B E N G I N E E R I N G O P H Y S I C S

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "B E N G I N E E R I N G O P H Y S I C S"

Antal Ákos Barta
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 B E N G I N E E R I N G O P H Y S I C S M A T H E M A T I C S Y S B I O L O G Y C C H E M I S T R Y

2 B B I O L Ó G I A O F I Z I KA M A T E M A T I K A Z M É R N Ö K I T U D. K K É M I A

3 FIZIKA A BIOLÓGIÁBAN BIOLÓGIA A FIZIKÁBAN Szalay László, Maróti Péter Utak a biofizikához Fizikai szemle, (6) 186. old. Biológiai (orvosi) fizika Galvani (anatómus): békacomb kísérlet (1780); életerő (1791) Du Bois Reymond (fiziológus) ( ): Az élettani fizika fő képviselője. Elsőként regisztrálta az idegek körüli oldat elektromos jelét. Azt gondolta, hogy a szövetek különböző elektromos tulajdonságú molekulákból épülnek fel. Young (fizikus-orvos): Young modulus, kapillaritás, hanglebegés, fényinterferencia, fényelhajlás, a fény hullámtermészete ( Newton). A szem alkalmazkodása, színek látása (1973). Az egyiptomi hieroglifák megfejtése. Seebeck (fizikus-orvos): A cukoroldat optikai forgatóképessége (szachariméter), Seebeck-hatás : termoelektromos jelenség (1825). Helmholtz (anatómus-fiziológus): szemtükör, oftalmométer, miográf és a kimográf feltalálása. Du Boi Reymonddal együttműködve elsőként sikerült az idegszálakban megmérnie az ingerületvezetés sebességét. Az ún. Helmholtz-féle rezonátorokkal hanganalitikai vizsgálatokat végzett. A hidrodinamikában megalkotta a Helmholtz-féle örvénytételeket. Abbe-vel meghatározta a mikroszkóp feloldóképességét. Elsőként mérte meg az ultraibolya fény hullámhosszát. Továbbfejlesztette a színes látás elméletét. Akinetikai hőelméletre alapozott energiaelv egzakt megfogalmazása (Helmholtz-féle szabadenergia). Bernoulli (orvos): kinetikus gázelmélet, mechanikai hőelmélet, Bernoulli-tétel: a súrlódásmentes folyadékok nyomás- és sebességviszonyai közötti összefüggés. Mayer (orvos): energiamegmaradás elvének megfogalmazása (1842). Fizikai biológia Fizikus biológusok: Mariotte: felfedezi a vakfoltot; a párizsi tudományos akadémia egyik megalapítója

4 Laplace: az ingerület-vezetést azzal magyarázza, hogy az ideg optikai félvezető, amely akaratunktól függően az agyban keletkező éterrezgéseket szilárd, átlátszó és homogén kapillárisokként továbbítja az izmokhoz és azokat összehúzódásra kényszeríti. Laplace-tétel Maxwell: foglalkozott a színeslátással. Rayleigh: a binaurális hallás intenzitás- és fázisviszonyokon alapszik (irányhallás). Becquerel és a Curie házaspár: radioaktivitás Röntgen: X-sugárzás (példamutatóan gyors orvosi alkalmazások). Franck: Frank-Hertz kísérlet (Nobel dij, 1925), a fotoszintézissel is foglalkozott Szilárd Leo: Novick-Szilárd féle kemosztát Delbrück, Tyimofejev-Reszovszkij, Zimmer: felfedezik a mutáció fizikai természetét Onsager, Prigogine: a biológiai folyamatok termodinamikájának modern elmélete (nemegyensúlyi termodinamika). Volterra: egymással versengő populációk matematikai modellje (ragadozó-préda modell). Crick (Watson-nal és Wilkins-szel együtt): a DNS kettős hélix modellje. Kendrew (mioglobin) Perutz (hemoglobin) Michel, Deisenhofer, Huber (fotoszintetikus reakciócentrum) röntgenkrisztallográfia és molekulaszerkezet Binning és Rohrer: pásztázó atomerő mikroszkópia Purchell és Bloch: NMR spektroszkópia Hounsfield: CT Chance: optikai tomográfia Spudich: optikai csipesz A (BIO)FIZIKA ÉS A NOBEL-DÍJAK 1. Elválasztási (szeparációs) módszerek (biokémia, molekuláris biológia) T. Svedberg (kémiai, 1926): ultracentrifugák, molekulatömeg szerinti analízis elvégzésére A. W. K. Tiselius (kémiai, 1948): elektroforézis és kromatográfia Hevesy György (kémiai, 1943): izotóp nyomjelzési technika 2. Szerkezetkutatás - Röntgenkrisztallográfia

5 W. C. Röntgen (fizikai, 1901): a röntgen-sugarak felfedezése M. Laue (fizikai, 1914): kristályokon történő röntgensugár-diffrakció felfedezése W. H. Bragg és W. L. Bragg (fizikai, 1915): röntgensugarakkal való kristályszerkezetanalízis P. Debye (kémiai, 1936): dipólusmomentumok vizsgálata gázokban röntgensugár és elektronok elhajlásával J. C.Kendrew és M. F. Perutz (kémiai, 1962): globuláris fehérjék (mioglobin, hemoglobin) szerkezete Dorothy Crowfoot-Hodgkin (kémiai, 1964): B 12 -vitamin és a penicillin kristályszerkezete J. Deisenhofer, R. Huber, H. Michel (kémiai, 1988): a fotoszintetikus reakciócentrumfehérje kristályszerkezete - Mikroszkópi eljárások R. Zsigmondy (kémiai, 1925): ultramikroszkóp F. Zernike (fizikai, 1953): fáziskontraszt mikroszkóp A. Claude, Ch. De Duve és G.E. Palade (orvosi, 1974): sejtes struktúrák szerkezete és működése (elektronmikroszkópos vizsgálatok) A. Klug (kémiai, 1982): krisztallográfiai elektronmikroszkópia és nukleinsavfehérjekomplexek (vírusok, kromatin) vizsgálata E. Ruska (fizikai, 1986): elektronmikroszkóp G. Binning és H. Rohrer (fizikai, 1986): pásztázó alagútmikroszkóp - Spektroszkópia F. Bloch és E.M. Purcell (fizikai, 1952): NMR spektroszkópia R.L. Mössbauer (fizikai, 1961): Mössbauer spektroszkópia Ch. H. Towns, N. G. Basov és A. M. Prokhorov (fizikai, 1964): mézerek és lézerek R. R. Ernst (kémiai, 1991): nagyfelbontású magmágneses rezonancia spektroszkópia - képalkotó eljárások A. M. Cormack és G. N. Hounsfield (orvosi, 1979): számítógépes tomográfia 3. Élő rendszerek szerveződése és működése

6 - Bioenergetika (egyensúlyi termodinamika), fotoszintézis és légzés M. Calvin (kémiai, 1961): a szén-dioxid asszimilációja P. Mitchell (kémiai, 1978): kemiozmotikus elmélet J. Deisenhofer, R. Huber és H. Michel (kémiai, 1988): fotoszintetikus reakciócentrum fehérje R. Marcus (kémiai, 1992): elektrontranszfer elmélet - irreverzibilis termodinamika L. Onsager (kémiai, 1968): irreverzibilis folyamatok termodinamikájának alapelvei (reciprocitási összefüggések) I. Prigogine (kémiai, 1977): nem-egyensúlyi termodinamika, disszipatív rendszerek elmélete - gyors reakciók M. Eigen (kémiai, 1967): ultragyors kémiai reakciók R. G. W. Norrish és G. Porter (kémiai, 1967): flash-fotolízis A. H. Zewail (kémiai, 1999): femtoszekundumos spektroszkópia - egyedi molekula/ioncsatorna-működés E. Neher és B. Sakmann (orvosi, 1991): egyedi ioncsatorna áramának mérése sejtekben P. D. Boyer és J. E. Walker (kémiai, 1997): az ATP szintézis enzimatikus mechanizmusa J. C. Skou (kémiai, 1997): az első iontranszportáló enzim (Na + /K + /ATP-áz) működésének leírása John B. Fenn, Koichi Tanaka, Kurt Wüthrich (kémiai, 2002): a biológiai makromolekulák azonosítása és szerkezeti analízisééert Peter Agre (kémiai, 2003) a víz mozgását lehetővé tevő sejtmembrán-csatornák felfedezéséért Roderick Mackinnson (kémiai, 2003) az ioncsatornák szerkezeti és mechanikai tulajdonságainak tanulmányozásáért

Hasonló dokumentumok

Röntgen sugárzás. Wilhelm Röntgen. Röntgen feleségének keze

Röntgen sugárzás. Wilhelm Röntgen. Röntgen feleségének keze Röntgendiffrakció Kardos Roland 2010.03.08. Előadás vázlata Röntgen sugárzás Interferencia Huygens teória Diffrakció Diffrakciós eljárások Alkalmazás Röntgen sugárzás 1895 röntgen sugárzás felfedezés (1901