A méhnyakrákszűrés hatékonyságának vizsgálata Zala megyében
|
|
- Lídia Kozma
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A méhnyakrákszűrés hatékonyságának vizsgálata Zala megyében Az elmúlt 3 év hazai regionális adatait tanulmányozva megállapítható, hogy a méhnyak daganatos elváltozásainak tekintetében igen magas incidenciát és mortalitást találunk. A megyei bontás alapján Közép-Magyarország kiemelkedő incidenciáját budapesti adatok okozzák. Északon Borsod-Abaúj- Zemplén a magas regionális incidencia forrása. A megyei adatsort tovább vizsgálva felhívja a figyelmet a különösen kiugró zalai előfordulási gyakoriságra. A közlemény 2003 szeptemberében induló Nemzeti Program keretén belül megvalósuló méhnyakrákszűrés eredményességét befolyásoló tényezőkkel foglalkozik. Célja, hogy feltárja statisztikai módszerekkel is alátámasztva azokat a tényezőket, mely befolyásolják a szűrésen való részvételt, mely segítségével olyan összetett cselekvési program kidolgozására kerülhet sor, mellyel elérhetnénk hosszú távon is a magyar nők körében a WHO által meghatározott 70%-os átszűrtségi arányt. Karamánné Pakai Annamária 1, Németh Katalin 2, dr. Mészáros Lajos 3, Dér Anikó 1, dr. Balázs Péter 4 A méhnyak daganatos elváltozásainak népegészségügyi mutatóit vizsgálva megállapítható, hogy a volt szocialista országokban igen magas incidenciát és mortalitást lehet találni. Szerbiában évente lakosra 27,3 új esetszámot regisztrálnak, szemben a fejlett országokkal (Anglia, Németország, Franciaország, Svájc), ahol az incidencia lakosra viszonyítva csupán 8,3 10,8 között ingadozik. Magyarország a fejlett európai tagállamokhoz viszonyítva kedvezőtlenebb tendenciát mutat, azonban a legtöbb volt szocialista országnál jobb a helyzet (1. ábra). (13) Magyarországon a rosszindulatú daganatos megbetegedések halálozási aránya rendkívül kedvezőtlen, a szív- és keringési rendszer eredetű halálokok mögött a második helyet foglalja el. A Nemzetközi Rákregiszter és Központi Statisztikai Hivatal adatai azt bizonyítják, hogy Magyarországon évente kb ezer ember hal meg különböző rosszindulatú daganatos betegségben. Közel 5 ezerre tehető a női rosszindulatú daganatokból eredő mortalitás, különösen kiugró a nyugateurópai országok átlaggal szemben a nők méhnyakrákos halálozása. A Központi Statisztikai Hivatal haláloki adatközlése szerint évek közötti mortalitási adatokat a 2. ábra mutatja be. A méhnyakrákszűrések hazai részvételi mutatóit Boncz et al. (2007) elemezték. Míg 2000 és 2002 közötti 3 évben nőnél végeztek citológiai vizsgálatot, addig ez a szám 2003 és 2005 között főre emelkedett. A év közötti korosztályban 2000 és 2002 között az 1 éves lefedettség 22,0 23,3% között változott, ami 2003 és 2005 között 23,4 24,3%-ra emelkedett. Ugyanez idő alatt a 3 éves lefedettség 48,9%-ról 52,6%-ra emelkedett. (2) Célok Az elmúlt három év hazai regionális adatait tanulmányozva megállapítható, hogy a méhnyak daganatos elváltozásainak tekintetében igen magas incidenciát és mortalitást találunk. A megyei bontás alapján Közép-Magyarország kiemelkedő incidenciáját budapesti adatok okozzák. Északon Borsod-Abaúj-Zemplén a magas regionális incidencia forrása. (3. ábra) 2004-ben a magyarországi megyei adatsor incidenciáit vizsgálva felhívta a figyelmünket, hogy különösen kiugró a zalai nők körében a méhnyakrák előfordulási gyakorisága. (10) Vizsgálatunk során arra kerestük a választ, hogy milyen a megyeszékhelyen élő nők általános egészségmagatartása, miért nem jelennek meg cervix-szűrésen, mennyire sikeresek azok a motiváló tényezők, amelyek befolyásolják a szűrésen való részvételt. A kvantitatív és kvalitatív elemeket egyaránt tartalmazó keresztmetszeti vizsgálatunkat 2007-ben végeztük el. Az adatgyűjtési módszerünk irodalomkutatásra és kérdőíves felmérésre támaszkodott. A mintát Zalaegerszeg város év közötti, méhnyakrákban nem szenvedő, egészségügyi végzettséggel nem rendelkező női lakosai képezték (n=520). A kérdőívek kitöltése önálló és anonim volt. Az adat- EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI SZEMLE 2008/4. 43
2 1. ábra. A méhnyakdaganatok előfordulása egyes európai országokban ( fő, standard életkor alapján; forrás: World Health Organization/ICO Information Centre) incidencia mortalitás Szerbia Románia Bulgária Szlovákia Lengyelo. Cseho. Magyaro. Ausztria Németo. Franciao. Belgium Svájc feldolgozás SPSS 13.0 for Windows verzió felhasználásával történt. Leíró statisztikai módszer keretén belül átlagot, szórást, gyakoriságot, korrelációt számoltunk, matematikai statisztikai módszerként χ 2 -próbát alkalmaztunk, az eltéréseket p<0,05 érték mellett tekintettük szignifikánsnak. Eredmények Értékelésnél az alábbi csoportosítást alkalmaztuk: 1. Szocio-demográfiai adatok 2. Szubjektív egészségi állapot 3. Nőgyógyászati szűrésen való megjelenés 4. Privát szakorvos szerepe a szűrésben 1. Szocio-demográfiai adatok A vizsgált nők átlag életkora 41,50± 12,21 év. A válaszadók végzettségüket tekintve főként érettségivel rendelkeznek (szakközépiskola/gimnázium: 42%). Jelentős a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma is (33,7%). Nem számottevő a szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezők köre (17,5%), elenyésző az általános iskolai végzettek aránya (6,9%). A válaszadó nők családi állapotában domináns a házaspári kapcsolat (56%), a hajadonok aránya a mintában szereplő éves korosztálynál lényegesen nagyobb számú (70,6%). A középkorúaknál viszonylag kevés az özvegyek aránya (8%). Élettársával a válaszadók 9,4%-a él. 2. Szubjektív egészségi állapot Az egészséget gyakran pozitív és negatív egészségre osztják fel. A pozitív egészség a tényleges jól-létet és a fittség magas szintjét foglalja magában, míg a negatív egészség bármely nem kívánatos állapottól kezdve a betegségeken keresztül a súlyos korlátozottsággal járó állapotokig terjedhet. (8) A kérdőíven az egészség szubjektív megítélése egy négyfokú skála segítségével történt, ahol pozitív minősítést adott (nagyon jó, jó) saját egészségi állapotára a nők 80%-a, negatív értéket (rossz, nagyon rossz) a teljes minta 20%-a. Az egészségi állapot szubjektív megítélése és az iskolai végzettség (χ 2 =21,542, df=3, p=0,000,), családi állapot (χ 2 =15,954, df=6, p=0,014), foglalkozás típusa (χ2=33,122, df=14, p=0,003) szerint további szignifikáns eltéréseket találtunk. Az egészségi állapot mérésének széles körben elfogadott módszere, hogy magukat az érintetteket kérdezik meg arról, hogy milyen akut és krónikus betegségben szenvednek. (1) E kérdéskört leszűkítve a nőgyógyászati megbetegedéseket emeltük ki. A megkérdezetteknél az alábbi nőgyógyászati betegség fordult elő: nőgyógyászati gyulladás (25%), menstruációs zavar (22,8%), nőgyógyászati jóindulatú daganat (18,5%) és rosszindulatú daganat (5,2%), nőgyógyászati műtéten átesett (25,3%). Sokan vannak, akik nem kívánatos állapotokkal, betegségekkel élnek együtt, mégis fittnek, sőt az egészség bizonyos fizikai, szomatikus dimenzióit leszámítva, egészségesnek tekinthetik magukat. A válaszadó nők jóindulatú daganat (χ 2 =8,689, df=2, p=0,013), rosszindulatú daganat (χ 2 =9,477, df=2, p=0,009), nőgyógyászati műtétek (χ 2 =9,897, df=2, p=0,007) előfordulása mellett is szignifikánsan jónak ítélik meg a szubjektív testi-lelki egészségüket. 3. Nőgyógyászati szűrésen való megjelenés Az első nőgyógyászati vizsgálatkor az átlagéletkor: 27,52±9,49 év. Nagyon gyenge negatív korrelációs összefüggést találtunk az iskolai végzettség és az első nőgyógyászati vizsgálat között 44 EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI SZEMLE 2008/4.
3 2. ábra. A méhnyak rosszindulatú daganata miatt bekövetkezett halálesetek száma között Magyarországon (Forrás: KSH Demográfiai Évkönyv) mortalitás (r =-0,091, p=0,038), azonban megállapíthatjuk, hogy a diplomával rendelkezők 5 évvel korábban jelennek meg az első vizsgálaton (mean életkor =23 év), mint az alacsonyabb iskolai végzettségűek (mean életkor =28 év). 4. Privát szakorvos szerepe a szűrésben A jelenlegi rendszer szerint a méhnyakszűrés csak olyan nőgyógyászati szakrendelésen végezhető el, amelyeknek az OEP-pel finanszírozási szerződésük van. Ez azt feltételezi, hogy a magánpraxist folytató nőgyógyászok nem vehetnek részt a rendszerben. Tény ugyanis, hogy miközben a rákszűrési behívók alapján vezetett statisztikák szerint alacsony a év közötti hölgyek átszűrtsége, a valós arány jóval magasabb. (7) A felmérésünk is igazolja, bár nagyon gyenge korreláció tapasztalható életkor függvényében a magánorvos iránti igény között (r=-0,094, p=0,037), de aki választott/privát nőgyó gyász szakorvossal rendelkezik (66,5%) szignifikánsan nagyobb arányban jelenik meg évente szűrővizsgálaton. (χ 2 =52,544, df=12, p=0,000) Megbeszélés A népességnek a saját egészségi állapotára vonatkozó önbesorolása, az ún. szubjektív egészség az egészségi állapot egyik legmegbízhatóbb jelzője. Az egészséget csakúgy, mint a betegséget többféleképpen definiálják, az egészségi állapotot sem lehet értelmezni kizárólag klinikai státusz alapján. Olyan összetett, többdimenziójú jelenségről van ugyanis szó, amely magában foglalja az objektív, diagnosztizálható jeleken túl azok szubjektív értékelését is. Az ember szubjektív ítélete azért sem hagyható figyelmen kívül, mert sokszor éppen ennek hatására születik meg a döntés, hogy orvoshoz fordul-e vagy sem, amely meghatározó lehet későbbi egészségi állapota szempontjából. (1) Elemzésünk során megállapítottuk, hogy azok a nők, akik megfelelőnek tartják az egészségi állapotukat, szignifikánsan nagyobb arányban azért vesznek részt a szűrővizsgálaton, mert odafigyelnek saját egészségi állapotukra (χ 2 =12,747, df=5, p=0,026). A Magyar Köztársaság Kormánya a 21 lépés a magyar egészségügy megújításáért program megfogalmazásakor a Nemzeti Rákellenes Program részeként célul tűzte ki, hogy a szűrővizsgálatokon való részvételt jelentősen növeli, amivel több száz nő idő előtti halálát kívánja megakadályozni. Hazánkban 2005 szeptemberében induló Liliom-program A női egészség jegyében igen erőteljesen hangsúlyozta a szűrési tevékenység kommunikációjának jelentőségét. A tömegkommunikáció leghatékonyabb eszközeivel (óriásplakát, televízió spot, PR-megjelenések az elektronikus, az online és a nyomtatott sajtóban, televíziós show-műsorok) kívánták a méhnyakszűrés fontosságára felhívni a figyelmet. (12) A kommunikációs eszközök sikerességét jelen vizsgálatunk is visszaigazolta. A Nemzeti Program keretében megszervezésre kerülő méhnyakrákszűrésről a válaszadó hölgyek 88,6%-a hallott már különböző televíziós (68,7%) és rádiós (21,8%) műsorok révén, illetve újságok (39,2%) olvasása kapcsán, továbbá szignifikánsan nagy arányban igényelnék a témakörről szóló előadásokat és fórumokat is (χ 2 =20,145, df=8, p=0,010). Új megoldásként, a szűrővizsgálatokon megjelent hölgyek között alkalmanként egy-egy szponzori felajánlásból származó nagyobb összegű nyereményt (személyautó, külföldi utazás) is kisorsoltak. Vizsgálatunk során azt is elemeztük, hogy a Liliom program önmagában milyen mértékben volt sikeres, illetve esetleg csak a milliós nyeremény győzte meg a nőket a szűrővizsgálaton való részvételre? Eredményeink szerint a nők többsége a nyereményjáték nélkül is részt vesz szűrővizsgálaton (85,5%), mindössze 3 személy vallotta be, hogy ezt elsősorban a játék kedvéért tette. EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI SZEMLE 2008/4. 45
4 3. ábra. Méhnyakrákos megbetegedések incidenciája megyei szintű csoportosításban között Magyarországon Budapest Pest Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Győr-Moson-Sopron Vas Zala Baranya Somogy Tolna Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Bács-Kiskun Békés Csongrád Magyarország Hosszú távú cél Magyarországon, hogy a méhnyakszűrés rendszere a nyugat-európai modellt követve az alapellátásra alapozódjék, azaz a szűrővizsgálat az alapellátás személyzete által (háziorvos vagy védőnő) vett kenetvizsgálat révén történjék. Ennek a modellnek a sikere azonban döntő mértékben a fogadtatáson múlik. Arra kérdésre, hogy a nők elmennének-e szűrővizsgálatra, ha a kenetet a háziorvos venné le, meglepően magas elutasítási arányt kaptunk. A hölgyek 76,4%-a nem értett egyet ezzel megoldással, és a negatív válasz az életkorral is korrelációs összefüggést mutatott. (r=0,105, p=0,018) Egy másik lehetőség szerint a citológiai szakasszisztensképzés felújítása és a továbbképzés adhatná a megoldást. Az ország egyes kijelölt körzeteiben már folyamatban vannak olyan mintaprogramok, amelyekben a kenetvételt a betanítás idején védőnők/citológiai asszisztensek végzik nőgyógyász szakorvos felügyelete mellett. Sajnálatos módon, a vizsgálati eredményeink szerint a nők többsége (77%) ezzel a modellel szemben is bizalmatlan, ha lehetőségük volna választani a védőnő/citológiai szakasszisztens vagy a szakorvos között, továbbra is az utóbbi mellett döntenének. A magyarországi méhnyakszűrés alacsony megjelenési aránya nemcsak egészségpolitikai és szervezéstechnikai területen keresendő, hanem a probléma pszichés oldalát is érdemes vizsgálat alá venni. Sajnos maga a rákszűrés elnevezés is riasztó hatású, ugyanis a rákot mint kifejezést az emberek hazánkban még napjainkban is félelemmel és elhárító magatartással fogadják. Nem véletlenül, ugyanis a rák szó a köztudatban gyógyíthatatlan és nagy kínokat okozó betegséggel kapcsolódik össze. A válaszokból is kitűnik, hogy a ráktól való félelem a szorongás fő forrása azoknak a nőknek a körében, akik méhnyakrákszűrésen vesznek részt, és ez a félelem az életkorral is korrelációt mutat. (r=0,190, p=0,000) A szűrési folyamatnak másik sajátos eleme a bizonytalansági/várakozási periódus. Ide tartozik a meghívás és a vizsgálat ideje közötti várakozás, a várakozás magára a vizsgálatra, később vizsgálat eredményére, majd a megismételt vizsgálat időpontjára. Sajnos ez a válaszadók 1/5-ére gyakorol riasztó hatást, amely hatékonyabb munkaszervezéssel egyébként elkerülhető lenne. A vizsgált nők egynegyedének az intimszféráját sérti a kenetvétel, a vizsgálat szégyenérzetet kelt bennük, és méltóságérzetüket is bántja. Ez a reakció a vizsgálatok velejárója csakúgy, mint a másik oldalon a tárgyiasítás és személytelenítés, amely az orvosok védekező mechanizmusaként jelentkezik. Ami azonban az orvos problémájának megoldását jelenti, az a páciensek körében árt a szűrés társadalmi elfogadottságának. A kérdőívet kitöltő nők egynegyede kellemetlennek, fájdalmasnak élte meg a kenetvételt. Bár bizonyos fokú kényelmetlenség, enyhe fájdalom elkerülhetetlen, kellő figyelmességgel jelentősen enyhíteni, javítani lehetne a helyzeten, hiszen a fájdalom szubjektív tapasztalati tényező. A szorongás, félelem és izgalom szintje is befolyásolja a fájdalomérzetet. A szakszerű, pontos tájékoztatás arról, hogy mi fog történni a vizsgálat során, csökkentheti az aggodalmat, és a fájdalmat is enyhítheti. (4) (1. táblázat) Elfogadott és tapasztalati tény, hogy csak a személyes meghívás-visszahívás alapján szervezett szűrőprogramok hatéko- 46 EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI SZEMLE 2008/4.
5 1. táblázat. Szűrővizsgálattól való távolmaradás okai Zalaegerszegen (N = 520) 2007-ben. Távolmaradás oka Lickert-féle skála szerinti értékek (min. 1 max. 5) Korreláció az életkorral átlag modusz Pearson-korreláció Szignifikancia-szint Félelem, hogy kiderül valamilyen betegség 1,75 1 0,190 0,000 Kellemetlen vizsgálat 2,88 3-0,016 0,714 Nem hívnak be konkrét időpontban 1,94 1 0,106 0,018 Intimszféra sérülése 2, ,213 0,000 Megjegyzés: a Lickert-skála szerint 1=egyáltalán nincs így, 5=kifejezetten így van nyak. A meghívás kulcsszerepet játszik a részvételi arány növelésében. Ugyanakkor maga a meghívás fontos pozitív vagy negatív szerephez juthat a résztvevők tapasztalatainak formálásában is. Ez jelentős mértékben függ a meghívás módjától és a meghívólevél tartalmától. A meghívólevél ugyanis nem egyszerű értesítés, fontos stratégiai szerepet is játszik. Informálnia kell a meghívottakat a szűrés céljáról, folyamatáról és hasznáról, végül röviden magyaráznia kell a lehetséges eredmények jelentését. A válaszadók mindössze 24,2%-a kapott az elmúlt 3 évben meghívólevelet méhnyakrákszűrésre. Felmérésünk során megvizsgáltuk, hogy azok a nők, akik meghívólevelet kaptak, milyen mértékben voltak motiváltak a szűrésen való részvételre. A válaszadók 13,7%-a a levél hatására vett részt a vizsgálaton, megnyugtató azonban, hogy 45%-uk ettől függetlenül is jelentkezett volna. Sajnos, a válaszadók 18,3%-át a meghívólevéllel sem lehetett ösztönözni a megjelenésre. A kérdés elméleti jelentőségű volt a minta több mint háromnegyed részében (74,2%), ők ugyanis nem kaptak meghívólevelet, de megnyugtató, hogy ennek ellenére 43,8%-ban jelentek meg a szűrésen 2007-ben. A meghívólevéllel kapcsolatos elvárások egyébként jelentősen megosztották a laikus csoport tagjait. Csak a legszükségesebb információkat igényelné 48,3%-uk, másfelől 41,2%-ban minden lehetséges információra igényt tartanának. Különböznek a formai követelményekkel szemben támasztott kívánalmak is: a csoport egyharmada igényes, nyomtatott változattal szeretne találkozni, és a színes ábra/ kép figyelemfelkeltő hatására is igényt tartana, szemben a csoport másik harmadával, akik azzal is megelégednének, ha a szűrésről egy fénymásolt papíron értesülnének. (6) Összegzés Hazai mortalitási mutatóink további javításához változatlanul szükség van a rákszűrő vizsgálatok kellően motivált és folyamatos végzésére. Ehhez a méhnyakszűrésben rendelkezésre áll az egészségügyi kormányzat külön kidolgozott koncepciója és infrastruktúrája. A rendszer gyengéje a népesség alacsony részvéti aránya, amelyben statisztikai adatokkal is alátámasztva a félelem, intimszféra sérülése, a kellemetlen vizsgálat érzése és a hosszú várakozási periódus is szerepet játszik. Nem szabad azonban arról sem megfeledkezni, hogy a nők jelentős része az egészségi állapotáért felelősséget érezve igenis részt vesz a szűréseken. Összességében egy lakossági szűrővizsgálat akkor lehet hatékony, ha a szűrendő populációnak is igénye van a szűrésre. A részvételi arány növelésében a döntő lépés az ismeretek szélesebb körű terjesztése, a rákszűrő vizsgálattól való félelem eloszlatása, a tévhitek megcáfolása, (laikus nők körében a rákot még mindig gyógyíthatatlan kórnak tartják), az asszonyok motiválása (fogadják el az ingyenes szűrővizsgálatra szóló meghívást). Meg kell jegyeznünk, hogy a nyereményjáték szerepe további átgondolást igényel. Tartózkodni kellene az olyan látszat kialakításától, amely szerint a magyar nőket csak nyereményjátékkal lehet ösztönözni a szűrésen való részvételre. Megoldási módozatként szerepelhetne, ha például minden tizedik hölgy valamilyen ajándékcsomagot kapna, vagy aki rendszeresen jár évente szűrésre, valamilyen hasonló juttatásban részesülne. Tudatosítani kell minden nő számára, a szűrővizsgálat menetét, lehetséges hasznát, korlátait, és az esetleges nem kívánatos mellékhatásokat, valamint főként azt, hogy milyen kockázattal járhat a részvétel elmulasztása. Hosszabb távon azonban elengedhetetlen a felelős egészségmagatartás kialakítására alapozni. Ezt már a korai életszakaszban (iskolában) kell megkezdeni, az egészség megőrzésével kapcsolatos ismeretek bővítésével, pedagógusok, egészségfejlesztők, egészségtan tanárok, felsőfokú végzettségű ápolók/védőnők segítségét igénybe véve. Ilyen módon csökkenthetnénk a nőgyógyászati rákszűrés kiterjesztésének ma még messze nem megoldott problémáját Magyarországon. (Kovács et al., 2007) Irodalomjegyzék 1. Belec B., Paulik E., Balogh S., Hajnal F., Nagymajtényi L. (2004): A nôk egészségi állapota és egészségmagatartása dél-alföldi megyékben. Medicus Universalis. XXXVII/ Boncz I., Sebestyén A., Döbrôssy L., Kovács A., Budai A., Székely T. (2007): A méhnyakszûrés részvételi mutatói Magyarországon. Orvosi Hetilap. 148(46): Dinya E. (2001): Biometria az orvosi gyakorlatban. Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest Döbrössy L. (szerk) (2000): Szervezett szûrés az onkológiában. Egészségügyi Minisztérium. Budapest 5. Karamánné P. A., Dér A., Németh K. (2005): A magyar nôk prevenció-lehetôségeinek ismerete a nôgyógyászat körében. Nôvér. 18(5): Karamánné P. A., Dér A., Németh K., Balázs P. et al. (2008): A méhnyakrákszûrés eredményességét befolyásoló tényezôk egy felmérés tükrében. Nôvér. 21. évf. 2. szám 7. Kállai J., Varga J., Olah A. (2007): Egészségpszichológia a gyakorlatban. Medicina Könyvkiadó Zrt. Budapest 8. Kovács A., Döbrôssy L., Budai A., Boncz I., Cornides A. (2007): A népegészségügyi méhnyakszûrés helyzete Magyarországon 2006-ban. Orvosi Hetilap. 148(12): Kovács A., Döbrôssy L., Budai A., Boncz I., Cornides A. (2007): Az emlôszûrés helyzete Magyarországon 2006-ban. Orvosi Hetilap. 148(19): EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI SZEMLE 2008/4. 47
6 10. Matejka Zsuzsa, Kiss Norbert (2006): A lakossági szûrések hatékonyságának és az ajánlható célcsoportok meghatározásának EBM alapú irodalmi összefoglalója. Budapest, Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet. zip_doc_2006/lakossagi_szuresek.pdf (megtekintve: ) 11. Németh K., Szabó L., Dér A., Karamánné Pakai A. (2005): Magyarországon és az Amerikai Egyesült Államokban mûködô szervezett daganatszûrô programok ajánlásai. Nôvér. 18(5): Népegészségügyi Kormánymegbízotti Iroda: Kommunikációs anyagok. nepegeszseg.net/kommunikacios_anyag1.html (megtekintve: ) 13. World Health Organization /ICO Information Centre: Human Papillomavirus and Cervical Cancer. Summary Report. Hungary. Updated year int/hpvcentre/statistics (megtekintve: ) Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Ápolás- és Betegellátás Intézet, Ápolástudományi Tanszéki Csoport, Zalaegerszegi Képzési Központ Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Ápolás- és Betegellátás Intézet, Ápolástudományi Tanszéki Csoport, Pécsi Képzési Központ Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Zalaegerszegi Képzési Központ Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Egészségügyi Kultúrtörténeti Tanszék 48 EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI SZEMLE 2008/4.
Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján
Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Lokalizáció daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon 2009-20011. 2009 2010 2011 Férfi Nő Össz
RészletesebbenIV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN
IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei Homonnai Balázs ACNIELSEN Programstatisztika 2010-2011-2012 Összesen 528 helyszínen o 2010: 144 o 2011: 191 o 2012:
RészletesebbenRibarics Ildikó PTE Klinikai Központ Ápolásszakmai Igazgatóság
Mammográfiás szűrés vagy diagnosztika? Emlő képalkotó vizsgálatok elemzése a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Radiológiai Klinika Mammográfiás Centrumában Ribarics Ildikó PTE Klinikai Központ Ápolásszakmai
RészletesebbenSzakmai összefogás a szűrésekért Szűrőprogramok Országos Kommunikációja
Szakmai összefogás a szűrésekért Szűrőprogramok Országos Kommunikációja Dr. Margitai Barnabás, MBA, M.Sc Budapest, 2010. március 11. EMKI- OTH-ANTSZ http://www.asz.hu/asz/jeltar.nsf/0/b9812bdbd9921ec5c125744e0054b627/$file/0805j000.pdf
RészletesebbenA népegészségügyi célú védőnői méhnyakszűrés kérdései. Viziné Kovács Klára Megyei vezető védőnő Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály
A népegészségügyi célú védőnői méhnyakszűrés kérdései Viziné Kovács Klára Megyei vezető védőnő Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály A népegészségügyi célú védőnői méhnyakszűrés kérdései
RészletesebbenTovább nőtt az orvoshoz forduló betegek száma. Az influenza B vírus felelős a megbetegedések többségéért.
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2016. 6. hét Tovább nőtt az orvoshoz forduló betegek száma. Az influenza B vírus felelős a megbetegedések
RészletesebbenÁtadásra került informatikai eszközök megyei bontásban. 1. ütem 2. ütem. KLIK Szakszolgálati Intézmény megnevezése
A TÁMOP-3.4.2.B Sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja (ok fejlesztése) kiemelt projekt keretében beszerzett és a pedagógiai szakszolgálatok számára átadott informatikai eszközök Átadásra került
RészletesebbenAz egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon
Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság
RészletesebbenBARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE AUGUSZTUS
BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 216. aug. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott
RészletesebbenSikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola
Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Kulcskompetenciák Idegen nyelvi kompetencia Digitális kompetencia lloydchilcott.wordpress.com
RészletesebbenAz Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét Országosan nem változott az influenzaaktivitás A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok
RészletesebbenInvazív méhnyakrákos esetek az előzmények tükrében
Invazív méhnyakrákos esetek az előzmények tükrében Márton Béla DE-ÁOK PA III. évfolyamos hallgató Témavezető: Dr. Kovács Ilona PhD. DE Kenézy Gyula Kórház Patológia Epidemiológiai adatok Méhnyakrák epidemiológiai
RészletesebbenBeruházás-statisztika
OSAP 1576 Beruházás-statisztika Egészségügyi ágazat Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók 2011 Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók beruházási és felújítási
RészletesebbenSzervezett lakossági szűrés Magyarországon
BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Szervezett lakossági szűrés Magyarországon Magyarországon a rákbetegség különösen súlyos népegészségügyi probléma, évente mintegy 60.000 új rosszindulatú daganatos megbetegedés
RészletesebbenDiplomás pályakövető rendszer május-június
Diplomás pályakövető rendszer 2010. május-június KUTATÁSI TANULMÁNY Tervezet BGK - 14 éves korban BGK - jelenleg KGK - 14 éves korban KGK - jelenleg KVK - 14 éves korban KVK - jelenleg NIK - 14 éves korban
RészletesebbenA magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni
A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni Mit gondolnak a magyarok a gyógyíthatatlan betegségekről, hol töltenék el életük utolsó szakaszát; mitől félnek leginkább, s mennyire ismerik az emberek a
RészletesebbenSzervezett lakossági szűrés Magyarországon
BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Szervezett lakossági szűrés Magyarországon Magyarországon a rákbetegség különösen súlyos népegészségügyi probléma, 2015-ben összesen 80134 új rosszindulatú daganatos megbetegedés
Részletesebbeneredményei, tapasztalatai
A Védőnői V i MéhnyakszM hnyakszűrő Programok eredményei, tapasztalatai A méhnyakszűrás helyzete A Védőnői Méhnyakszűrő Program tudományos konferencia 2012. október 25. Nyíregyháza Fehér Erika Országos
RészletesebbenTovább csökkent az influenzaszerű megbetegedések száma
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2017. 8. hét Tovább csökkent az influenzaszerű megbetegedések száma A figyelőszolgálatban résztvevő
RészletesebbenBKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011
BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai
RészletesebbenTájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország hét Nem nőtt az influenzaszerű megbetegedések száma
KÓRHÁZHIGIÉNÉS ÉS JÁRVÁNYÜGYI FELÜGYELETI FŐOSZTÁLY Tájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2018. 08. hét Nem nőtt az influenzaszerű megbetegedések száma A figyelőszolgálatban
RészletesebbenElérte hazánkat az influenzajárvány
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 3. hét Elérte hazánkat az influenzajárvány A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
RészletesebbenTovább csökkent az influenzaszerű megbetegedések száma
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2017. 6. hét Tovább csökkent az influenzaszerű megbetegedések száma 2017. február 612. között a figyelőszolgálatban
RészletesebbenVÉDŐNŐI MÉHNYAKSZŰRÉS
VÉDŐNŐI MÉHNYAKSZŰRÉS KEDVES VÉDŐNŐ! Köszönjük, hogy munkájával részt vesz a méhnyakrák okozta halálozás elleni küzdelemben. I. KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ A azonosító számú, Pilot jellegű szűrőprogramok (védőnői
RészletesebbenA DPR eredményeinek hasznosítása az alumni rendszerek építésekor a Pécsi Tudományegyetem példáján
Diplomán innen és diplomán túl Szent István Egyetem Gödöllő 2011. október 24. A DPR eredményeinek hasznosítása az alumni rendszerek építésekor a Pécsi Tudományegyetem példáján Kuráth Gabriella Németh Péter
RészletesebbenA magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel
A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel Friss országos adatok a kerékpárhasználatról 2010. tavaszától a Magyar Kerékpárosklub háromhavonta országos reprezentatív adatokat fog
RészletesebbenÖt éves szervezési tapasztalatok és eredmények az emlőszűrés területén
Öt éves szervezési tapasztalatok és eredmények az emlőszűrés területén Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ Hódmezővásárhely Makó Gyurisné Pethő Zsuzsanna és Makay Anikó. 1 Szervezett emlőrák-szűrés
RészletesebbenA népegészségügyi célból végzett szűrővizsgálatok tapasztalatai és a jövő tervei
A népegészségügyi célból végzett szűrővizsgálatok tapasztalatai és a jövő tervei Dr. Budai András Országos Tisztifőorvosi Hivatal Budapest, 2010. június 14. Daganatok Rosszindulatú daganatos megbetegedés
Részletesebben1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó
Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi
RészletesebbenA TÁMOP-6.1.3.A KIEMELT PROJEKT VÉDŐNŐI MÉHNYAKSZŰRÉSI ALPROJEKT EREDMÉNYEI
A TÁMOP-6.1.3.A KIEMELT PROJEKT VÉDŐNŐI MÉHNYAKSZŰRÉSI ALPROJEKT EREDMÉNYEI TÁMOP 6.1.3.A-13/1-2013-0001 PROJEKT SZEGED, 2015. MÁJUS 12. ÁRVÁNÉ EGRI CSILLA, SZAKMAI ALPROJEKTVEZETŐ Védőnői méhnyakszűrés
RészletesebbenNépegészségügyi szűrés szervezés a Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórházban
Népegészségügyi szűrés szervezés a Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórházban dr. Szörényiné Ványi Gabriella Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház Prevenciós és Egészségfejlesztési Iroda TÁMOP 6.1.3.B-12/1-2013-0001
RészletesebbenLevonulóban az influenzajárvány
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2016. 9. hét Levonulóban az influenzajárvány A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentéseinek
RészletesebbenSzűrőprogram
Bp. XV. Önkormányzat Dr. Vass László Eü. Intézmény Főigazgató főorvos: Dr. Sólyom Olimpia Szűrőprogram 2013-2017 Kampányvezető: Dr. Wallner Éva XX. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia és XV. Országos
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL
NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)
RészletesebbenIntenzíven terjed az influenza
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 4. hét Intenzíven terjed az influenza A 4. naptári héten tovább nőtt az influenzás panaszok miatt
RészletesebbenTovább folytatódik Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja
Sajtóközlemény 2011. Tovább folytatódik Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 144 helyszín, közel fél millió vizsgálat, elkeserítő szűrési adatok, ez a 2010 év statisztikája. Tovább folytatódik
Részletesebben5. HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEK
5. HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEK Kovács Katalin Ôri Péter FÔBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyarországi halandóság történeti távlatban is kedvezôtlen volt nyugat- vagy észak-európai összehasonlításban, de ez a hátrány
Részletesebben(Az adatok a budapesti adatokat nem jelenítik meg!)
Megyei egyenlõbánásmód-referensek ügyfélfogadási adatai kommunikáció, ügyfélfelégedettség-mérés, ügyfélforgalom 2009. szeptember 1. és 2015. január 31. közötti idõszakban (Az adatok a budapesti adatokat
RészletesebbenAz Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország hét
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 8. hét Az elmúlt héten tetőzött az influenzajárvány A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok 2015.
RészletesebbenAz egész országot érinti az influenzajárvány Kiugróan magas volt az orvoshoz forduló betegek száma
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 5. hét Az egész országot érinti az influenzajárvány Kiugróan magas volt az orvoshoz forduló betegek
RészletesebbenA kiművelt emberfők térszerkezetének alakulása Magyarországon: diplomások a térben
Területi változatosság és hálózatok Szeged, 2016.szeptember 28. A kiművelt emberfők térszerkezetének alakulása Magyarországon: diplomások a térben Dövényi Zoltán Németh Ádám Pécsi Tudományegyetem Földrajzi
RészletesebbenA halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek
II. évfolyam 176. szám 2008. december 17. 2008/176 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek A tartalomból 1 Bevezető 1 A haláloki struktúra változásai
RészletesebbenLELKI EGÉSZSÉG VÁLTOZÁSA AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZAKDOLGOZÓK KÖRÉBEN
Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Pszichiátriai Klinika LELKI EGÉSZSÉG VÁLTOZÁSA AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZAKDOLGOZÓK KÖRÉBEN Irinyi Tamás Németh Anikó 2012 Szubjektív megállapításaim
RészletesebbenAz otthoni szakápolás jogszabályváltozásai
Az otthoni szakápolás jogszabályváltozásai a társadalombiztosítási finanszírozás tükrében 2010. és 2015. között Dr. Kőrösi László Országos Egészségbiztosítási Pénztár Általános Finanszírozási Főosztály
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT MONTHLY REPORT OF THE HUNGARIAN NATIONAL EMPLOYMENT OFFICE augusztus / August 2006
ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT MONTHLY REPORT OF THE HUNGARIAN NATIONAL EMPLOYMENT OFFICE / August 2006 Megnevezés / Number of 2006 aug. Aug. 2006 Változás az előző hónaphoz képest / Changes compared to previous
RészletesebbenAz egész büntetőeljárás időtartama a kizárólag fiatalkorú terheltek ellen indult ügyekben
1. sz. táblázat Az egész büntetőeljárás időtartama a kizárólag fiatalkorú terheltek ellen indult ügyekben Ügyészségek A nyomozás elrendelésétől számított A nyomozás elrendelésétől a jogerős bírósági 1
RészletesebbenAz emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában
Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Kedvezményezett: Országos Tisztifőorvosi Hivatal Dr. Bicsák Krisztina
RészletesebbenA TÁMOP-6.1.3.A KIEMELT PROJEKT VÉDŐNŐI MÉHNYAKSZŰRÉSI ALPROJEKT EREDMÉNYEI
A TÁMOP-6.1.3.A KIEMELT PROJEKT VÉDŐNŐI MÉHNYAKSZŰRÉSI ALPROJEKT EREDMÉNYEI TÁMOP 6.1.3.A-13/1-2013-0001 PROJEKT BUDAPEST, 2015. JÚNIUS 11. DR. KOISS RÓBERT SZAKMAI VEZETŐ Védőnői méhnyakszűrés megvalósulása
RészletesebbenA évi demográfiai adatok értékelése. Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet
A 212. évi demográfiai adatok értékelése Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet Tartalom Népesség száma, megoszlása Élveszületések Magzati veszteségek Születés körüli halálozás Csecsemőhalálozás
RészletesebbenAz Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. augusztusában az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai
RészletesebbenNépegészségügyi szűrővizsgálatok jelentősége, különös tekintettel az emlőszűrésre
Népegészségügyi szűrővizsgálatok jelentősége, különös tekintettel az emlőszűrésre Dr. Beke Gabriella megyei tiszti főorvos Rózsáné Rigó Éva megyei szűrési koordinátor Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA
AZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA Zsúgyel János egyetemi adjunktus Európa Gazdaságtana Intézet Az Európai Unió regionális politikájának történeti
RészletesebbenMérsékelten nőtt az influenza miatt orvoshoz forduló betegek száma
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2016. 7. hét Mérsékelten nőtt az influenza miatt orvoshoz forduló betegek száma A figyelőszolgálatban
RészletesebbenAz almatermesztés időjárási
Az almatermesztés időjárási vonatkozásai Tőkei László, Sepsi Panna Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék 1118 Budapest, Villányi út 29-43. K épület, 3. emelet
Részletesebben2013-AS PÁLYAKÖVETÉSI EREDMÉNYEK ÉS ÚJDONSÁGOK, KITERJESZTETT CSOPORTOK
2013-AS PÁLYAKÖVETÉSI EREDMÉNYEK ÉS ÚJDONSÁGOK, KITERJESZTETT CSOPORTOK Sipos Norbert elemző-közgazdász Pécsi Tudományegyetem Rektori Hivatal, Marketing Osztály Stratégiai Elemző Iroda A 2013-AS DPR KUTATÁSBA
RészletesebbenJ E L E N T É S évben A Magyar Cirkusz és Varieté Kht. tevékenységéről
Az adatszolgáltatás a 300/2007.(XI.9.) Korm. rendelet alapján kötelező! Nyilvántartási szám: 1452/08. Az adatszolgáltatás statisztikai célra történik. Az adatszolgáltatás megtagadása, valótlan adatok közlése,
RészletesebbenAz ápolási díj rendszere
Az ápolási díj rendszere Bódiné Pájer Marianna vezető-tanácsos Szociális és Munkaügyi Minisztérium Pénzbeli Ellátási és Nyugdíjbiztosítási Főosztály Az ellátás szabályozása A szociális igazgatásról és
RészletesebbenFelmérés a védőnői ellátásban dolgozók munkakörülményeiről, szakmai tevékenységükről
Felmérés a védőnői ellátásban dolgozók munkakörülményeiről, szakmai tevékenységükről A védőnők a megelőző-gyógyító ellátásban, elsősorban a megelőzés végzésére képzett, felsőfokú egészségügyi képesítéssel
RészletesebbenTÁBLAJEGYZÉK. 1/l A éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és a házastárs/élettárs gazdasági aktivitása szerint
TÁBLAJEGYZÉK A munkahelyre történő közlekedés formái 1/a A 15 64 éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és korcsoportok szerint 1/b A 15 64 éves foglalkoztatottak munkahelyre történő
Részletesebben1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület
1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006 1. Gyermekjóléti alapellátások Az intézmény fenntartója önkormányzat a) egyház, egyházi intézmény alapítvány, közalapítvány egyesület egyéni
RészletesebbenAz Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. szeptemberében az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai
RészletesebbenIskola-egészségügyi statisztikai adatok 2007/2008 tanév
Iskola-egészségügyi statisztikai adatok tanév Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet Országos Környezetegészségügyi Intézet Továbbképzı munkaértekezlete 29. május 26. Jelentést küldı intézmények
RészletesebbenRészvétel a felnőttképzésben
2010/87 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 87. szám 2010. augusztus 05. Részvétel a felnőtt Az egész életen át tartó tanulás kiemelt szerepe az Európai Unió versenyképességének
RészletesebbenA megjelenés motivációjának vizsgálata a méhnyakrák szűrések kapcsán. Doktori tézisek. Karamánné Pakai Annamária
A megjelenés motivációjának vizsgálata a méhnyakrák szűrések kapcsán Doktori tézisek Karamánné Pakai Annamária SEMMELWEIS EGYETEM Patológiai Tudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr. Balázs Péter egyetemi
RészletesebbenBetegelégedettségi vizsgálatok helye az alapellátásban
Betegelégedettségi vizsgálatok helye az alapellátásban Prof. Dr. Varga Albert, Prof. Dr. Hajnal Ferenc, Dr. Nagyvári Péter, Dr. Ágoston Gergely SZTE ÁOK Családorvosi Intézet Kihívások az intézményes eü-ben
RészletesebbenEFOP Fenntartható, intelligens és befogadó regionális és városi modellek
Fenntartható, intelligens és befogadó regionális és városi A BALATON RÉGIÓ IMÁZSA ÉS A HELYI IDENTITÁS VIZSGÁLATA BANÁSZ ZSUZSANNA, EGY. ADJUNKTUS LŐRINCZ KATALIN, INTÉZETIGAZGATÓ EGY. DOCENS LANG LETÍCIA
RészletesebbenOSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló
OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a
RészletesebbenBARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER
BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2016. nov. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott
RészletesebbenMTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)
MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek
RészletesebbenTevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.
Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés
RészletesebbenTájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország hét. Lassabban terjed az influenza
KÓRHÁZHIGIÉNÉS ÉS JÁRVÁNYÜGYI FELÜGYELETI FŐOSZTÁLY Tájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2018. 06. hét Lassabban terjed az influenza A 6. héten tovább emelkedett az influenzás
RészletesebbenAmeghosszabbodott élettartam és az idősek
Egészségi állapot, egészségügyi ellátások, szolgáltatások az idősek egészsége egészségügyi ellátások hozzáférhetőség fizikai és szellemi aktivitás mentális egészség betegségi kockázatok mérséklése szűrő-
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON
AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON DR. PAKSY ANDRÁS A lakosság egészségi állapotát jellemző morbiditási és mortalitási mutatók közül a halandósági tábla alapján
RészletesebbenBUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA
BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA Cím 1111 Budapest, Prielle Kornélia u. 4. Telefon / fax 209-93-38 / Fax 209-9339 e-mail isz.aso@bfkh.hu 13:00-18:00 13:00-16:00 8:30-13:00 8:30-12:30
RészletesebbenÜgyfélelégedettség-mérés az egyenlõ bánásmód referensi ügyfélszolgálatokon 2009. október 1. - 2013. június 30.
TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése Ügyfélelégedettség-mérés az egyenlõ bánásmód referensi ügyfélszolgálatokon 2009. október 1.
RészletesebbenÚJSÁGÍRÓ ISMERETTERJESZTŐ/PROMÓCIÓS HONLAP A MÉHNYAKRÁK MEGELŐZÉSÉÉRT
ISMERETTERJESZTŐ/PROMÓCIÓS HONLAP A MÉHNYAKRÁK MEGELŐZÉSÉÉRT Dömötörfy Zsolt PÁLYÁZÓ Dömötörfy Zsolt Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrum www.hpv-mehnyakrak.hu A méhnyakrák áldozatai Magyarországon napjainkban
RészletesebbenA daganatos betegségek megelőzése, tekintettel a méhnyakrák ellenes küzdelemre. Dr. Kovács Attila
A daganatos betegségek megelőzése, tekintettel a méhnyakrák ellenes küzdelemre Dr. Kovács Attila 1 Elsődleges megelőzés /primer prevenció/: a betegség biológiai létrejöttének megakadályozását célozza meg
RészletesebbenA Pénzügyi Békéltető Testület első 100 napjának eredményei
A Pénzügyi Békéltető Testület első 100 napjának eredményei A korábbi (2011. július 1-jét) megelőző helyzet Kettősség: 1. A kamarák mellett működő békéltető testületek jellemzői - jó szándék - speciális
RészletesebbenA magyar lakosság egészségi állapota
A -64 éves férfi és női népesség kor szerint standardizált halandóságának alakulása (Magyarország, 193/31-1999) A magyar lakosság egészségi állapota Ádány Róza, egyetemi tanár, Debreceni Egyetem OEC Népegészségügyi
RészletesebbenMAGYARORSZÁG CIGÁNY LAKOSSÁGÁNAK FOGAZATI ÁLLAPOTA
Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Kar Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézet igazgató: Dr. Kivovics Péter egyetemi docens http://semmelweis-egyetem.hu/fszoi/ https://www.facebook.com/fszoi MAGYARORSZÁG
RészletesebbenRegionális Gazdaságtan II 3. Gyakorlathoz
Regionális Gazdaságtan II 3. Gyakorlathoz Beadandó Házi Feladat Magyarországi megyék versenyképessége Beadandó házi feladat levelezı tagozatosoknak A 3. gyakorlatban bemutatott eljárással elkészített megyék
RészletesebbenAZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG (OMMF) ELÉRHETŐSÉGEI
AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG (OMMF) ELÉRHETŐSÉGEI KÖZPONT Cím: 1024 Bp. Margit krt. 85. Postacím: 1399 Budapest 62. Pf. 639. Telefon: 06-1-346-9400 Fax: 06-1-346-9415 E-mail: titkarsag@ommf.gov.hu
RészletesebbenA Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER
A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER Központi Statisztikai Hivatal Szegedi főosztálya Kocsis-Nagy Zsolt főosztályvezető Bruttó hazai termék (GDP) 2012 Dél-Alföld gazdasági
RészletesebbenTémavezető: Dr. Sándor János. Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Kar, Megelőző Orvostani Intézet Biostatisztikai és Epidemiológiai Tanszék
TÁMOP-4.2.2.-A-11/1/KONV-2012-0031 1 Népegészségügyi ellenőr szak IV. évfolyam, 2 Népegészségügyi ellenőr III. évfolyam Témavezető: Dr. Sándor János Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Kar, Megelőző Orvostani
RészletesebbenIpsos Public Affairs new PPT template Nobody s Unpredictable
Vélemények A munka törvénykönyvének módosításáról 2011. szeptember Nobody s Unpredictable Módszertani áttekintés A kutatást végezte: Ipsos Média-, Vélemény és Piackutató Zrt. Mintanagyság: 800 fő Mintavétel
RészletesebbenElőször éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában
Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Rohr Adél PTE BTK Demográfia és Szociológia Doktori Iskola KSH Népességtudományi Kutatóintézet Fókuszban
RészletesebbenMINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY
MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY Helyzetelemzés a közigazgatás elérhetőségéről, a közigazgatási ügymenetről és a közigazgatás működését támogató egyes folyamatokról E dokumentum
RészletesebbenKistérségi gazdasági aktivitási adatok
Kistérségi gazdasági aktivitási adatok 1. A KMSR rendszerben alkalmazott statisztikai módszerek Előadó: Dr. Banai Miklós 2. A KMSR rendszer által szolgáltatott adatok, jelentések Előadó: Kovács Attila
Részletesebben1/2009. (I. 20.) NFGM rendelet
a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekrıl A szakképzésrıl szóló 1993. évi LXXVI. törvény
Részletesebbenszájüregi rák komplex megelőző program
egészségügyi intézmények semmelweis egyetem fogorvostudományi kar szájüregi rák komplex megelőző program To bbszintes kommunikáció segítségével - 36 - A szájüregi rosszindulatú daganatok száma világszerte,
RészletesebbenMagyar nyelvű összefoglaló KÖZÉP- ÉS IDŐSKORÚ NŐK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA, EGÉSZSÉGMAGATARTÁSA ÉS ÉLETMINŐSÉGE. Dr. Maróti-Nagy Ágnes
Magyar nyelvű összefoglaló KÖZÉP- ÉS IDŐSKORÚ NŐK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA, EGÉSZSÉGMAGATARTÁSA ÉS ÉLETMINŐSÉGE Dr. Maróti-Nagy Ágnes BEVEZETÉS A fertőző betegségek visszaszorításával párhuzamosan új kihívás
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
RészletesebbenFizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál
Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik
RészletesebbenAz Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai április FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. áprilisában az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai
RészletesebbenFIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!
FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! MINISZTERELNÖKSÉG Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése
RészletesebbenJenei Tibor, Szabó Edit, Janka Eszter Anna, Dr. Nagy Attila Csaba Debreceni Egyetem OEC NK Népegészségügyi Kar Megelőző Orvostani Intézet
HIPERTÓNIA GYAKORISÁGÁNAK BECSLÉSE KÜLÖNBÖZŐ EPIDEMIOLÓGIAI TECHNIKÁK ALKALMAZÁSÁVAL A MAGYARORSZÁGI FELNŐTTEK ÉS A MAGYARORSZÁGI FELNŐTT DIABETESES BETEGEK KÖZÖTT ÉS ENNEK KÖLTSÉGHATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA
RészletesebbenA 2-es típusú diabetes háziorvosi ellátására vonatkozó minőségi indikátorok gyakorlati értéke
A 2-es típusú diabetes háziorvosi ellátására vonatkozó minőségi indikátorok gyakorlati értéke dr. Nagy Attila, Csenteri Orsolya, Szabó Edit, Ungvári Tímea, dr. Sándor János DE OEC Népegészségügyi Kar DEBRECENI
RészletesebbenEgyüttműködés az ellátóhelyekkel a helyi szűrésre való mozgósítás érdekében
Dr. Bicsák Krisztina mb. főosztályvezető Népegészségügyi Főosztály Emberi Erőforrások Minisztériuma 2014. február 26. Együttműködés az ellátóhelyekkel a helyi szűrésre való mozgósítás érdekében EFI-k elhelyezkedése
RészletesebbenAZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE
8 AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 2008 Kiadja az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Budapest, XIII. Visegrádi u. 49. Postacím: 1392 Bp. Pf. 251. Telefon: 270-8000;
Részletesebben