Az újfajta gyermekbetegségek kezelése: Autizmus, ADHD, Asztma és Allergiák. Úttörő program a 4-A *-s zavarok kezelésére

Átírás

1 Az újfajta gyermekbetegségek kezelése: Autizmus, ADHD, Asztma és Allergiák * Autizmus * AD(H)D * Asztma * Allergia Úttörő program a 4-A *-s zavarok kezelésére Az autizmus egyfajta 'járvány''; a világszerte diagnosztizált autisták száma 1500 százalékkal ugrott meg az elmúlt 20 évben. Az ADHD, asztma és allergiák száma is az égbe tört ugyanezen időszak alatt. Mára ezeknek a tünetegyütteseknek valamelyike minden harmadik gyermekre igaz Amerikában. De van remény. Dr. Kenneth Bock, vezető orvos-feltaláló, több mint ezer gyermeknek segített megváltoztatni az életét és a 4-A-s zavarok mindegyikét megcélozva részletes programot ad ebben a fontos könyvben. Az alábbiak a biológiai orvoslás megközelítéséből nyújtanak áttekintést, definíciót e zavarokról. A MINDD leírása A MINDD (Metabolic Immunologic Neurologic Digestive Disorders) egy mozaikszó, amely 'Metabolikus Immuno-Neurológiai Emésztési Zavarok'-nak fordíthatnánk, amelyek gyakorta nagy hatással vannak az agyra. Sok modern betegség esik olyan kategóriába, mint pl. az asztma, az allergiák, AD(H)D, autizmus, krónikus bélbetegségek, mint pl. Crohn-betegség és IBS (irritábilis bélszindróma), vagy Bowel szindróma továbbá emésztési zavarok, skizofrénia, szorongás. Az orvostudomány és a technikai fejlődésnek köszönhetően sok betegség és fertőzés már a múlté. Azonban a járványok új csoportja ütötte fel a fejét, mégpedig az agyi-immunemésztési-diszfunkció kategóriában, más néven 'MINDD-szindróma' formájában. Ebben a megközelítésben nézve, a betegség sejtszinten kezdődik, és több szervrendszerre van kihatással. Ez a magyarázata annak, hogy az olyan kutatók, mint Dr. Campbell-McBride és Dr. Kenneth Bock miért találtak egyazon páciensnél annyi átfedést a neurológiai, immunológiai és emésztési betegségek között. Ahogy Dr. Campbell-McBride magyarázza: Új, kibontakozásban levő járványok világában élünk: autizmus, ADD, asztma, allergiák, szorongás, depresszió, epilepszia, cukorbetegség, glutén-túlérzékenység - e tünetek között szoros átfedések vannak - és mind hasonló, mélyen gyökerező okokhoz kapcsolódnak. Dr. Campbell-McBride cambridge-i (Anglia) klinikáján gyermekek százait vizsgálta, akik különböző betegségek 'címkéivel ellátva érkeztek hozzá. Mindnyájan a fontos tápanyagok kóros hiányát, mérgező anyagok jelenlétét (toxicitás) és súlyos emésztési zavarok tüneteit mutatták. Dr. Kenneth Bock, amerikai családorvos (Pennsylvania és New York) Az újfajta gyermekbetegségek kezelése: Autizmus, ADHD, Asztma és Allergiák Úttörő program a 4-A-s zavarok kezelésére című új könyvében egy hasonló elméletet ír le az egymást átfedő 1

2 betegségekről. A 4-A-s zavarok erősen megnövekedtek az elmúlt 20 évben az Egyesült Államokban (az autizmus 1500 %-kal, az ADHD 500 %-kal, az asztma 300 %-kal és az allergiák 700 %-kal növekedtek). Ezek az elképesztő statisztikák és asztonómiai léptékű növekedések sürgős magyarázatot követelnek. - írja. Dr. Bock szerint ezek együttes növekedése nem a véletlen műve. E zavarok mindegyikének a megjelenése hasonló mechanizmushoz köthető: a környezeti ingerek által előhívott, rejtett genetikai hajlam. Az elsődleges genetikai hajlam sok gyermeknél az elégtelen méregtelenítési képességben mutatkozik meg, ezáltal nem képesek az őket érő, egyre növekedő toxikus terheléssel megbirkózni. A kutatás szerint a MINDD-szindróma végigvonul az egész családon. Az autista, ADHD-s, asztmás, allergiás gyermekek családjában előfordulnak agyi-immun-bélrendszeri problémák, mint például szorongás, depresszió, skizofrénia, Crohn-betegség, krónikus fáradtság, irritábilis bélszindróma, stb. Ezek genetikai adottságok, környezeti és öröklött tulajdonságok kombinációi (tápanyagszint, bélflóra, kórokozók). MINDD esetén olyan orvosra, szakemberre van szükség, aki az okozati tényezőket tárja fel és kezeli, és a probléma egészét látja, a tüneti kezelés (gyógyszerezés, műtétek) helyett. Alapfogalmak Az alábbiakban néhány, az témában előforduló kifejezés meghatározása következik. T-limfociták A T-limfociták immunsejtek, az immunreakciók nélkülözhetetlen résztvevői. A csecsemőmirigyben = Timuszban érnek és termelődnek (fiatal korban a vörös csontvelőben is képződnek). A sejtes immunválaszért felelős sejtek. A T1-es típusú limfociták a sejteken belüli kórokozók (vírusok, baktériumok) ellen hatékonyak. A T2-es típusú limfociták a sejteken kívüli, sejtek közti kórokozók (vírusok, baktériumok, férgek, paraziták, méreganyagok) ellen lépnek fel. * Humorális immunrendszer: Az immunrendszernek az az alrendszere, amely nem sejtekhez kötötten (ld. T- vagy celluláris immunitás), hanem közvetve, a sejtek által termelt ellenanyagokkal védekezik az idegenként felismert sejtek, antigének ellen. Az immunrendszer egyensúlyának felborulása Az immunrendszer felborulása áll a legtöbb gyermekkori betegség hátterében. A nehézfém lerakódások csakúgy, mint pl. bizonyos kémiai anyagok, a T2 (2-es típusú T- segítők) módosult immunrendszeri állapothoz vezethetnek, maguk után vonva a *humorális vagy antitest-immunitás növekedését is (ez utóbbi a sejtimmunitáshoz hasonlítható). Ez olyan felfokozott allergiás reakciókat és autó-immunitást eredményezhet, amelyek pl. mogyoróallergiában, élelmiszerérzékenységben, asztmában, cukorbetegségben stb. 2

3 mutatkoznak meg. Ahhoz, hogy hatékonyan gyógyítsuk a gyulladást, a táplálkozási hiányosságokat, az immunelégtelenséget és az emésztési zavart, egy átfogó kezelési programra van szükség. A biológiai orvoslás programja három alapelemet tartalmaz: különböző diéták, táplálékkiegészítők, és méregtelenítés. Neurológiai szempontból a negyedik összetevő az idegrendszeri fejlesztő terápia, az egyes részképességek, mint pl. a szenzoros integráció, auditív feldolgozás, vizuális feldolgozás, finom- és nagymotoros képességek, stb. vagyis az idegrendszeri érés megsegítésére. Gyulladás A tudomány manapság úgy tekint a gyulladásra, mint a legtöbb betegségi folyamat hátterében levő fő okra. A gyulladás a seb gyógyulásának beindítására szolgáló természetes folyamat, de ha ellenőrizetlenül folytatódik, szövetkárosodáshoz vezethet az egész testben. A krónikus gyulladás okozói az alacsony típusú fertőzések (baktériumok, pl.: Streptococcus, Candida [penészgombák] és vírusok), a bélműködés zavara, stressz, vegyi hatások, illetve tápanyaghiányok. Egy gyulladásos folyamat a test bármely részében játszódhat, ezért mindegyiknek külön elnevezése van: asztma =(tüdő), Cardio-vasculáris (szív- és érrendszeri betegségek) =(szív), vastagbélgyulladás (Bowel szindróma) =(bélrendszer), dermatitis =(bőr), arthritis =(ízületek), autizmus, AD(H)D, magatartási zavarok =(agy). Porózus bélfal ( Bélszivárgás ) A bélrendszer megnövekedett áteresztőképessége olyan állapot, amelyben először a bélrendszert körülvevő nyálkahártyasejtek valamiképp elvesztik a közöttük lévő szoros kapcsolódást és a mikroszkopikusnál is kisebb mértékben elkülönülnek egymástól. Ez lehetővé teszi a bélfal átjárhatóságát a nagymolekulák (félig megemésztett étel, toxinok [méreganyagok], baktériumok) számára és azok bekerülését a véráramba. Bélműködés zavara A normál bélrendszeri baktériumok egyensúlyának felborulása, ahol a hasznos baktériumok kiürülnek és a kórokozó baktériumok, paraziták és gombák túlszaporodnak. Oxidatív stressz Az oxigén életszükséglet, azonban a részleges oxigénmolekulák és más, le nem kötött elektronnal rendelkező molekulák (szabad gyökök) igen károsak, mivel nagyon reaktívak, merthogy lázasan más elektronokat keresnek az egész testben. Fehérjékhez, sejtmembránhoz és más molekulákhoz kapcsolódnak, hogy semlegesítsék magukat, és ezzel elindítanak egy káros láncreakciót. Az eltérő, kóros anyagcsere, a fertőzések, a méreganyagok, 3

4 a hiányos táplálkozás, a stressz, mind megnövelik a szabad gyökök termelődését. A magas antioxidáns tartalmú táplálkozás (sötétzöld levelű zöldségek, saláták fogyasztása), a vegyszereknek kevésbé kitett életmód, a stressz csökkentése, mind minimalizálják a szabad gyökök termelődését. Orvos biológiai kutatások az olyan gyermekbetegségek hátterében, mint pl. az AD(H)D, autizmus, asztma és az allergiák, genetikai hajlamot, különös érzékenységet mutattak ki, amely behatóan gyengíti gyermek azon képességét, hogy a környezeti, élelmiszer- és gyógyszer eredetű mérgező anyagok, toxinok hatását méregtelenítse. A toxinok áradata túlterheli a szervezetet, ami túlfokozott oxidációs folyamatokat indít be, más néven oxidatív stressz -hez vezet. Ez viszont az egész rendszerre kiterjedő, visszatérő gyulladásokat okozhat: a bélrendszerben (élelmiszer-intolerancia és emésztési zavarok); a tüdőben (asztma); a bőrben (ekcéma); az agyban (AD(H)D, autizmus, magatartási problémák). Autizmus, Pervazív fejlődési zavar, Asperger szindróma (Autizmus spektrum zavarok) Eredetileg az autizmust pszichiátriai vagy elmezavarként, vagy agybetegségként határozták meg, de biológiai orvoslási szempontból az autizmus neurobiológiai zavar, csökkentett agyi funkcióval, ami csupán egy a tünetek közül. Az autizmus spektrumzavar magába foglalja a több rendszert érintő összeomlást, amelyek jellemzően anyagcserei, és/vagy immunológiai és/vagy neurológiai és/vagy emésztési zavarokból erednek, valamint a megkésett idegrendszeri fejlődést. Amikor a doktorok a biológiai orvoslás szerint vizsgálják autista betegeik vérét, vizeletét, haját, székletét és viselkedését, ugyanazokat a mélyen fekvő okokat találják: bélműködési és felszívódási zavarok, toxicitás, fertőzés, allergiák, elégtelen kognitív funkciók, gyulladások (asztma, ekcéma, bélműködési zavar és/vagy elégtelen agyi funkciók formájában). AD(H)D, diszpraxia, diszlexia, depresszió, szorongás, skizofrénia Mindezek a neuro-pszichológiai zavarok egy sor olyan tüneten alapulnak, amelybe beletartozik az elégtelen agyi szinkronicitás és a neurotranszmitterek egyensúlyának felborulása, amit toxicitás, és/vagy fertőzés és/vagy emésztési zavarok és/vagy túl alacsony/hiányos tápanyagszint okozhat. A neurotoxinok (az idegrendszerre káros méreganyagok) jelenléte az emésztőrendszerben módosíthatja az agyi szinkronicitást, de ugyanígy tehetnek a vegyi anyagok és kórokozó mikrobák is (baktériumok, pl. a Clostridiák, és gombák, mint pl. a Candidák). Továbbá bizonyos tápanyagok hiánya nagy hatással van az ingerület átvitelre. A neurotranszmitterek egyensúlyának felborulása pedig gyenge koncentrációt, magatartási problémákat, szorongást, depressziót, alvásproblémákat, káros szenvedélyeket, stb. okozhat. Végezetül, az emésztőrendszeren belüli végigvonuló idegi rendszer közvetlen kapcsolatban van az aggyal, s ez magyarázza, hogy a gyulladások és a bélrendszeri fertőzések miért fordulnak koncentrációs és magatartási problémákba. Allergiák, asztma, ekcéma, ételérzékenység, ételintolerancia 4

5 Allergiák esetén a test antitesteket termel külső anyag hatására. A legáltalánosabb ételallergiák a dió, a tojás, a glutén (búza, zab, rozs, árpa), a kazein (tehéntej), a szója és a kukorica fogyasztása következtében lépnek fel. A leginkább előforduló környezeti allergia kiváltói a poratkák és a pollen. Amikor antitestek termelődnek, elhatalmasodik a gyulladás a szervezetben és olyan betegségeket vált ki, mint az asztma (tüdő), ekcéma (bőr), irritábilis bélszindróma (bél). Az állandósult gyulladás tünetei a toxicitás, és/vagy fertőzés, és/vagy emésztési zavar eredetű oxidatív stressz által kezdődnek, és asztmaként (tüdőben), ekcémaként (bőrön), allergiaként (fül- orr-gége területén), ételérzékenységként (bélben) törnek elő. Auto-immun betegségek Auto-immun betegségek azok, amikor a test az általa termelt antitesteket saját maga ellen fordítja. A kutatások szerint az autizmus esetében az antitestek az agyban található 'myelin' nevű alapfehérje ellen fordulnak. A T1 és T2 immunitás egyensúlyának felborulása egy olyan auto-immun válaszhoz vezethet, ami a toxikus nehézfémek, az ólom, a merkúr, az alumínium, a műanyagok és más toxikus anyagok túlterheléséből adódik. Az immunválasz szabályozásának számos, részben feltárt mechanizmusa közül a szabályozó T- limfociták határozzák meg döntően az immunválasz mértékét és irányultságát. Ezek a limfociták főleg sejt-(t1) vagy inkább antitest-(t2) közvetített irányban hatnak az immunválasz kimenetére. Hasüregi / bél problémák (Coeliac Desease = cöliákia: krónikus bélgyulladással járó auto-immun betegség, gluténallergia következtében) 1949-ben a The New York Academy Of Medicine (New Yorki Orvosi Egyetem) kitüntette Dr. Sidney Haas-t, aki éveken át kutatta és gyógyította a krónikus bélgyulladást (Coeliac Desease). Dr Haas Publikált egy széles körben elfogadott, nagyon átfogó orvosi vizsgálati tesztet 'A krónikus bélgyulladás kezelése' címmel. Később, 1951-ben a Birmingham-i Egyetem Egészségügyi és Gyógyszerészeti Karának (Departments of Health and Pharmacology of the University of Birmingham) hat angol orvosa egy egészen más megközelítésből publikált egy tanulmányt, amely 10 gyermek vizsgálatán alapult. Míg Dr. Haas a krónikus bélgyulladást egy, a finomított cukrokra, szénhidrátokra való érzékenységgel hozta összefüggésbe, a birminghami csoport ezt leszűkítette a gluténra (a glutén a gabonalisztben található két fehérje, a gliadin és a glutenin keveréke; ez okozza a bélbeli lisztérzékenységet = gluténszenzitív enteropathia). A világ vezető orvosi lapja, The Lancet közölte a birminghami elméletet és hozzá a könnyebben tartható diéta ajánlását, amelyhez manapság csak a glutén kiiktatására van szükség. Sok krónikus bélgyulladásos embernek sérült az emésztőrendszere, mert a microvillusok (a 5

6 sejtmembrán kicsiny nyúlványai, ami sejtfelszínt nagymértékben megnövelik, így a bélbolyhok felvevő felületét is) lelapulnak és nem képesek a táplálékfelvételre. Nekik ajánlatos kerülni a szóját, a kukoricát, a tejtermékeket, a finomított szénhidrátokat és a cukrot. Dr. Haas azt találta, hogy ha a krónikus bélgyulladásos emberek, vagy más emésztési zavarral küzdők csupán egy évre elhagyják a diszacharidokat (cukrokat) és a poliszacharidokat (finomított szénhidrátok), akkor a bél megújul és néhány esetben sok étel visszavehető az étrendbe. Cukorbetegség Az 1-es típusú cukorbeteg gyermekeknek sérült a bélfala, ami lehetővé teszi az emésztetlen étel közvetlen testbe jutását. Az immunrendszer ezek ellen ellenanyagokat termel, amik keresztreakciót váltanak ki bizonyos fehérjékkel a hasnyálmirigyben. A fehérjék elpusztításával az antitestek rombolják az inzulintermelést is a hasnyálmirigyben, és a gyermek inzulinfüggő cukorbeteggé (1-es típusú cukorbetegség) válik. Gyógyítsd meg a bélfalat és a hasnyálmirigy esélyt kap a gyógyulásra. (Dr. Natasha Campbell-McBride, A GAP- szindróma ) Emésztési zavarok, Irritábilis Bélszindróma, Crohn-betegség, bélfekély, krónikus székrekedés Sok agyi-immun-bélzavar gyökere az emésztési zavarokban található, amit fertőzés vagy allergia, rossz táplálkozási szokások, méreganyagok, gyógyszerezés vagy környezeti hatások válthatnak ki, felborítva a jótékony bélbaktériumok és a kórokozó mikrobák közötti törékeny egyensúlyt, más néven a baktériumháztartást vagy bélflórát. Az emésztő- és bélrendszeri (gastro-intesztinális) kórokozók (pl. a Streptococcus baktériumok vagy Candida penészgombák) túlszaporodása bélbaktériumok békés együttműködésének megbomlásához, diszbiózishoz (más néven Bél és Pszichológia Szindróma vagy GAP Szindróma) vezethet, amelyben a kártékony mikrobák legyőzik az egészséges bélflórát. A baktériumok károsan hatnak az enzimek működésére is oly módon, hogy a bélrendszeri felszívódást végző sejtek enzimeit kiiktatják. A Candida penészgombák ugyancsak lyukacsossá tudják tenni az emésztőcsatorna nyálkahártyáját. Megnövelve annak áteresztőképességét, porózussá teszik a bélfalat is ( bélszivárgás ), ami ahhoz vezet, hogy az emésztetlen ételrészecskék átlépik a bél és a vér határfelületét. Mindez allergiákat, gyengült immunrendszert, gyenge koncentrációt, agressziót, cukorbetegséget válthat ki. Ahogy a nagy ókori orvos Hippokratész (Kr.e ) is mondta: A halál a bélben lakozik. 6

7 Epilepszia A gyermekkori epilepsziák túlnyomó többsége az agyi toxin felhalmozódással áll összefüggésben. Amikor a méreganyagok mennyisége eléri a kritikus szintet, az agy egy elektromos kisülést küld, hogy egyszerre megszabaduljon tőlük. Vagyis az epilepsziás roham tulajdonképpen az agy biztonsági szelepe, egy tisztulási folyamat. Ahhoz, hogy a gyermeken segítsünk, el kell távolítanunk a méreganyagokat. Az esetek többségében ezek a toxinok a bélrendszeren keresztül érkeznek, ezért a kezelésnek a gyermek egészséges emésztésérnek helyreállítására kell irányulnia. (Dr. Natasha Campbell-McBride) A MINDD szempontjából nézve tehát, hogy az epilepsziának más okai is vannak, például az abnormális immunreakciók vagy egy vírusfertőzés. Ételallergiák - Ételintoleranciák A biológiai orvoslás nézete szerint az allergiák a bélrendszer elégtelen működéséből adódnak, ami lehetővé teszi, hogy az emésztetlen étel áthatoljon a porózus bélfalon ( bélszivárgás ), amit az immunrendszer idegen anyagként azonosít be és támadást indít ellene. Így alakulnak ki az ételallergiák és az ételintoleranciák. Ételallergiák esetében a reakciót az IgE antitestek váltják ki és általában egész életen át megmaradnak. Az ételintoleranciák esetében a reakciót az IgG antitestek váltják ki és ez idővel változhat. Leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy az IgE és az IgG az immunrendszer különböző részei. Fertőzések: fül- orr-gége, vizeletrendszer, mellkas Amikor az immunrendszer a Th2-t preferálja, akkor a Th1 immunitás gyengül. A Th1- immunitás az egész test nyálkahártyáin található, ami a fül- orr-gége területén, az emésztőrendszerben, a vizeletrendszerben és a mellkasban jobban ki van téve a fertőzéseknek. Szenzoros Feldolgozási Zavar (SPD) Az anyagcsere csatornáinak zavara szenzoros (érzékszervi) feldolgozási zavarhoz vezethet. Az 'SPD-ben' szenvedő személynél az agy a szenzoros információt egy sérült vagy kerülő úton dolgozza fel és a válaszok oda nem illőnek tűnnek. Egy 'SPD-s' személy túlreagálhatja a parfümillatot, a bevarrt ruhacímkét, a tört krumpli állagát vagy a víz érzetét. De megjelenhet hallási-, látási-, beszédképességbeli és/vagy koordinációs gyengeségben is. A látási és hallási gyengeséget nehéz diagnosztizálni, hacsak nem találunk egy olyan szakorvost, aki a hallás és látás folyamatát vizsgálja (a belső fülből a kisagy felé), nem csupán a hallás és a látás tényét. A kisebb gyermekek reakciója különösen erős tud lenni az erőszakosság, visszahúzódás és/vagy a szorongás különböző formáiban. Vagy épp ellenkezőleg, különösen érzéketlenné válik a sérülésre vagy érintésre. Úgy tűnik, mintha különös viselkedésű lenne, de ez mind egy egyszerű idegrendszeri folyamatból ered. Néha egyetlen érzékszerv okozza a többi érzékszerv zavarát. 7

8 Sok SPD-s tünet mutat hasonlóságot az Asperger Szindróma, AD(H)D, stb. tüneteivel, éppen ezért diagnosztizálják félre vagy nem ismerik fel. Ezért a gyógykezelés is rosszul lesz megválasztva. Néha van átfedés a fenti zavarokkal, de néhány esetben az SPD az evéssel, alvással, öltözködéssel, szocializációval kapcsolatos tüneteket okoz, ami másféle zavarok tüneteinek látszanak. A tanulmányok azt mutatják, hogy az SPD sokkal nyilvánvalóbb a gyermekeknél, azonban nem 'kinőhető'... A felnőttkorban a stressz és a betegség a kiváltója. Az SPD-s gyermekek gyakran ADHD-val, tanulási nehézségekkel és/vagy más fejlődési problémákkal küzdenek. Gyakran különlegesen tehetségesek. Az biológiai orvoslás megközelítése megtámogatja, javítja az anyagcserét, és elkezdi megnyitni a szenzoros pályákat. Ha egyszer ez beindul, a legjobb egy szenzoros integrációban jártas mozgásterapeutát találni, aki egyénre szabott fejlesztési programot dolgoz ki és megtalálja a módját a hallási megkülönböztetés, egyensúly, motoros készségek, lateralitás, vizuális/téri megkülönböztetés, szem-kéz koordináció, taktilis megkülönböztetés, testi tájékozódás, középvonal keresztezés és a kommunikáció fejlesztésének. A méregtelenítési képesség hiánya a neurotoxinok (ólom, higany a legismertebb) túltengéséhez vezet, ami tanulási nehézségeket, epilepsziát, magatartási zavarokat és/vagy alacsony IQ-t okozhat. Fontos, hogy tevőlegesen segítsük a test méregtelenítő folyamatait. Primitív Reflexek Az anyaméhben a babák olyan akaratlan reflexek által vannak védve, amelyeket az agy alacsonyabb központja irányít. Ezek a 'Primitív Reflexek' a túlélés, a méhen belüli fejlődés és a csecsemőkor idején fontosak. Ahogy az agy magasabb központja megérik a tudatos irányításra, ezek a 'Primitív Reflexek' a magasabb régiókba integrálódnak az élet első 6-12 hónapjában. Fizikai, kémiai, hormonális és/vagy bármely trauma a reflexek visszamaradását okozhatja, ami hatással lehet a viselkedési, tanulási, motoros képességekre, testtartásra, stb. Az is előfordulhat, hogy egy trauma a már korábban integrált reflexet újra előhívja. 8

9 Az alábbiakban egyes megbetegedések, szindrómák jellemzőit mutatjuk be, amelyek hátterében a MINDD állhat: 1. Figyelemzavar (ADD & ADHD) Meghatározás A figyelemzavaros hiperaktivitás (ADHD) egy olyan gyakori gyermekkori zavar, amelyet szűnni nem akaró, és az életkorhoz már nem illő túlmozgásosság, figyelmetlenség és impulzivitás jellemez; egy olyan állapot, amely felnőttkorban is fennmaradhat. Az ADHD a fiatalok körében a leggyakrabban diagnosztizált pszichiátriai zavar, az ausztráliai és új-zélandi iskoláskorú gyermekek 9,5%-a érintett. Ez a megnövekedett arány egyrészt az ismertté vált eseteknek, másrészt az egyre gyakoribb tüneteknek is köszönhető. A zavar nem csupán a gyermek tanulási képességeire van hatással, de komoly stressz tényező a családban és az interperszonális kapcsolatokban is. Az ADHD-s viselkedés és a neurotranszmitterek dopamin és noradrenalin egyensúlyának felborulása hatással van a homloklebenyi agykéreg végrehajtó funkcióira ez az agynak az a része, ahol a bonyolult kognitív viselkedés megtervezése, a személyes kifejezőkészség, és a döntéshozatal történik, és a szociális viselkedés irányítása is. A betegeknek túl kevés vagy túl sok van ezekből a neurotranszmitterekből, a receptorok nem funkcionálnak jól és/ vagy a génműködésben fontos szerepet játszó metiláció károsítja a dopamin receptorokat, ami erősen veszélyezteti a neuron membránok áteresztőképességét és a neuronszinkronizációt, különösen a figyelmet igénylő feladatoknál. Jelenleg nincs a biológiai orvoslás szempontjából elfogadott ADHD teszt, így ezt az állapotot a viselkedéstünetek megfigyelése alapján diagnosztizálják. Az ADHD diagnosztikus kritériuma 9 tünet egyidejű jelenléte a mentális funkciók, a figyelemzavar és hiperaktivitás/impulzivitás két területéről (lásd az alábbi tüneteket). Egy gyermeknek elég 6 tünet a 9-ből, hogy megkapja a diagnózist. Körülbelül 500 különböző lehetséges variáció létezik a 9 tünet együttes jelenlétére, ami azt jelenti, hogy egy gyermek sokféleképpen mutathatja a tüneteket és juthat el a diagnózisig. A tünetek sokféleségének köszönhetően az ADHD 3 fő csoportba sorolható: 1. Túlnyomóan hiperaktív-impulzív: a tünetek többsége a hiperaktív-impulzív kategóriában van 2. Túlnyomóan figyelemzavaros: a tünetek többsége a figyelemzavar kategóriában van 3. Kombinált hiperaktív-impulzív és figyelemzavaros: 6 vagy annál több tünet mindkét területen Néhány kutatási eredmény a bélrendszer/agy/immun-tengely zavart működésére mutat rá. A bélrendszer/agy-tengely különösen érintett, mivel a toxinokat és élelmiszer alapanyagokat, mint az ADHD agyi diszfunkció kiváltójaként azonosították. Továbbá családokon végzett kutatások erős genetikai kapcsolatot mutattak az ADHD esetében. Többféle gént is találtak, amelyek a dopamin receptorait érintik vagy annak szállításában játszottak szerepet. Mindamellett felismerték, hogy a környezeti hatások, mint például a nehézfémek, oxidatív stresszt okoznak, csökkentik az intracelluláris glutation-szintet és akadályozzák a metilációt a neuronokban, ily módon hozzájárulva ADHD fenotípusához, sajátos jellegéhez. 9

10 Kiváltó okok / Kockázati tényezők Az ADHD-hez kapcsolódó tényezők: Örökletes: az ADHD-s gyerekeknek általában legalább egy közeli hozzátartozója van, aki ugyancsak ADHD-s és az apák egyharmadának, akik fiatalkorukban ADHD-sek voltak, vannak ADHD-s gyerekeik. Nemek: az ADHD sokkal gyakoribb a fiúknál, a nemek (férfi/női) szerinti megoszlás a lakosság körében 4:1, klinikai vizsgálatokban 9:1. Születés előtti és utáni egészség: várandósság alatti drog, alkohol és dohányzás, méhen belüli toxin veszélyeztetettség, beleértve az ólom, a dioxinok és a PCB-ket, tápanyaghiány és kiegyensúlyozatlan étrend. Rendellenes pajzsmirigyműködés (okozhatja a születéskori időszakban a környezeti méreganyagokkal való kapcsolat) Tanulási nehézségek, kommunikációs zavarok, és tickek, mint például a Tourette-szindróma Táplálkozási tényezők: ételekkel, ételszínezékekkel vagy más adalékanyagokkal szembeni allergiák vagy intoleranciák Környezeti tényezők: krónikus érzékenység ólomra, merkúrra vagy más nehézfémekre, amelyek kapcsolatban állnak számos gyermekkori idegi alapú viselkedési problémával. Extrém vagy pervazív pszichoszociális stresszfaktor (mint például a fizikai bántalmazás vagy szülő(k) pszichopatológiája), önmagukban véve nem ezek a legfontosabb kiváltó okai az ADHD-nak, de más tényezőkkel együtt felerősíthetik azt. Az ADHD jelei és tünetei A diagnózis 6 tünet együttes jelenlétén alapul egyik, másik vagy mindkét csoportban: Figyelemzavar: 1. képtelen a figyelmét összpontosítani a részletekre vagy hanyag hibákat ejt 2. nehezen tudja a figyelmét a feladaton vagy a játékon tartani 3. ha hozzá beszélnek, nem látszik rajta, hogy figyelne 4. nem tudja az utasításokat végrehajtani és nem fejezi be a leckét, a házimunkát vagy a munkáját 5. nehézen tudja a feladatait és tevékenységeit megszervezni 6. a tartós mentális erőfeszítést igénylő feladatokat kerüli, nem szereti vagy vonakodik elkezdeni 7. a feladathoz vagy a tevékenységhez szükséges dolgokat elhagyja 8. könnyen elveszíti a fonalat, ha túl sok inger éri 9. feledékeny a mindennapos dolgokban Hiperaktív: 1. izeg-mozog a kezével vagy a lábával, vagy fészkelődik az ülésen 2. elhagyja a helyét olyankor, amikor ülnie kellene 3. szüntelenül szaladgál és felmászik mindenhová, különösen, amikor az oda nem illő (kamaszkorban vagy felnőttkorban ez a belső nyugtalanság szintjére csökkenhet) 4. nehezére esik csendben játszani vagy nyugodtan elfoglalni magát 5. olyan, mint akit 'felhúztak' 6. túl sokat beszél 7. bekiabálja a választ, mielőtt a teljes kérdés elhangzana 8. nem bírja kivárni a sorát 9. félbeszakít vagy megzavar másokat 10

11 Kezelések Az optimális eredmény eléréséhez a betegnek holisztikusan kell közelítenie a problémához, ami olyan gyógymódokat integrál, amelyek a biokémiai, pszichológiai, energetikai, érzelmi és/vagy szellemi kiegyensúlyozatlanságot ellensúlyozza. Biológiai orvoslás ADHD kezelésére Természetgyógyászatra, táplálkozásra és környezeti befolyásokra specializálódott alternatív orvosok és szakemberek olyan kezeléseket alkalmaznak, mint pl. diéta, táplálék-kiegészítők, méregtelenítés és a fertőzések kezelése. Étrend ajánlás ADHD esetén kerülje az ismert ételallergéneket bizonyos tápanyagok elhagyása és újra bevezetése hasznos lehet az érzékenységek kiszűrésére ha szükséges, kerülje az adalékanyagokat, ízfokozókat; színezékmentes diéta kerülje a kávét, kólát és más koffeintartalmú italokat (gyógyszeres kezelés esetén) csökkenteni a cukor és a szénhidrátok mennyiségét, mivel a hipoglikémia kiválthatja a tüneteket próbálja ki a glutén- /tej- vagy gabonamentes diétát minden étkezésnek legyen fehérjetartalma, hogy biztosítva legyenek a megfelelő aminosavak a neurotranszmitter képzéshez. magas magnéziumtartalmú élelmiszerek előnyben részesítése, mint például a zöldfélék és a diófélék. rendszeresen és kis adagokat egyen, hogy a vércukorszint ingadozást megelőzze Életmód ajánlás ADHD-ra A szülők és gyermekeik megsegítésére viselkedésmódosító program elvégzése javasolt, ami kialakítja a megfelelő rutinokat és rendszereket a nemkívánatos viselkedés kezelésére. A páciensek a legjobban egy jól szervezett, világos struktúrával rendelkező iskolai és munkahelyi környezetben teljesítenek a legjobban A környezet biztosítsa, hogy a büntetés ne legyen túlságosan szigorú és osztogasson elismerést az elfogadható viselkedésért Elegendő alvást és testmozgást kell biztosítani 11

12 2. Szorongás, pánikbetegség Meghatározás A szorongás a nyugtalanság, a félelem és az aggodalom összetett érzése, amelyekhez gyakran társulnak tüdőt, szívet érintő vagy más fizikai érzetek. Általános tünete, hogy a stresszre önkorlátozó fiziológiai választ ad, vagy állandósul és elfojtott érzelmeket eredményez. Patológiás esetben elsődleges zavarként lehet jelen, vagy egyéb fizikai betegség vagy más pszichiátriai betegségek (például depresszió és pszichózis) kíséretében jelentkezhet. Kiváltó okok / Kockázati tényezők A szorongásra való hajlamosság többféle tényező (lásd lent) kíséretében jelentkezik. Amikor az erre hajlamos egyén egy adott szituációval, stresszel vagy traumával konfrontálódik, orvosi szempontból jelentős tünet együttest eredményez. Úgy tűnik, a neurotranszmitterek és a zsírsavak egyensúlyának felborulása a központi idegrendszerben az egyik kockázati tényező. A noradrenalin, szerotonin és acorticotropin-kibocsátó faktor, ezek is mind ideértendők. Általánosságban, az autonóm idegrendszer, különösen a szimpatikus idegrendszer szabályozza a tünetek sokaságát. Genetikai veszélyeztetettség Gyermekkori traumatikus élmények Szorongó anya Stressz, depresszió, egyéb pszichiátriai állapotok Élethelyzetek (szociális vagy pénzügyi problémák) Emésztési zavarok Jelek és tünetek izomfeszültség rendszertelen és/vagy gyors szívverés folyamatosan fenyegetettség érzése, ugrásra kész állapot túl gyors légzés szédülés / ájulásérzet reszketés izzadás realitás hiányának érzete fáradtság rossz koncentráció ingerültség túlzott aggódás / állandó félelem egy rossz végkifejlettől sóhajtozás alvászavarok Kezelések Az optimális eredmény eléréséhez a betegnek holisztikusan kell közelítenie a problémához, ami olyan gyógymódokat integrál, amelyek a biokémiai, pszichológiai, energetikai, érzelmi és/vagy szellemi kiegyensúlyozatlanságot ellensúlyozza. Biológiai orvoslás a szorongás kezelésére Természetgyógyászatra, táplálkozásra és környezeti befolyásokra specializálódott alternatív orvosok és szakemberek olyan kezeléseket alkalmaznak, mint pl. diéta, táplálék kiegészítők, méregtelenítés és a fertőzések kezelése. 12