2013/2. Biztonságkritikus rendszerek módosítása. Ungarische Bahntechnik Zeitschrift Signalwesen Telekommunikation Elektrifizierung

Átírás

1 Ungarische Bahntechnik Zeitschrift Signalwesen Telekommunikation Elektrifizierung Hungarian Rail Technology Journal Signalling Telekommunication Electrification 2013/2 Dominó 70-fõvizsgák Biztonságkritikus rendszerek módosítása Felsõvezetéki hosszláncok

2

3 VEZETÉKEK VILÁGA Magyar Vasúttechnikai Szemle Weboldal: (a 2004/1. lapszámtól kezdve pdf formátumban) Címlapkép: Alak tolatásjelzõ Tolna-Mözs állomáson Megjelenés évente négyszer Kiadja: Magyar Közlekedési Kiadó Kft. Felelôs kiadó: Kiss Pál ügyvezetõ igazgató Szerkesztõbizottság: Csikós Péter, Dr. Erdõs Kornél, Galló János, Dr. Héray Tibor, Dr. Hrivnák István, Koós András, Lõrincz Ágoston, Machovitsch László, Molnár Károly, Németh Gábor, Dr. Rácz Gábor, Dr. Sághi Balázs, Dr. Tarnai Géza, Vámos Attila Fõszerkesztõ: Kirilly Kálmán Tel.: Felelõs szerkesztõ: Tóth Péter Tel.: Alapító fõszerkesztõ: Gál István Felvilágosítás, elôfizetés, hirdetésfeladás: Magyar Közlekedési Kiadó Kft. H 1132 Budapest, Alig u. 14. Tel.: (1) , Fax: (1) mk@magyarkozlekedes.hu Ára: 1000 Ft Nyomás: Oláh Nyomdaipari Kft. Felelõs vezetõ: Oláh Miklós vezérigazgató Elôfizetési díj 1 évre: 4000 Ft Kéziratokat nem ôrzünk meg, és nem küldünk vissza. ISSN megjelenés XVIII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM JÚNIUS Tartalom / Inhalt / Contents 2013/2 Rétlaki Gyõzõ Dominó 70-fõvizsgálatok részeként a TEBK biztosítóberendezési osztály által végzett belsõtéri funkcionális vizsgálat új módszerének tapasztalatai Periodische Prüfungen vom Relaisstellwerk Domino70 Periodical tests of Domino 70 system 3 Szigeti Dániel Kívül-belül megújulás Budakalász Lenfonó UTB típusú sorompóberendezése Erneurung aussen und innen: UTB elektronische EKSA in Betrieb in Vorortbahnhaltestelle Budakalász-Lenfonó Outdoor and indoor revival: UTB electronic level crossing system at suburban train stop Budakalász-Lenfonó 10 Csoma András A felsõvezetéki hosszlánc villamos terhelhetõségének aktuális kérdései Belastbarkeit von Fahrdrahten: aktuelle Fragen Actual questions on loadability of catenary wires 13 Edelmayer Róbert A Thales tengelyszámláló termékcsaládja Thales Achzähler-Familie Thales axle counter family 19 Csoma András 50 éve indult meg a villamos vontatási üzem Miskolcon 50 Jahre alt die elektrische Traktion im Bereich Miskolc 50 years old the electric haulage in Miskolc area 23 Csikós Péter Biztonságkritikus rendszerek módosítása Modifizierung der sicherhetskritischen Systeme Modification of safety critical systems 25 BEMUTATKOZIK 28 FOLYÓIRATUNK SZERZÕI 31

4 Csak egy szóra Kökényesi Miklós osztályvezetõ, MÁV Zrt. Üzemeltetési Fõigazgatóság, erõsáramú osztály 2 Amikor lehetõséget kaptam (amit ezúton is köszönök) e jeles lapban egy beköszönõ megírására, rövid gondolkodás után úgy döntöttem, hogy nem a rövidtávra koncentrálva próbálom a minket körülvevõ jelenségek okait-megoldásait boncolgatni, hanem szélesebb összefüggésekbe helyezném a gondolataimat. A vasút látványos átalakulásának lehetünk tanúi, az önálló pályavasút létrehozása küszöbön áll, jelentõs szervezeti átalakulások történnek, történtek. Egy dolog állandó közhely, de igaz, és ez a változás. Manapság egyre nagyobb információtömeg zúdul ránk, és ebben a felgyorsult mûködésben nehéz megtalálni azt az iránytût, amely a napi döntéseinket is segíti. Véleményem szerint az eligazodáshoz mindenképpen szükséges a legfontosabb alapelveink, értékeink tisztázása és a rangsorolás, fontossági sorrend tisztázása. Így egy adott döntési helyzetben csökken a belsõ feszültség mértéke, amennyiben a vezérlõ értékeink mentén döntünk egy adott szituációban. Látva a 21. század kihívásait, néhány tendencia megfigyelhetõ, amire érdemes odafigyelnünk, építenünk. Az elõbb említett információmennyiségben való eligazodás még inkább szükségessé teszi azt, hogy tisztán lássuk a lényeget, rendelkezzünk olyan fókusszal, amely segíti eligazodásunkat. El kell hogy fogadjuk, hogy a rendelkezésre álló erõforrások talán a korábbiaknál is szûkösebben állnak rendelkezésünkre, így még inkább felértékelõdik annak a szerepe, hogy az idõt, pénzt, szakértelmet stb. mire fordítjuk. Munkánk végzése során az eredményességre való törekvésen túl a hatékonyság kérdése is égetõ. A céljaink elérése által létrejövõ eredmény fontos, de legalább ilyen fontos az, hogy az adott eredményt mekkora ráfordítással érjük el. Folyamatosan keresnünk kell, hogy mivel, hogyan tudnánk javítani tevékenységeink teljesítõképességén, VEZETÉKEK VILÁGA 2013/2 persze mindig azon a mérlegen megmérve intézkedéseink várható hatását, amelyre az van írva, hogy pályavasúti szolgáltatás. Sokszor tapasztalom azt, hogy ez a cél, fókusz elhalványodik, és a helyét egyéb, nem értékteremtõ tevékenységek veszik át Nagyon fontos persze, hogy a célok kitûzését hogyan végezzük, hiszen ha azt nem néhány nagyon fontos alapelv (realitás, mérhetõség, idõzítés stb.) betartásával tesszük, szinte garantált a sikertelenség. A jelen kor megköveteli, hogy tisztában legyünk azzal, hogy mit kapunk mennyiért. Ehhez meg kell fogalmaznunk azt, hogy a nagy pályavasúti szolgáltatás részeként általunk nyújtott szolgáltatáselemeknek mi a tartalmuk. Mi a teljesítõképességének a mérési módja, hogyan teljesít jelenleg, és ehhez mennyi erõforráshoz van szükség. Ezáltal nyílik lehetõség az erõforrások hiánya miatti teljesítmény alakulásának korrekt elõjelzésére vagy más nézõpontból nézve az erõforrás-bevonás miatti várható javulás elõrejelzésére. Fontos a több nézõpont megismerése és annak elfogadása, hogy egy együttmûködõ rendszer részeként tesszük dolgunkat. A vasutasok nagy családja, a vonatnak menni kell és hasonló, sokat emlegetett gondolatok hiszem, hogy ma is igazak, csak a mai kor követelményeihez igazodva a magunk nyelvére le kell fordítani. A mégoly nehéz helyzetekben is mindig van még egy alternatíva, amely megoldást jelenthet, ezek felderítéséhez legtöbbször el kell szakadnunk a hagyományos gondolkodási sémáinktól, és valami (akár) egészen újat, mást kell kipróbálni. Ezt a gondolatot hûen kifejezi a következõ találó idézet: Nem lehet megoldani a problémákat ugyanazzal a gondolkodásmóddal, amivel csináltuk õket. (Albert Einstein) Merjünk gondolkodni! Ez a jövõnk záloga.

5 Dominó 70-fõvizsgálatok részeként a TEBK biztosítóberendezési osztály által végzett belsõtéri funkcionális vizsgálat új módszerének tapasztalatai 1. Bevezetés Rétlaki Gyõzõ A Dominó 70 berendezések belsõtéri funkcionális vizsgálata korábban a dr. Czifra Zoltán A biztosítóberendezések vizsgálati utasítása (Dominó 70 típusú biztosítóberendezés áramköri Vizsgálati Utasítása) címû, a VTKI által 1986-ban kiadott Összefoglaló jelentés alapján történt. Ez a kétségtelenül alapos és minden részletre kiterjedõ alapmû eredendõen a berendezésnek az elsõ üzembe helyezés elõtti vizsgálatát írja le. A vizsgálatok során sok részelem élesztés jellegû tekintettel arra, hogy a berendezés a vizsgálat során még nem üzemelt. Maga a vizsgálat több személy (4-5) együttes jelenlétét kívánja meg, és a berendezések nagyságát tekintve akár több hónapig is eltarthat. Egy ilyen vizsgálatnak az idõszaki fõvizsgálatok alkalmával való ismételt vizsgálata több szempontból sem indokolt, illetve nem valósítható meg. 1. A berendezés üzemel. Azzal, hogy üzemel, tulajdonképpen levizsgálja önmaga mûködõképességét. Amennyiben a rendszer valahol elakad ami egy hiba, az megkereshetõ, elhárítható a fõvizsgálat kereteitõl függetlenül. Ennek ellenére a vizsgálat keretén belül végzett menetek beállíthatósági vizsgálatai rész nem felesleges bár az üzemszerûen egyébként is igénybe vett meneteket igyekszünk a próbák során elkerülni. 2. A vizsgálati elvárások, körülmények olyam irányban változtak és változnak tovább, hogy a helyszíni vizsgálat idõtartama lehetõleg csökkenjen. Ennek megfelelõen figyelembe véve a minimális zavarás kritériumát a vizsgálat nagy része irodai aprómunka, amely szükségtelenné teszi a berendezés melletti jelenlétet. 3. A vizsgálat adatgyûjtéssel kezdõdik, de ez a létrehozott adatbázis a késõbbi ismételt vizsgálatok esetében kiindulási alap lehet. A cél az, hogy egy alaposan átvizsgált berendezésrõl a késõbbi vizsgálatok során ne egy ugyanolyan ráfordítással végzett újabb vizsgálat, hanem az eltelt idõszakban esetlegesen megtörtént változások elemzése alapján (és lényegesen kisebb ráfordítással) lehessen ismételt de megalapozott szakvéleményt adni. Ehhez csupán az szükséges, hogy a késõbbi vizsgálatokat is az végezze, aki a korábban összeállított vizsgálati anyag birtokosa. A fentiek figyelembe vételével készült el A Dominó 70 biztosítóberendezés belsõtéri funkcionális vizsgálatának tevékenységei tárgyú vizsgálati segédlet (TEBK: 9804). A vizsgálat alapjául a korábbi elhatárolást lett figyelembe véve: az elvégzett vizsgálat funkcionális, tehát alapvetõen nem terjedt ki az egységek, jelfogók, alkatrészek, kábelek, vezetékek, a kezelõ készülék, az áramellátás, a villamos csatlakozások, kábel- és vezetékrendezõ eszközök mechanikai és villamos vizsgálatára, a biztosítóberendezés külsõtérhez csatlakozó áramköreinek vizsgálatára, illetve a berendezéshez csatlakozó vonali és más, állomási berendezések funkcionális ellenõrzésére. A felsoroltakban csak olyan mértékû rátekintést eszközöltünk, amilyen mértékben azt a vizsgálat tárgya megkövetelte. Az önmûködõ térközbiztosító berendezések csatlakozásának vizsgálata során nem vizsgáltuk a vonali áramköröket (térközfoglaltság, visszajelentõ, menetirányváltó, térközjelzõket megállj!-ra kapcsoló áramköröket). A funkcionális vizsgálat hibátlan és helyes huzalozású jelfogó egységeket és sávokat feltételez, a vizsgálat elsõsorban ezek bekötését, programozását ellenõrzi. A Dominó 70 berendezésben bármilyen módosítás valamely jelfogó egység programozottságának megváltozásával jár. Amennyiben a következõ vizsgálat amely alapesetben (figyelembe véve a vizsgálat alá vont berendezések korát) ötévenként következik be során a programozottság ellenõrzése eltérést nem mutat ki, elméletileg egy ilyen tartalmú nyilatkozat kiadásával az ismételt belsõtéri funkcionális vizsgálat letudható. XVIII. évfolyam, 2. szám Ezért egy ilyen értelmû elsõ vizsgálat (amely az adatgyûjtést és kiértékelést is magában foglalja) után az ismételt vizsgálat akár néhány nap alatt felelõsen letudható. A vizsgálat kihagyhatatlan része a külsõtér bejárása. Annak ellenére, hogy belsõtéri funkcionális vizsgálat a megnevezés, két dolgot nem szabad figyelmen kívül hagyni. 1. A belsõtéri függõségeknek alkalmazkodniuk kell a külsõtérhez, hiszen azt képezik le és szolgálják ki. 2. A funkcionalitás sohasem írhat felül alapvetõ biztonsági funkciókat. Ahol ez mégis fellelhetõ, ott a vizsgálat végén azt ezt megengedõ jóváhagyásra való hivatkozás nem maradhat el. A vizsgálat végén az elkészült jelentés több nyilatkozatot is tartalmaz. E nyilatkozatokban a berendezésnek az elõtervi jóváhagyásokhoz, az alapáramkörhöz és az általános biztosítási alapelvekhez való megfelelõsége vagy nem megfelelõsége kerül elbírálásra. A berendezés mellett fellelhetõ dokumentáció (kiviteli terv egy példánya) általában megfelel a tényleges állapotnak ugyanez a többi szükséges dokumentációról nem állítható teljes körûen. Amennyiben valamely dokumentum hiányzik, életbe lép a megfelelõség a szakma általános szabályai szerint gumiszabály amely a kiértékelõ felelõssége. Különösen kényes kérdés, hogy mi tekinthetõ nem megfelelõnek. Miután legalább is elméletileg a fõvizsgálat a biztosítóberendezés idõszaki mûszaki vizsgálata, ahol szintén elméletileg a berendezés ad abszurdum meg is bukhat, a következmények nagyon is beláthatók lehetnek. Ugyanakkor követelmény, hogy a biztosítóberendezésként elhíresült irányítástechnikai rendszer folyamatosan üzemben maradjon. Ennek a kettõs követelménynek megfelelve amennyiben közvetlen és elháríthatatlan balesetveszély nincs a vizsgálat során felfedett hibák határidõzített elhárítási kötelezettsége nem azonos a berendezés kikapcsolhatóságával (ellentétben pl. egy személygépkocsival, amelynél ha nem jó a fék, akkor óvatosan sem szabad vele még a javítómûhelyig sem közlekedni). Miután a határidõt a berendezés üzemeltetõje, és nem a vizsgálatot végzõ adja, magának a vizsgálatnak a vége az a jelentés, amelynek tartalmát a berendezés üzemeltetõje saját belátása szerint veszi figyelembe. A továbbiakban tekintsük át a 9804 dokumentum alapján ennek a vizsgálatnak a menetét a részletekben való elmélyedés nélkül! A dokumentumot Ihász Jácint és Novák Zsolt közremûködésével állítottuk össze. 3

6 1.1. Helyszíni adatgyûjtés A helyszíni adatgyûjtés két, egymástól jól elkülöníthetõ területen zajlik. Egyrészt a biztosítóberendezés külsõtéri elemeinek egymáshoz viszonyított helyzetét kell felmérni, másrészt a berendezés belsõtéri elrendezését és felépítését és a hozzá tartozó helyszíni dokumentációkat kell megismerni Külsõtéri adatfelvétel Az adatgyûjtésnek ez a része nem korlátozódik csak az állomási területre, hanem az esetleges nyíltvonalra telepített, de az állomási berendezéssel kapcsolatban lévõ biztosítóberendezési objektumokat is meg kell tekinteni. Az állomási adatfelvétel vizsgálati szempontjai: A szigetelési és jelzõkitûzési tervben megjelölt szigeteltsínek meglétének, helyének, elhelyezkedésének vizsgálata. A tervben ábrázolt váltók meglétének, helyének, állítási módjának vizsgálata. A villamos állítású váltók hajtómûtípusának felvétele (amennyiben a váltók nemcsak egyféle hajtómûvel üzemelnek). Váltott üzemû sínáramkörök megléte esetén a jelfeladásban érintett szigeteltsínek hosszmérése, a sínáramköri hosszak elõírásoknak való megfelelõségi vizsgálata. A biztonsági határok helyének megállapítása (4 méteres vágánytengely-távolság). A mérés során a biztonsági határjel tengelyében az egyik vágány egyik sínszálának belsõ élének és a másik vágány megfelelõ sínszálának belsõ élének távolságát mérjük. Ellenõrizzük továbbá a biztonsági határjelzõ vonalától a sínszigetelésig terjedõ távolságot (4 méterrel beljebb kell lennie a szigetelésnek). Amennyiben a biztonsági határ nincs meg a mérés alapján, akkor ellenõrzõ mérést kell végezni úgy, hogy a szigeteléstõl a biztonsági határ felé 4 métert felmérve meg kell mérni a fent említett sínszáltávolságokat. Amennyiben a vágánytengely-távolság a mérés helyén 4 méternél kisebbre adódik, akkor fel kell jegyezni azt a helyet, ahol nincs meg a biztonsági határ. A fõjelzõ felállítási helyének és a jelzõt megállj!-ra ejtõ szigeteltsín jelzõhöz közelebbi szigetelésének, illetve a fedezendõ pont távolságának mérése, ha a jelzõt többlet egyidejû menetek megengedésére a fedezendõ ponttól távolabb helyezték el. A siklasztó saruk elhelyezése a szigeteléssel szemközt, de legalább attól a biztonsági határjellel ellentétes irányban eltolva történt-e. 4 A ráfutási hossz mérése az éppen vizsgált váltó csúcssínének elejétõl az elõttes szigetelésig. Ha ez a távolság 18 méternél kevesebb, az elõzõ szigeteltsínt is figyelembe kell venni, mint ráfutási szakaszt. Ha ez a szigeteltsín egy váltóhoz tartozik, akkor csak abban az esetben kell figyelembe venni, ha az a ráfutási szakaszt igénylõ váltó felé terel. Közbezárás-kizárás igényének meghatározása az egymáshoz gyökkel kapcsolódó váltóknál. Ha az adott váltónak a másik váltóhoz kapcsolódó szárán a szigetelés úgy van elhelyezve, hogy biztonsági határ meglétéhez a másik váltó szigetelését is figyelembe kell venni, akkor közbezárás-kizárás szükséges a két váltó között. Egyes esetekben ennél nagyobb távolság esetén is indokolható a függõség szükségessége. Az egymást a jelfeladással megnövelt fékútnál kisebb távolságra követõ jelzõknél a két jelzõ közötti távolság számértékét feltüntetõ táblák fényképes dokumentálása a jelzési fogalmak késõbbi, fékútszámítással történõ meghatározásához. A nem biztosított tolatásjelzõk szemrevételezése mûködõképesség szempontjából. A hiányosságok, tervtõl való eltérések lejegyzését minden esetben meg kell tenni. A külsõtéri felmérés végén egy dokumentumban összesíteni kell az eredményeket (ez a dokumentum a vizsgálatot elõsegíti, de nem lesz a vizsgálati jelentés része). Ráfutási szakaszok esetén meg kell adni a ráfutási szakaszt igénylõ váltót, a váltó ráfutási szakaszát biztosító szigeteltsíneket és ráfutási szakaszként érintett váltók a szóban forgó váltóra vezetõ állását. A közbezárás kizárásoknál meg kell adni, hogy a függésben melyik két váltó mely szárai szerepelnek. Fel kell venni a biztonsági határ hiányokat a hiányban érintett váltószárak és szigetelések megnevezésével, illetve a 4 méteres tengelytávolság kimért helyétõl a szigetelés elejéig vett távolság értékével. E távolságot pozitívnak kell feltüntetni, ha a szigetelés a biztonsági határtól a vizsgált váltó gyökével ellentétes irányba esik. Az egyéb, külsõtérrel kapcsolatos megjegyzéseket külön ki kell gyûjteni Belsõtéri adatfelvétel A belsõtéri adatfelvétel kezdetére az üzemeltetõt nyilatkoztatni kell, hogy a berendezés mellett fellelhetõ rajzok legjobb tudomása szerint a berendezés tényállapotát tükrözik (ha nem, az a rajzok és a kapcsolási esetek tényállapotának ütköztetésekor kiderül). VEZETÉKEK VILÁGA 2013/2 Az elõkészítés ezen fázisa egyrészt a biztosítóberendezés helyszínen megtalálható dokumentációjának összegyûjtését, rendezését és digitális dokumentálását, másrészt a biztosítóberendezési szempontból fontos (jelfogóterem, áramellátási helyiség) helyiségek felépítésének, tartalmának megismerését, a rendelkezésre álló dokumentációnak való megfelelõségi vizsgálatát jelenti. A munkafolyamatban elvégzendõ feladatok: A dokumentáció-bekérési fázisban rendelkezésre bocsátott dokumentációk újabb változatának helyszíni felkutatása. Amennyiben újabb vagy a korábbi átalakítások kapcsán még meg nem ismert tartalmú dokumentumok vannak a helyszínen, akkor azokat célszerû elektronikus adatformába áttenni (szken, fénykép). A vizsgálatra hivatkozással az üzemeltetéshez szükséges dokumentációt a helyszínrõl elvinni nem szabad! A biztosítóberendezéssel megvalósított függõségek vizsgálata szempontjából célszerû fényképezéssel digitálisan archiválni az alábbi rajzokat: az összes nyomáramkör rajzát, szigeteltsín ismétlõjelfogók áramköreit, ha van, akkor a váltott üzemû sínáramkörök és a táplálásváltó jelfogók áramköreit, az állomási sorompók fénylekapcsoló és visszajelentõ áramköreit, a sorompóoldó szigeteltsínek tápegységének áramköreit, az állomási sorompók kiszámoló és meghibásodás-visszajelentõ áramköreit, a fõjelzõk fényáramköreit, ha vannak, akkor az indikátorok fényáramköreit, a váltók áramköreit, a megállj!-ra ejtõ szigeteltsínek áramköreit, az állomási vágányok szigeteltsín áramköreit, az állvány-beültetési rajzokat, amelyek közül a szabadkapcsolású jelfogó állványok beültetési rajzainak a valós állapottal való összehasonlítását a helyszínen el kell végezni, és a tényállapotnak megfelelõen kell õket archiválni stb. A már fényképezett, a még fényképezendõ és a nem sikerült fényképekrõl nyilvántartást kell vezetni, hogy az áramköri dokumentáció összes része elemzésre kész legyen. A digitális képeket a rajzszámnak és változatnak megfelelõen célszerû átnevezni, hogy a késõbbi keresés könnyebb legyen. A jelfogó egységek kapcsolási eseteinek gyûjteményét a valós állapottal le

7 kell egyeztetni, az eltéréseket jelölni kell. A javított rajzokat az állapotfelmérés idejével ellátva a további vizsgálatok céljából le kell másolni, az eredeti példányokat az üzemeltetõ részére vissza kell adni. A berendezés programozási vizsgálatának elengedhetetlen eszköze. Amennyiben a helyszínen nem találhatók ilyen rajzok, akkor felmérés alapján el célszerû és kívánatos õket elkészíteni. Egyik módszernél sincs lehetõség arra, hogy az egyes kapcsolási változatok rajz szerinti fellelhetõségét kijavítsuk. Meg kell vizsgálni, hogy mely egységek és mely sávok rendelkeznek próbadugókkal. Ellenõrizni kell, hogy a szabadkapcsolású jelfogóknál található-e olyan, amelyik nincs ejtésre ellenõrizve (csak húzva záró érintkezõ van bekötve), nincs húzásra ellenõrizve (csak ejtve záró érintkezõ van bekötve), csak a csévéje van bekötve, egyáltalán nincs bekötve. Ezeket egy külön táblázatba ki kell gyûjteni a késõbbi részletesebb vizsgálatok érdekében. A / C egységmódosítás elvégzettségének vizsgálata (a V2 V3 támaszjelfogók környezete észrevehetõen melegebb, ha nincs módosítva a váltóegység). A nyomvonalas függõségi terv és a nyomkábelterv alapján meg kell vizsgálni, hogy a szembetolatásra igénybe vehetõ vágányok TK egységei között megvan-e a szembetolatási rendszerkábel. 2. A vizsgálat menete A vizsgálat arra a feltételezésre épül, hogy a vizsgálandó berendezés miután üzemelõ üzemképes. Az üzemképes berendezést nem kell éleszteni, ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy akár a vizsgálat tartama alatt is a hatókörzetében vonatok közlekednek. Ezért: nem kell mûködõképességet ellenõrzõ vizsgálatokat végezni, nem célszerû a jelfogó egységekbe belenyúlós (emeljük be az x jelû jelfogót) vizsgálatokat folytatni. Kell vizsgálatokat végezni annak kiderítésére, hogy a berendezésbe specifikált függõségek ténylegesen be vannak-e építve. Ennek az egyébként aprólékos vizsgálatnak az eleme az egységek kapcsolási eseteinek a felmérése, a dokumentációval, az alapáramkörrel és az esetleges Kiviteli terv mûszaki leírása dokumentummal való összehasonlítása. A vizsgálat funkcionális jellegû. Nem terjed ki az egységek, jelfogók, alkatrészek, kábelek, vezetékek, kezelõ készülék, áramellátó berendezés, villamos csatlakozások, kábel- és vezetékrendezõ eszközök mechanikai és villamos vizsgálatára, valamint a biztosítóberendezés külsõtérhez csatlakozó áramköreinek vizsgálatára, illetve a berendezéshez csatlakozó vonali és más, állomási berendezések funkcionális ellenõrzésére. Az önmûködõ térközbiztosító berendezések csatlakozásának vizsgálata nem terjed ki a vonali áramkörökre így a térközfoglaltság, visszajelentõ, menetirányváltó, térközjelzõ és megállj!-ra kapcsoló áramkörökre sem. A funkcionális vizsgálat a jóváhagyásnak megfelelõ gyártmány-törésû, hibátlan mûszaki állapotú és helyes huzalozású jelfogó egységeket és sávokat feltételez. A vizsgálat elsõsorban ezek bekötését, programozását ellenõrzi. A vizsgálat elsõsorban az üzemeltetõ jelzése alapján a felsoroltakon túlra is kiterjedhet A programozottság ellenõrzése A helyszíni felmérés során készül el az az adatbázis, amely az egyes jelfogó egységek kapcsolási eseteinek felsorolását tartalmazza (programozottság). Az elsõ ellenõrzés a jelfogó egység mellett történik, amikor a bennlevõ kapcsolási esetek egyeztetése megtörténik a kiviteli terv 5000-es terhelési lapjaival (kapcsolási változatok bekötése). A második egyeztetés elõtt kitöltésre kerül a vizsgálati mátrix. A vizsgálati mátrixban összehasonlításra kerülnek a ténylegesen bennlévõ kapcsolási esetek az adott jelfogó egységnek a nyomáramkörben elfoglalt helyzetével, illetve ennek a helyzetnek az alapáramkör (360 MN-xxx) általi megszabásaival. A vizsgálati mátrixból megállapíthatók, kijelölhetõk azok a kapcsolási esetek, amelyek a késõbbiekben tételesen is további vizsgálatot igényelnek. Példa: a váltóvezérlõ (V) jelfogó egység kapcsolási esete minden olyan esetben benn van, amikor az adott váltóhoz nem tartozik különleges lezárási feltétel (állítási sorrend). Amennyiben a kapcsolási eset nincs benn, további vizsgálatot igényel. Amennyiben benne van, csak az elõtervben meghatározott esetekben kell vizsgálni (váltó saru sorrendi függés, ha van ilyen és nem itt). A vizsgálati mátrix kiértékelését segíti a nyomáramkörönként kigyûjtött elvárt kapcsolási esetek adatbázis. Amennyiben az adott kapcsolási eset szerepel az elvárt kapcsolási esetek között, a kapcsolási eset általában további vizsgálatot nem igényel. XVIII. évfolyam, 2. szám 2.2. A vizsgálati mátrix által megfelelõnek ítélt kapcsolási esetek vizsgálata Az alapáramkör, a kiegészítõ elvi kapcsolások ismeretében megfelelõnek ítélt kapcsolási esetek egy manuális ellenõrzés után elfogadottnak tekinthetõk A vizsgálati mátrix által nem megfelelõnek ítélt kapcsolási esetek vizsgálata A nem megfelelõnek ítélt kapcsolási esetek egyedi vizsgálatot igényelnek. Ebben az esetben segítség a kiviteli terv mûszaki leírása (ha van). Az egyedi vizsgálat során az alapáramkör, a más állomásokon már elfogadottnak tekintett azonos megoldások, illetve a kialakult kapcsolás egyedi elemzése alapján lehet eldönteni, hogy az adott helyen alkalmazott megoldás a biztonságos üzemeltetés feltételeinek megfelel-e A szigetelt szakaszok és a belsõtéri elemek összerendelésének ellenõrzése Alapesetek: Váltó egység: az a szigetelt szakasz, amelyben a váltó mozgó alkatrészei találhatók Keresztezési egység: a keresztezés önálló szigetelt szakasza Fõjelzõ egység: a jelzõt üzemszerûen megállj!-ra ejtõ szakasz TK egység: a jelzõ elõtti szigetelt szakasz TV egység: a jelzõ elõtti szigetelt szakasz (ha van ilyen). Ha ilyen nincs, a tervezõ dönti el, hogy az egységben a Szi jelfogó állandóan ejt, a jelzõ utáni szakaszt ismétli, az elõbbi két megoldás helyett mûvileg mûködteti. SF, SA egységek: vágányonként az útátjáróban fekvõ szigetelt szakasz, illetve az alapáramkör Kiegészítõ elvi kapcsolások F42 rajza szerinti megoldás ÜT egység: a kijárati irány esetén a bejárati jelzõ elõtti szakasz (T1) EJ sáv: a bejárati jelzõ elõtti szakasz Abban az esetben, ha olyan (közbensõ) szigetelt szakasz is létesült a vizsgált berendezés részeként, amelyhez nem tartozik az alapesetekben felsorolt jelfogó egység, akkor szabadkapcsolású foglaltság-ellenõrzõ ismétlõ jelfogója van. A jelfogó érintõinek a különbözõ (nyom)áramkörökbe való bekötöttségét a kiviteli terv alapján ellenõrizni kell. Mivel ezeknek a jelfogóknak a mûködés- és ejtõképesség vizsgálata állomásonként más és más megoldású, az ellenõrzés közben alapos elemzõ munkára van szükség. (Az alapáramkör ismeri az ÖSZ sávot, mint a közbensõ szigetelt szakaszt korrektül biztosító elemet. Ennél költségkímélõbb de átláthatatlanabb megoldás, ha a szabadkapcsolású jelfogó érintkezõi az egyes áramkörökbe belevarázsolódnak.) 5

8 2.5. A menetek beállíthatóságának vizsgálata Annak ellenére, hogy a vizsgálandó berendezés üzemel, ez a vizsgálat nem fölösleges, bár a létezõ összes menet beállítására nincs szükség. Megállapíthatók azok a menetek, amelyek beállításával a teljes vertikum lefedhetõ. Az alapmenetek általában problémamentesek, a beállíthatóság esetleges hiánya a kerülõ- és az ÖJÜ által beállítandó menet esetében várható. Amennyiben a menet nem állítható be, az esetek többségében a hibát a tároló áramkör nem teljesen körültekintõ megalkotásában kell keresni (a többi nyomáramkör ennek a kijelölésnek megfelelõen már általában beáll). Jellemzõ hibák: a keresztezési egységeknél a két száron való egyidejû tárolás nincs kizárva, a keresztezési egységeknél a két száron való egyidejû tárolás ki van zárva, de a keresés nem a megfelelõ szárra érkezik (elõször), a KU, KG jelfogók érintkezõi nem tiltanak le minden felesleges áramköri oldalágat, ezért a kijelölés nem egyértelmû Nem szokványos függõségek vizsgálata A kiegészítõ elvi kapcsolások megjelenése elõtt tervezett állomásokon nagy valószínûséggel, de az az után tervezetteknél is elõfordulhat, hogy valamilyen kiegészítõ függõség nincs tervszinten sem a berendezésben. Jellemzõ esetek: Több váltóegység egy szigetelt szakaszban (általában kettõ: angol váltó két vége, váltó és a szárán fekvõ kisiklasztó saru; de létezik három is: angol váltó és a végén egy egyszerû váltó csúccsal csatlakozva az angolra). Több váltóegység és TK egység egy szigetelt szakaszban (angol váltó és a közepén levõ tolatásjelzõ(k), váltó és a száráról elvezetõ tolatásjelzõ stb.). 75 Hz-es megállj!-ra ejtõ szakaszban fekvõ útátjáró oldása 2 db 13 khz-es sínáramkörrel. Kezdõ térközjelzõ, az eddig a jelzõig adható kijárattal. Külön vizsgálandó a KIZ visszahúzás és a menetirányváltás függõségei. Gyors egymásutánban adott azonos irányú menetek és a J egység 9.2 kapcsolási esete bekötöttségének elhagyása (ez alapáramkör, de esetenként akadályozólag hat a nagyobb állomásokon). A 17. nyom bekapcsolási késleltetése. A villogó sárga (zöld) fénnyel bekapcsolódó jelzõnek kb. 45% esélye van arra, hogy a szelektív kártya bekapcsolódási átmeneti jelenségei miatt a VJ visszaesik, ezért fontos, hogy a JF3 késõbb húzzon meg. Az alkalmazott idõzítõ JF3i-nek minõsül, ezért vizsgálni kell az ejtõképességét! 6 Egyes speciális problémák megoldása. A korábbi vizsgálatok során fellelt esetek: Az erõsbített ütközõbak helyben tartózkodásának vizsgálata (Bp. Keleti). A két sínérintõs kialakítású figyelõ rendszer üzemszerûen nem vizsgálható mert a bakot nem célszerû eltolni. A vizsgálat a sínérintõ-ismétlõ rendszer ki-be kapcsolásával vizsgálható. A kijárati jelzõ utáni elsõ szakasz foglaltsága mellett is ki lehet vezérelni a jelzõre a továbbhaladást engedélyezõ jelzési képet (Bp. Keleti). A kulcsfüggéses rendszert napi szinten használják A csatlakozó áramellátás vizsgálata Az áramellátás a biztosítóberendezés része. Ez akkor is így van, ha térben elkülönül. A funkcionális vizsgálat keretében két dolog feltétlenül ellenõrizendõ: A 2 körvezeték. Ez táplálja a 15. nyomot. Jellemzõ kialakításában a vasúti fényjelzõk villogó tápsínjeinek ellenõrzését végzõ villogásfigyelõ(k) érintkezõi vannak befûzve. A villogó1 és villogó2 táplálás ideiglenes rövidre zárása után a körvezetékrõl a feszültségnek le kell kapcsolódnia. A megnevezéstõl eltérõen a mûködési késleltetés 6 8 másodperc is lehet. A SIL4 biztonsági osztályú villogtatók a korábban alkalmazott villogásfigyelõt feleslegessé teszik. Ebben az esetben a körvezeték táplálásának megfelelõségét külön vizsgálni kell. GeFi információ. Amióta a HS állványokról lekerültek a HA sávok, és nagyinverteres 400 Hz-es táplálás van, a GeFi információ átadása nem egységes. A lényeg az, hogy a 400 Hz-es táplálás kimaradásakor a GeFi információnak meg kell változnia a 10. nyom táplálásban (nincs táplálás) A programozás vizsgálata objektumonként A Dominó 70 berendezés mûködése általánosságban az egy objektum «egy kiszolgáló elem (jelfogó egység) megfeleltetésen alapul. A tolatásjelzõvel egyesített fõjelzõ így beleilleszthetõ azzal, hogy a tolatásjelzõ funkciókat a TK vagy TV egység, a vonatjelzõ funkciókat a J egység jeleníti meg. (Elegánsan átlépve azon a tényen, hogy a J egység önmagában nem életképes a nyomáramkörökben.) A továbbiakban a jelfogó egységek programozási eseteinek felsorolása következik. Az elvi kapcsolásokban ezek nyomáramkörönként (funkcionálisan) kerülnek megadásra, a vizsgálat során azonban az egységek programozottsága egy adott objektum vonatkozásában egyszerre jelenik meg. A következõkben az egységszintû programozottság kerül bemutatásra. A bemutatás során a nyomfelhasításos (vagy ezzel egyenértékû) függõségeket nem tárgyaljuk ugyanúgy, VEZETÉKEK VILÁGA 2013/2 mint az egyes kapcsolási esetek helyett alkalmazott külsõ feltételeket sem (kivéve, ha az alapáramkör errõl rendelkezik). Egy egység programozására általában 3 dugasztömb szolgál, az egyes kapcsolási esetek jórészt dugasztömbön belüli átkötéseket jelentenek. Ahol egynél több átkötés van azért, mert a tápfeszültség + vagy ágát több helyre is el kell juttatni, külön átkötésként tárgyaljuk. A részletezéstõl a T. Olvasót most megkíméljük. 3. A kiviteli terv tartalmi vizsgálata rajzszámcsoportok szerint : nyomógomb jelfogók áramköre Külön ellenõrzést nem igényel. Amennyiben valamely nyomógomb léte kétséges, itt ellenõrizhetõ : körvezetékek A körvezetéki felfûzéseket célszerû ellenõrizni nyomógombcsoportonként /2: tároló áramkörök Az alternatív tárolási lehetõségek (kerülõ nyomógombok) miatt ez a legösszetettebb nyomáramkör. A tervszintû ellenõrzéshez fel kell mérni az alternatív útvonalakat, illetve ezek részekre bonthatóságát. Alapelv, hogy egy az alap vágányútban fekvõ kerülõgomb megnyomása nem okozhat menetkizárást. Amennyiben egy gomb megnyomásakor nem a kívánt tárolási állapot következik be, az áramköri részletet kiviteli terv szinten is vizsgálni kell. A vizsgálat során ki kell gyûjteni az 1 2 nyomáramkör közbensõ táplálására (is) igénybe vett KU jelfogókat, mert ezek állapotellenõrzése külön áramkörben is szerepel (TV1 és TV2). A KG és KGi jelfogók szinkron mûködése kívánatos, ezt az ellenõrzést a tervezõk általában elhagyják. Amennyiben a KG jelfogó tartó áramkörét a hozzá tartozó KGi kapcsolja, ez szinkron mûködésvizsgálatnak elfogadható. A szinkron ejtésvizsgálat (mindkét jelfogó ejtve záró érintkezõje ugyanazon helyen sorosítva) szükséges legalább 1 áramköri részletben. Amennyiben az egyébként csak gomblámpa-kigyújtási célra használt KGT jelfogó érintkezõje is szerepel függõségi áramkörben, akkor a jelfogó ejtõképességét is ellenõrizni szükséges. Keresztezések esetén a régi egység nem alkalmas a keresztezés két szárán az egyidejû tárolás kizárására, az új egységek esetében az UB és UJ jelfogók mûködése irányfüggõ, vagyis a keresztezéseken megvalósuló tárolásokat mindkét irányban vizsgálni kell. (A szimmetriát segítené a keresztezési egység 1 2 nyomáramkörének kiegészítése pl. 2 tekercses UB és UJ jelfogók felvételével.)

9 A vizsgálatot segíti a komplex vizsgálat részeként kiírt menetek beállíthatósági vizsgálata elvégzése : a vágányút lezárása A Függõségi Terv szerinti szembe cél kizárások. A nyomáramkör közbensõ táplálása. Valószínûleg a Mûszaki Leírásban nincs erre utaló elõzetes számítás, mivel a közbensõ táplálások a berendezés elsõ üzembe helyezése elõtti próbák során kerülnek betételre. A fogadó vágányok alternatív foglaltságvizsgálata (ha nincs kapcsolási esettel kizárva). Van olyan állomás (Kelenföld), ahol a kezelési körzetenkénti ÁÁL kezelést is ebbe a sorozatba rajzolták /5: az oldalvédelem keresése A Függõségi Terv szerinti oldalvédelmi kizárások (TK egységek OF jelfogóinak mûködtetése). A függõségeknek a váltók oldalvédelem-keresésében való megjelenítése: minden váltó keresõ áramkörében meg kell jeleníteni, emiatt OFI jelfogók felvételére is szükség lehet. Kapcsolódó problémák: egyes váltók oldalvédelem-keresésébõl az OF ejtve záró érintkezõje hiányzik azért, hogy ne kelljen OFI-t felvenni. A kapcsolási eset hiányát ellenõrizni kell. Keresztezés érintettsége esetén a régi keresztezési egység oldalvédelem keresésébe nem lehet elõfüggést bekötni. Az oldalvédelem keresõ áramköri elõfüggés nem tartalmazhat olyan érintkezõváltást, amely során a keresõ + egy átimbolygás során akár egy érintõ váltásnyi idõre is megszakad (jelzõvisszaesést okozhat). Egyes a menetben érintett közbensõ szigetelt szakaszok foglaltságának vizsgálata ÖSZ sáv hiányában itt történik. A váltók keresési elõfüggéseinek vizsgálata során célszerû felfedni azokat az áramköri részleteket, ahol több egymástól független 48V+ táplálás kapcsolódik párhuzamosan. Ez a párhuzamosság esetenként a függõségeken keresztül nehezen behatárolható hibajelenségeket képes elõidézni. A vizsgálat során javaslatot kell tenni a párhuzamosítások hatásának megszüntetésére. A 48V programozása TK egységeknél: a vizsgálat megkezdésekor a berendezés már legalább 10 éve üzemel. Amennyiben valahol egy hiányzik, az ennyi idõ alatt már kiderült. Külön vizsgálni nem kell. Angol váltó közepére telepített tolatásjelzõ esetén a tervezõ elõszeretettel hagyja ki a foglaltság vizsgálatát a váltóegységben. Ezeket külön vizsgálni kell /7: az oldalvédelem nyugtázása Angol váltó közepére telepített tolatásjelzõ esetén a tervezõ elõszeretettel hagyja ki a foglaltság vizsgálatát a váltóegységben. Ezeket külön vizsgálni kell : a vágányút ellenõrzése Térköz csatlakozása esetén a kijárati menetirány, az elsõ szakasz foglaltsága és a sárga vezér pót húzott állapota a J egységeknél megindulási feltétel. Ennek a függésnek itt a helye, máshol (pl. a bejárati jelzõt megállj!-ra ejtõ szakasz jelfeladásának vezérlésében) nem megfelelõ minõsítésû. Amennyiben az adott szigetelt szakaszhoz több egység is tartozik, az oldás során a TK egység szakítja a nyomot. Ha TK egység nincs, az irány szerinti utolsó V egység szakíthat (amelyikben az FM már a következõ szakaszról húz meg). A helyes sorrendet az UEE, UEJB érintkezõk betételével kell megoldani tervszinten. Itt történik a CLI jelfogók ejtõképességének vizsgálata a tervezõi gyakorlat szerint. Ez az érintõ a saját egység UE érintõjével áthidalható, ha a CLI-t az egységhez tartozó UEL felhúzatja (dinamikus célkizárás). Miután a dinamikus célkizárás szükségessége a Függõségi Tervbõl nem olvasható ki, ezért az indokoltságát vizsgálni kell : útellenõrzés táplálása A korai D70-ben (Dunakeszi, Szolnok) még volt a váltóegységben kapcsolási eset, amely a késõbbi berendezéseknél már fix függõséggé változott (váltóvezér érintõpár). A késõbbi berendezéseknél rajza sincs : üzemszerû oldás Az esetleges oldás-nyújtás, közbensõ szakasz foglaltságának vizsgálata. A GeFi felfûzések megjelenítése. Amennyiben a 400 Hz-es sínáramkörök táplálása központilag (nagyinverterrõl) történik, a korábban kialakított HS állványonkénti 2 db GeFi idõzítõ fenntartása nem indokolt (ennek ellenére mindenütt így van). Ugyanígy értelmetlen annak a korábbi szabálynak a betartása, hogy az egymás melletti GeFi-hez tartozó SZi ismétlõ jelfogókat közvetlen 48 V-ra kell kötni (ez is mindenütt így van). Az idõzítésekkel kapcsolatos vizsgálat (ellenõrzés) során elsõsorban azt kell vizsgálni, hogy a GeFi idõzítése mindenképpen több legyen, mint a hozzá rendelt Id jelfogók meghúzási késleltetése. Ahol egy szigetelt szakaszhoz több oldandó elem tartozik (angol váltó, váltó és tolatásjelzõ stb.), a nem kívánt oldódás elleni védelemnek itt kell megjelennie (pl. F32 kiegészítõ elvi kapcsolás szerinti védelem). A Kelenföld állomáson alkalmazott megoldást az alapáramkörinél egyértelmûbbnek és ezért jobbnak tartjuk. Amennyiben a kijárati vágányút utolsó eleme sorompó, a bejárati jelzõ CR oldásába a sorompó L jelfogójának alapállás-vizsgálatát be kell kötni (Albertirsa). XVIII. évfolyam, 2. szám : üzemszerû oldás Itt történik a fogadóvágányok végén található TK egységek idõzítõinek indítási programozása (idõzített céloldás kiindulási feltétel). A CLI jelfogók cséveáramkörei is itt találhatók pl. Kelenföld állomás esetében (máshol a 2203 sorozat utolsó rajzán) : mûvi oldások A TK egységek esetében a szembetolatás megengedett/nem megengedett állapottól függõen változnak a szükséges kapcsolási esetek. Külön függõség általában nincs : jelfeladás/vezérlése Meg kell különböztetni a 220 V 75 Hz és a 48V= táplálású 13. nyomáramkört. Az elõbbinél maga a céljelzõ által meghatározott ütem, az utóbbinál a JV jelfogókat mûködtetõ táplálás van a nyomon. Ekkor az ütemezett táplálást egyedi huzalozás továbbítja. Amennyiben 48V= táplálású a nyom, a JV jelfogók lehetnek KHS állványban (pl. Gyékényes Zákány csatlakozás) vagy szabadkapcsolásban (pl. Siófok). A nyom vezérlési folyamatában törekedni kell arra, hogy az éppen jelet feladó szakasz és a következõ szakasz jelfeladása közötti átmenet megszakításmentes legyen. Angol váltók esetén az UEJB-s bekapcsolás nem elegendõ, mert az F jelfogó abban az egységben, ahol az UEJB húz, csak a saját szakasz foglaltságára mûködik; így az átlapolás nem valósul meg : állomási sorompó vonat általi indítása A két indítás (start és cél felõl) ugyanazokat a paramétereket tartalmazza. Amennyiben eltérés van, a BV jelfogó késleltetése kevés lehet. Gyakorlatilag a KV jelfogó (23. nyom) mûködtetését kell egy másik érintõhálózattal megismételni. Amennyiben a vonal felõli indítás 13 khz-es sínáramkörrel történik, a sínáramkört vagy a T1 szakaszba kell elhelyezni, vagy a T2-ben elhelyezett sínáramkör vevõ jelfogóját addig nem szabad engedni visszahúzni, amíg a T1 szakasz nem lett foglalt (a vonatérzékelésnek folyamatosnak kell lennie). Ha egy vonatvágányútban egynél több útátjáró szerepel, a 14. nyomot a két szélsõ sorompóegység között párhuzamosítani kell (pl. Siófok Sr1 Sr3) : a vonatvágányút rögzítése A váltókban csak ott van kapcsolási eset, ahol a vonatvágányút kialakulhat. Ha máshol is van, annak biztonságtechnikai kockázata nincs, de javasoljuk eltávolítását. Az érintett önálló szigetelt szakaszok foglaltságának vizsgálata, emelt sebességû csatlakozás függõségei, egyéb a 7

10 vonatvágányúttal kapcsolatos függõségek beépíthetõsége. Egyidejû vonatcél (egyidejû megcsúszás) kizárása (Gyékényes, Siófok, Szabadbattyán). Szabadkapcsolású jelzési fogalom jelfogók alapállás vizsgálata (ejtõképességellenõrzés). CLI alapállás-vizsgálat. Kényszer Szabad-ra kapcsolás (Bp. Keleti). Amennyiben a nyomáramkör közbensõ fõjelzõnél nem a 9.2-n át épül fel (az alapáramkör a 9.19-et részesíti elõnyben), szorosan egymást követõ menetek tárolása esetén menetelakadás lép fel (Bp. Keleti) a C jelfogó ejtve záró érintkezõje miatt : 2-es jelzési fogalom A fogalom véletlen bekapcsolódásának elkerüléséhez közel egyszerre meghúzó SZE2 és SE2 jelfogó szükséges : 3-as jelzési fogalom Amennyiben valamely jelzõre villogó zöld jelzési képet kell kivezérelni, a JF3 mindkét polaritásra mûködik. Ekkor az ide vonatkozó ; és a 2-es fogalomhoz kapcsolódó kapcsolási esetet is el kell helyezni. A 3-as fogalom bekapcsolódását célszerû késleltetni azért, hogy a bekapcsolódó szelektív fényáramkörök tranziens jelenségei ne kerüljenek össze a villogó táplálásból adódó jelenségekkel. A kettõ együtt kb. 45%-os jelzõ-visszaesési rátát eredményez. Amennyiben a vágányútban nincs sorompó, a késleltetést a CR jelfogó érintõjével is lehet indítani (Kelenföld, Kõbánya-Kispest, Gyékényes). Amennyiben a vágányútban sorompó is van, a VJ meghúzásától függõ indítás szükséges. A késleltetett indításhoz felhasznált Id jelzési fogalom ismétlõ jelfogónak minõsül, ejtõképességét vizsgálni kell : 1-es jelzési fogalom A nyom vizsgálja a betett kapcsolási esetek útján a váltók egyenes állapotát. A CF1 húzott állapota esetén kapcsolódik be a jelfeladás az adott vágányútban. Amennyiben a jelfeladás szükséges, de a JF1 a jelzõk közötti távolság elégtelen volta miatt nem húzhat meg, a JF1 csévéje helyett ellenállást kell az áramkörbe iktatni (Gyékényes). Amennyiben a célponti egységben kapcsolási eset van, a 2-es fogalom áramkörhöz hasonló bekapcsolási jelenség következhet be : útellenõrzést vizsgáló áramkör Kezelési határoknál szembemenet kizárása : vonali sorompó állomási indítása A VES jelfogót általában nem használják. A vonali sorompó állomási indítása a VSK sáv 1-es és 2-es jelfogójával történik : fel nem használt tolatóvágányút önmûködõ oldása A TK egység kapcsolási esete aktiválja. Váltókörzeti tolatásjelzõk esetében célszerû bekötni. Nem kell, ha a vágány(szakasz)on a szembetolatás megengedett : vonatszám továbbítása Nincs felhasználva : közelítõ vágányút vizsgálata Bekötése függ a jelzõk egymástól való távolságától, a méretarányos helyszínrajzzal kell egyeztetni : vágányútfoglaltság ellenõrzése Csak a mûködõképességet kell vizsgálni : Fõjelzõk áramköre Itt ellenõrizhetõ, hogy melyik jelzõ hány fényû, vannak-e kiegészítõ jelzések (indikátorok). Itt van ábrázolva a jelzõhöz tartozó SZE2i jelfogó mûködtetése : Tolatásjelzõk áramköre A biztosított (TK, TV egységekhez tartozó) tolatásjelzõk fényáramkörei : A nem biztosított tolatásjelzõk vezérlõ és fényáramkörei : Ismétlõjelzõk áramkörei : Váltók áramkörei Van olyan berendezés (pl. Bp. Keleti), ahol ezen a rajzon van ábrázolva a váltó ráfutási függõsége, az esetleges közbezárás kizárása is. Más állomásoknál (pl. Kelenföld) ezek a függõségek a 2350-es rajzokon vannak feltüntetve. A váltóvezér pótjelfogók áramkörei, a szinkronitás vizsgálata. Az alapáramkör normál jelfogó esetén csak ejtõképességvizsgálatot ír elõ. Megnyugtatóbb minden esetben mindkét vezérelt állapotban a szinkronitás vizsgálata. Az ellenõrzõ pótjelfogó ejtõképességének vizsgálata, esetenként az ellenõrzõ pótjelfogó mûködtetõ áramköre is (ha a cséve áramköre nincs itt, akkor a 2350-es rajzon kell keresni). Amennyiben kiegészítõ függõség van, az ezeket aktiváló kapcsolásieset-hiányokat fokozott gonddal kell ellenõrizni! : 400 Hz-es sínáramkörök A rajzok jelzik, ha valamely sínáramkörre váltott üzemû táplálás is csatlakozik : Fogadóvágányok (75 Hz-es) sínáramkörei A rajz tartalmazza, ha az átlagostól eltérõ (pl. sárga) indikátor miatt jelfeladási kiegészítések is vannak. VEZETÉKEK VILÁGA 2013/ : Vonal felõl csatlakozó 75 Hzes sínáramkörök Gyakorlatilag a bejárati jelzõket megállj!- ra ejtõ szigetelt szakaszok. A rajzokról leolvashatók a táplálási irányt visszaváltó függõségek (bejárat esetén) is. A D70 állomásokon a szakaszok táplálása kijárati menetirány esetén kétféle lehet: 1. a szigetelt szakasz a vonali sarkítás szerint kap táplálást a Kiz állapotától függetlenül; 2. a szigetelt szakasz a 1. pontban leírt táplálást csak a Kiz ejtett állapotában kapja meg (mint a D55-nél). A Kiz húzott állapotában a táplálás állomási 1-es ütem : Sugárzókábelek áramköre A D70 berendezéseknél a jelfeladás történhet sugárzókábellel és váltott üzemû sínáramkörrel. A jelfeladás ütemezett táplálása történhet a 13. nyomáramkörbõl vagy külön bekötéssel. Ez utóbbi esetben a 13. nyom 48V= feszültségû. Az áramköri rajz bemutatja, hogy egy adott szigetelt szakaszhoz tartozó egységek közül melyik mikor kapcsolja be a jelfeladást : Szigeteltsín ismétlõ jelfogók áramköre A D70 egyik sarkalatos sajátossága. Amennyiben itt tévedés van, az a berendezés mûködésére negatív módon hat ki. Alapelvek egységszinten: a) Váltó (V): az a szakasz, amelyikben a csúcssín van. * b) Keresztezés (K): az a szakasz, amelyben a keresztezés van. c) Fõjelzõ (J): a jelzõ utáni (megállj!-ra ejtõ) szakasz. d) Tolatásjelzõ (TK, TV): a jelzõ elõtti szakasz. ** e) Sorompó (SF, SA): az útátjárót magában foglaló szakasz. *** f) Elõjelzõ (EJ): a bejárati jelzõ elõtti szakasz. g) Ütemezett térközcsatlakozás (ÜT): kijárati irány esetén a T1 térközszakasz. * Kisiklasztó saru esetén a mellette levõ váltó. ** Szigeteletlen szakasz esetén a Szi bekötése a tervezõtõl függ. *** 13 khz-es oldás esetén a kiegészítõ elvi kapcsolás F42 szerint. Itt vannak feltüntetve a szabadkapcsolású Szi jelfogók (amelyek ejtõképességvizsgálatának meglétét ellenõrizni kell!). Egyes állomásokon itt vannak a váltók Ei jelfogó is megrajzolva. A váltók ráfutási és közbezárás-kizárási függõségei is ezeken a rajzokon ellenõrizhetõk. A 2341, 2342, 2343 és 2350 rajzoknak a szigetelt szakaszok neve, száma szerint egyezniük kell.

11 : Térközcsatlakozás Egy rajz általában egy térközi csatlakozás áramköreit jeleníti meg. Itt ellenõrizhetõ az alapáramkörtõl eltérõ kivitel (négyfogalmú térköz, egy szakasz az állomások között stb.). Amennyiben a bejárati jelzõnek SZEi jelfogója van, az is ezen a rajzon jelenik meg : Önmûködõ jelzõüzem vezérlése A függõségi terven megjelenik az egyes jelzõkhöz rendelt ÖJÜ vágányút. Az ÖJÜ indítása általánosságban olyan távolságból történik, hogy a megváltozott helyzetrõl a közeledõ vonat még elõjelzést kaphasson (bejárat esetén T2 indít). Amenynyiben az indítás túl közeli, vagy nem egyértelmû (pl. egy starthoz több cél van rendelve), az ÖJÜ mûködését nem megfelelõnek kell minõsíteni. Kijárati jelzõk ÖJÜ indítása tartalmazhat megközelítési függõségeket is. Amennyiben a két állomás között nincs térközszekrény, az ÖJÜ indításnak a szomszéd állomás kijárati jelzõ jelzõjének Szabad-ra állítási folyamatában vagy a közeledõ vonatnak a kérdéses kijárati jelzõhöz közeledésekor kell bekapcsolódnia. Amennyiben a szomszéd állomásról nem érkezik ÖJÜ indítás (hibás, esetleg betervezve sincs), azt nem megfelelõnek kell minõsíteni : Fõjelzõ állvánnyal és a kezelési határokkal kapcsolatos visszajelentések A berendezés vizsgálata során ellenõrzésre kerül, külön vizsgálni nem szükséges : Tolatásjelzõ és kezelés-tárolás visszajelentései A berendezés vizsgálata során ellenõrzésre kerül, külön vizsgálni nem szükséges : Váltók végállásának visszajelentése A berendezés vizsgálata során ellenõrzésre kerül, külön vizsgálni nem szükséges : kerülõ nyomógombok visszajelentõ áramköre A berendezés vizsgálata során ellenõrzésre kerül, külön vizsgálni nem szükséges. 4. Összegzés A fentebb fel nem sorolt áramkörök vizsgálatát az állomásra vonatkozó Mûszaki Leírás figyelembe vételével kell elvégezni. Látható, hogy a berendezés vizsgálata során minden részletre vonatkozó megállapítások történnek. Mivel ezeket a megállapításokat a késõbbiekben újból megállapítani nem kell, a kidolgozott módszer a Dominó 70 berendezések esetében a belsõtéri funkcionális vizsgálatok idõtartamát csökkentheti a vizsgálat eredményességének megtartása mellett. Periodische Prüfungen vom Relaisstellwerk Domino70 Das Relaisstellwerk Domino 70 (D70) mit Integra Grundprinzipen ist ein bewährtes System bei Ungarischen Staatsbahnen. Zwischen 1973 und 2003 hat MÁV 16 D70-Systemen auf Großbahnhöfen (wie Budapest-Ferencváros und Budapest-Keleti) installiert. Periodische Prüfungen sollen in jeden 5 Jahren (die erste Prüfung nach 10 Jahren) durchgeführt werden. In letzten Jahren wurde eine neue Prüfungstechnologie für D70 von MÁV TEB Zentralen ausgearbeitet. Dieser Artikel gibt eine kurze Zusammenfassung über die neuen Methoden. Der Grund von diesen Methoden ist die Erfahrung von letzten 10 Jahren. Periodical tests of Domino 70 system Domino 70 relay interlocking system is a well-proven interlocking of Hungarian State Railways, based on Integra principles. Between 1973 and 2003, the system has been installed on 16 large stations, like Budapest-Ferencváros and Budapest- Keleti. The periodical tests shall be carried out in every 5 years (the first on after 10 years). In last some years MÁV TEB Centre has been elaborated a new test technology. This article gives a summary about the new methods, which based on experiences from last 10 years. SZAKMAI PARTNEREINK Alstom Hungária Zrt., Budapest AXON 6 M Kft., Budapest Bi-Logik Kft., Budapest Certuniv Kft., Budapest Fehérvill-ám Kft., Székesfehérvár Ganz Transelektro Közlekedési Berendezéseket Gyártó Kft., Baja Thales Rail Signalling Solutions Kft., Budapest Dunántúli Távközlési és Biztosítóberendezési Építõ Kft., Szombathely Mûszer Automatika Kft., Érd OVIT Zrt., Budapest PowerQuattro Teljesítményelektronikai Zrt., Budapest PROLAN Irányítástechnikai Zrt., Budakalász R-Kord Építõipari Kft., Budapest R-Traffic Kft., Gyõr Schauer Hungária Kft., Budapest Siemens Zrt., Budapest TBÉSZ Zrt., Budapest Termini Rail Kft., Budapest Thales Austria GmbH., Wien Tran Sys Rendszertechnikai Kft., Budapest VASÚTVILL Kft., Budapest XVIII. évfolyam, 2. szám 9

12 Kívül-belül megújulás Budakalász Lenfonó UTB típusú sorompóberendezése Szigeti Dániel A BKV Zrt. HÉV-vonalain 2000 óta 15 db UTB típusú útátjáró fedezõ berendezés üzemel. A berendezések többsége a ráckevei és a gödöllõi vonalon került beépítésre, a szentendrei vonalon eddig csak egy üzemelt, Pomáz és Szentendre állomás között, Pomáz területén ben a Mûszer Automatika Kft. a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztõ Zrt. beruházásában Budakalász Lenfonó megállóhelyhez a korábbi jelfogós berendezés helyére új, UTB típusú vezérlõszekrényt épített a többi BKV berendezéstõl eltérõ kivitelben. Az elkövetkezendõkben rövid ismertetés olvasható a különbségekrõl, illetve a változtatások okairól és a megismert új lehetõségekrõl. A projektrõl A berendezés ismertetése elõtt azonban érdemes kicsit bemutatni a projektet és a tervezést. A sorompóberendezés építése az M0 autóút északi szektorához kapcsolódott, ugyanis a jelenleg Budakalász és Békásmegyer között véget érõ autóút jelentõs forgalmi terhelést adott Budakalásznak is. A NIF Zrt. az autóút továbbvezetésének bizonytalansága miatt Budakalászi forgalombiztonság-javító intézkedések címmel indított projekteket a településen, hazai költségvetési forrás terhére. Ennek része volt a József Attila utca felújítása és átalakítása, amely során a Szentendrei úti csomópontban körforgalom, a Pomázi út csomópontjában pedig jelzõlámpás csomópont épült. A jelzõlámpás csomópont megépítéséhez ugyanakkor szükséges volt a vasúti biztosítóberendezés átalakítása, mivel a jelzõlámpás forgalomirányításnak és a biztosítóberendezésnek összehangolt módon kellett mûködnie. A projekt generáltervezõje a Pro Urbe Kft. volt, a tervezési munkának is csak egy elemét jelentette a vasúti biztosítóberendezés. A tervezés során a jelenlegi jelfogós berendezés helyett korszerû, elektronikus, UTB típusú vezérlõberendezés került kiválasztásra. Az eddigiekhez képest a tervezett berendezésbe kerülhet a legtöbb kültéri elem, ugyanis az egyeztetések során kiderült, hogy az átjáró a jövõben még egy kerékpárút-átvezetéssel is bõvülhet. Ebben az esetben reális esély van arra, hogy a jelenleg üzemelõ 8 db közúti jelzõfej és 2 db csapórúd mellé további 2 db jelzõfej és 2 db csapórúd kerülhet. A berendezés a terveken a BKV Zrt.-nél elfogadott kialakításban szerepelt. A kültéri elemek kábelezése ugyanakkor az elsõ tenderben nyertes kivitelezõ és a BKV Zrt. közötti egyeztetések hatására többször változott. A végleges tervváltozat képezte az alapját az elsõ generálkivitelezõ csõdje utáni második tendernek is. A második közbeszerzési eljárás során ugyan a szerzõdõ felek mindent megtettek a berendezés elkészítéséhez szükséges idõ biztosítására, de végül mintegy 6 hetes késéssel kerülhetett csak sor a nyertes konzorcium részérõl a berendezés megrendelésére. A berendezés építése és újdonságai 1. ábra. Az UTB konténeres kialakítása az új készülékszekrénnyel és a kifordítható kerettel Tekintettel arra, hogy ezt a lehetõséget a közbeszerzési tapasztalatok alapján már korábban valószínûsítette a gyártó, alternatív megoldás készült a gyártási idõ lerövidítésére. Ez lehetõvé tette annak felmérését is, hogy a GYSEV-hez 2010-ben leszállított UTB-M1 berendezések energiaellátása és mechanikai kialakítása al- 10 VEZETÉKEK VILÁGA 2013/2

13 2. ábra. Az UTB biztosítóberendezés telepített helyzetben az átadás után kalmazható-e a BKV Zrt. berendezésében. Az M1 berendezésekhez képest a rendszer egyszerûsödött azzal, hogy az alkalmazott tengelyszámláló 24 V-os feszültségrõl üzemel, ugyanakkor a korábban a BKV-nál alkalmazott kültéri készülékszekrény helyett az M1 berendezések tapasztalatai alapján kiválasztott Schroff termék közvetlenül nem volt alkalmazható (a gyártó más készülékszekrénye közvetlenül kültéren is alkalmazható, viszont akkor a berendezés szállítási határideje a szükséges áttervezések miatt veszélybe kerülhetett volna). Kézenfekvõ volt, hogy a berendezés alapvetõen a korábbi szekrénynek megfelelõen kettõs külsõ burkolattal rendelkezzen, amelybõl az egyik a mm alapterületû készülékszekrény legyen, míg a másik egy külsõ védõréteg. A betonházakkal az UTB-M1 berendezések esetén a tapasztalatok már rendelkezésre álltak, ugyanakkor a berendezés konténeres kialakítása lehetségesnek és kedvezõnek tûnt. A konténer ebben az esetben úgy viselkedik, mint a korábbi kétrétegû ház külsõ fala, szellõzõnyílásai biztosítják a megfelelõ légcserét, ajtaja pedig zárható, illetve idegen behatolás ellen védett. A kompakt berendezés esetében kezdettõl fogva felmerült a nyári idõszakban a túlmelegedés veszélye, mivel a szekrény zárt, a hulladékhõ és a besugárzással bejutó hõ elvezetése fontos feladat. A telepítés után következett egy olyan idõszak, amelynek során a külsõ, árnyékban mért hõmérséklet a 40 C értéket is megközelítette. Többszöri mérés alapján a konténerrõl és a belsõ szekrényrõl is bebizonyosodott, hogy megfelelõen végzik a feladatukat, de az elektronikus eszközök védelme érdekében indokolt volt a szekrény gyártójától a megfelelõ szellõztetõ elemek megrendelése és késõbbi beépítése. Ugyan az elektronikus elemek és az energiaellátás által termelt hõ egyenletes elosztásával a magas hõmérséklet elkerülhetõ lett volna, ugyanakkor a szekrény teljes felülete hõleadóvá válván az akkumulátortartó doboz is intenzívebb hõterhelést kapott volna. Az elsõ ajtóra szerelt szellõzõ betét és a szekrény tetejébe épített ventilátor a gyártó szerint képes a szekrény IP fokozatát megtartani, egyszerre biztosítva a szellõztetést és a megfelelõ védelmet. Konténerházba kísérleti berendezés építése már korábban felmerült, de ez a XVIII. évfolyam, 2. szám munka jó alkalmat adott a valós körülmények közötti beépítésre. A konténert a Central Container Kft. szállította az egyeztetett tartalomnak megfelelõen, saját tervezésben és saját gyártásban, illetve magyar beszállítói közremûködéssel. Tekintettel az idõ rövidségére, a projekt sikere érdekében kellett választani az egyszekrényes kialakítást, amely a konténer lehetõségeinek kedvezõtlenebb kihasználásához vezetett. A konténerben a belsõ világítás beépítve, az elöl és hátul nyitható szekrény elhelyezésének megfelelõen került kialakításra. A konténeren két szellõzõ nyílás biztosítja a testátló szerinti harántirányú, konvekciós szellõzést. További fontos elem a kábelek bevezetése volt, amely a lehetõségek szerint véd a víz és a kártevõk behatolásától. A konténer alja megerõsített keretet kapott, ebbe került bele egy téglalap alapú vállas lemezszerkezet, amely a kábelek útját biztosította. A kábelkötések elõsegítése érdekében az így kialakult tér jóval nagyobb lett, mint azt a 4 db 110 mm-es átmérõjû csõ mérete igényelte volna. A szerkezet válla alá szilikonalapú ragasztóanyag került, és a váll-lemez a 11

14 konténer padlófelületéhez csavarkötéses rögzítést is kapott. A belsõ tömítést a csövek körül fehér színû, fagyálló mûgyanta réteg biztosítja. A korábban szokásos 120 napos, tisztán gyártási idõ helyett rekordidõvel, a március 8-i megrendeléshez képest június 9-i üzembe helyezéssel, azaz kevesebb mint három hónap alatt sikerült a berendezést legyártani, tesztelni, kiszállítani és bekötni. A gyártás során a Mûszer Automatika Kft. tartalékkészletei is felhasználásra kerültek azok folyamatos pótlása mellett, így csökkentve a projekt határidõ-kockázatát. Az akkumulátortöltõ szabványos 6U rack magasságúra került átépítésre, az energiaellátás felügyeleti kártyája a BKV berendezéseinek megfelelõen változott meg. Az akkumulátortöltõ mellett kaptak helyet az automata biztosítók, a következõ rackfiókban a tápellátás kártyái kerültek elhelyezésre, majd az UTB logikai egysége következett 2,5 rack szélességben. A Siemens- Frauscher tengelyszámláló osztott kivitelben, két, fél szélességben elhelyezhetõ, egyenként 3U magasságú rackfiókban került beépítésre. A könnyebb szerelhetõség érdekében az öt rack egy kifordítható keretre került. Ez az elrendezés biztosította az akkumulátorok tartódobozának elhelyezését is. A kábelek a három sorban szerelt tömszelencéken keresztül a hátsó oldalon elhelyezkedõ kábelfogadóba érkeznek. A kábelezés a berendezés nyitható hátoldalán, rögzített szerelõlécekre helyezett csatornákban történt. Összességében elmondható, hogy a berendezés kialakítása kompakt, de egyúttal átlátható lett. A telepítéshez helyben öntött alap készült. Az alaphoz erre a célra készült szögvas pozícionáló keretet kellett gyártani, amely biztosította az alapozásnál a kábelvédõ csövek megfelelõ elhelyezhetõségét. A konténer csak a négy sarkán, a tartóoszlopoknál került alátámasztásra, a biztosítóberendezési munkák kivitelezését végzõ Termini Rail Kft. az ajtóhoz esztétikus lépcsõt is épített. A kábeleket a konténer alapja melletti beton kábelaknából lehetett a berendezésbe vezetni. Az áthelyezett és új jelzõk a késõbbi beüzemelés során könnyebbséget jelentettek, mivel azok bekötését jobban elõ lehetett készíteni. Szintén elõ lehetett készíteni a berendezéshez kapcsolódó elemeket a forgalmi irodában. Az UTB típusú berendezéshez a forgalmi irodában egy távkezelõ felület (TKF) tartozik, amely lehetõvé teszi a szokásos távkezelési feladatok elvégzését, illetve segít az esetleges hibák és zavarok távolról történõ megállapításában is. A visszajelentés Dominó rendszerû kezelõpultba integrálása alapvetõen a hagyományos felületen történõ visszajelentést szolgálja, a távkezelõ felület szokásos módon a kezelõpult fölé került. Emellett a forgalmi irodában került a Trafficom rendszerbe a sorompó távoli lekérdezését biztosító jel is, így mindkét feladatot a berendezés és a forgalmi iroda közé részben földkábelként, részben pedig feszített kábelként telepített fényvezetõ biztosítja. Tekintettel arra, hogy a sorompóberendezés a távkezelõvel való kapcsolat hiánya esetén a fehér fényt nem engedélyezi, áramszünet esetére a forgalmi iroda berendezése is szünetmentes energiaellátást kapott. A távlekérdezés ugyanakkor mivel nem biztonsági elem akkumulátoros tartalékkal nem rendelkezik. Nyomás közben történt változások A kivitelezési munka sajátja, hogy a helyszínen még változtatásokat kell végrehajtani, különösen egy útépítési munka mellékágaként megvalósuló beruházás esetén. A legalapvetõbb változást a határidõ okozta, hiszen a konténeres megoldás alkalmazását ez kényszerítette ki, de több más változtatást is végre kellett hajtani a projekt sikere érdekében. Az egyik ilyen változás a sokszor egyeztetett kábelezésben történt. A már telepített elemek megbontásakor ugyanis kiderült, hogy a kábelbekötéseket másképp lehetett kialakítani, így a vezérlõszekrény alján a kábelbevezetést módosítani kellett. A kétsoros kábelbevezetés helyett egy harmadik sorba többlet tömszelencék beépítésével volt biztosítható a kábelek megfelelõ elhelyezése. Ezek mellett a forgalmi iroda kapcsolatát biztosító optikai kábel bevezetése is a sorompóvezérlõbe történt. A változások nem érintették a késõbbi jelzõk és sorompó hajtómûvek beépítéséhez szükséges és általános tartalék kábelbevezetések mennyiségét, így a berendezés bõvíthetõsége megmaradt. Az optikai kábeles kapcsolat a forgalmi irodával kényszerûségbõl került a sorompóvezérlõ szekrénybe, ugyanakkor rávilágított arra, hogy egy ilyen kialakítású berendezésbe még a nagy mennyiségû kültéri elem jelenléte mellett is lehetséges az optikai kapcsolat integrálása. Az optikai kapcsolaton történõ távkezelés egységei végül a sorompó berendezés belsõ falára kerültek, azaz szintén megkapták a vezérlõszekrény és a konténer által biztosított kettõs védelmet. Végezetül meg kell említeni azt is, hogy már az elhelyezés is a változtatások közé sorolható. Mivel a közbeszerzés alatt a BKV Zrt. és a szomszédos tulajdonos a telekhatár módosításában állapodott meg, ezt a beruházás során ki lehetett használni a rálátási háromszög javítása érdekében. A konténert úgy sikerült elhelyezni, hogy a korábbi biztosítóberendezés alapja megmaradhasson, az UTB kábeleit tartalmazó akna kedvezõ helyre kerülhessen, valamint a berendezés minél kedvezõbb rálátást engedjen a vasúti pályára. Ehhez a kivitelezõk, az üzemeltetõ és a beruházó kölcsönös rugalmasságára volt szükség. A telepítés és az üzembe helyezés 12 Erneurung aussen und innen: UTB elektronische EKSA in Betrieb in Vorortbahnhaltestelle Budakalász-Lenfonó Die Artikel präsentiert die Neuheiten, entfaltet die Gründe der Veränderungen und beschreibt die relevanten Prozesse von der Installation des Bahnübergangsicherheitsystem UTB von Mûszer Automatika GmbH geliefert für Budapester Vorortbahnen (BKV-HÉV). Zu den Themen der Ausrüstung und Entwicklung Unterschiede zu früheren UTB Geräten berücksichtigt. Unterstrichen Neuheiten sind die Realisierung der Ausrüstung der kompakten, Ein-Schrank-Ausrüstung im Schrank unterscheidet sich von früheren Anwendungen, mit Container-Technologie als eine äußere Beschichtung der gewählten Kabinett und die integrierte optische Verbindung zum Überwachungsdienstort. Outdoor and indoor revival: UTB electronic level crossing system at suburban train stop Budakalász-Lenfonó The paper presents novelties, unfolds the reasons of changes and describes the relevant processes of the installation of UTB type LX signalling made by Mûszer Automatika Ltd for Budapest suburban railways (BKV-HÉV). On the topics of the outfit and development differences from previous UTBs are taken into consideration. Underlined novelties are the realisation of the equipment s compact, singlecabinet outfit in a cabinet differs from previous applications, using container technology as an outer coating of the chosen cabinet and the integrated optical connection to supervising post. VEZETÉKEK VILÁGA 2013/2

15 A felsõvezetéki hosszlánc villamos terhelhetõségének aktuális kérdései Csoma András Magyarországon a vasúti felsõvezetékrendszer megválasztásának, az áramvezetõ elemek méretezésének igénye a Budapest Komárom (1932. szeptember 1.), illetve a Komárom Hegyeshalom (1933. október 1.) vonal villamosításának tervezési munkáinak kezdetétõl tárgyalt témakör. A felsõvezetéki berendezések egyre növekvõ villamos terhelése, illetve az elmúlt idõszak rendkívüli idõjárási körülményei által generált üzemviteli problémák a felsõvezetéki hosszláncok méretezését, kiválasztását, megfelelõségének megállapítását tárgyaló témakör tárgyalását továbbra is aktuálissá teszik. A jelen cikkben foglaltak a Vezetékek Világa 2012/2., 2012/3. számában A megnövekvõ vasúti szállítási igények és a nagyteljesítményû mozdonyok megjelenésének hatásai a MÁV nagyvasúti villamos vontatási rendszerére cím alatt átfogóan tárgyalt témakör folytatásaként, az ott a hivatkozott szabványok és mérések eredményei alapján megállapított hosszlánc-terhelhetõségnek az adott üzemi körülményeket, környezeti hatásokat figyelembe vevõ módszerét tekintik át. 1. A felsõvezetéki hosszláncokról általánosan A villamos vontatási rendszer alapvetõ fogyasztói a térben és idõben változó terhelést jelentõ villamos mozdonyok, amelyek mellett fogyasztóként jelentkeznek még a felsõvezeték-rendszerrõl táplált különféle célú helyhez kötött berendezések is (pl. villamos váltófûtés, szerelvény-elõfûtõ, próbafûtõ berendezés stb.). A villamos vontatási rendszer részeként a villamos felsõvezetéknek egyrészt villamos paraméterei alapján biztosítania kell a megfelelõ energiaátviteli utat a táppont és a fogyasztó között, másrészt mechanikai kialakítása és paraméterei alapján biztosítania kell a megfelelõ minõségû áramszedõs energiavételezést. A továbbiakban a villamos felsõvezetéknek mint energiaátviteli útnak a megengedhetõ villamos terhelhetõségét meghatározó kialakítását, környezetiüzemi feltételeit tekintjük át. A hosszlánc villamos terhelhetõségét alapvetõen a hosszláncelemek termodinamikus viselkedése határozza meg. A növekvõ áramterhelésbõl adódó hõfejlõdés a környezeti hatások és a rendszer hõtani paramétereinek megfelelõen emeli a hosszláncelemek hõmérsékletét. A villamos terhelés addig növelhetõ, amíg a rendszer bármely áramvezetõ elemében visszafordíthatatlan káros elváltozások még biztonsággal nem következnek be (utánfeszített vezetékek kilágyulása és ebbõl eredõ szakadások, kötések kimelegedése, az átmeneti ellenállás növekedése stb.). A villamos terhelhetõség szempontjából a felsõvezetéki hosszláncok számos párhuzamos áramvezetõ elemet tartalmaznak, amelyek egyedi villamos terhelhetõségének meghatározása alapvetõen az egyszerû elemi áramvezetõ esetének vizsgálatára vezethetõ vissza. Az elemi áramvezetõ terhelhetõségének ismeretében a párhuzamos áramvezetõ elemek elhelyezkedésétõl és üzemi körülményeitõl függõ árammegoszlás figyelembevételével kapható meg a felsõvezetéki hosszlánc eredõ terhelhetõsége. 2. Az elemi áramvezetõ áramterhelhetõsége Az adott környezeti hatások mellett az árammal terhelt elemi áramvezetõ szakasz hõmérsékletének megállapításához XVIII. évfolyam, 2. szám az áramvezetõn belül fejlõdõ, az áramvezetõ mentén folyó, a környezetbõl elnyelt, a környezetbe kibocsátott hõmennyiségeket kell figyelembe venni: az energiabevitel N J (Joule s heat) a vezeték ellenállásán képzõdõ (Joule) hõ révén az energiabevitel N S (Solar radiation) a napsugárzás (radiáció) révén az energiabevitel N M (Magnetic losses) a mágnesezési veszteség révén az energiabevitel N in (imput) a vezetõn belüli hõvezetés (kondukció) révén energialeadás N R (Radiation) a felület sugárzása (radiáció) révén energialeadás N C (Convection) a konvekció (hõáramlás) révén energialeadás N out (output) a vezetõn belüli hõvezetés (kondukció) révén Az N M (Magnetic losses) mágnesezési veszteség az acél anyagú vagy az acélszálakkal erõsített sodronyok esetében a vezetõ hõmérsékletének további növekedését okozza, illetve kedvezõtlenül befolyásolja a hosszlánc váltakozó áramú ellenállását, impedanciáját. A felsõvezetéki berendezések napjainkban használatos áramvezetõ elemei általában már nem tartalmaznak acél összetevõt, illetve megfelelõ kialakítással minimalizálják e veszteség hatását, ezért a további vizsgálatok során a mágnesezési veszteséget nem vesszük figyelembe. 1. ábra Ennek megfelelõen az egység hosszúságú egyszerû vezetõ (1. ábra) hõegyensúlya az alábbi összefüggéssel fejezhetõ ki. m c C dt/dt = N J + N S N R N C + N in N out (3.1) ahol m c = a vezetõ fajlagos tömege, C = hõtani együttható, T = a vezetõ hõmérséklete és a dt = az idõ szerinti derivált. 13

16 Valamely hõegyensúlyi helyzetbõl kiindulva valamennyi, üzemszerûen elõforduló esetben meg kell vizsgálni az elemi áramvezetõ megfelelõségét. Ennek során figyelembe kel venni azt, hogy az N J, N R és az N C értéke függ a vezetõ aktuális hõmérsékletétõl, és állandósult esetben a vezetõ hosszában már nincs hõáramlás, azaz N IN = N OUT = 0. Ennek megfelelõen a gyakorlatban három üzemszerûen elõforduló eset vizsgálata merül fel. Állandósult, hosszú idejû félórás vagy azt meghaladó periódusokban jelentkezõ, hosszú távú üzemi terhelés esete, amelynek során a hõegyensúlyi állapot szerinti állandósult hõmérséklet alakul ki. Rövidzárlat során általában 100 ms-ot meg nem haladó idõtartamban kialakuló terhelés esete, amelynek során a nagymértékû N J hõfejlõdéshez viszonyítottan a (3.1) összefüggésben az N S, N R, N in, N out, és az N C értéke elhanyagolható hatású, azaz gyakorlatilag nincs kifelé hõleadás, a vezetõ hõmérséklete adiabatikus folyamatnak (1) megfelelõen emelkedik. Változó üzemi áramterhelés esete, amelyhez illeszkedõen a vezeték idõben változó hõmérsékletét vizsgáljuk. (1) Az adiabatikus folyamat során a termodinamikai rendszer és környezete között nem jön létre hõátadás. A harmadik megvizsgálandó esetnek számító az állandósult állapot vizsgálatára építhetõ változó üzemi áramterhelés esetét terjedelmi okok miatt itt nem tárgyaljuk. A témát a Vezetékek Világa 2007/4. számában megjelent A villamos felsõvezeték-hálózat dinamikus áramterhelhetõségének vizsgálata címû cikk már tárgyalta. A továbbiakban ezért alapvetõen az állandósult állapot vizsgálatát tekintjük át Állandósult, hosszú idejû üzemi terhelés esete A szakirodalomban számos megközelítése található a (3.1) összefüggésben szereplõ összetevõk meghatározásának. A továbbiakban az IEC által használt összefüggések figyelembe vétele mellett végezzük el a számításokat A terhelõ áram hõhatása A terhelõ áram hatására a vezeték fajlagos ellenállásán létrejövõ N J Joule hõveszteség N J = R T I 2 (3.2) ahol I a terhelõ áram effektív értéke (A) és R T a vezetõ hõmérséklettõl függõ fajlagos ellenállása (Ω /m). 14 Egy vezetõ egyenáramú ellenállása R=ρ L/A (3.3) összefüggéssel számítható, ahol R a vezetõ ellenállása [Ω], A a vezetõ keresztmetszete [mm 2 ], L a vezetõ hossza [m], ρ a vezetõ anyagának fajlagos ellenállása [Ω/mm 2 /m] Néhány munkavezeték típus jellemzõ fajlagos ellenállása [Ω/mm 2 /m] Cu 0,01777 CuAg0.1 0,01777 CuMg0.5 0,02778 CuSn0,2 0,02395 A vezetõ ilyen módon számított egyenáramú ellenállása a hõmérséklet függvényében az alábbi összefüggéssel számítható mértékben változtatja a fajlagosan kifejezett értékét: R T = R 20 [1+α R (T-20)] (3.3a) ahol R T a vezetõ egyenáramú (DC) ellenállása T C esetén (Ω ), R 20 a vezetõ egyenáramú (DC) ellenállása 20 C esetén (W), α R a vezetõ anyagának hõfoktényezõje, amely réz munkavezetékre CU = 0,00381 K 1 ; CUAg0,1 = 0,00381 K 1 ; CUMg0,5 = 0,00185 K 1 (EN 50149). Az elõzõ összefüggésekkel számított ellenállás az úgynevezett egyenáramú (DC) ellenállás. Váltakozó áram esetén mérhetõ (AC) ellenállás a szkin vagy bõrhatás miatt ettõl kis mértékben eltér és ennek közelítõ értéke rézre az alábbi képletekkel számítható: R v CU = R e [1+ 1,04 f 2 q ] (3.3b) ahol R V = a vezetõ váltakozóáramú ellenállása [Ω], R e = a vezetõ egyenáramú ellenállása [Ω], f = a váltakozóáram frekvenciája [Hz], q = a vezetõ keresztmetszete [mm 2 ] A szkinhatás egy járulékos, váltakozó áramú ellenállás-növekedést jelent, amely eredményeképpen váltakozó áram esetén a vezetõben növekedni fog a hõveszteség A napsugárzás hatása A felsõvezetéki áramvezetõ elemek és az áramvezetõ sínek külsõleg a nap és a diffúz légköri hõsugárzás (1) révén kerülnek melegítésre. A két részrõl összetevõdõ effektust összefoglalóan globális sugárzásnak nevezik. (1) Hõmérsékleti sugárzásnak nevezzük az anyag hõmozgása miatt kibocsátott elektromágneses sugárzást. A sugárzás kibocsátásakor (emisszió) lényegében a test belsõ energiája átalakul elektromágneses energiává, a sugárzás elnyelésekor (abszorpció) pedig az elektromágneses energia alakul belsõ energiává. A hõmérsékleti sugárzás emissziójával és abszorpciójával valósul meg a hõátadás egy lehetséges formája, a hõsugárzás. VEZETÉKEK VILÁGA 2013/2 Az IEC szerint számítva a N S (Solar radiation) napsugárzás mértéke N S = k a D N Sh (3.4) ahol k a = a vezetõ abszorpciós együtthatója, amely a felsõvezetéki munkavezeték esetében 0,5 körüli érték; D = a vezetõ átmérõje [ m ], N Sh = az általános napsugárzás mértéke, amelynek a maximális értéke 850-tõl 1350 W/m 2 -ig terjedhet a földrajzi elhelyezkedés, a nap helyzete, a légszennyezés és az éven, illetve a napon belül számított idõponttól függõen. Közép-Európában tipikusan 900 W/m 2 maximális értékkel lehet számolni A sugárzással leadott energia Az IEC szerint számítva a N R (Radiation) sugárzással leadott energiaveszteség mértéke N R = k s k e D π (Θ 4 Θ 4 am) (3.5) ahol Θ = a vezetõ abszolult hõmérséklete [K], Θ am = a vezetõ környezetének abszolút hõmérséklete [K], k s = a Stefan- Boltzmann állandó, amelynek értéke 5, W/(m 2 K 4 ), k e = a hõemissziós együtthatója, amely azonos a vezetõ abszorpciós együtthatójával. A Θ abszolút hõmérséklet a T [C ] Celsius-fokban számolt hõmérsékletbõl a Θ = T [K ] összefüggéssel számolható A konvekcióval (2), hõáramlással leadott energia (2) A hõáramlás vagy konvektív hõátadás a hõátadás olyan formája, amely során a hõ közlése az azt hordozó anyag helyének a megváltozásából következik. A hõáramlás eredete szerint két fõ típusba sorolható: szabad vagy természetes konvekció: Az áramlást nem külsõ erõ hozza létre, hanem az áramló közeg belsõ állapotából adódik, illetve abból, hogy a közegben az állapotjelzõk lokálisan eltérnek, és ez hõmérsékleti gradienst, nyomási gradienst, sûrûségi gradienst hoz létre. mesterséges konvekció: Az anyagot és ezzel együtt a hõt valamilyen külsõ erõ mozgatja, például pumpa vagy ventilátor. Az IEC szerint számítva a N C (Convection) a konvekció révén leadott energiaveszteség N C = π λ N u (T T am ) (3.6) ahol λ =a levegõ hõvezetõ képessége [W/(mK)], T am = a vezetõ környezetének hõmérséklete [C ]; N u = a Nusselt-szám, amely kényszerített vagy mesterséges konvekció esetén a Reynolds-számtól függ, és az IEC szerint N U = 0,65 Re 0,2 + 0,23 Re 0,61 (3.7) összefüggéssel számolható. A Reynoldsszám pedig

17 Re = V D γ /η (3.8) ahol V = a levegõ áramlási sebessége [m/s], γ = a levegõ sûrûsége [kg/m 3 ], η = a levegõ dinamikus viszkozitása [Ns/m 2 ]. Ezek az adatok a hõmérséklettõl és a légnyomástól függõ értékek. A levegõ sûrûsége függ a tengerszint feletti magasságtól és a vezetõ környezetének Θ am abszolút hõmérsékletétõl [K]. γ = γ 0 (288/ Θ am ) 0,0001h al (3.9) ahol γ 0 = a levegõ tengerszinten számított sûrûségével = 1,225 [kg/m 3 ], h al = az aktuális hely tengerszint feletti magassága [m]. A gyakorlati számítások során a levegõ hõfoktól függõ jellemzõ értékei a felület és a környezõ levegõ hõmérsékletébõl számítható (T+T am )/2 átlagértékkel kerülnek figyelembe vételre A vezetõ áramterhelhetõsége A vezetõ áramterhelhetõsége a (3.1) öszszefüggés alapján az állandósult állapotra igaz dt/dt=0 figyelembe vételével I 2 = (N C + N R N S )/R T (3.10) Az elõzetesen ismertetett módon a vezetõ megengedett végsõ hõmérséklete és a környezeti hõmérséklet ismeretében számítható a vezetõ tartós áramterhelhetõsége, a nemzetközi szakirodalmi megnevezés szerinti Permanent current carrying capacity, azaz a nemzetközi szakzsargon szerinti ampacity ( amperkapacitás ). A nemzetközi gyakorlatnak megfelelõen a 40 C környezeti hõmérséklet és 1,0 m/s szélsebesség esetére meghatározható áramterhelhetõség tekinthetõ a vezeték üzemszerû áramterhelhetõségének. Az MSZ EN szabvány A függeléke tájékozató jelleggel tartalmaz üzemszerû áramterhelhetõségi adatokat (1. táblázat), amiben az EN szabványnak megfelelõen a munkavezeték típusának megnevezése elsõ tagjában utal az anyagösszetételre (Cu = réz; CuMg; CuAg = magnézium-, ezüstötvözésû), második tagjában a rögzítõ horonykialakítást (A vagy B a függesztõ szorító kialakításának megfelelõen) és a keresztmetszetet (C-100) adja meg. 1. táblázat A munkavezetékekre és további vezetõkre 1 m/s szélsebesség és 1000 W/m2 értékû napsugárzás figyelembe vétele mellett az MSZ EN szabvány A függelékének A.1 táblázatában megadott áramterhelhetõségek Type of contact wire and conductor Conductor temperature C Current carrying capacity dependent of the ambient temperature A 30 C 20 C 10 C 0 C 10 C 20 C 30 C 40 C Cu Mg AC Cu AC Cu Ag AC Cu AC Cu Mg AC Cu AC Cu Ag AC Cu AC BzII BzII BzII Cu Cu Al Al A felsõvezetéki hosszlánc eredõ tartós áramterhelhetõsége A hosszláncot alkotó egyes áramvezetõ elemek terhelhetõségének ismeretében a párhuzamos áramvezetõ elemek elhelyezkedésétõl és üzemi körülményeitõl függõ árammegoszlás figyelembe vételével kapható meg a felsõvezetéki hosszlánc eredõ tartós áramterhelhetõsége. I hl = I mv +I ts +I me (3.11) ahol I hl = a hosszlánc eredõ; I mv = a munkavezeték; I ts = a tartósodrony és I me = a párhuzamos megerõsítõ vezeték termikus határáram-terhelhetõsége. Az egyes párhuzamos vezetõelemek között az árammegoszlás az ellenállásaikkal fordított arányban oszlik meg. Amíg egyenáramú DC esetben az ellenállások alatt az ohmos ellenállások, addig váltakozó áramú esetben a váltakozó áramú ellenállások, azaz az impedanciák értendõek. A párhuzamos vezetõk eredõ váltakozó áramú vezetõképessége (admitanciája) Y hl = 1/Z hl = 1/Z mv +1/Z ts +1/Z me (3.12) amelybõl az eredõ impedancia: Z hl = (Z mv Z ts Z me )/(Z mv Z me +Z mv Z ts + Z ts Z me ) (3.13) amelybõl a hosszlánc határáramának megoszlása az áramvezetõ elemek között: I mv =I hl határ Z hl / Z mv ; I ts =I hl határ Z hl / Z ts ; I me =I hl határ Z hl / Z me ; (3.14) XVIII. évfolyam, 2. szám Feltételezve azt, hogy a munkavezeték éri el elõször termikus határáramát, azaz a (3.10) összefüggéssel a munkavezetékre meghatározott termikus határáramból kiindulva I mv = I mv termikus határ a hosszlánc eredõ termikus határárama I hl határ = I mv termikus határ Z mv / Z hl (3.15) Az eredmény alapján a (3.12) összefüggésekkel a számolható I ts és I me amely értékekre ellenõrizni kell a I ts <I ts termikus határ ; I me <I me termikus határ (3.16) relációk teljesülését. A Hodos Boba V. sz. korridor vasútvonal-táplálási rendszerének vizsgálata so- 15

18 rán elvégzett impedanciaszámítások és -mérések eredményei alapján a Cu-100 munkavezetékkel és BzII 50 tartósodronnyal kialakított hosszlánc esetében 72,3%; 27,97%-os, a Cu-100 munkavezetékkel és BzII 50 tartósodronnyal és 240 mm 2 AASC megerõsítõ vezetékkel kialakított hosszlánc esetében 37,87%; 21,33%; 40,80%-os váltakozó áramú megoszlás adódott. Ennek megfelelõen az egyszerû hosszlánc esetében 378/378A; 146/233A, a megerõsítõ vezetékes hosszlánc esetében 378/378A; 213/233A; 407/625A (kialakuló/megengedett) a ténylegesen kialakuló terhelõáram. A felsõvezeték áramvezetõ elemeinek kialakításától és térbeli elhelyezkedésétõl függõen más és más váltakozó áramú megoszlás adódik (pl. I mv /I ts = 0,66/0,34; I mv /I ts/ I me = 0,38/0,20/0,42), amely megoszlást a földági áramvisszavezetõ sodrony alkalmazása szintén jelentõsen befolyásolja. Az új építésû, illetve a meglévõ felsõvezetéki rendszerek optimális villamos üzemi körülményeinek meghatározásához a megfelelõ kialakítás és geometriai elhelyezkedés mellett elengedhetetlen az ehhez illeszkedõ áramvezetõk anyagának, kialakításának és keresztmetszetének megválasztása, illetve ismerete Rövidzárlat során kialakuló terhelés esete A rövidzárlati áram fennállásának idõtartama alapvetõen befolyásolja a még megengedhetõ/elfogadható mértékû áramterhelés nagyságát. Rövidzárlat során általában 100 msot meg nem haladó idõtartamban kialakuló terhelés esetén a nagymértékû N J hõfejlõdéshez viszonyítottan az (3.1) összefüggésben az N S, N R, N in, N out, és az N C értéke elhanyagolható hatású, azaz gyakorlatilag nincs kifelé hõleadás, a vezetõ hõmérséklete adiabatikus folyamatnak megfelelõen emelkedik. m c C dt/dt = N J = I 2 R 20 [1+a R (T 20)] (3.17) Az egyenletet megoldva a zárlati áram nagyságának és fennállási idõtartamának, illetve a vezetõanyag kiindulási hõmérsékletének ismeretében meghatározható a kialakuló véghõmérséklet. A vezetékanyagra megengedhetõ maximális hõmérséklet ismeretében meghatározható az a termikus határáram I th, amelyik a védelmek által behatárolt idõtartamig az adott vezetõre megengedhetõ. Az MSZ EN szabvány az 1 másodpercnél rövidebb ideig fennálló zárlatok esetére, réz munkavezetékre 170 C, 16 az ezüstötvözésû munkavezetékre 200 C hõmérsékleti határt ad meg. A szakirodalmi adatok alapján a 2. táblázat tartalmazza az egyes munkavezetékekre megengedhetõ zárlati áram rövidzárlati idõtartamtól függõ értékeit. A zárlati áramok fennállásának idõtartama a korszerû alállomási védelmek (pl. hõmásvédelem) és a gyors mûködésû megszakítók alkalmazása mellett biztonsággal korlátozható. Ennek megfelelõen az áramvezetõk termikus terhelhetõségi korlátja szempontjából a tartós terhelés vizsgálata során megállapítottak tekinthetõek továbbra is mértékadónak. 3. A felsõvezetéki áramvezetõ elemek helyi adottságtól függõ áramterhelhetõsége A mérések eredményei alapján a munkavezeték hõmérséklete áramterhelés nélkül átlagosan 6 K értékkel haladja meg a környezõ levegõ hõmérsékletét. Ugyanakkor távvezetékek esetében már mértek 8 K értékkel nagyobbat is. A ténylegesen kialakuló értéket viszont a szél hûtõhatása alapvetõen befolyásolja. A nyárközép tiszta égboltja esetén kialakuló 900 W/m 2 napsugárzás esetén az erõsen oxidált felületû (k a = 0,75) vezeték esetében szélcsendben (V=0 m/s) a 3. pontban leírtak szerint számítva a vezeték hõfokemelkedése a környezeti hõmérséklethez viszonyítva 34,9 K. Ugyanakkor a V = 1 m/s szélsebesség esetén 5,6 K érték számítható, (3. táblázat), amely gyakorlatilag azonos a mérések során megállapított 6 K értékkel. A felsõvezetéki áramvezetõ elemek helyi adottságtól függõ áramterhelhetõsége meghatározásánál ezért megalapozottan feltételezhetõ az, hogy a felsõvezetéki hosszlánc magasságában általánosan legalább V = 1 m/s szélsebességgel lehet számolni. 2. táblázat A munkavezetékre megengedhetõ termikus zárlati határáram (ka) A vezetõ típusa Megengedett A rövidzárlat idõtartama hõmérséklet C 0,1 sec 0,5 sec 1 sec CuAC ,8 15,5 11,0 CuAg0, ,6 16,9 11,9 CuMg0, ,7 13,3 9,4 VEZETÉKEK VILÁGA 2013/2 Az MSZ EN szabvány A függeléke által közölt áramértékek egy általános esetre, a közép-európai idõjárási adottságokhoz képest jelentõsen nagyobb (1000 W/m 2 ) napsugárzási érték figyelembe vétele mellett kerültek meghatározásra. A meglevõ és a tervezett felsõvezeték optimális kihasználhatóságához elengedhetetlen az adott környezeti viszonyoknak megfelelõ helytálló számítás elvégzése. Az elõzetesen leírtak szerint a 4., 5., 6. táblázatban megadottakat és az EN50119 szabványban megadott vezeték-hõmérsékleti határokat figyelembe véve számítható a munkavezetékek tartós áramterhelhetõsége a Közép-Európára jellemzõen a nyárközép tiszta égboltja esetén kialakuló 900 W/m 2 és nyárközép 100%-os felhõtakaró esetén kialakuló 260 W/m 2 napsugárzás esetén (7. táblázat). Az eredmények alapján megállapítható, hogy a Cu-100-as munkavezetékre az MSZ EN50119 szabvány által (1. táblázat) közölt 378A-es ampacity értékhez viszonyítva, a napsugárzás Közép-Európára jellemzõ 900/260 W/m 2 mértéke mellett lényegesen kedvezõbb 487/515 A-es érték adódik (7. táblázat). Ugyanakkor megállapítható, hogy a munkavezeték felületének azaz hogy új, átlagosan vagy erõsen oxidált az állapotára jellemzõ abszorpciós/emissziós tényezõ szintén hatással van a ténylegesen megengedhetõ terhelõáram nagyságára. A környezeti hõmérséklettõl függõen 0,7-3,42%-os többlet áramterhelhetõséget jelenthet a kedvezõbb abszorpciós/emissziós tényezõ értéke. A szélsebesség a munkavezeték magasságában általában legalább 1 m/s értékû. Ha figyelembe vesszük azt, hogy ez általában nagyobb érték szokott lenni, további áramterhelhetõség-növekmény tapasztalható. Így a szélsebesség 1 m/s-rõl 2 m/s-re való növekedése esetén nyári 3. táblázat Munkavezetékek hõfokemelkedése (K ) a környezõ levegõhöz viszonyítva a napsugárzástól és szélsebességtõl függõen. ke = 0,12 0,5 0,75 Szélsebesség (m/s) = Nyárközép, tiszta égbolt 900 W/m 2 34,9 1,0 0,7 3,9 2,7 5,6 4,0 Nyárközép, 50%-osan felhõs 700 W/m 2 28,0 0,8 0,5 3,0 2,1 4,3 3,1 Nyárközép, 100%-osan felhõs 260 W/m 2 11,3 0,3 0,2 1,1 0,8 1,6 1,2

19 4. táblázat A CU AC-100 típusú munkavezetékre Európában jellemzõ globális sugárzási értékek 1,2 W/m éves átlag (~130W/m 2 ) 2,3 W/m nyár közepén, 100% felhõtakaróval (~260W/m 2 ) 6,1 W/m nyár közepén, 50% felhõtakaróval (~680W/m 2 ) 8,2 W/m nyár közepén, tiszta égbolt mellett (~900W/m 2 ) 5. táblázat Fémes felületek k a abszorpciós és k e emissziós együtthatói Felület Réz Alumínium Fényesített 0,15 0,08 Mattított, megcsiszolt 0,24 0,23 Oxidált 0,6 0,5 Erõsen oxidált 0,75 0,7 Erõsen oxidált és szennyezett 0,85 0,95 0,88 0,93 6. táblázat A levegõ hõmérséklettõl függõ anyagállandói borult idõben az 515 A érték 610 A-re növekszik. Ennek megfelelõen a felsõvezetéki hálózat optimalizált üzemeltetéséhez a felsõvezetéki hosszláncrendszer és az azt tápláló alállomások védelmi rendszerének kialakítását együttesen kell vizsgálni. Az alállomási kitáplálásokat intelligens hõfokfüggõ védelmekkel kiegészítve optimálisan kihasználható a felsõvezetékhálózat rendelkezésre álló tényleges kapacitása. Hõmérséklet Fajlagos tömeg Hõvezetõ képesség Dinamikus viszkozitás T γ λ η C o kg/m 3 W/mK Ns/m 2 * ,2800 0,0243 0, ,2500 0,0250 0, ,2000 0,0257 0, ,1700 0,0265 0, ,1300 0,0272 0, ,0900 0,0280 0, ,0600 0,0287 0, ,0400 0,0294 0, ,0100 0,0301 0, ,9700 0,0309 0, ,9500 0,0316 0, Összefoglalás A felsõvezetéki hosszláncok áramvezetõ elemeinek ténylegesen megengedhetõ termikus határárama a kialakítástól és a környezeti adottságoktól függõen lényeges mértékben eltérhet a szabványok által ajánlási szinten megadott értékektõl. A meglevõ felsõvezetéki hálózat megnövekvõ villamos igénybevételnek való megfelelõségének megállapítása, a különféle üzemi helyzetek vizsgálata, az optimális változat megválasztása mindenképpen igényli az adott szakasz körültekintõ vizsgálatát. A magyar felsõvezeték-hálózat adottságai alapján mint az már az elõzõ cikkekben is megfogalmazásra került megerõsíthetõ, hogy a felsõvezeték-rendszer vizsgálatát csak az azt tápláló alállomás adottságaival együttesen szabad elvégezni. Az alállomási intelligens hõfokfüggõ kitáplálási védelmeinek az elõzetesen ismertetett módon meghatározható tényleges állapotnak megfelelõ paraméterezésével, a mindenkori vezetékhõmérséklet ismeretében végzett korrekcióval optimálisan kihasználható a felsõvezeték-hálózat rendelkezésre álló tényleges kapacitása, illetve új villamosítások során a ráfordítás a tényleges igénynek megfelelõen végezhetõ el. 5. Irodalomjegyzék 1. MSZ EN szabvány Vasúti alkalmazások. Telepített berendezések. Villamos vontatási felsõvezeték 2. MSZ EN 50388:2005 szabvány; Vasúti alkalmazások. Az energiaellátás és a gördülõállomány. Az együttmûködõ képesség eléréséhez szükséges, az energiaellátás (alállomás) és a gördülõállomány közötti koordináció mûszaki ismérvei 7. táblázat Munkavezetékek áramterhelhetõsége V=1 m/s szélsebesség, 900/260 W/m 2 napsugárzás (nyárközép, tiszta égbolt/ 100%-osan felhõs) mellett három jellemzõ abszorpciós/emissziós tényezõ és a környezeti hõmérséklet mellett új munkavezeték ke = 0,12 átlagosan oxidált munkavezeték ke = 0,50 erõsen oxidált munkavezeték ke = 0,75 Vezetõ típusa Vezetõ Környezeti hõmérséklet C max hõfoka C Állandósult áramterhelhetõség A (900/260 W/m 2 napsugárzás; 1 m/s szélsebesség) Cu CuAg0, CuMg0, Cu CuAg0, CuMg0, Cu CuAg0, CuMg0, XVIII. évfolyam, 2. szám 17

20 3. MSZ EN szabvány Vasúti alkalmazások. Telepített berendezések. Villamos vontatási felsõvezeték 4. IEC Overhead electrical conductors. Calculation methods for stranded bare conductors 5. Gróf Gyula: HÕKÖZLÉS Ideiglenes jegyzet, 1999, BME, Budapest 6. Dr. Kapros Tibor: HÕTAN jegyzet, Miskolci egyetem 7. Dr. Hodúr Cecília Dr. Sárosi Herbert: HÕTANI MÛVELETEK jegyzet, 2007, Szegedi Tudományegyetem Mérnöki kar 8. Raytek A Fluke Company: The Principles of Noncontact Temperature Measurement. Infrared Theory 9. Dr.-Ing. Friedrich Kiessling, Dipl.- Ing. Rainer Puschmann, Dr.-Ing. Axel Schmieder, Dr.-Ing. Egid Schneider, Contact Lines for Electric Railways 10. PATTANTYÚS Gépész- és Villamosmérnökök kézikönyve. 8 Villamos Energetika. Mûszaki Könyvkiadó. Budapest, Dr. Geszti P. Ottó: Villamosmûvek, Tankönyvkiadó, Budapest, Dr. Varjú György: Elõzetes értékelés a Hodos Boba V. sz. korridor vasútvonal indukáló hatásáról és a csökkentési lehetõségekrõl, Budapest, április A villamos felsõvezeték hálózat dinamikus áramterhelhetõségének vizsgálata. Vezetékek Világa 2007/ Dr. Rózsa Gábor, dr. Keresztes Péter, Kövér Gábor, Németh György: A felsõvezetéki hosszláncok hõmérsékletfüggõ terhelhetõségét dinamikusan követõ túlterhelés védelem alapelveinek kidolgozása K+F tanulmány 15. A megnövekvõ vasúti szállítási igények és a nagyteljesítményû mozdonyok megjelenésének hatásai a MÁV nagyvasúti villamos vontatási rendszerére, Vezetékek Világa 2012/2., 2012/3. Belastbarkeit von Fahrdrahten: aktuelle Fragen Wegen steigender Belastung von Fahrdrahtsystemen und betrieblicher Probleme stammen aus Wetterbedingungen in der letzten Dekade, die Auswahl, Bemessung und Kongruenzbeurteilung von Fahrdrahten sind sehr aktuell. Dieser Artikel gibt eine tiefe Analyse über diesen Themenkreis, berücksichtigt die Betriebsbedingungen und Umwelteffekte. Actual questions on loadability of catenary wires Because of increasing electric load of catenary systems and operational problems due to irreal weather conditions in last decade, selection, dimensioning and suitability assessment of catenary wires are extremely actual. This article gives deep analysis about this area, considering operational conditions and environmental effects. Megújult honlapunk! 18 VEZETÉKEK VILÁGA 2013/2