OSZTRÁK-MAGYAR MUNKAÜGYI KONFERENCIA május Stadtschlaining; Szombathely

Átírás

1 OSZTRÁK-MAGYAR MUNKAÜGYI KONFERENCIA május Stadtschlaining; Szombathely Fiatalok a munkaerő-piacon Kezdeményezések a fiatalok munkaerőpiaci helyzetének javítására

2

3 OSZTRÁK-MAGYAR MUNKAÜGYI KONFERENCIA május Stadtschlaining; Szombathely Fiatalok a munkaerő-piacon Kezdeményezések a fiatalok munkaerőpiaci helyzetének javítására A konferencia védnökei: Varga Mihály miniszter Nemzetgazdasági Minisztérium, Magyarország Rudolf Hundstorfer miniszter Szövetségi Munkaügyi, Szociális és Fogyasztóvédelmi Minisztérium Osztrák Köztársaság A konferencia szervezői: L&R Szociális Kutató Intézet Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A konferencia támogatói. Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Unió Szövetségi Munkaügyi, Szociális és Fogyasztóvédelmi Minisztérium, Osztrák Köztársaság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Magyarország Szombathely Megyei Jogú Város

4 Szerkesztette: Trender-Com Bt. Fordította és lektorálta L&R Szociális Kutató Intézet PIROSPONT 2000 Kft. (dr. Mátyás Gyöngyi, Szatmári József ) ISBN Felelős kiadó Simon Zoltán Péter, igazgató Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület Szombathely Nyomdai előkészítés Yellow Design Kft. Nyomdai munkák Yeloprint Kft.

5 TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ A KONFERENCIA PROGRAMJA MEGNYITÓ BESZÉDEK, KÖSZÖNTŐK Walter Reiter, L&R Szociális Kutató Intézet, Bécs Roland Hanak, osztályvezető, VI/A/ST osztály, Szövetségi Munkaügyi, Szociális és Fogyasztóvédelmi Minisztérium, Osztrák Köztársaság Czomba Sándor, foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium, Magyarország Doris Prohaska, Burgenland tartományi parlamenti képviselő Harangozó Bertalan, kormánymegbízott, Vas Megyei Kormányhivatal Helene Sengstbratl, tartományi ügyvezető igazgató, Burgenlandi Munkaerő-piaci Szolgálat Rodler Tamás, igazgató, Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Andor László, EU-biztos videoüzenete Marc Fähndrich, tanácsadó, Gazdaságpolitikai koordináció és az európai szemeszter, Európai Bizottság, Ausztriai képviselete Kovács Ferenc, elnök, Vas Megyei Közgyűlés Dr. Takátsné dr. Tenki Mária, tanácsnok, Szombathely Megyei Jogú Város Roland Hanak, osztályvezető, VI/A/ST osztály, Szövetségi Munkaügyi, Szociális és Fogyasztóvédelmi Minisztérium, Osztrák Köztársaság Fodor István, tankerületi igazgató, Klebelsberg Kunó Intézményfenntartó Központ Sandra Steiner, igazgató, Burgenland Tartományi Iskolatanács

6 SZAKMAI ELŐADÁSOK Helene Sengstbratl, tartományi ügyvezető igazgató, Burgenlandi Munkaerő-piaci Szolgálat Rodler Tamás, igazgató, Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Marc Fähndrich, tanácsadó, Gazdaságpolitikai koordináció és az európai szemeszter, Európai Bizottság, Ausztriai képviselete Hannes Edlinger, osztályvezető, VI/A/4, Szövetségi Munkaügyi, Szociális és Fogyasztóvédelmi Minisztérium, Osztrák Köztársaság Adler Judit, kutatásvezető, GKI Gazdaságkutató Zrt., Budapest Roland Löffler, Ausztriai Szakmaképzési Kutatások Intézete (ÖIBF), Bécs Danajka Noémi, főosztályvezető, Foglalkoztatási Programok Főosztály Nemzetgazdasági Minisztérium, Magyarország SZAKÉRTŐI BESZÉLGETÉSEK Jürgen Grandits, Burgenlandi Felnőttképzési Intézet (BFI Burgenland) Fodor István, tankerületi igazgató, Klebelsberg Kunó Intézményfenntartó Központ Markus Martincevic, Fiatalok akcióban, Szakképzés Fiataloknak Kft., Bécs Pócza Antal, ügyvezető igazgató, UNIRIV Kft. Dancsecs Roland, projektmenedzser, Pannon Novum Nonprofit Kft. A KONFERENCIA ÖSSZEFOGLALÁSA ÉS ZÁRÁSA Rodler Tamás, igazgató, Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Walter Reiter, L&R Szociális Kutató Intézet, Bécs A KONFERENCIA RÉSZTVEVŐI

7 Előszó Kedves Olvasó! A XIX. osztrák-magyar foglalkoztatási konferencia kiadványát olvashatja. A foglalkoztatási konferenciák hozzájárultak a magyar nemzeti foglalkoztatási szolgálat fejlődéséhez, eszközeinek és eljárásainak korszerűsítéséhez. Segítettek abban, hogy az Európai Unióba történő évi belépésünket követően a magyar munkaerőpiacnak az európai munkaerőpiacba való integrálódása gyorsulhasson, az európai foglalkoztatási stratégia keretében új eszközökkel és forrásokkal gyarapodjon. Magyarország számára különös jelentősége van a magyar-osztrák munkaerő-piaci és intézményi kapcsolatoknak. A évi Osztrák-Magyar Munkaügyi Konferencia a fiatalkori munkanélküliség egész Európában létező problémakörét tárgyalta. A konferencia egyik súlyponti témája a fiatalok munkanélküliségének alakulása az osztrák-magyar határ menti térségben, különös tekintettel az osztrák munkaerőpiac teljes megnyitásával összefüggésben jelentkező hatásokra. A konferencia második súlyponti témája a fiatalok munkanélküliségének leküzdését célzó munkaerő-piaci és oktatáspolitikai kezdeményezésekkel foglalkozik. Előtérben állnak itt jó gyakorlati modellek Ausztriából, Magyarországról és az Európai Unió más országaiból, de bemutatásra került a Garanciaprogram a fiatalok foglalkoztatásáért és képzéséért összeurópai kezdeményezés is. A téma oktatáspolitikai jelentőségét húzza alá a duális képzés magyarországi és ausztriai gyakorlatának megvitatása. A két országban jelentős eltérés van a problémának tekinthető fiatalkori munkanélküliségben. Ez tükröződik a megismert szakmapolitikai intézkedésekben, a munkaerő-piaci kezdeményezések fő hangsúlya eltérő szemléletet tükröz. A gazdaságvezérelt, gyakorlatorientált szakképzés ausztriai példái kiforrott gyakorlatot ismertetnek, míg a magyarországi példák a kialakítandó duális képzés előfutárai. 7

8 A konferencia résztvevői erről mondták el a véleményüket. Bemutatták a téma súlyát, az eddigi kezdeményezéseket, hiszen a fiatal munkavállalók foglalkoztatása már nemcsak távlati követelmény a demográfiai kihívásokra, hanem a mindennapi életet meghatározó módon létező gyakorlat is. A foglalkoztatás bővítését állami és európai uniós támogatások is segítik, amelyek nem tűnnek elégséges mennyiségűnek, de hozzáférhetők és hasznosíthatók. Reméljük, hogy az olvasók számára a konferencia kiadványa érdekes és igazán hasznosítható lesz. A kötetből kitűnik, hogy a probléma nagy, a megjelenített témák segítséget nyújthatnak a döntéshozók és közreműködők számára a gyors és megalapozott munkához. Ezúton is megköszönjük minden támogatónak, hogy lehetővé tette a konferencia megrendezését és minden közreműködőnek, hogy megvalósította azt. Szombathely, október Rodler Tamás 8

9 A konferencia programja Program május 22., szerda 12:00 13:00 Regisztráció Szombathelyen a Hotel Claudiusban 13:00 óra: Indulás autóbusszal Szombathelyről Stadtschlainingba és/vagy 13:00 14:00 Regisztráció Stadtschlainingban/ Városszalónakon a Várban 14:00 15:30 Köszöntés és a konferencia megnyitása Moderáció: Walter Reiter, L&R Szociális Kutató Intézet, Bécs Roland Hanak, osztályvezető, VI/A/ST osztály, Szövetségi Munkaügyi, Szociális és Fogyasztóvédelmi Minisztérium, Osztrák Köztársaság Czomba Sándor, foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium, Magyarország Doris Prohaska, Burgenland tartományi parlamenti képviselő Harangozó Bertalan, kormánymegbízott, Vas Megyei Kormányhivatal Helene Sengstbratl, tartományi ügyvezető igazgató, Burgenlandi Munkaerő-piaci Szolgálat Rodler Tamás, igazgató, Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 15:30 16:00 Kávészünet 16:00 17:00 Fiatalok helyzete két évvel a munkaerő-piaci nyitás után az osztrák-magyar határtérségben 9

10 Eures-T Pannonia PR-film: Nézőpontok a széles látókörért Helene Sengstbratl, AMS Burgenland Rodler Tamás, Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Kérdések, hozzászólások 17:00 Indulás Szombathelyre 18:30 Vacsora a Hotel Claudiusban 20:00 Látogatás az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium és Multidisz cip li náris Kutatóközpontba (autóbusszal) Program május 23., csütörtök 08:00 09:00 Regisztráció a Hotel Claudiusban 09:00 09:30 A konferencia résztvevőinek köszöntése Moderáció: Rodler Tamás, Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Andor László, EU-biztos videoüzenete Marc Fähndrich, tanácsadó, Gazdaságpolitikai koordináció és az európai szemeszter, Európai Bizottság, Ausztriai képviselete Kovács Ferenc, elnök, Vas Megyei Közgyűlés Dr. Takátsné dr. Tenki Mária, tanácsnok, Szombathely Megyei Jogú Város Roland Hanak, osztályvezető, VI/A/ST osztály, Szövetségi Munkaügyi, Szociális és Fogyasztóvédelmi Minisztérium, Osztrák Köztársaság Fodor István, tankerületi igazgató, Klebelsberg Kunó Intézményfenntartó Központ Sandra Steiner, igazgató, Burgenland Tartományi Iskolatanács 09:30 10:20 Európai Uniós garanciaprogram a fiatalok foglalkoztatásáért és képzéséért Marc Fähndrich, tanácsadó, Gazdaságpolitikai koordináció és az európai szemeszter, Európai Bizottság, Ausztriai képviselete Kérdések, hozzászólások 10

11 10:20 10:50 Kávészünet 10:50 11:25 Fiatalkori munkanélküliség: kihívások és trendek Ausztriában Hannes Edlinger, osztályvezető, VI/A/4, Szövetségi Munkaügyi, Szociális és Fogyasztóvédelmi Minisztérium, Osztrák Köztársaság Kérdések, hozzászólások 11:25 12:00 Fiatalok helyzete a magyarországi munkaerőpiacon Adler Judit, kutatásvezető, GKI Gazdaságkutató Zrt., Budapest Kérdések, hozzászólások 12:00 13:30 Ebéd a Hotel Claudiusban Moderáció: Németh Zsolt, Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 13:30 14:10 Szakmapolitikai intézkedések és megoldások a fiatalok munkaerő-piaci helyzetének javítására Burgenlandban (Burgenlandi Képzési Garancia) Roland Löffler, Ausztriai Szakmaképzési Kutatások Intézete (ÖIBF), Bécs, AT Kérdések, hozzászólások 14:10 14:50 Szakmapolitikai intézkedések és megoldások a fiatalok munkaerő-piaci helyzetének javítására Magyarországon Danajka Noémi, főosztályvezető, Foglalkoztatási Programok Főosztály Nemzetgazdasági Minisztérium, HU Kérdések, hozzászólások 14:50 15:20 Kávészünet 15:20 16:50 Szakértői beszélgetések: Fiatalok a szakképzésben - Ausztriában és Magyarországon Moderáció: Németh Zsolt, Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Jürgen Grandits, Burgenlandi Felnőttképzési Intézet (BFI Burgenland), AT Fodor István, tankerületi igazgató, Klebelsberg Kunó Intézményfenntartó Központ, HU 11

12 Markus Martincevic, Fiatalok akcióban, Szakképzés Fiataloknak Kft., Bécs, AT Pócza Antal, ügyvezető igazgató, UNIRIV Kft., HU Dancsecs Roland, projektmenedzser, Pannon Novum Nonprofit Kft., HU 16:50 17:00 A konferencia összefoglalása és zárása Rodler Tamás, Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Walter Reiter, L&R Szociális Kutató Intézet, Bécs 19:00 Ünnepélyes fogadás a Hotel Claudiusban Program május 24., péntek 08:30 13:00 Fakultatív program: szakmai tanulmányutak Szakmai tanulmányút magyar konferenciavendégek számára Ausztriába: A fém- és elektronikai JAW (Fiatalok akcióban, Szakképzés Fiataloknak Kft.) tanulóműhelyek és a BFI fémipari képzőközpont meglátogatása Großpetersdorfban Herbert Preinsperger, a JAW tanulóüzem vezetője, Großpetersdorf A tanulóüzem múltjának és jelenének bemutatása és a műhelyek meglátogatása Cím: Fabriksgasse 3, 7503 Großpetersdorf Christian Pelzmann, a BFI fémipari képzőközpontjának vezetője, Bemutató és tanműhelyek látogatása Cím: Fabriksgasse 3a, 7503 Großpetersdorf Szakmai tanulmányút külföldi konferenciavendégek számára Magyarországon: A LuK Savaria Kuplunggyártó Kft. és BPW Hungária Kft. (járműipari nagyvállalatok) meglátogatása Szombathelyen 12

13 Gáspár Attila, a LuK Savaria Kuplunggyártó Kft. cégvezetője Nagy Norbert, a LuK Savaria Kuplunggyártó Kft. HR csoportvezetője Hergovics Csaba, a LuK Savaria Kuplunggyártó Kft. tanműhelyének vezetője Cégbemutató, prezentáció a duális képzésről, tanműhely látogatás Cím: 9700 Szombathely, Zanati út 31. Novák Tibor, a BPW-Hungária Kft. HR vezetője Németh Gábor, a BPW-Hungária Kft. Műszaki Képző Központjának vezetője A BPW-Hungária Kft. szakmunkásképzésének bemutatása, tanműhely látogatás Cím: 9700 Szombathely, Körmendi út :00 Ebéd a Hotel Claudiusban 13

14

15 Megnyitó beszédek, köszöntők WALTER REITER Nagyon sok szeretettel köszöntöm Önöket az ez évi Osztrák-Magyar Munkaügyi Konferencián, melynek témáját a fiatalok munkanélküliségének leküzdésére irányuló munkaerő-piaci és oktatáspolitikai intézkedések képezik. Ha belegondolunk abba, hogy az idén már a 19. alkalommal találkozunk, hogy megtárgyaljuk az aktuális munkaerőpiac-politikai kérdéseket, felmerülhet a gondolat, hogy vajon miről lehet itt olyan sokat disputálni. Tény azonban, hogy a keretfeltételek folyamatosan változnak, és az elmúlt évek egyik legfontosabb újdonsága a munkaerőpiac megnyitása volt. Ezen intézkedés hatásait pillanatnyilag még nem lehet egyértelműen megállapítani, mindenesetre egy újabb lépés volt Európa összenövése irányába, a munkaerő-piacok tekintetében is. A munkaerőpiac-politika feladata a határtérségben a jövőben is az lesz, hogy felismerje és megnevezze a közös fejlődés útjában álló nehézségeket és akadályokat, majd megpróbálja ezeket közösen leépíteni. Ennek szellemében kell foglalkoznunk az idei konferencia témájával, a fiatalok munkanélküliségével is. Ez a kérdéskör mindkét országban kritikus, még akkor is, ha a probléma Ausztriában statisztikai szempontból nézve kisebb. Uniós összehasonlításban nálunk még mindig igen alacsony a fiatalok munkanélkülisége és az általános munkanélküliség is. Léteznek azonban problémás, vagy más néven hátrányos helyzetű csoportok, és az ezekbe tartozók számára egyre nehezebb a munkaerő-piacon való megmaradás, egyre jobban fenyegeti őket a munkaerő-piacról való tartós kirekesztődés, ami nem csak munkaerőpiac-politikai, hanem egyben társadalmi probléma is. Tudomásom szerint a fiatalok munkanélkülisége és a fiatalok munkaerő-piaci integrációjának kérdése a magyar oldalon is a munkaügyi szervezet és a munkaerőpiacpolitika fontos feladata. 15

16 A 19. konferenciára is sikerült tehát egy nagyon aktuális témát találni és úgy gondolom, hogy ez a jövőben sem lesz másként. Azért találkozunk egymással újra és újra, hogy megismerjük a másik országban éppen zajló eseményeket és az ott alkalmazott innovatív modelleket; továbbá, hogy eszmét cseréljünk, és hogy európai szinten is megtárgyaljunk olyan modelleket, amelyek érdekesek lehetnek saját munkaerőpiac-politikánk szempontjából. A konferencia első napjának megnyitója: Walter Reiter, Rodler Tamás, Helene Sengstbratl, Harangozó Bertalan, Doris Prohaska, Czomba Sándor, Roland Hanak (balról jobbra) A konferencia szervezői a Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület, a Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja, valamint az L+R Társadalomkutató Intézet. A konferencia az Európai Területi Együttműködési Program keretében, az Európai Regionális Fejlesztési Alapból kap támogatást, továbbá az Osztrák Szövetségi Munkaügyi, Szociális és Fogyasztóvédelmi Minisztériumtól, a magyar Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől és Szombathely várostól. Szeretném most röviden bemutatni azokat a személyeket, akik köszöntőt mondanak. Szeretettel köszöntöm Roland Hanak urat, aki Hundstorfer miniszter urat képviseli, aki sajnos röviddel ezelőtt kénytelen volt lemondani részvételét. Roland Hanak a bilaterális munkaerőpiac-politikai együttműködéssel foglalkozó szerv vezetője a minisztériumban. Dr. Czomba Sándor úrnak, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárának is meg szeretném köszön- 16

17 ni, hogy eljött. Doris Prohaska asszony a burgenlandi tartományi parlamentben képviselő. Harangozó Bertalan, a Vas Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja már sok éve kíséri figyelemmel az EXPAK AT.HU projekt tevékenységét. Köszöntöm továbbá Helene Sengstbratl asszonyt, a Burgenlandi Munkaerő-piaci Szolgálat vezetőjét és Rodler Tamást, a Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának vezetőjét. ROLAND HANAK Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Először is szeretnék elnézést kérni Hundstorfer miniszter úr nevében, akinek váratlanul be kellett mennie a parlamentbe egy, a munkaügyi migrációval kapcsolatos fontos ülésre. A Minisztériumban én felelek a Magyarországgal és számos más szomszédos országgal folytatott együttműködésért. Örülök, hogy itt a városszalónaki várban találkozunk, amely mint tudjuk nem háborús vagy védővárként, hanem a béke váraként híresült el, ahol normál esetben békekutatás zajlik, ami jó szimbóluma az évek óta zajló együttműködésünknek, egyetértésünknek és annak, ahogy Közép-Európa, különösen Magyarország és Ausztria egymással összetartozik. Amint már említésre került, a konferenciára az idén a 19. alkalommal került sor, évtizedes hagyománnyá vált tehát és évek óta az Osztrák-Magyar Szakértői Akadémia (EXPAK AT.HU) keretében kerül megszervezésre, amely a munkaerőpiac-politikai együttműködés fóruma. Hogy mivel is foglalkozik a szakértői akadémia e konferencia szervezésén kívül? Számos szemináriumot, konferenciát, work-shopot rendez. A Nagykanizsai Roma Kisebbségi Önkormányzat Esélyegyenlőségi Központjával is együttműködünk és a kisrégiós együttműködéshez, illetve a határtérségbeli hálózatosodáshoz kapcsolódó számos más tevékenység is napirenden van. Remélem, hogy jövőre a 20. konferencia kapcsán újra találkozunk, amelynek megrendezésére még az Európai Területi Együttműködés (ETE) keretében kerülhet sor. Ezután véget ér a támogatási időszak és szeretném felhívni a figyelmüket, hogy ezután más közös finanszírozási lehetőségek után kell néznünk. Szeretném meghívni Önöket, hogy a Duna-Stratégia, illetve a 2014-ben induló új Duna-térségi Program keretében nyújtsunk be egy projektet, adott esetben egy multilaterálisat, amelynek keretében úgymond több határon át cserélhetünk eszmét a munkaerőpiac-politika tárgykörében, hiszen Magyarország speciális szerepet játszik a Duna- Programban. Jelenleg Budapesten működik a Délkelet-Európai Transznacionális 17

18 Roland Hanak, a VI/A/ST osztály, Osztrák Köztársaság Szövetségi Munkaügyi, Szociális és Fogyasztóvédelmi Minisztérium osztályvezetője köszönti a konferencia résztvevőit Együttműködési Program irányító hatósága, amely más országokkal közösen alkotja azt a munkabizottságot, amely a jelenlegi programból kinövő új Duna-térségi Program kidolgozásával foglalkozik. Most lenne az alkalmas időpont arra, hogy közösen befolyásoljuk az új támogatási periódus sarokpontjait és elgondolkozzunk a lehetséges projekteken. Engedjék meg, hogy még röviden rátérjek a mai rendezvény témájára, a fiatalok munkanélküliségére. Még az ENSZ nem a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az ILO, hanem maga az ENSZ is kinyilatkoztatta, hogy aggasztó a fiatalkorú munkanélküliség alakulása Európában. Az EU az ifjúsági kezdeményezését osztrák javaslatra fogadta el és döntött a megvalósítása mellett. Munkaügyi miniszterünket múlt héten meghívták Párizsba, hogy Franciaországnak és más országoknak is legmagasabb miniszteri szinten tanácsokat adjon és beszámoljon az e területeken elért osztrák sikerekről. Úgy gondolom, hogy a probléma súlya mára kellőképpen ismert. Fontosnak tartom, hogy haladéktalanul lépésekre kerüljön sor, főként Dél-Európában, ahol a helyzet igencsak kritikus. Konferenciánk keretében több részről is hallunk majd elemzéseket, valamint intézkedési és cselekvési javaslatokat ezzel kapcsolatosan. Érdekfeszítő és konstruktív konferenciát kívánok minden résztvevőnek. Köszönöm szépen! 18

19 CZOMBA SÁNDOR Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Szeretettel köszöntöm Önöket. Köszönöm szépen a meghívást, amelynek örömmel tettem eleget. Nagyon impozáns helyszínt sikerült választani a mai, illetve a holnapi megbeszélésre. Nagyon fontos témakör kerül terítékre a konferencia keretében. Éppen a múlt héten jártam Krakkóban, ahol a V4-ek (Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország) munkaügyi miniszterei találkoztak. Megbeszélésünknek két fő témája volt. Az egyik a munkajogi szabályozás kérdései, tehát a munka törvénykönyvével kapcsolatos tapasztalatok és tervek, a másik a fiatalok foglalkoztatásával kapcsolatos problémák. Nem véletlenül, hiszen gyakorlatilag egész Európában ez az egyik legnagyobb probléma. Ha a számadatokra nézünk, akkor azt látjuk, hogy 8 tagállamban 30% fölött van a fiatalok munkanélküliségi rátája. Magyarországon a tavalyi évben 28,2% volt az éves ráta, tehát igen magas ez a mutató. Amikor a munkaügyi statisztikát nézzük, akkor én Ausztriára különös irigységgel és csodálattal tekintek, hiszen az Önök foglalkoztatási adatai és munkanélküliségi rátája a magyarhoz képest klasszissal jobb, de egyébként is egész Európában az egyik legjobb, tehát valamit Önök nagyon tudnak, amiből jó tanulni. Ezek a fórumok, alkalmak is megfelelőek arra, hogy megismerjük egymás lehetőségeit és merítsünk egymás tapasztalataiból. Magyarországon jelen pillanatban a éves korosztályt illetően kb % körüli a foglalkoztatási ráta. Ez meglehetősen alacsony szint. Hosszú évekig a helyért harcoltunk Máltával, bár erről szívesen lemondtunk volna. Most azért vagyunk hátulról a hely környékén, mert alánk csúsztak a déli államok (Spanyolország, Görögország). Tehát a helyzet az, hogy nem a mi pozíciónk javult érdemben, hanem egyes tagállamok pozíciója romlott lényegesen az elmúlt években. Az európai és a magyar gazdaságra is inkább recesszió közeli állapot volt jellemző az elmúlt időszakban. Arra büszkék vagyunk, hogy a foglalkoztatási szintet képesek voltunk mégis tartani, sőt bizonyos tekintetben még növelni is tudtuk. Mindenki tudja, hogy recesszió, válság idején a foglalkoztatást szinten tartani is meglehetősen nehéz feladat. Másik súlyos probléma a munkanélküliség szintje és területi megoszlása. A munkanélküliség ráta most 12,2 12,3% környékén van és bár nem vagyunk nagy ország, de óriási különbségek vannak az ország keleti, nyugati és középső régiói között. A nyugati régióban Komárom-Esztergom megye 4 5 6%-os munkanélküliségi rátával bír, ami az osztrák adat környékén mozog, tehát rendkívül jó mutató. A keleti régióban, pl. az ukrán határ környékén 20 22% körül mozog a munkanélkülisé- 19

20 gi ráta. Óriási különbségek vannak egy-egy országrész között, és nekünk ezt a problémát is kezelnünk kell. Ami a fiatalok foglalkoztatását illeti, az nagyságrendileg 18 19% körüli, tehát kb ezer fiatal dolgozik most Magyarországon. Körülbelül 10 millióan vagyunk az országban, amelyből összesen 3,8 millió a foglalkoztatottak száma. 3,7 és 4 millió között mozog ez az adat 20 éve, és nem bírunk ebből kitörni. Ezek a számok meglehetősen súlyos adatok. Ugyanis ha ebben nem vagyunk képesek előre lépni, a foglalkoztatást érdemben javítani, akkor minden egyéb problémát pl. az egészségügy, az oktatás, a nyugdíjellátás területén nem leszünk képesek stabilan és hosszú távon megoldani. Ami a fiatalokat illeti statisztikai szempontból a 25 év alattiakat tekintjük fiatalnak azt látjuk, hogy az egyetemet, főiskolát végzettek helyzete Magyarországon is sokkal jobb, mint a szakképzetteké vagy még inkább a szakképzetleneké. Árnyalja a képet, ha megnézzük, hogy a diplomások vajon diplomás munkakört töltenek-e be, vagy adott esetben az a diploma szükséges-e ahhoz a munkakörhöz, amelyben foglalkoztatják őket. Akkor a fenti megállapítás már erősen kétséges, hiszen számos esetben nem arra a végzettségre lenne szükség, mint amit a betöltött munkakör megkíván. Ennek ellenére 4 5% körül mozog esetükben a munkanélküliségi ráta, ami kifejezetten jónak mondható. Nagyon nagy baj van viszont a szakképzettek, illetve a szakképzettséggel nem rendelkezők esetében. Hogyan próbáljuk ezt a problémát kezelni? Részt vesz a konferencián egy kolléganőm, aki előadásában részletesen be fog majd számolni azokról a programokról, amelyeket az elmúlt 1 2 évben indítottunk. Én csak egy-egy olyan területet szeretnék felvázolni, ami úgy tűnik, hogy jól működik. Régóta tudjuk, hogy hol van a legnagyobb gond a foglalkoztatásban Magyarországon. Érdekes módon, a év közötti nők foglalkoztatási aránya jobb, mint az Európai Uniós átlag, de ez az összes pozitívum. A 35 éves kor alatti, illetve a 45 éves kor fölötti hölgyek foglalkoztatási mutatói elmaradnak az Európai Uniós átlagtól, és óriási gondok vannak a 25 év alattiak, az 50 év felettiek és a év közötti szakképzetlenek esetében. Mivel nem szeretnénk, hogy ezekben a szegmensekben a már meglévő munkahelyek is veszélybe kerüljenek, a Magyar Kormány ez év január 1-től munkahelyvédelmi akciótervet indított. Ennek az a lényege, hogy jelentős adókedvezményt biztosítunk azon munkáltatók számára, akik ezeket az embereket foglalkoztatják. Ez nagyjából 1 millió embert érint Magyarországon, akik ma is dolgoznak. A 3,8 millió foglalkoztatott tekintetében ez jelentős számnak mondható és a fiatalok esetében az intézkedés mintegy ezer főt érint. A másik fontos célkitűzésünk, hogy ne termelődjön újra a munkanélküliség. Ezért átszerveztük a teljes képzési rendszerünket az alapfokú oktatástól a szakképzésen át a felsőfokú oktatásig. A szakképzés vonatkozásában ez a duális képzés bevezeté- 20

21 sét jelenti és itt az osztrák és német példa megint nagyon jó. Ennek az a lényege, hogy a vállalatok, vállalkozások, cégek már a képzési idő alatt bekapcsolódjanak a szakképzésbe, és az a végzettség, amit a fiatal megszerez, ne csak papír legyen, hanem ténylegesen is alkalmassá tegye arra, hogy minél előbb el tudjon helyezkedni a munkaerőpiacon. Természetesen szeretnénk a munkanélküliek, regisztrált álláskeresők helyzetén is javítani. Tavaly indítottunk egy szeptembertől decemberig tartó, tehát négy hónapos első munkahely garancia nevű programot, amelynek az volt a lényege, hogy ha valamelyik munkáltató 25 év alatti fiatalt foglalkoztatott a szakmájában, vagy szakképzetlen fiatalt betanított munkásként, akkor négy hónapig a bér és a járulékok 100%-át támogattuk. Miért érte ez meg nekünk? A fiatalok esetében a legnagyobb gond, hogy a munkáltatók első kérdése felvételkor: van-e tapasztalatod? Ha nincs, akkor azt válaszolják, hogy gyere vissza, ha majd lesz. Na de hogy szerezze meg, ha esélyt sem kap? Ezért gondoltuk úgy, hogy adjuk meg az esélyt. Négy hónap nyilván nem sok, de mindenképpen segít egy bizonyos szintű munkatapasztalat megszerzésében. Átlagosan mintegy 70 ezer regisztrált pályakezdő fiatal van Magyarországon. Ezzel a programmal tavaly 7300 fiatal, tehát a regisztrált álláskereső fiatalok több mint 10%-ának az elhelyezkedését segítettük elő ez alatt a négy hónap alatt. Érdekessége volt a programnak, hogy nem vártunk el továbbfoglalkoztatást a munkáltatóktól, ennek ellenére március végén még 3400-an dolgoztak ennek a programnak a keretében. Idén újraindítottuk a programot kicsit szigorúbb feltételekkel, mivel most már kérünk továbbfoglalkoztatást is a munkáltatóktól tehát amennyi időre adjuk a támogatást, annak az időnek a felével kell a fiatalt támogatás nélkül továbbfoglalkoztatni. Az idei program februárban indult, és arról tudok beszámolni, hogy már több mint 2 ezren vesznek részt benne. Másik sikeres programunk a lakhatási támogatás. Ez azt jelenti, hogy segítjük azokat, akik a keleti régióból szeretnének a közép-magyarországi, vagy nyugati régióba költözni, ahol munkalehetőséget találnak. Ha 100 km-nél távolabb van a munkahely, akkor 1,5 évig nagyon jelentős támogatást nyújtunk, amely fedezi az albérleti díjat és a rezsiköltséget együtt. Nem véletlen, hogy a program résztvevőinek majdnem fele 25 év alatti fiatal. Ez a program persze nem csak őket támogatja, de ők tudnak a munkaerőpiacon leginkább mobilissá válni és nagyon sokan élnek is ezzel a lehetőséggel. Úgy gondolom, hogy ezen és az ezekhez hasonló jó tapasztalatok, gyakorlatok kölcsönös megismerése mindenképpen szükséges azoknak a problémáknak a megoldásához, amelyek nem csak országon belül, hanem adott esetben országhatáron átívelve is jelentkeznek. Az előbb szó volt a migrációról. Mivel politikus vagyok, tehát kényes témát nem ismerek, én is megemlítem ezt a kérdést. Magyarországon a foglalkoztatotti létszám, 21

22 vagy a foglalkoztatási korban lévők 2%-a az, aki migrációval érintett. Töredéke annak, mint ami a közhiedelemben van. Úgy tűnik sokszor számunkra, hogy a migrációs politika kényes kérdéseiben nagyon óvatosan kell gondolkodnunk. Ahogy mondani szoktam: ha a migrációs politikát egész Európát tekintve nem kezeljük megfelelően, akkor csatát nyerhetünk, de a háborút elveszítjük. A statisztikákból látszik, hogy nagyon sok, gazdaságilag fejlett országban óriási munkaerőhiány kezd mutatkozni, különösen egy-egy területen. Számunkra a munkaerő, mint olyan, egy potenciális lehetőség. Tehát versenyezni fogunk, vagy már versenyzünk is bizonyos tekintetben, főleg a szakképzett munkaerő vonatkozásában. Azt gondolom, hogy nem egymás ellen, nem egymás lehetőségeit kioltva, hanem egymás lehetőségeire építve tudunk előrehaladni. Én nem nagyon hiszek abban, hogy az egyik ország sikeres, a mellette lévő szomszédos ország pedig abszolút sikertelenségre van ítélve. Úgy gondolom, hogy a migráció tekintetében sokkal több közös, lehetőséget és esélyt biztosító pont van, mint amennyi elválaszt bennünket egyébként hosszú távon és koncepcionálisan gondolkodva. A statisztika azt mutatja egyébként, hogy a magyaroknak nem véletlenül a fő célterület Németország, Ausztria és Nagy-Britannia. Öszszességében az a véleményem, hogy akkor tudunk igazából egy problémát megoldani, ha azt nem az asztal alatt próbáljuk kezelgetni, hanem felrakjuk azt az asztalra és közösen keressük a megoldást. Lehet, hogy kiderül: az a probléma nem is probléma, hanem lehetőség, amely megfelelő alkalmat biztosít arra, hogy közösen tudjunk gondolkodni a kérdések megválaszolásában. Nagyon jó tanácskozást szeretnék Önöknek kívánni az elkövetkezendő napokban. Remélem, hogy hasznos információkat tudunk kölcsönösen beszerezni egymástól. Abban bízom, hogy sikeresek leszünk mindkét oldalon a foglalkoztatás-politika területén, hiszen mindannyiunk számára az egyik legnagyobb kihívás, az egyik legnagyobb feladat és az egyik legnagyobb lehetőség az, hogy munkahelyhez segítsük azokat, akik tudnak, akarnak és képesek dolgozni. Ez a legfontosabb üzenet. Köszönöm szépen a figyelmüket, a meghívást és jó munkát kívánok! DORIS PROHASKA Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kérem, engedjék meg, hogy átadjam tartományfőnökünk, Hans Niessl úr üdvözletét, aki elnézést kér távolmaradása miatt, de sajnos más irányú elfoglaltsága közbeszólt. A munkanélküliség és különösen a fiatalok munkanélkülisége Európában és Európán 22

23 kívül is minden országot foglalkoztat. Mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy ez a jelenség hosszabb távon társadalmi és gazdasági következményekkel jár. Sok-sok fiatal egyre újabb sikertelen álláskeresése a szociális kirekesztettség és a haszontalanság érzését idézi elő, ezért igen nagy jelentőséget kell tulajdonítani a fiatalokat megcélzó aktív foglalkoztatáspolitikának. A politika és a gazdasági élet részéről eszközölt határozott ellenintézkedések nélkül változás nem várható és én büszke vagyok, hogy mi Burgenlandban már jó néhány évvel ezelőtt intézkedéseket és kezdeményezéseket tettünk a jelenség ellensúlyozására. Ma már többen is szóltak a fiatalok munkanélküliségének okairól, melyek egyike természetesen a gazdasági és pénzügyi válság. Általánosan megmutatkozik, hogy a gyengébb képzettségű személyeket jobban érinti a munkanélküliség. A munkanélküliek több, mint 40%-ának csak általános iskolai végzettsége van. Ezért különösen fontos számunkra, hogy speciális figyelmet szenteljünk a fiatalok oktatásának és képzésének. Burgenlandban nyarán léptük át a foglalkoztatottak számánál első ízben a fős határt, ami 2,2%-os, illetve 2300 fős pluszt jelent és egyben a 9 tartományt összehasonlítva a legnagyobb növekmény. A foglalkoztatási többlet azonban teljes mértékben külföldi munkavállalók számlájára írható, 2011-hez képest ugyanis a munkanélküliség 6,3%-kal nőtt. További negatívum, hogy a szakmunkástanulók száma folyamatosan csökken, sőt 2011-ben a szakképzést vállaló cégek száma is negatív rekordot ért el, ugyanis alulmúlta az 1000-t, és csak 985 cég vállalkozott szakmunkástanulók felvételére, miközben pedig a vállalkozások száma Burgenlandban megint rekordot döntött. A fiatalok munkanélküliségi rátája márciusában egész Ausztriát nézve 8,2%, Burgenlandban pedig 11% volt. A fiatalok kritikus munkaerő-piaci helyzetében közrejátszik a munkaerő-piac május 1-ei megnyitása is, aminek következtében sokan jelentek meg a szomszédos országokból a burgenlandi munkaerő-piacon. A szolgáltatások szabad áramlása fokozta a konkurenciát a munkavállalók, valamint a kis- és közepes vállalkozások között és így kiszorítási verseny is kialakult. E körben fontos, hogy a törvények, pl. a bér- és szociális dömping elleni törvény, a munkajogi előírások és a szociális partnerek között létrejött kollektív szerződések érvényre jussanak. Burgenlandban 2012-ben munkaerő-piaci védőpajzsot hoztunk létre, amely előnyöket biztosít azoknak a vállalkozásoknak, amelyek belföldi munkavállalókat vesznek fel. Foglalkoztatáspolitikai szempontból Burgenlandban az utóbbi években különös súlyt helyeztünk a szakmunkásképzésre és az iskolázásra. A tartomány az utóbbi 40 év során oktatási szégyenfoltból példamutató régióvá fejlődött. Elmondható pl., hogy osztrák összehasonlításban nálunk a legjobb a 3 és 5 év közötti gyermekek felügyeleti helyzete, valamint, hogy nálunk ingyenes az óvoda. Egy alsó tagozatos gyerek után 2700 eurós fejpénzt fizetünk, amely a legmagasabb Ausztriában. Célul tűz- 23

24 tük ki, hogy fenntartjuk az általános iskolákat a diákok lakhelye közelében. Különösen vidéken fordul elő, hogy egyes alsó tagozatos iskolákba csak 10 diák jár. 10 fő alatt az iskolát bezárjuk. Az új felső tagozatnál 90 tanuló az alsó határ. Ez a struktúra 70 plusz tanítói és tanári állást követel a tartománytól, amit tartományi költségvetésből kell finanszírozni. Az érettségizettek aránya nálunk a legmagasabb Ausztriában (évfolyamonként 46%). Olyan időkben, amikor Ausztriában volt tandíj, nálunk a szakfőiskolákon és a tanárképző főiskolán nem kellett tandíjat fizetni. Az egész tartományban bevezettük az új felső tagozatot és 5,2%-kal nálunk a legmagasabb a szakfőiskolát végzettek aránya, továbbá számos szakiskola működik itt. Ausztria képzési garanciát vezetett be a fiatalok számára 19 éves korig, ami annyit jelent, hogy eddig az életkorig minden fiatalnak biztosítunk képzőhelyet, legyen az iskolában, duális szakképzésben, vagy nem céges szakképző intézményben. A nem céges szakképzést az állam finanszírozza és Burgenlandban a 2800 szakmunkástanuló közül 500 nem céges tanműhelybe jár. Ez azt is jelenti, hogy utóbbi a második legnagyobb képzési ágazat Burgenlandban és a tanműhelyek száma az utóbbi hét év során 4-ről 13-ra nőtt. Egy másik projekt, amit megemlítenék a Jövőt az ifjúságnak akció (Aktion Zukunft Jugend), mely szakképzési garanciát kínál év közötti fiatalok számára. E célcsoport Burgenlandban többféle képzési területből is választhat, az Állásérettség ( Reif für den Job ) kezdeményezés keretében pedig 50 szakmunkásvizsgával rendelkező burgenlandi lakos kapott lehetőséget az érettségi vizsga utólagos letételére. Az iskolából, illetve a szakképzésből lemorzsolódott fiatalok a Joptimismus projekt keretében kapnak újabb esélyt, ahol 18 hónapos intenzív szakmunkásképzésen vehetnek részt. További előrelépés történt a rendszer átjárhatósága tekintetében is, hiszen könnyebbé vált a munkából az iskolapadba való visszaülés és ennek a fordítottja is, létezik ugyanis a szakmunkásképzéssel párhuzamos érettségire készülés, illetve a szakképzéssel párosított érettségi. Természetesen támogatjuk a szociálisan gyenge helyzetű családokat és létezik pénzügyi támogatás szakmunkástanuló ösztöndíj, illetve lakhatási támogatás formájában is. Tavaly óta a diákok és szakmunkástanulók 60 euróért egész évre bérletet válthatnak a keleti régió közlekedési szövetsége valamennyi járatára. Az is fontos azonban, hogy a fiatalok már a munka világába való belépés előtt megfelelően tájékozottak legyenek és tanácsadásokon vehessenek részt. Létrehoztuk a Képzési és Pályaorientációs Koordinációs Egyesületet, melynek célja az iskolából a szakmai életbe való átmenet során a segítségnyújtás a hajlamok és képességek jobb megismerésében, hogy a fiatalok megfelelő szakmai életutat indíthassanak. Az Európai Szociális Alapból származó források elengedhetetlenek voltak számunkra a támogatás kifutó szakaszában és természetesen a jövőben is nagy jelentőség- 24

25 gel bírnak majd számunkra. A gazdaság területén az a szabály érvényes, hogy minél több munkahelyet sikerül létrehozni, természetesen annál többet profitál az ifjúság is. Burgenland jelentős erőfeszítéseket tesz a kutatási és a technológiai terület kiépítése körében és a szociális intézményeinket is tovább fejlesztjük. A tartományban 64 idősek otthona, lakó- és ápolási otthon működik, 2096 ággyal továbbá 5 betegellátó intézmény. Amint már említettem, színvonalas a gyerekfelügyelet, ami fontos a munkaerőpiacon aktív nők számára, hogy ezáltal jobban össze tudják egyeztetni munkájukat a családdal. A fentiek értelmében igen fontos Burgenland, mint gazdasági térség fejlesztése és a megfelelő cégbetelepítési politika. A tartomány a megújuló energiák területén is jó úton jár. Folytatjuk az idegenforgalom fejlesztését és sokat fektetünk az útépítésbe, hiszen megfelelően fel kell készülnünk a jövőre és a ránk váró kihívásokra és ennek kapcsán különösen fontos, hogy tudásunkat minden területen gondozzuk és növeljük. Tudatában vagyunk természetesen annak is, hogy takarékoskodnunk kell, hiszen valamennyi említett intézkedés jelentős anyagi áldozatot követel. Fogunk is takarékoskodni a közigazgatás területén, a képzésben azonban semmiképpen sem! Mondandómat John F. Kennedy mondásával szeretném befejezni: Hosszabb távon csak egy dolog drágább, mint a képzés: ez nem más, mint annak elmaradása. A konferenciának sok sikert kívánok! HARANGOZÓ BERTALAN Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselő Asszony, Osztály vezető Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Burgenland és Vas megye mindig élen járt a határon átnyúló együttműködésben. Mondhatnám azt is, hogy a politikai változásokat megelőző években is nem csak állampolgári, hanem talán szervezeti együttműködések csírái is kialakultak, és ez a konferencia-sorozat sem véletlenül szerveződött meg ezen kezdeményezések eredményeképpen, első alkalommal 1995-ben. A szervezők és az ebben közreműködők aktív, hathatós munkája eredményeképpen immáron közeledik a 20. évfordulójához. Az előttem szólók már utaltak rá, hogy nem csak Burgenland és Vas megye viszonylatában fontos kérdés az ifjúság munkaerő-piaci helyzete, hanem a V4-ek, illetve az Európai Unió tagállamai is küszködnek a problémával, de még az ENSZ is foglalkozik a témával. 25

26 Amikor egy fiatal munkaerő-piaci lehetőségei számbavételre kerülnek, az a legfontosabb kérdés, hogy milyen képzésben és milyen szakmában mélyüljön el, hogy aztán a munka világában is megtalálja a maga helyét. Persze az az ideális helyzet, ha a képzés szinkronban van az egyén, a fiatal képességeivel, elképzeléseivel, és aztán a munka világa is képes fogadni ezt a kiképzett munkaerőt. Viszont mindnyájan tudjuk, hogy a lehetőségek és a vágyak nem mindig vannak szinkronban ahogyan az előttem szólók is említést tettek erről. Államtitkár úr utalt a magyarországi átalakulásra. Én is szeretném hangsúlyosan megemlíteni, hogy mind a közoktatás, mind a felsőoktatás, ezen belül a szakképzés is nagyon fontos átalakításon megy keresztül. Szeretnénk olyan viszonyokat teremteni, hogy a duális képzés keretében mind a felsőoktatás, mind a szakképzés területén olyan, a munka frontján megfelelő képzettséggel rendelkező fiatalok végezzenek, akik nagy eséllyel el tudnak helyezkedni a munkaerőpiacon. Magyarországon az elmúlt években számos olyan tendencia jelentkezett, amelyek a fiataloknak azt sugallták, hogy csak a felsőfokú diploma biztosít lehetőséget a munkaerő-piaci elhelyezkedésre. A szakmák, mesterségek társadalmi megbecsülése jelentős mértékben esett, pedig nagyon jól tudjuk, hogy a gazdaságnak kiváló mesteremberekre és szakmunkásokra van szüksége, akiket a Vas megyei gazdaság a mai állapotában is számos területen nagy számban hiányol. Az átalakítások eredményeképpen reményeink szerint nagyobb vonzást gyakorolnak a szakmák a fiatalokra, és nagyobb perspektívát kínálva esélyt adnak arra, hogy szinkron alakuljon ki a fiatalok munkaerő-piaci lehetőségei és a vágyai között. Engedjenek meg nekem néhány számadatot ben Magyarországon népszámlálás volt, amelynek van néhány tanulságos, de nem mindig örömteli adata. Néhányan utaltak már előttem a demográfiai helyzetre, de azt gondolom, hogy az elkövetkezendő időszakban egyre keményebben és határozottabban kell foglalkoznunk a népesedés-politikai problémákkal. Demográfiai katasztrófahelyzet van, nem csak Magyarországon, hanem az Európai Unióban is, és ez szorosan összefügg a migráció és a foglalkoztatás-politika kérdéskörével. A évi népszámlálási adatok szerint Vas megyében a népesség 12%-a, közel fő tartozott a éves korosztályba. Az előző népszámlálási adatokhoz viszonyítva, az összes népesség csökkenési ütemét meghaladva 21%-kal csökkent ezen korosztály aránya és száma a népességen belül. A éves népesség gazdasági aktivitása jelentősen megváltozott az elmúlt 10 év alatt. A fiatalok létszámcsökkenését jelentősen meghaladóan, 48%-kal esett vissza a korcsoporton belül a foglalkoztatottak száma a évihez képest. Ez közel 50% ben a év közötti fiatalok közül 10 ezren voltak aktívak Vas megyében a munkaerő-piacon. Ez a fiatal népesség 32,4%-át jelentette. Államtitkár úr utalt arra, hogy a fiatal álláskeresők mun- 26

27 kához jutásának a támogatására a kormányzat jelentős erőfeszítéseket tett. Vas megyében az Első munkahely garancia program keretében 100 millió Ft támogatást folyósítottunk azoknak a munkáltatóknak, akik vállalták pályakezdő fiatalok foglalkoztatását ban ezen program keretében további erőfeszítéseket teszünk, illetve tesz a Kormányhivatal keretei között működő munkaügyi szervezet, hogy ezen eszközzel élve támogassa a fiatalok munkához jutását. Vas megyében a tavalyi évhez képest duplájára emelkedett a forrás, tehát 200 millió Ft áll rendelkezésünkre. Szó volt arról is, hogy január 1-től országosan, kormányzati szinten került meghirdetésre a munkahelyvédelmi akcióterv, amely a foglalkoztatónak ad jelentős adókedvezményeket és ösztönzi a foglalkoztatókat a fiatalok alkalmazására. Ez országosan ezer főt céloz meg. Reméljük, hogy Vas megyében is lesznek kedvező hatásai. Úgy gondolom, számunkra itt a határ mentén különösen fontos, hogy a szomszédos, nálunk sokkal kedvezőbb helyzetben lévő Ausztria munkaerő-piaci tapasztalatainak ismeretében mi magunk is megfelelő módon reagáljunk a fiatalok, vagy az egész munkaerőpiac igényeire. Az együttműködés nem csak abból kell, hogy álljon, hogy a magyar állami pénzen kiképzett, kiváló szakképesítéssel és elkötelezettséggel rendelkező magyar munkaerő átmenjen dolgozni, és aztán ott maradjon. A kérdés ennél sokkal összetettebb és összefüggéseiben kell vizsgálni, hogy mindkét oldal számára előnnyel járó megoldásokat eredményezzen a jövőre nézve, s nem csak a fiatalok egyéni, hanem mind a két fél fontos érdekei megvalósuljanak. Jó és eredményes tanácskozást kívánok Önöknek. Köszönöm megtisztelő meghívásukat és figyelmüket! HELENE SENGSTBRATL Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Sok szeretettel köszöntöm Önöket Burgenlandban, a Burgenlandi Munkaerő-piaci Szolgálat, az AMS nevében. Ma a 19. Osztrák-Magyar Munkaügyi Konferencia megnyitóján vehetünk részt, ami bizonyítéka annak, hogy a munkaerőpiac-politika nem válik unalmassá, hogy fontos, sokrétű kérdéskörről van szó. Az osztrák belpolitikában 10 éve a legfontosabb téma, miközben az alacsony munkanélküliség, az új munkahelyek teremtése és az alacsony fiatalkori munkanélküliség a jelszó. A fiatalok kérdésköre olyan terület, amely személy szerint is nagyon fontos nekem, több okból is. Európai összehasonlításban az osztrák munkanélküliségi adatok a legjobbak között van- 27

28 nak, amire az előadásomban részletesebben is kitérek majd. Ennek mindig örülünk és azt szoktuk mondani, hogy alighanem valamit jól csinálunk. A fiatalok munkanélkülisége tekintetében rólunk és Németországról Európa is példát vesz. Természetesen öröm számunkra a maihoz hasonló fórumok keretében arról beszámolni, hogy mindezt hogyan érjük el, azonban már most előre bocsátom, hogy az erőteljes gazdasági növekedés segít abban, hogy a kép pozitív legyen. A fiatalok 8%-a az ún. NEET-ek körébe tartozik, ami annyit jelent, hogy sem képzésen, sem gyakorlaton nem vesznek részt, sem munkájuk nincsen. Ezek a fiatalok a rendszereken kívül vannak, otthon ülnek, nem vesznek részt a dolgokban. Ez az osztrák adat, amely nemzetközi összehasonlításban ugyan alacsony, ízlésünkhöz képest azonban még így is túl magas. Ez azt jelenti, hogy Ausztriának is van mit tennie, rászorul az új ötletekre és ezzel kapcsolatban szívesen cserélünk eszmét Önökkel. Fontos tudni, hogy miként érhető el, hogy a fiatalok fontosnak érezzék magukat, kedvük legyen a dolgokban, a képzéseken való részvételre, a munkaerő-piacon való aktivitásra. Érdekfeszítő napokat kívánok magunknak, melyek remélhetőleg tele lesznek érdekes inputokkal és természetesen sok-sok hálózatépítéssel, hiszen ez is jellemzi az osztrák-magyar konferenciát. Közös sikerünk, a határon átnyúló együttműködés alapját nem csak a szakmai előadások, hanem a személyes kapcsolatok is képezik, amelyek munkaügyi kérdésekben igen hasznosak. Még egyszer szeretettel köszöntöm Önöket itt Burgenlandban és a konferenciának sok sikert kívánok! RODLER TAMÁS Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselő Asszony és Kormánymegbízot t Úr! Tisztelt Osztály vezető Úr, Igazgató Úr és Igazgató Asszony! Kedves Vendégek és Kollégák! Sok szeretettel köszöntök mindenkit ez évi konferenciánkon. Először is szeretném megköszönni, hogy elfogadták a meghívásunkat, és együtt fogunk gondolkodni erről a fontos témáról, amelynek részletezésébe nem kívánok belemenni. Annyit azért szeretnék megjegyezni, hogy nem csak a jelen adatai rosszak, hanem a különböző szervezetek az elkövetkezendő öt évre sem prognosztizálnak jelentős javulást Európa egészére. Ez szerintem megalapozza a témaválasztás helyességét. Az elhangzottakból szeretném kiragadni Doris Prohaska képviselő asszonynak azt a kijelentését ez a magyar kollégáknak szól, hogy a duális képzésben az állami tan- 28

29 műhelyek építésével és működtetésével tudják fenntartani a szakképzést, mert a régóta működő vállalati szakképzési rendszer lehetőségei erősen szűkülnek. Ez elgondolkodtató számunkra, mert mi most kívánjuk ezzel ellentétes irányba fordítani a magyarországi szakképzési helyzetet. Erre a veszélyre nekünk oda kell majd figyelni. Szeretném most megragadni az alkalmat amíg Államtitkár úr itt van, hogy elmondjak egy nagy különbséget az osztrák és a magyar fiatalok helyzetében, statisztikai besorolásában. Ausztriában az a fiatal, aki duális képzésben vesz részt, az munkaviszonyban áll. Érdemes nekünk is úgy kialakítani a duális képzési rendszert, hogy ne a régi módon, iskolai szemszögből közelítsük meg a kérdést, hanem a gazdaság oldaláról. Ezek a fiatalok valójában dolgozni fognak, és emellett tanulnak csökkent időben elméletet. Ha mi ezt a módszert alkalmaznánk, mondjuk csak a szakiskolában tanulók esetében, akkor a 2011-es népszámlálás adatai alapján a három nyugati megyében több mint 10%-kal nőne a gazdasági aktivitás. Úgy gondolom, hogy ez jelentős lépés lenne. Csatlakozom Walter Reiter úr véleményéhez, miszerint a fiatalok munkanélkülisége társadalmi kérdés. Én ezt szocializációs kérdésként szoktam emlegetni. Fiatalon kell szocializálódni a munkára, mert aki fiatalon nem teszi meg, az megítélésem szerint később már nem fog rászokni. Ettől a konferenciától azt várom, hogy felvázolja a fiatalok munkaerő-piaci helyzetét a két országban, és bemutassa az adott helyzetekre alkalmazott állami beavatkozásokat. Azt kívánom, hogy ez egy olyan gondolkodást indítson el mindnyájunkban, ami újabb ötleteket ad a későbbi megoldások kitalálása és megvalósítása felé. Jó tanácskozást kívánok mindnyájunknak! ANDOR LÁSZLÓ video üzenete Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Gratulálok az Osztrák-Magyar Szakértői Akadémiának, hogy megszervezték ezt a fontos találkozót a munkaügyi illetve foglalkoztatás-politikai szakértők számára. A fiatalkorúak aggasztó munkanélküliségi mutatóinak tükrében kijelenthetem, hogy minden érintett sürgős összefogása szükséges ahhoz, hogy segítsük a fiatalság munkaerőpiacra jutását. Az elmúlt 4 év munkaerő-piaci változásai mindenkit, de a legsúlyosabban a fiatalokat érintették. Egy fiatal EU-s polgár esélye a munkanélküliségre 2-szerese egy felnőttkorúénak. 25 éves korig bezárólag a munkakeresők megközelítőleg ¼-e munkanélküli, 7,5 millió európai fiatal pedig nem részese sem a mun- 29