tlrszaágyúi s hivatal a Irományszám : 1 Érkezett : 200 Tisztelt Elnök Asszony! módosító javaslato t

Átírás

1 ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ Irományszám : 1 Érkezett : 200 tlrszaágyúi s hivatal a ~53k9/,~9k DEC 1 6. Módosító javasla t Dr. Szili Katalin az Országgyűlés Elnöke részére Helyben Tisztelt Elnök Asszony! A Házszabály 94. (1) bekezdése és a 102. (1) bekezdése alapján a Polgári Törvénykönyvr ől szóló T/5949. számú törvényjavaslathoz a következ ő módosító javaslato t terjesztem el ő : 1. A törvényjavaslat 5 :348-5 :349. -ának rendelkezései helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidej űleg a törvényjavaslat egészüljön ki a következ ő új 5 :350-5 :354. -okkal, és a törvényjavaslat további -ai számozása ennek megfelel ően változzon : [5:348. [A faktoring szerz ődés tartalma] (1) Faktoring szerz ődés alapján a faktor vállalkozás díjazás ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a javára engedményezett követelést a) az engedményez őnek részben vagy egészben finanszírozza, tovább á b) nyilvántartja, érvényesíti, illetve behajtja, és az engedményez ő irányában elszámol. (2) Faktoring szerz ődés jön létre akkor is, ha annak keretében a faktor a követelé s részére történ ő engedményezését követ ően csupán az (1) bekezdés b) pontja szerinti szolgáltatást nyújtja. 5 :349. [A faktoring szerz ődésre alkalmazandó szabályok ] A faktoring szerződés keretében történ ő engedményezésre az ellenérték fejében történ ő engedményezés szabályait kell alkalmazni azzal, hogy

2 2 a) az engedményezésről a kötelezettet írásban kell értesíteni; az írásbeli értesítés azonban aláírás hiányában is hatályos, ha azonosíthatóan megjelöli azt a személyt, ak i azt küldte, vagy akinek nevében azt küldték, az engedményezett követelést (jöv őbel i követelés esetén az erre történ ő utalást), továbbá a faktort, amelynek, vagy amelynek számlája javára a követelést teljesíteni kell, b) ha a faktoring szerz ődés az engedményezőt megillető a követelés teljesítését biztosító, járulékos mellékkötelezettségekb ől ered ő jogokon kívüli további jogoknak a faktorra történ ő átszállásáról rendelkezik, e rendelkezés a kötelezettel szemben csa k annyiban hatályos, amennyiben őt e jogok átszállásáról is írásban értesítették, c) a kötelezett a faktorral szemben nem számíthatja be az érvényes értesítéskor má r fennállt jogalapon keletkezett azokat az ellenköveteléseket, amelyek a beszámítássa l érintett követelést követ ően jöttek létre.]" 5 :348. [A faktoring szerz ődés] (1) Faktoring szerz ődés alapján a faktorvállalkozással (faktor) szerződ ő fél (jogosult) arr a vállal kötelezettséget, hogy egy vagy több kötelezettel szemben fennálló vagy jöv őbeli követelését részben vagy egészben a faktorra ruházza át, amely díjazás ellenében kötele s a) az átruházott követelés fejében járó ellenértéket a jogosultnak részben vagy egészbe n megelőlegezni, vagy a követelés átruházására tekintettel a jogosultnak kölcsönt nyújtani z továbbá b) azátruházott követelést nyilvántartani, esedékessé válását követ ően érvényesíteni, illetv e behajtani, és a jogosult irányában elszámolni. (2) Faktoring szerz ődés az (1) bekezdés a) pontja szerinti szolgáltatás nyújtására irányul ó kötelezettségvállalás nélkül is létrejöhet, ha a jogosult e szolgáltatásra nem tart igényt, vag y azt a felek meghatározott kötelezettel szemben fennálló követelések tekintetében kizárták. 5 :349. [A faktoring szerz ődés érvényességet. (1) A faktoring szerz ődés csak írásban érvényes. (2) Semmis az olyan megállapodás, amely a követelésnek a faktorra történ ő átruházását kizárja. 5 :350. [A faktoring keretszerződés] A faktoring szerz ődés meghatározhatja azt a keretösszeget is, amelynek erejéig a jogosult a z egy vagy több szerz ődéses jogviszonyból származó követeléseit a faktorra ruházza, ebben az esetben a faktor a keretösszeg erejéig terjed ő követelések fejében köteles az 5 :348. -ban foglalt szolgáltatások nyújtására (faktoring keretszerz ődés).

3 3 5:351. [Helytállás a kötelezett teljesítéséért] (1) A jogosult a faktorral szemben kezesként felel a kötelezett teljesítéséért, kivéve, ha a (2 ) bekezdés szerint ezért a faktor vállalt felel ősséget, vagy a jogosult a követelést kifejezetten bizonytalan követelésként ruházta át. (2) A faktor külön d ellenében a jogosult irányában felel ősséget vállalhat a kötelezett teljesítéséért, ide értve a követelés behajthatatlanná válásának esetét is (del crederefelelősség); a faktor e felel őssége azonban nem érinti a jogosultnak a jogszavatosság szabálya i szerint fennálló helytállási kötelezettségét. 5 :352. [A kötelezett értesítése és beszámítási jogának terjedelme ] (1) Faktoring szerződés esetében a kötelezett írásbeli értesítése aláírás hiányában is hatályos, ha azonosíthatóan megjelöli azt a személyt, aki azt küldte, vagy akinek nevében azt küldték, az átruházott követelést (jöv őbeli követelés esetén az erre történ ő utalást), továbbá a faktort, amelynek számlájára a követelést teljesíteni kell. (2) Ha a faktoring szerz ődés a jogosultat megillető a követelés teljesítését biztosító, járulékos mellékkötelezettségekb ől eredő jogokon kívüli további jogoknak a faktorr a történő átszállásáról rendelkezik, e rendelkezés a kötelezettel szemben csak annyiba n hatályos, amennyibenőt e jogok átszállásáról is írásban értesítették. (3) Faktoring keretszerződés esetén a kötelezettel fennálló szerz ődéses viszonyában a jogosul t úgy is rendelkezhet, hogy az e szerződéses viszonybólőt megillető követeléseket a kötelezett az átruházásról szóló külön értesítés nélkül a faktor javára teljesítse. (4) A kötelezett a faktorral szemben nem számíthatja be az érvényes értesítéskor már fennáll t jogalapon keletkezett azokat az ellenköveteléseket, amelyek a beszámítással érintett követelést követ ően jöttek létre. 5 :353. [A faktoring szerz ődés megszűnése ] (1) A faktoring szerződést 30 napos felmondási határid ővel bármelyik fél felmondhatja, faktoring keretszerz ődés esetén a felmondás meghatározott kötelezettel szemben fennálló követelésekre is vonatkozhat. (2) A faktor a faktoring szerződést azonnali hatállyal felmondhatja mindazon esetben, amiko r a kölcsönszerződés hitelező által történő azonnali hatályú felmondásának volna helye, feltéve hogy az átruházott követelés fejében járó ellenértéket megelőlegezte, vagy arra tekintettel kölcsönt nyújtott. Faktoring keretszerződés esetén az azonnali hatályú felmondása faktort meghatározott kötelezettel szemben fennálló követelések tekintetében is megilleti. 5 :354. jaz engedményezés szabályainak alkalmazása) A követelésnek faktoring szerz ődés alapján való átruházására e fejezet eltér ő rendelkezése hiányában az ellenérték fejében történő engedményezés szabályait kell alkalmazni."

4 4 2. A törvényjavaslat 5 :168 5 :174. -ának rendelkezései helyébe a következ ő rendelkezések lépnek, egyidej űleg a törvényjavaslat egészüljön ki a következ ő új 5:175-5 :176. -okkal, és a törvényjavaslat további -ai számozása ennek megfelel ően változzon : (5 :168. [Az engedményezés fogalma ] [(1) A jogosult (engedményez ő) a kötelezettel szemben fennálló, jöv őbeli vagy feltételesen keletkez ő követelését szerződéssel másra (engedményes) átruházhatja. A követelé s átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerz ődés vagy más jogcím és a követelés engedményezése szükséges. Az engedményezés csak írásban érvényes. (2) Az engedményezés tárgya lehet egy vagy több, fennálló vagy jöv őbeli, feltétlen vagy feltételes követelés. Nem lehet engedményezni a jogosult személyéhez kötött követeléseket, valamint azokat a követeléseket, amelyek engedményezését jogszabály kizárja. (3) Ha a követelés osztható, a jogosult a követelés meghatározott részének engedményezésére is jogosult. (4) A követelés engedményezésének szerz ődés keretében történ ő kizárása vagy korlátozása jogszabály eltér ő rendelkezése hiányában semmis. (5) Az engedményezett követeléseket a kötelezett, a jogcím, az összeg és az esedékessé g megjelölésével vagy egyéb módon úgy kell meghatározni, hogy azok az engedményezé s id őpontjában, jöv őbeli követelések esetén pedig legkés őbb a követelés létrejöttekor azonosíthatók legyenek. 5:169. [Az engedményezésről szóló értesítés] (1) A kötelezett az engedményezésr ől történ ő értesítésig az engedményez őnek köteles teljesíteni. Ha a kötelezettet az engedményező értesíti, a kötelezett az értesítés után csak az új jogosultnak teljesíthet. Az értesítés érvényességének feltétele annak írásb a foglalása. (2) A nem az engedményez őtől származó értesítés esetén a kötelezett követelheti az engedményezés megtörténtének igazolását. Ha az értesítés nem az engedményez őtől származik, a kötelezett csak saját veszélyére teljesíthet annak, aki engedményeskén t fellépett. (3) Ha a kötelezettet az engedményez ő értesíti az engedményezésről vagy a mástól származó értesítés esetén az engedményez ő igazolja az engedményezés megtörténtét (érvényes értesítés), a kötelezett értesítése után a kötelezett és az engedményez ő szerződésének módosítása nem érinti az engedményesnek a kötelezettel szemben fennálló jogait. (4) A Magyar Állammal szembeni követelések engedményezése esetén a Magyar Álla m nevében eljáró személyt az engedményezésről értesíteni kell.

5 5 5 :170. [Az engedményezés joghatásai] (1) Az engedményezéssel az engedményes az engedményez ő helyébe lép, és átszállnak rá a követelést biztosító, járulékos mellékkötelezettségekb ől eredő jogok is. (2) A kötelezettnek az engedményezésr ől való érvényes értesítése az elévülés t megszakítja. (3) A kötelezett az engedményessel szemben ha err ől a jogáról nem mondott le érvényesítheti azokat a kifogásokat és beszámíthatja azokat az ellenköveteléseket is, amelyek az engedményez ővel szemben az érvényes értesítéskor már fennállt jogalapon keletkeztek. 5 :171. [Többszöri és utólagos engedményezés ] (1) Ha a kötelezett azonos engedményez őtől származó azonos követelés több engedményezéséről kap érvényes értesítést (többszöri engedményezés), kötelezettség e alól akkor mentesül, ha az els őként kapott értesítésnek megfelel ően teljesít. (2) Ha a kötelezettet az engedményes engedményese is értesíti (utólagos engedményezés), a kötelezett kötelezettsége alól akkor mentesül, ha az utolsó érvényes értesítésben foglaltaknak megfelel ően teljesít. 5 :172. [Az engedményező felelőssége ] Ellenérték fejében történ ő engedményezés esetén az engedményező készfizet ő kezeskén t felel az engedményessel szemben a kötelezett szolgáltatásáért, kivéve, ha a követelés t kifejezetten bizonytalan követelésként ruházta át az engedményesre. 5:173. [Jogok átruházása ] Az engedményezésre vonatkozó szabályok törvény eltér ő rendelkezése hiányában megfelelően alkalmazandóak a jogok átruházására is. 5:174. [Engedményezés jogszabály vagy hatósági rendelkezés alapján ] (1) Ha a követelés jogszabály vagy hatóság határozata folytán száll át másra, arra az engedményezés szabályait kell megfelel ően alkalmazni. (2) Egyebekben az ellenérték fejében való engedményezésre az adásvétel, az ingyene s engedményezésre az ajándékozás szabályait kell alkalmazni.]"

6 6 5:168. [Az engedményezés ] (1) A jogosult (engedményez ő) a kötelezettel szemben fennálló követelését másr a (engedményes) átruházhatja. A követelés átruházással való megszerzéséhez az átruházásr a irányuló szerződés vagy máslogcím és a követelés engedményezése szükséges. (2) Az engedményezés az engedményez ő és az engedményes szerződése, amellyel az engedményes az engedményez ő helyébe lép. (3) Az engedményezést követően esedékessé váló kamatra vonatkozó követelés az engedményezéssel az engedményesre száll át. 5:169. [Az engedményezhet ő követelések) (1) Az engedményezés tárgya jöv őbeli vagy feltételes követelés is lehet. (2) Semmis a jogosult személyéhez kötött követelések engedményezése. (3) A követelés engedményezésének kizárása vagy korlátozása jogszabály eltér ő rendelkezése hiányában harmadik személlyel szemben hatálytalan. Az engedményezés t kizáró vagy korlátozó kikötés az engedményes jogait nem érinti, az engedménye s követelésébe a kikötés megszegéséből eredő követelés nem számítható be. Ezt a követelésta bíróság az engedményez ővel szemben is mérsékelheti vagy elengedheti, ha a kikötés az engedményező számára a javára teljesítendő szolgáltatással arányban nem álló terhet jelent. (4) Az engedményezett követeléseket a kötelezett, a jogcím, az összeg és az esedékessé g megjelölésével vagy egyéb módon úgy kell meghatározni, hogy azok az engedményezé s időpontjában, jöv őbeli követelések esetén legkés őbb a követelés létrejöttekor azonosítható k legyenek. 5 :170. [Tájékoztatás és az okiratok kiállítása és átadása ] (1) Az engedményez ő köteles az engedményest a követelés érvényesítéséhez szüksége s tájékoztatással ellátni, és köteles a birtokában lév ő, a követelést bizonyító okiratokat az engedményesnek átadni. (2) Az engedményező köteles az engedményes választásának megfelelően a kötelezettet az engedményezésről az engedményezés tényét és az engedményezett követelést megjelölve írásban értesíteni, vagy az engedményes személyét is feltüntető engedményezési okiratot az engedményesnek átadni. 5 :171. [Értesítés az engedményezésrőll (1) A kötelezett értesítése után a kötelezett és az engedményez ő szerz ődésének módosítása nem érinti az engedményesnek a kötelezettel szemben fennálló jogait. A kötelezett az engedményessel szemben azokat a kifogásokat érvényesítheti és ha err ől a jogáról nem

7 7 mondott le azokat az ellenköveteléseket számíthatja be, amelyek az engedményez ővel szemben az értesítésekor már fennállt jogalapon keletkeztek. (2) Az engedményezésről szóló értesítés a fenti inghatást akkor váltja ki, ha az az engedményezőtől származik, vagy az engedményes az engedményezési okirattal vagy má s hitelt érdeml ő módon igazolja az engedményezés megtörténtét. 5 :172. [Teljesítési utasítás ] (1) A kötelezett mindaddig az engedményez őnek köteles telesíteni, amíg nem kap olya n teljesítési utasítást, amely az engedményes személyét és címét vagy bankszámlaszámát meghatározza. Ezt követően a kötelezett csak a teljesítési utasításnak megfelel ően teljesíthet. (2) A teljesítésí utasítás akkor váltja ki a fenti foghatást, ha az utasítás az engedményez őtől származik, vagy az engedményes az engedményezési okirattal vagy más hitelt érdeml ő módon igazolja, hogy a követelést rá engedményezték. Ha az értesítés megjelölte az engedményest, de nem tartalmazta a teljesítési utasítást, teljesítési utasítást kizárólag a z engedményes adhat. (3) Ha a kötelezett az engedményezésr ől szóló értesítést követ ően teljesítési utasítás hiányában az engedményez ő részére teljesít, az engedményez ő köteles a szolgáltatá s teljesítéseként birtokába került vagyontárgyakat a sajátjától elkülönítve kezelni, és a z engedményes részére haladéktalanul kiadni. Az engedményez ő hitelez ő i az ilyen vagyontárgyakra nem tarthatnak igényt. 5 :173. [Többszöri és utólagos engedményezés ] (1) Ha az engedményező azonos követelést többször engedményez, a kötelezett akkor szabadul, ha az els őként kapott teljesítési utasításnak megfelel ően teljesít. (2) Ha az engedményes a követelést továbbengedményezi, a kötelezett akkor szabadul, ha a z utolsó teljesítési utasításnak megfelel ően teljesít. 5 :174. [A kötelezett költségeinek megtérítése ] A kötelezettnek az engedményezéssel okozott költségeket az engedményez ő engedményes egyetemlegesen kötelesek megtéríteni. és a z 5 :175. [Jogok átruházása] (1) Az engedményezésre vonatkozó szabályok törvény eltér ő rendelkezése hiányában megfelel ően alkalmazandók a jogok átruházásra is. (2) Ha a jog fennálltát közhiteles nyilvántartás tanúsítja, a jog átruházásához a z engedményezésen felül a jogosult változásának a nyilvántartásba való bejegyzése szükséges.

8 8 (3) Jogok átruházása esetén a kötelezett értesítésére vonatkozó rendelkezések csak akko r irányadók, ha az átruházott jogok harmadik személyekkel szemben nem hatályosak. 5 :176. [Engedményezés jogszabály vagy hatósági rendelkezés alapján ] Ha a követelés jogszabály vagy hatósági határozat folytán száll át másra, azok eltérő rendelkezése hiányában az engedményezés szabályait kell megfelel ően alkalmazni. Ebben az esetben az engedményező helytállási kötelezettsége csak akkor marad fenn, ha ezt kifejezett rendelkezés írja el ő." Indokolá s A módosító javaslat a faktoring szerződésre vonatkozó szabályozást teszi tartalmasabbá, megteremtve annak az engedményezés szabályaival való összhangját, hangsúlyosabbá téve azokat az elsősorban finanszírozási és más ezzel összefügg ő pénzügyi szolgáltatási jelleg ű elemeket, amelyek a faktoring jogintézményét a visszterhes engedményezést ől megkülönböztetik. A faktoring intézményének, a szerződés tartalmi elemeinek (a fele k jogainak és kötelezettségeinek, felel ősségének) ez az újradefiniálása egyben a Javaslat engedményezésre vonatkozó rendelkezéseinek felülvizsgálatát és szükség szerinti módosítását is indokolttá teszik. 1. A módosító javaslat változatlanul a faktorvállalkozás (továbbiakban : faktor) által díjazá s ellenében történő sajátos pénzügyi szolgáltatásra irányuló kötelezettségvállalást tekinti a faktoring szerződés lényegének. A Javaslatban foglaltakhoz képest azonban hangsúlyosabb á teszi a faktorral szerz ődő félnek (a továbbiakban jogosult) az őt megillető követelések átruházására irányuló kötelezettségét, amelynek el őfinanszírozását a faktor vállalja, vagy amelyre tekintettel kölcsönt nyújt a jogosultnak. Bár a faktor szolgáltatásaként a jogosult álta l átruházott követelések előfinanszírozása a faktoring szerződés lényeges eleme, a módosít ó javaslat is elismeri a faktoring szerz ődés létrejöttét abban az esetben, ha a jogosult a követelése megelőlegezésére ugyan nem tart igényt, vagy meghatározott követelések tekintetében azt a faktor nem vállalja, a jogosult azonban a követeléseit azok ellenértékéne k utólagos elszámolása mellett a faktorra ruházza és megbízza az engedményezett követelé s nyilvántartásával, érvényesítésével, illetve behajtásával. Különösen igaz ez abban az esetben, ha a faktor az átruházott követelés megelőlegezése helyett a követelés kielégítéséért felelősséget vállal. A módosító javaslat világossá teszi, hogy ha a faktor az átruházot t követelésekre tekintettel kölcsönt nyújt a jogosultnak, ennek célja is tulajdonképpen csak az, hogy az átruházott követelés lejáratáig terjed ő időben a jogosult számára részben vagy egészben megelőlegezze a követelés kötelezettjének még esedékessé nem vált szolgáltatását, vagyis e tartozást a saját maga szolgáltatásával váltsa ki (mintegy el őtörlesztve azt a kötelezett helyett). A módosító javaslat a nyújtott szolgáltatások komplex jellegére és garanciális okokr a tekintettel el őírja, hogy a faktoring szerz ődés érvényességéhez annak írásba foglalás a szükséges. A gazdálkodás hatékonyságának, a gazdasági tevékenység folyamatosságának és a vállalkozások likviditásának el őmozdítása érdekében a módosító javaslat a forgalomképe s követelések faktoring szerződéssel való átruházhatóságát széles körben kívánja biztosítani, ezért kimondja az olyan megállapodások semmisségét, amelyek a követelések faktorálásának

9 9 lehet őségét kizárják. Ilyen szabályt a Javaslat az engedményezés esetében tartalmaz ugyan, ebben a körben azonban szükségtelen ilyen szigorú szabály el őírása. Hogy ez utóbbi vonatkozásban mit és hogyan érdemes szabályozni, ezzel kapcsolatosan itt csak utalunk az indokolásnak az engedményezéssel összefüggésben javasolt módosításokat érint ő részében előadottakra. A faktoring keretszerződés intézményének bevezetését az indokolja, hogy a faktoring gyakorlatban ez az egyik legelterjedtebben alkalmazott szerződési forma. A faktor és jogosult hosszú távra szóló kapcsolatában természetes igény mutatkozik arra, hogy a jogosult a z üzletmenet igényei szerint az összetételében folytonosan változó követeléseket eg y meghatározott keretösszeg erejéig ruházza át a faktorra, amely azt e keretösszeg erejéi g rulirozó jelleggel finanszírozza meg. A faktoring keretszerz ődésnek e jellegéb ől adódóan olyan sajátosságai vannak, amelyek indokolttá tették a nevesítését. A faktoring szerz ődés visszterhes jellegére tekintettel szabályozni szükséges a kötelezet t teljesítéséért való helytállás kérdését. A Javaslat az engedményezés körében főszabályként mondja ki azt, hogy az engedményez ő készfizet ő kezesként felel ős a kötelezett teljesítéséért. Az engedményezés esetében azonban ennek akárcsak főszabályként történő kimondása is indokolatlan, hiszen az engedményez ő a szolgáltatása tárgyát illetően összhangban a Szakértői Javaslatban kifejtettekkel az általános szabályok szerint jogszavatosságga l tartozik. A faktoring szerződés esetében azonban, annak az üzleti életben betöltött fontos, finanszírozási jellegű szerepére tekintettel, már indokoltnak tűnik a szigorúbb rendelkezés, a jogosult személyi helytállásának (kezesi felel ősségének) törvényi biztosítékként történ ő el őírása (természetesen diszpozitív jelleggel). A készfizető kezesi felel ősség azonban e körben is túlzott követelmény lenne, nincs azonban akadálya annak, hogy a felek ekkén t rendelkezzenek. S őt arra is lehetőség van, hogy a kötelezett teljesítésért való felel ősséget külön díjazás ellenében végzett pénzügyi szolgáltatásként a faktor vállalja el, és ezzel mag a szolgáltasson biztosítékot a jogosult számára a kötelezett nem teljesítése esetére. Ez a felelősség figyelemmel a külön díjazásra igen szigorú, a bizományos, illetve a z üzletszerz ő ügyök felelősségéhez hasonló ún. del credere-felelősség, amint erre a módosítás i javaslat kifejezetten is utal. Nyilvánvaló, hogy ez utóbbi esetben, illetve akkor, ha valamely követelést kifejezetten bizonytalanként ruháznak át a faktorra, a jogosultat nem terhelheti a kezesi felelősség, ezért e két esetkört a módosító javaslat a jogosult kezesi felel ősségét kimondó főszabály alóli kivételként említi. A kezesi helytállás kötelezettségéne k kimondásával a módosító javaslat lényegében az ún. visszkeresetes faktoringot tekint i tipikusnak, amely a szerz ődéses gyakorlattal összhangban áll. A kötelezett értesítése tekintetében a módosítási javaslat a faktoring keretszerz ődés esetében speciális rendelkezést tartalmaz, lehet ővé teszi ugyanis, hogy a jogosult a kötelezettel fennáll ó szerződéses viszonyában úgy rendelkezzen, olyan teljesítési utasítást adjon, hogy a követeléseket az engedményezésre vonatkozó külön értesítés nélkül a faktor javára teljesítse. Végül a módosítási javaslat a faktoring szerz ődés megszűnésére vonatkozóan is tartalmaz szabályokat, indokolt ugyanis, hogy megfelel ő felmondási idő közbevetésével bármelyik fél rendes felmondással szüntethesse meg a szerz ődést. Ennél jelentősebb azonban az a szabály, amely a rendkívüli (azonnali hatályú) felmondás lehet őségét azokban az esetekben biztosítja a faktor számára, amelyekben a hitelez ő is jogosult volna a kölcsönszerződés felmondására. Ez a lehetőség a faktor számára természetesen csak akkor adott, ha az átruházott követelések fejében el őleget adott vagy kölcsönt nyújtott, A javasolt szabályozás megteremti anna k lehet őségét is, hogy faktoring keretszerz ődés esetében mind a rendes, mind pedig az azonnali

10 1 0 hatályú felmondás meghatározott kötelezettel szemben fennálló követelések tekintetében i s gyakorolható legyen. 2. Az engedményezés szabályait a módosító javaslat alapvet ően a Szakértői Javaslatban foglaltaknak megfelel ően annak áttekinthetőbb szerkezetére is figyelemmel állapítja meg. A módosító javaslat csak azokat a rendelkezéseket nem veszi át, illetve fogalmazza újra, amelyek elhelyezését az engedményezés általános szabályai között nem tartja indokoltnak, á m a faktoring keretében történő követelés-átruházás (amelynek tulajdonképpeni módja az engedményezés) tekintetében már szükségesnek ítéli. Ilyen mindenekelőtt az engedményezés i szerződés írásba foglalásának kérdése. A módosító javaslat szerint az engedményezési szerződés érvényességéhez nem szükséges írásbeli alak, ez utóbbit kötelez ő alakszer űségi kellékként csak a faktoring esetében indokolt kimondani, mint arra fentebb már utaltunk. Nem az engedményezés körében mondaná ki a módosító javaslat a követelés engedményezésé t kizáró vagy korlátozó rendelkezés semmisségét. Mint arra fentebb már utaltunk, a módosít ó javaslat csak a faktorálás lehetőségének kizárását szankcionálná a semmisséggel, ugyanakkor az engedményezés más eseteiben ennél enyhébb korlátozást vezetne be. Német és osztrák mintára az engedményezés általános szabályai között az új Ptk. pusztán az ilyen megállapodá s hatálytalanságát mondaná ki az engedményesre nézve (függetlenül annak jó vag y rosszhiszem űségétől), ugyanakkor korlátozná azt is, hogy az engedményezés lehet őségével a kizáró vagy korlátozó szerz ődési kikötés ellenére élő jogosulttal szemben minden esetben fe l lehessen lépni a szerződésszegésre hivatkozással. A módosító javaslat ugyanis lehet ővé tenné, hogy a szerz ődés megszegéséb ől eredő követelést a bíróság az engedményezővel szemben mérsékelhesse, vagy akár el is engedhesse, ha az említett kikötés az engedményez ő számára a javára teljesítendő szolgáltatással arányban nem álló teherrel járna. Végül a módosító javaslat változtatott formában veszi át a Szakértői Javaslat azon rendelkezését, amely szerint jogo k átruházása esetén a kötelezett értesítésére vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak. E szabály szükségességét a Szakért ői Javaslat a jogoknak a követelésekt ől eltérő természetével, vagyis a jogok abszolút szerkezetével indokolja. Mivel a forgalomképes jogok közöt t nemcsak abszolút szerkezetű, mindenkivel szemben hatályos jogok vannak, a módosít ó javaslat csak abban az esetben zárná ki a kötelezett értesítésére vonatkozó szabályo k megfelel ő alkalmazását, ha az átruházott jogok harmadik személyekkel szemben i s hatályosak. Budapest, december X, Frankné i r. Kovács Szilvia MSZ dr. Szabó vaj MSZP