József Attila Középiskolai Kollégium 1146 Budapest, Cházár András utca 6. Szervezeti és Mőködési Szabályzata

Átírás

1 1146 Budapest, Cházár András utca 6. Szervezeti és Mőködési Szabályzata 2011

2 TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetés 1. Az SZMSZ célja, tartalma 3 2. Jogszabályi háttér 3 3. Az SZMSZ hatálya 5 II. Intézményi Alapadatok 1. Intézményi Azonosítók 5 2. Az intézmény tevékenységei 6 a) Az intézmény alaptevékenységei 6 b) Oktatáshoz kapcsolódó kiegészítı tevékenységek 7 c) Vállalkozási tevékenység 7 III. Szervezeti felépítés 7 1. Szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése 7 a) Vezetık, vezetıség 7 1. A kollégium igazgatója 8 2. Igazgatóhelyettes, 9 Helyettesítési rend 10 b) Pedagógusok közösségei 10 c) Nevelı-oktató munkát segítı alkalmazottak 12 d) Tanulók közösségei 12 e) Szülıi szervezetek 12 f) Kollégiumi szék A vezetık és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája 12 a) A vezetık és az alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás formái és rendje 12 b) A diákönkormányzati szerv, a diákképviselık, valamint az intézményi vezetık közötti kapcsolattartás formái és rendje 13 c) A vezetık és a kollégiumi szülıi szervezet közötti kapcsolattartás formája 16 d) A vezetık és a kollégiumi szülıi szék közötti kapcsolattartás formája 17 e) A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 17 f) A külsı kapcsolatok rendszere, formája és módja 17 IV. Mőködés rendje Az intézmény mőködési rendje A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái Intézményi sportkör A felnıttoktatás formái Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok A pedagógiai munka belsı ellenırzésének rendje A könyvtár mőködése Intézményi védı, óvó elıírások, egészségügyi ellátás 29 Tanulóbalesetek megelızése, 30 Rendkívüli események: bombariadó, Katasztrófa tőzvédelem Egyéb kérdések: FEUVE rendszer alkalmazása 34 A kereset-kiegészítés feltételei, vagyonnyilatkozat v Intézményi dokumentumok nyilvánossága 35 V. Záró Rendelkezések 36 Mellékletek Győjtıköri Szabályzat, A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje 37 Iratkezelési Szabályzat - 2 -

3 I. Bevezetés A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 40. (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a József Attila Középiskolai Kollégium 1146 Budapest, Cházár András u 6. belsı és külsı kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen Szervezeti és Mőködési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. 1. Az SZMSZ célja, tartalma A SZMSZ célja, hogy a törvénybe foglalt jogi magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek az adott közoktatási intézményben. A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentummal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szőkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. 2. Jogszabályi háttér A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok: a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.) a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (továbbiakban: R.) az államháztartás mőködési rendjérıl szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ámr.) a közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. r.) a tankönyvpiac rendjérıl szóló évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Tpr.) a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjérıl 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet A pedagógiai szakszolgálatokról szóló 4/2010. (I.19.) OKM rendelet az iskolai rendszerő szakképzésben részt vevı tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet - 3 -

4 További, az intézmény mőködését meghatározó fontosabb jogszabályok: a Magyar Köztársaság költségvetésérıl szóló mindenkor hatályos törvények az államháztartásról szóló évi XXXVIII. Törvény az alapító okiratban foglaltakat a jogszabályban megjelölt szerv vagy felügyeleti szerv által jóváhagyott SZMSZ-ben részletezni kell az Ámr. 13/A. (3) bekezdése szerint a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló évi LXXVII. törvény a szakképzésrıl szóló évi LXXVI. Törvény, amelyet módosított a évi CXXXV. törvény a munkavédelemrıl szóló évi XCIII. törvény egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi LXXXVI. törvény a diákigazolványról szóló 17/2005 (II. 18.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet a két tanítási nyelvő iskolai oktatás irányelvének kiadásáról szóló 26/1997. (VII. 10.) MKM rendelet 36/2009. (XII.23.) OKM rendelet a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII.22.) OM rendelet módosításáról NAT módosítás 202/2007. (VII.31.) kormányrendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérıl, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeirıl szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérıl szóló 20/2007. (V. 21.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékrıl szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet, valamint az Országos Képzési Jegyzékrıl és az Országos Képzési Jegyzékbe történı felvétel és törlés eljárási rendjérıl szóló 1/2006. (II.7.) OM rendelet a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról szóló 13/2004. (IV. 27.) OM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezésérıl szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a 2011.évi XLI. törvény a nemdohányzók védelmérıl

5 3. Az SZMSZ hatálya A SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. Az SZMSZ a jóváhagyást követı kihirdetésével érvénybe lép és határozatlan idıre hatályos. A SZMSZ elıírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külsı helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt. (a) Az intézmény neve: József Attila Középiskolai Kollégium (b) Az intézmény székhelye: 1146 Budapest, Cházár András u.6. (c) Az intézmény telephelye: - II. Intézményi Alapadatok 1. Intézményi azonosítók (d) Az intézmény létrehozásáról szóló határozat száma: 1230/C/1992.I/16. (e) Az intézmény nyilvántartás száma (törzsszáma): (f) Az Alapító okirat kelte: július 29. (g) Az Alapító okirat azonosítója (száma): 1909/2011. (VI.22.) Fıv. Kgy. h) Az alapítás idıpontja: január 16. (i) OM azonosító: (j) KSH azonosító: (k) PIR azonosító: (l) Címkód: (m) A kollégium általános forgalmi adó alanyisága: Alaptevékenység tárgyi adómentes, a kiegészítı tevékenység adójogi megítélése az általános szabályok szerint történik. (n) Adószám: A KGSZ megalakulása óta ( tıl) a József Attila Középiskolai Kollégium nem rendelkezik adószámmal. A KGSZ adószáma:

6 (o) Bankszámlaszám: A KGSZ megalakulása óta ( tıl) a József Attila Középiskolai Kollégium nem rendelkezik bankszámlaszámmal. A KGSZ bankszámlaszáma: OTP Bank Rt a) Az intézmény alaptevékenységei 2. Az intézmény tevékenységei Az intézmény szakágazati besorolása: Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely szolgáltatás Alap szakfeladat Száma Neve Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók számára További szakfeladat Tanulók kollégiumi étkeztetése Nappali rendszerő iskolai oktatásban részt vevı tanulók kollégiumi, externátusi nevelése Nappali rendszerő iskolai oktatásban részt vevı sajátos nevelési igényő (tartós/ tartós és súlyos) tanulók kollégiumi, externátusi nevelése Feladatmutatók Megnevezése Szakfeladat Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban Nappali rendszerő iskolai oktatásban részt vevı sajátos nevelési igényő (tartós/ tartós és súlyos) tanulók kollégiumi, externátusi elhelyezése Nappali rendszerő iskolai oktatásban részt vevı tanulók kollégiumi, externátusi elhelyezése Tanulók kollégiumi étkeztetése Száma Kapacitás mutató férıhelyek száma férıhelyek száma férıhelyek száma Feladatmutató ellátást igénylık száma - - ellátást igénylık száma Teljesítmény mutató ellátottak száma ellátásban részesülı sajátos nevelési igényő (tartós/ tartós és súlyos) tanulók száma ellátásban részesülık száma ellátottak száma Alap illetve speciális feladat Sajátos nevelési igényő (tartós/ tartós és súlyos) tanulók integrált oktatása. Az intézmény ellátja a Fıvárosi Önkormányzat fenntartásában mőködı kollégiumok sportversenyeinek szervezésével, koordinálásával összefüggı feladatokat

7 Az intézménybe felvehetı maximális gyermek -, tanulólétszám: Bentlakásos intézmény férıhely: 120 b) Alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítı tevékenységek Egyéb oktatást kiegészítı tevékenység A szolgáltatások a kollégium zavartalan üzemeltetését, és az alapfeladatok ellátását hátrányosan nem befolyásolhatják. Vagyoni értékő jogok, tárgyi eszközök (gépek, berendezések, felszerelések) használata leletár szerint. c) Vállalkozási tevékenység Az intézmény az állami feladatok ellátása mellett vállalkozási tevékenységet nem folytat. III. Szervezeti felépítés 1. Szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése Szervezeti struktúra KT IGAZGATÓ KGSZ ISKOLATITKÁR IGAZGATÓHELYETTES KOORDINÁCIÓS IRODÁK TANTESTÜLET PMS Vezetık, vezetıség Szervezeti szintek A szervezeti szintnek megfelelı vezetı beosztások A konkrét vezetıi beosztások megnevezése 1. Legfelsıbb vezetıi szint intézményvezetı igazgató 2. Magasabb vezetıi szint intézményvezetı helyettes pedagógiai igazgatóhelyettes - 7 -

8 A kollégiumon belül alá- és fölérendelt viszonyban mőködnek az egyes vezetıi szintekhez tartozó: - vezetık, - illetve vezetıkhöz tartozó beosztottak. Az azonos vezetıi szinthez tartozó munkakörök között mellérendeltségi viszony van. Az intézmény élén az igazgató áll. Munkáját közvetlenül a pedagógiai igazgatóhelyettes segíti. Közösen felelnek azért, hogy intézkedéseiket összehangolják. A kollégiumi élet- és munka minden lényeges ügyérıl, eseményérıl kölcsönösen kötelesek egymást tájékoztatni. Ezek feladatát és kapcsolatrendszerét a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 4. (1) bekezdés e. pontja alapján az alábbiak szerint határozzuk meg. A vezetıség kibıvül a Kollégiumok Gazdasági Szervezete (KGSZ) igazgatójával. 1. A kollégium igazgatója Az igazgató megbízása, munkája és munkájának ellenırzése, felelısségi körének megállapítása az 1992.évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról, a közoktatásról szóló LXXIX. Törvény 54. (1) bekezdése értelmében felelıs az intézmény szakszerő és törvényes mőködéséért, a takarékos gazdálkodásért. Az intézmény vezetıjét (igazgatóját) a Budapest Fıváros Közgyőlése nyilvános pályázat útján határozott idıre bízza meg. Munkáltatói jogok: Az oktatási intézményekben az igazgató gyakorolja a személyzeti és a munkáltatói jogkört a szakmai álláshelyeket betöltık, valamint az iskolatitkár és a pedagógiai munkát segítık tekintetében. A foglalkoztatottakat közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony illetve megbízási jogviszony keretében alkalmazza. Feladatkörébe tartozik a személyi állomány kiválasztása és fejlesztése. Az igazgató nevezi ki a helyettesét, az intézmény pedagógusait, ı alkalmazza az iskolatitkárt és a pedagógiai munkát segítıket. A munkáltatói jogkör gyakorlása teljes körő, a kinevezés, bérmegállapítás, minısítés, jutalmazás, áthelyezés, elbocsátás, fegyelmi felelısségre vonás, szabadságok kiadásának széles körét jelenti. E kötelezı feladatainak ellátásánál a közalkalmazotti törvény (1992. évi XXXIII. tv A közalkalmazottak jogállásáról, valamint a 138/1992.(X.8) Kormányrendelet) a mérvadó a Munka Törvénykönyve mellett. Felelısségével összhangban áll, hogy szabad döntési joggal rendelkezik munkatársai megválasztásában, megítélésében, illetve szükség esetén az elbocsátásban. Az intézmény igazgatója gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény mőködésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy Közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe. Felel a pedagógiai munkáért, az ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanulóbaleset megelızéséért, a tanulók egészségügyi ellátásának biztosításáért - 8 -

9 Az igazgató jogköre kiterjed: - az intézményi szakmai bérkeret feletti önálló rendelkezésre, a kötelezettségvállalásra, - a kollégiumra esı költségvetési elıirányzatok felhasználására. A kollégiumban a felsorolt munkakörökön felül dolgozó alkalmazottak (egyéb munkakörök) munkáltatója a Kollégiumok Gazdasági Szervezete. A KGSZ igazgató az alábbi munkáltatói jogköröket a kollégiumigazgatónak adja át a kollégiumban dolgozó KGSZ alkalmazottak vonatkozásában: a munkaidı napi beosztása a KGSZ igazgatóval vagy a kijelölt munkatársával egyeztetett idıkeretek alapján; javaslat a túlmunka elrendelésére; javaslat a dolgozó jutalmazására; javaslat a dolgozó fegyelmi felelısségre vonására; javaslattétel a dolgozó alkalmazására, alkalmazásának megszüntetésére; javaslat a szabadság engedélyezésére. A KGSZ a kollégiumigazgató részére biztosítja a kollégiumban a KGSZ munkáltatói jogkörébe tartozó alkalmazottak személyi anyagába való betekintés jogát. A kollégiumban dolgozó KGSZ alkalmazottak kötelesek a kollégiumigazgató vagy az általa megbízott személy által kiadott utasítások szerint munkát végezni, munkaköri leírása alapján. Az alkalmazottak foglalkoztatására élet és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében a jogkörét jogszabályban elıírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Az igazgató feladatkörébe tartozik: - a nevelıtestület vezetése, - a nevelı és oktató munka irányítása és ellenırzése; - a nevelıtestület jogkörébe tartozó döntések elıkészítése, a végrehajtásuk szakszerő megszervezése és ellenırzése; - a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény mőködéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása; - a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a szülıi szervezettel, és a diákmozgalommal való együttmőködés; - a nemzeti és kollégiumi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése; - az ifjúságvédelmi munka irányítása; - a tanulóbaleset megelızésével kapcsolatos tevékenység irányítása. 2. Igazgatóhelyettes Az igazgatóhelyettes az intézmény vezetıjének közvetlen munkatársa. Az igazgatót akadályoztatása, tartós távolléte esetén teljes felelısséggel és jogkörrel helyettesíti. Feladatait a Munkaköri leírásban, tervszerően és felelısséggel végzi

10 Intézi a tanügyigazgatási, nyilvántartási és statisztikai ügyeket: KIR, F2. Fı feladatai ellátása mellett: - az igazgató által meghatározott irányítási- és ellenırzési feladatok ellátása, - munkájáról, tapasztalatairól rendszeresen beszámol, - felelıs a házirend betartásáért, - ellenırzi a nevelıtestület tagjainak munkavégzését (pontosság, ütemtervtartás, ügyeleti tevékenység, csoport- és szakköri foglalkozások, munkafegyelem, a lakószobák és egyéb helyiségek tisztasága rendje fegyelme), - felelıs a nevelıtanári adminisztrációért - kialakítja a helyettesítési rendet, túlórákat, óraadói munkaköröket, biztosítja annak zavartalan mőködését, az azzal összefüggı elszámolások pénzügyi szabályosságát, - részfelelısök bevonásával koordinálja a kulturális-, és szakköri tevékenységet, - közvetlenül segíti és felügyeli az ifjúságvédelmi felelıs munkáját, illetve annak hiányában ellátják az ifjúságvédelmi feladatokat. - figyelemmel kíséri a pályázatokat, elkészítését szervezi - éves szinten értékeli a tanulmányi munkát Helyettesítés rendje Az igazgató tartós távollétében vagy akadályoztatása esetén teljes felelısséggel és jogkörrel az igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgatóhelyettest távollétében vagy akadályoztatása esetén teljes felelısséggel és jogkörrel az igazgató helyettesíti. Amennyiben a fenti helyettesítési rend egyéb okból nem szervezhetı, úgy az igazgató írásban gondoskodik önmaga vagy az igazgatóhelyettes helyettesítésérıl, mely döntés keretében a helyettesítı közalkalmazott felelısségét, intézkedési jogkörét meghatározza. A vezetı, illetve a vezetı-helyettes helyettesítésére vonatkozó további elıírások: a) a helyettes csak a napi, a zökkenımentes mőködés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezetı, vezetı-helyettes helyett, b) a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történı ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott, c) a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belsı szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezetı jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet. 3. Pedagógusok közösségei a) Nevelıtestület Az évi LXXIX. törvény 56. -a alapján a nevelési oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve

11 A nevelıtestület tagja a kollégium valamennyi pedagógus munkakört betöltı alkalmazottja, valamint a nevelı és oktató munkát közvetlenül segítı, felsıfokú iskolai végzettségő dolgozók. A nevelıtestület nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény mőködésével kapcsolatos ügyekben, valamint a törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, véleményezési és javaslattevı jogkörrel rendelkezik. A nevelıtanárok feladatait a munkaköri leírásuk tartalmazza. A kollégiumban alkalmazott pedagógusoknak felsıfokú pedagógiai végzettségőeknek kell lenni. Pedagógusok munkarendjét, díjazását a vonatkozó hatályos jogszabályok, rendeletek, utasítások szabályozzák. A nevelıtestület értekezletei A tanév során a nevelıtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: - évnyitó, évzáró, - félévi, év végi értékelı, - ıszi és tavaszi nevelési értekezlet. A nevelıtestület terv szerint nevelıtestületi értekezleteket tart. Az értekezletek elnöke: az igazgató. - a nevelıtestület feladata a kollégiumi pedagógiai programjának kidolgozása, elfogadása és megvalósítása, illetve végrehajtása. - Rendkívüli nevelıtestületi értekezletet kell összehívni az igazgató, illetve a nevelıtestület egyharmadának javaslatára, valamint a Közalkalmazotti Tanács kezdeményezésére. Ezen értekezletek idıpontjáról 2 nappal az értekezlet elıtt az érdekelteket értesíteni kell. A nevelıtestület döntéseit nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza, kivéve a külön jogszabályban meghatározott eseteket. A nevelıtestületi értekezletre tanácskozási joggal meg kell hívni a diákönkormányzat illetékes képviselıjét. Az értekezletekrıl jegyzıkönyvet kell készíteni. A jegyzıkönyvet az igazgató által megbízott pedagógus vezeti. A jegyzıkönyv tartalmazza: értekezlet tárgyát, idejét, a megjelent személyek nevét, a hiányzók távolmaradásának okát, a vitatott témák és javaslatok lényegét, végül a hozott határozatokat. Szavazás esetén a szavazatok megoszlását. A jegyzıkönyveket az igazgató és a jegyzıkönyvvezetı hitelesíti. A nevelıtestület tagjainak személyes ügyeire vonatkozó, a pedagógusok és tanulók magatartását, munkáját értékelı megbeszélések, értekezletek vitaanyaga szolgálati titok: azt a nevelıtestület minden tagja köteles megırizni. Ha a nevelıtestület döntési, véleményezési vagy javaslattevı jogát a kollégium valamennyi dolgozóját érintı kérdésben gyakorolja, a nevelıtestületi értekezletet összdolgozói értekezlet keretében kell megtartani. A nevelıtestület a Közoktatási törvényben meghatározott feladatait szükség esetén ruházza át

12 b) Nevelı-oktató munkát segítı alkalmazottak A közoktatási törvény rendelkezései alapján az alábbi munkakör segíti az intézmény pedagógia munkáját: - Rendszergazda - Gondozó Rendszeres a napi kapcsolat a pedagógus és nem pedagógus dolgozókkal egyaránt, így a munka folyamatos és hatékony. 4) Tanulók közösségei A kollégium közösségi életének legfıbb irányító szerve a kollégiumi közgyőlés. A közgyőlés a tanév folyamán három alkalommal értékeli a kollégisták munkáját (tanév kezdetekor, félévkor és tanév végén) A kollégista tanulók a koedukált jellegnek megfelelıen- leány és fiú részlegre különülnek el. A tanulók évfolyamcsoportokba szervezıdtek a kollégiumi létszámnak megfelelıen öt csoportba (I.-tıl az V.-évfolyamig) Az évfolyamcsoportok a szobaközösségek tagságából tevıdnek össze (lakószobák létszámának megfelelı szobaközösségek). A kötelezıen választható foglalkozásokon résztvevık szakköri csoportokat alkotnak. A kollégiumi tanulók közösségi életét diákönkormányzat szervezi mely egyben a tanulók érdekképviseletét is gyakorolja. A tanulói közösségek az alábbi fórumok keretében kapcsolódnak be az intézmény mőködésébe és mőködtetésébe: - havi értékelés és tájékoztatás az egész kollégium tagsága elıtt (események, eredmények, hiányosságok, bejelentések) - rendkívüli esetekben összehívott kollégiumi győlés, - az egyes évfolyamokat képviselı diákvezetık részvétele a diákönkormányzat ülésein, - az egyes tevékenységi területeket patronáló tanárok vezetésével szervezett reszortértekezeletek, - az egyes évfolyamcsoportok győlései. 5) Szülıi szervezetek közösségei A kollégiumban jelenleg nem mőködik szülıi szervezet. 6) Kollégiumi szék A kollégiumban jelenleg nem mőködik kollégiumi szék. 2. A vezetık és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája a) A vezetık és az alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás formái és rendje 1) Vezetıi szint tagjai közötti kapcsolattartás. Rendje és formái:

13 - heti megbeszélés, értekezlet az igazgató, igazgatóhelyettes részvételével - heti megbeszélés az igazgatóhelyettessel a hét értékelése, következı hét elıkészítése - egyéb írásbeli kapcsolattartás (körlevél, tájékoztatás, feladatok) - napi operatív megbeszélések gazdasági ügyintézıvel, gondnokkal 2) Vezetı és pedagógusok közötti kapcsolattartás Rendje és formái: - heti (hétfıi) rendszeres értekezlet a tantestület jelenlétében: elmúlt hét értékelése, feladatok teljesítésének szintje, beszámolók, tájékoztatók, írásbeli anyagok - adott esetben hétközi rövid operatív értekezlet- konkrét feladatok események kapcsán - a tantestület tagjaival történı egyéni beszélgetés (konkrét feladatok értékelése, egyéni problémák stb.) havonta legalább egy alkalommal - az egyes tevékenységi területeket vezetı tanárok beszámolóinak meghallgatása, illetve értékelése havi egy alkalommal a tantestület elıtt - értékelı nevelıtestületi értekezletek: évente legalább három alkalommal. 3) Vezetık és a nem pedagógus dolgozók közötti kapcsolattartás. Rendje és formái: - félévente legalább egy alkalommal tájékoztató-tájékozódó értekezlet - napi - tájékozódó - kapcsolattartás a gondnokkal történı konzultációk alapján 4) Vezetık és az összdolgozói közösség közötti kapcsolattartás. Rendje és formái: - félévente legalább egy ún. összdolgozói értekezlet - hivatalos- a kollégium életét szabályozó dokumentumok megismerése, illetve elfogadása alkalmával összehívott értekezletek, véleménynyilvánítások, szavazások b) A diákönkormányzati szerv, a diákképviselık, valamint a kollégiumi vezetık közötti kapcsolattartás formája és rendje A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintı, a kollégiumi munka valamennyi kérdésre kiterjed, ennek keretében részt vesz a kollégium mindennapi életének szervezésében. A közoktatási törvény rendelkezik a tanulóközösségeket és a diákönkormányzatot érintı kérdésekben. Mőködési rendjét DÖK SZMSZ a tanuló közösség küldött győlése fogadja el és a nevelıtestület hagyja jóvá. Élén a mőködési rendben meghatározott módon választott diákbizottság áll. A diákönkormányzat munkáját pedagógus segíti, illetve szervezi. A DÖK e pedagóguson keresztül is érvényesítheti jogait és fordulhat a kollégium vezetıségéhez. A diákönkormányzat képviselıi meghívás alapján részt vehetnek a kollégium vezetıségi értekezletein, és a nevelıtestületi értekezletek tanulókat érintı napirendi pontjainak tárgyalásán. A kollégiumi fórumokat a diákönkormányzat készíti elı, a tapasztalatokat az igazgatóval megtárgyalja

14 A diákönkormányzat képviselıje minden esetben részt vesz a fegyelmi ügyek tárgyalásán, illetve az azt megelızı egyeztetı eljárásokban. Részt vesz továbbá minden, a tanulókat érintı kérdés, pl. a tanórán kívüli elfoglaltságok megszervezésében. A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol: - a jogszabályban meghatározott ügyekben a Házirend, ill. az SZMSZ elfogadásakor és módosításakor - a fegyelmei eljárást megelızı egyeztetı eljárás rendjének szabályozása tekintetében A diákönkormányzat véleményezési jogot gyakorol: - a kollégium munkájának, a tanulók helyzetének átfogó elemzésében, értékelésében, - pályázatok, versenyek meghirdetésében, szervezésében, - a tanulók fegyelmi ügyeiben, - az intézmény külsı kapcsolatrendszerének kialakításában, - a könyvtár, a klubhelyiség mőködési rendjének kialakításában, - ünnepségek és programok szervezésében, a hagyományok építésében, az e célra fordítható pénz felhasználásában. A diákönkormányzati szerv javaslattételi jogköre kiterjed a kollégiumi élettel kapcsolatos minden kérdésre. A kapcsolattartás rendje és formái: - személyes megbeszélés, - tárgyalás, értekezlet, győlés, diákközgyőlés, - írásos tájékoztatók, dokumentumok átadása keretében a következık szerint: - heti megbeszélés a diákönkormányzat pedagógus patronálója, az ifjúság képviselıje és az igazgató részvételével (elızetes feladatok teljesítésének megbeszélése, a diákönkormányzati szerv ütemterve szerint) - a diákönkormányzat ülésén való vezetıi részvétel kéthetente - meghívás alapján a diákvezetık részvétele tanári értekezleten - heti értékelés a tantestület, a diákönkormányzat és a kollégium tanulói jelenlétében A kollégiumi vezetık a kapcsolattartás során: - átadják a diákönkormányzati szervnek, illetve képviselıjének a diákönkormányzat véleményezési, egyetértési, illetve javaslattételi joga gyakorlásához szükséges dokumentumokat; - a dokumentumok értelmezéséhez szükséges tájékoztatást, felvilágosítást kérésre biztosítják; - megjelennek a diákközgyőlésen, válaszolnak a nekik az intézmény mőködésével kapcsolatban feltett kérdésekre; - a diákönkormányzat javaslatait, véleményét figyelembe veszik az intézmény mőködtetése, illetve a tanulókkal kapcsolatos döntések során. A diákönkormányzat, illetve diákképviselık a kapcsolattartás során: - gondoskodnak a véleményezési, egyetértési, illetve javaslattételi jog gyakorlása miatt átvett dokumentumok áttekintésérıl, és az érintett jog gyakorlásáról; - aktívan részt vesznek azokon a fórumokon, melyekre megjelenni jogosultak, illetve ahová meghívták, s az az intézmény mőködésével, illetve a tanulókkal kapcsolatos kérdéseket érint;

15 - gondoskodnak az intézményvezetık megfelelı tájékoztatásáról (írásbeli meghívó) a diákönkormányzat győléseire, illetve egyéb programjairól. A diákönkormányzatnak biztosított mőködési feltételek a) A diákönkormányzat mőködéséhez közvetlenül szükséges helyiség biztosított (ún. Klubszoba, ill. József Attila szoba) az igénybevétel elızetes bejelentése mellett. b) A diákönkormányzat mőködéséhez rendelkezésre bocsátott berendezések: minden olyan tárgy, amivel a kollégium rendelkezik, kivételt képeznek az irodai helyiségek, karbantartó mőhely, számítógépterem, kondicionáló terem, könyvtár használati berendezései. c) A berendezések használatával kapcsolatos egyéb elıírás: A nagy értékő tárgyi eszközöket csak akkor lehet használni, ha azoktól a nevelıtanároktól veszik igénybe, akik felelnek ezekért a berendezéskért. d) A diákönkormányzat támogatása: - a diákönkormányzat az intézmény által a számára kijelölt helyiséget és berendezésit a mőködése erejéig térítés nélkül használhatja, - a diákönkormányzat kérésére, az intézményvezetı hozzájárulásával jogosult térítés nélkül használni az intézmény egyéb helyiségeit is (pl. közgyőlés, diákstúdió, egyéb kulturális rendezvény stb.), - a diákönkormányzat programjainak lebonyolítására, illetve alkalmankénti jutalmazásra az igazgatóval történt elızetes megbeszélés szerint anyagi juttatásban részesülhet, melynek fedezetére az éves költségvetésben elkülönített összeg áll rendelkezésre. c) A vezetık és a kollégiumi szülıi szervezetet (közösség) közötti kapcsolattartás formája A kollégiumban jelenleg nem mőködik szülıi szervezet. d) A vezetık és a kollégiumi szék közötti kapcsolattartás formája A kollégiumban jelenleg nem mőködik kollégiumi szék. e) A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje (1) Pedagógusok közösségei - tanulók közösségei A tanulók érdekeik képviseletére diákönkormányzatot hoztak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintı valamennyi kérdésre kiterjed. A pedagógusok közösségei és a tanulók közösségei közötti kapcsolattartás teljes egészében a diákönkormányzat szervezeti keretei között történik. (2) Pedagógusok közösségei - szülıi szervezetek A kollégium vezetıjének illetve nevelıtestületének kötelezı feladata a szülık minél részletesebb tájékoztatása gyermekük kollégiumi életérıl, munkájáról, tanulmányáról, a háziés napirendrıl, az ıket érintı belsı szabályozásról, a pedagógiai programról

16 A kapcsolat formái, illetve színterei: - tanév eleji szülıi értekezletek, - évközi személyes találkozások (szülık, illetve fıleg problémás esetekben a kollégium kezdeményezésére), - telefonon illetve levélben történı megkeresés, tájékoztatás, Az intézményt külsı kapcsolataiban az intézményvezetı képviseli. E feladatát meg is oszthatja. A pedagógusok szoros kapcsolatot tartanak fent a KGSZ által mőködtetett Koordinációs Irodákkal, melyeknek feladatai a gyermek és ifjúságvédelem, szabadidı-szervezés területén a koordinálás, a pszichológiai szolgálat ellátása, valamint a pályázatfigyelés. A Koordinációs Irodákkal való kapcsolattartást Együttmőködési Megállapodás rögzíti. Kapcsolat a szülıkkel Szülıi értekezlet van a kollégiumi tényleges felvételt megelızıen. (június hó) - a kollégium minden eszközzel törekszik a szülıkkel való eredményes együttmőködésre. Feladatuk a szülık részletes tájékoztatása gyermekük kollégiumi életérıl, tanulmányairól. - a csoportvezetı tanár a tanuló kollégiumi munkájáról, magatartásáról a tanulmányi eredmény alakulásáról a szülıket a tanév során köteles írásban értesíteni. Szükség esetén személyes találkozót kér. - A szülık a tanév folyamán kétszer kapnak részletes írásbeli tájékoztatást gyermekeikrıl, félévkor (február hó) és tanév végén. - A nevelıtanár minden olyan esetben köteles írásban értesíteni a szülıt, amikor a tanuló a kollégiumi tevékenységében, magatartásában jelentıs változást észlel. (javulás, ill. jelentıs problémák) - Fegyelmi ügyek, illetve az azt megelızı egyeztetı eljárás esetén a szülıt tájékoztatni kell, és fel kell hívni nyilatkozattételre, valamint az ügy súlyosságát mérlegelve személyes találkozót kell kérni. A szülı joga, hogy: - gyermeke kollégiumi tevékenységérıl, magaviseletérıl részletes érdemi tájékoztatást, a neveléshez tanácsokat, segítséget kapjon - írásbeli javaslatára, kérésére a megbeszéléstıl számított 30 napon belül érdemi választ kapjon - a kollégium mőködésével kapcsolatban véleményt nyilvánítson, az igazgató vagy a nevelıtanár hozzájárulásával részt vegyen kollégiumi eseményen (ünnepek, kulturális program, foglalkozás, sportesemény, stb.) A szülı kötelessége, hogy - gyermekét tanulmányi- és kollégiumi feladatainak teljesítésére nevelje, cselekvıen támogassa a kollégiumot nevelési feladatai ellátásában - rendszeres érdeklıdéssel, értekezleteken való részvételi lehetıséggel segítse a kollégium nevelımunkáját - a kollégium által kért iratokat, igazolásokat a megadott határidıre juttassa el az intézménybe - a megállapított térítési díjat gyermekével határidıre a gazdasági osztályon befizetteti - gyermeke hazautazásáról való visszatérését akadályozó okról köteles telefonon vagy távirat útján a kollégiumot értesíteni (betegség, rendkívüli családi esemény, stb.)

17 A szülıkkel történı beszélgetések és az ott elhangzottak bizalmasan kezelendık. (3) Kollégiumi szék - egyéb intézményi közösségek A kollégiumban jelenleg nem mőködik kollégiumi szék. f) A külsı kapcsolatok rendszere, formája és módja Kapcsolat a fenntartóval Az intézmény szükség szerint szoros kapcsolatot tart a fenntartóval. Adatszolgáltatással, információkkal segíti a fenntartó tevékenységét. A kapcsolattartás formái: o szóbeli tájékoztatás o írásbeli jelentések, beszámolók, adatszolgáltatások o szervezett értekezleteken tájékoztatásokon való részvétel o a fenntartó által kiadott rendelkezések, feladatok átvétele, azok végrehajtása céljából A József Attila Középiskolai Kollégium kapcsolatát a KGSZ, illetve a Koordinációs Irodákkal, mint külsı partnerekkel az Együttmőködési Megállapodás tartalmazza. Rendkívüli események kapcsán tájékoztató jelentés kötelezettsége: - kollégiumi nevelımunkát akadályozó vagy váratlanul fellépı eseményekrıl (pl. járványos betegség, épület megrongálódása, ellátási zavarok, infrastruktúra meghibásodása) - a kollégiumi nevelımunkát akadályozó, vagy váratlanul fellépı eseményekrıl; (pl. járványos betegség, épület megrongálódása, elektromos-, vagy főtéshálózat súlyos meghibásodása) - önkormányzati tulajdonban bekövetkezett nagyobb kár (pl. tőzeset, vízkár, stb.) vagy hiány; - a kollégium alkalmazottainak vagy tanulóinak súlyosabb balesetérıl, fegyelmi vagy büntetıjogi felelısségre vonást igénylı cselekedeteirıl; - a kollégiumot vagy annak alkalmazottait, tanulóit érintı minden olyan eseményrıl, amellyel kapcsolatban rendészeti szervek eljárására került sor. A kollégiumi integráció kapcsolattartási rendje A kollégium pedagógiailag önálló. Gazdasági vonatkozásban 16 kollégium mőködik egy integrációban külön szabályozás alapján. A József Attila Középiskolai Kollégium részjogkörő intézmény az alábbi integráció szerint: Kollégiumok Gazdasági Szervezete önálló költségvetési intézmény (továbbiakban: KGSZ) Budapest, XIV. Mogyoródi út 21. Együttmőködésüket az Együttmőködési (munkamegosztási) megállapodás szabályozza. Gazdálkodási és vagyonmőködtetıi feladatait a Kollégiumok Gazdasági Szervezete látja el

18 Gyermek és ifjúságvédelem A kollégium pedagógusai az igazgató és a Kollégiumi Koordinációs Iroda irányításával, közremőködésével ellátják csoportjaikat alkotó tanulók körében a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat. Az intézményben kijelölt gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott pedagógus aktív kapcsolatot tart a KKI- vel, illetve a tanulók iskoláival, a gyermekvédelmi diagnózis felállításával, illetve a prevencióval kapcsolatban. Szabadidı szervezés A kollégium Pedagógiai Programjában és Éves Munkatervében, valamint a DÖK Munka- és Ütemtervében megjelölt szabadidıs programok és feladatok megvalósításában a Kollégiumi Koordinációs Iroda szabadidı szervezı munkatársa együttmőködés alapján segít ezen programok, feladatok elıkészítésében, megvalósításában, valamint együttmőködik a szabadidıs foglalkozásokat elısegítı pályázatok megírásában. Pszichológiai feladatok A Kollégiumi Koordinációs Iroda pszichológusa elızetes megállapodás és egyeztetés alapján az intézmény által meghatározott módon segít a pszichológiai szakfeladatok feltárásában, a csoportvezetıi munka ilyen jellegő kérdéseinek megoldásában. Az intézmény és a gyermekjóléti szolgálat kapcsolata A kollégium kapcsolatot tart a Kollégiumok Koordinációs Irodájával a megkötött együttmőködési megállapodás alapján, Budapest, XIV. Mogyoródi út 21. Az intézmény és az egészségügyi szolgáltató kapcsolata A kollégium igazgatója megállapodás útján biztosítja a diákok egészségügyi ellátását a XIV. Hermina út 7. szám alatt rendelı családorvosával, aki a szolgálati idejében, illetve ha szükséges, kollégiumba való megjelenésekor, ellátja a tanulóinkkal kapcsolatos egészségügyi feladatokat. A KGSZ az Együttmőködési megállapodás II.6. pontja alapján szervezi és biztosítja az ÁTNSZ által kijelölt foglalkozás-egészségügyi szolgáltatóval a dolgozók évenkénti egészségügyi alkalmassági vizsgálatát. Kapcsolat az iskolákkal Kapcsolattartás elsısorban a nevelıtanárokon keresztül: hospitálások, részvétel a szülıi értekezleteken, egymás informálása, egymás rendezvényeinek látogatása, ill. rendezvények összehangolása. A kollégium igazgatója kezdeményezi tanév elején az intézmény programjainak, nevelési tervének összehangolását az iskolák vezetıivel. A kapcsolatos iskolák még a tanév befejezése elıtt jelzik a kollégiumi felvételt igénylı tanulók nevét és szüleik címét. A kollégium a szülıket levélben értesíti a kollégiumi felvétellel kapcsolatos tudnivalókról

19 Szükség esetén az iskolák vezetıit, tanárait a kollégium igazgatója meghívja a kollégiumba (szakmai-pedagógiai) tapasztalatcserére. Elısegítjük a kollégiumi és iskolai diákönkormányzatok együttmőködését. Nemzetközi kapcsolatok A kollégium önálló kapcsolatot tarthat külföldi nevelési-oktatási intézményekkel, szervezetekkel. Ennek során együttmőködési szerzıdést csak a felügyeleti szervvel való egyeztetés után köt. A kollégium lehetıségeihez képest biztosítja a bázisiskolák részére szerzıdések alapján külföldi cserepartner-iskolák tanulóinak elszállásolását. A kollégium alkalmi nemzetközi kapcsolatait (kirándulások, sport- és kulturális programok) önállóan alakítja. Kapcsolat a látogatókkal Látogatásra jogosultak: mindazok, akik elızetes bejelentés alapján az igazgatótól engedélyt kértek. Nem ismert látogatónak személyazonosságát igazolnia kell. Más szervekkel Legrangosabb a kapcsolatunk- hosszú évek óta- a Fıvárosi Közmővelıdési Pódiummal, a Színházi Dolgozók Szakszervezetével, és a Helikon Mővészeti Csoport elıadóival, akik zenés és prózai mővek elıadásaival, irodalmi estekkel rendszeresen kiegészítik a Pedagógiai Programban foglalt kulturális tevékenységünket. Szoros a kapcsolatunk a sportrendezvények lebonyolítása tekintetében a Budapesti Honvéd sportegyesülettel, valamint az egyes sportágakban rendezıi feladatot ellátó kollégiumokkal. A Mővészetbarátok Egyesülete a tárlatok, kiállítások megszervezésével, rendezésével segíti tevékenységünket. 1. Az intézmény mőködési rendje IV. A mőködés rendje Általános szabályok A kollégiumi tanév helyi rendjét a kollégiumi munkaterv határozza meg. A kollégium mőködési rendjét meghatározó okmányok: - Alapító Okirat - - Minıségirányítási program - Pedagógiai program - Házirend - Közalkalmazotti Szabályzat - Éves Munkaterv - DÖK SZMSZ és Éves munkaterv

20 A tanév, ezen belül is a tanítási év rendjét az oktatási miniszter állapítja meg. A kollégiumi tanév helyi rendjében meg kell határozni: - a kollégiumi foglalkozások rendjét és idejét valamint a kollégiumi foglalkozás nélküli munkanapokat, - a szünetek idıtartamát, - a megemlékezések, a nemzeti, a kollégiumi ünnepek megünneplésének idıpontját, - az évi rendes diákközgyőlés idejét, - a nevelıtestületi értekezletek idıpontját. A kollégiumban biztosítani kell a pedagógiai felügyeletet azoknak a tanulóknak, akik nem tartózkodnak az iskolában, illetve nem vesznek részt kollégiumi foglalkozásokon 1) A kollégisták fogadásának (nyitva tartás) rendje A kollégium nyitvatartási rendjét a kollégium Házirendje határozza meg. 2) A vezetık nevelési oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje Az intézmény mőködésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetıi feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Az igazgató és pedagógus helyettese közül egyikük állandóan az intézményben tartózkodik. A beosztás rendjét az érintettek minden tanévben a tanév kezdésétıl a tanév befejezéséig félévenként elıre határozzák meg. 3) A belépés és a bent tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel (a) Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következık szerint történhet: - külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a tanulót kísérı hozzátartozó a kollégiumba érkezéskor és távozáskor a tanuló csomagjainak szállítására szükséges idıtartamig. Ezekben az idıpontokban az intézmény dolgozója, dolgozói a házirendben meghatározott rend szerint tartanak ügyeletet. - külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhatnak a kollégiumban a kollégiummal jogviszonyban nem álló személyek a házirendben részletezett feltételek és idıpontok szerint. (b) Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor. (c) Az intézményben a vagyonvédelmet és a tanulók védelmét portaszolgálat is biztosítja. A portaszolgálat mőködését a házirend tartalmazza. A tanulók az iskolai tanévkezdés elıtt a kollégiumi tájékoztatóban megjelöltek alapján egy vagy két nappal költöznek be a kollégiumba, és ott tartózkodnak az elméleti és gyakorlati oktatás idıtartama alatt. A tanulók az iskolai szervezéső elfoglaltságokon kívüli idıt a kollégiumban töltik. Az itt töltött idıt a napi- és házirendben meghatározottak szerinti rendben, valamint a kollégium tartalmi tevékenységében rögzítettek alapján kollégiumi foglalkozásokra, mővelıdésre,

21 sportra, rendezvényeken való részvételre, személyes holmijaik és környezetük tisztán tartására, valamint pihenésre fordítják. A kollégiumban való tartózkodás: - a kollégium tanulói a napirendben és házirendben biztosítottak szerint; - a kollégium munkavállalói munkarendjük szerint; - látogatók, szülık a napirendben biztosítottak szerint (látogatás rendje a kollégium bejárati ajtaján kifüggesztve) - látogatók, szülık, hozzátartozók tartózkodási helye a földszinti hall, a tanulók által használt területekre (hálók, tanuló-, klubszobák) csak igazgatói, igazgatóhelyettesi, illetve ügyeletes tanári engedéllyel mehetnek be; - portai szolgálat: az intézmény rendjének megfelelıen köteles a látogatókat eligazítani; - a kollégiumban idılegesen dolgozó felújítást, karbantartást, stb. végzık csak a kijelölt munkaterületükön tartózkodhatnak. Az ettıl való eltérést a kollégium vezetıjének azonnal jelezni kell. 4. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái A kollégium tanulói tagjai lehetnek minden olyan intézményen kívüli egyesületnek, körnek, klubnak, társadalmi szervezetnek, - ha jogszabály másként nem rendelkezik amelynek tevékenysége erkölcsi, testi- és szellemi fejlıdését elısegíti, és amelyhez a gondviselı írásban hozzájárult. Ez azonban a kollégista tanulmányi kötelezettségeit azonban nem akadályozhatja, illetve veszélyeztetheti. A szülı egyetértése alapján az engedélyt az igazgató adja. Az engedély határozott idıre, vagy egy-két alkalomra szól. Az engedély bármikor visszavonható. Ha a kollégistát bármely elıbbi szervezet engedély nélkül, vagy az engedély visszavonása után is foglalkoztatja, az igazgató panaszt tesz az intézmény (szervezet) felettes szervénél. Ebben az esetben a kollégista fegyelmi felelısségre is vonható. Mind az engedély megadásánál, mind visszavonásánál a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni. 5. Szabad idı eltöltését szolgáló programok A kollégium Pedagógiai programja szerint kirándulásokat szervez. a tanulók részére. A kirándulásokon a kollégium alkalmazottai részt vehetnek. A tanulók számára kötelezı évfolyamszintő foglalkozási rendszeren kívül mővészeti- és szabadidıs érdeklıdésük kielégítésére, képességük fejlesztésére szakkörök mőködnek: (zenebarátok köre, diákmédia, idegen nyelvi, dráma, néptánc, filmklub, természetjáró, zenés torna, informatika, rajzolás-festés). A kollégiumi kulturális programok alapján: pályázatok, háziversenyek, vetélkedık, különbözı ankétok, kirándulások, stb. szervezhetık az diákönkormányzat bevonásával. A szakköri, illetve egyéb körök produktumaiból (rajzolás-festés) házi kiállítások szervezhetık. A hiányos alapismerettel rendelkezı, vagy gyenge tanulók számára felzárkóztató foglalkozást és korrepetálást szervezünk. A korrepetálásba a jól felkészült tanulók is bevonhatók. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az érzelmi nevelésre, kulturális és társadalomtudományi nevelés, pozitív erkölcsi tulajdonságok kialakítása, hazaszeretet, a család tisztelete és szeretete, egymás elfogadására (részletesen lásd a Kollégium Pedagógiai Programjában.)

22 A világ jelenségeinek, eseményeinek megismertetésére való nevelés formái: - sajtószemlék rendszeressége (különféle orgánumok vizsgálata) - évfolyamszintő társadalomtudományi elıadások rendszere belsı és külsı elıadókkal - felmérések, vetélkedık, fejtörık A kollégium biztosítja, hogy a tanulók elsajátítsák az intézményben használatos technikai eszközök kezelését, használatát. Kulturális, esztétikai értéket, igényességet fejlesztı foglalkozások szervezhetık az éves program szerint. (pl. színház, mozi, tárlatok, múzeumok látogatása, stb. a kollégium pedagógiai programja szerint.) 6. A mindennapi testedzés formái A kollégisták számára a mindennapos testedzésre, ill. sportolásra a kollégiumban a lehetıség adott. Kismérető, villanyvilágításos sportudvar, (kézilabda, labdarúgás) valamint kondicionáló (zenés torna, kondicionáló gépek, asztalitenisz) terem áll a tanulók rendelkezésére. Lehetıséget biztosítunk a kollégiumon kívüli testedzésre, illetve a rendszeres, kollégiumok közötti sportversenyek biztosítják a folyamatos testedzés, sportolás lehetıségét. A kollégium több mint 3 évtizede koordinálja a fıvárosi középfokú kollégiumok sportversenysorozatát (tervezés, szervezés, fıbb versenyek lebonyolítása, értékelés, jutalmazás) lehetıséget biztosítva a megmérettetésen túl versenybírói-, versenyszervezıi feladatok ellátására a tantestület tagjai és a tanulók által. 7. A felnıttoktatás formái Felnıttoktatási tevékenységet az alapító okirat rendelkezései szerint - az intézmény nem folytat. 8. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az ünnepélyek, megemlékezések rendje Az intézményben az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlıdı jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra. Hagyományos kollégiumi szintő programok: - I. évesek avatása, - az egyes évfolyamok kulturális programmal történı bemutatkozása, (klubestek) - ıszi szavalóverseny, (tehetségkutató) - karácsonyi mősoros est, - farsang, - végzıs tanulók búcsúztatása, kollégiumi ballagás, - a költészet napjának megünneplése, ez a kollégium névadójának, József Attilának a születésnapja is egyben, ennek keretében a fıvárosi középiskolás kollégiumok szavalóversenyének lebonyolítása - diákhét

23 A kollégiumi rendezvények, ünnepélyek szervezése, lebonyolítása a diákönkormányzat segítségével, irányításával történik, a nevelıtestület egyetértése és támogatása mellett. Rendezvényeinkre meghívjuk a kapcsolatos iskolák nevelıit, valamint a kialakult szorosabb kapcsolat révén a bázisiskolák növendékeit. A kollégiumi szintő rendezvényeken, ünnepélyeken a pedagógus jelenléte kötelezı, az alkalomhoz illı öltözékben. A hagyományok megteremtése, ápolása érdekében a kollégium bekapcsolódik a fıvárosi kollégiumok által meghirdetett versenyekbe, valamint országos, vagy megyék, városok által meghirdetett versenyekbe, vetélkedıkbe. Az ünnepélyek, megemlékezések pontos idıpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelısöket a nevelıtestület az éves munkatervében határozza meg. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok a) A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának feladata. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglévı hírnevének: - megırzése, illetve - növelése. b) A hagyományápolás eszközei: - ünnepségek, rendezvények, - egyéb kulturális versenyek, - egyéb sport versenyek, - egyéb eszközök (pl.: kiadványok, újságok stb.). c) Az intézmény hagyományai érintik: - az intézmény ellátottjait (gyermekeket/tanulókat), - a felnıtt dolgozókat, - a szülıket. d) Az intézmény hagyományápolása körébe tartozó rendezvények e) A hagyományápolás érvényesülhet továbbá: - a tanulók/gyermekek ünnepi viseletével, - az intézmény belsı dekorációjával. f) A nevelıtestület feladata, hogy a meglévı hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, és gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megırzésérıl is. 6. A pedagógiai munka belsı ellenırzési rendje A pedagógiai munka belsı ellenırzését az igazgató szervezi az ellenırzési feladatokat részben megosztva. Az ellenırzés kiterjed az általános érvényő rendelkezések megtartására, a szakmai feladatok elvégzésére, az utasítások, munkaköri leírások betartására, a belsı szabályzatokra, az intézményi vagyonvédelemre. Ezek az ellenırzések egyrészt egész évben folyamatosak, ill. a napi munkában beépítettek

24 Az igazgató elızetesen elkészített munkaprogram alapján megszervezi az ellenırzés folyamatát, a nevelıtestületi határozatok végrehajtását. Ellenırzi a nevelıi munkát, észrevételeit megbeszéli a nevelıtanárokkal. Az érintett pedagógus a közöltekre írásban észrevételt tehet. Az általánosítható tapasztalatokat megtárgyalja a nevelıtestülettel. Az igazgató a nevelıtestület véleményének figyelembevételével meghatározza a nevelımunka tárgyi feltételeit, a munkakörülmények tervszerő fejlesztésének programját, gondoskodik az azokhoz szükséges anyagi eszközökrıl. Az ellenırzés célja, hogy biztosítsa az intézmény felelıs vezetıje számára a megfelelı mennyiségő és mélységő információt az intézményben folyó nevelı-oktató munka tartalmáról és annak színvonaláról. Segítse a vezetıség mőködését, az irányítás hatékonyságát, a döntések egységes szemlélető végrehajtását; a hiányosságok, lazaságok és azok okainak, körülményeinek feltárásával biztosítani az egyenletes- tervekben megfogalmazott magas színvonalú pedagógiai tevékenységet. A belsı ellenırzés rendszere: 1. átfogó cél- és tematikus ellenırzés, valamint a munkafolyamatokba épített folyamatos ellenırzés 2. az intézmény pedagógiai tevékenység ellenırzésének alapja az éves munka és ütemtervben, valamint az évfolyamokra lebontott tervekben megfogalmazottak végrehajtása. Az ellenırzési tapasztalatokat az érintettekkel meg kell beszélni, illetve a nyilvánosságra hozás szintjeit (személyiségi jogok védelme, adatvédelem) mérlegelni kell. A vezetı pedagógiai szakmai ellenırzései: - Napi ellenırzés: lakószobák közösségi helyiségek ellenırzése ügyeletesi rend betartásának ellenırzése tanulószobai, ill. szilenciumi rend ellenırzése tanári napló ellenırzése tanulói kimenık ellenırzése a pedagógusok napi munkájának ellenırzése - Heti ellenırzés: csoportfoglalkozások ellenırzése szakköri munka ellenırzése korrepetálások, felzárkóztatások ellenırzése 9. A könyvtár mőködési rendje 1) A könyvtár mőködtetésének szakmai követelményei A fenntartó (Budapest Fıváros Önkormányzata) a kollégiumi könyvtár ellátásához és mőködéséhez szükséges anyagi feltételeket a KGSZ költségvetésében elıre megtervezetten biztosítja