Mihályi Péter Szelényi Iván

Átírás

1 Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Munkaügyi Szakosztálya A tőke és a munka a XXI. században Budapesti Gazdasági Egyetem, március 2. Mihályi Péter Szelényi Iván Adalékok a járadékok és az egyenlőtlenségek oksági kapcsolatához (II. rész)

2 Mielőtt belekezdenénk a 21. századi kapitalizmus elemzésébe 2

3 A legvérlázítóbb mai egyenlőtlenségek nem hozhatók közvetlen kapcsolatba a kapitalizmussal sem a nagyvilágban, sem Magyarországon 1) Feudális elitek: pl. közel-keleti olajsejkek, afrikai törzsfőnökök, Ny-Európai arisztokrácia; 2) Faji, etnikai, vallási alapú diszkrimináció következménye: pl. feketék az USAban, síiták és szunniták ellentéte, cigányok Magyarországon; 3) Kasztok továbbélése (India, Japán, Kazahsztán); 4) Első- és második generációs bevándorlók helyzete (USA, EU: kb. 10%); 5) Családon belüli egyenlőtlenség: (i) nők hátrányos helyzete; (ii) elsőszülött fiúk privilegizált helyzete. 6) Született rendellenesség, betegség, baleset miatt fogyatékos, megbetegedett emberek (kb. 10%). Ezeknek semmi közük a kapitalista gazdaság alaptörvényei -hez. 3

4 Ellenirányú mozgások kb óta Országon belüli egyenlőtlenségek Országok közötti egyenlőtlenségek 4

5 Mit mondanak a 21. század kapitalista rendszeréről az USA-ban és Magyarországon? 5

6 Egyenlőtlenségek percepciója 1) Elfogadhatatlan (= igazságtalan, káros), hogy az amerikai munkások keresete évtizedek óta nem növekszik azonos ütemben a diplomás menedzserek, bankárok stb. keresetével (Krugman, Sanders, Trump). 2) Elfogadhatatlan (= igazságtalan, káros), hogy a magyar keresetek szintje nagyon elmarad az osztrák, EU-s szinttől (MSZP, Jobbik, Pogátsa, Surányi). 6

7 A hagyományos, baloldali narratíva a marxi munkaérték-elméletre épül(t) 1. A bérek nagyságát objektív gazdasági összefüggések határozzák meg, a bér nem alku kérdése. 2. Az árunak már a piacra lépés előtt meghatározott értéke van. A piaci árakat az értékekből kell levezetni, csak így lehet az árakat és béreket megmagyarázni, értelmezni ( túl magas vagy túl magas ). 3. Az áru értékének része a felhasznált munkaerő értéke, ezt pedig végső soron a munkaerő újratermeléséhez szükséges költségek határozzák meg. A bérek túl alacsonyak, mert nem fedezik a munkaerő újratermelésének költségeit. 7

8 A főáramú közgazdaságtan elosztás-elmélete, ami nem sokkal később született, mint A tőke, szintén abból indul ki, hogy a bérek nagyságát objektív gazdasági összefüggések határozzák meg; a bér nem alku kérdése. Y = (MPL x L) + (MPK x K) Ez a Cobb-Douglas függvény, 1928-ból. α = 0,25 esetén az amerikai feldolgozóipar termelése között ezzel az egyenlettel jól leírhatónak látszott. Reálbér = Munka határterméke Eddig jó volt, de most már nem érvényes a határtermelékenységre épülő elosztás-elmélet. 8

9 Mind a két iskola feltételezi: a két-osztályos modellt, nincsenek nyugdíjasok, önfoglalkoztatók és nincs állam sem; a háztartásoknak nincs felhalmozott vagyonuk; a termelés állandó hozadékot feltételező termelési függvénnyel jól leírható; a gazdaság zárt, a külkereskedelem és a tényezők áramlása elhanyagolható; a feldolgozóipar a gazdaság domináns része [Tény: World = 15%, USA = 12%, UK = 10%]; az áruk és a termelési tényezők piacán tökéletes a verseny, minden szereplő árelfogadó (ide értve a béreket is), egyenlő értékek cserélnek gazdát; a bérek és a profitok aránya α és (1-α) - a gazdaságban hosszú időn át sem változik. Valójában ezek túlnyomó részt korábban sem voltak helytállóak. Nem arról van szó, hogy a modell most romlott el (Piketty, Stiglitz). 9

10 Egy fontos Solow-idézet Anything that hampers competition, sometimes even regulation itself, is a source of rent. We carelessly think of it as belonging to the capital side of the ledger, but that is arbitrary. The division of rent among the stakeholders of a firm is something to be bargained over, formally or informally. (The Future of Work: Why Wages Aren t Keeping Up Pacific Standard, aug. 11.) 10

11 A mi írásaink legfőbb állításai (takehome message) 1. Azt gondoljuk, hogy járadék és a járadékvadászat a múltban is fontos ár- és béralakító tényező volt. 2. Megtartjuk, de ki is bővítjük Ricardo járadék-elméletét. 3. A korrupciót a járadék-vadászat egyik formájaként értelmezzük. 11

12 A járadékok legfőbb forrásai az egyének szintjén (politikai rendszertől függetlenül*) 1)Egyéni kiválóság 2)Merő véletlen 3)Szolidaritás 4)Jogba ütköző viselkedés * Demokrácia, autokrácia, diktatúra. 12

13 13

14 Pikettynek igaza van, de rosszul érvel: 1. Valóban növekszik az egyenlőtlenség sok kapitalista országban, 2. és az is igaz, hogy az öröklés szerepe elég fontos refeudalizálódik a kapitalizmus De 1) Az r>g érvelés egy statisztika műtermékre (artifact) épül 2) Félrevezető, hogy a legfelső 1%-ra és 0,1%-ra koncentrál Erről szól a Cambridge Journal of Economics-ban megjelent cikkünk. 14

15 Kevesen vették észre Piketty számaiból az tűnik ki, hogy az egyenlőtlenség csökkenése nem az közötti időszakkal, tehát a jóléti állam kiépülésével párhuzamos, hanem annál sokkal korábban kezdődött (1910 körül). Egy olyan időszakban csökkentek az egyenlőtlenségek, amelyben két világháború volt, egy nagy gazdasági világválság és Európa keleti felét a Vasfüggöny zárta el. Utólag visszanézve ez nem is annyira csábító időszak! 15

16 Hol az igazi probléma: felső 1%, 0,1% vagy 20-30%? 1) Súlyos mérési problémák a jövedelem- és vagyon skála tetején (pl. TÁRKI). 2) A Fortune/Forbes listákon a leggazdagabbak gyorsan cserélődnek. 3) A társadalmilag jelentős szakadék a felső-középosztály, illetve a felső osztály vs. a többiek között van. Örökölt ingatlanvagyon Képzettség. USA-ban és másutt a felnőtt népesség 30%- ának van egyetemi fokozata, 10%-nak PhD-je. Ez a véleményformáló értelmiség. Ők olvasták a Piketty könyvet is. Ők irigykednek a felső 1%-ra. 4. A vagyon forrása sokkal inkább a járadék (rent), mint a vállalkozói profit. 16

17 Amit Szelényi Ivánnal írunk, az nem teljesen új gondolat A közelmúltban sokan például J. Stiglitz (2012, 2015) - kiemelték, hogy az ingatlanpiacon is óriási méretű járadék-vadászat folyik (London, New York, Florida, Moszkva, Peking stb.) és ez alapvetően befolyásolja a jövedelmi és vagyon egyenlőtlenségeket. Mi a rent érvényesülését i. sokkal szélesebb körben látjuk igazoltnak; ii. értéksemlegesnek tekintjük. 17

18 Nyitott és zárt társadalmi kapcsolatok * pl. OPEC országok vállalatai ** Walmart elnöke évi 19 millió $-t keres. Ez nagyon sok. De van 26 amerikai baseball játékos, aki még ennél is többet! Oligopól piacok (innováció, növekvő hozadék, kivételes természeti*, vezetői és genetikai adottságok**, szerencse, versenykorlátozás stb.) Scarcity rent. Versenykorlátozás a munkaerőpiacon (pl. szakszervezetek) Solidarity rent. Az állami versenykorlátozás nem feltétlenül rossz, sőt sokszor elkerülhetetlen (pl. szellemi tulajdon védelme, működési engedélyek megkövetelése). Sokszor csak eseti vizsgálattal dönthető el, hogy indokolt-e a piac korlátozása. 18

19 Time horizon Temporary Enduring without direct state involvement 1 Innovative technology x x 2 Positional goods and services (e.g. agricultural land*, real estate, honoraria of art and sport celebrities) 3 Natural monopolies based on economy of scale and scope (e.g. network industries, shopping malls) 4 Limits to market entry by professional organizations (e.g. lawyers, doctors)** Favorably mostly for Owners of Ordinary for-profit individuals firms x x x 5 Cartel agreements x x with direct state involvement x x x x 6 Copyrights and other sorts of protection of intellectual properties (e.g. pharmaceutical industry) 7 Solidarity rent (e.g. collective bargaining, welfare payments) 8 Limits to market entry through licensing (e.g. medical profession) 9 State capture (e.g. discriminative lawmaking, tainted public procurements) x x x x x x x x x Notes: * First analyzed by D. Ricardo. ** First analyzed by A. Smith. 19

20 : Mind a szűkösségi járadék, mind a szolidaritási járadék szerves része a normális piacgazdaságnak, a liberális, demokratikus társadalmi berendezkedésnek. 20

21 Az egyének közötti egyenlőtlenségek termelődésének és átörökítésének színterei 1. Kereset-különbségek halmozódása az életpálya során. 2. Humán tőke és kulturális tőke, ezeket Piketty szándékosan figyelmen kívül hagyja, mert szerinte ezek csak másodlagos hatások. 3. Az egyenlőtlenségeket felerősíti a szelektív házasodás (assortative mating), ami azt jelenti, hogy a diplomások nagy eséllyel diplomással házasodnak. Ez a gyermeknevelés szempontjából sokkal jobb anyagi helyzetet és több odafigyelést eredményez. Ha a verseny meritokratikus, a jobb diák fog nyerni. A házasságban élő tovább élnek és boldogabbak (hormonális alapon). 4. Még ráerősít erre a folyamatra az ingatlanpiac. A jobb családból származó fiatalok igen nagy értékű ingatlanokat örököl(het)nek a szüleiktől. Az USAban egyértelmű, hogy a feketék itt is nagy hátrányban vannak, a magyar romák úgy szintén. 21

22 Konklúzió Piketty téved, amikor a felső 1% vagy a felső 0.1% túlzott vagyonosodása miatt aggódik: 1) Ezen a két szinten a vagyonok nem öröklődnek automatikusan. A topon cserélődnek a családok. 2) Az igazi kasztosodás, a re-feudalizálódás vagy patrimoniális viszonyok kialakulása a legfelső 20%-ra jellemző. Mi ezt tekintjük valódi problémának. Nem csak az USA-ban, Magyarországon is! 22

23 Saját publikációink --- (2016a): Two Different Sources of Inequalities: Profits and Rents in Advanced Market Economies. Institute of Economics, Centre for Economic and Regional Studies, Hungarian Academy of Sciences, Discussion Papers, MT-DP 2016/ (2016b): Wealth and capital: a critique of Pikettys conceptualisation of return on capital, Cambridge Journal of Economics, No. 12. December, doi: /cje/bew (2016c): Az egyenlőtlenségek valódi természetéről, Mozgó Világ, 11. sz (2016d): Járadékvadászat Nyugaton és Keleten, 168 óra, No. 31. aug (2017): The Role of Rents in the Transition from Socialist Redistributive Economies to Market Capitalism, Comparative Sociology, Vol

24 24

25 Table 1: The relative size of income classes based on net household income in percentage (25 selected EU countries, 2011) ILO classification Percentage of median income Lowest (%) Highest (%) Hungary Top Above 200 Sweden: 3 Latvia: 14 8 Upper middle class Portugal: 25 Luxembourg: Core middle class Latvia: 23 Denmark: Lower middle class Denmark: 12 Luxembourg: Bottom Up to 60 Czech Republic: 13 Lithuania: Source: ILO s own calculations based on the EU-SILC database, downloaded from 25

26 26

27 27

28 28

29 29

30 30

31 Kevesen vették észre Piketty számaiból az tűnik ki, hogy az egyenlőtlenség csökkenése nem az közötti időszakkal, tehát a jóléti állam kiépülésével párhuzamos, hanem annál sokkal korábban kezdődött (1910 körül). Egy olyan időszakban csökkentek az egyenlőtlenségek, amelyben két világháború volt, egy nagy gazdasági világválság és Európa keleti felét a Vasfüggöny zárta el. Utólag visszanézve ez nem is annyira csábító időszak! 31

32 Pikettynek igaza van, de rosszul érvel: 1. Valóban növekszik az egyenlőtlenség sok kapitalista országban, 2. és az is igaz, hogy az öröklés szerepe elég fontos refeudalizálódik a kapitalizmus De 1) Az r>g érvelés egy statisztika műtermékre (artifact) épül 2) Félrevezető, hogy a legfelső 1%-ra és 0,1%-ra koncentrál Erről szól a Cambridge Journal of Economics, decemberi számában megjelent cikkünk. 32

33 33

34 Elméleti keret Piketty expressis verbis elhatárolja magát a munkaértékelmélettől (helyette: J.B. Clark), de valójában mégis Marxot követi, amikor azt feltételezi, hogy a nemzeti jövedelem (GDP) csak bérből és profitból áll. Ebből következik, hogy K = W, nincsenek egyéni vállalkozók, nincsen állam, nincsenek nyugdíjasok. Ez nem lenne baj egy modellben, csakhogy ő ezt a politikai gazdaságtani modellt meg akarja feleltetni egy statisztikai adatokra épülő adatbázisból kinyerhető jövedelem és vagyon empirikus eloszlásnak. 34

35 Mit fed le az r? 35

36 Az r értékének levezetés egy logikai modellből származik, miközben az Olvasóban az az érzés keletkezik, hogy itt éppen úgy egy idősorról van szó, mint a g (Maddison) esetében. 36

37 Két hibát követ el Piketty a levezetésben 1) Olyan egyenletet használ, ami nem egyenlet, hanem azonosság; szerepel benne a nullával való osztás (g = 0) lehetősége is. 2) K értékét úgy becsüli, hogy feltételezi, minden tőkejószág nettó hozama 4-5% körül van 2 ezer éve. Bizonyítékok : (i) a Balzac ( ) és Austen ( ) regényeiben az évjáradékok ilyen mértékűek voltak; (ii) biztos érvényesült a profit-ráták kiegyenlítődési tendenciája. 37