Szakdolgozat. Az osztatlan közös lakástulajdon és a társasháztulajdon jogi szabályozásának összehasonlítása Miskolci Egyetem

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szakdolgozat. Az osztatlan közös lakástulajdon és a társasháztulajdon jogi szabályozásának összehasonlítása 2013. Miskolci Egyetem"

Átírás

1 Szakdolgozat Az osztatlan közös lakástulajdon és a társasháztulajdon jogi szabályozásának összehasonlítása Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári Jogi Tanszék Készítette: Spaláné Stefancsik Angelika Rita Konzulens: Dr. Leszkoven László egyetemi docens 1

2 Thesis Comparison of legal regulation of undivided joint ownership on real estate and condominium ownership University of Miskolc Faculty of Law and Political Sciences Institute of Civilian Sciences Department of Civil Law Written by: Spaláné Stefancsik Angelika Rita Advised by: Dr. Leszkoven László associate professor 2

3 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Bevezető Az osztatlan közös lakástulajdon és a társasháztulajdon általános bemutatása Fogalmi meghatározás A társasház Történeti előzmény Hatályos szabályozás Osztatlan közös lakástulajdon A hatályos szabályozás Keletkezésének módjai, feltételei A tulajdon keletkezési módjai általában, különös tekintettel az ingatlantulajdonra Tulajdonkeletkezés társasház és közös lakástulajdon esetében Megszűnés, megszüntetés A tulajdon megszűnése, megszüntetése általában A közös tulajdon és a társasház megszüntetésének szabályozása A közös tulajdon megszüntetése A társasház tulajdon megszüntetése Tulajdonosi jogok és kötelezettségek az osztatlan közös lakástulajdon és a társasháztulajdon esetében Összegzés...51 Irodalomjegyzék...53 Jogszabályok jegyzéke

4 1. Bevezető Az, hogy valaminek a tulajdonosai vagyunk, jogokkal és kötelezettségekkel jár. Sokszor magunknak is komoly nehézséget okoz egy-egy döntés meghozatala, sorra venni az érveket és ellenérveket, és kiválasztani a számunkra legmegfelelőbb cselekedetet. Egy nagyobb értékű dolognál, különösen egy ingatlannál még inkább nehéz felelősségteljes döntést hozni. Az pedig, hogy egy adott dolognak, jelen esetben ingatlannak több tulajdonosa van, lényegesen megnehezíti a döntés meghozatalát, hiszen több érdeknek kell, hogy megfeleljen. A döntéshozatalban figyelembe kell venni a tulajdonostársak jogait és kötelezettségeit, a sokszor egymással ütköző véleményeket, érdekeket. A közös tulajdonlás bizony sokszor komoly nehézségekkel jár nem csak a tulajdonostársak, de a jogalkotó, sőt a jogalkalmazó számára is, hiszen nehéz olyan jogszabályokat alkotni és alkalmazni, amelyek a jogok gyakorlását és azok a többi tulajdonostárs jogainak gyakorlásával egyidejűleg történő- korlátozását minden körülmények között igazságosan tudnák kivitelezni. A dolgozat tárgya annak a vizsgálata, hogy milyen módon keletkezhet és szűnhet meg a tulajdon, milyen jogai és kötelezettségei vannak az egyes tulajdonostársaknak az osztatlan közös lakástulajdon és a társasházi tulajdon esetében, az egyes tulajdonosok milyen esetekben, milyen döntéseket hozhatnak meg önállóan, és melyek azok, amiket csak a többi- de legalábbis többségi- tulajdonostársak jóváhagyásával vagy beleegyezésével. Mik azok a kötelezettségek, amik terhelik az egyes tulajdonosokat? Ahhoz, hogy ezeket megismerjük, a dolgozatban elsőként bemutatásra és elhatárolásra kerül a két fogalom. Ezután a tulajdon általános keletkezési módjának eseteit vizsgálom, majd kitérek az ingatlantulajdoni, ezt követően pedig az osztatlan közös ingatlantulajdoni valamint a társasháztulajdoni speciális szabályozásra. Ugyanezen sorrend szerint vizsgálom a tulajdon megszűnését is. Ezt követően a tulajdonosok általános jogait és kötelezettségeit vizsgálom meg, az évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.) és a évi V. törvény (továbbiakban: új 4

5 Ptk.) tulajdonra vonatkozó szabályozását alapul véve. A Ptk. és az új Ptk. szabályozásait párhuzamosan veszem sorra, megvizsgálva, hogy az új Ptk.-ban milyen módosítások történnek. Megvizsgálom továbbá a speciális szabályokat, amelyek kifejezetten az osztatlan közös ingatlantulajdonra illetve a társasház tulajdonra vonatkoznak, Ptk., az új Ptk., valamint a évi CXXXIII., társasházakról szóló törvény (továbbiakban: Ttv.) alapján. Elsőként az osztatlan közös tulajdont mutatom be, majd a társasháztulajdon esetében vizsgálom, hogy az ott megjelenő jogok és kötelezettségek mennyiben térnek el az osztatlan közös tulajdon szabályozásától. A társasháztulajdon esetében külön kerül megvizsgálásra a külön és a közös tulajdon szabályozása. A dolgozat zárásaként egy összegzésre kerül sor, értékelve és megvizsgálva, hogy mely esetekben lehet célszerű vagy egyáltalán lehetséges a két kategória között az átjárás, mikor és milyen feltételekkel változtatható az osztatlan közös lakástulajdon társasháztulajdonná, illetve fordítva. Mely tulajdonosi formának mik az előnyei illetve hátrányai. A feldolgozott szakirodalom alapján személyes véleményemet is megfogalmazom az osztatlan közös tulajdon és a társasháztulajdon kapcsán. A dolgozat terjedelmi okokból kifolyólag nem tér ki az egyéb osztatlan közös ingatlantulajdoni kategóriára, különösen az osztatlan közös termőföld tulajdonra, valamint a társasház alapítására és üzemeltetésére vonatkozó szabályozásokat illetően is csak a fentiekhez szorosan kapcsolódó eseteket vizsgálja. 5

6 2. Az osztatlan közös lakástulajdon és a társasháztulajdon általános bemutatása 2.1. Fogalmi meghatározás Mielőtt kitérnék a fejezetcímben szereplő két fogalom tisztázására, néhány alapfogalmat szeretnék bemutatni. a.) Mi a tulajdonjog? A tulajdonjognak nem létezik törvényben leírt vagy általánosan elfogadott definíciója. Menyhárd Attila Dologi jog című művében így ír a tulajdonjogról: Törvényi definíció hiányában is megállapítható, hogy a tulajdonjog a tulajdon tárgya feletti elvben legteljesebb jogi hatalmat jelenti, amely ugyanakkor nem korlátlan, mert a tulajdonjogban foglalt részjogosítványokat részben törvény, részben mások jogai korlátozzák, továbbá a tulajdonjognak kötelezettséget keletkeztető hatása is lehet. 1 Melyek azok a részjogosítványok, amelyek a tulajdonjog elemeiként tekinthetők? Birtoklás és birtokvédelem joga Használat és hasznosítás joga (és kötelezettsége) Rendelkezési jog b.) Meg kell említenünk az ingatlan fogalmát is. Erre egységes meghatározás nem született, az egyes jogszabályok a szabályozni kívánt területek szemszögéből határozták meg az ingatlant. A legáltalánosabb ismérvek az ingatlan fogalmi meghatározásakor: a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló, azzal egybeépített dolog. Ez utóbbiról viszont csak főszabály szerint mondhatjuk, hogy ingatlan, hiszen a LB 1 Forrás: Menyhárd Attila: Dologi jog, Eötvös Kiadó, Budapest,

7 1991/372. sz. eseti döntésében kiemeli, hogy a dolog ingó vagy ingatlan jellegét nem csupán annak földdel való kapcsolata határozza meg. Tehát vannak speciális esetek, amikor a földdel való egybeépítés nem eredményezi a dolog ingatlanná válását. 2 c.) További fontos, tisztázásra váró fogalom az épület. Ennek fogalmát szintén több jogszabály definiálja, nevezetesen az évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (Ét), valamint a 109/1999. (XII.29.) FVM rendelet az ingatlannyilvántartási törvény végrehajtásáról. Előbbi a következőképp hangzik: Ét 2. E törvény alkalmazásában: 8. Építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, - rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül - minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma). 10. Épület: jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából. Az Ét. tehát úgy definiálja az épület fogalmát, mint az építmény egyik részét. A másik említett jogszabály, a 109/1999. (XII.29) FVM rendelet 51. (4). bekezdése az alábbi fogalmat használja: 109/0999. (XII. 29.) FVM rendelet 51. (4) Az ingatlan-nyilvántartás 2 Csűri Éva Katalin-Darák Péter-Hidasi Gábor-Kovács László- Zámbó Tamás: Az ingatlan jogi kézikönyve, KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest,

8 szempontjából állandó jellegű épületnek minősül a 12 m2-nél nagyobb, kőből, téglából, vályogból, tömött falból, továbbá vasbetonból készült vagy előre gyártott elemekből összeállított épület; a faépületek vagy vasvázas épületek közül pedig az, amelynek szilárd alapja (kő, tégla, beton stb.) van. d.) Az ebben a fejezetben utolsóként tisztázandó két fogalom az alkotórész és a tartozék. Ennek definícióját a Ptk ban találhatjuk: Ptk. 95. (1) A tulajdonjog kiterjed mindarra, ami a dologgal olyképpen van tartósan egyesítve, hogy az elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, illetőleg az elválasztással értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne (alkotórész). (2) A tulajdonjog kétség esetében kiterjed arra is, ami nem alkotórész ugyan, de a dolog rendeltetésszerű használatához vagy épségben tartásához rendszerint szükséges, vagy azt elősegíti (tartozék). Az alkotórész tehát az a dolog, ami a fődologgal gazdasági és jogi egységet alkot. Ennek a közös tulajdon esetében majd, mint látni fogjuk, kiemelt jelentősége lesz. Az ingatlan esetében ilyen alkotórészek a következők: épület, kerítés, közüzemi vezeték, akna, az ingatlanról nyíló pince, garázs, továbbá a növényzet is, amíg azt el nem választják az ingatlantól. 3 Ezzel szemben a tartozék nem alkot a fődologgal egységet, megőrzi saját jogi sorsát, de szorosan kapcsolódik a fődologhoz. Ilyen például az ingatlan berendezése, hűtő, csillár, mosogató stb. Az alkotórész így tehát ebben az esetben ingatlan, mivel jogi egységet képez a földdel, épülettel, a tartozék viszont minden esetben ingó dolog A társasház 3 Forrás: Csűri Éva Katalin- Darák Péter- Hidasi Gábor- Kovács László- Zámbó Tamás: Az ingatlan jogi kézikönyve, KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, Forrás: Csűri Éva Katalin- Darák Péter- Hidasi Gábor- Kovács László- Zámbó Tamás: Az ingatlan jogi kézikönyve, KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest,

9 Történeti előzmény A társasház mint jogintézmény a Magyar jogban gyakorlatilag történelmi előzmény nélkül jelent meg az évi XII. törvénycikkben, amely megteremtette a mind a mai napig alkalmazott alapokat a társasházak jogi szabályozására. A társasház létrejötte már ekkor is alapítással történt, mely alapító okiratban vagy közokirati formában valósulhatott meg, a társasház alapítását a telekkönyvben is fel kellett tüntetni. A törvényben megtalálható a közgyűlés intézménye és szabályozása, a közös költségek, közös vagyonnal való rendelkezés is. Ezt a törvényt az évi 11. tvr. váltotta fel, mely lényegi változásokat nem hozott a korábbi szabályozásokhoz képest. Néhány újítás került bele, mint például, hogy a közös tulajdont a bíróság ítélete társasháztulajdonná alakíthatja, s ezen ítélet pótolja az alapító okiratot. A korábbi szabályozáshoz képest, amely tágabb teret adott a tulajdonostársak által az alapító okiratban szabályozható kérdéseknek, több területen konkrét szabályozások történtek. Így például a tvr. előírta, hogy a közös tulajdonban lévő épületrészek karbantartására felújítási alapot kell létrehozni, és szabályozásra kerültek a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdések is, mint a közös tulajdon használatára és hasznosítására vonatkozó döntések. Ezt a jogszabályt az évi CLVII. törvény váltotta fel, melynek megszületését az sürgette, hogy a rendszerváltást követően egyre több, korábban állami tulajdonban lévő ingatlan - így lakás is - magánkézbe került, és ezen privatizáció korábban nem szabályozott kérdések rendezését tette szükségessé. Innentől beszélhetünk igazán a társasház jogképességéről. A törvény egyúttal elrendeli a szervezeti és működési szabályzat megalkotását. A tulajdonostársaknak továbbra is széles jogkört határoz meg az alapító okiratban szabályozott kérdések tekintetében, csupán néhány alapvető kötelező elemet fektet le. A közös költségek tekintetében változásként említhető, hogy a fél évnél hosszabb ideje nem fizető tulajdonostárs külön tulajdonára a tartozás mértékéig a közös képviselő jelzálogot jegyeztethetett be. A közgyűlés összehívásának és tartásának szabályai pedig szigorításra kerültek. 5 5 Forrás: Kiss Gábor: A társasházi jog kézikönyve, Novotni Alapítvány, Miskolc,

10 Hatályos szabályozás A társasház fogalmát a Ptk. és a évi CXXXIII. társasházakról szóló törvény (továbbiakban: Ttv.) is meghatározza. A Ptk. szerinti fogalom a következőképpen hangzik: Ptk (1) Épületen úgy is lehet közös tulajdont létesíteni, hogy az épület meghatározott részei- elsősorban a lakások- a tulajdonostársak külön tulajdonában vannak (társasháztulajdon). A Ttv. szerinti definíció ettől jóval részletesebben szól: Ttv. 1. (1) Társasháztulajdon jön létre, ha az épületingatlanon az alapító okiratban meghatározott, műszakilag megosztott, legalább két önálló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség, illetőleg legalább egy önálló lakás és egy nem lakás céljára szolgáló helyiség a tulajdonostársak külön tulajdonába kerül (a továbbiakban: társasház). Az épülethez tartozó földrészlet, továbbá a külön tulajdonként meg nem határozott épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség, illetőleg lakás - különösen: a gondnoki, a házfelügyelői lakás - a tulajdonostársak közös tulajdonába kerül. (2) Az épület tartószerkezetei, azok részei, az épület biztonságát (állékonyságát), a tulajdonostársak közös célját szolgáló épületrész, épületberendezés és vagyontárgy akkor is közös tulajdonba tartozik, ha az a külön tulajdonban álló lakáson vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségen belül van. (3) Ha a földrészlet nem tartozik a közös tulajdonba, arra a tulajdonostársakat használati jog illeti meg. 10

11 A társasház fogalmi elemei tehát a Ttv. szerint a következők: elsőként szükséges egy épületen fennálló közös tulajdon, melyben legalább két, ingatlan-nyilvántartásba önálló ingatlanként bejegyezhető ingatlan található (függetlenül attól, hogy az lakás céljára szolgál-e vagy sem), és ezek a tulajdonostársak külön tulajdonába kerülnek. Az ezen ingatlan tulajdonosai társasházi alapító okirattal társasházat alapítanak. Ennek révén létrejön a társasház, melyben a tulajdonosoknak immár önálló, külön tulajdonuk és közös tulajdonuk is van. Vannak a társasháznak olyan részei, amik nem kerülhetnek önálló tulajdonba, ezeknek közös tulajdonban kell maradniuk. Ezek: az épület tartószerkezete közös célt szolgáló épületrész, épületberendezés, vagyontárgy. Vannak olyan elemek is, amelyek külön tulajdonba kerülhetnének, de nem kerültek, vagy nem rendelkeztek róla, így ezek is közös tulajdonban maradnak: az ingatlan azon része, amely külön tulajdonként nem került meghatározásra, a földrészlet, amely az épülethez tartozik. A közös tulajdont illetően a jelenleg hatályos törvény pótolta az évi szabályozásból - vélhetően tévedésből - kimaradt azon rendelkezést, mely szerint az alapító okirat kötelező tartalmi eleme az közös tulajdonba tartozó épületrészek felsorolása. Ttv. 2. (1) A közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész a külön tulajdonba tartozó lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség alkotórészét képezi, azzal együtt minősül önálló ingatlantulajdonnak. (2) A közös tulajdonra vonatkozó, az egyes tulajdonostársakat megillető tulajdoni hányad és a lakásra, a nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó tulajdonjog - az e törvényben meghatározott esetek kivételével - egymástól függetlenül nem ruházható át és nem terhelhető meg. 11

12 Tehát a tulajdonos külön és közös tulajdona a társasházak esetében jogi egységet alkot, együtt jelenti a tulajdoni hányadot, és főszabály szerint nem lehet különválasztani, külön elidegeníteni vagy megterhelni. A társasház fogalmának meghatározása az új Ptk.-ba is bekerült, mégpedig a korábbinál részletesebben, gyakorlatilag szó szerint átvéve a Ttv. fogalom meghatározását. Ezt az új Ptk. XX. fejezete tartalmazza. Ttv. 3. (1) A társasház tulajdonostársainak közössége (a továbbiakban: közösség) az általa viselt közös név alatt az épület fenntartása és a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése során jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, önállóan perelhet és perelhető, gyakorolja a közös tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat, viseli a közös tulajdon terheit. A perbeli cselekvőképesség a közös képviselőt (az intézőbizottság elnökét) illeti meg. A társasháznak vagy a tulajdonostársaknak ezzel ellentétes rendelkezése harmadik személyekkel szemben hatálytalan. A fenti paragrafus tehát arra utal, hogy a társasház relatív jogképességgel rendelkezik, de csak a társasházi közös tulajdon mértékéig. Mint fentebb vázoltam, a társasház közös és külön tulajdonból áll, vagyis a külön tulajdont illetően minden tulajdonos saját magát képviseli, saját jogai és kötelezettségei vannak, a közös tulajdon tekintetében viszont a társasház jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. Ennek gyakorlása végett képviselettel kell rendelkeznie, ezt a feladatot a közös képviselő látja el. A fenti helyzet a jogoknak és kötelezettségeknek egy sajátos összefonódását adja, amit a következő ábrával igyekszem szemléltetni: (1. ábra) Tegyük fel, hogy egy társasházban van négy tulajdonos, az egyszerűség kedvéért mindegyiküknek egyenlő tulajdoni aránya van a társasházi közös tulajdonban, és mindannyiuknak egyforma méretű a külön tulajdona is. Ebben az esetben a következő a helyzet: 12

13 TÁRSASHÁZ A társasház jogképessége 4. tulajdonos 4. közös tulajdon 4. külön tulajdon 1. külön tulajdon 1. közös tulajdon 1. tulajdonos 3. tulajdonos 3. közös tulajdon 3. külön tulajdon 2. közös tulajdon 2. külön tulajdon 2. tulajdonos 1. ábra. A társasház tulajdonosi szerkezete A nagy halmaz maga a társasház, mely az összes tulajdonos külön és közös tulajdonát tartalmazza. Az egyes körcikkek az egyes tulajdonosok tulajdonát jelenítik meg, ami külön vagyonból és közös vagyonból áll. Az egyes körcikkek, amint fent említettem, külön-külön jogi egységet képeznek, hiszen főszabály szerint külön nem idegeníthetők el és nem terhelhetők meg az egy tulajdonba tartozó külön- és közös tulajdonrészek. A kisebb kör a közös tulajdont jelképezi, azt, ami a példában a tulajdonostársakat egyenlő, 25-25%-ban illeti meg, és amelyre vonatkozólag egyúttal a társasház relatív jogképességgel rendelkezik, és eljárhat a közös képviselő útján. Ttv. 4/A. (3) A társasháztulajdonnal kapcsolatban a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit az e törvényben nem szabályozott kérdésekben kell alkalmazni. A fenti paragrafus pedig kimondja, hogy a Ttv. lex specialisnak tekintendő, háttérszabályként a Ptk.-ban található szabályok az irányadóak Osztatlan közös lakástulajdon 13

14 A hatályos szabályozás A Ptk 139. A tulajdonjog ugyanazon a dolgon meghatározott hányadok szerint egyszerre több személyt is megillethet. Ez azt jelenti, hogy közös tulajdon esetében az egyes tulajdonostársak tekintetében mindenkinek egyforma joga van a tulajdon teljességét illetően, nem részjogosítványokkal rendelkezik, hanem minden tulajdonostárs a teljes tulajdon tekintetében az őt megillető tulajdoni hányad mértékéig jogosult rendelkezni. Dr. Petrik Ferenc a Tulajdonjogunk ma című művében így ír a közös tulajdonról: A közös tulajdon eszmei hányadok szerint meghatározott jogközösség: a tulajdonostársak joga minőségileg egynemű, csak mennyiségileg különböző. Korábbi jogunk magyarázata szerint: a több tulajdonosnak együttvéve annyi joga van, mintha a tulajdonos csak egy személy volna. 6 Az új Ptk.-ban a közös tulajdonról a VI. cím XIX. fejezete rendelkezik. A jogalkotó ebben a címben helyezte el a társasházat is, kiemelve, hogy a társasházról szóló szabályozás lex specialis, melynek háttérjogszabálya a közös tulajdonról szóló részben található rendelkezések. Az új Ptk így mutatja be a közös tulajdont: 5:73. [A közös tulajdon fogalma] (1) A dolgon fennálló tulajdonjog meghatározott hányadok szerint több személyt is megillethet. (2) Kétség esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányada egyenlő. Tehát gyakorlatilag nem történt változás a Ptk és az új Ptk fogalom meghatározásában. 6 Forrás: Dr. Petrik Ferenc: Tulajdonjogunk ma, HVG-ORAC, Budapest,

15 A jogi szakirodalom szinonimaként használja a közös tulajdont, az osztatlan tulajdont és az osztatlan közös tulajdont. A dolgozatban a továbbiakban osztatlan közös tulajdonként használom a fogalmat, azon belül is az osztatlan közös lakástulajdont fogom vizsgálni. Osztatlan közös tulajdon ingó és ingatlan dolgon is kialakulhat. E két kategória közötti legfőbb különbség, hogy az ingatlan esetében az ingatlannyilvántartásba be kell jegyezni a közös tulajdon tényét és az egyes tulajdonosokat megillető tulajdoni hányadot. Amennyiben a tulajdoni hányad nem állapítható meg, a jogalkotó a Ptk (2). alapján egyenlőnek rendeli tekinteni a tulajdonostársak tulajdoni hányadát. A tulajdonostársaknak egymás tulajdoni hányadát tiszteletben tartva kell a jogokat gyakorolniuk. A közös tulajdonban a tulajdoni hányad nem egy tényleges, kézzelfogható részt jelöl, ez csupán eszmei hányad. Ezen túl az egyes tulajdonostársak szerződéssel vagy kialakult szokás alapján a közös tulajdon használatát megoszthatják. Ez nem keletkeztet azonban új, külön tulajdont, mint ahogy a társasházak esetében láttuk, és az ingatlannyilvántartásba sem kerül bejegyzésre. A tulajdon változatlanul osztatlan marad. Ezt a 2. számú ábrán igyekeztem szemléltetni. (2. ábra) OSZTATLAN KÖZÖS LAKÁSTULAJDON Közös használat 4. közös használat 4. egyedi 1. egyedi 1. közös használat 3. közös használat 2. közös használat 3. egyedi 2. egyedi 2. tulajdonos tulajdoni 2. ábra. Az osztatlan közös lakástulajdon tulajdonosi szerkezete és a használat Elsőként szeretném leszögezni, hogy a közös tulajdon használatának ilyesfajta felosztása csupán egy lehetőség, míg az 1. ábrán látható társasházi tulajdonmegoszlás a 15

16 társasház fogalmából eredően kötelező. Azonban, mivel a dolgozat célja az osztatlan közös lakástulajdon és a társasház jogi szabályozásának összehasonlító bemutatása, indokoltnak tartom ezt a lehetőséget megvizsgálni. A 2. számú ábrán a nagy halmaz magát az osztatlan közös tulajdont jelképezi. Itt is azzal a példával élnék, hogy az adott ingatlannak négy tulajdonosa van, akik ¼-1/4 arányban részesülnek az osztatlan közös tulajdonból. Tegyük fel, hogy az osztatlan közös ingatlanon található négy egyforma méretű, külön bejáratú lakás, és 1000 m2 kert. A példánkban a tulajdonostársak a lakásokat egymás között felosztják, külön használatba veszik, egymással egyetértésben, mindegyik tulajdonosnak jut egy-egy lakás. Az 1000 m2 kertről viszont nem rendelkeznek, így az továbbra is közös használatban marad. Tehát a kis kör jelképezi a közös használatban maradó részt, az egyes körcikkek pedig az egyes tulajdonostársak tulajdoni hányadát. A körcikkeket viszont szaggatott vonal választja el, mivel a lakás használatba adása (vétele) nem jelenti egyúttal, hogy az adott lakás kikerült volna az osztatlan közös vagyonból, azon a többi tulajdonostárs tulajdonjoga változatlanul fennáll. A közös tulajdon teljes egésze alkotja a jogi egységet, és azon belül az egyes tulajdonostársak tulajdoni hányadukra vonatkozóan csak korlátozott mértékben, a többi tulajdonostárssal való egyetértésben rendelkezhetnek tulajdonukkal. Az osztatlan közös tulajdon védelmében viszont bármely tulajdonostárs jogosult fellépni, a teljes osztatlan közös vagyonra, és nem csupán az őt megillető tulajdoni hányadra vonatkozóan. A két ábra alapján bemutatott legfőbb különbségek tehát a társasházi és az osztatlan közös tulajdon között: a társasháznál megkülönböztetünk külön és közös tulajdont, míg az osztatlan közös tulajdonnál csak közös tulajdonról beszélhetünk. A társasháznál csak a társasházi közös tulajdont illetően, és csak a közös képviselő jogosult fellépni (bizonyos állagmegóvási esetektől eltekintve), míg az osztatlan közös tulajdon esetében bármely tulajdonostárs felléphet - a tulajdonostársak előzetes tájékoztatásával és bizonyos esetekben jóváhagyásával (erről a későbbiekben lesz részletesebben szó). A társasház az alapító okirattal bizonyos mértékben leválik a tulajdonosoktól (hiszen például képviseletét is a közös képviselő és nem pedig a tulajdonostársak valamelyike végzi), az osztatlan közös tulajdonnál viszont mindvégig megmarad a szoros kapcsolat az ingatlan és annak tulajdonosai 16

17 között Keletkezésének módjai, feltételei A tulajdon keletkezési módjai általában, különös tekintettel az ingatlantulajdonra A tulajdonszerzésnek eltérő szabályozásai vannak ingó és ingatlan dolgokra vonatkozóan. Az ingatlan tulajdonszerzését ugyanis ingatlannyilvántartásban rögzíteni kell. Ez a tulajdonszerzés módjától függően lehet konstitutív vagy deklaratív hatályú. További követelmény, hogy tulajdont csak forgalomképes dolgon lehet szerezni. A tulajdonszerzés egy másik csoportosítás szerint lehet eredeti vagy származékos. Származékos szerzésmódról akkor beszélünk, ha mások jogától függ a jogszerzés, vagyis beszélhetünk jogelődről illetve - a másik szemszögből nézve - jogutódról. Eredeti szerzésmódnál nem beszélhetünk jogutódlásról. Ennek az elkülönítésnek kétféle szempontból van jelentősége: egyrészt származékos szerzésmódnál a jogutód nem rendelkezhet több joggal, mint amennyivel a jogelődje rendelkezett. Ez a nemo plus iuris elve. Másrészt a szerzésmódnak a harmadik személyek tekintetében van jelentősége, nevezetesen, hogy a származékos szerzésmód esetében harmadik személy már korábban fennálló jogát (például egy haszonélvezeti jogot) érintheti a tulajdonjog átszállása, míg ez az eredeti szerzés esetében fogalmilag kizárt, hiszen itt egy korábban nem létező tulajdonról beszélünk. a.) Ezen csoportosítás szerint eredeti szerzésmóddal ingatlanon tulajdont szerezni a következő esetekben lehet: hatósági határozattal, árveréssel való tulajdonszerzés (Ptk 120. ) (új Ptk 5:41. ) ezen belül kisajátítás (Ptk ) (új Ptk. 5:43. ) elbirtoklás (Ptk ) (új Ptk. Ötödik könyv XII. fejezet) ráépítés, túlépítés (Ptk (2).)- ráépítés, hozzáépítés, beépítés (új Ptk. 5:68. -5:71. ), túlépítés (új Ptk. 5:28. ) 17

18 b.) A származékos szerzésmód esetei pedig a következők ingatlan esetében: átruházás (Ptk ) (új Ptk 5:38 ), ezen belül: visszterhes adásvételi szerződés (Ptk ) (új Ptk. Hatodik könyv XXXII-XXXIV. fejezet) tartási szerződés (Ptk ) (új Ptk. Hatodik könyv XXIII. cím LXVI. fejezet) életjáradéki szerződés (Ptk ) (új Ptk. Hatodik könyv XXIII. cím LXVII. fejezet) lízingszerződés (Ptk. (új Ptk. 6:216., VIX. fejezet) csereszerződés (Ptk ) (új Ptk. 6:234. ) ingyenes ajándékozási szerződés (új Ptk. Hatodik könyv XXXVI. fejezet) öröklés, (Ptk ) (új Ptk. Hetedik könyv, I. cím, VI. cím) és ezen belül: hagyomány (Ptk ) (új Ptk. 7:31. ) meghagyás (Ptk ) (új Ptk. 7:33. ) halál esetére szóló ajándékozás (Ptk ) (új Ptk. Hetedik könyv, VII. cím) c.) Bizonyos értelemben szerzésmódnak tekinthető a növedék fogalma. Ebben az esetben a dolog elveszíti korábbi önálló jellegét, megszűnik önálló dolognak lenni, és a fődolog alkotórészévé lesz. A fődolog azonban jogi jellegét tekintve nem változik meg, csupán terjedelme gyarapszik ezáltal. (Ptk 126. ) (új Ptk. Ötödik könyv, XIV. fejezet) Tulajdonkeletkezés társasház és közös lakástulajdon esetében A fenti tulajdonszerzési módokon túl speciális tulajdonszerzési módokat is 7 Forrás: Menyhárd Attila: Dologi jog, Eötvös Kiadó, Budapest, Forrás: Csűri Éva Katalin- Darák Péter- Hidasi Gábor- Kovács László- Zámbó Tamás: Az ingatlan jogi kézikönyve, KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest,

19 megkülönböztetünk az osztatlan közös lakástulajdon és a társasháztulajdon esetében is. Elsőként az osztatlan közös tulajdon esetében vizsgáljuk az eredeti szerzésmódokat. Ezek egyike a tulajdoni hányad elbirtoklása, mely történhet a tulajdonostárs vagy harmadik személy által is. Ez a szerzésmód azonban csak nagyon ritkán fordul elő, mivel az osztatlan közös tulajdon esetében a használat és a birtoklás átengedése ráutaló magatartással is megtörténhet, így nehéz bizonyítani ennek hiányát. A ráépítés szintén egy olyan eredeti szerzésmód, amelynek az osztatlan közös tulajdon esetében speciális szabályai vannak. Ebben az esetben ugyanis a ráépítéssel keletkező épület nem csak a ráépítőt, hanem az eszmei hányadok arányában a többi tulajdonostársat is illeti. Ezért fokozottan vizsgálják a ráépítő jó- vagy rosszhiszeműségét, hisz főszabály szerint a tulajdonosnak csak a tulajdonostársak többségének beleegyezésével lehetne rendelkezni az osztatlan közös tulajdon felett. Utólag természetesen van lehetőség a ráépítő javára az eszmei hányadok arányának megváltoztatására. Származékos tulajdonszerzési módok esetében az osztatlan közös lakástulajdon speciális szabálya, hogy a tulajdonostársakat elővásárlási, előbérlet és előhaszonbérleti jog illeti meg a Ptk szerint harmadik személyekkel szemben. Az új Ptk. szintén ezt a szabályozási elvet követi, de kibővíti azzal, hogy az ingatlan-nyilvántartásba be nem jegyzett tulajdonostársakra is kiterjeszti az elővásárlási jogot, amennyiben nyilvánvaló, hogy ilyen tulajdonostárs van. Ez a szabály érdekes ellentétben áll az ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó közhitelesség elvével, s a törvény a nyilvánvaló fogalmát sem határozza meg, vélhetően a jogalkalmazóra hagyja majd annak megítélését. 9 A társasház tulajdon keletkezése esetében más oldalról kell megközelítenünk a tulajdonszerzést. Elsőként társasházat kell alapítani. Ez kétféle módon történhet. Egyfelől a felek, a későbbi tulajdonostársak akaratából, akik társasházi alapító okirat létrehozásával és annak ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésével végzik el az alapítást. Arra is van lehetőség, hogy társasházat egy személy alapítson. A másik lehetőség, amikor ezt az alapító okiratot a bíróság ítélete pótolja. Társasház keletkezhet: a) felépíteni szándékozott ingatlan feljegyzett társasházként való ingatlan-nyilvántartási 9 Forrás: Menyhárd Attila: Dologi jog, Eötvös Kiadó, Budapest,

20 bejegyzésével, b) közös tulajdon társasházzá alakítással való megszüntetésével, c) több épületből álló társasház egyes részeinek önálló társasházzá alakításával d) lakásszövetkezetből való kiválással, melynek célja a társasház tulajdon alapításával. a.) A feljegyzett társasház feltételei: még nem épült fel az épület, a föld az alapítók tulajdonában van, van engedélyezett tervrajz, az alapítók kifejezték alapítási szándékukat, valamint meghatározták a leendő társasház külön és közös tulajdonba tartozó részeit. b.) A Ptk. a következőképpen rendelkezik: Ptk (3) A közös tulajdonnak társasháztulajdonná való átalakítását bármelyik tulajdonostárs kérelmére a bíróság is elrendelheti. Ebben az esetben az alapító okiratot a bíróság ítélete pótolja. Ezt a lehetőséget az új Ptk. is megtartotta két kiegészítéssel: 5:83. (2) A közös tulajdon megszüntetését a bíróság nem rendelheti el, ha a közös tulajdon megszüntetése alkalmatlan időre esik. 5:84. (6) A bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik. Ezen felül természetesen lehetőség van arra is, hogy a közös tulajdont a tulajdonostársak társasházi alapító okirattal szüntessék meg. Mindkét esetben azonban fennáll, hogy a korábbi osztatlan közös tulajdonból ki kell jelölni azt, ami az egyes tulajdonostársak külön tulajdona lesz, és ajánlatos meghatározni, hogy mi az, ami közös tulajdon marad. Amennyiben ez utóbbira nem kerül sor, a külön tulajdonként fel nem sorolt részek közös tulajdonként kerülnek vélelmezésre. Ezen megosztásnál figyelemmel kell lenni az eszmei hányadra. Ha ugyanis nem az eszmei hányad szerint 20

21 történik a felosztás, pénzbeli kompenzációra válhat jogosulttá az érintett. c.) A Ttv. lehetőséget ad rá, hogy egy társasházból, melynek több épülete van, több társasház váljék. Ennek feltételei a következők: elsőként szükséges, hogy az új társasházak mindegyike megfeleljen a társasház alapítás törvényi kritériumának: Ttv. 5. (1) Társasházat fennálló vagy felépítendő épületre lehet alapítani, ha abban legalább két, külön tulajdonként bejegyezhető lakás, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiség van vagy alakítható ki. A telek, amin a társasház áll, osztható kell legyen, máskülönben nem lehet külön társasházat alapítani. Végül azt is mérlegelni kell, hogy a megmaradó társasház tulajdonosainak méltányos érdeke ne sérüljön. Ez a kiválás történhet az alapító okirat módosításával, de lehetőség van arra is, hogy a bíróság ítélete pótolja az új alapító okiratot. d.) A évi CXV. törvény a lakásszövetkezetektől kimondja, hogy műszakilag elkülönült rész a lakásszövetkezetből kiválhat társasház alapítása céljából, ha annak törvényi feltételei fennállnak. Ebben az esetben nem szükséges a lakásszövetkezet közgyűlésének jóváhagyása, csupán írásbeli bejelentési kötelezettség van Megszűnés, megszüntetés A tulajdon megszűnése, megszüntetése általában A tulajdonjog megszűnésének két csoportját tudjuk elkülöníteni: A tulajdonon más szerez tulajdont 10 Forrás: Kiss Gábor: A társasházi jog kézikönyve, Novotni Alapítvány, Miskolc, Forrás: Csűri Éva Katalin- Darák Péter- Hidasi Gábor- Kovács László- Zámbó Tamás: Az ingatlan jogi kézikönyve, KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest,

22 ez lehet a tulajdonos közreműködésével vagy a tulajdonos közreműködése nélkül A másik esetben a tulajdonos felhagy a tulajdonjogával. Sem a jelenleg hatályos, sem az új Ptk nem sorolja fel tételesen a tulajdonjog megszüntetésének, megszűnésének eseteit. A fent leírt első eset a tulajdon megszerzésének másik nézőpontból történő megvilágítása, hiszen ha valakinek tulajdonjoga keletkezik - származékos módon - az valaki más tulajdonjogának megszűnésével jár. A másik eset az, amikor a tulajdonos felhagy a tulajdonjogával. Ez utóbbi csak ingó dolgok esetében lehetséges, ingatlan tulajdonjogával - az ingatlannyilvántartás közhitelességének és a rangsornak az elve miatt - nem lehet felhagyni, ahogyan a Ptk 112. rendelkezik. Ha a tulajdonos ingó dolog tulajdonjogával felhagy, azon más eredeti szerzésmóddal tulajdont szerezhet. A tulajdonjog megszűnésének létezik egy további esete is: ha a tulajdonjog tárgya megsemmisül, vele együtt a tulajdonjog is megszűnik A közös tulajdon és a társasház megszüntetésének szabályozása A közös tulajdon megszüntetése A közös tulajdon megszüntetésének módjáról a Ptk. a következőképpen rendelkezik: Ptk A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti; az e jogról való lemondás semmis (1) A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani. (2) A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét - ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt - megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése szükséges, kivéve, ha a bíróság a 12 Forrás: Menyhárd Attila: Dologi jog, Eötvös Kiadó, Budapest,

23 közös tulajdonban álló ingatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a bennlakó méltányos érdekeit. (3) Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, illetőleg a természetbeni megosztás jelentékeny értékcsökkenéssel járna, vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti. (4) A bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik. Az új Ptk.-ban a következő szabályokkal találkozhatunk: új Ptk. 5:83. [A közös tulajdon megszüntetése iránti igény] (1) A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti; az e jogról való lemondás semmis. (2) A közös tulajdon megszüntetését a bíróság nem rendelheti el, ha a közös tulajdon megszüntetése alkalmatlan időre esik. 5:84. [A közös tulajdon megszüntetése] (1) A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani. A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét - ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt - megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése szükséges, kivéve, ha a bíróság a közös tulajdonban álló ingatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a benne lakó méltányos érdekeit. (2) Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, vagy a természetbeni megosztás jelentős értékcsökkenéssel járna vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A 23

24 tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti. (3) A közös tulajdon tárgyának a tulajdonostárs tulajdonába adása esetén a megfelelő ellenértéket, az árverés útján való értékesítésnél a legkisebb vételárat a bíróságnak ítéletében kell megállapítania. Az ítéletben megállapított legkisebb vételárat a végrehajtás során sem a végrehajtó, sem a bíróság nem változtathatja meg. (4) Ha olyan ingatlan közös tulajdonát kell megszüntetni, amelyben az egyik tulajdonostárs benne lakik, a bíróság őt az ingatlan elhagyására kötelezi, vagy - ha az ingatlan elhagyására kötelezés a benne lakó tulajdonostárs méltányos érdekét sérti - részére a tulajdoni hányadával arányos használati jogot alapít. A használati jog értékcsökkentő hatását az ingatlanban maradó tulajdonostársnak kell viselnie mind a magához váltás folytán fizetendő ellenértéknek, mind az árverési vételár felosztási arányának a meghatározásánál. A használati jog bíróság által meghatározott és törvény által biztosított terjedelmének jelentős túllépése esetén a bíróság a tulajdonos kérelmére a használati jogot megszünteti. (5) Az ingatlanon fennálló közös tulajdon - ha a társasház létesítésének feltételei egyébként fennállnak - az ingatlan társasházzá alakításával is megszüntethető. Ha a közös tulajdont társasházzá alakítással a bíróság szünteti meg, a társasház alapító okiratát a bíróság ítélete pótolja. (6) A bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik. Látható tehát, hogy lényegi változás a jelenleg hatályos és az új Ptk. között nem történt, az új Ptk. a közös tulajdon megszüntetését kissé részletesebben szabályozza, de a lényegi elemek tekintetében szó szerint átvette a Ptk. szabályozását. Mindkét törvény szerint a közös tulajdon megszüntetésének a következő feltételei vannak: Bármelyik tulajdonostárs követelheti a közös tulajdon megszüntetését, lévén a közös tulajdon egy kényszerközösség, és a tulajdonostársakat nem lehet ennek fenntartására 24

25 kényszeríteni. Erről a jogról nem lehet lemondani, a tulajdonostársak viszont kiköthetik egymás között, hogy a közös tulajdon megszüntetésének mely módját zárják ki. Ezt a törvény nem tiltja. A közös tulajdon megszüntetésének időpontjára vonatkozólag, mint fentebb látható, a törvény kimondja, hogy ha alkalmatlan időpontra esne a közös tulajdon megszüntetése, azt a bíróság nem rendeli el. Az alkalmatlan idő fogalma ugyanakkor a törvényben nem került tisztázásra, erre a Legfelsőbb Bíróság Pk 10. számú állásfoglalásában találunk megoldást. Az állásfoglalás ugyanis azt mondja ki, hogy az alkalmatlan időre általános jelleggel nem lehet hivatkozni, csupán az egyedi esetek mérlegelésével juthatunk arra a következtetésre, hogy egy adott időpont alkalmatlan-e vagy sem. Általános jelleggel tehát nem lehet arra hivatkozni például, hogy az ingatlanpiaci árfolyamok kedvezőtlenül alakulnak az adott időpontban, viszont egyedi esetben, például, ha a közös tulajdonon gyümölcstermesztés folyik, amely hasznainak szedésére az egyik tulajdonostárs a tulajdonostársak közötti megállapodás szerint jogosult, és az ő megélhetését ez érinti, akkor a gyümölcs éréséig a közös tulajdon megszüntetése alkalmatlan időpontnak minősülhet. Főszabály szerint a közös tulajdont természetben kell megosztani, de amennyiben ez nem lehetséges, vagy a tulajdonostársak nem így kívánják, annak értékesítésével vagy az egyik tulajdonostárs általi megváltással is megszüntethető. Az értékesítés során a tulajdonostársakat elővásárlási jog illeti meg. Az értékesített közös tulajdonból befolyó vételárat a tulajdonostársak között a tulajdoni arányuk szerint kell szétosztani. A tulajdonostársak ettől eltérően is megállapodhatnak, azonban a közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó megállapodást mindig írásba kell foglalni, és ennek legalább a közös tulajdon megszüntetésének módját és a tulajdonostársakat terhelő kötelezettségeket tartalmaznia kell. Az ingatlan közös tulajdonának megszüntetése tehát a Ptk szerint háromféle módon lehetséges: 1. Természetbeni megosztással Mindkét Ptk. szerint ezzel a módszerrel kell elsősorban megszüntetni a közös tulajdont, amennyiben ennek lehetőségei fennállnak. Ennek a következő a menete: elsőként a tulajdonostársaknak meg kell állapodniuk a megosztás módjáról, majd arra meg kell szerezni az építésügyi hatóság engedélyét. Ha ezt nem kapják meg, a közös tulajdont a kívánt módon a bíróság sem szüntetheti meg, más módot kell választaniuk. 25

26 Az engedély alapja egy vázrajz. A természetbeni megosztás rendszerint be nem épített területek megosztásának a módja, épületeknél ugyanis komoly nehézségeket okoz, s lényeges kiadásokat, hogy az épületeket határfalakkal önálló épületekké kell alakítani, a tartó- és tetőszerkezetet szét kell választani, valamint külön-külön kell bekötni az épületgépészeti- és közműhálózatot is. 13 A bíróság az építésügyi hatóság engedélye alapján rendelkezik a közös tulajdon megosztásáról, amit meg kell küldeni a tulajdonosoknak, majd a fellebbezési idő lejártát követően, amikor a megosztásról szóló határozat jogerőre emelkedik, a bíróság megküldi a földhivatalnak, ahol az ingatlannyilvántartásba is bejegyzik. A megosztás alapja főszabály szerint a tulajdonostársak által birtokolt eszmei hányad, ettől azonban a bíróság a felek megegyezése alapján eltérhet. Eltérés lehetséges még célszerűségi okokból is, azonban ekkor a többlettulajdont szerző tulajdonostárs az értékarányosság szabályaira való tekintettel a többlettulajdont a többi tulajdonostárs felé pénzben meg kell, hogy térítse. A megosztásnál a tulajdoni aránytól való eltérést eredményezheti még az is, ha a közös tulajdonon az egyik tulajdonostárs épített épületet, ekkor azt az ő tulajdonába kell adni. Az ingatlan megosztásánál rendelkezi kell az eredeti ingatlanon fennálló szolgalmi jogok sorsáról is, nevezetesen, hogy az a megosztással létrejövő ingatlanok közül melyiket terheli majd. 2. Megváltással Amennyiben a megosztás nem lehetséges vagy nem célszerű, sorrendben a második megosztási mód a megváltás. Ennek során az egyik tulajdonostárs a többi tulajdonát magához váltja, megfelelő ellenérték fejében. A megváltással történő közös tulajdon megszüntetését a bíróság is elrendelheti, ennek feltétele, hogy a megváltásra kötelezett tulajdonostárs beleegyezése nélkül csak akkor írhat ki a bíróság megtérítési kötelezettséget a többi tulajdonostárs irányába, ha az ily módon tulajdonossá váló tulajdonostárs a lakásban lakik. Ekkor is mérlegelni kell azonban a teljesítésre kötelezett körülményeit és teljesítőképességét. A megváltás úgy is lehetséges, hogy az az ingatlanban nem lakó tulajdonostárs tulajdonába kerül. Ha ebben az esetben a bent lakó nem hajlandó kiköltözni (mert például haszonélvezeti joga van a lakásra), akkor a megváltási ár megállapításánál erre figyelemmel kell lenni. A lakott ingatlan piaci értéke ugyanis lényegesen alacsonyabb a lakatlanénál. Főszabály szerint a bent lakó 13 Forrás: Csűri Éva Katalin- Darák Péter- Hidasi Gábor- Kovács László- Zámbó Tamás: Az ingatlan jogi kézikönyve, KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest,

27 tulajdonostársat a lakáshasználat megszüntetésére kötelezni nem lehet, részére cserelakást kell biztosítani vagy az ő beleegyezése kell ahhoz, hogy a lakáshasználata megszűnjön. Indokolt esetben ugyanakkor, például volt házastársak közös tulajdonú lakása esetében, lehetőség van a bent lakó tulajdonostárs lakáshasználatának bírói úton történő megszüntetésére a közös tulajdon megszüntetésével egyidejűleg. A megváltás nem érinti a haszonélvezeti jogot és az egyéb terheket, azok a megváltás után továbbra is fennállnak, arra az új tulajdonos lesz a kötelezett. A megváltási ár meghatározásánál figyelembe kell venni, ha az ingatlanon csak az egyik tulajdonostárs végzett értéknövelő beruházást. Ebben az esetben az ebből eredő értéknövekedésre a többi tulajdonostárs nem tarthat igényt. Megfelelő feltételek fennállása esetén a bíróság engedélyezheti a megváltás részletekben történő teljesítését, vagyis a részletfizetést, azonban csak akkor, ha ez nem jár a többi tulajdonostárs érdekeinek jelentős sérelmével. A megváltási ár teljes kifizetéséig az új tulajdonos tulajdonjogának ingatlanbejegyzésére nem kerül sor, vagy ha sor kerül, jelzálogjog jegyezhető be a teljes összeg teljesítéséig. 3. Értékesítéssel Ezzel a módszerrel abban az esetben szüntethető meg a közös tulajdon, ha más módon nincs lehetőség, vagy csak jelentős értékcsökkenéssel volna lehetőség annak megszüntetésére. Az értékesítés alatt azt értjük, hogy a korábbi tulajdonosok egyike sem lesz tulajdonos - ezt ugyanis megváltásnak neveznénk -, a tulajdonosok mindegyikének megszűnik a tulajdonjoga, ám ez nem feltétlenül jelenti ezen személyek egyéb - például haszonélvezeti - jogainak megszűnését is. Az értékesítés esetében az így tulajdonjogot szerző fél a bentlakó tulajdonostársnak köteles cserelakást felajánlani. A tulajdonosok között az ingatlanért kapott vételárat főszabály szerint eszmei hányaduk szerint kell felosztani. Nem az eszmei hányad szerinti megosztásra kerül sor, ha valamelyik tulajdonostárs az ingatlanon értéknövelő beruházást hajtott végre. Szintén figyelembe kell venni a bent lakó tulajdonostárs bentlakása miatt beállott értékcsökkenést a piaci árban, melynek a következményeit, vagyis azt, hogy a lakott ingatlan lényegesen olcsóbb, mint a lakatlan, a bent lakónak kell viselnie. Ez azt jelenti, hogy ebben az esetben sem az eszmei hányad szerint kerül felosztásra a vételár, hanem a bentlakó a lakatlan és a lakott ingatlan közötti érkülönbséggel csökkentett eszmei hányad szerinti összegre jogosult. A bent lakó tulajdonostárs kivételes esetekben itt is mentesíthető a bennlakása miatt fennálló értékcsökkenés alól. Ennek esetei megegyeznek a megváltás eseteivel. Az értékesítés menete többféle módon végbemehet. 27

28 A tulajdonostársak közösen végezhetik, vagy közös megegyezéssel, ha azonban nincsen konszenzus a tulajdonostársak között, a közös tulajdon megszüntetését a bíróság bírósági árverés útján is elrendelheti. Ez utóbbit bírósági végrehajtó folytatja le. Amennyiben értékesítésre kerül sor, legyen az bármelyik módon, a tulajdonostársaknak minden esetben elővásárlási joguk van. +1. Társasházzá alakulással Az új Ptk. expressis verbis kimondja, hogy a közös lakástulajdon a megfelelő feltételekkel társasházzá alakulással is megszüntethető. A hatályos Ptk. is lehetővé teszi ezt a megszüntetési módot, de azt a társasház-tulajdon keletkezési módjai közé sorolja (Ptk (3) ), míg az új Ptk. ezt a közös tulajdon megszüntetésének módjai között említi. Ezen felül a Ptk. a közös tulajdon ilyen módon megszüntetését, illetve a társasház ezen módon történő alapítását csak a bíróság általi közös tulajdon megszüntetésre korlátozza. Arra tételesen nem utal, hogy a tulajdonostársak akaratából is átalakulhat a közös tulajdonban lévő lakás társasházzá, bár a gyakorlat szerint ez természetesen lehetséges. Az új Ptk.-ban viszont ez a szabályozás már szerepel A társasház tulajdon megszüntetése Ptk (4) A társasház-tulajdonra a közös tulajdon szabályait a külön jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Új Ptk. 5:85. [A társasház] (4) A közös tulajdonra vonatkozó, az egyes tulajdonostársakat megillető tulajdoni hányad és a lakásra, illetve a nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó tulajdonjog egymástól függetlenül nem ruházható át és nem terhelhető meg. (5) A társasháztulajdonra a közös tulajdon szabályait kell megfelelően alkalmazni. A társasháztulajdonra vonatkozóan a Ptk. és az új Ptk. egyaránt háttérjogszabályként 28

29 a közös tulajdonra vonatkozó szabályozásokat rendeli alkalmazni. A társasháztulajdon megszüntetése esetében viszont speciális szabályokkal találkozunk, melyet a Ttv. szabályoz. Eszerint a társasház megszüntetéséről a közgyűlés határoz a Ttv. 28. (1) a.) pontjában foglaltak alapján. Ezt a tulajdonostársak egyhangú döntésével lehet megtenni, aminek eredményeképpen a társasház osztatlan közös lakástulajdonná alakulását eredményezi. Ez földhivatali bejegyzést is követel. Másik lehetőség, hogy a társasház összes tulajdona egy személy kezébe kerül, ezáltal szintén megszüntethető a társasház, ebben az esetben értelemszerűen nem közös tulajdonná alakul a társasház, hanem egy személy tulajdonában álló ingatlanná válik. Természetesen ehhez is földhivatali bejegyzés szükséges. A harmadik lehetőség, hogy ha a társasház már 2004 előtt be volt jegyezve az ingatlan-nyilvántartásba, lakásszövetkezetté is alakulhat. A társasház megszűnésénél figyelemmel kell lennünk arra, hogy annak fogalmából adódóan nem csupán az egész társasház szüntethető meg, de lehetőség van csupán a társasházi közös tulajdon megszüntetésére is. A közös tulajdon megszüntetése az alapító szerződés módosításával lehetséges, a közös tulajdonból egy forgalomképes új tulajdoni hányad egységet kell képezni, mely egyúttal tartalmazza az új tulajdonosi szerkezettel létrejövő új közös tulajdoni hányad arányokat is, beleértve az újonnan kialakított forgalomképes ingatlanrészre eső tulajdoni hányadot is. Ilyen döntés csak a tulajdonostársak egyhangú akaratával lehetséges. Azonban lehetőség van arra is, hogy önálló ingatlanként kialakítható ingatlanrésznél, mely a közös tulajdonba tartozik, a tulajdoni hányad 2/3-ával rendelkező tulajdonosok is dönthetnek a közös tulajdon ilyenformán történő átalakításáról, majd elidegenítéséről. Ennek menete, hogy elsőként a közgyűlés által az alapító okiratot módosítani kell, majd azt be kell jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba, ezáltal forgalomképessé téve azt. Ezt követően történhet csak meg az ingatlanrész elidegenítése. Azonban mivel a kisebbségben maradt tulajdonostársak érdekei sérülhetnek, 2009-től törvénybe iktattak egy 60 napos fellebbezési időt a kisebbségben maradt tulajdonostársak részére, amennyiben az összes tulajdoni hányadot képviselő tulajdonosok a közös tulajdon egy részének megszüntetését, és elidegenítését támogatnák. Egy további lehetőség is adott a közös tulajdon megszüntetésére illetve elidegenítésére: Ttv. 10. (6) A közgyűlés határozata alapján - ha az (1)-(3) bekezdésekben meghatározott feltételek egyike sem áll fenn - bármely tulajdonostárs kérheti 29

Közös tulajdon. Társasháztulajdon március 11.

Közös tulajdon. Társasháztulajdon március 11. Közös tulajdon. Társasháztulajdon. 2015. március 11. Közös tulajdon fogalma, keletkezése 5:73. eszmei hányadrészek szerint aránymegállapítási per Szerződés vagy törvény alapján (hozzáépítés, vegyülés,

Részletesebben

TÁRSASHÁZI KISOKOS HOGYAN ÉRTÉKESÍTHETŐ A KÖZÖS TULAJDONI RÉSZ, KI DÖNTHET AZ ELIDEGENÍTÉSRŐL?

TÁRSASHÁZI KISOKOS HOGYAN ÉRTÉKESÍTHETŐ A KÖZÖS TULAJDONI RÉSZ, KI DÖNTHET AZ ELIDEGENÍTÉSRŐL? TÁRSASHÁZI KISOKOS MIKOR ALAPÍTHATÓ TÁRSASHÁZ? Társasházat fennálló vagy felépítendő épületre lehet alapítani, ha abban legalább két, külön tulajdonként bejegyezhető lakás, illetőleg nem lakás céljára

Részletesebben

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I.

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. Novissima Kiadó 2014 1 Megjelent a Novissima Kiadó gondozásában 2014-ben, elektronikus formában. Szerző: dr. Kusztos

Részletesebben

Birtok és tulajdonjog

Birtok és tulajdonjog Birtok és tulajdonjog Orosz Árpád Budapest, 2013. október 22. 1. HVG-ORAC Budapest 2013. 10. 22. DOLOGI JOGI KÖNYV Tulajdonjog legteljesebb dologi jog Korlátolt dologi jogok idegen dologbeli jogok: Birtokjog

Részletesebben

Tévhitek és hiedelmek az ún. osztatlan közös tulajdon fogalmáról a jegyzői birtokvédelmi eljárásokban Szerző: dr. Kajó Cecília

Tévhitek és hiedelmek az ún. osztatlan közös tulajdon fogalmáról a jegyzői birtokvédelmi eljárásokban Szerző: dr. Kajó Cecília Tévhitek és hiedelmek az ún. osztatlan közös tulajdon fogalmáról a jegyzői birtokvédelmi eljárásokban Szerző: dr. Kajó Cecília Budapest, 2015. november 16. 1. Kiindulópont, alapvetés Gyakorlati tapasztalatom,

Részletesebben

A dologi jog fogalma A tulajdonviszony. Dr. Kenderes Andrea május 17.

A dologi jog fogalma A tulajdonviszony. Dr. Kenderes Andrea május 17. A dologi jog fogalma A tulajdonviszony Dr. Kenderes Andrea 2014. május 17. A dologi jog fogalma Történeti visszatekintés (Róma, Középkor, Polgárosodás) Dologi jog fogalma Dologi jog jelentőssége ( alkotmányos

Részletesebben

A dologi jog fogalma A tulajdonviszony

A dologi jog fogalma A tulajdonviszony A dologi jog fogalma A tulajdonviszony Dr. Kenderes Andrea A dologi jog fogalma Történeti visszatekintés (Róma, Középkor, Polgárosodás) Dologi jog fogalma Dologi jog jelentőssége ( alkotmányos berendezkedés,

Részletesebben

A Hírlevélben ismertetett, Dr. Hidasi Gábor ügyvéd által az új Társasházi Törvényről készült anyagának összefoglalása Az 1997. évi társasházi törvény hatályát vesztette. A társasházakról szóló 2003. évi

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja 1 Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja Javaslat haszonélvezeti jog alapításáról szóló szerződés jóváhagyására Előadó: dr. Puskás

Részletesebben

TÁRSASHÁZ ALAPÍTÓ OKIRATA

TÁRSASHÁZ ALAPÍTÓ OKIRATA 1 TÁRSASHÁZ ALAPÍTÓ OKIRATA Alulírott Pannonhalma Város Önkormányzata (székhely: 9090 Pannonhalma, Dózsa Gy. u. 10., KSH- szám: 0824305, képviseli Bagó Ferenc polgármester), mint tulajdonos az alábbi társasházat

Részletesebben

KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK

KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK HASZNÁLATI JOGOK KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK Használati jogok Személyes szolgalmak Telki szolgalmak Értékjogok Pl: zálogjog FÖLDHASZNÁLAT Főszabály aedificium solo cedit elve az épület osztja a fődolog jogi

Részletesebben

(3) Ha a földrészlet nem tartozik a közös tulajdonba, arra a tulajdonostársakat használati jog illeti meg.

(3) Ha a földrészlet nem tartozik a közös tulajdonba, arra a tulajdonostársakat használati jog illeti meg. 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról Az Országgyűlés a társasháztulajdon létesítése és biztonságos fenntartása, a társasházak szabályszerű, szakszerű és biztonságos működése, valamint a tulajdonosok

Részletesebben

A KÖZÖS TULAJDON MEGSZÜNTETÉSE A POLGÁRI JOGBAN ÉS A KERESKEDELMI JOGBAN S Z A K D O L G O Z A T

A KÖZÖS TULAJDON MEGSZÜNTETÉSE A POLGÁRI JOGBAN ÉS A KERESKEDELMI JOGBAN S Z A K D O L G O Z A T Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Civilisztika Tudományok Intézete Polgári Jogi Tanszék A KÖZÖS TULAJDON MEGSZÜNTETÉSE A POLGÁRI JOGBAN ÉS A KERESKEDELMI JOGBAN S Z A K D O L G O Z A T Konzulens:

Részletesebben

Új Polgári Törvénykönyv

Új Polgári Törvénykönyv Új Polgári Törvénykönyv Dologi Jog Dr. Pecsenye Csaba Birtok Birtokos Aki a dolgot sajátjaként vagy a dolog időleges birtokára jogosító jogviszony alapján hatalmában tartja Főbirtokos Albirtokos Jogalap

Részletesebben

BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK. Tulajdonosi jogok

BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK. Tulajdonosi jogok BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK TULAJDONOSI JOGOK Tulajdonosi jogok birtoklás - jogcímtől függetlenül, akaratlagos uralom egy

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város polgármestere. Javaslat önkormányzati tulajdonú ingatlan elbirtoklásának elismerésére

Salgótarján Megyei Jogú Város polgármestere. Javaslat önkormányzati tulajdonú ingatlan elbirtoklásának elismerésére Salgótarján Megyei Jogú Város polgármestere Szám: 20657-2/2016. Javaslat önkormányzati tulajdonú ingatlan elbirtoklásának elismerésére Tisztelt Közgyűlés! German János 3100 Salgótarján Béke krt. 86. sz.

Részletesebben

A ráépítés útján történő tulajdonszerzés szabályai és ingatlannyilvántartási

A ráépítés útján történő tulajdonszerzés szabályai és ingatlannyilvántartási INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. Frang Éva A ráépítés útján történő tulajdonszerzés szabályai és ingatlannyilvántartási bejegyzése Az alábbiakban a ráépítés lehetséges jogkövetkezményeinek ismertetésére kerül

Részletesebben

Házastársi lakáshasználat Élettársi jogviszony és fajtái: Pjt, élettársak, bejegyzett élettársak, új Ptk. dr. Kenderes Andrea 2011.Május 21.

Házastársi lakáshasználat Élettársi jogviszony és fajtái: Pjt, élettársak, bejegyzett élettársak, új Ptk. dr. Kenderes Andrea 2011.Május 21. Házastársi lakáshasználat Élettársi jogviszony és fajtái: Pjt, élettársak, bejegyzett élettársak, új Ptk. dr. Kenderes Andrea 2011.Május 21. Házastársi lakáshasználat! 1952. évi IV. törvény! Csjt. 31.

Részletesebben

5/1994. (III.31.) Kgy. számú rendelete. (egységes szerkezetben)

5/1994. (III.31.) Kgy. számú rendelete. (egységes szerkezetben) Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 11/1996. (VII.12.) Kgy. sz., 17/1999. (VII.9.) Kgy. sz., 5/2001. (III. 9.) Kgy. sz., a 6/2004. (IV.30.) a 17/2004. (X.1.) és a 7/2006. (III.31.) rendeletével 1

Részletesebben

Birtok és tulajdonjog Orosz Árpád

Birtok és tulajdonjog Orosz Árpád Birtok és tulajdonjog Orosz Árpád 2014. április 15. 1 DOLOGI JOGI KÖNYV Tulajdonjog legteljesebb dologi jog 5:1-85. Korlátolt dologi jogok idegen dologbeli jogok: Birtokjog - használati jogok - értékjogok

Részletesebben

I. Rész. Bevezető rendelkezések. A rendelet hatálya. Bérbeadói feladatokat teljesítő szervek

I. Rész. Bevezető rendelkezések. A rendelet hatálya. Bérbeadói feladatokat teljesítő szervek Abony Város Önkormányzat 14/2007. (IV.12) sz. rendelete az önkormányzati tulajdonban lévő nem lakás célú helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről (egységes szerkezetben a módosításáról szóló 1/2010.

Részletesebben

I. Rész. Bevezető rendelkezések. A rendelet hatálya

I. Rész. Bevezető rendelkezések. A rendelet hatálya Abony Város Önkormányzat 14/2007. (IV.12) sz. rendelete az önkormányzati tulajdonban lévő nem lakás célú helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről (egységes szerkezetben a módosításáról szóló 1/2010.

Részletesebben

Zalalövő Város Önkormányzatának. 17/2003./XII.04./sz. rendelete. a magánszemélyek kommunális adójáról. /Egységes szerkezetben/ I.

Zalalövő Város Önkormányzatának. 17/2003./XII.04./sz. rendelete. a magánszemélyek kommunális adójáról. /Egységes szerkezetben/ I. Zalalövő Város Önkormányzatának 17/2003./XII.04./sz. rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról. /Egységes szerkezetben/ Zalalövő Város Önkormányzata Képviselőtestülete a többször módosított 1990.

Részletesebben

A közös tulajdon a földjogban The joint ownership of the land law

A közös tulajdon a földjogban The joint ownership of the land law Kovács Miklós A közös tulajdon a földjogban The joint ownership of the land law kovacs.miklos@amk.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar, mestertanár I. Jogelméleti megfontolások A közös tulajdon

Részletesebben

ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ. a LEADER helyi akciócsoportok által meghirdetett helyi felhívásokhoz. Verzió: 1.0. Alkalmazandó: 2017.

ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ. a LEADER helyi akciócsoportok által meghirdetett helyi felhívásokhoz. Verzió: 1.0. Alkalmazandó: 2017. ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ a LEADER helyi akciócsoportok által meghirdetett helyi felhívásokhoz Verzió: 1.0 Alkalmazandó: 2017. október 24-től 1 7. A fejlesztéssel érintett ingatlanra vonatkozó feltételek Nem

Részletesebben

Házasságban, társaságban - házastársi közös vagyon a cégben

Házasságban, társaságban - házastársi közös vagyon a cégben Házasságban, társaságban - házastársi közös vagyon a cégben A Ptk.-ba beépült bírói gyakorlat Dr. Csűri Éva A vagyonközösséghez tartozó társasági részesedések megosztásának módja I. A gazdasági társasági

Részletesebben

Változások az ingatlan-nyilvántartási törvényben és a földforgalom szabályozásában

Változások az ingatlan-nyilvántartási törvényben és a földforgalom szabályozásában Dr. Bá bits K r isztina jogász Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Változások az ingatlan-nyilvántartási törvényben és a földforgalom szabályozásában 54 1. A bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosítások

Részletesebben

A rendelet hatálya Általános rendelkezések

A rendelet hatálya Általános rendelkezések 1. oldal A Tolna Megyei Önkormányzat 13/1997. (X. 2.) önkormányzati rendelete 1 a tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek - a módosításokkal egységes szerkezetben - 2 A Tolna

Részletesebben

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ*

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ* Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ* 1. Az elővásárlási jogról általában Az elővásárlási jog - alapuljon

Részletesebben

INGATLANJOGI ALAPFOGALMAK

INGATLANJOGI ALAPFOGALMAK INGATLANJOGI ALAPFOGALMAK INGATLAN Ingatlanfajták csoportosítása a jelenlegi hazai felosztás szerint Az ingatlanok lehetnek: földek, vagy földrészletek, építmények. "A köznyelvben használatosak az ingatlanok

Részletesebben

2003. évi CXXXIII. törvény. a társasházakról 1. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. A társasház

2003. évi CXXXIII. törvény. a társasházakról 1. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. A társasház 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról 1 Az Országgyűlés a társasháztulajdon létesítése és biztonságos fenntartása, a társasházak szabályszerű, szakszerű és biztonságos működése, valamint a tulajdonosok

Részletesebben

(Egységes szerkezetben a 22/2016. (X.28.) számú rendelettel) Általános rendelkezés. Az elidegenítés feltételei

(Egységes szerkezetben a 22/2016. (X.28.) számú rendelettel) Általános rendelkezés. Az elidegenítés feltételei Budakalász Város Önkormányzat Képviselő-testületének 27/2015. (XII.16.) sz. önkormányzati rendelete az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének a

Részletesebben

T/1489. számú. törvényjavaslat

T/1489. számú. törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/1489. számú törvényjavaslat az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996.

Részletesebben

NYÍRIBRONY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 5/2005(V.29.) R E N D E L E T E vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodásról

NYÍRIBRONY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 5/2005(V.29.) R E N D E L E T E vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodásról NYÍRIBRONY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 5/2005(V.29.) R E N D E L E T E vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodásról Nyíribrony Község Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben

Részletesebben

A társasházi közös költség tartozást biztosító jelzálogjog bejegyzése

A társasházi közös költség tartozást biztosító jelzálogjog bejegyzése INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Szabó Adrienn A társasházi közös költség tartozást biztosító jelzálogjog bejegyzése A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (Ttv.) lehetőséget biztosít a társasház közösség

Részletesebben

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/1994. (VIII. 8.), 19/1994. (XI. 21.), 8/1999.(V. 1.), 13/1999.(XI. 30), 8/2002.(IV.30), 9/2003. (IV.29.), 13/2005.(IX.01.) és a 9/2006.(III.28.) számú

Részletesebben

POLGÁRI JOG. Mint jog ág DR SZALAI ERZSÉBET 1

POLGÁRI JOG. Mint jog ág DR SZALAI ERZSÉBET 1 POLGÁRI JOG Mint jog ág DR SZALAI ERZSÉBET 1 Ptk. állampolgárok állami, önkormányzati, gazdasági és civil szervezetek más személyek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza../. DR SZALAI ERZSÉBET

Részletesebben

Balatonakarattya Község Önkormányzat Polgármester

Balatonakarattya Község Önkormányzat Polgármester Balatonakarattya Község Önkormányzat Polgármester Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Balatonakarattya, 2017. március 16. Polgár Beatrix jegyző E L Ő T E R J E S Z T É S Balatonakarattya

Részletesebben

HAJDÚBAGOS KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETE 3/ /VII.2/ Kt. számú rendelete

HAJDÚBAGOS KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETE 3/ /VII.2/ Kt. számú rendelete HAJDÚBAGOS KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETE 3/ 1993. /VII.2/ Kt. számú rendelete Hajdúbagos Község Önkormányzata vagyonának meghatározásáról, a vagyon feletti tulajdonjog gyakorlásának és a vagyon

Részletesebben

A nem EU-állampolgárok magyarországi ingatlanszerzéséről

A nem EU-állampolgárok magyarországi ingatlanszerzéséről A nem EU-állampolgárok magyarországi ingatlanszerzéséről Azok a külföldi természetes személyek, akik valamely Európai Unión kívüli állam polgárai, illetve azok a jogi személyek, amelyek valamely Európai

Részletesebben

Hegyesd község Önkormányzata. Képviselőtestülete 10/2003./XII.31.) r e n d e l e t e. magánszemélyek kommunális adójáról

Hegyesd község Önkormányzata. Képviselőtestülete 10/2003./XII.31.) r e n d e l e t e. magánszemélyek kommunális adójáról Hegyesd község Önkormányzata Képviselőtestülete 10/2003./XII.31.) r e n d e l e t e a magánszemélyek kommunális adójáról /egységes szerkezetben/ Hegyesd község Önkormányzata a helyi adókról szóló 1990.

Részletesebben

Pápa, Korona u számú ÁLOMHÁZ Társasház Alapító okirata

Pápa, Korona u számú ÁLOMHÁZ Társasház Alapító okirata Pápa, Korona u. 42-44. számú ÁLOMHÁZ Társasház Alapító okirata I./ Bevezető rendelkezés: A pápai 2953/2. hrsz-ú, ténylegesen Pápa, Korona u. 42-44. sz. alatti 4177 m2 terjedelmű beépítetlen terület megjelölésű

Részletesebben

Az ingatlan árverés intézményének fejlődése. az 1994. évi LIII. törvény megjelenését követően

Az ingatlan árverés intézményének fejlődése. az 1994. évi LIII. törvény megjelenését követően Az ingatlan árverés intézményének fejlődése az 1994. évi LIII. törvény megjelenését követően Szerző: Dr. Lukács Beatrix 2014. július 17. Bevezető 2014-et írunk, ami a bírósági végrehajtás szempontjából

Részletesebben

Fedőlap. Az előterjesztés közgyűlés elé kerül Az előterjesztés tárgyalásának napja:

Fedőlap. Az előterjesztés közgyűlés elé kerül Az előterjesztés tárgyalásának napja: Fedőlap Az előterjesztés közgyűlés elé kerül Az előterjesztés tárgyalásának napja: 2016.09.22. Javaslat a dunaújvárosi 2976/18 helyrajzi számon nyilvántartott, kivett épület, udvar megnevezésű, természetben

Részletesebben

I. Rész. Bevezető rendelkezések. A rendelet hatálya

I. Rész. Bevezető rendelkezések. A rendelet hatálya Abony Város Önkormányzat 14/2007. (IV.12) sz. rendelete az önkormányzati tulajdonban lévő nem lakás célú helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről Abony Város Önkormányzata a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

A magánszemélyek kommunális adójáról

A magánszemélyek kommunális adójáról Jászfelsőszentgyörgy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a 10/1999. (X.22.). sz. valamint 19/2004. (XII. 14.) számú kt. rendeletekkel módosított 11/1998. (XII.11.) számú rendelete A magánszemélyek

Részletesebben

Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének. 19/2003. (V.27.) Kt. számú rendelete. LAKÁSOK és HELYISÉGEK ELIDEGENÍTÉSÉRŐL

Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének. 19/2003. (V.27.) Kt. számú rendelete. LAKÁSOK és HELYISÉGEK ELIDEGENÍTÉSÉRŐL Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 19/2003. (V.27.) Kt. számú rendelete LAKÁSOK és HELYISÉGEK ELIDEGENÍTÉSÉRŐL Ercsi Város Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16.

Részletesebben

A Szarvasi Önkormányzat 10/2005. (VI.24.)rendelete az önkormányzati tulajdonú lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről

A Szarvasi Önkormányzat 10/2005. (VI.24.)rendelete az önkormányzati tulajdonú lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről A Szarvasi Önkormányzat 10/2005. (VI.24.)rendelete az önkormányzati tulajdonú lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről Szarvas Város Képviselő-testülete a lakások és helyiségek

Részletesebben

A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG

A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény

Részletesebben

Az Önkormányzat vagyona

Az Önkormányzat vagyona BELVÁROS-LIPÓTVÁROS, BUDAPEST FŐVÁROS V. KERÜLET ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 9/2012. (II. 13.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE AZ ÖNKORMÁNYZAT TULAJDONÁBAN ÁLLÓ VAGYONNAL VALÓ RENDELKEZÉS EGYES SZABÁLYAIRÓL

Részletesebben

TAPOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 56/2004. (XII. 20.) Kt. rendelete 1

TAPOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 56/2004. (XII. 20.) Kt. rendelete 1 TAPOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 56/2004. (XII. 20.) Kt. rendelete 1 az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének egyes feltételeiről

Részletesebben

I. fejezet Bevezető rendelkezések. II. fejezet Az elővásárlási joggal érintett lakások elidegenítéséről 1. Adásvételi szerződéskötési feltételek

I. fejezet Bevezető rendelkezések. II. fejezet Az elővásárlási joggal érintett lakások elidegenítéséről 1. Adásvételi szerződéskötési feltételek 10/2005. (I. 31.) sz. önkormányzati rendelet, valamint az ezt módosító 12/2006. (IV. 10) sz., a 36/2006.(XII.18.) sz., a 12/2007.(II.23.) sz., 40/2007. (XII. 14.) sz., a 23/2008. (VI. 26.) sz., valamint

Részletesebben

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról 1 Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi adókról szóló többször módosított

Részletesebben

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2018.(IV.27.) önkormányzati rendelete Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata önkormányzati lakásvagyon kezelésével megbízott gazdasági társasága által

Részletesebben

Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének. 16/2005.(XI.30.) rendelete

Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének. 16/2005.(XI.30.) rendelete Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének 16/2005.(XI.30.) rendelete a telekadóról, építményadóról és a magánszemélyek kommunális adójáról Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestülete a

Részletesebben

Jászladány Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2012. (VI. 22.) önkormányzati rendelete

Jászladány Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2012. (VI. 22.) önkormányzati rendelete Jászladány Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2012. (VI. 22.) önkormányzati rendelete Jászladány nagyközség nemzeti vagyonáról (egységes szerkezetben) 1 Jászladány Nagyközségi Önkormányzat

Részletesebben

A múlt szabályai és szereplői a jelen problémái. Bírósági jogesetek a vagyongazdálkodással kapcsolatban

A múlt szabályai és szereplői a jelen problémái. Bírósági jogesetek a vagyongazdálkodással kapcsolatban A múlt szabályai és szereplői a jelen problémái Bírósági jogesetek a vagyongazdálkodással kapcsolatban Kell-e fizetni a használatért, ha én építettem a felépítményt? Kell-e fizetni ha csak jogutód vagyok?

Részletesebben

Pusztaszabolcs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2008. (XI. 28.) önkormányzati rendelete

Pusztaszabolcs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2008. (XI. 28.) önkormányzati rendelete Pusztaszabolcs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2008. (XI. 28.) önkormányzati rendelete Az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek bérbeadásáról (Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

1997. évi CXLI. törvény. az ingatlan-nyilvántartásról 1

1997. évi CXLI. törvény. az ingatlan-nyilvántartásról 1 1. (1) 2 Ez a törvény - az 1972. évi 31. törvényerejű rendelettel bevezetett és változatlan formában gépi adathordozóra rögzített - ingatlan-nyilvántartás szabályait határozza meg. A jogalkotással szemben

Részletesebben

A haszonélvezeti jog az ingatlan-nyilvántartásban

A haszonélvezeti jog az ingatlan-nyilvántartásban INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. Szabó Linda Zsófia A haszonélvezeti jog az ingatlan-nyilvántartásban A haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének, keletkezésétől függetlenül meghatározó jelentősége

Részletesebben

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ Ikt.sz.: 1/1000-1/2014/I Üi.: dr. Kurunczi Péter Makó Város Önkormányzat Képviselő-testülete MAKÓ ELŐTERJESZTÉS Tárgy: Csongrád Megyei Levéltár használati

Részletesebben

5/1999. (I.27.) számú önkormányzati rendelet

5/1999. (I.27.) számú önkormányzati rendelet 5/1999. (I.27.) számú önkormányzati rendelet Kistarcsa Város Önkormányzatának tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének egyes feltételeiről 1 2 Kistarcsa Város

Részletesebben

Javaslat a.. helyrajzi számú, természetben a Budapest XXIII. kerület (cím). szám alatti ingatlan 4650/6750-ed részének értékesítésére

Javaslat a.. helyrajzi számú, természetben a Budapest XXIII. kerület (cím). szám alatti ingatlan 4650/6750-ed részének értékesítésére Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának P O L G Á R M E S T E R E 1239 Budapest, Grassalkovich út 162. KÉPVISELŐ - TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉS Javaslat a.. helyrajzi számú, természetben a

Részletesebben

Szakdolgozat. Hegedűs Adél

Szakdolgozat. Hegedűs Adél Szakdolgozat Hegedűs Adél Miskolc 2013 Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi kar Polgári jogi Tanszék A házasság és az élettársi kapcsolat elhatárolása, különös tekintettel a vagyonjogi kérdésekre Konzulens:

Részletesebben

T/ számú. törvényjavaslat. egyes törvényeknek az önálló zálogjoggal összefüggő módosításáról

T/ számú. törvényjavaslat. egyes törvényeknek az önálló zálogjoggal összefüggő módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/12368. számú törvényjavaslat egyes törvényeknek az önálló zálogjoggal összefüggő módosításáról Előadó: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Budapest, 2016. október 1 2016. évi

Részletesebben

2/2006. /III.1./ rendelete. az önkormányzati tulajdonú lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről

2/2006. /III.1./ rendelete. az önkormányzati tulajdonú lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről 2/2006. /III.1./ rendelete az önkormányzati tulajdonú lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről Kisvárda Város Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16.

Részletesebben

POLGÁRI JOGI ÖSSZEFOGLALÓ A TŐKEPIACI ALAPISMERETEKHEZ

POLGÁRI JOGI ÖSSZEFOGLALÓ A TŐKEPIACI ALAPISMERETEKHEZ DR. TOMORI ERIKA POLGÁRI JOGI ÖSSZEFOGLALÓ A TŐKEPIACI ALAPISMERETEKHEZ Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda 2015. szeptember 14. 1. TARTALOM 2. Bevezetés 7 3. Általános értelmezési kérdések 8 4.

Részletesebben

A 1173. BUDAPEST, SIMA UTCA 1-9. SZÁM ALATTI TÁRSASHÁZ SZERVEZETI-MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A 1173. BUDAPEST, SIMA UTCA 1-9. SZÁM ALATTI TÁRSASHÁZ SZERVEZETI-MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A 1173. BUDAPEST, SIMA UTCA 1-9. SZÁM ALATTI TÁRSASHÁZ SZERVEZETI-MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Az 1173. Budapest, XVII. kerület Sima utca 1.-9. szám hrsz: alatti Társasház a 2014. év hó. napján tartott közgyűlésén,

Részletesebben

Ludányhalászi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2005.(08.29.) rendelete. az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól

Ludányhalászi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2005.(08.29.) rendelete. az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól Ludányhalászi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2005.(08.29.) rendelete az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló,

Részletesebben

1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1

1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1 Opten Törvénytár Opten Kft. 1. 1952. évi IV. törvény 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1 A 2009.10.01. óta hatályos szöveg (A végrehajtásáról szóló 7/1974. (VI. 27.) IM,

Részletesebben

2003. évi CXXXIII. törvény. a társasházakról

2003. évi CXXXIII. törvény. a társasházakról 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról Az Országgyőlés a társasháztulajdon létesítése és biztonságos fenntartása, a társasházak szabályszerő, szakszerő és biztonságos mőködése, valamint a tulajdonosok

Részletesebben

Városlőd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2011. (XI. 23.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás és

Városlőd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2011. (XI. 23.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás és Városlőd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2011. (XI. 23.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás és vagyonhasznosítás szabályairól 1 Városlőd Község Önkormányzatának

Részletesebben

A házasság vagyonjogi kérdései. 2012. május 5. Dr. Kenderes Andrea

A házasság vagyonjogi kérdései. 2012. május 5. Dr. Kenderes Andrea A házasság vagyonjogi kérdései 2012. május 5. Dr. Kenderes Andrea A törvényes házastársi vagyonközösségi rendszer: Csjt. 27. Csjt. 28. Házassági vagyonjogi rendszer: VEGYES RENDSZER Házastársak közös vagyona

Részletesebben

Az elbirtoklás jogintézménye és megjelenése az ingatlanjogi gyakorlatban

Az elbirtoklás jogintézménye és megjelenése az ingatlanjogi gyakorlatban INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. Huszár Eszter Az elbirtoklás jogintézménye és megjelenése az ingatlanjogi gyakorlatban Az elbirtoklás jogintézményével amely már a római jogban is megtalálható volt az ingatlan-nyilvántartás

Részletesebben

Mátramindszent Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 10/1994. (X. 20.) Ör. számú R E N D E L E T E

Mátramindszent Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 10/1994. (X. 20.) Ör. számú R E N D E L E T E Mátramindszent Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/1994. (X. 20.) Ör. számú R E N D E L E T E az önkormányzat tulajdonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselő-testület az 1990.évi

Részletesebben

A társasház beszámoló készítési kötelezettsége

A társasház beszámoló készítési kötelezettsége A társasház beszámoló készítési kötelezettsége A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény alapján társasháztulajdon jön létre, ha az épületingatlanon az alapító okiratban meghatározott, műszakilag

Részletesebben

A végrehajtási eljárás ingatlan-nyilvántartási vonatkozásai

A végrehajtási eljárás ingatlan-nyilvántartási vonatkozásai INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Lesch Norbert A végrehajtási eljárás ingatlan-nyilvántartási vonatkozásai A megváltozott gazdasági viszonyok következtében az utóbbi években jelentősen nőtt a végrehajtási eljárások,

Részletesebben

Celldömölk Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 2/2019 (II.14.) önkormányzati rendelete

Celldömölk Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 2/2019 (II.14.) önkormányzati rendelete Celldömölk Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2019 (II.14.) önkormányzati rendelete az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről Celldömölk

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

T Á J É K O Z T A T Ó az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása T Á J É K O Z T A T Ó az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása A Magyar Közlöny 174. számában megjelent az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI törvény( a

Részletesebben

Adásvételi szerződés

Adásvételi szerződés 1 Ingatlan-adásvételi szerződés haszonélvezeti jogról való ingyenes lemondással, foglaló kikötésével, tulajdonjog fenntartása mellett Adásvételi szerződés amely létrejött egyrészről eladó családi és utóneve:

Részletesebben

5/1999. (I.27.) számú önkormányzati rendelet

5/1999. (I.27.) számú önkormányzati rendelet 5/1999. (I.27.) számú önkormányzati rendelet Kistarcsa Város Önkormányzatának tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének egyes feltételeiről 1 2 Kistarcsa Város

Részletesebben

http://www.csmkh.hu/ugymenetek/item/135-kisajátítás?tmpl=componen...

http://www.csmkh.hu/ugymenetek/item/135-kisajátítás?tmpl=componen... 1 / 15 2012.02.03. 10:42 Kisajátítás 2011. április 26. kedd, 06:39 Ingatlan tulajdonjogának állami kényszerrel történő elvonásával - kisajátításával - kapcsolatos tudnivalókról TÁJÉKOZTATÓ a kisajátítási

Részletesebben

Ingatlannyilvántartás, ingatlanjog

Ingatlannyilvántartás, ingatlanjog Ingatlannyilvántartás, ingatlanjog 2015. március 27. Dr.Fónyiné dr.kazareczki Andrea Csoportvezető bíró PKKB I. 2013.évi V. törvény az új Ptk TULAJDONJOG 5:13. (1) bek. meghatározza a tulajdonjog fogalmát:

Részletesebben

a Pásztó, Nagymező út 6-8. fsz. 1. szám alatti volt fogorvosi rendelő értékesítésére

a Pásztó, Nagymező út 6-8. fsz. 1. szám alatti volt fogorvosi rendelő értékesítésére Pásztó városi önkormányzat 3060 Pásztó, Kölcsey F. u. 35. Tel.: (06-32) 460-155 Fax: (06-32) 460-918 E-mail: forum@paszto.hu Szám: 1-29/2016. A határozat meghozatala minősített szavazattöbbséget igényel.

Részletesebben

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1994.(V.4.) számú RENDELETE

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1994.(V.4.) számú RENDELETE Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1994.(V.4.) számú RENDELETE A lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről (egységes szerkezetben) 1 Budapest

Részletesebben

I.RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet hatálya 1..

I.RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet hatálya 1.. LENGYELTÓTI VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 18/1994./XI.27./ számú rendelete az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről (egységes szerkezetben

Részletesebben

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 7/1998. (III. 6.) Kgy. rendelete

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 7/1998. (III. 6.) Kgy. rendelete A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 7/1998. (III. 6.) Kgy. rendelete az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljáról szolgáló helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésük egyes

Részletesebben

SÁVOLY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/2008./XII. 15./ számú R E N D E L E T E. az építményadóról.

SÁVOLY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/2008./XII. 15./ számú R E N D E L E T E. az építményadóról. SÁVOLY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 18/2008./XII. 15./ számú R E N D E L E T E az építményadóról. Sávoly község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16..

Részletesebben

1. Az ingatlan nyilvántartás részei a következők: (1 pont) 2. Alkalmazott (munkavállaló) munkaviszonyával összefüggésben okozott kár

1. Az ingatlan nyilvántartás részei a következők: (1 pont) 2. Alkalmazott (munkavállaló) munkaviszonyával összefüggésben okozott kár 1. Az ingatlan nyilvántartás részei a következők: tulajdoni lap, ingatlan-nyilvántartási térkép, okirattár, tulajdoni lapról megszűnt bejegyzések jegyzéke. Tulajdoni lap I. rész, tulajdoni lap II. rész,

Részletesebben

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések DEMJÉN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 17/2012.(XI. 29.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás főbb szabályairól Demjén Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

DUNAEGYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 10/2004. (V. 06.) rendelete. az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

DUNAEGYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 10/2004. (V. 06.) rendelete. az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól DUNAEGYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 10/2004. (V. 06.) rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselőtestület a helyi önkormányzatokról szóló többször

Részletesebben

Szolgáltatási Megállapodás

Szolgáltatási Megállapodás Szolgáltatási Megállapodás Jelen szolgáltatási megállapodás ( Megállapodás ) az alábbi felek között jött létre: (1) Radalko Technologies Limited (székhely: 71-75 Shelton Street, Covent Garden, London,

Részletesebben

PSZK Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 1.

PSZK Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 1. 2012/2013. tanév II. félév PSZK Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35 IV. évfolyam PSZ szak/pü Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 1. Illeték

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2007. (I. 26.) r e n d e l e t e

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2007. (I. 26.) r e n d e l e t e ÚJFEHÉRTÓ VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2007. (I. 26.) r e n d e l e t e az önkormányzati vagyonáról és a vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásáról egységes szerkezetben az e rendeletet módosító

Részletesebben

I. fejezet A rendelet célja és hatálya 1..

I. fejezet A rendelet célja és hatálya 1.. Adásztevel Község Önkormányzatának 8/2001./VI.8./ r e n d e l e t e az Önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól a 3/2003./III.28./, az 5/2004/III.25./, a 13/2006.(XII.20.) 1

Részletesebben

23/1996. (XII. 4.) Budapest Főváros XII. kerületi Önkormányzat rendelete az építményadóról 1

23/1996. (XII. 4.) Budapest Főváros XII. kerületi Önkormányzat rendelete az építményadóról 1 23/1996. (XII. 4.) Budapest Főváros XII. kerületi Önkormányzat rendelete az építményadóról 1 A Budapest Főváros XII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi adókról szóló, többször módosított

Részletesebben

I. Fejezet. Általános rendelkezések 1. A rendelet hatálya, a tulajdonosi jogkörök gyakorlása

I. Fejezet. Általános rendelkezések 1. A rendelet hatálya, a tulajdonosi jogkörök gyakorlása Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2010. (VI.18.) önkormányzati rendelete a Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérletének

Részletesebben

Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 49/2004.(XII.16.) Kt. sz. rendelete. a lakások és helyiségek elidegenítéséről

Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 49/2004.(XII.16.) Kt. sz. rendelete. a lakások és helyiségek elidegenítéséről Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 49/2004.(XII.16.) Kt. sz. rendelete a lakások és helyiségek elidegenítéséről Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

ZAMÁRDI VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 41/2011. (XII.13.) RENDELETE a helyi adókról, és az adózás rendjéről (Egységes szerkezetben)

ZAMÁRDI VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 41/2011. (XII.13.) RENDELETE a helyi adókról, és az adózás rendjéről (Egységes szerkezetben) ZAMÁRDI VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 41/2011. (XII.13.) RENDELETE a helyi adókról, és az adózás rendjéről (Egységes szerkezetben) Zamárdi Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1)

Részletesebben

1 TULAJDONJOGI ISMERETEK

1 TULAJDONJOGI ISMERETEK Dr. Fenyő György: Ingatlan-nyilvántartási ismeretek 1 TULAJDONJOGI ISMERETEK Tartalom: 1 TULAJDONJOGI ISMERETEK...1 1.1 A TULAJDONJOG ÉS A TULAJDONI FORMÁK...1-2 1.2 A TULAJDONJOG ALANYA, TÁRGYA ÉS TARTALMA...1-3

Részletesebben