Balikó György. Arisztotelész teológiája
|
|
- Tibor Pap
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI Balikó György Arisztotelész teológiája Filozófiatudományi Doktori Iskola, vezetője Dr. Boros Gábor, DSc, egyetemi tanár Antik filozófiai program, vezetője Dr. Steiger Kornél DSc, professor emeritus Bíráló bizottság: elnök: Dr. Steiger Kornél, DSc, professor emeritus tagok: Dr. Bene László, PhD, habil. egyetemi docens Dr. Flaisz Endre, PhD Témavezető: Dr. Bodnár M. István, CSc, egyetemi tanár Budapest, 2016.
2 Disszertációm filozófiatörténeti rekonstrukció. Tárgya a filozófiai teológia (vagy más néven: természetes teológia) kialakulása, és első kiteljesedése. A kialakulás folyamata két preszókratikus gondolkodó, Anaximandrosz és Xenophanész tanításainak vizsgálata segítségével ragadható meg, míg a tetőpont Arisztotelész nevéhez köthető. Noha a teológia szó Platónnál jelenik meg először, a filozófiai kutatásnak az a területe, melyet ezzel a szóval elnevezett, létezett már a névadás előtt is. Egyidős a görög filozófiával, melyet természetéből adódóan, kezdettől fogva teológiai érdeklődés jellemez. A görög filozófia a kezdet problémájával kezdődik. A korai filozófusok arra a kérdésre keresték a választ, hogy mi a világmindenség kezdete. Tanításaik ránk maradt parafrázisai szerint úgy gondolták, hogy az általunk érzékelhető sokféleség mögött valamiféle egység létezik, s azt kutatták, milyen természetű ez az egység, s hogyan jött létre belőle a jelenlegi sokaság. A rendelkezésünkre álló testimóniumok ezt az eredendő egységet az arkhé szóval jelölik, amely a klasszikus és preklasszikus görög nyelvben kezdetet, kezdőpontot jelent. A kezdet utáni kutatás szükségképpen egy új isten-fogalom kialakulásához vezetett. Dolgozatomban mindenekelőtt azt a folyamatot szeretném bemutatni, hogy az arkhé filozófiai fogalma hogyan nyit utat a kezdet nélküli kezdet koncepciója előtt, mely az új isten-fogalom csírájának tekinthető, s a későbbiekben mind a filozófia, mind a teológia területén alapvető jelentőségre tesz szert. Ezután azt vizsgálom meg, hogy az epikus hagyományban megjelenő isten-ábrázolás kritikája milyen módon járult hozzá az új isten-fogalom gazdagodásához. Ezt követően rátérek disszertációm tulajdonképpeni fő témájára, az arisztotelészi teológia bemutatására, s a Metafizika 12. könyvének elemzése során megpróbálom megmutatni, hogy az előző két gondolati szál hogyan kapcsolódik össze egymással a mozdulatlan mozgatóról szóló tanításban. 1. Anaximandrosz és Xenophanész A ránk maradt szövegek alapján úgy tűnik, a milétoszi Anaximandrosz volt az első, aki felismerte, hogy az arkhénak alapvetően különböznie kell attól, aminek az arkhéja. Teológiai szempontból különösen Arisztotelész egyik szöveghelye figyelemre méltó (Fizika III.4), ahol a következőket olvashatjuk: 1
3 Anaximandrosz az arkhét a görög apeiron szóval nevezte meg úgy vélte, létezésének nem lehet sem kezdete, sem vége az arkhét a kozmoszt körülfogó és kormányzó létezőnek tekintette a to theion kifejezést használta vele kapcsolatban Mindezek egy új isten-fogalom kialakulásának irányába mutatnak. Az arkhé mint to theion alapvetően különbözik az epikus hagyományban szereplő görög istenektől. A fontosabb különbségek négy pontban foglalhatók össze: Mivel létezésének nincs kezdete, nem csupán halhatatlan, hanem örökkévaló is. Nem a kozmosz valamely régiójában létezik, hanem a körülfogja a kozmoszt. A kozmosz egészét kormányozza, vagyis nem elsősorban az emberekkel, sokkal inkább a kozmosszal áll közvetlen kapcsolatban: kozmikus isten. S végül a semleges nem arra utal, hogy személytelen létező, azaz nem szólítható meg, nem lehet hozzá kérésekkel fordulni, áldozatokat bemutatni számára, vagy éppen szentélyeket emelni a tiszteletére. Anaximandrosz egyetlen ránk maradt töredéke alapján az arkhé kormányzó funkciója közelebbről is vizsgálható. Disszertációmban Vlastos (1957) és Freudenthal (1986) értelmezési kísérletét mutatom be. A két interpretáció két különböző modellt használ: míg Vlastos a polisz működése nyomán a kozmoszt önszabályozó, zárt rendszernek tekinti, addig Freudenthal az élő szervezetek működéséből indul ki, s a kozmoszt a környezetével állandó kölcsönhatásban álló, nyílt rendszerként írja le. Az első esetben az arkhé a városfal, a második esetben az orvos szerepét tölti be. Felmutatva e két értelmezés gyenge pontjait, egy harmadik megközelítést javasolok, mely szerint az arkhé működése az arkhón tevékenységéhez áll közel. Ez az értelmezés a kozmoszt a polisz-modell alapján próbálja megragadni, de nyílt rendszernek tekinti, melynek dinamikus egyensúlyát az extra-kozmikus apeiron folyamatos beavatkozása teszi lehetővé. Xenophanész töredékeiben az új isten-fogalom összekapcsolódott a Homérosz és Hésziodosz költeményei által formált hagyományos istenkép kritikájával. Elutasítja az istenek antropomorf ábrázolását, és azt sem fogadja el, hogy bármiféle morális gyengeség jellemezhetné őket. A negatív megközelítés mellett (milyenek nem lehetnek az istenek), a 2
4 töredékekből egy konstruktív teológia körvonalai is kibontakoznak, mely több ponton az arisztotelészi teológia előzményének tekinthető. A töredékek középpontjában a heisz theosz fogalma áll. Szemben a Xenophanész monoteizmusa felé hajló értelmezésekkel, amellett próbálok érveket felsorakoztatni, hogy az egy isten nem egyetlen, viszonya a többi istenhez az első mozdulatlan mozgató és a bolygószférák mozgatói közötti viszonyt készíti elő. Isten egészként ért vagy gondolkodik (ulosz noei). Ez a megfogalmazás a nuszteológia előfutárának tekinthető. Isten mozdulatlan, gondolkodásával irányítja vagy befolyásolja a kozmoszt (nou phreni panta kradainei). Ebben az elképzelésben, bizonyos homéroszi előzményekből kiindulva, a mozdulatlan mozgató előképét fedezhetjük fel. Xenophanésznél isten még korporeális, testi természetű létező, de ez a test alapvetően más, mint az emberi; tartozik hozzá valamiféle alak (demasz) vagy kinézet (phüé), de kőből vagy bronzból megmintázni aligha lehetne. A testi létezés perifériáján helyezkedik el, annak határait feszegeti, s ennyiben a testetlen isten fogalma kialakulásának irányába mutat. Az összehasonlítás során mindazonáltal érdemes körültekintően eljárni. Az epikus forma és a ránk maradt töredékek szókincse arra enged következtetni, hogy Xenophanész teológiája minden kritikai megjegyzése ellenére közelebb áll Homéroszhoz, mint a mozdulatlan mozgatóról szóló absztrakt arisztotelészi elmélethez. Gerson (1990) Szimplikiosz nyomán (in Phys ) Theophrasztoszra hivatkozik, aki szerint Xenophanész egyetlen arkhét tételezett fel. Valószínűnek tekinti, hogy a B23-ban szereplő heisz theosz az arkhéval azonos. Ezt az értelmezést B29 és B33 alapján nem tartom teljesen megalapozottnak. Az egy isten és a többi isten illetve a halandók közötti reláció nem azonos az első mozdulatlan mozgató és a bolygószférák mozgatói közötti relációval; alárendelő viszonyról van szó, de ez más természetű, mint az arkhé és a többi létező között definiálható viszony. Azt sem gondolom továbbá, hogy a B26-ban olvasható aiei d'en tautó mimnei kinumenosz uden az egy isten teljes változatlanságát jelentené; homéroszi előzmények, és egyéb xenophanészi töredékek arra utalnak, hogy itt inkább csak a helyváltoztatás elutasításáról van szó. 3
5 2. Arisztotelész A Metafizika 12. könyve Arisztotelész egyetlen rendszeres, teológiáról szóló írása. A kutatás feltételezi, hogy eredetileg önálló értekezés volt, a kezdőmondat alapján valószínűnek tűnik, hogy a címe Peri tész usziasz lehetett, s csak később illesztették be a Metafizika néven ismert szövegegyüttesbe. Az értekezés három részből áll: egy bevezetőből, valamint az érzékelhető szubsztanciákról, és az örökkévaló, nem érzékelhető szubsztanciákról szóló részből. Az értekezés egésze az úgynevezett első filozófia néhány alapvető problémájával foglalkozik. Arisztotelész szerint az első filozófia egyetemes tudomány, melynek tárgya a létező mint létező. A teológia tárgya az örökkévaló, nem érzékelhető szubsztancia. Ennélfogva a teológia nem azonos az első filozófiával, a lényege, vagy inkább a beteljesedése az első filozófiának. Nekünk azonban, az emberi megismerés természetének tökéletlensége miatt, az első filozófia tanulmányozását a körülöttünk lévő érzékelhető szubsztanciák kutatásával kell kezdenünk. Ezért a teológia tárgyalására csak az értekezés második felében kerül sor. A disszertáció fő témájával, az arisztotelészi teológiával négy fejezet foglalkozik. Először az első mozdulatlan mozgató létezésének bizonyítására irányuló érvet vizsgálom meg (3. fejezet), ezután a mozdulatlan mozgató természetének tárgyalása következik (4. fejezet), majd a mozdulatlan mozgató tevékenységének bemutatása (5. fejezet), s végül a mozdulatlan mozgatók számával kapcsolatos asztronómiai megfontolások elemzése, mely arra a kérdésre keresi a választ, hogy a Metafizika 12. könyvének istentana tekinthető-e monoteizmusnak, s ha igen, mennyiben (6. fejezet) ban Arisztotelész megkísérli bizonyítani, hogy létezik örökkévaló és változatlan szubsztancia. Mivel az örökkévaló és változatlan szubsztanciát a szöveg később istennek nevezi, az argumentumot istenérvnek szokás tekinteni, mely a hagyományos felosztás szerint a kozmológiai istenérvek közé tartozik. A következő tézisek mellett érvelek: nem a szó klasszikus értelmében vett istenérvvel van dolgunk, amennyiben az érv nem isten létezését bizonyítja be, hanem az első mozdulatlan mozgatóét, majd ezt követően a theosz szó görög használatának megfelelően erről a létezőről mutatja meg, hogy valójában isten. 4
6 az érv 12.6-ban szereplő szövege önmagában még nem tekinthető kozmológiai érvnek. A kiindulópont nem valamely konkrét, érzékelhető jelenség (pl. a csillagos égbolt mozgása), hanem az örökkévaló körmozgás általában. Csak a következő fejezetben válik világossá, hogy ez az örökkévaló körmozgás a csillagos égbolt mozgása, a levezetett mozgató pedig a csillagos égbolt mozgatója. Az érv tehát csak 12.7-ből visszatekintve mutatkozik kozmológiainak. Az érvvel kapcsolatban Arisztotelész felveti a potencialitás prioritásának problémáját. Szemben Elders (1972) olvasatával, amellett próbálok érvelni, hogy a prioritás probléma megoldását célzó arisztotelészi argumentum lényegesen különbözik Aquinói Szt. Tamás ex contingentia rerum-érvétől. Nem a kontingens-szükségszerű ellentétpárra épül, hanem a lehetőség szerinti és a tényleges létezés viszonyával foglalkozik. A potencialitás prioritása legalább kétféleképpen érthető: A gyengébb változat szerint minden egyes valóságos létezőt megelőzi a saját lehetősége; ezzel szemben az erősebb változat azt állítja, hogy a lehetőség szerinti létezés megelőzi a valóságos létezők összességét. Három érvet sorakoztatok fel annak alátámasztására, hogy Arisztotelész az erősebb változatot használta az első mozdulatlan mozgató természetét tárgyalja. Miután bizonyítást nyert, hogy az első mozgató szükségképpen mozdulatlan, felvetődik a kérdés: hogyan mozgat egy mozdulatlan mozgató? Arisztotelész válasza a híres kinei de hósz erómenon formulában foglalható össze. Berti (2000) úgy látja, hogy ez a megfogalmazás puszta hasonlat: a mozdulatlan mozgató ahhoz hasonlóan mozgat, ahogyan a szerelmi vágyakozás tárgya. Ennélfogva valójában nem azt jelenti, hogy a mozdulatlan mozgató a tárgya lenne bármiféle vágyakozásnak, mindössze annyit jelent, hogy anélkül mozgat, hogy ő maga mozogna. 1074b4-11 alapján úgy vélem, ez az értelmezés nem kielégítő. A hivatkozott szakasz két utolsó tagmondata kai héi anakéi kalósz, kai hutósz arkhé arra utal, hogy az első mozdulatlan mozgató azért lehet arkhé, mert szükségszerű létmódja szép. Ez aligha jelenthet mást, mint hogy az első mozgató létezésének szépsége által mozgat. Ebben az esetben a híres formula nem lehet puszta hasonlat; a mozdulatlan mozgató valóban a szerelmi vágyakozás tárgya Az arisztotelészi formula több ponton kapcsolódik Diotíma tanításához, mely Platón Lakomájában olvasható. 5
7 az első mozdulatlan mozgató által keltett szerelmi vágy vertikális jellegű leírható a jóra irányuló vágyakozásként, illetve a létezés teljességére való törekvésként egyaránt tárgya testetlen létező. Az első mozdulatlan mozgató természetéről tett kijelentések közül az egyik legfontosabb, hogy az első mozgató nusz, vagyis értelem, mely isteni jellegű gondolatmenete a mozdulatlan mozgatótól, mint noétontól vezet a mozdulatlan mozgatóhoz, mint nuszhoz és istenhez. Dolgozatom megpróbálja elhelyezni Arisztotelészt a nusz-metafizika hagyományán belül. Ezzel kapcsolatos téziseim: Arisztotelész kiindulópontja a kései Platón nuszról szóló tanítása, valamint saját lélekfilozófiája (különösen De anima III.4) a Peri eukhész és az Eudémoszi etika utolsó könyvének megfogalmazásai (isten túl van az értelmen, illetve erősebb az értelemnél) nem jelentenek feltétlenül szakítást a nusz-metafizikával, inkább az isteni és az emberi értelem közötti különbséget hivatottak kiemelni. Arisztotelésznél fontos hangsúlyeltolódás található a korábbi nusz-metafizikákhoz képest. Az első mozdulatlan mozgató, mint nusz, nem csupán abban különbözik az emberi értelemtől, hogy önálló létező, mely független minden alacsonyabbrendű képességtől, hanem leginkább abban, hogy minden potencialitástól mentes, vagyis szüntelenül tevékeny. A gondolkodás tevékenysége nem csupán járulékos képesség, hanem a mozdulatlan mozgató szubsztanciális lényege. Menn (1992) szerint Arisztotelész teológiájában a nusz az isten lényegét kifejező nevek közé tartozik. 1074b17-21 alapján pontosabb, ha úgy fogalmazunk, hogy isten lényege a noészisz névvel ragadható meg. Isten lényegét tekintve gondolkodás az isteni noészisz működésével foglalkozik, melyet az emberi gondolkodás felől közelítve próbál megragadni. A fejezet hagyományos értelmezése szerint az első mozdulatlan mozgató tevékenysége önmaga szünet nélküli kontemplációja. Megismerése szükségképpen arra irányul, ami a legjobb, s mivel ez nem más, mint ő maga, az első mozgató megismerésének tárgya az első mozgató - és semmi más. 6
8 Norman (1976) kétségbe vonta ezt az értelmezést. Amellett érvel, hogy az önmagát gondolja el (hauton noei) Arisztotelésznél az absztrakt gondolkodás körülírása; nem valamiféle önkontemplációra utal, hanem arra a folyamatra, amikor az értelem figyelme az őt alkotó mentális entitások felé irányul. Norman anti-nárcisztikus olvasatával vitázva úgy vélem, az isteni értelem tevékenysége nem azonos az absztrakt emberi gondolkodással. Érveim a következők: Amikor Arisztotelész számba veszi azokat az alternatívákat, amelyek mentén az isteni értelem tevékenysége leírható, az önmagát gondolja el és a valami mást gondol kizárják egymást. Norman olvasatában a kettő egyszerre valósul meg. Nem jelennek meg együtt az önmagát gondolja el illetve az egyszer ezt, másszor azt lehetőségek sem. Míg az absztrakt gondolkodás során az emberi értelem csak járulékosan (kata szümbebékosz) vagy mellesleg (en parergói) gondolja el önmagát, az isteni értelemnek elsődlegesen kell önmagát gondolnia. M.M 1212b a8 nem használható a nárcisztikus olvasat elleni érvként. Arisztotelész álláspontja itt sokkal inkább az, hogy az isten és ember közötti analógián alapuló érvelés nem megalapozott: abból, hogy az állandó önkontempláció az ember esetében az ostobaság jele, nem következtethetünk arra, hogy az állandóan önmagát kontempláló isten is ostoba lenne. További fontos szöveghely 1074b Két kijelentést tartalmaz, melyek közül az első az értelemre, a második az értelem tevékenységére, a gondolkodásra vonatkozik: az értelem: hauton noei önmagát gondolja el. a gondolkodás: noészeósz noészisz a gondolkodásra irányuló gondolkodás. Brunschwig (2000) Platón Kharmidész c. dialógusa nyomán úgy gondolja, hogy az első kijelentés centripetális, míg a második reflexív megismerésre utal, és az első típusú megismerés a második következménye. Álláspontom szerint félreértés lenne, ha a Kharmidészben tárgyalt kétféle megismerés megkülönböztetését 1074b33-35-re alkalmazzuk. 7
9 Arisztotelész számára az isteni nusz mibenléte nem más, mint noészisz. Ha viszont a kettő azonos, aligha van értelme két különböző megismerésről beszélni, melyek közül az egyik a másik következménye. 1074b35-36, szemben Brunschwig értelmezésével, nem implikálja feltétlenül az isteni nusz és noészisz azonosságának felfüggesztését. Arisztotelész itt csupán a humán noészisz elsődlegesen reflexív jellegét vonja kétségbe, az isteni értelemről nem esik szó. Brunschwig szerint az azonosságból az következne, hogy 1074b33-35-ben a két kijelentés közül a második csupán megismétli az elsőt. Inkább arról van szó, hogy Arisztotelész az azonosság tétele alapján bontja ki az első kijelentés, a hauton noei igazi tartalmát. Az isteni értelem önmagára irányuló gondolkodását olyan aktivitásként mutatja be, mely esetében az aktivitás alanya, tárgya és maga az aktivitás egybeesnek. Mindezekből az a következmény adódik, hogy az ember számára elérhető önismeret más jellegű, mint az isteni. Az ember nem képes közvetlen önszemléletre a Nagy Etika szavait idézve: saját magunkat nem vagyunk képesek szemlélni. Ezért az önismeretünk kerülőútra kényszerül, mindig szükségünk van valami másra, amelyben miként egy tükörben önmagunkat szemlélhetjük. Ez a más lehet az intelligibilis létezők birodalma, lehet érzékelhető tárgy, és lehet egy másik ember. Ezzel szemben az első mozdulatlan mozgató önismerete közvetlen, nincs szüksége semmiféle tőle különböző elgondolhatóra ahhoz, hogy önmaga számára elgondolható legyen. Sem a más, sem a másik megismerésének kerülőútját nem kell végigjárnia. Az első mozdulatlan mozgató nem egyszerűen ismeri önmagát. Ő maga nem más, mint önmaga ismerete. Az arisztotelészi elmélet szerint egy anyagtalan tárgy megismerése során a megismerés azonos lesz a megismerés tárgyával. Felmerülhet a kérdés: nem jön-e létre ilyenkor az emberben is a noészeósz noészisz állapota? A kérdésre adható válasz: a két kognitív állapot kétségtelenül hasonló egymáshoz, mégis van közöttük egy fontos különbség. Az emberi gondolkodás esetében a noészeósz noészisz valamilyen tőle különböző intelligibilis tárgyhoz kötött, annak elgondolása során valósul meg, az első mozgatónál azonban ez az aktus teljesen közvetlen. Másképpen fogalmazva: az emberi tudat mindig egy tárgy tudatának a tudata, ezzel szemben az isteni nusz tudata zavartalan, tiszta önmagáról tudás. 8
10 12.8 kozmológiai fejtegetései első ránézésre idegen szövegtestet alkotnak egy teológiai tárgyú értekezésen belül. Valójában azonban teológiai szempontból is releváns problémával, a mozdulatlan mozgatók számával foglalkoznak. Arisztotelész teológiájának monoteizmusa vagy politeizmusa sokat vitatott kérdés, melynek eldöntését megnehezíti, hogy a 12. könyv teológiai fejezetei, úgy tűnik, nem egységesek. Merlan (1966) kifejezését használva: a monoteista és a politeista álláspontok különös fluktuációja figyelhető meg bennük. Politeista tendenciák elsősorban a 8. fejezetben jelennek meg. Jaeger (1948) feltételezése szerint 12.8 ezért későbbi hozzátoldás a szöveghez. Jaeger feltevésével szemben amellett érvelek, hogy a 12. könyv egésze koherens szövegként olvasható; az egymásnak ellentmondani látszó részek (pl és a többi fejezet, vagy on belül 1074a31-38 és a fejezet többi része) beleszőhetők egy egységes monoteista diskurzus szövetébe, ez azonban nem a szó vallási, inkább filozófiai értelmében vett monoteizmust eredményez alapján egyértelmű, hogy Arisztotelész több mozdulatlan mozgató létezése mellett kötelezte el magát. a mozdulatlan mozgatók száma attól függ, hogy hány koncentrikus szférát kell posztulálni ahhoz, hogy valamennyi égitest mozgásáról számot tudjunk adni. asztronómiai megfontolások alapján az égitestek mozgása 47 vagy 55 szféra segítségével írható le. következésképpen a mozdulatlan mozgatók száma is 47 vagy 55. Hogyan egyeztethető össze 12.8 pluralizmusa egy esetleges monoteista teológiával? A kérdés megválaszolásához a kulcsot 1074a31-38 adja a kezünkbe. Ebben a szövegrészben Arisztotelész a világok sokaságának lehetőségét abból a megfontolásból kiindulva utasítja el, hogy ha sok világ létezne, mindegyikhez tartoznia kellene egy első mozdulatlan mozgatónak. Ezek ugyanabba a fajba (eidosz) tartoznának valamennyien a legkülső égi szféra mozgatói lennének csupán szám szerint különböznének egymástól. Csakhogy a numerikus sokaság, ha azonos fajba tartozó egyedek sokaságáról van szó, anyagi összetevőt feltételez. Az első mozdulatlan mozgató azonban anyagtalan létező, ezért numerikusan nem lehet sok. 9
11 1074a31-38 érve a bolygószférák mozdulatlan mozgatóit, illetve azok pluralitását nem érinti, ennélfogva nem áll ellentmondásban a fejezet többi részével. Az érv az első mozdulatlan mozgatóról, mint arkhéról mutatja meg, hogy nem lehet numerikusan sok. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy 12.8 szervesen illeszkedik az arisztotelészi teológia keretei közé. Ez a teológia a szó vallási értelmében nem monoteista. Az első mozdulatlan mozgató megkülönböztetett státuszát nem isteni jellegének köszönheti (rajta kívül más istenek is vannak), sokkal inkább annak, hogy arkhé. Ezért pontosabb, ha Arisztotelész teológiáját nem monoteizmusnak, hanem monarkhizmusnak nevezzük. A monarkhizmus, mint teológiai álláspont lényege: több mozdulatlan mozgató létezik, ezek valamennyien istenek, de van közöttük egy kitüntetett, az első mozdulatlan mozgató. Ez utóbbi egyértelműen elkülöníthető a bolygószférák mozgatóitól. Az első mozdulatlan mozgató nem csupán egy égi szféra mozgatója, hanem a világmindenség egészének első alapelve. Az első mozdulatlan mozgató a mindenség végső magyarázata: közvetve vagy közvetlenül ő valamennyi létező céloka. A szó teljes értelmében csak az első mozdulatlan mozgató mozdulatlan, amennyiben ő minden tekintetben mozdulatlan: önmagában és járulékosan is. Az első mozdulatlan mozgató nélkül a többi mozdulatlan mozgató sem létezne. Mint arkhé egyetlen, örökkévaló és szükségszerű; örökkévalósága és szükségszerűsége magasabb rendű, mint a többi mozdulatlan mozgatóé, ezek örökkévalósága és szükségszerűsége ugyanis végső soron az első mozdulatlan mozgatóéból ered. Arisztotelész teológiája jelentős hatást gyakorolt a középkori keresztény gondolkodókra. Ugyanakkor fontos szem előtt tartani, hogy ez a teológia lényeges pontokon eltér a keresztény tanítástól: az első mozdulatlan mozgatón kívül más istenek is léteznek. az első mozdulatlan mozgató nem teremtő; Arisztotelész határozottan elutasította a világ kezdetéről és teremtéséről szóló elképzeléseket. 10
12 mivel egyetlen tevékenysége önmaga szünet nélküli kontemplációja, nem gondviselő isten. mivel gondolkodása mindig a legjobbra, azaz önmagára irányul, nem tud a világ létezéséről, s ennélfogva semmiféle érzelmet nem táplálhat iránta, illetve lakói iránt: nem a szeretet istene. 11
FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1112 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 21. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. Írja a megfelelő
FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1511 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 15. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. feladat Írja
Oktatási Hivatal. A 2007/2008. tanévi. Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny. első (iskolai) fordulójának. javítási-értékelési útmutatója
Oktatási Hivatal A 2007/2008. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának javítási-értékelési útmutatója FILOZÓFIÁBÓL 1. Sorolja korszakokhoz a következő filozófusokat!
Oktatási Hivatal FILOZÓFIA. A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló. Javítási-értékelési útmutató
Oktatási Hivatal A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA Javítási-értékelési útmutató OKTV 2015/2016 1. forduló 1. A keresztrejtvény vízszintes soraiba írja
FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 18. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Általános útmutató Az A vizsgarész
Kora modern kori csillagászat. Johannes Kepler ( ) A Világ Harmóniája
Kora modern kori csillagászat Johannes Kepler (1571-1630) A Világ Harmóniája Rövid életrajz: Született: Weil der Stadt (Német -Római Császárság) Protestáns környezet, vallásos nevelés (Művein érezni a
Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások
Oktatási Hivatal Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások 1. A következő állítások három filozófusra vonatkoznak. Az állítások számát írja a megfelelő
1. Bevezetés* * Külön köszönettel tartozom Madácsy Istvánnak és Murányi Tibornak a szöveg előkészítésében nyújtott baráti segítségéért.
1. Bevezetés* Ha nem is minden előzmény nélkül, de a tradicionális iskola magyar ágában jelent meg az a nézet, amely az európai filozófia egyik kifejezését, a szolipszizmust alkalmazta a tradicionális
FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1412 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. október 16. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. A filozófiai
A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA. Javítási-értékelési útmutató
Oktatási Hivatal A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA Javítási-értékelési útmutató 1. Sorolja korszakokhoz a következő filozófusokat! Írja a nevüket a megfelelő
Oktatási Hivatal FILOZÓFIA. A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló. Javítási-értékelési útmutató
Oktatási Hivatal A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA Javítási-értékelési útmutató OKTV 2013/2014 1. forduló 1. feladat Igazságkeresés! A következő állításokról
FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia emelt szint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 20. FILOZÓFIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A vizsgarész (20 pont) 1. B
FILOZÓFIA I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA?
FILOZÓFIA 2014-15. I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS 2014. SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA? MI A FILOZÓFIA? FILOZÓFIA - A BÖLCSESSÉG SZERETETE NEM A BIRTOKLÁSA, HANEM CSAK A SZERETETE. MIT JELENT ITT A BÖLCSESSÉG? 1. SZENT
FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1111 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 18. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM A rész (30 pont) 1. Írja a fogalmak
FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1012 É RETTSÉGI VIZSGA 2010. október 21. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM A rész 1. Mely korszakokban lettek
A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP
Oktatási Hivatal Munkaidő: 120 perc Elérhető pontszám: 50 pont ÚTMUTATÓ A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP A munka megkezdése előtt
KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés
KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016- 00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés Tágabb értelem - A szaktudományok holisztikus megközelítése Dr. Baritz Sarolta Laura OP Nemzeti Közszolgálati Egyetem
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP
Oktatási Hivatal Munkaidő: 120 perc Elérhető pontszám: 50 pont ÚTMUTATÓ A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP A munka megkezdése előtt
Az emberi kapcsolatok transzcendentális vonatkozásai
III. LÉTKÉRDÉS KONFERENCIA EGYÜTT-LÉT. A kapcsolatok természetrajza Az emberi kapcsolatok transzcendentális vonatkozásai Sivaráma Szvámi vaisnava teológus - Mit nevezünk kapcsolatnak? - Azt a közös alapot,
AZ ONTOLÓGIAI ISTENÉRV SZENT ANZELM MEGFOGALMAZÁSÁBAN. "nem azért akarok belátásra jutni, hogy higgyek, hanem hiszek, hogy belátásra jussak"
AZ ONTOLÓGIAI ISTENÉRV SZENT ANZELM MEGFOGALMAZÁSÁBAN "nem azért akarok belátásra jutni, hogy higgyek, hanem hiszek, hogy belátásra jussak" Canterbury Szent Anzelm élete, jelleme 1033.ban született a felső-itáliai
A 2016/2017. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP
Oktatási Hivatal Munkaidő: 120 perc Elérhető pontszám: 50 pont ÚTMUTATÓ A 2016/2017. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP A munka megkezdése előtt
Kant és a transzcendentális filozófia. Filozófia ös tanév VI. előadás
Kant és a transzcendentális filozófia Filozófia 2014-2015-ös tanév VI. előadás Kant és a transzcendentális filozófia A 18. század derekára mind az empirista, mind a racionalista hagyomány válságba jutott.
LOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA
LOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA
II. TÉTEL GOTTFRIED WILHELM LEIBNIZ ( ) FILOZÓFIÁJA
II. TÉTEL GOTTFRIED WILHELM LEIBNIZ (1646-1716) FILOZÓFIÁJA A lipcsei származású és a racionalista áramlathoz tartozó Gottfried Wilhelm Leibniz főbb művei: Nouveaux essais sur l'entendement humain (Újabb
AZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL
AZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL AZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL/1. A fejlődni szó szerint annyit jelent, mint kibontani egy tekercset, vagyis olyan, mintha egy könyvet olvasnánk. A természetnek, mint könyvnek
IV. TÉTEL IMMANUEL KANT ( ) ISMERETELMÉLETE
IV. TÉTEL IMMANUEL KANT (1724-1804) ISMERETELMÉLETE A königsbergi filozófus három kérdésben foglalja össze a filozófia problémáit: Mit lehet tudnom?; Mit kell tennem?; Mit szabad remélnem? A kérdésekre
MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET
MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET Készítette: Varga Enikő 1 EMBER-ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA Célok és feladatok Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az emberi
FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1211 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 22. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Általános útmutató Az A vizsgarész
IV. TÉTEL PLATÓN ( ) ANTROPOLÓGIÁJA, KOZMOLÓGIÁJA ÉS FILOZÓFIAI TEOLÓGIÁJA
IV. TÉTEL PLATÓN (427-347) ANTROPOLÓGIÁJA, KOZMOLÓGIÁJA ÉS FILOZÓFIAI TEOLÓGIÁJA Az ókor egyik legnagyobb görög filozófusa Athénben vagy Aigina szigetén született. Főbb művei: Szümposzion (A lakoma), Politeia
Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT
Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST Fordította GÁSPÁR CSABA LÁSZLÓ Lektorálta GÖRFÖL TIBOR ISBN Kiadja az Akadémiai
Pöntör Jenő. Fizikalizmus és ontológiai realizmus
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Pöntör Jenő Fizikalizmus és ontológiai realizmus Doktori értekezés tézisei Budapest, 2013 2 1. Témaválasztás és célkitűzés A fizikalizmus nem egyszerűen
Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN
Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN SZEMÉLYES VONATKOZÁSOK Casa Balthasar, Róma, 2000-2002 Licencia dolgozat, Torontó, 2005-2007 Hivatásgondozási munka, 2007- KÉRDÉSFELTEVÉS
A jogbiztonság alkotmányos elvének érvényesülése a jogalkotásban
A jogbiztonság alkotmányos elvének érvényesülése a jogalkotásban KURUNCZI GÁBOR PhD hallgató Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Jog- és Államtudományi Doktori Iskola 1. Bevezetés Az elmúlt év jogalkotási
A világtörvény keresése
A világtörvény keresése Kopernikusz, Kepler, Galilei után is sokan kételkedtek a heliocent. elméletben Ennek okai: vallási politikai Új elméletek: mozgásformák (egyenletes, gyorsuló, egyenes, görbe vonalú,...)
A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte
A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA AugustE Comte A szociológia önálló tudománnyá válása a 19.század közepén TUDOMÁNYTÖRTÉNET: a felvilágosodás eszméi: Szabadság, egyenlőség, testvériség. Az elképzelt tökéletes társadalom
GYAKORLATI FILOZÓFIA FILOZÓFIA TANÉV II. ELŐADÁS SZEPT. 18.
GYAKORLATI FILOZÓFIA FILOZÓFIA 2014-2015. TANÉV II. ELŐADÁS 2014. SZEPT. 18. A GYAKORLATI FILOZÓFIA TÁRGYA ELMÉLETI ÉSZ GYAKORLATI ÉSZ ELMÉLETI ÉSZ: MILYEN VÉLEKEDÉSEKET FOGADJUNK EL IGAZNAK? GYAKORLATI
A létezésből vett érv
A létezésből vett érv Érvek Isten létezése mellett Tartalom 1 A független létezés érve 1.1 Bevezetés 1.2 A létezés ajándék 1.3 A világegyetem 1.4 Ki az adományozó? 2 Az általános okság érve (kontingencia)
Érvelési és meggyőzési készségek 4. óra
Érvelési és meggyőzési készségek 4. óra BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék http://www.filozofia.bme.hu/ Tartalom Keretezés Kognitív és emotív jelentés Átminősítés Keretezés 3 Keretezés 4 Keretezés
Varga Tamás szellemébenkonkrét tapasztalatok, gondolkodásra és önállóságra nevelés
Varga Tamás szellemébenkonkrét tapasztalatok, gondolkodásra és önállóságra nevelés Előadásom részei Múlt hét: 30 órás továbbképzés. Fókuszban: Varga Tamás matematikája, eszközhasználat és játék, tudatos
Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei. 5. A létezés differenciálódása október 7.
Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei 5. A létezés differenciálódása 2013. október 7. A korai görögség egymásnak feszülő koncepciói Egyfelől ott van Parmenidész: csak az eszedben bízz, ami szerint a
Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.
Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,
A modern menedzsment problémáiról
Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem
Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia Doktori Iskola
Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia Doktori Iskola Openness The Phenomenon of World-openness and God-openness PhD értekezés tézisfüzet Hoppál Bulcsú Kál Témavezető: Dr. Boros János
EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN. Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM
EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM Sa p ie n t ia Iuris 1 A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Egyházjog Tanszékének sorozata Sorozatszerkesztő:
MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZETI EGYETEM DOKTORI ISKOLA DLA ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KONKRÉT METAFIZIKA
MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZETI EGYETEM DOKTORI ISKOLA DLA ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KONKRÉT METAFIZIKA Különböző korok műalkotásainak metafizikai vonatkozásai, avagy mi szükséges ahhoz, hogy egy puszta tárgy művészetté
Érveléstechnika 6. A Racionális vita eszközei
Érveléstechnika 6. A Racionális vita eszközei A racionális vita célja és eszközei A racionális vita célja: a helyes álláspont kialakítása (a véleménykülönbség feloldása). A racionális vita eszköze: bizonyítás
Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei. 10. Mindaz, ami van. Meinong dzsungele: A létezéstől a fennálláson át az adva levésig november 25.
Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei 10. Mindaz, ami van. Meinong dzsungele: A létezéstől a fennálláson át az adva levésig. 2013. november 25. Alexius Meinong ( Ritter von Handschuchsheim) 1853-1920
VI. TÉTEL ARISZTOTELÉSZ (384-322) KOZMOLÓGIÁJA, FILOZÓFIAI ISTENTANA ÉS ANTROPOLÓGIÁJA
VI. TÉTEL ARISZTOTELÉSZ (384-322) KOZMOLÓGIÁJA, FILOZÓFIAI ISTENTANA ÉS ANTROPOLÓGIÁJA A thrákiai Sztageiroszból származó görög filozófus Platón tanítványa volt. Platónnal ellentétben azt tanította, hogy
III. TÉTEL A MOZGÁSBÓL VETT ISTENÉRV
III. TÉTEL A MOZGÁSBÓL VETT ISTENÉRV A mozgásból vagy változásból kiinduló istenérvet az ókortól kezdve ismerték. Az istenérv egyik középkori változatát Aquinói Szent Tamás ( 1274) Summa theologica című
Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.
Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet
A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga.
A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. 1/ A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. Áttekintő vázlat I: A felelősség mint társadalmi
DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Dolgozatomban a görög nusz (értelem, ész, esetleg szellem) kifejezés főbb lélekfilozófiai és teológiai alkalmazásait igyekszem áttekinteni a szó etimológiájával kapcsolatos elképzelések
Kokoly Zsolt. Az audiovizuális médiaszolgáltatók feletti területi joghatóság kérdése az Európai Unió médiaszabályozásában. A doktori értekezés tézisei
Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola Kokoly Zsolt Az audiovizuális médiaszolgáltatók feletti területi joghatóság kérdése az Európai Unió médiaszabályozásában A doktori értekezés
Adatbázisok elmélete 12. előadás
Adatbázisok elmélete 12. előadás Katona Gyula Y. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Számítástudományi Tsz. I. B. 137/b kiskat@cs.bme.hu http://www.cs.bme.hu/ kiskat 2005 ADATBÁZISOK ELMÉLETE
Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban - Alapelvek. Dr. Baritz Sarolta Laura OP Budapest, december 6.
Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban - Alapelvek Dr. Baritz Sarolta Laura OP Budapest, 2017. december 6. Az erkölcs és az anyagi világ viszonya Erkölcs Környezet Anyagi javak Az erkölcs és az anyagi
Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei. 7. A modern logika és a létezés október 21.
Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei 7. A modern logika és a létezés 2013. október 21. Ismétlés Az ontológiai istenérv modern kritikája: a létezés nem tulajdonság nem lehet feltenni a kérdést, hogy
KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.
KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I. 4 IV. FÜGGVÉNYEk 1. LEkÉPEZÉSEk, függvények Definíció Legyen és két halmaz. Egy függvény -ből -ba egy olyan szabály, amely minden elemhez pontosan egy elemet rendel hozzá. Az
A 2017/2018. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP
Oktatási Hivatal Munkaidő: 120 perc Elérhető pontszám: 50 pont ÚTMUTATÓ A 2017/2018. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP A munka megkezdése előtt nyomtatott
The Principle of Relativity
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Doktori Disszertáció Tézisei Gömöri Márton The Principle of Relativity An Empiricist Analysis (A relativitás elve empirista elemzés) Filozófiatudományi
Oltár az ismeretlen istennek
1 Textus: Ap.Csel. 17, 16-23. Bevezetés: 1. ATHÉN: Pál korában ünnepelte fennállásának 1000 éves évfordulóját. A demokrácia miatt roppant büszke volt. Még a rómaiak is meghagyták a függetlenségét. A kultúra
ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
A LÉLEK MEGVÁLTÁSÁNAK HERMÉSZI ÚTJA
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM IRODALOMTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA HAMVAS ENDRE ÁDÁM A LÉLEK MEGVÁLTÁSÁNAK HERMÉSZI ÚTJA (HERMÉSZ TRISZMEGIS ZTOSZ ÉS A PLATÓNI HAGYOMÁNY) DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI TÉMAVEZETŐ:
KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 19. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. május 19. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM
BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL
BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL Sokak számára furcsán hangozhat a feminizmusnak valamilyen tudományággal való összekapcsolása. Feminizmus és antropológia
A skolasztika. Filozófia. A skolasztika
A skolasztika Szerzõ dezs Filozófia A skolasztika A skolasztika kifejezés a latin schola (iskola) szóból származik, mivel fõleg az iskolák foglalkoztak ezzel a teológiai, filozófiai irányzattal. A tanárok
Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola Bőnügyi Tudományok. Hautzinger Zoltán. PhD értekezés tézisei
Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola Bőnügyi Tudományok Hautzinger Zoltán A katonai büntetıjog rendszere, a katonai büntetıeljárás fejlesztési lehetıségei PhD értekezés tézisei
Filozófiai alapok. Varasdi Károly és Simonyi András. 2007. október 17.
Filozófiai alapok Varasdi Károly és Simonyi András 2007. október 17. Arbor Porphyrii (234 309) Petrus Ramus (1515 1572) John F. Sowa rendszere SUMO csúcskategóriák DOLCE csúcskategóriák Szóhasználat Univerzálé
A HATALOM ÉS AZ URALOM FOGALMA
Farkas Zoltán (egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Szociológiai Intézet) ÖSSZEFOGLALÓ A tanulmány első részében a szerző először röviden utal a hatalom fogalmának jellemző felfogásaira, majd a hatalmat
LOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA
LOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Logika és érveléstechnika A RACIONÁLIS VITA Készítette: Szakmai felel s: 2011. február Készült a következ m felhasználásával: Forrai Gábor
FARAGÓ LÁSZLÓ: A REÁLIS TÉR ELVESZTÉSE ÉS A GYAKORLATI KONSTRUKCIÓKRA VALÓ RÁTALÁLÁS
FARAGÓ LÁSZLÓ: A REÁLIS TÉR ELVESZTÉSE ÉS A GYAKORLATI KONSTRUKCIÓKRA VALÓ RÁTALÁLÁS A GEOGRÁFUS ÚTJAI TÓTH JÓZSEF EMLÉKKONFERENCIA PÉCS, 2014. MÁRCIUS 18. A GEOGRÁFIÁBAN (TÉRTUDOMÁNYOKBAN) TÁRSADALMI
A Dél-Alföldi régió innovációs képessége
A Dél-Alföldi régió innovációs képessége Elméleti megközelítések és empirikus elemzések Szerkesztette: Bajmócy Zoltán SZTE Gazdaságtudományi Kar Szeged, 2010. SZTE Gazdaságtudományi Kar Szerkesztette Bajmócy
DOKTORI DISSZERTÁCIÓ
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ LINTNER ANITA Fejezetek a kétnyelvűségről a két háború közti Csehszlovákiában (különös tekintettel Somorja nyelvi helyzetére)
A TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Filozófia
A két megközelítés ellentéte ugyanakkor éppen a fizikai realitás fogalmában, értelmezésében tér el egymástól. " # $ %
Kedves Laci és Péter! Köszönöm a vitához való hozzászólásotokat. következetesen és logikusan jeleníti meg a tárgynak - az óraparadoxonnak és ezzel egyben a relativitás elméletének mint olyannak - azt a
A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP
Oktatási Hivatal Munkaidő: 120 perc Elérhető pontszám: 50 pont ÚTMUTATÓ A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP A munka megkezdése előtt
***II AJÁNLÁSTERVEZET MÁSODIK OLVASATRA
EURÓPAI PARLAMENT 2004 2009 Foglalkoztatási és Szociális Bizottság 2006/0008(COD) 26.1.2009 ***II AJÁNLÁSTERVEZET MÁSODIK OLVASATRA a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet
FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1411 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 20. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Általános útmutató Az A vizsgarész
I. TÉTEL RENÉ DESCARTES ( ) BÖLCSELETE
I. TÉTEL RENÉ DESCARTES (1596-1650) BÖLCSELETE A francia René Descartes a racionalizmus eszmeáramlatához tartozó filozófus. A latin ratio (értelem) szóról elnevezett racionalizmus a matematikát tartva
Azonosító jel: FILOZÓFIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc OKTATÁSI MINISZTÉRIUM
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 23. FILOZÓFIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Filozófia emelt szint írásbeli
Egység. Egység. Tartalom. Megjegyzés. Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben.
Tartalom Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben. Megjegyzés Az egység a mű egyik alapelve. Fogalmát, különböző megjelenéseit több téma tárgyalja a műben,
Művészeti kommunikáció. alapkérdések, avagy miért élnek sokáig a művészetfilozófusok? Művészeti kommunikáció 2008 tavasz
Művészeti kommunikáció alapkérdések, avagy miért élnek sokáig a művészetfilozófusok? Danto esete Hamupipőkével Danto fő kérdése, hogy - két teljesen egyforma dolog közül hogyan választjuk ki azt, amelyik
Fiatal Filozófusok Konferenciája 7.
Pécsi Tudományegyetem Filozófia Doktori Iskola * Magyar Művészeti Akadémia Művészeti és Módszertani Kutatóintézet * Magyar Tudományos Akadémia Morál és Tudomány Lendület Kutatócsoport A szabadság jegyében
Alulteljesítők felismerése a KATT kérdőív segítségével. Taskó Tünde Anna
Alulteljesítők felismerése a KATT kérdőív segítségével Taskó Tünde Anna Tartalom Előzmények Az alulteljesítés fogalma A metakogníció fogalma A metakogníció és tanulás A KATT kérdőív bemutatása Az alulteljesítés
Az értekezés tárgya, a kutatás célja
Az értekezés tárgya, a kutatás célja Művészeti gyakorlatomban is évek óta foglalkozom a valóság észlelésének, szemlélésének és leképezésének komplexitásával, bemutathatóságával, a térbeli nézőpont kérdésével.
Érvelés és megismerés a skolasztikus középkorban. Tudománytörténet és kommunikáció február 29.
Érvelés és megismerés a skolasztikus középkorban Tudománytörténet és kommunikáció 2016. február 29. Változások az írásbeliségben Időtállóbb, kevésbé kényes anyag 2. 15. sz.: uralkodó anyag a pergamen (korábban
Bessenyei Márta: A szeretet perspektívái Boros Gábor: A szeretet/szerelem filozófiája 1
Bessenyei Márta: A szeretet perspektívái Boros Gábor: A szeretet/szerelem filozófiája 1 Boros Gábor tavaly megjelent tanulmánykötetének középpontjában két olyan fogalom áll, melyeket a szerző saját bevallása
DOKTORI DISSZERTÁCIÓ
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ Komlósi Andrea Negatív okozás és kauzális magyarázat Filozófiatudományi Doktori Iskola Vezető: Dr. Kelemen János Analitikus filozófia
ISTEN ARCA ÉS A SZENTSÉG MEGNYILVÁNULÁSA A ZSIDÓ-KERESZTÉNY HAGYOMÁNYBAN
ISTEN ARCA ÉS A SZENTSÉG MEGNYILVÁNULÁSA A ZSIDÓ-KERESZTÉNY HAGYOMÁNYBAN Rigán Lóránd Bevezetés Dolgozatomban a zsidó és a keresztény hagyomány összetartozásának értelmére irányuló kérdést igyekszem megválaszolni,
X. TÉTEL AQUINÓI SZENT TAMÁS (1224-1274) TEODICEÁJA, KOZMOLÓGIÁJA ÉS ANTROPOLÓGIÁJA
X. TÉTEL AQUINÓI SZENT TAMÁS (1224-1274) TEODICEÁJA, KOZMOLÓGIÁJA ÉS ANTROPOLÓGIÁJA 10.3 Szent Tamás teodiceája Filozófiai istentanában (teodiceájában) Szent Tamás egyrészt Isten létének igazolásával,
Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán
Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán Sikeresen befejezték tanulmányaikat a Rendőrtiszti Főiskola mesterszakának
DIALEKTIKA, RETORIKA ÉS JOGÁSZI ÉRVELÉS A KLASSZIKUSOK NYOMÁN FRIVALDSZKY JÁNOS KÖNCZÖL MIKLÓS
DIALEKTIKA, RETORIKA ÉS JOGÁSZI ÉRVELÉS A KLASSZIKUSOK NYOMÁN FRIVALDSZKY JÁNOS KÖNCZÖL MIKLÓS PÁZMÁNY PRESS Budapest 2015 Jelen publikáció a Lósy Imre Alapítvány a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog-
AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *
Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai
Tartalom. x 7.
Tartalom LEGYEN VILÁGOSSÁG! 23 A. MINDENT EGYESÍTŐ ELMÉLET? 29 1. A valóság rejtélye 29 Egy kettős rejtély 30 Az új világmodell: Kopernikusz, Kepler, Galilei 31 Az egyház a természettudomány ellen 34 A
Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei. 11. A semmi semmít december 2.
Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei 11. A semmi semmít 2013. december 2. Martin Heidegger 1889-1976, Németország Filozófiai fenomenológia, hermeneutika, egzisztencializmus kiemelkedő alakja 1927: Lét
Analitikus módszertan az európaizáció kutatásához
Analitikus módszertan az európaizáció kutatásához Grünhut Zoltán MTA KRTK A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XIII. VÁNDORGYŰLÉSE Kelet-Közép-Európa területi folyamatai, 1990 2015 Eger, 2015. november
Dr. Péczely László Zoltán. A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája
Dr. Péczely László Zoltán A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája A motiváció A motiváció az idegrendszer aspeficikus aktiváltsági állapota, melyet a külső szenzoros információk, és a szervezet belső