, teszt), hogyan lehet a feladat végrehajtását, az eredményt ellenőrizni (végig kell hallgatni mindenkit, el kell olvasni a megoldásokat, önellenőrzést alkalmazunk), hogyan biztosítható a diszkréció, mert mindegyiknek más lehet az eszköze és a módszere, ennek megfelelően az időigénye! Az alábbiakban a háttéranyagokban szereplő konkrét feladatokon túlmenően néhány konkrét, a konzultáción is felhasználható ötlettel, tanáccsal kívánunk kedvet csinálni az új szellemiségű foglalkozások tervezéséhez, szervezéséhez, illetve vezetéshez. a) Nagyon jó, ha adott tananyagegységgel kapcsolatban sort tud keríteni a konzulens a vizsgára készülők meglévő ismereteinek a felmérésére. Erre több módszer is kínálkozik. Például: Néhány (6-7) kérdésből álló, egyértelműen, röviden megválaszolható (és egyértelműen ellenőrizhető) feladatsor, illetve teszt kivetítése projektorral (interaktív táblán), vagy kiosztása papíron az órarend szerinti tananyagból. (A válaszadásra szánt időt mindig adjuk meg!) A válaszadás után javítást kérhetünk pl. önellenőrzéssel, illetve önértékeléssel (Ki hány pontot ért el?). Diszkrét visszajelzés a konzulens számára, ha a javított válaszokat tartalmazó (akár név nélkül) beadott papírokat gyorsan átfutja. Elképzelhető a meglévő tudás ellenőrzésére a régi bevált módszer is: frontálisan, röviden megválaszolható kérdésekkel méri fel a hallgatói tájékozottságot a konzulens. Ebben az esetben fel kell vállalni a felszólítgatást, ellenkező esetben nem lesz az

14 egész csoportra kiterjedően reális a kép. Ez a helyzet ráadásul feszélyezi a kevésbé képzett, vagy introvertált (zárkózottabb) hallgatókat. Nehezebb és időigényesebb, azonban készségek, kompetenciák hiányára illetve meglétérnek felmérésére is alkalmas módszer, ha adott témával kapcsolatban valamilyen rövidebb, de komplex, kisebb (2-3 legfeljebb 3-4 fős) csoportokban elvégezhető, problémamegoldásra irányuló feladatot adunk ki (Pl. egy ügymenettel, vagy hivatali ügyintézéssel, jogalkalmazással, esetleg hivatásetikai problémával kapcsolatban). Csoportfeladatok tervezésekor számítani kell arra, hogy a feladat megoldásának az ismertetése, illetve a konzulens reflexiója sok időt tud elvenni, és nem ad képet a csoport valamennyi tagjának a képességeiről, tudásáról. Tekintettel arra, hogy általában kevés az idő, és a hallgatókat egy teszt-vizsgára készítjük fel, az első eljárás alkalmazása a legpraktikusabb és leghasznosabb. b) Az addigi (otthoni) felkészülés során problémásnak mutatkozó területek feltárása (egyrészt a tananyagra, másrészt a tanulási módszerekre vonatkozóan) megtörténhet pl. írásban, névtelenül jelzett problémák begyűjtésével, akár a foglalkozások előtt, vagy egy szünetben lebonyolítva a papírok összegyűjtését. Enyhe nyomásgyakorlást jelent, de hasznos, ha mindenkinek fel kell írnia egy cédulára legalább egy tanulással és egy tananyaggal kapcsolatos problémát, de feltárhatunk ilyen jellegű problémákat ötletbörzéhez hasonlóan szóban, problémahalmaz összegyűjtésével, azok között súlyozással (prioritási sorrend felállításával), amely alkalmas annak kiderítésére, hogy melyek a legtöbbeket érintő, illetve legsúlyosabbnak vélt problémák. (Pl. a felvetett problémákat táblára írjuk, kap mindenki X számú szavazatot ez lehet egyszerű post-it, színes, ragadós papírcetli és a mellé a probléma mellé teheti - arra voksolhat - amely számára a legsúlyosabb.) Így kaphat a konzulens olyan információkat, amelyek alapján képes lesz a csoport igényeinek megfelelően súlyozni a tananyagban, olyan irányú segítséget nyújtani a hallgatóknak, illetve azokra a problémákra koncentrálni, amelyek valóban foglalkoztatják őket. c) Ha pl. az előzőekben leírt problémafeltárás nem eredményes, célszerű tájékozódni arról, hogy a vizsgára készülők mennyire vannak tisztában a tananyag súlyponti elemeivel (az aktuális tananyagrész 3-4 fős kiscsoportokban történő ilyen jellegű átvilágíttatása, lényegkiemelés, majd közös elemző és értékelő megbeszélés következhet

15 d) A vizsgára való felkészülés lényeges mozzanata lehet a kulcsfogalmak kiscsoportban történő azonosítása a tananyagban, a legfontosabbak értelmezése, analizálása, érthető és tanulható definíciók megalkotása, és ezek közös megbeszélése. e) Összefüggő szövegrészek értelmezése, tördelése, strukturálása kiscsoportokban, majd ezek frontális, értékelő, tisztázó megbeszélése. Mindig megkönnyíti és meggyorsítja az ellenőrzést, értékelést a megoldások kivetítése, vagy kézbe adása. f) Adott tananyagrészhez teszt-kérdések készítése kiscsoportokban. A hétféle feladattípus mindegyikére készítsen mintát egy-egy csoport, majd mutassák be a produktumokat. A feladat elvégzésekor gyűjtsék össze a csapatok (párok) tapasztalataikat: az egyes kérdéstípusoknak milyen sajátosságai, a feladatok megoldásának milyen lehetséges buktatói vannak, mire lehet és kell vigyázni a tesztíráskor! Mely feladattípus mely tananyagrészekből szerkeszthető könnyebben? Beszéljék meg az egyes feladattípusok sajátosságait az értékelés szempontjából is! g) A próbateszt íratása (csak néhány kérdéssel, néhány perc alatt) mindenképpen ajánlatos, nagymértékben növeli a vizsgára készülők magabiztosságát. A megoldás után az eredmények megállapítása történhet diszkrét formában (pl. önellenőrzés), nem szabad, hogy megszégyenüljenek a gyengébben teljesítők. Más a helyzet, ha olyan egészséges, egymást elfogadó, segítő a csoport, ahol mindenki vállalja a megmérettetést. Akár így, akár úgy, az eredmények ismeretében egy közös feladat- illetve szövegértelmezésnek fontos szerepe lehet a tanulásban. h) Ha azt tapasztalja a konzulens, hogy a csoportja képzettség, képesség szempontjából nagyon heterogén, illetve hamar megmutatkoznak néhány csoporttag kiemelkedő kvalitásai, lehet úgy alakítani a feladatokat, hogy a megoldás elősegítésébe, az elkészült feladatok ellenőrzésébe bevonja az erre alkalmas hallgatókat a konzulens. A fent leírt módszerek ajánlások, egyszerre valamennyit, vagy akár többségüket felhasználni lehetetlen. Próbálja közülük kiválasztani azokat, amelyek a célcsoporton kívül illenek az Ön egyéniségéhez, habitusához is. Ez a kis módszertár kiegészíthető, gazdagítható, elemei bizonyos didaktikai alapelvek betartásával átalakíthatók, variálhatók. Igazi sikernek azt tekintenénk, ha ehhez is kedvet kapnának az alapvizsgára felkészítő konzulensek. Ebben bízva ajánljuk szíves felhasználásra az útmutatóban foglaltakat

16 III. HOGYAN KÉSZÍTSE FEL A KONZULENS A RÉSZTVEVŐKET A VIZSGÁRA? 1. Tájékoztassa a résztvevőket a vizsga feltételeiről, körülményeiről! o Az alapvizsga on-line zajlik ellenőrzött körülmények között; o A vizsgán semmilyen segédeszközt nem szabad használni, a t kommunikáció minden formája tiltott o A vizsga ideje 45 perc; o Összesen 50 kérdést kell megválaszolnia a rendelkezésre álló idő alatt; o A kérdéseket a számítógép random generálja a rendelkezésre álló kérdésbankból; A kérdések az összes tananyagrészt felölelik a következő bontásban: 1. modul: Alkotmányos és jogi alapismeretek: összesen 9 kérdés 1.1. almodul: Alkotmányos és jogi ismeretek (2 db) 1.2. almodul: Államszervezet (5 db) 1.3. almodul: Jogi szabályozás (2 db) 2. modul: Közigazgatási alapismeretek: összesen 19 kérdés 2.1. almodul: A közigazgatási intézményrendszere és jogi alapfogalmai (6 db) 2.2. almodul: Közszolgálat (3 db) 2.3. almodul: Közszolgálati hivatásetika (2 db) 2.4. almodul: Közigazgatási jogalkalmazás és hatósági eljárás (6 db) 2.5. almodul: Közigazgatás-fejlesztési stratégia (Magyary Program) (2 db) 3. modul: Európai Uniós alapismeretek: összesen 4 kérdés 4. modul: Gazdálkodási és pénzügyi alapismeretek: összesen 6 kérdés 5. modul: Információbiztonsági és adatvédelmi alapismeretek: összesen 3 kérdés 5.1. almodul: Adatvédelem és 5.2. almodul: Információszabadság (összesen 2 db) 5.3. almodul: Információbiztonság: (1 db) 6. modul: Közigazgatási szervezetek működése: összesen 7 kérdés almodul: A közigazgatási reformokkal kapcsolatos elméletek 6.1. almodul: Közigazgatás szervezetelméleti megközelítésben 6.2. almodul: Vezetői feladatok a közigazgatásban 6.3. almodul: Közigazgatási szervezetek működési folyamatai 7. modul: Nemzetpolitika: összesen 2 db kérdés

17 2. Ismertesse meg velük a vizsga teszt feladattípusait, ezek sajátosságait! A vizsga során a következő feladat, illetve kérdéstípusokkal találkozhat a tesztben: 1. Igaz hamis 2. Kakukktojás 3. Többszörös választás 4. Klasszikus egyszeres választás 5. Hiányos mondat 6. Párosítás 7. Sorképzés A tesztfeladat típus szerint lehet: egyszeres vagy többszörös választás, sorképzés, kakukktojás-keresés, hiányos mondat kiegészítése, igaz-hamis, párosítás. A következőkben olvashat néhány teszttel kapcsolatos hasznos információt, majd egy olyan kérdéssort láthat, amely általunk készített minta, megegyezik az alapvizsga során használt feladattípusokkal, de nem a kérdésbankból való. A tesztben hétféle feladattípus szerepel. Egy feladat helyes megoldása 1 pont. A számítógép csak a teljes egészében hibátlanul megoldott feladatot fogadja el. (Pl. a többszörös választás esetén, ha csak eggyel többet vagy kevesebbet, vagy nem az elvártakat jelöli be a vizsgázó, akkor már nem jár érte pont!) Akkor eredményes a vizsga, ha legalább 50% + 1, azaz 26 pontot ér el a vizsgázó. A tesztlapokat egyénileg (mindenkinek külön-külön) a több mint ezeregyszáz kérdést tartalmazó kérdésbankból a számítógép generálja. Mindenkinek saját megoldási ideje van, ha ez elfogy, a rendszer maga zárja le a vizsgát. Az egyes modulokhoz tartozó feladatok mennyiségi aránya megegyezik a modulok egymáshoz viszonyított tananyagon belüli arányaival, azonban a rendszer feladattípusok szerint már nem arányosít. A feladatokat nemcsak a számozási sorrendben lehet megoldani, és a korábban megoldott feladatot lehet javítani, tehát van korrigálási lehetőség. Hiányos mondat kiegészítésekor a legördítő sávban felkínált lehetőségek közül választhatunk. Egyszerű, illetve többszörös választás, kakukktojás, valamint igaz-hamis kérdés esetén be kell jelölni a választást. Helyes sorrendet - hacsak más irányra a feladat nem utal - felülről lefelé kell kialakítani, úgy, hogy a szövegdobozra kattintunk és a kívánt helyre húzva engedjük el az elemet. Párba is így állíthatók az elemek: a jobb oldali szövegdobozokra kattintva azokat át kell húzni a bal oldalra, rá arra a szövegdobozra, amelyet párjául választottunk, és ekkor kell felengedni az egérbillentyűt

18 3. Néhány jótanács, amelyekkel érdemes ellátni a vizsgára készülőket. A tesztlapot a kitöltés megkezdése előtt célszerű nagyjából végigolvasni (felmérheti a vizsgázó, hogy mire számíthat) Érdemes több nekifutással megoldani a feladatokat. Az elsőnél pl. csak azokat, amelyek megoldásában biztos a vizsgázó. (Előfordulhat pl., hogy egy későbbi feladat segít egy korábbi helyes megoldásában, ráadásul nem tölt el a vizsgázó feleslegesen sok időt olyan feladattal, amelyre a válasza bizonytalan, nem ragad le!) A kérdés helyes értelmezése, megértése nélkül nincs esély a tudatosan jó megoldásra! El kell tehát többször is olvasni a kérdést, a feladatot, bonyolultabb esetben viszsza-visszatérni rá. Értelemszerűen érdemes a végére hagyni a nehezebben megoldható, vagy megválaszolhatatlannak tűnő feladatokat Megoldatlanul ne maradjon egy feladat sem! Érdemes kihasználni a rendelkezésre álló időt, soha nem felesleges az önellenőrzés (pl. a kérdések újraértelmezése). 4. Mutasson be példákat az egyes kérdés, illetve felad feladattípusokra, térjenek ki ezek sajátosságaira. A vizsgafelületen pont ilyen formátumban fognak megjelenni a kérdések, feladatok!

19 IGAZ HAMIS Talán az egyik a leggyakrabban előforduló, elméletileg könnyű kérdéstípus, hisz 50% az esély a helyes választásra A döntést megnehezítheti, ha az adott állítás hosszú, bonyolult, szinte teljesen megegyezik az igaz állítással, azonban akár csak egy lényeges elemében eltér tőle, akkor az már hamis. Ennél a kérdéstípusnál is kevés tehát, hogy nagyjából ismerje a témát a vizsgázó, a lényeges fogalmi elemek pontos ismeretére van szükség. A választási lehetőségek sorrendje is változik, nem mindig az igaz van feljebb!

20 KAKUKKTOJÁS Viszonylag ritka kérdéstípus Sok tekintetben megegyezik az egyszeres választással, azonban itt a kiválasztás elve nem a megfelelőség nem az, hogy mi a helyes: a kiválasztandó lehet a helytelen, megállapítás, állítás, és lehet egyszerűen a logikailag valamilyen szempontból oda nem illőség A tudatosan helyes megoldáshoz ebben az esetben is pontos ismeretekre van szükség Értelemszerűen csak egy kakukktojás, azaz helyes választás van, amely (általában a kérdésben megadott, vagy a válaszadó által beazonosítandó szempont alapján) nem illik a felsorolásba, semmiképpen ne jelöljön a vizsgázó egynél többet!

21 TÖBBSZÖRÖS VÁLASZTÁS Ez a kérdéstípus viszonylag gyakori, de talán a legnehezebb! Ha csak három lehetőség közül kell választani kettőt, könnyebb a vizsgázó dolga, mintha négy, öt, sőt hat közül kell kettőt, hármat, négyet vagy ötöt megjelölni. Tovább nehezíti a dolgot, hogy a lehetséges jó választások számát nem jelzi előre a rendszer. Biztos, hogy nem elég egyet kiválasztani, de nem szabad minden lehetőséget megjelölni, ekkor ugyanis nulla pontot ad a rendszer Csak akkor jár érte pont, ha annyit választ, amennyi elvárt (helyes), és csak azokat választja, amelyek elvártak (helyesek)!

22 KLASSZIKUS EGYSZERES VÁLASZTÁS Ez az egyik leggyakoribb kérdéstípus! Ilyen kérdés esetén: Csak egy választ szabad megjelölni (csak egyet enged a rendszer), de egyet mindenképpen érdemes, még akkor is, ha bizonytalan valaki a válasz helyességét illetően A rossz választ nem bünteti a rendszer pontlevonással, a hiányzó válasz viszont biztos nem értékelhető, tehát pl. ebben az esetben 1/3 esély van a helyes válasz eltalálására

23 HIÁNYOS MONDAT Ez a feladattípus elég ritkán fordul elő, bizonyos fajta szövegek (pl. kevés tény adatot tartalmazó, leíró, esszé jellegű) esetében gyakoribb. Ebben a feladattípusban találkozunk egy szavas (kifejezéses), és (mint ahogy a példa is mutatja) két szavas (kifejezéses) formával. Mindkét estben legördítő sávban találjuk a választható lehetőségeket. A kettős behelyettesítés esetén csak akkor jár érte pont, ha mindkét kiválasztott szó/kifejezés helyes. Néhány esetben a helyes (behelyettesíthető) fogalompár kizárásos alapon, nyelvtani/nyelvi-logikai úton is kiválasztható: helyes megoldás esetén egy nyelvileg is helyes mondatot kell kapnunk. Legtöbbször ez esetben is nagy figyelmet, és pontos szöveg, illetve fogalomismeretet igényel a helyes megoldás megtalálása

24 SORBA RENDEZÉS Ez is a ritkább feladattípusok közé tartozik. A sorrend felállítása történhet időbeliség, térbeliség vagy valamilyen intenzitásbeli különbség alapján. Ennek felismerése, megértése, és megfelelő mélységű tényanyag ismerete szükséges a helyes megoldáshoz Itt is segítséget jelenthet a logika (esetenként a józan ész) használata, kontrollja. Technikailag az a feladat, hogy az oszlop kurzorral kiválasztott elemét egérrel (lenyomott bal egérgombbal, azt folyamatosan lenyomva) az oszlopban kiválasztott helyre kell ráhúzni és ott elengedni! Ezért a feladatért is csak akkor jár pont, ha minden elem a helyére kerül

25 PÁROSÍTÁS Ez is ritka feladattípus, és ezért is csak akkor jár pont, ha minden elem a helyére kerül. Általában nem okoz különösebb nehézséget az összetartozó fogalmak, kifejezések, szövegrészek beazonosítása és összekapcsolása, de a sok elolvasandó szöveg miatt általában több időt igényel a megoldása. Bizonytalanság esetén a logikai alapon történő kizárás segíthet a párok megtalálásában! A technikai feladat az, hogy a jobb oldali oszlop kurzorral kiválasztott elemét egérrel (lenyomott bal egérgombbal folyamatosan lenyomva) a bal oldali oszlop kiválasztott elemére kell ráhúzni és ott elengedni!

26 Amennyiben kérdései merülnének fel az útmutatóval kapcsolatban, netán további segítségre lenne szüksége, forduljon bizalommal képzésmódszertanban jártas kollégáinkhoz a tovabbkepzes@nki.gov.hu címen. Reméljük, segítettünk, eredményes felkészülést és sikeres vizsgázást kívánunk! az NKE VTKI Módszertani és Minőségirányítási képzésmódszertanos munkatársai