AZ EURÓPAI ÉS A MAGYARORSZÁGI MÉDIAOKTATÁS HELYZETE

Átírás

1 AZ EURÓPAI ÉS A MAGYARORSZÁGI MÉDIAOKTATÁS HELYZETE A médiaoktatás a formális oktatásban trendek és rokonságok Európában egy 2012/2013-as uniós kutatás eredményei alapján

2 Médiaoktatás-médiaműveltség Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Médiaoktatás azon tevékenységek amelyek fejlesztik az állampolgárok médiaműveltségét Médiaműveltség (media-literacy) azon képességek, amelyek lehetővé teszik a médiaszövegek - elérését - megértését - kritikai értékelését - létrehozását

3 A médiaműveltség jelentősége Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Miért fontos ezen képességekkel rendelkezni? a média lát el bennünket a politikai folyamatokra vonatkozó ismereteink legnagyobb részével; olyan (valós és fiktív) gondolatokat, képeket és reprezentációkat kínál, amelyek óhatatlanul befolyásolják a valóságról alkotott elképzeléseinket; média szerepe meghatározóvá vált identitásunk kialakításában; a digitális alapú IKT eszközökkel megvalósuló hálózati kommunikáció korában a közéletben való mindennemű részvétel elképzelhetetlen a média felhasználása nélkül. A médiáról való tanítás és tanulás közvetlen indoka többek között: a médiafogyasztás meghökkentő mértéke; a média manipulációs hatásainak ellensúlyozása; az adatbiztonság problémái; a függőség problémái; a kreatív szövegalkotás, a közvetlen mediális kommunikáció képességének egyre kevésbé nélkülözhető képessége; az aktív állampolgárságra való nevelés. Következmény: 1980 és 2010 között a médiaoktatás a tagállamok döntő többségében valamilyen formában beszivárgott a formális oktatásba.

4 A médiaoktatás keretei

5 Egy friss kutatás az EMEDUSprojekt EMEDUS-projekt (Study on European Media Literacy Education Európai Bizottság Élethosszig Tartó Tanulás Programja) Projekt / OFI célja: összehasonlító tanulmány a formális oktatási rendszeren belül a médiaoktatásról (EU27) hasonló médiaoktatási karakterű országok klaszterekbe rendezése Fő kutatási kérdések: Hogyan jelenik meg a médiaoktatás a 27 európai tagállam nemzeti tanterveiben? Melyek a kimeneti követelmények és milyen értékelési eljárásokkal mérik a médiaoktatás eredményességét? Hogyan képezik napjainkban a médiatanárokat Európában?

6 Médiaoktatás az iskolában: ellentétes trendek Bevezetés-felfutás stagnálás sorvadás? - a médiaoktatás rendszerint nem tudatos oktatáspolitikai és a szakmai lobbycsoportok párbeszédének eredményeként, tervezett formában jelent meg a formális oktatásban; - a felülről érkező bevezető-típusú oktatáspolitikai szándék kellő számú képzett pedagógus hiányában és/vagy a reformpedagógiákat kísérő, az új területekre múló divatjelenségként gyanakvással tekintő attitűd miatt, az alulról szerveződő, egy-egy elkötelezett tanárhoz kötődő sziget vagy projektszerű forma tartós támogatás és világosan körülhatárolt iskolai státusz hiányában veszíti el idővel a lendületét; - az oktatási intézmények és az intézmények fenntartóinak szakmai tájékozatlansága; - a széleskörű terjesztéshez, fejlesztéshez szükséges források hiánya; - a média működésével kapcsolatos előítéletek és tényleges problémák; - az iskolavilágba gyorsan beépülő informatika-ikt oktatás és a médiaoktatás viszonyának gyakran tisztázatlan jellege; - az oktatásügyben megszokott tartalmi/módszertani standardizációs rutinokhoz képest a média elviselhetetlenül gyorsan változó világa, az ezzel összefüggő terminológiai és tematikai zavarok

7 Médiaoktatás az iskolában: ellentétes trendek Bevezetés felfutás stagnálás sorvadás felfutás? az új média térhódítása új helyzetet teremet a médiaoktatás számára: az internethasználat és a mobilkommunikáció mindennapossá és nélkülözhetetlenné válása (pl. keresőmotorok, e-közigazgatás) a közönség, s elsősorban a fiatalok aktív-kreatív részvétele a médiában (pl. közösségi hálózatok,youtube) a médiumok technikai konvergenciája (pl. net tv, e-book) a szövegek elérése és azok szerzői jogaival kapcsolatos problémák (pl. fájlmegosztó hálózatok)

8 Médiaoktatás fogalmi keretek súlypontáthelyezés 1970-es évektől az ezredfordulóig: angolszász (brit-kanadai) dominancia (media)nyelv: esztétika a média mint konstrukció realizmus narratíva konvenciók és műfajok reprezentáció: a media üzenetei és az értékelvűség kérdése média és társadalom sztereotipizálás kiválasztás és nézőpont (media) produkció: médiaipar/ médiaszervezetek/intézmények médiagazdaság gyártás és disztribúció (media)közönség: személyes felelősség és részvétel a saját médiahasználat tudatossága a média szerepe az identitás kialakulásában-fejlesztésében 2006-tól az Európai Bizottság koncepciója, hangsúlyai egyre nagyobb jelentőséget kapnak kiemelt tematika a reklám, az online média és a film médiaközönség helyett hozzáférés, nyilvánosság helyett önálló médiahasználat média helyett új/digitális média A fogalmi keret (tudományos hátterű) ismereti elemei csökkennek, a politikai-gazdasági szempontból fontos aspektusok, a hozzáférés és a jogtudatos, felelősségteljes médiahasználat jobban a fókuszba kerül

9 Kutatásmódszertan, a kutatás korlátai Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Az EMEDUS-projektben a médiaoktatás (az iskolában) az, amit a tantervi szabályozás annak tekint (valójában annál sokkal szélesebb spektrumú tevékenyég). Kérdőív, válaszadói minta/reprezentativitás Tanterv milyen szintű (nemzeti, keret, helyi, tanári) és az oktatás mely szintjére/szakaszára/iskolatípusára vonatkozó Kimenetértékelés Tanári felkészültség Az osztálytermek valósága milyen tartalmi, szemléleti és egyéb (pl. időkeret, módszer) -, a médiaoktatást meghatározó előírásokat tartalmaz hogyan befolyásolja (pontosabban) hogyan szándékozik befolyásolni a médiaoktatás iskolai gyakorlatát

10 Ami a médiatantervekből kiderül: explicit implicit tantervi forma vörös explicit kék implicit szürke nem szerepel fekete nincs adat

11 kék kereszttantervi vagy/és integrált vörös önálló szürke nem említett fekete nincs adat lower-secondary level (2.fejl.szakasz) Ami a médiatantervekből kiderül: kereszttantervi/integrált - önálló upper-secondary level (3.fejl.szakasz)

12 Ami a médiatantervekből kiderül: médiatartalmakat is feldolgozó tantárgyak A belépő szint (1-4/6 osztály): anyanyelv (54%), vizuális művészetek (50%), állampolgári ismeretek (38%) - a válaszadó országok %-ban A következő szint (5/7-8/10. osztály): anyanyelv, vizuális művészetek, informatika, állampolgári ismeretek, történelem ( %) Az utolsó szakaszban (9-12/13): anyanyelv, informatika, állampolgári ismeretek vizuális művészetek, történelem ( %)

13 Ami a médiatantervekből kiderül: Médiaműveltség-digitális műveltség vörös nincs tantervi kapcsolat sárga tisztázatlan tantervi kapcsolat kék a DL a ML része rózsaszín a ML a DL része szürke a ML nem szerepel a tantervben fekete nincs adat

14 Ami a médiatantervekből kiderül: szemlélet és tartalom rokonságok és távolságok - a tantervet milyen mértékben jellemzi a with media és/vagy az about media szemlélet; - a tantervet milyen mértékben jellemzi a nyelvi-esztétikai szemlélet; - a tantervet milyen mértékben jellemzi a média káros hatásaival szembeni védelmet előtérbe helyező szemlélet; - a tantervet milyen mértékben jellemzi a társadalomtudományi szemlélet; - a tantervet milyen mértékben jellemzi a médiaipar működésre fókuszáló szemlélet; a tantervet milyen mértékben jellemzi a kritikai szemlélet dominanciája; - a tantervet milyen mértékben jellemzi a gyakorlati/ csinálós szemlélet dominanciája

15 Ami a médiatantervekből kiderül: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet rokonságok és távolságok 1-4/6. évfolyamok A két kapcsolati háló (55%-os és 66%-os egyezés) együttes elemzése szerint a klaszterek a következők: 1. group: DE, ES, LU, PL, RO, SE, SK, UK 2. group: AT, CZ, FI, IT, MT, NL 3. group EE, EL, DK, FR, HU, IE, SI

16 Ami a médiatantervekből kiderül: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet rokonságok és távolságok 5/7-8/10. évfolyamok A két kapcsolati háló (55%-os és 66%-os egyezés) együttes elemzése szerint a klaszterek a következők: Group 1: AT, ES, LU, IE, MT, PL, UK Group 2: EE, DE, DK, EL, IT, NL, SE Group 3: CZ, FI, FR, HU, RO, SK, SI

17 Ami a médiatantervekből kiderül: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet rokonságok és távolságok 9/10-12/13. évfolyamok A két kapcsolati háló (55%-os és 66%-os egyezés) együttes elemzése szerint a klaszterek a következők: Group 1: ES, PL, UK Group 2: AT, CZ, DK, EE, FI, EL, IE, IT, LT, LU, MT, SE Group 3: DE, FR, HU, NL, RO, SK, SI

18 Ami a médiatantervekből kiderül: tartalmi-szemléleti csoportok fókuszált kevert fókuszú defókuszált kevés tagállam tanterve egységes, a teljes életkori spektrumra vonatkozóan fókuszált karakterű (FR,HU,SI); Az életkorral (iskolafokkal) csökken azon országok száma, ahol a média a tantervben defókuszált (ES,PL,UK), a média a felső-záró iskolafokon válik országonként eltérő, de többnyire viszonylag jól megragadható paraméterekkel leírható iskolai stúdiummá

19 Tantervben, osztályteremben a megelőző-védelmező szemlélet érvényesülése A médiaoktatás szerepfelfogása történetének egyik paradigmatikus vonulata a gyermekek-fiatalok megvédése a média ártalmas hatásaitól. Vajon jellemző vonása-e ez szemlélet a médiatanterveknek, illetve az osztálytermi gyakorlatnak? tantervekben első szakasz, 1-4/6. évfolyam osztálytermi gyakorlatban vörös inkább jellemző kék inkább nem jellemző sárga egyformán jellemző és nem jellemző fekete nincs adat

20 Következtetések A médialiteracy-fejlesztés terepei közül a formális oktatásban zajló tényleges történésekről tudjuk a legkevesebbet. Azt sem megbecsülhető, hogy vajon hányan részesülnek ténylegesen médiaoktatásban, mert a médiaoktatással kapcsolatos döntések többségében iskolai szinten születnek. A kereszttantervi forma sok olyan tanulót ér el bizonyos médiaoktatási tartalmakkal, akik az önálló órakeretben szerveződő médiaoktatásból kiszorulnának. Ez az expanzív fordulat együtt jár azzal, hogy a média még ott is elveszíti az önálló tanórákat, ahol már rendelkezett ilyen előzményekkel, vagy a kötelezően oktatandó stúdiumból a szabadon választható sávba került. Az elterjedt kereszttantervi forma eléletleníti, defókuszálja a médiaoktatás tartalmi mondandóját. Csökken a tárgyhoz kapcsolódó ismerettartalom, homályos, hogy vajon kinek és milyen szaktudással/képesítéssel kellene a médiát tanítania. Nehezen kivitelezhető és értelmezhető az értékelés (és így a fejlesztés eredményessége). Mindezzel összefüggésben csökken a médiaoktatás iskolai presztízse, noha az oktatásügy szereplői elismerik annak jelentőségét. A kereszttantervi forma nem motiválja a szereplőket sem a nemzeti oktatáspolitikákat, sem a tanárokat, sem a képzőhelyeket a médiatanárképzésbe való invesztícióra. A médiatanárszakos-képzésekre az oktatáspolitika kevés tagállamban adott világos megbízást a felsőoktatásnak és hiányoznak a pályázható ösztöndíjakat is. A médiaoktatás a tanári szakképzettségre vonatkozó keményebb előírások hiányában erősen kiszolgáltatott a tanári ambícióknak (illetve ambícióhiánynak).

21 Következtetések Míg egy évtizeddel ezelőtt az első iskolafokon alig volt a formális oktatásban médiaoktatásnak tekinthető tevékenység, ma a tagállamok kétharmadában valamilyen formában foglalkoznak a kisdiákokkal. A médiaoktatás tanterveiben erősödő elmozdulás figyelhető meg az állampolgári kontextus (a médiaoktatás, mint a felelős és aktív állampolgár nevelésének eszköze), illetve az gyakorlati, kreatív médiatartalmak előállítása, vagyis a praktikus képességfejlesztés irányába. A tantervek alapján igazolható, hogy a tradicionális védelmező-paradigma kiszorult a tantervekből és átadta a helyét a hálózati kommunikációval kapcsolatos ifjúságvédelmi szempontoknak. A kulcskompetenciák köréhez sorolt digitális kompetencia, amely szorosan kapcsolódik az IKT területhez, nem kebelezte be a médiaoktatást, de a két terület viszonya meglehetősen konfúz. A tantervekből nem látszik a médiaoktatás és a digitáliskompetencia-fejlesztés közötti érdemi kooperáció. A médiaoktatási tantervekből halványan látszik, hogy van néhány ország Európában, ahol a filmoktatásnak nagyobb szerepet tulajdonítanak (pl. EL, HU, IR, FR, PT, UK-N.IRE). A hajdan a médiaoktatást előkészítő, majd lassan háttérbe szoruló filmoktatás újra egyre fontosabbá válik.

22 Néhány következtetés - Jelenleg nincs a médiaoktatásnak egyértelmű fősodra vagy mainstream modellje, amelyet a legtöbb ország követne. A médiaoktatási tantervek három jellemző csoportra oszthatóak, a tartalmi-szemléleti szempontból fókuszált, a kevert fókuszú és a defókuszált jellegű médioktatási curriculumal dolgozókra. (Ezen klaszterek korcsoportonként változhatnak). A fókuszált vagy valamely tudományterület (pl. társadalomtudomány, esztétika, nyelvtudomány) tematikájára hangolt vagy valamely szemléleti megközelítést (védelmezőmegelőző, kulturális-esztétikai, kritikai, gyakorlati orientáció) részesít előnyben. A fókuszált-kevert fókuszú és defókuszált modell nem szükségképpen jelent minőségi skálát. - A médiaoktatás tanterveiben erősödő elmozdulás figyelhető meg a felelős és aktív állampolgár nevelése, illetve a gyakorlat, a practical skills erősödésének az irányába. - A tantervek alapján igazolható, hogy a tradicionális védelmező-paradigma kiszorult a tantervekből és átadta a helyét a hálózati kommunikációval kapcsolatos gyerek-, ifjúságvédelmi szempontoknak. - A formális oktatásban a tanári szaktudást, a fejlesztésre biztosított idő mértékét és a vizsga(eredményeket) tekintik a sikeres munka biztosítékának. A médiaoktatásban kevés kivételtől eltekintve jelenleg az európai iskolavilágban ezek egyikét sem garantálják előírások. Az országok többségében a minőségi fejlesztés fedezete és garanciája csupán egy-egy tanár felkészültsége és az adott iskola(vezetés) médiaoktatást támogató döntése. - A tantervi követelményeken túl számos, a médiaoktatás körébe tartozó tevékenység folyhat az iskolákban. Ma ezen a területen sokkal stabilabb, beágyazottabb a helyzet, mint a tantervhez, tanórához kötődő sávban. Mintha a médiaoktatás tényleges terepe még mindig inkább a tanórákon kívüli szabadidős vagy szakköri jellegű tevékenység lenne, kevésbé a tanóra.

23 A médiaoktatás a formális oktatásban Köszönöm figyelmüket! Hartai László hlacko@t-online.hu