***I JELENTÉSTERVEZET

Átírás

1 EURÓPAI PARLAMENT Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság /0192(COD) ***I JELENTÉSTERVEZET a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló 539/2001/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2010)0358 C7-0162/ /0192(COD)) Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság Előadó: Agustín Díaz de Mera García Consuegra PR\ doc PE v02-00 Egyesülve a sokféleségben

2 PR_COD_1amCom Az eljárások jelölései * Konzultációs eljárás *** Egyetértési eljárás ***I Rendes jogalkotási eljárás (első olvasat) ***II Rendes jogalkotási eljárás (második olvasat) ***III Rendes jogalkotási eljárás (harmadik olvasat) (Az eljárás típusa a jogszabálytervezetben javasolt jogalaptól függ.) A jogszabálytervezet módosításai A Parlament módosításaiban a jogszabálytervezet módosításait félkövér dőlt betűkkel jelölik. A normál dőlt betűs kiemelés jelzi az illetékes osztályoknak, hogy a jogszabálytervezet mely részeiben javasolnak javításokat a szöveg véglegesítése érdekében (például nyilvánvaló hibák vagy kihagyások esetén egy adott nyelvi változatban). Az ilyen jellegű módosítási javaslatokat az érintett osztályok hagyják jóvá. A jogszabálytervezettel módosítani kívánt, már létező jogszabályra vonatkozó valamennyi módosítás fejléce egy harmadik és egy negyedik sort is tartalmaz, amelyekben a létező jogszabály, illetve érintett rendelkezésének megjelölése található. Egy már létező jogszabály Parlament által módosítani kívánt ám a jogszabálytervezet által nem módosított rendelkezésének idézett részei félkövér betűkkel szerepelnek. Az ilyen részekben az esetleges törléseket a következőképpen kell jelölni: [...]. PE v /10 PR\ doc

3 TARTALOM Oldal AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE...5 INDOKOLÁS...7 PR\ doc 3/10 PE v02-00

4 PE v /10 PR\ doc

5 AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló 539/2001/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2010)0358 C7-0162/ /0192(COD)) (Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat) Az Európai Parlament, tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2010)0358), tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 77. cikke (2) bekezdésének a) pontjára, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0162/2010), tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére, tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére, tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére és a Külügyi Bizottság véleményére (A7-0000/2010), 1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot; 2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni; 3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek. Módosítás 1 Rendeletre irányuló javaslat módosító jogi aktus 1 cikk 2 bekezdés 539/2001/EK rendelet II melléklet 4 rész (új) A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás 4. OLYAN ENTITÁSOK ÉS TERÜLETI HATÓSÁGOK, AMELYEKET LEGALÁBB EGY TAGÁLLAM NEM ISMER EL ÁLLAMKÉNT: Tajvan. Tajvan (*). 4. OLYAN ENTITÁSOK ÉS TERÜLETI HATÓSÁGOK, AMELYEKET LEGALÁBB EGY TAGÁLLAM NEM ISMER EL ÁLLAMKÉNT: PR\ doc 5/10 PE v02-00

6 (*) A vízummentesség nem alkalmazandó a Tajvan által kibocsátott, személyiigazolvány-számot nem tartalmazó útlevéllel rendelkező személyekre. Or. en PE v /10 PR\ doc

7 INDOKOLÁS I ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK Az 539/2001/EK rendelet felsorolja azon harmadik országokat, amelyek állampolgárai az Unió külső határainak átlépésekor vízumkötelezettség alá esnek, illetve amelyek állampolgárai e kötelezettség alól mentesek. Annak eldöntésekor, hogy mely harmadik országok állampolgárai esnek vízumkötelezettség alá, egyenként megvizsgálják az adott ország helyzetét, tekintetbe véve az illegális bevándorlást, a közrendet és a biztonsági kérdéseket, az EU külkapcsolatait, a térségen belüli következetességet és a kölcsönösség elvét. Mivel ezek a feltételek idővel változhatnak, a közösségi szabályozási keret felülvizsgálati mechanizmust ír elő, hogy azon országok esetében, amelyekben a fentieket tekintve kedvező változások következtek be, fel lehessen oldani a vízumkötelezettséget. Az értékelési mechanizmus természetesen fordítva is működhet, azaz azon országok esetében, amelyekben a fentieket tekintve visszalépés történt, vagy amelyek vízumkötelezettséget vezettek be egy vagy több tagállam állampolgáraival szemben, a vízumkötelezettség visszaállítható. A listák felülvizsgálata során a tagállamok segítik a Bizottságot. Az ő feladatuk annak megállapítása is, hogy mely harmadik országokat kell felvenni a pozitív, illetve melyeket a negatív listára. A Bizottság következtetéseit a tagállamok által nyújtott tájékoztatás, valamint a külső határok átlépésével és a bevándorlással összefüggő kérdésekkel kapcsolatos tájékoztatást, vitát és információcserét szolgáló központ (CIREFI) által rendelkezésre bocsátott értékes adatok alapján fogadja el. II TAJVAN ÁTHELYEZÉSE A POZITÍV LISTÁRA (VÍZUMMENTESSÉG) Az 539/2001/EK rendelet módosításáról szóló rendeletre irányuló javaslat nem jelent precedenst, és nem érinti az Európán mint kontinensen belüli egyéb helyzeteket. A javaslat célja a közös bevándorlási politika kialakítása, elősegítve egyúttal az Európai Unió és Tajvan közötti kereskedelmi kapcsolatok megerősítését. Politikai és gazdasági háttér Tajvan az elmúlt évtizedekben jelentős demokratizálódási folyamaton ment keresztül. Az 1980-as években bevezetett politikai változtatások elvezettek az 1996-ban megtartott első demokratikus választásokhoz. Az azóta végrehajtott intézményi reformok, a civil társadalom dinamizmusa, valamint a polgári szabadságjogok és az állampolgári jogok tiszteletben tartása hozzájárult Tajvan politikai stabilitásának megszilárdításához. A végrehajtó hatalom birtokosa Tajvanon az elnök, akit a tajvaniak általános választójog PR\ doc 7/10 PE v02-00

8 alapján választanak meg. Az elnök hivatali ideje négy év. Az elnököt a Végrehajtó Tanács segíti, amelyet a miniszterelnök vezet. A törvényhozó hatalom jelenleg a parlamenté, amelynek 334 képviselőjét a politikai pártok nevezik ki a háromévente megrendezésre kerülő parlamenti választásokon elnyert mandátumok számának megfelelően. Gazdasági szempontból Tajvan jelentős növekedést ért el az elmúlt 60 évben. Az egy főre jutó jövedelem ( USD) már a világon a legmagasabbak közé tartozik. A munkanélküliségi ráta 2010 júliusában 5,2%-os volt, ami sokkal alacsonyabb az ugyanabban a hónapban mért 10,1%-os európai átlagnál ben Tajvan még szegényebb volt, mint Ghána, Uganda vagy a Kongói Demokratikus Köztársaság ig nagyobb mértékben függött az alapanyagexporttól, mint Kenya, Dél- Afrika vagy Libanon. Mára az ország exportjának több mint 97%-át a Tajvanon feldolgozott termékek teszik ki. Az IMF 2009-es adatai szerint Tajvan gazdasága 379 milliárd dolláros GNP-vel a 25. helyen állt a világon első felében a gazdasági növekedés elérte a 13,27%-ot, a kereskedelmi mérleg pedig 12,1 milliárd dolláros többletet mutatott. Az Európai Unió és Tajvan jelentős gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat ápol egymással, emellett együttműködik a kutatás, a tudomány, a technológia, az oktatás, a kultúra és a környezetvédelem területén. Tajvan az EU negyedik legfontosabb kereskedelmi partnere Ázsiában, az EU pedig a legnagyobb külföldi befektető Tajvanon. A tagállamok és Tajvan közötti kereskedelem volumene 2008-ban elérte a 47 milliárd dollárt. Vízumpolitika Az előző bekezdésben bemutatott adatoknak köszönhetően a nettó migrációs ráta csupán 0,15%-os. Ennek következtében nagyon alacsony annak kockázata, hogy az Európai Uniónak Tajvanról érkező illegális bevándorlókkal kell számolnia. Az Európai Bizottság adatai szerint a as időszakban mindössze 45 Tajvanról érkező illegális bevándorlót találtak az Unió egész területén. Ami az úti okmányok biztonságosságát illeti, a tajvani elektronikus útlevelek minden tekintetben megfelelnek a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet által előírt szabványoknak. Emellett korszerű védelemmel vannak ellátva a hamisítás ellen. Hitelességük vizsgálatát elektronikus ellenőrző rendszerekkel végzik. Az útlevélben szereplő adatokat mikrocsipen tárolják, amelyet rádiófrekvenciás műszerekkel lehet leolvasni. A tárolt adatok a következők: vezetéknév és utónév (angolul és kínaiul), születési idő és hely, az okmány száma, a lejárat dátuma és az okmány birtokosának arcképe. Jelenleg mintegy tengerentúlon élő és állandó tajvani lakcímmel nem rendelkező személynek van a tajvani hatóságok által kibocsátott útlevele. Ezeknek az embereknek nincsen semmilyen tajvani személyazonosító okmányuk, ezért ha a Kínai Köztársaság területére kívánnak lépni, külön engedélyt kell kérniük a Nemzeti Bevándorlási Ügynökségtől. Következésképpen ha ezektől a személyektől a tajvani hatóságok belépési PE v /10 PR\ doc

9 engedélyt kérnek, helyénvaló, hogy az Európai Unió is hasonló megközelítést alkalmazzon velük kapcsolatban. A vízum az olyan országba történő belépés vagy az olyan országban való tartózkodás legalizálásának eszköze, amelynek az adott személy nem állampolgára vagy lakosa. A vízum révén eredményesen előzhető meg a valamely országba való illegális belépés, illetve az illegális tartózkodás. Vízumkötelezettséget általában az illegális bevándorlók származási és tranzitországai esetében írnak elő, így ez a kötelezettség nem indokolt azon országoknál, amelyek migrációs rátája nagyon alacsony. Ezekből az okokból kifolyólag olyan tagállamok, mint az Egyesült Királyság és Írország (2009 márciusában, illetve júliusában) eltörölték a tajvani állampolgárokkal szembeni vízumkötelezettséget. Más országok, köztük Japán, Dél-Korea, Szingapúr és Új-Zéland szintén feloldották ezt a kötelezettséget. A tagállamok közül Tajvan jelenleg csak Ciprus, Románia és Bulgária állampolgáraitól kér vízumot. Ugyanakkor a tajvani hatóságok kötelezettséget vállaltak arra, hogy a vízummentességet 2010 vége előtt teljes körűvé teszik. E kötelezettségvállalás teljesítése alapvető fontosságú, és arról az Európai Bizottságot írásban kell értesíteni. Következtetés Tajvan sem az illegális bevándorlás, sem a közbiztonság tekintetében nem jelent semmiféle fenyegetést az Unióra nézve. A Tajvannal kapcsolatos vízumliberalizáció előmozdítja az Európai Unióval fenntartott kereskedelmi kapcsolatokat, elősegíti a szorosabb együttműködést a kultúra, az oktatás, a környezetvédelem és a kutatás területén, valamint hozzájárul ahhoz, hogy mindkét irányban erősödjön az idegenforgalom. Az Európai Uniónak a régión belüli következetesség érdekében meg kell szüntetnie a vízumkötelezettséget Tajvan vonatkozásában, mivel ezt a kötelezettséget az ugyanazon földrajzi régióban található és hasonló gazdasági fejlődést mutató országok és jogalanyok mint Hongkong, Makaó, Japán, Dél-Korea és Szingapúr esetében már eltörölte. Mivel az Európai Unió fellépéseinek arányosaknak kell lenniük, és a kölcsönösség elvén kell alapulniuk, az 539/2001/EK rendelet módosítására irányuló javaslat indokolt, tekintettel arra, hogy Tajvannak 2010 vége előtt hivatalosan el kell ismernie a Bulgáriával, Ciprussal és Romániával szembeni vízumkötelezettség eltörlését. Az Európai Unióba való belépéssel kapcsolatos vízummentesség nem alkalmazandó a személyiigazolvány-számot nem tartalmazó tajvani útlevéllel rendelkező személyekre. Tajvan pozitív listára való áthelyezése megfelelő intézkedés, amely összhangban áll az e területen a közelmúltban elfogadott uniós határozatokkal. PR\ doc 9/10 PE v02-00

10 III EGYÉB HARMADIK ORSZÁGOK ÁTHELYEZÉSE A Bizottság nem tartja indokoltnak Trinidad és Tobago, Saint Lucia, Saint Vincent és Grenadine-szigetek, Belize, Dominika, Grenada, a Marshall-szigetek, Mikronézia és Palau pozitív listára való áthelyezését. A vonatkozó kérelmeket vagy egyetlen tagállam, vagy néhány esetben két tagállam nyújtotta be. Tekintettel arra, hogy ezek a kezdeményezések csekély támogatásra leltek a Tanácsban, továbbá figyelembe véve a gazdasági és biztonsági vonatkozásokkal, az illegális bevándorlás kockázatával, valamint a régión belüli következetesség és az arányosság elvével kapcsolatos bizottsági elemzést, e kérelmek jóváhagyása nem javasolt. IV ÉSZAKI-MARIANA-SZIGETEK Az Északi-Mariana-szigetek társult állam (Commonwealth of the Northern Mariana Islands) politikailag az Egyesült Államokhoz kötődő terület. A Fülöp-szigetek és Hawaii között található 14 északi Mariana-sziget alkotja, lakosainak száma Az Északi-Mariana-szigetek 1975-ben hivatalossá tette az Egyesült Államokkal fennálló politikai unióját. A szigeteken többpárti képviseleti demokrácia működik elnöki rendszerrel, a legfőbb közjogi méltóság a kormányzó. Az államfő az Egyesült Államok elnöke. A társult állam szövetségi pénzeszközeit az Egyesült Államok belügyminisztériumának szigetekért felelős hivatala kezeli. Következésképpen az Északi-Mariana-szigetek társult állam polgárai az USA állampolgárai. A fentiek alapján és az Unió politikai következetességének érdekében az 539/2001/EK rendelet I. mellékletéből törölni kell az Északi-Mariana-szigetekre való utalást, megszüntetve a szigetek állampolgáraira vonatkozó vízumkötelezettséget. PE v /10 PR\ doc