Tartalomjegyzék. I. Bevezetés 4 1. Az SZMSZ célja, tartalma 4 2. Jogszabályi háttér 4 3. Az SZMSZ hatálya 6

Átírás

1 Pannónia Középiskolás Kollégium OM:: Szervezeti és Mőködési Mőködési Szabályzat 2011

2 2 Tartalomjegyzék I. Bevezetés 4 1. Az SZMSZ célja, tartalma 4 2. Jogszabályi háttér 4 3. Az SZMSZ hatálya 6 II. Intézményi alapadatok 6 1. Intézményi azonosítók 6 2. Az intézmény tevékenységei 7 III. Szervezeti felépítés 8 1. Együttmőködés a Kollégiumok Gazdasági Szervezetével 8 2. Szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése, engedélyezett létszáma, feladata 9 3. A vezetık közötti feladatmegosztás A helyettesítés rendje A vezetı, illetve a vezetı-helyettes helyettesítésére vonatkozó további elıírások: Pedagógusok közösségei Tanulók közösségei Szülıi szervezetek közösségei Kollégiumi szék A vezetık és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája A diák-önkormányzati szerv, a diákképviselık, valamint a kollégiumi vezetık közötti kapcsolattartás formája és rendje Az intézményi sportkör, valamint az intézmény vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje A vezetık és a szülıi szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formája A vezetık és a kollégiumi szék közötti kapcsolattartás formája Tagintézménnyel való kapcsolattartás rendje A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje A külsı kapcsolatok rendszere, formája és módja 18 IV. A mőködés rendje Az intézmény mőködési rendje A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái A mindennapi testedzés formái A felnıttoktatás formái Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok A pedagógiai munka belsı ellenırzési rendje A könyvtár mőködési rendje A könyvtár feladatai 27

3 3 10. A kollégiumi könyvtár igénybevételének és mőködésének általános szabályai A könyvtárhasználat szabályai Egyes tankönyvek iskolai könyvtártól való megvásárlásának általános szabályai Tankönyvrendelés, tankönyvellátás és tankönyvtámogatás 29 V. Az intézményi védı, óvó elıírásokra vonatkozó szabályok A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A dolgozók feladatai a tanuló-és gyermekbalesetek megelızésében és baleset esetén Rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendık Katasztrófa, tőz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje Nevelési-oktatási intézményen belül mőködı pedagógiai szakszolgálat 34 VI. Egyéb területek szabályozása A kereset-kiegészítés feltételei A teljesítménypótlék összege meghatározásának elvei Vagyoni jogok átruházásakor a tanulót megilletı díjazás megállapításának szabályai Rendelkezés a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségrıl Intézményi dokumentumok nyilvánossága 37 VII. Záró rendelkezések 39

4 4 I. Bevezetés A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 40. (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Pannónia Középiskolás Kollégium 1133 Budapest, Pannónia u. 83. belsı és külsı kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen Szervezeti és Mőködési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. 1. Az SZMSZ célja, tartalma A jelen SZMSZ célja, hogy a törvénybe foglalt jogi magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek a budapesti Pannónia Középiskolás Kollégiumban. A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentummal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szőkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. 2. Jogszabályi háttér A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok: - a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.) - a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (továbbiakban: R.) - az államháztartás mőködési rendjérıl szóló 292/2009. (XII.19.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ámr.) - a közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben (továbbiakban: Korm. r.) 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet - a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet - az iskolai rendszerő szakképzésben részt vevı tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet - a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet További, az adott intézmény mőködését meghatározó fontosabb jogszabályok: - az alapító okiratban foglaltakat a jogszabályban megjelölt szerv vagy felügyeleti szerv által jóváhagyott SZMSZ-ben részletezni kell (Ámr. 292./2009. (XII.19.) (20. (2) bekezdés)

5 - a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény - a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló évi LXXVII. törvény - a szakképzésrıl szóló évi LXXVI. törvény, amelyet módosított a évi CXXXV. törvény - a munkavédelemrıl szóló évi XCIII. törvény egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel - a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi LXXXVI. törvény - a diákigazolványról szóló 17/2005. (II.8.) Korm. rendelet - a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet - a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet - az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet - a két tanítási nyelvő iskolai oktatás irányelvének kiadásáról szóló 26/1997. (VII. 10.) MKM rendelet - a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII. 22.) OM rendelet - a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérıl, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet - a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeirıl szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet - a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérıl szóló 20/2007. (V.21.) SZMM rendelet - az Országos Képzési Jegyzékrıl szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet, valamint az Országos képzési Jegyzékrıl és az Országos Képzési Jegyzékbe történı felvétel és törlés eljárási rendjérıl szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet - a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról szóló 13/2004. (IV. 27.) OM rendelet - az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet - a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezésérıl szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 5

6 6 3. Az SZMSZ hatálya A SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. Az SZMSZ a jóváhagyást követı kihirdetésével érvénybe lép és határozatlan idıre hatályos. A SZMSZ elıírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külsı helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt. II. Intézményi alapadatok 1. Intézményi azonosítók - Az intézmény neve: Pannónia Középiskolás Kollégium - Az intézmény székhelye: 1133 Budapest, XIII. kerület, Pannónia utca Az intézmény telephelye: nincs telephely - Az intézmény létrehozásáról szóló határozat száma:1230/c/1992.i/12. Fıv. Kgy. - Az intézmény törzskönyvi azonosítója: Az Alapító Okirat kelte: július Az Alapító Okirat azonosítója (száma): 1909/2011. (IV.22.) Fıv. Kgy. - Az alapítás idıpontja: OM azonosító: KSH azonosító: PIR azonosító: A kollégium adóalanyisága: tárgyi adómentes tevékenységet folytat. - A Kollégiumok Gazdasági Szervezetének adószáma: A KGSZ bankszámlaszáma: OTP Bank Rt

7 7 2. Az intézmény tevékenységei Az intézmény alaptevékenységei: a) Az intézmény szakágazati besorolása: Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely szolgáltatás Száma b) Alap szakfeladat Neve TEÁOR szerint Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók részére c) További szakfeladat Nappali rendszerő iskolai oktatásban részt vevı tanulók kollégiumi nevelése Nappali rendszerő iskolai oktatásban részt vevı sajátos nevelési igényő tanulók kollégiumi nevelése Tanulók kollégiumi étkeztetése d) Az intézmény alap, illetve speciális feladatai: Sajátos nevelési igényő (látássérült, hallássérült, mozgássérült, beszédfogyatékos, a rendellenesség súlyos (SNI b.), illetve tartós és súlyos (SNI a.)) tanulók integrált nevelése, oktatása. e) Feladatmutatók Szakfeladat Megnevezése Száma A mutató jellege (feladat/teljesítm.) Megnevezése Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók részére Nappali rendszerő iskolai oktatásban részt vevı tanulók kollégiumi nevelése Nappali rendszerő iskolai oktatásban részt vevı sajátos nevelési igényő tanulók kollégiumi nevelése fı/darab létszám/férıhely fı/darab létszám/férıhely fı/darab létszám/férıhely Tanulók kollégiumi étkeztetése fı/(nap/év) igénybevevık/éves élelmezési nap

8 8 f) Oktatáshoz kapcsolódó kiegészítı tevékenységek Feladatmutatók Szakfeladat Megnevezése Száma A feladatmutató mutató jellege Forrás Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Ft/év Támogatásértékő bevétel Egyéb m.n.s. szálláshelyszolgáltatás Vendégéjszaka/év Támogatásértékő bevétel Munkahelyi étkeztetés Adag/év Igénybevevık befizetése Egyéb oktatást kiegészítı tevékenység Támogatásértékő bevétel Egyéb külsı források: esetenként pályázatokból származó összegek (a KGSZ-szel való együttmőködés alapján). Az oktatáshoz kapcsolódó fenti kiegészítı tevékenységek a kollégium zavartalan üzemeltetését, és az alapfeladatok ellátását hátrányosan nem befolyásolhatják. Gondoskodunk az Intézményben lévı fıvárosi önkormányzati vagyon megóvásáról. III. Szervezeti felépítés 1. Együttmőködés a Kollégiumok Gazdasági Szervezetével Az Együttmőködési Megállapodás az államháztartásról szóló évi XXXVIII. számú törvény (továbbiakban: Áht.) és a végrehajtására kiadott az államháztartás mőködési rendjérıl szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ámr.), és a Fıvárosi Közgyőlés 1290/2011. (05.25.) számú határozata alapján készült. 1 a) Kapcsolattartás az intézmény igazgatója és a KGSZ vezetıje között a kollégiumot érintı anyagi ügyekben az együttmőködési megállapodás szerint történik. b) Az intézmény gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat és a nem pedagógus dolgozókkal kapcsolatos teendıket a KGSZ látja el. Intézményen belül a pedagógusok munkáját: - gazdálkodási összekötı, - gondnok, - karbantartók, 1 Részletes kidolgozását lásd: az Együttmőködési megállapodás a kollégiumi koordinációs iroda feladatainak ellátására, valamint az Együttmőködési Munkamegosztási Megállapodás címő mellékletben.

9 9 - takarítónık és - portások segítik. c) Az igazgató jogköre kiterjed: - az intézmény szakmai bérkeret feletti önálló rendelkezésre, a költségvetés vállalásra, - a kollégiumra esı költségvetési elıirányzatok felhasználásra. d) A KGSZ igazgatója átadja az alábbi jogköröket a kollégium igazgatójának (alkalmazottak és egyéb munkakörök esetében): - a munkaidı napi beosztása (a KGSZ igazgatóval vagy kijelölt munkatársával egyeztetett idıkeretek alapján), - javaslat a túlmunka elrendelésére, - javaslat a dolgozó jutalmazására, - javaslat a dolgozó fegyelmi felelısségre vonására, - javaslattétel a dolgozó alkalmazására, alkalmazásának megszüntetésére, - javaslat a szabadság engedélyezésére. e) A KGSZ a kollégiumigazgató részére biztosítja a kollégiumban a KGSZ munkáltatói jogkörébe tartozó alkalmazottak személyi anyagába való betekintés jogát. f) A kollégiumban dolgozó KGSZ alkalmazottak kötelesek a kollégiumigazgató vagy az általa megbízott személy által kiadott utasítások szerint a munkát elvégezni, munkaköri leírásuk alapján. 2. Szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése, engedélyezett létszáma, feladata a) Szervezeti struktúra Igazgató Igazgatóhelyettes Otthontitkár Rendszergazda Nevelıtanárok b) Az intézményben az alábbi álláshelyeket töltik be: - pedagógusi, - otthontitkári és - rendszergazdai.

10 10 c) Vezetık, vezetıség Szervezeti szintek A szervezeti szintnek megfelelı vezetı beosztások A konkrét vezetıi beosztások megnevezése a. Legfelsıbb vezetıi szint intézményvezetı igazgató b. Magasabb vezetıi szint intézményvezetı helyettes általános igazgatóhelyettes, c. Középvezetıi szint szakmai munkaközösség-vezetı szakmai munkaközösség-vezetı d) Az egyes vezetıi szintekhez tartozó munkakörök és a munkakörökben foglalkoztatható létszám Vezetıknek Megjegyzés (teljes vagy Vezetıi szinthez közvetlenül részmunkakörre, csatolt tartozó alárendelt munkakörre való beosztások munkakörök hivatkozás) igazgató igazgatóhelyettes teljes munkakör igazgatóhelyettes nevelıtanárok teljes munkakör igazgató otthontitkár teljes munkakör igazgató rendszergazda rész munkakör A kollégiumon belül megtalálható: - az alá- és fölérendeltség. A kollégiumon belül alá- és fölérendelt viszonyban mőködnek az egyes vezetıi szintekhez tartozó: - vezetık, - illetve vezetıkhöz tartozó beosztottak. Az intézmény élén az igazgató áll. Munkáját közvetlenül egy igazgatóhelyettes segíti. 3. A vezetık közötti feladatmegosztás a) Igazgató Az igazgató a kollégiumban igazgatásilag önálló vezetı. A közoktatásról szóló LXXIX. törvény 54. (1) bekezdése értelmében felelıs az intézmény szakszerő és törvényes mőködéséért, a takarékos gazdálkodásért. Gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény mőködésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerzıdés Közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe. Felel a pedagógiai munkáért. Az intézményben az igazgató gyakorolja a munkáltatói jogkört, a szakmai álláshelyeket betöltık és az otthontitkár tekintetében. Feladatkörébe tartozik a személyi állomány kiválasztása és

11 11 fejlesztése. Az igazgató nevezi ki a helyettesét, az intézmény pedagógusait, ı alkalmazza a kollégiumi titkárt és a rendszergazdát. Munkáltatói jogkörének gyakorlása teljes körően kiterjed: - a kinevezésre, - a bérmegállapításra, - a minısítésre, - a jutalmazásra, - az áthelyezésre, illetve átcsoportosításra, - az elbocsájtásra, - a fegyelmi felelısségre vonásra és - a szabadságok kiadására. Jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére, vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. Az igazgató feladatkörébe tartozik még: - a nevelıtestület vezetése, - a nevelı és oktató munka irányítása és ellenırzése; - a nevelıtestület jogkörébe tartozó döntések elıkészítése, a végrehajtásuk szakszerő megszervezése és ellenırzése; - a szükséges személyi feltételek biztosítása; - a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a szülıi szervezettel, és a diákmozgalommal való együttmőködés; - a nemzeti és kollégiumi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése; - az ifjúságvédelmi munka ellenırzése; - a tanulóbaleset megelızésével kapcsolatos tevékenység irányítása. b) Az igazgatóhelyettes feladatai Feladatait a Munkaköri leírás szerint tervszerően és felelısséggel végzi. Ennek érdekében: - az intézmény munkaterve alapján éves tervet készít, ezt egyezteti az igazgatóval, - tevékenységét az egyeztetett terv alapján végzi, - ellenırzési tapasztalatairól tájékoztatja az igazgatót és a nevelıtestületet, - egyetemlegesen számon kéri a házirend, a munka- és tőzvédelmi szabályok betartását, - rendszeresen ellenırzi a hálók és egyéb helyiségek tisztaságát, rendjét, fegyelmét, - ellenırzi a nevelıtestület tagjainak munkavégzését (pontosság, ütemtervtartás, ügyeleti tevékenység, csoport- és szakköri foglalkozások, munkafegyelem), - ellenırzi az étkezés rendjét, higiéniai, mennyiségi követelmények meglétét, - kialakítja a helyettesítési és ügyeleti rendet, biztosítja annak zavartalan mőködését, - részfelelısök bevonásával koordinálja a sport-, turisztika-, kulturális-, és szakköri tevékenységet, - közvetlenül segíti és felügyeli az ifjúságvédelmi megbízott munkáját, illetve annak hiányában ellátja az ifjúságvédelmi feladatokat, - az intézmény képviseletére külön igazgatói megbízás esetén jogosult.

12 12 4. A helyettesítés rendje A nevelési-oktatási intézmény vezetıje akadályoztatása esetére köteles gondoskodni a vezetıi, illetve a vezetı-helyettesi feladatok ellátásáról. Ha a) az intézmény vezetıje a szükséges vezetıi intézkedéseket akadályoztatása (pl. betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, tudja megtenni, a vezetıi feladatokat az igazgatóhelyettes látja el; b) az intézményvezetı helyettese a szükséges, vezetı-helyettes feladatkörébe tartozó teendıket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, nem tudja ellátni, az igazgatóhelyettesi feladatokat az igazgató által megbízott személynek kell ellátnia. Számára ez idıtartamra a munkaköri leírást az igazgató adja. 5. A vezetı, illetve a vezetı-helyettes helyettesítésére vonatkozó további elıírások: a) a helyettes csak a napi, zökkenımentes mőködés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatja meg a vezetı helyett, b) a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történı ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott, c) a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belsı szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezetı jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet. A vezetı megnevezése, akit helyettesíteni kell igazgató igazgatóhelyettes A helyettesítı megnevezése (munkakör és név) igazgatóhelyettes mindenkori ügyeletes tanárok A helyettesítı vezetı felelıssége, intézkedési jogköre az intézmény mőködésével, a gyermekek, tanulók biztonságának megóvásával összefüggı azonnali döntést igénylı ügyekre terjed ki. d)az igazgató helyettesítésekor (a fentieken túlmenıen) az igazgató elıre írásban is megnevezi az átruházott jogköröket (ha ez fizikailag megoldható). Ha az írásbeliség bármilyen okból nem lehetséges, akkor a munkáltatói jogkör gyakorlásán kívül a helyettesítı igazgatóhelyettes az intézményvezetı helyettesítésekor valamennyi igazgatói jogkörrel rendelkezik. Amennyiben munkáltatói döntések meghozatala válik szükségessé, a helyettesítı vezetı egyeztetés céljából a fenntartóhoz köteles fordulni, ezt követıen hoz döntést.

13 13 6. Pedagógusok közösségei a)nevelıtestület A nevelıtestület tagja a kollégium valamennyi pedagógusa, valamint a nevelımunkát közvetlenül segítı, felsıfokú iskolai végzettségő alkalmazottja. A nevelıtestület döntési, véleményezési és javaslattevı jogköreit a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 57. -a határozza meg. b) A testület értekezletei A tanév során a nevelıtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: - évnyitó, évzáró, - félévi, év végi értékelı, - havi egy alkalommal szakmai munkaközösségi értekezlet. Amennyiben a nevelıtestület tagjainak 1/3-a illetve az intézmény igazgatója, vagy a vezetısége szükségesnek látja, rendkívüli nevelıtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására: - a nevelıtestület értekezletein emlékeztetı feljegyzés készül az elhangzottakról, - a nevelıtestület döntései és határozatai az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, - a nevelıtestületi értekezletre a jogszabályban meghatározott ügyekben tanácskozási joggal meg kell hívni a diákönkormányzat tárgy szerint illetékes képviselıjét. A nevelıtestület tagjainak személyes ügyeire vonatkozó, a pedagógusok és tanulók magatartását, munkáját értékelı megbeszélések, értekezletek vitaanyaga szolgálati titok azt a nevelıtestület minden tagja köteles megırizni. Ha a nevelıtestület döntési, véleményezési vagy javaslattevı jogát a kollégium valamennyi dolgozóját érintı kérdésben gyakorolja, nevelıtestületi értekezletet kell tartani. A nevelıtestület a Közoktatási törvényben meghatározott feladatait szükség esetén ruházza át. A feladat ellátásával kapcsolatos beszámoltatásról a feladat átruházásával együtt határoz. A nevelıtanárok feladatait a munkaköri leírásuk tartalmazza. c) Gyermek- és Ifjúságvédelmi felelıs Az intézményben a fiú és a leány részlegen is dolgozik egy-egy egyetemet végzett gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs. Segítıtársai a csoportnevelık. Felmérés alapján a leányrészleg gyermek- és ifjúságvédelmi felelıse összegzi a két csoport hátrányos helyzető tanulóival kapcsolatos adatokat. Egyben ı az összekötı az intézmény és a Koordinációs Iroda munkatársa között. Gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethetı, veszélyeztetı tényezı esetén a kollégium igazgatója értesíti a KKI illetékes munkatársát. Szabadidı-szervezıi státusz a kollégiumban nincs. A szabadidı hasznos eltöltését a csoportnevelık és a különbözı szakköröket vezetı pedagógusok

14 14 szervezik. A Koordinációs Iroda szabadidı-szervezıje által ajánlott programok koordinálását egy pedagógus bonyolítja le. A nevelıtestület a gyermek és ifjúságvédelmi, és a szabadidı-szervezési feladatokat átruházza a Kollégiumok Koordinációs Iroda (továbbiakban: KKI) szakembereire. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelıtestületet tájékoztatni köteles a nevelıtestület által meghatározott módon és idıben azokról az ügyekrıl, amelyekben a nevelıtestület megbízásából eljár. d) A szakmai munkaközösség Az intézmény pedagógusai szakmai munkaközösséget hoznak létre. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad az intézményben folyó nevelı és oktatást segítı munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenırzéséhez. A szakmai munkaközösség tagjai munkaközösség-vezetıt választanak tevékenységük szervezésére, irányítására, koordinálására. Szakmai munkaközösség tevékenysége Az intézményben folyó nevelımunka szakmai színvonalának emelése érdekében: - kialakítja az egységes követelményrendszert, - az intézmény fejlıdése érdekében pedagógiai újításokat kezdeményez, illetve vezet be, - támogatja a pályakezdı pedagógusok munkáját. e) A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény szerint a nevelıtestület, meghatározott idıre, vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreit átruházhatja a diákönkormányzatra. 7. Tanulók közösségei Az intézménybe felvehetı tanulólétszám: 310 fı A kollégium közösségi életének legfıbb irányító szerve a kollégiumi közgyőlés, illetve küldöttközgyőlés. Az elsı közgyőlés tanév elején, a második közgyőlés a második félév elején van. A kollégiumi közösségen belül elkülönül a leányrészleg, valamint a fiúrészleg, tanulócsoportok, lakószobai közösségek, szakkörök mőködnek. A kollégium közösségi életét a tanulók diák-önkormányzati szervei irányítják. A tanulók érdekeik képviseletére diákönkormányzatot hoztak létre. 8. Szülıi szervezetek közösségei A kollégiumban jelenleg nem mőködik szülıi szervezet. 9. Kollégiumi szék A kollégiumban jelenleg nem mőködik kollégiumi szék.

15 A vezetık és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája A vezetık, a pedagógusok és az alkalmazottak közötti kapcsolattartás formái és rendje: a) Az intézményvezetıvel való kapcsolattartás Rendje és formái: - értekezletek, - csoportos megbeszélések, - egyéni beszélgetések, beszámolók, tájékoztatás, - egyéb írásbeli kapcsolattartás. b) Igazgatóhelyettessel való kapcsolattartás Rendje és formái: - értekezletek, - csoportos megbeszélések, - egyéni beszélgetések, beszámolók, tájékoztatás, - egyéb írásbeli kapcsolattartás. 11. A diák-önkormányzati szerv, a diákképviselık, valamint a kollégiumi vezetık közötti kapcsolattartás formája és rendje A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintı valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki a diákönkormányzat megbízása alapján eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is. a) A diákönkormányzat véleményezési jogot gyakorol: - a kollégium munkájának, a tanulók helyzetének átfogó elemzésében, értékelésében, - pályázatok, versenyek meghirdetésében, szervezésében, - a tanulók fegyelmi ügyeiben, - az intézmény külsı kapcsolatrendszerének kialakításában, - a könyvtár, a klubhelyiség mőködési rendjének kialakításában, - a pedagógusoknak a diákmozgalomban végzett tevékenységéért való kitüntetésében, jutalmazásában, - ünnepségek és programok szervezésében, a hagyományok építésében, - az e célra fordítható pénzeszközök felhasználásában. b) A diák-önkormányzati szerv javaslattételi jogköre kiterjed a kollégiumi élettel kapcsolatos minden kérdésre. c) A kapcsolattartás formái: - személyes megbeszélés, - tárgyalás, értekezlet, győlés, diákközgyőlés, - írásos tájékoztatók, dokumentumok átadása.

16 16 d) A kollégiumi vezetık a kapcsolattartás során: - átadják a diák-önkormányzati szervnek, illetve képviselıjének a diákönkormányzat véleményezési, egyetértési, illetve javaslattételi joga gyakorlásához szükséges dokumentumokat; - a dokumentumok értelmezéséhez szükséges tájékoztatást, felvilágosítást kérésre biztosítják; - megjelennek a diákközgyőlésen, válaszolnak a nekik az intézmény mőködésével kapcsolatban feltett kérdésekre; - a diákönkormányzat javaslatait, véleményét figyelembe veszik az intézmény mőködtetése, illetve a tanulókkal kapcsolatos döntések során. e) A diákönkormányzat, illetve diákképviselık a kapcsolattartás során: - gondoskodnak a véleményezési, egyetértési, illetve javaslattételi jog gyakorlása miatt átvett dokumentumok áttekintésérıl, és az érintett jog gyakorlásáról; - aktívan részt vesznek azokon a fórumokon, melyekre megjelenni jogosultak, illetve ahová meghívták, s az az intézmény mőködésével, illetve a tanulókkal kapcsolatos kérdéseket érint; - gondoskodnak az intézményvezetık megfelelı tájékoztatásáról (írásbeli meghívó) a diákönkormányzat győléseire, illetve egyéb programjaira. f) A diákönkormányzat mőködéséhez szükséges feltételek: - a diákönkormányzat mőködéséhez szükséges helyiségek, - a diákönkormányzat mőködéséhez szükséges berendezési tárgyak, - illetve anyagi támogatás azokra a feladatokra, amelyeket a diákönkormányzat az éves munkatervében megfogalmaz és ehhez az intézményvezetıvel egyeztetett eljárás során költségvetési támogatást kap. g) A fentiek részletezése: - A diákönkormányzat mőködéséhez közvetlenül szükséges helyiség az V. emeleti klubhelyiség. - A helyiség igénybevétele idıben korlátozott, a következık szerint: hétfıtıl csütörtökig 16 órától óráig. - A diákönkormányzat mőködéséhez rendelkezésre bocsátott berendezések: minden olyan tárgy, amivel a kollégium rendelkezik, kivételt képeznek az irodai helyiségek, karbantartó mőhely, tornaterem berendezései. h) A berendezések használatával kapcsolatos egyéb elıírás: A nagy értékő tárgyi eszközöket csak akkor lehet használni, ha azoktól a nevelıtanároktól veszik igénybe, akik felelnek ezekért a berendezésekért. i) A diákönkormányzat támogatása: - a diákönkormányzat az intézmény által a számára kijelölt helyiséget és berendezéseit a mőködése erejéig térítés nélkül használhatja, - a diákönkormányzat kérésére, az intézményvezetı hozzájárulásával jogosult térítés nélkül használni az intézmény egyéb helyiségeit is (pl. közgyőlés, egyéb rendezvény stb.), - a diákönkormányzat programjainak lebonyolítására, illetve alkalmankénti jutalmazásra az igazgatóval történt elızetes megbeszélés szerint anyagi juttatásban részesülhet.

17 Az intézményi sportkör, valamint az intézmény vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje A kollégiumban jelenleg nem mőködik formalizált sportkör. 13. A vezetık és a szülıi szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formája A kollégiumban jelenleg nem mőködik szülıi szervezet. 14. A vezetık és a kollégiumi szék közötti kapcsolattartás formája A kollégiumban jelenleg nem mőködik kollégiumi szék. 15. Tagintézménnyel való kapcsolattartás rendje A kollégiumnak nincs tagintézménye. 16. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje a) Pedagógusok közösségei - tanulók közösségei A tanulók érdekeik képviseletére speciális tanulói közösséget, diákönkormányzatot hoztak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintı valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki a diákönkormányzat megbízása alapján eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is. A pedagógusok közösségei és a diákönkormányzat közötti kapcsolattartás teljes egészében a diákönkormányzat szervezeti keretei között történik. A tanulók csoportjai (közösségei) a kollégiumi csoport, illetve a foglakozási csoport vezetésével megbízott pedagóguson keresztül tartanak kapcsolatot a pedagógusközösséggel (nevelıtestülettel). b) Pedagógusok és a szülık kapcsolata Szülıi szervezet nem mőködik, ezért a szülıkkel az intézmény közvetlen módon tart kapcsolatot. A kollégium vezetıjének illetve nevelıtestületének kötelezı feladata a szülık minél részletesebb tájékoztatása gyermekük kollégiumi életérıl, munkájáról, tanulmányáról, a házi- és napirendrıl, az ıket érintı belsı szabályozásról, a pedagógiai programról.

18 18 A kapcsolat formái, illetve színterei: - tanév eleji szülıi értekezletek, - évközi személyes találkozások (szülık, illetve fıleg problémás esetekben a kollégium kezdeményezésére), - telefonon illetve levélben történı megkeresés, tájékoztatás, - szükség esetén családlátogatás. Az intézményt külsı kapcsolataiban az intézményvezetı képviseli. E feladatát meg is oszthatja. c) Kollégiumi szék - egyéb intézményi közösségek A kollégiumban jelenleg nem mőködik kollégiumi szék. 17. A külsı kapcsolatok rendszere, formája és módja a) Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart: - egyes kiemelt intézményekkel, szervekkel: a fenntartóval, más oktatási, nevelési intézményekkel, rendırséggel, - egyéb közösségekkel, személyekkel: kulturális szolgáltatókkal, az intézménnyel jogviszonyban állók hozzátartozóival, a település egyéb lakosaival, drogprevenciós tevékenységet szolgáltatókkal. - a Kollégiumok Gazdasági Szervezetével (önálló költségvetési intézmény: KGSZ, Budapest, XIV. Mogyoródi út 21.), - a Kollégiumok Koordinációs Irodájával, (Budapest, XIV. Mogyoródi út 21.). b) A fenntartóval való kapcsolat Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsısorban a következı területekre terjed ki: - az intézmény átszervezésére, megszüntetésére, - az intézmény tevékenységi körének módosítására, - az intézmény nevének megállapítására, - az intézmény ellenırzésére: szakmai munka eredményessége tekintetében, az ott folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, valamint a tanuló- és gyermekbalesetek megelızése érdekében tett intézkedések tekintetében, - az intézményben folyó szakmai munka ÖMIP alapján történı értékelésére. A fenntartóval való kapcsolattartás formái: - szóbeli tájékoztatás, - írásbeli beszámoló, - egyeztetı tárgyaláson, értekezleten, győlésen való részvétel, - a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából, - speciális információszolgáltatás a szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan.

19 19 c) Más oktatási és nevelési intézményekkel való kapcsolattartás A kapcsolódó iskolákkal elsısorban pedagógiai tartalmú kapcsolatok épültek ki. Ennek keretein belül a szükséges és lehetséges mértékben figyelembe vesszük az iskolák pedagógiai programjait, éves munkatervét, napi mőködését. Személyes pedagógus-kapcsolatok segítségével nyomon követjük a tanulók iskolai elımenetelét. Az intézmény más oktatási intézményekkel kapcsolatot alakíthat ki. A kapcsolatok, azok tartalma alapján, lehetnek: - szakmai, - kulturális, - sport és egyéb jellegőek. A kapcsolattartás formái: - rendezvények, - versenyek. A kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétıl függıen alakulhat. A kapcsolatok megjelenhetnek anyagi téren is, az intézmények egymásnak kedvezményeket biztosíthatnak egyes eszközeik értékesítésénél, illetve ingó és ingatlan vagyontárgyaik használatba adásakor. d) A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek veszélyeztetettségének megelızése és megszüntetése érdekében: - gyermekjóléti szolgálattal, illetve, - gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más: személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Az intézmény segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztetı okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. Az intézmény a gyermekjóléti szolgálattal közvetlen kapcsolatot tart fenn. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: - a gyermekjóléti szolgálat értesítése ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, - esetmegbeszélés az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére, - a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetıvé téve a közvetlen elérhetıséget, - elıadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére. e) Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás Az intézmény a gyermekek mindennapos, rendszeres egészségügyi felügyeletét egészségügyi szolgáltató bevonásával oldja meg.

20 20 Az egészségügyi szolgáltatóval az intézménynek folyamatos kapcsolata van. A szolgáltatatást a szolgáltató szolgáltatási szerzıdés alapján biztosítja az intézménynek. A szolgáltatás díját az intézmény költségvetésében tervezni kell. A kapcsolattartás részletes formáját, módját a szerzıdésben az intézményben jelentkezı jogos igények szerint kell rendezni. f) Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartására a közösségi szervezı, kulturális és sport tevékenység jellemzı. Összetartó szerepe jelentıs. A külsı kapcsolattartás a hagyományos rendezvényekben, illetve más jellegő programokban jelenik meg. g) Az intézmény külsı kapcsolatait jelentı szervezetek felsorolását az alábbi táblázat tartalmazza: Az intézményi kapcsolat típusa Fenntartó: A kapcsolatot jelentı szervezet neve és címe Budapest Fıváros Önkormányzata Budapest, V. kerület, Városház u Kollégiumok Gazdasági Szervezete 1149 Budapest, Mogyoródi út (továbbiakban: koordinációs feladatokat ellátó társkollégium) Koordinációs Iroda 1149 Budapest, Mogyoródi út (továbbiakban: koordinációs feladatokat ellátó társkollégium) Más oktatási és nevelési intézmény: minden olyan oktatási és nevelési intézménnyel, ahol diákjaink tanulnak, valamint a budapesti és vidéki kollégiumok Gyermekjóléti szolgálat Gyermekjóléti Szolgálat XIII. kerület, Budapest, Visegrádi u. 96., tel.: Egészségügyi szolgáltató Dr. Hajdú Ágnes, kollégiumi háziorvos, Váci út Visegrádi utcai rendelı, Visegrádi utca 47/c. Egyéb: A XIII. kerületi Önkormányzat, a Radnóti Miklós Mővelıdési Központ, Szabó Ervin Könyvtár, XIII. kerületi Rendırkapitányság, ÁNTSZ

21 21 IV. A mőködés rendje 1. Az intézmény mőködési rendje a) Általános szabályok A kollégiumi tanév helyi rendjét a kollégiumi munkaterv határozza meg. A munkatervhez ki kell kérni: - a kollégiumi szék, (jelenleg nem mőködik ilyen szervezet) - a kollégiumi szülıi szervezet (közösség), (jelenleg nem mőködik ilyen szervezet) - a tanulókat érintı programokat illetıen a kollégiumi diákönkormányzat véleményét. A tanév, ezen belül is a tanítási év rendjét az oktatási és kulturális miniszter állapítja meg. A kollégiumi tanév helyi rendjében meg kell határozni: - a kollégiumi foglalkozás nélküli munkanapokat, - a szünetek idıtartamát, - a megemlékezések, a nemzeti, a kollégiumi ünnepek megünneplésének idıpontját, - az évi rendes diákközgyőlés idejét, - a nevelıtestületi értekezletek idıpontját. A kollégiumi foglalkozás nélküli munkanapon szükség esetén gondoskodni kell a tanulók felügyeletérıl. b) A kollégisták fogadásának (nyitva tartás) rendje A kollégium portaszolgálata, valamint a mindenkori pedagógiai felügyeletre, illetve ügyeletre beosztott pedagógus ellenırzése mellett a kollégium folyamatos nyitva tartású, a tanulók házon kívüli mozgását idıben a Házirend szabályozza. Szintén a Házirend részletezi az egyes helyiségek nyitvatartási rendjét. c) A vezetık nevelési oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje Az intézmény mőködésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetıi feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Ennek érdekében a vezetık nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét az alábbiak szerint határozom meg: d) Vezetıi beosztás Vezetıi beosztás megnevezése igazgató igazgatóhelyettes óra Az intézményben való tartózkodásának rendje óra ill óra

22 22 2. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel a) Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következık szerint történhet: - külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a tanulót kísérı hozzátartozó a kollégiumba érkezéskor és távozáskor a tanuló csomagjainak szállítására szükséges idıtartamig. Ezekben az idıpontokban az intézmény dolgozója, dolgozói a házirendben meghatározott rend szerint tartanak ügyeletet. - külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhatnak a kollégiumban a kollégiummal jogviszonyban nem álló személyek a házirendben részletezett feltételek és idıpontok szerint. b) Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor. c) Az intézményben a vagyonvédelmet és a tanulók védelmét portaszolgálat is biztosítja. A portaszolgálat mőködését a házirend tartalmazza. 3. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái a) A kollégista tanulók részére - jogszabályok alapján - az alábbi foglalkozástípusokat szervezzük: Felkészítı: - Tanulást segítı foglalkozások: rendszeres iskolai felkészülést biztosító foglalkozás, tehetséggondozó foglalkozás, felzárkóztatás, a kiemelkedı képességő tanulók gyorsabb haladásának segítése, sajátos érdeklıdéső tanulók foglalkoztatásának biztosítása, szakkörök. - Csoportfoglalkozások: tematikus csoportfoglalkozások, általános csoportfoglalkozás. - Speciális ismereteket adó foglalkozások. - Szabadidı eltöltését szolgáló foglalkozások.egyéni törıdést biztosító foglalkozások. b) A tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, diáknap: - e foglalkozásokon való részvétel a tanóra kivételével jobbára önkéntes alapon történik, - a részvétellel a tanulók a kollégiumon belül, illetve kollégiumok között bizonyíthatják, mérhetik meg tudásukat, teljesítményeiket, - az egyes versenyek a pedagógusok felkészítı közremőködésével valósulnak meg.

23 23 c) A szabadidı eltöltését szolgáló foglalkozások formái: - szakkörök, - a szakkörökön kiemelten figyelünk: a tanulók igényeire, érdeklıdési körükre, és ennek megfelelıen szervezzük azokat, a szakkör-vezetıket az igazgató bízza meg, a foglalkozások meghatározott rendben, tematika szerint történnek, a foglalkozásokról naplót kell vezetni, - a szakkörökön kívüli egyéb foglalkozásokat: a tanulók javaslatainak figyelembe vételével szervezzük meg, vezetését az intézmény pedagógusa, vagy más külsı szakember végzi az igazgató engedélyével. A kollégium által - adott tanítási évben - ténylegesen szervezett foglalkozások formáit, tartalmait bıvebben a Pedagógiai program tartalmazza. 4. A mindennapi testedzés formái a) A kollégiumban a mindennapi testedzés lehetséges formái: - a tanórán kívüli foglalkozások a kollégium szervezésében. b) A mindennapi testedzést úgy kell megszervezni, hogy a tanulók részére biztosítva legyen naponta a testmozgás, sportolás lehetısége. c) A tanulók foglalkoztatásáról, a felmerülı problémákról illetve fejlıdésükkel kapcsolatos kérdésekrıl az igazgatóhoz kell fordulni. Bejegyzett sportkör nem mőködik. Sportolási lehetıségek a kollégiumon belül: tornaszoba illetve az I. emeleti klubban egyéb sporttevékenységek (aerobic, sakk, asztalitenisz, stb.). 5. A felnıttoktatás formái Felnıttoktatási tevékenységet az alapító okirat rendelkezései szerint - az intézmény nem folytat. 6. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok a) Az ünnepélyek, megemlékezések rendje Az intézményben az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlıdı jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra. Az ünnepélyek, megemlékezések rendjét az ünnepély, megemlékezés nevének és az irányadó, hozzávetıleges idıpontjának megjelölésével az alábbi táblázat tartalmazza:

24 24 Az ünnepélyek, megemlékezések rendje Az ünnepély, megemlékezés neve Aradi vértanuk ünnepe október 6. Az 1956-os forradalom ünnepe október 23. A kommunizmus áldozatainak emléknapja február 25. Az 1848-as forradalom és szabadságharc ünnepe március 15. Holokauszt április 16. A munka ünnepe május 1. A nemzeti összetartozás napja június 4. Az ünnepély, megemlékezés (irányadó) idıpontja Az ünnepélyek, megemlékezések pontos idıpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelısöket a nevelıtestület az éves munkatervében határozza meg. b) A hagyományápolással kapcsolatos feladatok: - A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának, illetve ellátottjának a feladata. - A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglévı hírnevének: megırzése, illetve növelése. - A hagyományápolás elsısorban a nevelıtestület feladata, mely tagjai közremőködése révén gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak. - A hagyományápolás eszközei: ünnepségek, rendezvények, kulturális versenyek, sportversenyek, egyéb eszközök (pl.: kiadványok, újságok stb.). - Az intézmény hagyományai érintik: az intézmény ellátottjait (gyermekeket/tanulókat), a felnıtt dolgozókat, a szülıket.

25 25 c) Az intézmény hagyományápolása körébe tartozó rendezvények A rendezvény A rendezvény neve (hozzávetıleges) idıpontja Új tanulók fogadása augusztus 31. Gólyabál október eleje Adventi készülıdés, dekorálás november-december Mikulás december 6. Karácsony-est december Valentin Nap február 14. Farsang február vége Ki mit tud? (kiállítás, bemutató) március Tojásfestés március-április Pannónia Diáknapok március Költészet napi szavalóverseny április 11. Nyuszi-buli tavasz Ballagás április vége Kollégiumi kirándulás június eleje Teaház, játékklub havonta Sportrendezvények folyamatos d) A hagyományápolás érvényesülhet továbbá: - a tanulók/gyermekek ünnepi viseletével, - az intézmény belsı dekorációjával. f) A nevelıtestület feladata, hogy a meglévı hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, és gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megırzésérıl is. 7. A pedagógiai munka belsı ellenırzési rendje a) A pedagógiai munka belsı ellenırzésének fogalma, célja A pedagógiai munka belsı ellenırzése a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belsı ellenırzésének célja egyrészt az esetlegesen elıforduló hibák mielıbbi feltárása, majd a feltárást követı helyes gyakorlat megteremtése; másrészt a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. b) A pedagógiai munka belsı ellenırzésével szemben támasztott követelmények: - átfogja a pedagógiai munka egészét, - segítse elı valamennyi pedagógiai munka emelkedı színvonalú ellátását, - a foglalkozásokkal szemben támasztott követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére, - támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerőbb, leghatékonyabb, tanulóbarát ellátását,

26 26 - a szülıi közösség, és a tanuló közösség észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenırzéssel segítse az oktatás valamennyi szereplıjének a megfelelı pedagógiai módszer megtalálását, - biztosítsa, illetve segítse elı a fegyelmezett munkát, - támogassa a különféle szintő vezetıi utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását, - hatékonyan mőködjön a megelızı szerepe. c) A pedagógiai munka belsı ellenırzésére jogosultak A pedagógiai munka belsı ellenırzésére elsısorban, általános jogkörben jogosult: - az igazgató, - az igazgatóhelyettes. A pedagógiai munka belsı ellenırzésébe bevonható a szakmai munkaközösség. A szakmai közösségek a pedagógiai munkát csak az érintett szakmai vonalon jogosultak ellenırizni. A pedagógiai munka belsı, valamely témájú területre vonatkozó ellenırzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet. d) A pedagógiai munka belsı ellenırzésének formái A pedagógiai munka belsı ellenırzésének formái különösen a következık lehetnek: - szóbeli beszámoltatás, - írásbeli beszámoltatás, - értekezlet, - foglalkozáslátogatás, - speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok. Az intézményvezetı a pedagógiai munka belsı ellenırzése céljából éves munkatervet készít. A pedagógusok (továbbá a teljes alkalmazotti kör) teljesítményértékeléséhez kapcsolódó vezetıi ellenırzési, mérési, értékelési feladatokat az IMIP szabályozza. 8. A könyvtár mőködési rendje a) A könyvtár mőködtetésének szakmai követelményei - A könyvtár helyiséggel szemben támasztott követelmények: a könyvtár helyiség könnyen megközelíthetı legyen a könyvtárhasználók számára; a könyvtár helyiség alkalmas legyen legalább egy kollégiumi csoport befogadására, a tanulók zavartalan könyvtárhasználatára, a könyvtár helyiségben a könyvállomány jelentıs része (60%) szabadpolcos rendszerben elhelyezhetı legyen. - A könyvtári dokumentumokkal szemben támasztott követelmények: a könyvtárban legalább háromezer könyvtári dokumentumnak meg kell lennie,

27 27 a könyvtár győjteményének széleskörően tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, amelyekre a kollégiumi nevelı és oktató tevékenységhez szükség van, az intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni, a könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelıhelynyilvántartást kell vezetni. - A könyvtár mőködtetésének egyéb technikai feltételei: a könyvtárnak rendelkeznie kell a különbözı információhordozók használatához szükséges eszközökkel, így: legalább egy kis csoport elhelyezéséhez szükséges mennyiségő asztallal és székkel, legalább egy CD vagy DVD lejátszóval, (fejhallgatóval), az újabb dokumentumok elıállításához szükséges eszközökkel, így: lehetıség szerint, - a nem zenei CD-k adattartamának nyomtatásban való megjelenítéséhez - legalább 1 nyomtatóval, a dokumentumok kiadásához szükséges eszközökkel, így: a könyvtári dokumentumok megfelelı nyilvántartásával (könyvtár katalógussal szerzı, illetve cím szerint, papíron és számítógépes nyilvántartással is) a könyvtárhasználat nyilvántartásához szükséges eszközökkel, így például: a könyvtárhasználók által kölcsönzött könyvek papír alapú és/vagy számítógépes nyilvántartásával. a könyvtárban a könyv dokumentumok legalább 60 %-ának ún. szabadpolcos állványrendszerben való tárolása. b)a könyvtár nyitvatartási rendjének követelményei A nyitva tartás rendjét úgy kell kialakítani, hogy az megfelelı legyen: - a tanulók, - valamint a pedagógusok részére is. c) A könyvtárnak kapcsolatot kell tartania a következı könyvtárakkal: - más iskolai (kollégiumi) könyvtárral, - a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, - a nyilvános könyvtárakkal. 9. A könyvtár feladatai a) A könyvtár győjteményekkel kapcsolatos feladatai: - folyamatos fejlesztése (az igények figyelembevételével), - feltárása, - ırzése, - gondozása, - rendelkezésre bocsátása.

28 28 b) A könyvtár tájékoztatási feladatai: - tájékoztatást nyújt a győjteményérıl, a könyvtárban található dokumentumokról, - részletes információt ad az igénybe vehetı szolgáltatásairól. c) A könyvtár tanórai foglalkozással kapcsolatos feladatai: - helyet ad tanórai foglalkozások részbeni vagy teljes tanórára kiterjedı tartására a tanulók és a pedagógusok számára - áttekinthetı tájékoztatást nyújt a könyvtár mőködésérıl, - adott téma feldolgozása esetén igény szerint a kapcsolódó valamennyi dokumentumot rendelkezésre bocsátja. d) A könyvtár könyvtárhasználattal kapcsolatos feladatai: - a könyvtárnak biztosítania kell a könyvtárhasználat lehetıségét az egyéni könyvtárhasználók részére, valamint a csoportban érkezı könyvtárhasználók számára is, értve ezalatt a tanórai és a tanórán kívül szervezett foglalkozásokat. - a könyvtár látja el a dokumentumok kölcsönzésével kapcsolatos feladatokat, így: az általános kölcsönzési feladatok, valamint a segédkönyvek kölcsönzésével kapcsolatos tevékenységeket is. e) A könyvtár kiegészítı feladatai különösen a következık: - tanórán kívüli foglalkozások tartása, - dokumentumok másolása, új ismerethordozók elıállítása, - számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása, - tájékoztatás nyújtása az iskolai (kollégiumi) könyvtárak, a pedagógiaiszakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben mőködı könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól, - más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása, - részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében, - muzeális értékő iskolai (kollégiumi) könyvtári győjtemények gondozása. 10. A kollégiumi könyvtár igénybevételének és mőködésének általános szabályai a) A könyvtárat a következı személyek használhatják: - az intézménnyel jogviszonyban álló tanulók és pedagógusok, - az intézménnyel korábban jogviszonyban álló pedagógusok, ha jogviszonyuk a nyugdíjazásuk miatt szőnt meg. b) A beiratkozás módja, az adatokban bekövetkezett változások bejelentésének módja: A könyvtárhasználatra való jogosultság a beiratkozást követıen nyílik meg. A könyvtárba beiratkozni a könyvtár nyitvatartási ideje alatt bármikor lehet. c) A beiratkozás során a könyvtáros egyedi sorszámmal regisztrálja az újonnan beiratkozót.

29 29 d) A könyvtári szolgáltatások igénybevételének feltételei: - A könyvtári szolgáltatásokat csak a könyvtár nyitvatartási idejében lehet igénybe venni. - A könyvtári szolgáltatások igénybevételi feltétele, hogy a könyvtárat, annak dokumentumait és berendezését a használó rendeltetésének megfelelıen használja. 11. A könyvtárhasználat szabályai a) A könyvtárhasználat során ingyenesen igénybe vehetık a következı szolgáltatások: - könyvtári dokumentumok kölcsönzése, - könyvtárhasználat, - nem papír alapú, szöveges adathordozó számítógépen történı megtekintése, - zenei CD, videó és DVD lemez lejátszása. b) A könyvtár használat általános viselkedési szabályai: - a könyvtárat csak úgy szabad használni, hogy a könyvtárhasználók egymást magatartásukkal, hangos beszéddel ne zavarják. - a könyvtárban elhelyezett dokumentumokban kárt tenni, megrongálni (beleírni) szigorúan tilos. - a kölcsönzött könyveket 30 napon belül (a továbbiakban általános kölcsönzési idı) vissza kell vinni. Az általános kölcsönzési idı meghosszabbítható, ha a meghosszabbítás iránti kérést a könyvtárhasználó bejelenti. c) A könyvtáros feladata: - az érintett rendelkezésére bocsátja a könyvtárat, - visszaveszi a könyvtárba visszahozott könyveket, - saját nyilvántartásába feljegyzi a kölcsönzött könyveket, valamint a kölcsönzés lejárati idejét. d) A nyitva tartás, kölcsönzés ideje: Hétfı: Kedd: Szerda: Csütörtök: óra óra óra óra 12. Egyes tankönyvek iskolai könyvtártól való megvásárlásának általános szabályai A kollégiumi könyvtár ilyen tevékenységet nem folytat. 13. Tankönyvrendelés, tankönyvellátás és tankönyvtámogatás A kollégiumi könyvtár ilyen tevékenységet nem folytat.