Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézete

Átírás

1 Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézete

2 - 2 - Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézete T ö k ö l A tököli Táborba 1963 júniusában 3 rabszállító gépkocsival 71 fiatalkorú elítélt érkezett, ezzel megkezdődött a Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézetének története. Amíg létrejött ez a speciális intézmény számos próbálkozás volt a fiatalkorúak önálló kezelésére, így például: Kassán 1905-ben Fiatalkorúak Fogháza létesült; 1908-ban központi intézetet alapítottak Ceglédi Fiatalkorúak Országos Fogháza néven; a Nyíregyházi Törvényszéki Fogházban 1928-ban ifjúsági részleg létesült, majd ennek mintájára a Pestvidéki Királyi Törvényszéki Fogházban az Egri, a Gyulai Törvényszéki Fogházban jelöltek ki épületrészeket elhelyezésükre; között a Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtásának Intézete Cegléden különálló intézetként működött; Sátoraljaújhelyen 1954-ben a Törvényszéki Fogház épületében létrehozták a Fiatalkorúak Országos Börtönét mintegy fiatalkorú fogvatartottal. Az intézet zárt jellege azonban nem kedvezett a hatékony nevelésüknek. Nem tudták megoldani a foglalkoztatásukat sem, ezért 1958-ban (8. sz. BM Utasítás) átszállították őket a Gyűjtőfogház, "kisszálló" épületébe. (I. emeletén helyezték el a fiúkat, a földszinten a lányokat.) Ez az elhelyezés több okból sem volt ideális, mert számuk elejére főre növekedett, mely elhelyezési nehézségeket okozott, ugyanakkor nem tudták megoldani az elszigetelésüket a felnőttektől. Mindennek következtében életbe lépett az új Btk. mely megváltoztatta és differenciálta a büntetés-végrehajtás fokozatait, az új intézmény neve: Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Munkahely Parancsnoksága lett. A törvény jól tükrözi azt a szakmai álláspontot, miszerint a fiatalkorúak számára nyitottabb intézetet kell kialakítani. Az új elvárásoknak kedvezett az 1963-as amnesztia, mely a fiatalkorúak számát 71-re csökkentette, valamint az, hogy Tökölön korábbi internáló tábor üresen, kihasználatlanul állt, ezért az új jogszabályok elvárásaira is építve jelölték ki a fiatalkorúak intézetéül a Tökölön lévő területet. Az elítéltekkel 2 nevelő, 3 tanműhelyvezető és l egészségügyi tiszthelyettes érkezett.

3 - 3 - Az intézet történetének főbb állomásai 1963 és l966 közötti időszakban a szakmai munkát az alábbi négy fő irány határozta meg: a.) a munkáltatás fejlesztése, b.) a művelődési feltételek, oktatási, iskoláztatási lehetőségek megteremtése, c.) az ellenőrzött életrend kialakítása, amely önmagában is nevelő hatású, d.) a rend, fegyelem, tisztaság megkövetelése. A célok érdekében a következőket valósították meg: a tanműhelyi foglalkoztatás helyett vállalati termelésre kezdtek áttérni (rabruhakészítő konfekció üzem, asztalos üzem, vasipari jellegű munkák külső kooperációs partnerek bevonásával). A foglalkoztatás bővítése mellett a szakmai oktatás bővítésére is felhasználták a külső vállalatokat, amelyek szabadulásuk után munkát is biztosítottak a fiatalkorúaknak. Ekkor kezdték el a családokat is bevonni a nevelésbe, például szülői értekezleteket szerveztek a fogvatartottak hozzátartozóinak. Az 1966-ban hatályba lépett 21. sz. tvr. idején 420 fő fiatalkorú elítélt volt az intézetben. Az ezt követő időszak főbb állomásai: 1967-ben átadták az iskola épültet, sportpályával, mely a BVOP Tervező Iroda tervei alapján, saját kivitelezésben készült, könyvtár, szakkörök, önképzőkörök létesültek,a szabadidő hasznos eltöltésére, megszervezték a középiskolai oktatást, létrehozták a pszichológiai labort, a pszichológusok munkába álltak, BVOP 0l50/ 73.sz. utasítása alapján, az utógondozást kiépítették a Jogtudományi Egyetem Kriminológiai Diákkörével közösen, 1971-ben elkezdődtek az új körletek építési munkái a BVOP Tervező Iroda tervei alapján, saját kivitelezésben. Ennek eredményeképpen 1973 nyarára 4 elhelyezési körlet épült fel, mellyel 1000 fő elhelyezésére nyílt lehetőség.

4 nyarán önálló vállalatként kezdett működni a Dunai Vegyesipari Vállalat, a vállalati rendszerben foglalkoztatott fogvatartottak széleskörű szakképzésének megszervezésével (betonelemgyártó, hegesztő, nyomdaipari betanított munkás, forgácsoló, tekercselő, könnyűgépkezelő, betanított primelő stb.). Évente mintegy főnek biztosítottak valamilyen szakmát. A büntetés-végrehajtásnál elsőként független utógondozót neveztek ki május 1-jével a tököli intézményben. Erre igen nagy szükség volt, hiszen a létszám folyamatosan növekedett. Míg 1966-ban 420 fogvatartott volt az intézetben, 1976-ra létszámuk 647 főre, majd 1981-re 1046 főre növekedett. Az évi 11. tvr. fordulópontot jelentett a büntetés-végrehajtás életében, mert a nevelést a büntetés-végrehajtási tevékenység központjába helyezte, kimondta, hogy a büntetés-végrehajtás egész hatásrendszerének a nevelést kell szolgálnia. Nyilvánvaló volt, hogy az elítéltekre nem csak a nevelők hatnak, hogy a személyiség formálásban az intézet egésze részt vesz. A hatásrendszer irányítását a csoportvezető nevelői rendszer kísérleti bevezetésével kívánták elérni. A rendszer lényege az volt, hogy fő fogvatartott elhelyezését biztosító különálló körletek irányítását a csoportvezető nevelők végezték. Hozzájuk volt beosztva 2 nevelő, 3 főfelügyelő és 6 felügyelő. A csoportvezető nevelők közvetlenül szervezték és irányították a körlet biztonsági, nevelési és gazdasági tevékenységét. A kísérlet sikerét fémjelzi, hogy ma is működik ez a rendszer. Ha értékelni szeretnénk a 70-es években lezajlott eseményeket, akkor az alábbi főbb megállapításokat lehet megfogalmazni: az információs rendszer jelentősen fejlődött, a tevékenységek kölcsönös ismerete önmagában is elősegítette a belső élet jobb szervezettségét, javultak az anyagi-technikai feltételek, bebizonyosodott, hogy az őrzés-, nevelés-, anyagi ellátás csak egymás munkájának megbecsülésével lehet sikeres, a körleten dolgozók eligazítása egy kézbe került, így a munka tervszerűbb, szervezettebb, összehangoltabb lett, a követelménytámasztás egységesebb lett, a nevelés közösségi jellege erősödött, bővült a körleten szolgálatot teljesítő tiszthelyettesi állomány pedagógiai ismerete, az intézkedéseik kulturáltabbá váltak, a körletek között egészséges rivalizálás folyt, mely a munkavégzést pozitívan befolyásolta.

5 - 5 - A fogvatartottak magas létszáma miatt április 21-én a fiatalkorú lányokat Pálhalmai Büntetés-végrehajtási Intézet Mélykúti körletére szállították. Mindezek ellenére a fogvatartotti létszám tovább emelkedett (1983-re az intézet létszáma 1046 főről 1120 főre 1984-re 1250 főre duzzad), így döntés született egy új többszintes elhelyezési körlet felépítésére, melyet a BVOP. Tervező Iroda tervei alapján, saját kivitelezésben 1985-ben átadtak ben a Bv.OP. Tervező Iroda tervei alapján, a személyi állomány által végzett társadalmi munkában elkezdődött a Tököli Parkerdőben a pihenőház építése, melynek átadása 1986-ra tehető. A Büntetés-végrehajtási Szervezetnél elsőként 1985-ben szolgálati kutyákat állítottak rendszerbe, 10 fő kutyavezetővel, 10 db németjuhász fajtájú kutyával. Felépült a kutyatelep ismét a BVOP Tervező Iroda által készült tervek alapján, saját kivitelezésben. A létrehozásának oka alapvetően az volt, hogy a fiatalkorú fogvatartottal szemben szökés megakadályozására, elfogására lőfegyvert TILOS használni. Az évi IV. törvény a Büntető törvénykönyv a (1) bekezdésében a fiatalkorút a következőképp határozza meg:,,fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor a tizennegyedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat még nem. Tehát ez az időszak büntetőjogilag mindössze négy évet ölel fel, az ennél fiatalabb elkövetők gyermekkorúaknak számítanak, ami a törvény 23. -a szerint büntethetőséget kizáró ok. A fiatalkori bűnözést a szakirodalom a következőképpen határozza meg: a 14. életévüket már betöltött, de a 18. életévüket be nem töltött bűnelkövetőket és bűncselekményeiket magában foglaló társadalmi tömegjelenség. Azaz a fiatalkorú bűnözés szerves része a társadalomban tapasztalható bűnözésnek, az összbűnözés alrendszere. A fiatalkorúak kezdettől fogva fogház és börtön fokozatban töltik büntetésüket. Azonban ez a két fokozat az itt dolgozó szakemberek szerint kevés a fegyelemsértések visszaszorítására. Szükség lett egy olyan rendszerre, mely a fiatalokat jobb magaviseletre, az intézet által biztosított művelődési, önképzési foglalkoztatási lehetőségek igénybevételére ösztönzi. E célok megvalósítására 1994-ben bevezették az un. rezsimrendszert, melynek célja az volt, hogy segítsék a fiatalok intézetbe történő beilleszkedését, a csoportok közötti különbségekkel ösztönözzék őket arra, hogy magatartásuk az elvárásoknak megfeleljen, valamint éljenek mindazokkal a munkavégzési, oktatási, képzési, kulturális lehetőségekkel, amelyeket az intézet tud nyújtani, ezzel segítve a kinti életbe történő visszailleszkedésüket. A fiatalkorúakkal kapcsolatos megközelítésből adódóan a velük szemben alkalmazandó szankciók kapcsán a törvény speciális alaptételként jelöli meg, hogy annak elsősorban nem a megtorlás, hanem a fiatalkorú helyes irányú fejlődése a cél. Ebből az elvi tételből az is jól kiderül, hogy a speciális prevenció alapvető eszköze a fiatalkorúak vonatkozásában a nevelés. A Bv. Kódex megfogalmazásának értelmében a szabadságvesztés végrehajtásának feladata:

6 - 6 - fenntartsa az elítéltek önbecsülését, fejlessze a felelősség érzetét, és ezzel elősegítse, hogy felkészüljön a szabadulás utáni, a társadalmi elvárásoknak megfelelő önálló életre. A Kódex szerint a feladat végrehajtása érdekében fel kell használni a szükséges gyógyító, oktató, erkölcsi és szellemi erőforrásokat, biztosítani kell a rendszeres munkavégzés feltételeit. A rezsimrendszer legfontosabb alapelve az átjárhatóság, mely lehetőséget ad arra, hogy a börtönön belüli körülményeit saját maga válassza, fejlődésének megfelelően egyik rezsimből a másikba, vagy vissza lépjen.

7 R E Z S I M E K előzetes letartóztatott nem jogerősen ill. jogerősen elítéltek Fk. Fogház Fk. Börtön Felkészítő fogház Felkészítő börtön részleg részleg Enyhébb Alap Szigorúbb fogház Enyhébb Alap Szigorúbb pszichoszoc. börtön csoport SPECIÁLIS CSOPORTOK Korrekció Gyógyító EVSZ

8 Oktatás, művelődés, szabadidő Az állomány, főként a nevelői munkát ellátó személyek részére a törvény különös hangsúlyt fektet a fiatalkorúak nevelésére, oktatására, személyiségének fejlesztésére és testi fejlődésére. Mindezeknek az elvárásoknak az eszközeként jelenik meg az intézetben az oktatás és a képzés, a műveltséget, fizikai képességet, művészeti tehetséget, sport, szakköri és egyéb lehetőségeket összefoglaló szabadidős tevékenységek, a sérült lelki támogatása, valamint visszailleszkedéshez nélkülözhetetlen felkészítői munka. A fogvatartottak iskolai végzettsége, előképzettsége, alacsonyabb a társadalmi átlagnál, amely jelzi, hogy a bűnelkövetők többségénél, a normál szocializációs folyamatokban zavarok keletkeztek. Intézetünkben jelentős azoknak az elítélteknek az aránya, akik nem fejezték be általános iskolai tanulmányaikat, és nagyon alacsony a középfokú végzettségűek száma. Az általános iskola befejezésének lehetőségét éppen ezért minden fogvatartott számára biztosítjuk, akár előzetes letartóztatásban van, akár jogerősen elítélt, fiatalkorú, vagy felnőtt korú. Intézetünk együttműködik Humán Pszciho 2002 Kft. Pannon Oktatási Központ Pedagógiai Szakszolgálattal, így a fogvatartottak megszerzett végzettsége, bizonyítványa nem utal vissza büntetés-végrehajtási múltjára. Évente kb. 200 fogvatartottat sikerül beiskoláznunk, közülük fő kap bizonyítványt. Az általános iskolai oktatásban részt vevő fiatalok havonta ösztöndíjban részesülnek, ez kb forintot jelent, melyet személyes szükségleteikre fordíthatnak, illetve letéti számlájukon szabadulásukig zároltathatják, összegyűjthetik. A 2010/2011-es tanévben 205 fő fiatal kezdte meg tanulmányait oktatási intézményünkben: Az általános iskola befejezése után lehetőséget biztosítunk gimnáziumi tanulmányok folytatására, különböző szakmák kitanulására, szakmaszerzésre. Az elítéltek szakmai képzésével szemben elvi követelményünk, hogy a munkaerő-piaci igényeket figyelembe vegyük. Az iskolai oktatás mellett nevelők különböző szakköröket is működtetnek a hasznos szabadidő eltöltése céljából: - zeneszakkör, irodalomszakkör, elsősegély-nyújtó szakkör, fociszakkör, kézműves szakkör, színjátszó szakkör.

9 - 9 - A Bv. kódex az elítélt jogaként határozza meg azt, hogy szabadidejében igénybe veheti a bv. intézet művelődési és sportolási lehetőségeit. A művelődési lehetőségek közé sorolható a könyvtár, a tömegkommunikációs eszközök használata, az ismeretterjesztő előadásokon való részvétel. Az elítélt művelődésének hagyományos bázisa a könyvtár. Súlya ugyan a tömegkommunikációs eszközök elterjedésével csökkent, de még mindig számottevő azoknak az elítélteknek az aránya, akik rendszeres olvasói az intézeti könyvtárnak. Számos vetélkedőt szervezünk a könyvtár keretein belül, pl.: történelmi vetélkedő, KI-MIT-TUD, Activity vetélkedő, UNIO-s verseny, vers és novellaíró verseny, bibliai versenyek.

10 Fogvatartottaink között számos ki nem bontakozott tehetség van, akiknek korábbi életkörülményei nem tették lehetővé, vagy éppen elfojtották a kreativitás kifejeződését. Ezeknek az elítélteknek az önértékelés, az önbizalom erősítéséhez, a tétlen időtöltés hasznos, alkotó aktivizálásához segítséget kell nyújtanunk. Próbálunk nagyszabású, minél több embert megmozgató programokat szervezni. Ilyen a hagyományőrző Együtt a mozgás öröméért atlétikai sportverseny, autentikus zeneház, roma táncház, Rapfaktor, irodalmi teaház, mozi - varázs, színjátszó előadások. A testnevelés és sport fontos helyet foglal el az elítélteknél. Többségük számára az egyik legvonzóbb kikapcsolódási forma a testmozgás. Éppen ezért az órarend szerinti sportfoglalkozásokon kívül labdarugó bajnokságokat, fekvenyomó bajnokságokat, ügyességi versenyeket rendezünk. Ezen kívül, természetesen minden évben mi is megtartjuk a saját kihívás napunk -at. Az intézet abban a szerencsés helyzetben van, hogy több szabadtéri sportpályával rendelkezik, így nyáron szinte minden foglalkozást a szabadban tudunk megtartani. Hitvallás A tököli bv. intézetben folytatott nevelés, reszocializáció számos területet érintenek. A teljesség igénye nélkül három fontos területet emelünk ki. Mindenekelőtt a letartóztatottak életviszonyainak pozitív alakulására fektetjük a legnagyobb hangsúlyt. A második terület a fogvatartottak cselekvéseinek szabályozása, azaz olyan tevékenységformák gyakoroltatása, erősítése, amelyek hozzájárulhatnak a személyiség pozitív alakulására, fejlődésére. A harmadik szempont, amely egyben a legnehezebb feladatunk, az elítéltek értékrendjének alakítása, az ismereteik bővítése és a beilleszkedésre irányuló törekvések erősítése. Hisszük, hogy a szabadságuktól megfosztott személyek fogva tartásával járó sajátos munka az abban közreműködő személyzettől magas szintű erkölcsi felelősséget, érték- és normakövetést vár el. Ezen nemzetközi dokumentumokban megfogalmazott és a magyar jogrendszerben is megjelenő elvárások a fogvatartottakkal való etikus magatartás és bánásmód tanúsítását követelik meg: különös tekintettel azon általános érvényű nemzetközi igényekre és szabályrendszerre, mely szerint a szabadságuktól megfosztott személyek fogva tartását foganatosító szervezet tagjai hivatásuk teljesítése során nem tanúsíthatnak, ösztönözhetnek és tűrhetnek el kínzást és egyéb kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódot megvalósító cselekményt, vagy magatartást. (A Büntetés-végrehajtási Szervezet Etikai Kódexe, 2010)

11 Fényképek az Intézetről Főbejárat Körlet udvar Parkrészlet Zárkabelső Víztorony