AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Tervezet: BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. amely a következő dokumentumot kíséri:

Átírás

1

2 AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, X Tervezet: BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM amely a következő dokumentumot kíséri: két európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat a társasági jog, a számvitel és a könyvvizsgálat területén a társaságok üzleti környezetének egyszerűsítéséről accounting and auditing Hatásvizsgálat ÖSSZEFOGLALÓ

3 Összefoglaló 1. BEVEZETÉS 1.1. Az uniós joganyag egyszerűsítése a társasági jog, a számvitel és a könyvvizsgálat területén Az uniós társasági jogi irányelvek megállapítják a közzétételi követelményeket a korlátozott tagi felelősséggel működő társaságok és e társaságok egy másik tagállamban létesített fióktelepei számára (első és tizenegyedik irányelv), meghatározzák a nyilvános részvénytársaságok tőkéjével, (második irányelv), a belföldi egyesülések és szétválások (harmadik és hatodik irányelv), valamint a határokon átnyúló egyesülések (tizedik irányelv) eljárásaival kapcsolatos minimumkövetelményeket. A tizenkettedik társasági jogi irányelv a fentieken kívül lehetővé tette egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságok alapítását, és később született irányelvek foglalkoztak a nyilvános vételi ajánlat esetén követendő eljárással (vételi ajánlatról szóló irányelv) és a részvényesek szavazásával (a részvényesi jogokról szóló irányelv). A számvitel és a könyvvizsgálat területén az egyik irányelv meghatározza az éves beszámolóval kapcsolatos minimumkövetelményeket, főként a korlátozott tagi felelősséggel működő társaságok számára (negyedik irányelv), egy másik pedig az összevont (konszolidált) éves beszámolókkal foglalkozik (hetedik irányelv) A nyolcadik irányelv határozza meg az éves beszámolók könyvvizsgálatára vonatkozó követelményeket. Az 1960-as és az 1980-as évek közötti időszakban elfogadott irányelveket az időközben bekövetkezett változásoknak megfelelően többször módosították 1. A nyolcadik irányelv évi felülvizsgálatának 2 kivételével azonban ezeknek a módosításoknak egyike sem érintette a vonatkozó irányelvek hatályát vagy alapvető tartalmát. Azok elfogadásuk óta alapjában véve változatlanok maradtak. A Bizottság ezért 2007-ben a társasági jog, a számvitel és a könyvvizsgálat területén megvalósítandó széles körű egyszerűsítést kezdeményezett július 10-én közleményt fogadott el, amelyben kifejtette az egyszerűsítéssel kapcsolatos elképzeléseit (a továbbiakban: közlemény). A közleményt az Európai Parlament, a Tanács és az érdekelt felek elé terjesztették. A közleményt tizennyolc tagállam kormánya, egy EGT-ország kormánya és 110 érdekelt fél véleményezte E vélemények egyértelmű üzenete az volt, hogy a társasági jog területén javasolt egyszerűsítési intézkedések nem járhatnak azzal, hogy az irányelveket teljes 1 2 A belső piaci jogszabályok egyszerűsítésének (SLIM) negyedik szakaszában korszerűsítették az első és második társasági jogi irányelvet, továbbá frissítették a negyedik és a hetedik irányelvet, elfogadták a határokon átnyúló egyesülésekről szóló tizedik társasági jogi irányelvet és a részvényesek szavazati jogainak gyakorlásáról szóló irányelvet. A számvitel és a könyvvizsgálat területén a nemzetközi harmonizációban elért szint hozzájárult olyan új szabályok elfogadásához, amelyek lehetővé teszik az éves pénzügyi kimutatások átláthatóságát, és növelik azok megbízhatóságát. A tőzsdén jegyzett vállalatok esetében az IAS rendelet ezért megköveteli a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) alkalmazását az összevont éves beszámolók esetében. Ezenkívül 2006-ban elfogadtak egy új irányelvet is a jog szerinti könyvvizsgálatról ban az eredeti nyolcadik irányelv helyébe lépett az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, május 17-i 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 157., , 87. o.).

4 egészében visszavonják. Ehelyett egyedileg megállapított egyszerűsítési intézkedésekre kell összpontosítani, mivel az irányelvek jogbiztonságot nyújtanak, visszavonásuk pedig többletköltségeket jelentene, ahelyett, hogy megtakarításokat eredményezne a társaságok számára. A számvitel és a könyvvizsgálat területén egyebek között támogatták az egyes közzétételi követelmények eltörlésére, és a nemzetközi számviteli standardokat bevezető rendelet (a továbbiakban: IAS rendelet) 3 csoporton belüli, jelentéktelen leányvállalatokra történő alkalmazásának pontosítására irányuló javaslatokat. A tagállamoktól és az érintettektől 2007 júliusa és decembere között beérkezett véleményekről szóló jelentés rendelkezésre áll a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság (DG MARKT) weboldalán: november 22-én a Versenyképességi Tanács következtetéseket fogadott el, amelyben széles körben üdvözölte az egyszerűsítésre irányuló kezdeményezést, és kihangsúlyozta az adminisztratív terhek csökkentésének fontosságát a társaságok versenyképességének javítása szempontjából december 19-én az Európai Parlamentben a Jogi és Belső Piaci Bizottság, előterjesztő bizottságként benyújtott egy beszámolót, amelyet február 26-án vitattak meg 6, és az egyedi egyszerűsítési intézkedéseket széles körben támogatták. A Gazdasági és Monetáris Bizottság által ugyanebben a tárgyban február 26-án elfogadott vélemény 7 ugyanezt a vonalat követte, miközben hangsúlyozta, hogy az egyszerűsítési intézkedések egyike sem lehet hatással az érintettek ezen belül a befektetők, a hitelezők és a munkavállalók érdekeire. Az Európai Parlament végleges jelentésének elfogadása 2008 májusára várható Az adminisztratív terhek csökkentése A szükségtelen és aránytalan adminisztratív költségek jelentősen akadályozzák a gazdasági tevékenységet. A Bizottság ezért 2005-ben programot indított az adminisztratív költségek mérésére és az adminisztratív terhek csökkentésére annak érdekében, hogy javuljon az uniós társaságok üzleti környezete, és az Unió gazdaságai képesek legyenek megfelelni annak az egyre fokozódó versennyel jellemezhető, globális üzleti környezet kihívásainak, amelyben működniük kell. A Bizottság felvázolta az ennek eléréséhez vezető utat, amikor november 14-én elfogadta az aktualizált egyszerűsítési programot 8, valamint az adminisztratív költségek mérésének és az adminisztratív terhek csökkentésének fő elemeit 9. Mindkét program hangsúlyozta a kézzelfogható gazdasági előnyök létrehozásának szükségességét. A fentieket kiegészítette a január 24-én elfogadott cselekvési program 10, amely célul tűzte ki, hogy az uniós vállalkozások adminisztratív terheit 2012-ig 25%-kal kell csökkenteni 11, és bevezette a gyorsított eljárású javaslatok első csomagját tanácsi rendelet. A jelentés egyben a hatásvizsgálat 3. mellékletét képezi /07 DRS, 48. tanácsi dokumentum. PE v01-00 sz. dokumentum. PE v02-00 sz. dokumentum. A Bizottság Közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának Az Európai Unión belüli jobb szabályozás stratégiai felülvizsgálata (COM(2006)689 végleges, HL C 78., , 9. o.). A Bizottság november 14-i munkadokumentuma Az adminisztratív költségek mérése és az adminisztratív teher csökkentése az Európai Unióban (COM(2006)691 végleges). Lásd a 4. lábjegyzetet. COM(2007)23.

5 A cselekvési programot az Európai Tanács tavaszi ülése 2007 márciusában jóváhagyta 12. Az európai társasági jogot, számvitelt és könyvvizsgálatot az adminisztratív terhek csökkentéséről szóló kezdeményezésen belül kiemelt területnek minősítették. A néhány tagállamban elvégzett első elemzések jelezték, hogy az uniós szabályok által okozott adminisztratív költségek ezeken a területeken különösen magasak 13. Ezért amikor Bizottság 2007-ben gyorsított eljárással több javaslatot nyújtott be megfontolásra az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, a csomagnak részét képezte egy irányelvjavaslat a társasági jog területén. A nyilvános részvénytársaságok egyesülése és szétválása kapcsán a szakértői jelentésre vonatkozó követelmény visszavonását azokban az esetekben, amikor az érintett társaságok összes részvényese lemond egy ilyen jelentésről, az Európai Parlament és a Tanács november 13-án fogadta el 14. Ezenkívül 2007 júliusában a cselekvési program kulcsfontosságú részeként nagyszabású felmérés kezdődött az uniós jogban vagy a nemzeti átültetési intézkedésekben a harmadik személyek tájékoztatására vonatkozó jogi kötelezettségekből eredő adminisztratív költségek mérésére. A társasági jog, a számvitel és a könyvvizsgálat egyszerűsítéséről folyó, már folyamatban lévő megbeszélésekre tekintettel ezeknek a területeknek a felmérését felgyorsították, és annak április elejéig le kell zárulnia. 2. SZUBSZIDIARITÁS Uniós szintű cselekvésre akkor van szükség, ha az adminisztratív terheket jelentő kötelezettségek uniós irányelvekből származnak. Ilyen körülmények között az adminisztratív teher csökkentése az uniós szabályok módosítását követeli meg. Ezért indokolt az uniós szintű cselekvés. 3. CÉLKITŰZÉSEK A kezdeményezés célja az, hogy rövid távon, az adminisztratív terhek csökkentésével hozzájáruljon az uniós társaságok versenyképességének fokozásához oly módon, hogy a jelentős kedvezőtlen hatások elkerülhetők legyenek. Ezért meghatározták, melyek azok a tájékoztatási követelmények a társasági jog, a számvitel és a könyvvizsgálat területén, amelyek nem képviselnek jelentős hozzáadott értéket az információk felhasználói számára. 4. A GYORS CSELEKVÉS LEHETŐSÉGE Miközben a közleményben szereplő egyes javaslatok alapos vizsgálatot és vitát feltételeznek, a közlemény elismerte azt is, hogy más javaslatok gyors előrelépést tehetnek lehetővé az európai társaságok számára mind a társasági jog, mind a számvitel és a könyvvizsgálat területén. Ezt a feltételezést megerősítették a közleménnyel kapcsolatban beérkezett vélemények is A brüsszeli Európai Tanács elnökségi következtetései /07 dokumentum 1. köv. Lásd a Bizottság közleményét a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának Az Európai Unión belüli jobb szabályozás stratégiai felülvizsgálata (COM(2006)689 végleges, HL C 78., , 9. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 2007/63/EK irányelve (2007. november 13.) a 78/855/EGK és a 82/891/EGK tanácsi irányelvnek a független szakértő által a részvénytársaságok egyesülése vagy szétválása alkalmával készítendő jelentésre vonatkozó követelmény tekintetében történő módosításáról, HL L 300., , 47. o.

6 A Bizottság január 30-án elfogadta A jobb szabályozás második stratégiai felülvizsgálata című közleményt 15, amelyet Az adminisztratív terhek csökkentése az Európai Unióban című bizottsági munkadokumentum 16 kísért, valamint 2008-ra bejelentette a gyorsított eljárású intézkedések második csomagját Lehetséges gyorsított eljárású intézkedések a társasági jog és a számvitel terén 2008-ban A társasági jog területén, a közleményben 2008-ra megállapított, lehetséges gyorsított eljárású intézkedéseket célzó javaslatok az első és a tizenegyedik társasági jogi irányelv módosítására vonatkoztak. Az első társasági jogi irányelv kapcsán a közlemény kiemelte, hogy a társaságok kötelesek a nemzeti közlönyökben közzétenni bizonyos, a tagállam cégjegyzékébe bejegyzendő információkat. Ilyen különösen a társaság alapításáról szóló tájékoztatás, az azzal kapcsolatos későbbi változások és az éves beszámoló, amelyet évente közzé kell tenni. A legtöbb esetben az ilyen tájékoztatás nemzeti közlönyökben történő közzététele a társaságok számára többletköltséget jelent, anélkül hogy valódi hozzáadott értéket biztosítana, hiszen a cégnyilvántartások információikat on-line módon elérhetővé teszik. A tizenegyedik társasági jogi irányelv kapcsán a közlemény foglalkozott a fióktelepek nyilvántartása részére benyújtandó okiratoknak a nemzeti jog által előírt fordítási követelményeivel. Amikor egy fióktelepet bejegyeznek, a társaságoknak bizonyos, a cégnyilvántartásban szereplő információkat a fióktelepek nyilvántartásába is be kell jegyeztetniük. Ez gyakran kétszeres költséget eredményez a társaságok számára, hiszen nem csak arról kell gondoskodniuk, hogy bizonyos okiratokat lefordítsanak a fióktelep helye szerinti tagállam nyelvére, hanem néha túlzott követelményeknek is meg kell felelniük a fordítás hitelesítése és/vagy közjegyzői hitelesítése kapcsán. A számvitel és könyvvizsgálat területén a közleményben tárgyalt javaslatok legtöbbje mélyreható elemzést igényel, ezért ezek esetében gyorsított eljárás nem alkalmazható. Gyors előrelépésre van azonban kilátás a közleményben foglalt néhány kisebb javaslat tekintetében, ide tartozik például a középvállalkozások alapítási költségeinek megindokolására vonatkozó kötelezettség eltörléséről szóló javaslat, továbbá az a javaslat, amely megszüntetné a kis- és középvállalkozások azon kötelezettségét, hogy adják meg forgalmuk tevékenységek és földrajzi piacok szerinti bontását. Bár a kisvállalkozások e kötelezettségek alóli felmentésére már most is adott a lehetőség, amellyel a tagállamok többsége élt is, a középvállalkozások tekintetében e közlési kötelezettségek továbbra is fennállnak.. Ezt a lehetőséget ráadásul célszerű lenne kihasználni a nemzetközi számviteli standardokról szóló rendelet és a hetedik irányelv közötti kapcsolat tisztázására abban az értelemben, hogy az IAS rendelet nem követeli meg, hogy a csak jelentéktelen leányvállalatokkal rendelkező csoportok a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (a továbbiakban: IFRS) szerint készítsék el beszámolóikat A lehetséges gyorsított eljárású intézkedésekkel kapcsolatos konzultációs folyamat eredményei Az érdekeltek által a közleménnyel kapcsolatban kifejtett vélemények megerősítették, hogy a fentiekben ismertetett intézkedésekről minden bizonnyal rövid időn belül meg lehet állapodni A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az Európai Unión belüli jobb szabályozás második stratégiai felülvizsgálata, COM(2008) 32. Bizottsági munkadokumentum, Az adminisztratív terhek csökkentése az Európai Unióban, haladási jelentés 2007-re és kitekintés 2008-ra, SEC (2008) 35.

7 Ily módon az első és a tizenegyedik társasági jogi irányelvet érintő javaslatok támogatottsága 80 90%-os volt azok körében, akik állást foglaltak ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban, és a válaszadók hasonló arányban támogattak egyes javaslatokat a számvitel és könyvvizsgálat területén is. Emellett a független érdekképviselőkből álló magas szintű munkacsoport 17, amelyet arra hoztak létre, hogy megvizsgálja az adminisztratív terheket, február 26-án elfogadott véleményében az összes javaslatot üdvözölte. A hatásvizsgálatot a Bizottság munkatársai készítették el. A hatásvizsgálat tervezetét benyújtották a Bizottság hatásvizsgálati testületének, amely azt március 19-én véleményezte 18. A testület ajánlásai változtatásokat eredményeztek a hatásvizsgálat tervezetében, különösen a konzorcium által elvégzett felméréssel való összefüggés (a hatásvizsgálat 5. szakasza), az első irányelvvel kapcsolatban rendelkezésre álló választási lehetőségek (a hatásvizsgálat 1. mellékletének 1.4 szakasza), a tizenegyedik irányelvvel kapcsolatos probléma meghatározása és a rendelkezésre álló választási lehetőségek (az 1. melléklet 2.1 szakasza), az érdekelt felek által a számvitel területén folytatott konzultáció eredményei (a 2. melléklet 1. szakasza) és az adminisztratív terhek e területen várható csökkentésének szintje (a 2. melléklet 5. szakasza) tekintetében. 5. A LEHETSÉGES GYORSÍTOTT ELJÁRÁSÚ INTÉZKEDÉSEK VÁRHATÓ HATÁSA Az ilyen intézkedések általános támogatottságára tekintettel a javaslatokat és azok valószínű hatásait a hatásvizsgálat 1. és 2. melléklete vizsgálja meg. A vizsgálat a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság által a tagállamok segítségével gyűjtött adatokon alapul. Az adminisztratív költségek 2007 júliusában megkezdett, nagyszabású felmérésének eredményei csak egy későbbi szakaszban állnak majd rendelkezésre, azokat tehát ebben a hatásvizsgálatban nem lehetett figyelembe venni. Az e hatásvizsgálatban említett társasági jogi rendelkezések azonban nem szerepelnek felmérés prioritásai között, mivel az főleg a második, a harmadik, a negyedik és a hatodik társasági jogi irányelvre összpontosít, a számvitel területén tárgyalt rendelkezések pedig csupán a negyedik irányelv egyik adatkövetelményének egy részét érintik, illetve az IAS rendelettel való kapcsolat kérdése kapcsán egyáltalán nem is szerepelnek a felmérésben. Mindazonáltal minden olyan többletinformációt, amely a felmérésből eredne, felhasználnak a lehetséges megtakarítások pontosabb számszerűsítéséhez, és beépítik a Tanáccsal és az Európai Parlamenttel folytatandó jövőbeli tárgyalásokba. A hatásvizsgálat 1. és 2. mellékleteiben szereplő vizsgálati eredmények a következőképpen foglalhatók össze: 5.1. Társasági jog Közzétételi követelmények a korlátozott tagi felelősséggel működő társaságok számára A nemzeti közlönyökben való közzétételre vonatkozó jelenlegi szabályozásból eredő teljes legkisebb költség a becslések szerint évi mintegy 410 millió EUR az éves beszámolók közzététele, illetve évi mintegy 200 millió EUR a nyilvántartásokban bekövetkezett változások közzététele kapcsán. Ezeket a költségeket a társaságoknál tovább növelik az A független érdekképviselők magas szintű csoportjával kapcsolatban további részletekért lásd a Vállalkozáspolitikai Főigazgatóság (DG ENTR) weboldalát: Ez a vélemény a következő weboldalon érhető el:.

8 információ közzétételre való előkészítésével kapcsolatban felmerülő belső költségek, és egyes tagállamokban emellett a tájékoztatás újságokban való közzétételének költségei. Ez utóbbi elemekkel kapcsolatban azonban megbízható számadatok nem állnak rendelkezésre. A hatásvizsgálat négy választási lehetőséget ismertet a közzétételi követelmények tekintetében: Nincs szabályozási változás (1. választási lehetőség): Ez azt jelenti, hogy a nemzeti közlönyben és az újságokban való közzétételre vonatkozó nemzeti követelmények hatályban maradnak. Az összes, uniós és nemzeti szintű közzétételi követelmény eltörlése teljes harmonizáció (2. választási lehetőség): Ez azt jelenti, hogy a társaságoknak a jövőben csak a nyilvántartás által megkövetelt információkat kell benyújtaniuk, minden további közzétételi kötelezettség nélkül. A jelenlegi alternatív közzétételi rendszer kötelezővé tétele (3. választási lehetőség): Ez azt jelentené, hogy kizárólag egy elektronikus platformra kellene támaszkodni (amely lehetne egy elektronikus nemzeti közlöny is), amely időrendi sorrendben hozzáférést biztosít a nyilvántartás változásaihoz. A tagállamok kötelezése annak biztosítására, hogy kötelező közzétételért külön díjat ne számítsanak fel (4. választási lehetőség): E választási lehetőség szerint a tagállamoknak biztosítaniuk kellene, hogy a társaságoknak ne számítsanak fel külön díjat a közzétételért. A költséghatékony és könnyen hozzáférhető közzététel biztosítása érdekében a hozzáférést elsősorban egy központi elektronikus platformon keresztül biztosítanák. A tagállamok azonban megtehetnék, hogy további közzétételi kötelezettségeket írnak elő, mindaddig, amíg a díjakkal kapcsolatos korlátozást betartják. Az 1. melléklet megállapítja, hogy az 1. választási lehetőség a társaságokat terhelő jelenlegi költségeket nem változtatja meg, vagy ez legalábbis nem valószínű. A 2. választási lehetőség esetén fennáll a kockázata annak, hogy értékes információk nem lesznek többé hozzáférhetők a felhasználók számára. Míg a felhasználók szemszögéből a 3. és a 4. választási lehetőség között nincs lényeges különbség, a társaságok szemszögéből végső soron a 4. választási lehetőség előnyös. A megfogalmazás nagyobb rugalmasságot biztosít a tagállamoknak további közzétételi kötelezettségek előírására, feltéve, hogy e kötelezettségek tekintetében a társaságokra nem vetnek ki további külön díjat. A hatásvizsgálat 1. mellékletének következtetése az, hogy a 4. választási lehetőséget kell előnyben részesíteni Korlátozott tagi felelősséggel működő társaságok fióktelepeinek fordítással kapcsolatos kötelezettségei Az 1. melléklet a fióktelepek fordítással kapcsolatos kötelezettségeinek a jelenlegi szabályozás alapján felmerülő külső költségeit a rendelkezésre álló információk alapján 3,05 millió euróra becsli, az alapszabály és a cég fennállásáról szóló tanúsítvány lefordítása, valamint évi 15,25 millió euróra az éves beszámoló lefordítása esetében. A becslések szerint csak a hitelesítés költségei eurót és évi 1,36 millió eurót tesznek ki. Ezekhez a külső költségekhez hozzá kell még adni a fordítás, illetve a hitelesítés megszerzése érdekében felmerülő belső költségeket. Ezeknek a költségeknek a szintjére vonatkozóan jelenleg nem áll rendelkezésre információ. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban három választási lehetőség kínálkozik:

9 Nincs szabályozási változás (1. választási lehetőség): E választási lehetőség szerint a tagállamok továbbra is minden esetben megkövetelhetik például az alapító okirat, az alapszabály, a számviteli dokumentumok és a cég fennállásáról szóló tanúsítvány hitelesített fordítását, amelyet hites, nemzeti közigazgatási hatóságok, illetve közjegyző által kinevezett fordítónak kell elkészítenie. A fordítási követelmény teljes eltörlése uniós szinten (2. választási lehetőség): Ez a választási lehetőség azt eredményezi, hogy a tagállamok többé nem kérhetnék a fent felsorolt dokumentumok egyszerű vagy hitelesített fordítását. A fordítások kölcsönös elismerése (3. választási lehetőség): Ez a választási lehetőség azt eredményezi, hogy bármely uniós tagállamban készült hiteles vagy jóváhagyott fordítás elegendőnek minősülne egy fióktelep másik tagállamban történő bejegyzéséhez. A hatásvizsgálat 1. mellékletének következtetése az, hogy az 1. választási lehetőség nem vezetne megtakarításhoz, míg a 2. választási lehetőség nem biztosít konkrét mechanizmust annak garantálására, hogy a fióktelep tagállamában közzétett dokumentumok pontosak lesznek. A 3. választási lehetőség bizonyos költségcsökkentést valósít meg, miközben biztosítja a fordítások megbízhatóságát. A következtetés szerint a 3. választási lehetőséget kell előnyben részesíteni Számvitel A hatásvizsgálat 2. melléklete arra összpontosít, hogy milyen terhet jelentenek a negyedik és a hetedik társasági jogi irányelv számviteli követelményei, különösen a két irányelv hatálya alá tartozó kis- és középvállalkozásokra. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban három választási lehetőség van: Nincs jogszabály alkotására irányuló fellépés (1. választási lehetőség): Ez a választási lehetőség változatlanul hagyná a jelenlegi helyzetet. Célirányos technikai változtatások az egyszerűsítés rövid időn belül történő elérésére (2. választási lehetőség): E választási lehetőség szerint a Bizottság korlátozott mértékben, csak bizonyos számú célirányos változtatást javasolna a kis- és középvállalkozások helyzetének rövid időn belül történő javítása érdekében, anélkül, hogy az információk felhasználói számára jelentős információveszteséget okozna, vagyis (1) megszüntetné a kis- és középvállalkozások tekintetében az alapítási költségekkel kapcsolatos közzétételi követelményt; (2) megszüntetné a kis- és középvállalkozások tekintetében a forgalom tevékenység és földrajzi piacok szerinti lebontásával kapcsolatos közzétételi követelményt, és (3) módosítaná a hetedik irányelvet annak érdekében, hogy tisztázza az IFRS konszolidációs szabályaihoz fűződő kapcsolatot. A számviteli irányelvek általános felülvizsgálata (3. választási lehetőség): E választási lehetőség szerint a kis- és középvállalkozások számára konkrét szabályokat fogadnának el a számviteli irányelvek általános megújításával összefüggésben, azzal a céllal, hogy azok alkalmazkodjanak a gazdasági környezetben az elmúlt három évtizedben bekövetkezett változásokhoz. A 2. melléklet következtetése az, hogy míg az 1. választási lehetőség nem vezet költségcsökkentéshez, a 3. választási lehetőség rövid távon valószínűleg nem eredményez

10 javulást. Ennek az értékelésnek az eredménye szerint rövid távon valószínűleg csak a 2. választási lehetőség biztosíthat javulást a kis- és középvállalkozások számára. A becslések szerint körülbelül középvállalkozás számára lenne előnyös a 2. választási lehetőségen belül az (1) és (2) célirányos változás, amely csökkentené a rájuk nehezedő jelentéstételi terhet, és lehetővé tenné, hogy belső jelentéseiket a vállalatirányítás szükségleteinek megfelelően alakítsák ki. Az ezekből a célirányos változásokból eredő várható megtakarítás ezért az első intézkedés esetében 2,5 és 5 millió EUR, a második esetében pedig 5 és 10 millió EUR között lehet. A (3) célirányos változás gondoskodna arról, hogy a nem jelentős leányvállalatokkal rendelkező csoportoknak ne kelljen az IFRS szerinti beszámolót készíteniük, és ezért ezek a csoportok jelentős összegeket takaríthatnak meg anélkül, hogy a felhasználók elesnének bármely fontos információtól. A várható megtakarítások ezért 2 és 5 millió EUR közé tehetők, így összességében a három intézkedésből eredő megtakarítás 11 és 21 millió EUR közötti nagyságrendű. A hatásvizsgálat 2. mellékletének következtetése ezért az, hogy a 2. választási lehetőséget kell előnyben részesíteni. 6. NYOMON KÖVETÉS ÉS ÉRTÉKELÉS A nyomon követésre és az értékelésre történő konkrét hivatkozások a hatásvizsgálat mellékleteiben szerepelnek.