A munkavállaló és a közalkalmazott kártérítési felelőssége. Belső Ellenőrök Társasága. dr. Petrovics Zoltán

Átírás

1 A munkavállaló és a közalkalmazott kártérítési felelőssége Belső Ellenőrök Társasága dr. Petrovics Zoltán

2

3 Munkajogi kárfelelősség - károkozás minden szervezetben előfordul - munkajog speciális szabályok: a munkajogviszony egyik alanya a másiknak kárt okoz két terület: - munkavállalói és munkáltatói kártérítési felelősség - a munkáltató felelőssége a magyar munkajogban hagyományosan szigorúbb - a munkavállaló felelőssége enyhébb - a károk megelőzésére a munkáltatónál adottak a szervezeti, személyi, tárgyi feltételek fokozott elvárások

4 A felelősség mérsékelése munkavállalói oldalon - munkavállaló teherbíró-képessége alacsonyabb - megélhetésének fő forrása a munkabér/illetmény egzisztenciális hátrányt okoz számára a kártérítés kifizetése saját és családja létalapját is jelenti - jelentős károk okozásának lehetősége enyhe gondatlanság, apró figyelmetlenség is (nagy értékű berendezések, hatalmas felelősséggel járó munkakörök, eljárások) - munkamegosztásból fakadó bonyolult felelősségi viszonyok - cél lehet a megelőzés prevenció, a reparáció mellett - de: hanyagságra ösztönözheti a munkavállalót - relatív diszpozitív szabályozás: a kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el - kivéve: a leltárfelelősség a kollektív szerződés a kártérítés mértékét korlátozó szabálytól a munkavállaló hátrányára is eltérhet (csak Mt.)

5 A kártérítési felelősség feltételei 1. a felek között munkaviszonynak/közalkalmazott jogviszonynak kell fennállnia a károkozás idején - ha a felek között nem munkajogviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (pl. megbízási, vállalkozási jogviszony) áll fenn: a polgári jogi szabályok vonatkoznak a felelősségre 2. munkaviszonyból származó kötelezettség megszegése (vagy egyéb jogellenes magatartás elkövetése) - akár cselekvéssel, akár mulasztással (tevőleges, passzív) 3. a kötelezettségszegő magatartás felróható a károkozó számára

6 A kártérítési felelősség feltételei 4. kár bekövetkezése - vagyoni kár: pénzben kifejezhető hátrány - a károkozó köteles megtéríteni a) a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést; b) az elmaradt vagyoni előnyt; és c) a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket - a tényleges vagy felmerült kár: a már meglévő vagyonban bekövetkező csökkenés (pl. ha egy dolog megsemmisül, eltörik, megrongálódik) - a károkozással kapcsolatban felmerült különböző költségek és kiadások - elmaradt haszon: a jövőben bekövetkező vagyoni gyarapodástól történő elesés - ami megvalósult volna, ha a károkozó magatartás nem következett volna be (pl. megrongált munkaeszköz miatti leállás folytán bekövetkező bevételkiesés)

7 - a munkáltatót a kamat is megilleti a károsodás bekövetkeztétől - nem vagyoni kár (személyiségi jogsérelem) egyes személyiségi értékek megvalósulásának, érvényesítésének közvetlen vagy közvetett akadályoztatásából származik - pl. az egészséghez, testi épséghez, az emberi méltósághoz, a jó hírnévhez, a becsülethez, a magántitokhoz, a személyes szabadsághoz való jog - sérelemdíj jogintézménye Ptk. 2:52. - Sérelemdíj -akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért

8 - sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire - különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára - a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni - de: a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges -a sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire - különösen a jogsértés súlyára, - ismétlődő jellegére, - a felróhatóság mértékére, - a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására tekintettel, egy összegben határozza meg. Ptk. 2:53. -aki személyiségi jogainak megsértéséből eredően kárt szenved, a jogellenesen okozott károkért való felelősség szabályai szerint követelheti a jogsértőtől kárának megtérítését

9 - a kár megtérítésének eszköze és a károkozás szankciója: a kártérítés - a károsultat olyan vagyoni helyzetbe hozza, mintha nem is érte volna kár, a kározó számára pedig olyan vagyoni hátrányt jelent, amely az általa okozott kárral egyenértékű - a kártérítést csökkenteni kell a károsultnak a károkozásból származó vagyoni előnyével, kivéve, ha ez az eset körülményeire tekintettel nem indokolt 5. okozati összefüggés a kötelezettségszegő magatartás és a kár, illetve a magatartás és a munkaviszony között - a magatartás releváns oka a kárnak, azaz ha az általános emberi tapasztalat szerint a magatartás nagy valószínűséggel alkalmas volt arra, hogy előidézője legyen a bekövetkezett kárnak adekvát kauzalitás

10 - az emberi tapasztalat szerint hasonló esetekben az adott eredményt szokta előidézni - ha nincs okozati összefüggés a magatartás és a munkaviszony között, akkor a munkajogi kártérítési felelősség nem állapítható meg Kárfelelősség fajtái 1. vétkességi (felróhatósági) alapú 2. vétkességre tekintet nélküli (megőrzési felelősség, leltárfelelősség) nem kárfelelősség pl. munkabérelőleg visszafizetése, munkabér túlfizetése Általános vétkességi felelősség - a felelősség általános szabályai - a munkavállaló/közalkalmazott a munkaviszonyból/közalkalmazotti jogviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, - ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható [Mt (1) bek.]

11 - a munkaszerződés megkötésével/kinevezéssel a munkavállaló/közalkalmazott egyúttal kötelezettséget vállal arra, hogy munkáját az általában elvárható gondossággal végzi és nem fog kárt okozni munkáltatójának - bizonyítási kötelezettség a munkáltatót terheli - csak a munkaviszony keretében okozott károk - a károkozó cselekmény tanúsításának az időpontja a meghatározó, nem a kár tényleges bekövetkezése - nem csak a tényleges munkavégzés során (pl. a munkaközi szünet időtartama alatt a gyárudvaron labdázgatnak, és egy elhibázott rúgással betöri az épület ablakát) - előkészítő és a befejező munkák alatt, - munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás alatt, munkakörön kívüli munka

12 - a polgári jog szabályai szerint állhat fenn a felelősség, ha - a kárt egyéb jogviszonyban (pl. ha az informatikus vállalja, hogy a munkáltatói jogkörgyakorló saját használatú otthoni számítógépét összeállítja, és eközben kárt okoz) - a munkaviszony kezdete előtt (pl. a munkaviszony létesítésére tett ígéret megszegésével)

13 MK 26. szám -a károk megelőzése érdekében a munkavállaló nem tesz feltétlenül eleget ez irányú kötelezettségének, ha a károk előidézésére alkalmas hiányosságokat jelenti - váratlanul előálló, halasztást nem tűrő és a dolgozó anyagi erejét meg nem haladó beszerzés, valamint a kisebb munkák elvégzése a munkavállalónak is kötelessége - mindig az eset összes körülményeitől függően kell elbírálni: elvárható-e a munkavállalótól, hogy a munkáltató érdekében a költségek előlegezése mellett intézkedjék - pl. ha a raktár-zár elromlik, a munkavállaló ezt észleli, nem feltétlenül elég csak jelenteni a munkáltatónak e tényt, a munkavállalónak adott esetben magának is intézkednie kell az újabb zár beszerzése iránt

14 Milyen kötelezettségeket lehet egyáltalán megszegni? - munkaviszonyra vonatkozó szabályból, munkaszerződésből fakadóan, munkaköri kötelezettségekből adódóan, egy jogszabályból (pl. KRESZ), belső szabályzatokból, írásbeli és szóbeli utasításokból eredően - a jogellenes károkozás tilos Ptk. 6:520. Minden károkozás jogellenes, kivéve, ha a károkozó a kárt a) a károsult beleegyezésével okozta; b) a jogtalan támadás vagy a jogtalan és közvetlen támadásra utaló fenyegetés elhárítása érdekében a támadónak okozta, ha az elhárítással a szükséges mértéket nem lépte túl; c) szükséghelyzetben okozta, azzal arányos mértékben; vagy d) jogszabály által megengedett magatartással okozta, és a magatartás más személy jogilag védett érdekét nem sérti, vagy a jogszabály a károkozót kártalanításra kötelezi. - a felelősség kizárt továbbá a gyakorlat szerint kötelezettségütközés, a munkaviszonyból eredő kötelességek rendeltetésszerű teljesítése, ésszerű kockázatvállalás esetén

15 Felróhatóság - a felróhatóság az adott helyzetben általában elvárható - munkavállaló köteles munkáját az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és szokások szerint végezni - objektív elvárási szint hasonló foglalkozású, munkakörű, szakképzettségű, gyakorlatú munkavállaló -szubjektív szempontok: a munkavállaló személyéhez kötődő körülmények is fontosak Ki a mérce? - a rendes, derék ember gondossága -de: rendkívüli méltánylást érdemlő esetben a bíróság részben mentesítheti a kárfelelősség alól (pl. a jogsértés súlya, a vagyoni helyzet, a kártérítés teljesítésének esetleges következményei alapján)

16 - a szándékosság és a gondatlanság vizsgálata a felelősség mértékénél elengedhetetlen - vétkesség: a munkavállaló tudata és a károkozó magatartás (kötelességszegés) közötti kapcsolatra utal - beszámítási képességet feltételez a cselekvőképtelenek esetében a munkavállalói kártérítési felelősség szabályai nem alkalmazhatók Szándékosság: egyenes (közvetlen) és eshetőleges szándék egyenes (közvetlen) szándék: ha a cselekvő előre látja magatartásának vagy mulasztásának következményeit, és azokat egyúttal kívánja is eshetőleges szándék: ha a cselekvő előre látja magatartásának vagy mulasztásának lehetséges következményeit, és azokba belenyugszik Gondatlanság: tudatos gondatlanság és hanyagság tudatos gondatlanság: a cselekvő előre látja magatartásának vagy mulasztásának lehetséges következményeit, azonban könnyelműen bízik azok elmaradásában, és e bizakodásának megfelelő ténybeli alapja is van hanyagság: a cselekvő azért nem ismeri fel a magatartásának, illetve mulasztásának lehetséges következményeit, mert nem tanúsítja azt az elvárható figyelmet és körültekintést

17 - szándékos és súlyosan gondatlan károkozás esetén: a munkavállaló/közalkalmazott teljes kárért felel súlyos gondatlanság - e körbe tartozhat a tudatos gondatlansággal elkövetett kötelezettségszegés, de a hanyagság egyes kirívóan súlyos esetei is - lényege, hogy a cselekvő feltűnő közömbösséggel jár el - enyhe gondatlanság nem lehet több a munkavállaló/közalkalmazott négyhavi távolléti díjánál - kollektív szerződés rendelkezése alapján, gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke legfeljebb a munkavállaló/közalkalmazott nyolchavi távolléti díjának összege lehet - közalkalmazottak: szűkebb eltérés kollektív szerződés nem térhet el ily módon

18 Vezető állású munkavállaló - a munkáltató vezetője, valamint a közvetlen irányítása alatt álló és részben vagy egészben helyettesítésére jogosított más munkavállaló - munkaszerződés a vezetőre vonatkozó rendelkezések alkalmazását írhatja elő, ha a munkavállaló a munkáltató működése szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakört tölt be és alapbére eléri a kötelező legkisebb munkabér hétszeresét - vezető munkaszerződése az Mt. Második Részében foglalt rendelkezésektől néhány kivétellel eltérhet - vezető állású munkavállaló: gondatlanság esetén is a teljes kárért felel - közalkalmazottaknál a magasabb vezető a vezetői tevékenységének keretében gondatlanul okozott kárért teljes mértékben felel

19 Több munkavállaló együttes károkozása - a kárért vétkességük arányában felelnek -ha többen szándékosan okoztak kárt, akkor a kár egyetemleges megtérítésére is kötelezhetők -ha a vétkesség aránya nem állapítható meg, akkor a károkozók közrehatásuk arányban kötelesek viselni a kárt -ha a vétkesség vagy a közrehatás aránya nem állapítható meg, akkor a károkozók egyenlő arányban viselik a kárt

20 A kártérítés mértékének korlátozása - a munkavállalónak nem kell megtérítenie a kárnak bizonyos részeit, ha részleges mentesülésre, kármegosztásra kerül sor Az előreláthatósági klauzula - nem láthatta előre, nem is volt elvárható - a munkavállaló csak azt a kárt köteles megtéríteni, amelynek bekövetkezésével a károkozás idején számolhatott - károkozáskor nem látható előre - a munkavállalónak tehát ismernie kell tevékenységének lehetséges következményeit fokozódik a munkáltató tájékoztatási kötelezettségének jelentősége - az igen távoli okozati összefüggésben bekövetkezett károkat nem köteles megtéríteni - ésszerűen nem kiszámítható, túl távoli károk kizárása

21 munkáltató vétkes közrehatása - ha a kár előidézésben maga a munkáltató is közrehatott, az okozati lánc megszakad a károsult maga viseli a kárt - tényét és mértékét a munkavállalónak kell bizonyítania - a közrehatás mértékét a bíróság mérlegelési jogkörében eljárva állapítja meg a kárenyhítési kötelezettség felróható elmulasztása Ptk. 6:525. -a károsultat kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettség terheli - e kötelezettségek felróható megszegése miatt keletkezett kárt a károkozó nem köteles megtéríteni -a károkozó és a károsult között a kárt magatartásuk felróhatósága arányában, ha ez nem megállapítható, közrehatásuk arányában kell megosztani - ha a közrehatás arányát sem lehet megállapítani, a kárt a károkozó és a károsult között egyenlő arányban kell megosztani - a károsult terhére esik mindazok mulasztása, akiknek magatartásáért felelős

22 Ptk. 6:540. [Felelősség az alkalmazott és a jogi személy tagja károkozásáért] -ha a munkavállaló munkaviszonyával összefüggésben harmadik személynek okoz kárt, helyette a polgári jog szabályai szerint általában munkáltatója áll helyt - ha az alkalmazott a foglalkoztatására irányuló jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a munkáltató a felelős - az alkalmazott és a tag egyetemlegesen felel a munkáltatóval, illetve a jogi személlyel, ha a kárt szándékosan okozta - munkáltató azonban a munkajogi szabályok szerint háríthatja tovább a kár megtérítésével felmerült kárát a munkavállalóra Ptk. 6:541. [Felelősség a vezető tisztségviselő károkozásáért] - ha a jogi személy vezető tisztségviselője e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel

23 Vétkességre tekintet nélküli felelősség objektív alapú, vétkesség vizsgálatát mellőző felelősség: általános megőrzési felelősség, a pénztárosok, pénz- és értékkezelők őrzési felelőssége, illetve a leltárfelelősség Általános megőrzési felelősség - bármely munkavállalót terhelhet munkakörétől, munkáltatója jellegétől, tevékenységétől függetlenül - átvett dologban bekövetkező hiány esetén - dolog: bármi lehet (munkaeszköz, pénz, értéktárgy) - de nem lehet pl. üzemanyag, a munka produktuma (elhasználódik) - a dolog tulajdonosa nem feltétlenül a munkáltató - nem feltétlenül a munkáltató adja át

24 lényege: a megőrzésre átadott dolgok kikerülnek a munkáltató közvetlen ráhatása alól, a munkavállaló kizárólagos felügyelete és ellenőrzése alatt állnak felelősségének mértéke: a teljes hiányt meg kell téríteni érvényesítésének feltételei az átadás-átvétel visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettség terhe mellett történt a munkavállaló a dolgot jegyzék vagy elismervény alapján, aláírásával igazoltan vette át az átvett dolgot a munkavállaló állandó őrizet mellett tartotta vagy kizárólagosan használta, kezelte a dologban hiány következett be

25 - valamennyi feltétel együttes fennállása kell a felelősség megállapításához - a munkáltató köteles bizonyítani a feltételeket Visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettség - alapja: munkáltatói nyilatkozat, utasítás, annak hallgatólagos vagy kifejezett tudomásulvétele, megállapodás - egyes munkakörökben: a dolgok rendszeres átadása-átvétele a munkaköri feladatok jellegéből adódik

26 Jegyzék, elismervény ellenében való átvétel - a munkavállalónak aláírásával igazolva kell átvenni - ha több munkavállaló veszi át megőrzés céljából a dolgot, a jegyzéket vagy elismervényt valamennyi átvevő munkavállalónak alá kell írnia - a munkavállaló meghatalmazhatja az átvevőt, hogy a dolgot helyette és nevében átvegye - pl. egyedi tulajdonságok megnevezése, típusszám, gyári szám, leltári, raktári szám, az átvevő adatai - biztosítani kell, hogy az átvevő a dolog meglétéről, azonosságáról az átadáskor meggyőződhessen

27 MK 113. szám I. A jegyzéket vagy elismervényt az átadás-átvétel tényének utólagos igazolása nem pótolja. II. III. Meghatározott dolognak több munkavállaló részére történő átadásánál a jegyzéket vagy elismervényt valamennyi felelősnek alá kell írnia, a munkavállalók azonban egyik dolgozótársukat is megbízhatják, hogy az átvételt aláírásával a nevükben is igazolja. Ha a munkavállaló az átadás-átvétel időpontjában a dolgot kifogás nélkül vette át és utóbb arra hivatkozik, hogy az átvett dolog mennyisége és közölt minősége eltéréseket mutat, vagy a dolog nem azonos az átvételi jegyzéken vagy elismervényen feltüntetett dologgal, mindezek hitelt érdemlő bizonyítása őt terheli.

28 Állandó őrizet, kizárólagos használat Előfeltétel: biztonságos őrzés, az idegen behatás kizárása (a munkáltatónak kell biztosítania) - pl. zárható szekrény, lakat, riasztó vagy zárható raktár, megfelelő munkafeltételek BH Ha az árukihordó beosztású dolgozó a szállítmányt - a munkáltató előírásának megfelelően - a bolt zárva tartásának ideje alatt a bolt előtt, az utcán rakja le, a lerakott árukban és göngyölegekben keletkezett hiányért a megőrzési felelősség szabályai szerint nem tehető felelőssé. Hiány - a dolog egyáltalán nincs meg a visszaszolgáltatás, elszámolás időpontjában, vagy hiány keletkezett benne ha a megőrzésre átadott dolog egyéb károsodása következik be (megrongálódik) csak az általános vétkességi szabályok szerint terheli felelősség a munkavállalót

29 Mentesülés - ha a hiányt a munkavállaló részéről elháríthatatlan ok idézte elő - elháríthatatlan ok: természeti eredetű (pl. viharkár, tűzvész), állat okozta kár, emberi magatartás is (pl. rongálás, betörés, lopás), munkáltató kizárólagos magatartása - elháríthatatlan: az adott körülmények technikai színvonal, szervezési módok, az adott személy fizikuma között nem lehet megfelelő módon és időben a károsodás kiküszöbölni - bekövetkezésének megakadályozására objektív okok miatt vagy egyáltalán nincsen mód, vagy általában véve ugyan lenne, de az adott helyzetben a szükséges eszközök hiányoznak, illetve az esemény hirtelensége miatt a szükséges idő nem áll rendelkezésre - nem elháríthatatlan gépkocsi anyósülésén hagyott értékek autófeltörés

30 Kármegosztás - ha a kár egy része a munkáltató közrehatása következtében keletkezett - pl. a munkáltató nem biztosítja a munkavállalónak azokat az előfeltételeket, amelyek a megőrzendő dolog szabályszerű átvételéhez vagy annak kizárólagos őrzéséhez, kezeléséhez nélkülözhetetlenek Pénztárosok, pénz- és értékkezelők felelőssége - vétkességre tekintet nélküli objektív felelősség, teljes anyagi felelősség - pénzkezelés, értékkezelés fokozott gondosságot, odafigyelést igényel - az általános munkavállalói megőrzési felelősség speciális esete - az átadott dolog pénz, értékpapír, értéktárgy BH A pénzkezelőt külön felelősségvállalás nélkül is terheli - a vétkességre tekintet nélküli - teljes kártérítési felelősség.

31 - nemcsak az ilyen elnevezésű munkakörökben foglalkoztatottakat terheli - azt is, aki ténylegesen pénzt vagy értéket kezel munkájának ellátása során (pl. díjbeszedő, ruhatáros, anyagbeszerző vagy a programszervező) - nem szükséges jegyzék vagy elismervény -ha a pénzkezelő vétkesen okoz kárt: pl. szándékosan nem ad számlát általános vétkességi szabályok alapján köteles megtéríteni a kárt (pl. adóhatósági bírságot) -ha az értéktárgyban nem hiány, hanem rongálódás okoz kárt általános vétkességi szabályok alapján köteles megtéríteni a kárt

32 A leltárhiányért való felelősség

33 A leltárhiányért való felelősség - alapja: a gazdálkodás során ismeretlen okból bekövetkező készlethiány - kockázattelepítés: a leltárfelelősségi megállapodással a munkáltató részben vagy egészben átháríthatja a forgalmazás, árukezelés kockázatát a munkavállalóra - leltárfelelősségi megállapodást aláíró munkavállaló a leltárhiányért vétkességére tekintet nélküli felelősséggel tartozik - hiányzik a bekövetkezett kár és a munkavállaló magatartása közötti okozati összefüggés: a hiány oka ismeretlen BH Azok a berendezések és eszközök, amelyek a munkáltató tevékenysége folytatásához szükségesek, nem tárgyai a leltárfelelősségnek; hiányuk esetén a vétkességi vagy megőrzési felelősség szabályait kell alkalmazni.

34 - csak meghatározott munkakörökben állhat fenn - ott, ahol az áru forgalmazása, készletezése, értékesítése végett nagyobb mennyiségben vesznek át dolgokat - átadás oka: nem a megőrzés, hanem raktározási, árukezelési feladatok ellátása - átadás tárgya: a kezelendő leltári készlet - az átadás folyamatos, ismétlődő - az elszámolás a leltári időszak végén esedékes - a kizárólagos használat és az állandó őrizet lehetetlen - nem áll fenn őrzési kötelezettség a leltárba átadott dolgok tekintetében

35 A leltárhiányért fennálló felelősség feltételei - munkaviszony/közalkalmazotti jogviszony fennállása munkavállaló tájékoztatása a leltárfelelősség részleteiről írásbeli, a leltári időszakra vonatkozó leltárfelelősségi megállapodás megkötése a leltári készlet szabályszerű átadása-átvétele a kár leltárhiány bekövetkezése leltárfelvétel: a leltárhiány megállapítása az előre rögzített leltározási rend szerint, a teljes készletre kiterjedően a munkavállalónak legalább a leltáridőszak felében az adott munkahelyen, munkakörben kell dolgoznia

36 A leltárhiányért fennálló felelősség feltételei ha a készletet leltárhiányért nem felelős, megállapodást nem kötő munkavállaló/közalkalmazott is kezelheti (pl. targoncás, rakodó), az adott munkakörben vagy munkahelyen való alkalmazáshoz szükséges valamennyi leltárfelelős munkavállaló előzetes írásbeli hozzájárulása EBH Felmondás jogszerű indokának minősül a raktári készletet kezelő raktárosnak az a nyilatkozata, hogy a munkakör betöltése feltételeként megjelölt leltárfelelősségi megállapodást nem kívánja megkötni -ha a törvényi feltételek hiányoznak, a munkavállaló mentesül a leltárfelelősség alól - legfeljebb egyéb felelősségi alakzatok alapján terhelheti felelősség

37 Leltárhiány - a leltári készletben ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenést és a kezeléssel járó veszteséget (forgalmazási veszteséget) meghaladó hiány - a leltárhiány oka mindig ismeretlen - ha ismert az ok (pl. tűzeset, lopás, munkavállalói kötelezettségszegés): egyéb felelősségi szabályok ezt a munkavállaló bizonyíthatja BH Ha adat merül fel arra, hogy a hiány egy része ismert okból keletkezett, az nem tekinthető leltárhiánynak, amelynek összegét a bizonyítékok alapján a bíróságnak kell - erre irányuló kérelem esetén - megállapítania. Ebben a körben nem zárható ki, hogy a bíróság mérlegeléssel döntsön. - a leltári készlet: az értékesítésre, forgalmazásra vagy kezelésre szabályszerűen átadott-átvett anyag, áru - a leltárhiány mértéke: a hiányzó készlet nyilvántartási (beszerzési) ára, kivételesen a fogyasztói ár

38 - forgalmazási veszteség (káló) oka: - anyag tárolásából, tulajdonságából eredő természetes mennyiségi csökkenés (pl. beszáradás, tömegvesztés, párolgás, porlódás) - készlet kezelésének kockázatával szükségképpen együtt járó átlagos veszteségből (pl. törés, kiömlés, minőségromlás) - a forgalmazási veszteség mértékét rögzíteni kell - ha a körülmények nyomatékosan indokolják, ki is zárható az elszámolása

39 a leltárfelelősség részletszabályai: a munkaszervezet, a szervezeti egység sajátosságaitól függően változhat a munkáltató egyoldalúan állapítja meg - azoknak az anyagoknak, áruknak a körét, amelyek után az anyag jellegére, méretére, a raktározás vagy a tárolás feltételeire való tekintettel forgalmazási veszteség számolható el, - a forgalmazási veszteség elszámolható mértékét, - a leltári készlet átadásának és átvételének módját és szabályait, -a leltárhiány vagy a leltárfelelősség megállapítására irányuló eljárás rendjét, - a leltári készlet biztonságos megőrzését szolgáló munkáltatói kötelezettségeket -a munkavállalót erről a leltárfelelősségi megállapodás megkötését vagy a leltáridőszak kezdetét megelőzően írásban tájékoztatni kell (leltárszabályzat)

40 Leltárfelelősségi megállapodás - írásban, a munkaszerződéssel egyidejűleg vagy később, de célszerű még a leltáridőszak előtt megkötni - munkaszerződésben/kinevezésben vagy attól elkülönülten - egyéni vagy csoportos -tartalma: a kezelendő készlet meghatározása (induló készlet) - az átadás-átvétel körülményei, a biztonságos őrzést szolgáló munkáltatói kötelezettségek, a felelősség különös szabályai - a leltárfelelősségi megállapodás megszűnik, ha a munkavállaló munkakörének megváltozása folytán már nem kezeli a leltári készletet - a munkavállaló a leltárfelelősségi megállapodást a leltáridőszak utolsó napjára indokolás nélkül írásban felmondhatja

41 Csoportos leltárfelelősségi megállapodás ha pl. egy munkahelyen egyidejűleg több munkavállaló is leltárfelelősséggel tartozik - nevesíteni kell, hogy mely munkaköröket érintő személyi változás kapcsán kell leltározást tartani - szabályozhatja a felelősség megosztását, de nem köthető ki egyetemleges felelősség - a munkavállaló eltérő kikötés hiányában a távolléti díjuk arányában felelnek Leltározás - a kezelésre átadott-átvett áru, vagyis a leltári készlet számbavétele - a leltározásnál a munkavállaló akadályoztatása esetén képviselője jelenlétét biztosítani kell, vagy a munkáltató érdektelen, a feladatban jártas képviselőt jelölhet ki

42 Leltározás - a munkáltató köteles az érintett munkavállalóval ismertetni a leltárelszámolást és annak eredményét - a munkavállaló jogosult az eljárás során észrevételt tenni, és észrevételeit a munkáltatónak meg kell hallgatnia, kivéve ha szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg A leltárfelelősség mértéke -a leltárhiány teljes összegéért felel a munkavállaló, ha állandóan egyedül kezeli a leltári készletet, és a leltárfelelősségi megállapodás nem rendelkezett eltérően legfeljebb hathavi távolléti díjáig felel a leltárhiányért felelős munkavállaló, ha a leltári készletet a leltárhiányért nem felelős munkavállaló is kezeli csoportos leltárfelelősségi megállapodás esetén a felelősség mértéke nem haladhatja meg a megállapodást kötött munkavállalók távolléti díjának hathavi együttes összegét

43 kollektív szerződés eltérően a munkavállaló hátrányára is rendelkezhet ettől a felelősség vagy a kártérítés mértékének megállapításánál figyelembe kell venni az eset összes körülményeit különösen azokat, amelyek a munkavállaló felelősségére kihatnak, -vagy amelyek a biztonságos és előírásszerű kezelést befolyásolhatták, - ezen belül a biztonságos őrzésre vonatkozó munkáltatói kötelezettségek teljesítését, továbbá - a munkavállaló esetleges távollétének tartamát

44 - leltárfelelősségről van-e szó? - BH Azok a berendezések és eszközök, amelyek a munkáltató tevékenysége folytatásához szükségesek, nem tárgyai a leltárfelelősségnek; hiányuk esetén a vétkességi vagy megőrzési felelősség szabályait kell alkalmazni. - lehet-e megőrzési felelősségről szó? - vétkességi felelősség? - ki hibázott, kinél tűnt el? tanúk meghallgatása,munkaidő-beosztások tanulmányozása - kár, felróhatóság, okozati összefüggés, kötelezettségszegés

45 Kártérítési igény érvényesítése 6:532. [A kártérítés esedékessége] A kártérítés a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékes. - ha munkavállaló elismeri a felelősségét: tartozáselismerés - ilyenkor az elismerőt terheli annak bizonyítása, hogy tartozása nem áll fenn, bírósági úton nem érvényesíthető vagy a szerződés érvénytelen - bérből közvetlenül nem vonható le a kártérítés a munkáltató általános elévülési időn belül 3 év bírósághoz fordulhat (munkaügyi per) fizetési meghagyás kibocsátását kérheti (közjegyző)

46 írásbeli fizetési felszólítással érvényesítheti igényét - a fizetési felszólítás csak a minimálbér háromszorosánál kisebb igénynél alkalmazható - ha nem támadja meg a munkavállaló bíróság előtt keresettel végrehajthatóvá válik a munkáltatói jognyilatkozat közlésétől számított 30 napon belül kell előterjeszteni - leltárhiány: a munkáltató a leltárhiánnyal kapcsolatos kártérítési igényét a leltárfelvétel befejezését követő 60 napos jogvesztő határidőn belül érvényesítheti - büntetőeljárás esetén e határidő 30 nap és a nyomozó hatóság vagy a bíróság jogerős határozatának közlését követő napon kezdődik

47 Ptk. 6:527. [A kártérítés módja] - a károkozó a kárt pénzben köteles megtéríteni, kivéve, ha a körülmények a kár természetben való megtérítését indokolják - a jövőben rendszeresen felmerülő károk megtérítésére a bíróság időszakonként visszatérően előre fizetendő, meghatározott összegű járadékot is meghatározhat -a bíróság a kártérítés módjának meghatározásánál nincs kötve a károsult kérelméhez - a kártérítésnek azt a módját nem alkalmazhatja, amely ellen valamennyi fél tiltakozik Ptk. 6:531. [Az általános kártérítés] - ha a kár mértéke nem állapítható meg, a károkozásért felelős személy olyan összegű kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult kárának a kiegyenlítésére alkalmas

48 Munkavállalói biztosíték -írásban megállapodhatnak a felek, hogy a munkáltató részére biztosítékot ad a munkavállaló, ha - munkaköre ellátása során más munkavállalótól vagy harmadik személytől pénzt, más értéket vesz át, vagy részükre ilyen kifizetést, átadást teljesít, vagy - ennek teljesítését közvetlenül ellenőrzi - kizárólag a kártérítési igény kielégítésére használható fel a munkabérből való levonás szabályai szerint - a biztosíték összege maximum a munkavállaló egyhavi alapbérének összege az alapbér növekedése miatt a munkáltató nem követelheti a biztosíték összegének kiegészítését -nem lehet értéktárgy - legkésőbb az átvételt követő munkanapon hitelintézetnél vagy pénzügyi vállalkozásnál e célra elkülönített számlán kell elhelyezni - a biztosíték jegybanki alapkamattal növelt összegét haladéktalanul vissza kell fizetni a munkavállalónak, ha - a munkaköre megváltozásával a feltétele megszűnik - a munkaviszony megszűnik

49 Köszönöm szépen a figyelmet!