***I JELENTÉSTERVEZET

Átírás

1 EURÓPAI PARLAMENT Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság /0254(COD) ***I JELENTÉSTERVEZET a harmadik országból behozott egyes termékek származási országának jelöléséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2005)0661 C7-0048/ /0254(COD)) Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság Előadó: Cristiana Muscardini PR\ doc PE v02-00 Egyesülve a sokféleségben

2 PR_COD_COD_1am Az eljárások jelölései * Konzultációs eljárás *** Egyetértési eljárás ***I Rendes jogalkotási eljárás (első olvasat) ***II Rendes jogalkotási eljárás (második olvasat) ***III Rendes jogalkotási eljárás (harmadik olvasat) (Az eljárás típusa a jogszabálytervezetben javasolt jogalaptól függ.) A jogszabálytervezet módosításai A Parlament módosításaiban a jogszabálytervezet módosításait félkövér dőlt betűkkel jelölik. A normál dőlt betűs kiemelés jelzi az illetékes osztályoknak, hogy a jogszabálytervezet mely részeiben javasolnak javításokat a szöveg véglegesítése érdekében (például nyilvánvaló hibák vagy kihagyások esetén egy adott nyelvi változatban). Az ilyen jellegű módosítási javaslatokat az érintett osztályok hagyják jóvá. A jogszabálytervezettel módosítani kívánt, már létező jogszabályra vonatkozó valamennyi módosítás fejléce egy harmadik és egy negyedik sort is tartalmaz, amelyekben a létező jogszabály, illetve érintett rendelkezésének megjelölése található. Egy már létező jogszabály Parlament által módosítani kívánt ám a jogszabálytervezet által nem módosított rendelkezésének idézett részei félkövér betűkkel szerepelnek. Az ilyen részekben az esetleges törléseket a következőképpen kell jelölni: [...]. PE v /22 PR\ doc

3 TARTALOM Oldal AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE...5 INDOKOLÁS...20 PR\ doc 3/22 PE v02-00

4 PE v /22 PR\ doc

5 AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE a harmadik országból behozott egyes termékek származási országának jelöléséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2005)0661 C7-0048/ /0254(COD)) (Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat) Az Európai Parlament, tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2005)0661), tekintettel az EUMSz cikkének (2) bekezdésére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0048/2010), tekintettel A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének a folyamatban lévő intézményközi döntéshozatali eljárásokra gyakorolt hatásai című, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett bizottsági közleményre (COM(2009)0665), tekintettel az EUMSz cikkének (3) bekezdésére, tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére, tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményére (A7-0000/2010), 1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot; 2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni; 3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek. 1-1 preambulumbekezdés (új) (-1) az Európai Unió szintjén néhány különleges esettől eltekintve a mezőgazdasági ágazatban nem léteznek harmonizált rendelkezések illetve egységes gyakorlat az eredetjelzés tekintetében; PR\ doc 5/22 PE v02-00

6 2 2 preambulumbekezdés (2) A közösségi szabályok hiánya és a tagállamokban hatályban lévő rendszerek közötti különbségek a származási országnak egyes termékeken történő feltüntetését illetően olyan helyzetet teremtettek, hogy számos ágazatban a harmadik országból importált és a Közösségben terjesztett áruk nagy része nem ad információt, illetve megtévesztő információt ad származási országáról. (2) A közösségi szabályok hiánya és a tagállamokban hatályban lévő rendszerek közötti különbségek a származási országnak egyes termékeken történő feltüntetését illetően olyan helyzetet teremtettek, hogy számos ágazatban a harmadik országból importált és a Közösségben terjesztett áruk nagy része nem ad információt, illetve megtévesztő információt ad származási országáról. Ez az eltérés eredményezi azt a helyzetet is, hogy a harmadik országokból származó import olyan uniós belépési pontok irányába mozdul el, amelyek az exportáló ország számára a legmegfelelőbbek; 3 2 a preambulumbekezdés (új) (2a) A Bizottság az érintettekkel (iparági képviselőkkel, importőrökkel, fogyasztói szervezetekkel, szakszervezetekkel) az eredetjelzésről szóló EU-rendelet lehetséges fejleményeiről folytatott általános konzultációjának eredményei azt mutatják, hogy az európai fogyasztók tudatossága az eredetjelzéssel kapcsolatban általában véve magas szintű; PE v /22 PR\ doc

7 4 2 b preambulumbekezdés (új) (2b) A lisszaboni menetrendben az EU az európai gazdaság megerősítését tűzte ki célul maga elé, többek között az európai ipar versenyképességének javításával a világgazdaság porondján, és az EU 2020 stratégiának a versenyképesség javítása iránti igényre kell építenie; a fogyasztási cikkek egyes kategóriáinak versenyképessége attól függhet, hogy a fogyasztók az EU-ban készült árukat a jó minőséggel és a szigorú gyártási szabványokkal társítják; 5 3 a preambulumbekezdés (új) (3a) Az EU-ba harmadik országokból behozott termékek esetében számos egészséggel és biztonsággal kapcsolatos baleset történt. Az eredet egyértelmű jelzése az uniós állampolgárok számára nagyobb fokú tájékoztatást és kontrollt jelent a termékek kiválasztása során, és így védelmet nyújt számukra az ellen, hogy tudtukon kívül kétes minőségű termékeket vásároljanak. PR\ doc 7/22 PE v02-00

8 6 3 b preambulumbekezdés (új) (3b) Egyértelműen szükség van a vámunió különböző vámhatóságai által a határon történő ellenőrzés végrehajtási módjának harmonizálására. Ezt a rendszer túlterhelése nélkül kell elvégezni. 7 5 a preambulumbekezdés (új) (5a) Az eredetjelzési rendszer lehetővé tenné a fogyasztók számára, hogy a termékeket a származási országgal általában összekapcsolt társadalmi, környezetvédelmi és biztonsági szabványokkal azonosíthassák. 8 7 preambulumbekezdés (7) Az eredetmegjelölés bevezetése hozzájárulhat ahhoz, hogy a szigorú közösségi előírások a közösségi gazdasági ágazat hasznára váljanak, különösen a kisés középvállalkozások esetében. Ez abban is segít, hogy megakadályozza a közösségi gazdasági ágazat jó hírének a pontatlan (7) Az eredetmegjelölés bevezetése hozzájárulhat ahhoz, hogy a szigorú közösségi előírások a közösségi gazdasági ágazat hasznára váljanak, különösen a kisés középvállalkozások esetében, amelyek valós erőfeszítéseket tesznek termékeik minősége érdekében, és amelyek megőrzik PE v /22 PR\ doc

9 eredetnyilatokozatok általi csorbítását. A jobb átláthatóság és a fogyasztó tájékoztatása a termék eredetéről így hozzájárul a lisszaboni menetrend célkitűzéseinek megvalósításához. a hagyományos és kézműves szakmákat és termelési módszereket, ugyanakkor rendkívüli mértékben ki vannak téve a globális versenynek, amely nem feltétlenül tesz különbséget az egyes termelési módszerek között. Ez abban is segít, hogy megakadályozza a közösségi gazdasági ágazat jó hírének a pontatlan eredetnyilatokozatok általi csorbítását. A jobb átláthatóság és a fogyasztó tájékoztatása a termék eredetéről így hozzájárul a lisszaboni menetrend és az EU 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósításához. 9 8 a preambulumbekezdés (új) (8a) A termékek eredetjelzésére vonatkozó követelmény hozzájárulhat a hamisítás és a tisztességtelen verseny csökkentéséhez. Ez növelné az 1383/2003/EK (hamisítás elleni) rendelet hatékonyságát preambulumbekezdés (9) Az Európai Közösség és Bulgária, Románia, Törökország, valamint az EGTmegállapodás szerződő felei közötti megállapodás szerint az ezekből az országokból származó termékeket ki kell (9) Az Európai Közösség és Törökország, valamint az EGT-megállapodás szerződő felei közötti megállapodás szerint az ezekből az országokból származó termékeket ki kell vonni e rendelet hatálya PR\ doc 9/22 PE v02-00

10 vonni e rendelet hatálya alól. alól preambulumbekezdés (11) Az iparra, kereskedelemre és a közigazgatásra nehezedő teher csökkentése érdekében az eredetmegjelölést kötelezővé kell tenni az olyan ágazatokban, amelyek esetében a Bizottság előzetes konzultáció alapján megállapította a hozzáadott érték meglétét. Rendelkezést kell hozni azért, hogy e rendelet ágazati hatálya könnyen alkalmazható legyen. Rendelkezést kell hozni meghatározott termékek technikai vagy gazdasági okokból történő mentességére, vagy arra az esetre, ha az eredetmegjelölés e rendelet alkalmazásában egyébként felesleges. Ez különösen abban az esetben történhet meg, ha az eredetmegjelölés kárt okozna az érintett termékben, vagy ha bizonyos nyersanyagokról van szó. (11) Az iparra, kereskedelemre és a közigazgatásra nehezedő teher csökkentése érdekében az eredetmegjelölést kötelezővé kell tenni az olyan ágazatokban, amelyek esetében a Bizottság előzetes konzultáció alapján megállapította a hozzáadott érték meglétét. Rendelkezést kell hozni meghatározott termékek technikai okokból történő mentességére, vagy arra az esetre, ha az eredetmegjelölés e rendelet alkalmazásában egyébként felesleges. Ez különösen abban az esetben történhet meg, ha az eredetmegjelölés kárt okozna az érintett termékben, vagy ha bizonyos nyersanyagokról van szó preambulumbekezdés (13) Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, június 28-i (13) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 291. cikke értelmében a Bizottság végrehajtási hatáskörének gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályait és PE v /22 PR\ doc

11 1999/468/EK tanácsi rendelettel összhangban kell elfogadni. általános elveit rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendeletben előre meg kell határozni. Az új rendelet elfogadásáig továbbra is a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, június 28-i 1999/468/EK határozat rendelkezéseit kell alkalmazni, az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás kivételével, amely nem alkalmazandó a preambulumbekezdés (új) (13a) A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azon esetek meghatározására, amelyekben az árukon történő jelzés helyett a csomagoláson található jelzés is elfogadható, vagy amelyekben technikai okok miatt az árukat nem lehet vagy nem kell jelzéssel ellátni, illetve olyan intézkedéseket, amelyek más, ezen rendelet előírásainak meg nem felelő áruk esetében alkalmazandó szabályokat határoznak meg, illetve a rendelet mellékletének aktualizálására, ha megváltozott a megítélése annak, hogy egy meghatározott ágazatban szükséges-e az eredetmegjelölés. PR\ doc 11/22 PE v02-00

12 14 1 cikk 2 bekezdés (2) Azokat az árukat kell megjelöléssel ellátni, amelyeket e rendelet melléklete tartalmaz, és amelyeket harmadik országból importálnak; kivételt képeznek az Európai Közösségekből, Bulgáriából, Romániából, Törökországból és az EGTmegállapodás szerződő feleinek területéről származó áruk. Ha technikai vagy kereskedelmi okok miatt nem lehetséges az árut megjelölni, az mentesül az eredetmegjelölés alól. (2) Azokat az árukat kell megjelöléssel ellátni, amelyeket e rendelet melléklete tartalmaz, és amelyeket harmadik országból importálnak; kivételt képeznek az Európai Unióból, Törökországból és az EGT-megállapodás szerződő feleinek területéről származó áruk. Ha technikai okok miatt nem lehetséges az árut megjelölni, az mentesül az eredetmegjelölés alól. Indokolás A kereskedelmi vagy technikai jelző túl tág. További meghatározásra van szükség cikk 6 bekezdés 3 albekezdés A Bizottság elfogadhat végrehajtási intézkedéseket a 6. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban azon konkrét árukategóriák meghatározása érdekében, amelyekre a (6) bekezdés vonatkozik. törölve PE v /22 PR\ doc

13 16 3 cikk 1 bekezdés (1) Az áru származási országát fel kell tüntetni ezeken az árukon. Ha az áru csomagolt, a jelölés külön, a csomagra kerül. A Bizottság elfogadhat végrehajtási intézkedéseket a 6. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban, hogy meghatározza azon eseteket, amikor a csomagoláson található jelölés elfogadható az árun lévő jelölés helyett. Ez különösen abban az esetben igaz, amikor az áruk rendesen szokásos csomagolásukban jutnak el a végső fogyasztóhoz vagy felhasználóhoz. (1) Az áru származási országát fel kell tüntetni ezeken az árukon. Ha az áru csomagolt, a jelölés külön, a csomagra is kerül. A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok keretében intézkedéseket fogadhat el, hogy meghatározza azon eseteket, amikor a csomagoláson található jelölés elfogadható az árun lévő jelölés helyett. Ez különösen abban az esetben igaz, amikor az áruk rendesen szokásos csomagolásukban jutnak el a végső fogyasztóhoz vagy felhasználóhoz. Ilyen intézkedéseket és azok bármely felülvizsgálatát a 6a. cikkben említett eljárással összhangban a Bizottság fogadja el cikk A Bizottság végrehajtási intézkedéseket fogadhat el a 6. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban, különösen a következő célból: - Az eredetmegjelölés részletes formájának és módjainak meghatározása. - Azon kifejezések listájának összeállítása a Közösség minden nyelvén, amelyek világosan kifejezik, hogy az áruk a jelölésben megadott országból származnak. 1. A Bizottság végrehajtási intézkedéseket fogadhat el a 6. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban, különösen a következő célból: - Az eredetmegjelölés részletes formájának és módjainak meghatározása. - Azon kifejezések listájának összeállítása a Közösség minden nyelvén, amelyek világosan kifejezik, hogy az áruk a jelölésben megadott országból származnak. - Azon esetek meghatározása, amelyekben - Azon esetek meghatározása, amelyekben PR\ doc 13/22 PE v02-00

14 a gyakran használt rövidítések félreérthetetlenül jelzik a származási országot, és ezen rendelet alkalmazásában alkalmazhatók. - Azon esetek meghatározása, amelyekben az árukat technikai vagy gazdasági okok következtében nem lehet vagy nem szükséges megjelölni. - Egyéb olyan szabályok meghatározása, amelyek szükségesek lehetnek abban az esetben, ha az áruk nem felelnek meg e rendeletnek. - E rendelet mellékletének aktualizálása, ha megváltozott a megítélése annak, hogy egy meghatározott ágazatban szükséges-e az eredetmegjelölés. a gyakran használt rövidítések félreérthetetlenül jelzik a származási országot, és ezen rendelet alkalmazásában alkalmazhatók. 2. A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén a következőkre vonatkozó intézkedéseket fogadhat el: - Azon esetek meghatározása, amelyekben az árukat technikai okok következtében nem lehet vagy nem szükséges megjelölni. - Egyéb olyan szabályok meghatározása, amelyek szükségesek lehetnek abban az esetben, ha az áruk nem felelnek meg e rendeletnek. - E rendelet mellékletének aktualizálása, ha megváltozott a megítélése annak, hogy egy meghatározott ágazatban szükséges-e az eredetmegjelölés. Ilyen intézkedéseket és azok bármely felülvizsgálatát a 6a. cikkben említett eljárással összhangban a Bizottság fogadja el cikk 3 bekezdés (3) A tagállamok megállapítják az e rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és megtesznek minden szükséges intézkedést azok végrehajtásának biztosítására. Az előírt szankciókra vonatkozóan követelmény a hatékonyság, az arányosság és a visszatartó erő. A tagállamok legkésőbb e rendelet hatályba lépésétől számított 9 hónapon belül értesítik ezekről a rendelkezésekről a (3) A tagállamok megállapítják az e rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és megtesznek minden szükséges intézkedést azok végrehajtásának biztosítására. Az előírt szankciókra vonatkozóan követelmény a hatékonyság, az arányosság és a visszatartó erő. A tagállamok legkésőbb e rendelet hatályba lépésétől számított 9 hónapon belül értesítik ezekről a rendelkezésekről a PE v /22 PR\ doc

15 Bizottságot, és haladéktalanul bejelentenek valamennyi későbbi, ezeket érintő módosítást. Bizottságot, és haladéktalanul bejelentenek valamennyi későbbi, ezeket érintő módosítást. A Bizottságnak biztosítani kell a tagállamok szankciórendszerei közötti minimális harmonizációs szintet annak érdekében, hogy az eltérések következtében harmadik országbeli exportőrök ne részesítsenek bizonyos uniós belépési pontokat másokkal szemben előnyben. Indokolás E záradék végrehajtása tekintetében nagy eltérések vannak az egyes tagállamok között, és ez oda vezethet, hogy a harmadik országbeli exportőrök a legkönnyebb uniós belépési pontokat fogják kiválasztani. Ennek következtében kialakulhat egy olyan helyzet, amikor a végleges rendelet a legkevésbé szigorú szankcióval lesz egyenértékű cikk 2 bekezdés (2) Az e bekezdésre történő utalások esetén az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni. Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében előírt időtartam egy hónapban határozandó meg. (2) Az e bekezdésre történő utalások esetén az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni a cikk (új) 6a. cikk PR\ doc 15/22 PE v02-00

16 A felhatalmazás gyakorlása (1) A 3. cikkben és a 4. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó jogkört e rendelet alkalmazásának időtartamára a Bizottságra ruházzák. (2) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően arról egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot. (3) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó, Bizottságra ruházott hatáskör gyakorlásának feltételeit a 6b. és 6c. cikk határozza meg b cikk (új) 6b. cikk A felhatalmazás visszavonása (1) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 3. cikkben és a 4. cikk (2) bekezdésében megállapított felhatalmazást. (2) Az az intézmény, amely belső eljárást indított annak eldöntése érdekében, hogy vissza kívánja-e vonni a felhatalmazást, intézkedik annak érdekében, hogy a végső határozat meghozatala előtt, ésszerű időben tájékoztassa arról a másik intézményt és a Bizottságot, megjelölve az esetleges visszavonás tárgyát képező felhatalmazást, valamint a visszavonás lehetséges indokait. (3) A visszavonásról szóló határozat PE v /22 PR\ doc

17 megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat haladéktalanul, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba, és nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni c cikk (új) 6c. cikk A felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal szembeni kifogások (1) Az Európai Parlament vagy a Tanács az értesítés dátumát követő két hónapon belül kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időszak további két hónappal meghosszabbítható. (2) Ha az említett időtartam lejártáig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem kifogásolja az adott felhatalmazáson alapuló jogi aktust, azt az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni, és az az abban megállapított időpontban hatályba lép. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok ezen időtartam vége előtt is kihirdethetők az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és hatályba léphetnek, ha mind az Európai Parlament, mind a Tanács tájékoztatta a Bizottságot arról, hogy nem kíván kifogást emelni. PR\ doc 17/22 PE v02-00

18 (3) Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács kifogást emel a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben, akkor az nem lép hatályba. A felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben kifogást emelő intézmény megadja kifogásának indokait. 23 Melléklet 1 a sor (új) Megnevezés Megnevezés 7318 Vasból vagy acélból készült csavar, fejescsavar, csavaranya, állványcsavar, csavaros kampó, szegecs, sasszeg, hasított szárú szög, csavaralátét (rugós alátét is) és hasonló áruk: 24 Melléklet 1 b sor (új) Megnevezés KNkód KNkód KNkód KNkód Megnevezés 8481 Csap, csapszerelvény, szelep és hasonló készülék csőrendszerhez, kazánhoz, tartályhoz és hasonlókhoz, ideértve a nyomáscsökkentő szelepet és a hőszabályozóval PE v /22 PR\ doc

19 vezérelt szelepet is. PR\ doc 19/22 PE v02-00

20 INDOKOLÁS Az Európai Unió főbb kereskedelmi partnerei és versenytársai területükön már jó ideje alkalmazzák a külföldről érkező termékek eredetmegjelölését előíró szabályokat. A szabályozás célja, hogy a helyes tájékoztatáson keresztül lehetővé tegye a fogyasztók részére választási szabadságuk gyakorlását vásárlásaik során. A demokrácia alapja a tudás, és a tudás szabadság: egy termék származási helyéről szóló tájékoztatás egybevág azokkal a demokratikus szabályokkal, amelyeket a piac szabadságának biztosítása érdekében a kereskedelemben is alkalmazni kell egyértelmű, a termékek előállítói által is ismert előírások révén. A globalizált piacon a szabályok mindenki számára garantálják a piachoz való hozzáférést és a versenyhelyzetet, illetve ezek folyományaként a termelés fenntartását. A globalizált piacon a gyártóknak igen fontos szerepe van nem csak a fejlődő, hanem a fejlett és iparosodott országokban is, és a gyártás az első ágazat, amelyben a mindenkire érvényes szabályok hiánya jelentős foglalkoztatásbeli problémákat okozhat, ezáltal lassítva vagy megállítva a fejlődést. Az Európai Parlament már évek óta hangsúlyozza, hogy a politikai és kereskedelmi döntéshozatal előterébe a fogyasztókat és a fogyasztói jogokat kell állítani, valamint azt, hogy az európai vállalkozásokat az EU-n kívüli nagy országok vállalataival azonos versenyhelyzetbe kell hozni. A globalizált piac torzulásai ellen a vámakadályok nem nyújtanak védelmet, hanem azok olyan szabályok, amelyek a globális piac funkciójának betöltéséhez, azaz a világszintű fejlődés növeléséhez és kiegyenlítéséhez nyújtanak támpontot. Az európai fogyasztóknak joguk van tájékozódni a vásárolt termékek származási helyét illetően, más szóval ugyanolyan jogok illetik meg őket, mint az egyéb nagy országok állampolgárait és fogyasztóit. A világ egyik legnagyobb demokráciája és legjelentősebb kereskedelmi partnerünk, az Egyesült Államok 1930 óta biztosít tájékoztatást, és ezáltal a tudatos vásárláshoz való jogot polgárai számára az összes, az Egyesült Államok területére lépő termékről. Ugyanez a helyzet a többi nagy demokráciában, például Kanadában, Japánban és Indiában, de még az olyan országokban is, mint Szaúd-Arábia, ahol a demokrácia fogalma a miénkhez képest más értékeket takar, védik saját fogyasztóikat azzal, hogy megkövetelik az országba belépő termékek származási helyének jelölését. Az európai uniós fogyasztók számára ez a rendelet azt jelenti, hogy hacsak a termékek egy szűk csoportjára korlátozódva is végre ugyanolyan jogokkal fognak rendelkezni, mint fogyasztók milliói a világban. Az ellentétes érdekek útvesztőjében akár a nagy kereskedelmi hálózatok és az egyes lobbicsoportok érdekeinek ellenében is kötelességünk védeni fogyasztóink érdekeit ben több tanulmány elkészítését követően az Európai Bizottság a harmadik országból behozott egyes termékek származási országának jelöléséről szóló rendeletre irányuló javaslatot terjesztett elő. Különböző okok, többek között valószínűleg a rendelet által megoldani igyekezett probléma horderejének elégtelen felmérése miatt a Tanács még nem jutott közös álláspontra. Ezzel ellentétben az Európai Parlament már többször is rámutatott, hogy szükség van olyan szabályokra, amelyek értelmében az Uniónak gyártóinkat és fogyasztóinkat a főbb kereskedelmi partnerekkel azonos alapra helyező szabályokat kellene PE v /22 PR\ doc

21 végre elfogadnia. Erre példa az elmúlt parlamenti ciklusban született írásbeli nyilatkozat (P6_TA(2007)0599), a kis- és középvállalkozások nemzetközi kereskedelemben betöltött szerepének megerősítéséről szóló, évi jelentés (INI/2008/2205), a hamisítás nemzetközi kereskedelemre gyakorolt hatásáról szóló jelentés (INI/2008/2133), és a harmadik országokból importált bizonyos termékek eredetjelzéséről szóló, 2009 novemberében elfogadott állásfoglalás (B7-0145/2009). Mint tudjuk, a kereskedelmet illető jogalkotásban az Európai Unió, és nem a tagállamok illetékesek, a Lisszaboni Szerződésből pedig az következik, hogy az együttdöntési eljárás keretében az Európai Parlament a Tanáccsal együttműködve joga/kötelessége a gazdaság, de az európai politikai élet szempontjából is meghatározó jelentőségű nemzetközi kereskedelem ágazatában felmerülő problémákra megoldást találni. Az olyan időkben, amelyeket most is élünk, és amelyek arra hívják fel a figyelmet, hogy az oly sok problémát okozó virtuális pénzpiacoktól vissza kell térni a reálgazdaság talajára, egyre sürgetőbbé válik, hogy az Unió egyértelműen szabályozza az EU-n kívüli országokból behozott egyes termékek származásának jelölését. Az Uniónak természetesen be kell tartania a Kereskedelmi Világszervezet által megállapított szabályokat, és ez a szervezet jogszerűnek tartja a származás jelölésére vonatkozóan más országokban érvényben lévő rendelkezéseket. Az Európán kívüli országokban működő gyártók már jó ideje eredetjelzéssel látják el azon termékeiket, amelyeket Kanadába, Mexikóba, Kínába, az Egyesült Államokba, Indiába vagy Japánba kívánnak exportálni, és semmi akadálya nincs annak, hogy az Európai Unióba irányuló termékeket is ellássák ilyen jelzéssel. A Bizottság által 2005-ben elfogadott szöveg ma is releváns, bár sok szempontból idejét múlta. Törölni kell például a már uniós tagállammá vált országokra vonatkozó részeket, és figyelembe kell venni a már megkötött vagy esetlegesen folyamatban lévő megállapodásokat. Meg kell azt is vitatni, hogy érdemes-e külön figyelmet szentelni az Unióval privilegizált kapcsolatban álló kereskedelmi térségeknek (például az euro-mediterrán országoknak). A bevezető indokolás szerint idővel más ágazatok is érdekeltek lehetnek az eredetmegjelölési rendszerhez való csatlakozásban, és a Bizottságnak joga van a rendeletbe bevenni vagy abból kihagyni egyes ágazatokat. Határozott meggyőződésünk, hogy a szöveg bármilyen módosítása esetén ki kell kérni a Parlament véleményét és hozzájárulását, mivel minden beillesztésnek, illetve törlésnek politikai, gazdasági és társadalmi vonzata van, amelyben a Parlamentnek az együttdöntés értelmében joga és kötelessége véleményt nyilvánítani. Úgy gondoljuk továbbá, hogy tisztázni kell és világosan meg kell határozni, hogy az egyes tagállamoknak milyen módon áll jogukban a rendelkezések megsértését szankcionálni. A szöveg jelenlegi formájában nem biztosítja az Unió területén kívánatos minimális, a tagállamok autonómiáját és illetékességét ugyanakkor tiszteletben tartó összehangoltságot. A nyitott határokkal rendelkező Unióban nem lehetnek érvényben egymástól túlzottan eltérő szankciók a kereskedelem területén elkövetett ugyanazon szabálysértésért, annál is kevésbé, mivel a kereskedelem területén az Unió majdhogynem kizárólagos hatáskörrel rendelkezik. A rendeletre irányuló javaslatban szereplő termékek felsorolásából egyértelműen hiányoznak PR\ doc 21/22 PE v02-00

22 bizonyos termékek, ezeket azonban később, a rendelet működésének bebizonyosodtával is fel lehet venni a listára. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy bármilyen módosítás esetén a Parlament véleményét és hozzájárulását kikérjék. Erről későbbi viták során is szót lehet ejteni. A Parlament feladata most az, hogy annyi év után végre konkrét választ több információt adjon a fogyasztóknak. A tudás biztonság, és az európai fogyasztóknak megbízható információkat kell biztosítani. Úgy véljük, hogy 2005-ben, a terméklisták összeállításakor legalább egy olyan termékcsoport nem került fel a listára, amelynek a biztonság érdekében a listára kell kerülnie. A rögzítő eszközökről van szó, amelyek esetében a megfelelő ellenőrzés és az eredetjelölés megnyugtatná a polgárokat arról, hogy a hídtól a háztartási eszközökig minden biztonságosan használható. A balesetek megelőzése és a fogyasztók biztonságának garantálása nem választás kérdése, és az eredetmegjelölésnek e termékek esetén már az eredeti javaslatban is szerepelnie kellett volna. Az eredetmegjelölés alkalmazásához elegendő az olyan Európán kívüli országokban érvényben lévő előírásokat követni, ahol ilyen rendelkezések már léteznek. Az eredetmegjelölés akár a fejlődő országokból érkező import volumenének növekedését is eredményezheti, mivel a fogyasztókban erősen él a késztetés, hogy segítsék a kevésbé iparosodott országokat. Az eredetmegjelölés a multinacionális vállalatok által a termékek hamisítása és az eredeti termék iránti kereslet ezáltal való csökkentése révén agyonnyomott hagyományos és kézműves szakmákat és termelési módszereket is védi. Az egyes országok kultúrájának és hagyományainak megőrzése mellett mindig is kiálló Európai Parlament úgy véli, hogy az eredetmegjelölést kötelezővé tevő rendelet olyan, a szabályokat egyértelműsítő eszköz, amelynek révén az európai fogyasztók kereskedelmi partnereink fogyasztóival azonos pozícióba kerülnek, és amelynek hatására a kereskedelmi kapcsolatok javulni, a hagyományos gazdaság pedig fejlődni fog. Az európai gyártóknak termékeik előállítása során, nagyon helyesen, szigorú előírásoknak kell megfelelniük. Ezek az előírások szavatolják a fogyasztók biztonságát, valamint a környezet- és egészségvédelmet. Ezek az előírások az Unió által tett jelentős előrelépésről tanúskodnak, ugyanakkor pontosan ezért kell tudnunk, hogy az Európai Unióba érkező termékek hasonlóak-e a mi termékeinkhez, azaz ismernünk kell a származási országot annak érdekében, hogy fogyasztóként ismeretek tudatában tudjuk gyakorolni a választáshoz fűződő jogunkat. Az eredetjelölés az Unió határain folyó vámellenőrzések fokozottabb egységesítésében is segítséget nyújtana, valamint a forgalmazott termék a regionális vagy helyi hatóságok által végzett további esetleges ellenőrzését is könnyebbé és átláthatóbbá tenné. PE v /22 PR\ doc