AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. a bálnavadászattal kapcsolatos közösségi fellépésről
|
|
- Léna Borbély
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1
2 AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, COM(2007) 823 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a bálnavadászattal kapcsolatos közösségi fellépésről
3 A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a bálnavadászattal kapcsolatos közösségi fellépésről Bevezetés A nagyarányú bálnavadászat és a környezetkárosodás következtében súlyos mértékben megfogyatkozott számos bálnafaj állománya. A Nemzetközi Bálnavadászati Bizottságnak (IWC) a bálnaállomány védelmére és kezelésére irányuló nemzetközi összefogása a bálnavadászatot pártoló és az azt ellenző államok parttalan vitáinak következményeként veszített erejéből. Az Európai Unió összehangolt, egységes közösségi állásfoglalás hiányában eddig nem tudott élni politikai súlyával az IWC tevékenységi területén. Ezzel a közleményével a Bizottság felmérve a bálnaállomány védelmének jelenlegi helyzetét az Európai Unió tagállamaiban és nemzetközi viszonylatban hangsúlyozni kívánja annak szükségességét, hogy az Európai Unió a bálnavadászattal kapcsolatos nemzetközi irányelvek kialakításának meghatározó szereplőjeként, egységesen lépjen fel. Az Európai Uniót e tekintetben az a cél vezérli, hogy biztosítva legyen a bálnaállomány védelmét szolgáló, hathatós nemzetközi keretszabályozás életbe léptetése és megfelelő betartatása. 1. A NEMZETKÖZI BÁLNAVADÁSZATI BIZOTTSÁG (IWC) 1.1. Háttér 1. A bálnák a delfinekkel és barna delfinekkel együtt a cetfélék (Cetacea) rendjébe tartoznak. Az úgynevezett óriásbálnának 13 faja ismert (pl. kék bálna, barázdás bálna, hosszúszárnyú bálna, grönlandi bálna, ámbráscet, csukabálna stb.), emellett 68 további kisebb cet- és delfinfaj létezik. Bálnára, különösen óriásbálnára a középkorban kezdtek el vadászni Európában és az északi tengereken, majd később Észak- és Dél-Amerikában és a világ egyéb tájain, még a Déli-sarkvidéken is. A bálnát a világ számos részén húsáért vadászták, de a bálnaszila, és különösen a kenővagy üzemanyagként használt bálnaolaj és bálnazsír szintén keresett volt. A bálnavadászat a 20. század 50-es és 60-as éveiben érte el csúcspontját, amikor évente több tízezer bálnát is elejtettek. A nagyarányú bálnavadászat következményeképpen a múlt század derekára több bálnafaj állománya is vészesen megfogyatkozott. A környezetkárosodás, ezen belül az éghajlatváltozás, valamint a járulékos halfogás további veszélyt jelent a bálnákra nézve. 2. A Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC) a bálnaállomány védelméért és kezeléséért felelős nemzetközi szervezet. A szervezetet az december 2-án Washingtonban megkötött, a bálnavadászat szabályairól szóló nemzetközi egyezmény (a továbbiakban: az Egyezmény ) hívta életre. A bálnavadászati tevékenység akkori fejlődése és kiteljesedése idején az Egyezmény célja a bálnaállományok hatékony megőrzésének biztosítása, és ezzel a bálnavadászati ágazat akadálytalan fejlődésének lehetővé tétele volt.
4 3. A Nemzetközi Bálnavadászati Bizottságnak kizárólag az Egyezményt aláíró kormányok lehetnek a tagjai. Az elmúlt években gyors ütemben, 77 országra nőtt az Egyezményhez csatlakozók száma, melyek közül 20 1 az Európai Unió tagállama. Az Európai Bizottság folyamatosan arra ösztönzött minden uniós tagországot, hogy ha eddig még nem tette meg, csatlakozzék az Egyezményhez. 4. Az Európai Közösség a munkában megfigyelőként vesz részt. A Bizottság 1992-ben elfogadta az Egyezményhez való csatlakozási tárgyalások megkezdésére vonatkozó javaslatot 2, a Tanács ugyanakkor még nem tett további lépéseket a javaslattal kapcsolatban. 5. Az IWC figyelemmel kíséri és szükség szerint módosítja az Egyezmény jegyzékében foglalt intézkedéseket, amelyek világszerte a bálnavadászati tevékenységet szabályozzák. Bár a jegyzék az Egyezmény melléklete, annak szerves részét képezi, ezért kötelező érvényű a felekre nézve. A gyakorlatban az Egyezmény határozza meg a jogi szabályozás általános kereteit, de a bálnaállományok védelmével és felhasználásával kapcsolatos részletes szabályokat a jegyzék rögzíti. A jegyzékben foglalt intézkedések többek között rendelkeznek egyes bálnafajok teljes védetté nyilvánításáról, védett területeket jelölnek ki a bálnák számára, korlátozzák az elejthető bálnák számát és méretét, meghatározzák a vadászidényt, összehangolják a tudományos kutatásokat (a környezetvédelmi szempontokat is beleértve) és az adatgyűjtést. A jegyzék módosítása a felek háromnegyedes többségét igényli, és a kifogást nem emelő felek esetében 90 napon belül lép hatályba. Ennek alapján a jegyzéket az IWC az 1982-es ülésén új cikkel egészítette ki, amely moratóriumot vezetett be a kereskedelmi célú bálnavadászatra. 6. Az IWC évente egy alkalommal ülésezik: 2006-ban Saint Kitts és Nevisben, ben pedig az alaszkai Anchorage-ban ült tárgyalóasztalhoz. 7. Az 1972-ben az emberi környezetről tartott stockholmi ENSZ konferencián megfogalmazott kérelemre reagálva az IWC moratóriumot fogadott el 1982-ben a kereskedelmi célú bálnavadászatra, ami 1985 óta van hatályban. Az intézkedés elfogadásakor az IWC figyelembe vette a bálnaállományokkal kapcsolatban rendelkezésre álló tudományos adatok megalapozottságának esetleges hiányát, valamint a szükséges adatok begyűjtésének nehézségeit Belgium, Csehország, Dánia, Németország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Írország, Olaszország, Ciprus, Luxemburg, Magyarország, Hollandia, Ausztria, Portugália, Szlovénia, Szlovákia, Finnország, Svédország, Egyesült Királyság A Bizottság közleménye a Tanácsnak a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC) tevékenységének keretében végzett bálnavédelemről (COM (92) 316). A közlemény melléklete határozattervezetet tartalmaz, amely felhatalmazza a Bizottságot, hogy a Közösség nevében tárgyalásokat indítson az Egyezményt módosító jegyzőkönyvről, amely lehetővé tenné az EK részvételét. A jegyzék szövege a következőképpen szól (a 10. pont e) alpontja): A 10. pont egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül a kereskedelmi célú bálnavadászat az összes állomány tekintetében az 1986-os part menti és az 1985/86-os nyíltvízi vadászidénytől kezdődően nullára korlátozódik. E rendelkezést a Bizottság a legújabb tudományos szakvélemények figyelembevételével folyamatosan felülvizsgálja, és legkésőbb 1990-re átfogó felmérést készít a határozat bálnaállományokra gyakorolt hatásairól, melynek alapján megfontolja a rendelkezés módosítását vagy a fogásmennyiség új korlátozásainak megállapítását.
5 8. Az elmúlt években az IWC kiemelten foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a bálnaállományok megerősödtek-e olyan mértékben, hogy a bálnavadászati tilalmat szabályozott keretek között fel lehessen oldani. 9. A moratórium hatálybalépését követően a kereskedelmi célú bálnavadászat jövőbeli kezelésére vonatkozó vitáknak már a kezdetén igény fogalmazódott meg új igazgatási célok és eljárások kidolgozása iránt. Ennek megfelelően lépések történtek módosított irányítóbizottsági eljárásrend kidolgozására. A módosított irányítóbizottsági eljárásrend tudományos alapokon hivatott megállapítani a maximálisan elejthető bálnák számát. Bár az eljárásrendet 1994-ben elfogadták, alkalmazását hátráltatja, hogy még nem zárult le a módosított irányítóbizottsági programmal kapcsolatos munka. A módosított irányítóbizottsági program feladata az lenne, hogy biztosítsa az IWC rendelkezéseinek betartatását. Ennek érdekében számos különböző ellenőrző intézkedést foglalna magában. Többek között a következő lehetőségek merültek fel: nemzetközi megfigyelők jelenléte a hajókon, ellenőrzések a jogellenes, nem bejelentett bálnavadászat visszaszorítása érdekében, a megfelelőséget biztosító intézkedések, az ellenőrző intézkedések költségeinek megosztása, a vadászati tilalom feltételes feloldása (pl. engedélyezés csak a kizárólagos gazdasági övezetben), állatjólléti megfontolások és a tudományos célú bálnavadászat nemzetközi szabályozása. Eddig azonban sok nehézségbe ütközött és sokszor ellentmondásosnak bizonyult a módosított irányítóbizottsági programmal kapcsolatos érdemi munka, így nem is vezetett kézzelfogható eredményre. Az IWC 2006-os plenáris ülésén ismerték el először azt a tényt, hogy ténylegesen holtpontra jutottak a módosított irányítóbizottsági programmal kapcsolatos tárgyalások. Hosszú távon az IWC jövőjét nagymértékben meghatározza, hogy talál-e megoldást a módosított irányítóbizottsági programmal kapcsolatban felvetődött kérdésekre Kivételek a moratórium alól 10. A kereskedelmi célú bálnavadászat tilalma nem vonatkozik az őslakosok bálnavadászatára, amely az IWC jelenlegi szabályozásában Dánia számára (kizárólag Grönlandon a barázdás és csukabálna vonatkozásában), Oroszország számára (kizárólag Szibériában a szürke bálna vonatkozásában), Saint Vincent és Grenadineszigetek számára (a hosszúszárnyú bálna vonatkozásában) és az Egyesült Államok számára (kizárólag Alaszkában a grönlandi bálna, és alkalmanként Washingtonban a szürke bálna vonatkozásában) engedélyezett. Az IWC már a megalakulásakor felismerte, hogy különbséget kell tenni az őslakosok önfenntartást szolgáló bálnavadászata és a kereskedelmi célú bálnavadászat között. Az egyes kormányok felelőssége, hogy népeik kulturális és önfenntartási szükségleteiről hiteles adatokat közöljenek a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottsággal. A Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság az őslakosok önfenntartást szolgáló bálnavadászati tevékenységének ötéves időszakát tekintve, tudományos szakvélemények alapján határozza meg a bálnaállományok maximálisan elejthető mennyiségét. 11. Az Egyezmény lehetőséget nyújt a felek számára, hogy kifogást emeljenek 4 a kötelező érvényű döntésekkel, például a moratóriummal szemben. Norvégia és 4 A kifogástételi eljárást (az Egyezmény V. cikkének (3) bekezdése) többen erősen bírálták, arra hivatkozva, hogy az IWC-t tehetetlenné teszi, bár e nélkül valószínűleg sokan alá sem írták volna az Egyezményt. Ezenkívül a kifogás joga nélkül egy adott kormány még mindig megtehetné, hogy kilép az Egyezményből, és így semmi nem kötelezné a rendelkezések betartására.
6 Izland nem esnek a moratórium hatálya alá, mivel kifogással/fenntartásokkal éltek, és így saját belátásuk szerint folytathatják a bálnavadászati tevékenységet. 12. Az Egyezmény emellett módot nyújt a feleknek arra is, hogy az IWC kifejezett hozzájárulása nélkül, a nemzeti hatóságok külön engedélyével tudományos kutatási célból bálnára vadásszanak. A külön engedély kibocsátásának jogát az 1946-os Egyezmény 5 VIII. cikke rögzíti. Bár a feleknek az Egyezmény értelmében be kell nyújtaniuk a javaslatokat felülvizsgálatra, végső soron mégis ők döntenek az egyes külön engedélyek kibocsátásáról. Ez a jog elsőbbséget élvez minden egyéb bizottsági rendelethez, így a moratóriumhoz és a védett területekre vonatkozó rendelkezésekhez képest is. Egyes adatok arra engednek következtetni, hogy bizonyos országokban nem csak kutatási célból ejtettek el bálnákat. Úgy tűnik, Japán (és bizonyos mértékig Izland) elsősorban az Antarktiszon tudományos programokat hajt végre, majd a bálnahúst a nemzeti piacokon értékesíti. A megannyi kivétel miatt a moratórium lényegében nem befolyásolta Japán, Norvégia és Izland bálnavadászattal kapcsolatos politikáját Legújabb fejlemények a kereskedelmi célú bálnavadászatban 13. A kereskedelmi célú bálnavadászat tilalma ellenére a fentiekben ismertetett kivételek következtében továbbra is jelentős mérvű a bálnavadászat. A kereskedelmi célú bálnavadászatra az 1985/86-os vadászidénytől kivetett moratórium bevezetése óta az engedélyezett kivételek különböző jogcímein eddig több mint bálnát ejtettek el, évről évre növekvő számban. Az őslakosok önfenntartást szolgáló bálnavadászatában érintett négy ország által elejtett összes mennyiség ennél kisebb 6. Az IWC-hez eljuttatott adatok alapján az utóbbi jogcímen az 1985 és 2005 közötti időszakban összesen 6788 bálnát ejtettek el. Becslések szerint Norvégia 639 csukabálnát ejtett el a 2005/2006-os idényben, és az elkövetkezendő években vadászati tevékenységének jelentős növelését tervezi. Japán 1987-óta ad ki tudományos célú vadászati engedélyeket ben 850 antarktiszi csukabálna, 10 barázdás bálna, 220 közönséges csukabálna, 50 Bryde-bálna, 100 tőkebálna és 10 ámbráscet elejtését engedélyezte. Izland 2003-ban újraindította tudományos célú bálnavadászati tevékenységét, 2006-ban 7 pedig kereskedelmi célú VIII. cikk, (1) (3) bekezdés: 1. Az Egyezményben foglalt összes rendelkezés sérelme nélkül az aláíró kormányok mindegyike külön engedélyt bocsáthat ki állampolgárai számára, melynek alapján ők tudományos kutatás céljára bálnákat ölhetnek le, foghatnak be vagy kezelhetnek az aláíró kormány által indokoltnak tartott mennyiségbeli korlátozások és egyéb feltételek mellett. A bálnák ebben a cikkben foglaltak szerint végzett leölése, elejtése vagy kezelése nem tartozik az Egyezmény hatálya alá. Minden aláíró kormány köteles haladéktalanul tájékoztatni a Bizottságot az ilyen engedélyek kibocsátásáról. A kibocsátott külön engedélyeket az aláíró kormányok bármikor visszavonhatják. 2. A külön engedély alapján elejtett bálnákat a lehető legteljesebb mértékben fel kell dolgozni, az abból származó bevételt pedig az engedélyt kibocsátó állam rendelkezései szerint kell kezelni. 3. Az aláíró kormányok mindegyike köteles a Bizottság által kijelölt testületet a lehetséges mértékben és egy évnél nem hosszabb időközönként ellátni a bálnákkal és a bálnavadászattal kapcsolatban rendelkezésére álló tudományos kutatási eredményekkel, beleértve a jelen cikk (1) bekezdésében és a IV. cikkben foglalt kutatás eredményeit is. Az es kvótákkal kapcsolatban lásd az 59. IWC-ülés elnöki jelentését: Izland 1992-ben felfüggesztette IWC-tagságát arra hivatkozva, hogy a moratórium fenntartása már nem indokolt, majd 2002-ben ismét csatlakozott a szervezethez, de fenntartásokkal élt a moratóriummal
7 bálnavadászatát. Az izlandi kutatási program 2003-as kezdete óta összesen 161 közönséges csukabálnát ejtettek el. Emellett Izland 2006-ban bejelentette, hogy 9 barázdás bálnát 8 és 30 közönséges csukabálnát kíván elejteni kereskedelmi célból. 14. Az IWC kettős megbízatása a bálnavadászat szabályozása mellett a bálnák védelme az évek során szélsőséges véleménykülönbségeket eredményezett, a tagság a bálnavadászatot támogató és az azt ellenző országokra oszlott. Ez a patthelyzet veszélyezteti a nemzetközi együttműködést és gátat szab a bálnafajok hatékony védelmének. A bálnavadászatot pártoló államok tevőlegesen szorgalmazzák más támogató országok csatlakozását, hogy elérjék a kereskedelmi célú bálnavadászat moratóriumának feloldásához szükséges többséget. A Saint Kitts és Nevisben ban tartott éves ülésen ezek az országok kis többséggel ugyan, de deklaratív határozatot fogadtattak el a bálnaállományok fenntartható hasznosításának támogatásáról, ami alatt általában a fogyasztói vagy kereskedelmi célú bálnavadászat értendő. A nyilatkozat komoly aggodalomra adott okot, egyben arra késztette a Bizottságot, hogy a kérdést megvitatásra a Tanács elé vigye 9, és az összes tagállamot felkérje az IWC-tagságra. 15. Japán emellett már több éve javasolja egyes bálnafajok kis mennyiségű, part menti vadászatának engedélyezését 10. Ezek a kötelező érvényű jegyzék módosítására irányuló javaslatok még nem találtak kellő támogatottságra 11. Egy ilyen jellegű módosítás egyenértékű lenne a kereskedelmi célú bálnavadászat részleges visszaállításával 12, és a kvóták újratárgyalásához vezetne. 2. A BÁLNAÁLLOMÁNYOK VÉDELME A KÖZÖSSÉGI JOGRENDBEN 16. Az EK-Szerződés 174. cikkének (1) bekezdése értelmében a Közösség környezetpolitikájának egyik célja a regionális vagy világméretű környezeti problémák leküzdésére irányuló intézkedések nemzetközi szinten való ösztönzése. Ez magában foglalja a különböző fajok, s így a bálnák globális védelmét is. 17. Az Európai Közösség ezért elkötelezett a bálnák és más cetfélék védelme mellett, annak magas szintjét megfelelő jogszabályokkal biztosítja elsődlegesen a közösségi környezetvédelmi politika keretében. 18. Az élőhelyvédelmi irányelv 13 IV. melléklete kivétel nélkül felsorolja az összes cetfélét. A közösségi vizeken tehát minden bálnafaj szigorúan védett a szándékos zavarással, befogással vagy leöléssel szemben. Az irányelv a vadonból befogott kapcsolatban. Izland az IWC csatlakozási okiratában vállalta, hogy 2006-ig nem folytat kereskedelmi célú bálnavadászatot. A barázdás bálnák veszélyeztetettnek minősülnek a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) veszélyeztetett fajokról szóló tiltólistáján. A Környezetvédelmi Tanács február 20-i, és a COREPER március 28-i és május 2-i vitája. Lásd például az IWC 2006-os és 2007-es összefoglaló jelentését. A jegyzék bármilyen módosításához a tagok háromnegyedének támogatása szükséges (az Egyezmény III. cikkének (2) bekezdése értelmében). Ahogyan arra más tagországok, például Ausztrália (2006. évi összefoglaló jelentés) vagy az Egyesült Királyság (2007-es felszólalás) gyakran felhívják a figyelmet. A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló 92/43/EGK irányelv (HL L 206., , 7. o.)
8 egyedek tartását, szállítását, kereskedelmét, illetve cseréjét is tiltja. A jogszabályok nem engedélyezik a közösségi vizekben (állandó vagy időszakos jelleggel) élő bálnaállomány kereskedelmi célú vadászatát. A bálnaállományok vándorló életformáját figyelembe véve egyértelmű, hogy az élőhelyvédelmi irányelv csak akkor érheti el maradéktalanul célját, ha azzal egyenértékű nemzetközi keretszabályzat lép életbe. 19. Az Európai Közösségen belül a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) végrehajtására irányuló rendelet tiltja a cetfélék elsődlegesen kereskedelmi célú behozatalát a Közösségbe 14. A magas szintű védelmet tovább fokozza a közösségi tengervédelmi stratégia 15 és a tengervédelmi stratégiáról szóló irányelvjavaslat 16, amely a tengerek és óceánok környezeti állapotának általános optimalizálásával várhatóan szintén hozzájárul a bálnák védelméhez. A bálnákkal kapcsolatban a közösségi környezetvédelmi politika végső célja tehát a legmagasabb fokú védelem. Az említett környezetvédelmi jogszabály a minden részletre kiterjedő jogharmonizációnak köszönhetően magas szintű védelmet garantál. A közös halászati politika keretében a Közösség kizárólagos hatáskörébe tartozik emellett a tengerek biológiai erőforrásainak megóvása 17. Élőállatként a cetfélék az EK-Szerződés I. mellékletének, illetve annak cikkének hatálya alá tartoznak 18. A halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló tanácsi rendelet 19 továbbá kimondja, hogy a közös halászati politika a vízi élővilág és erőforrások védelmére, kezelésére és kiaknázására is kiterjed. Ennek megfelelően a Közösség olyan halászati megállapodásokat kötött, amely részben vagy kizárólagosan a tengeri emlősöket érintik 20. A cetfélékre ugyanígy a halászati megállapodások formájában vállalt nemzetközi kötelezettségvállalások végrehajtására, valamint a nyílt tengeren élő bálnák védelmére irányuló közös halászati politika keretében elfogadott másodlagos jogszabályok is vonatkoznak /97/EK rendelet a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről (HL L 61., , 1. o.) A bálnákból és egyéb cetekből származó termékek behozatalának közös szabályairól szóló 348/81/EK tanácsi rendelet alapján a rendelet mellékletében felsorolt, bálnákból és egyéb cetekből származó termékek behozatala csak akkor engedélyezhető, ha a behozatal nem kereskedelmi célt szolgál. A Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek: Tematikus stratégia a tengeri környezet védelme és megőrzése érdekében COM(2005) 504 végleges Javaslat: Az Európai parlament és a Tanács irányelve a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (A tengervédelmi stratégiáról szóló irányelv) COM(2005) 505 végleges Lásd például a C-141/78 [1979] ECR 2923 eset (6) bekezdését és a C-804/79 [1981] ECR 1045 eset (17) bekezdését. Lásd az EK-Szerződés 32. cikkének (3) bekezdését. A 2371/2002/EK tanácsi rendelet (HL L 358., , 59. o.). A 2005/938/EK tanácsi határozat a Nemzetközi Delfinvédelmi Programról szóló megállapodás Európai Közösség nevében történő jóváhagyásáról (HL L 348., , 26. o.) Lásd az egyes hosszú távon vándorló fajok bizonyos állományainak védelmét célzó egyes technikai intézkedések megállapításáról szóló 973/2001/EK tanácsi rendeletet (HL L 137., , 1. o.); valamint a hosszú távon vándorló halfajok bizonyos állományainak halászatára vonatkozó ellenőrzési intézkedések megállapításáról szóló 1936/2001/EK tanácsi rendeletet (HL L 263., , 1. o.).
9 20. Az EK-Szerződés 6. cikke értelmében a környezetvédelmi követelmények beépülnek a közös halászati politika meghatározásába és végrehajtásába. Ezt a szemléletet jól érzékelteti a földközi-tengeri halászati erőforrások fenntartható kiaknázásával kapcsolatos irányítási intézkedésekről szóló 1967/2006/EK tanácsi rendelet. A cetfélék vonatkozásában ez a rendelet ugyanis kiterjeszti a közösségi vizek esetében már az élőhelyvédelmi irányelvben biztosított szigorú védelmet a Földközi-tenger nyílt vizeire Az Európai Közösség által elfogadott jogszabályi intézkedések a bálnák legmagasabb szintű védelmét szolgálják. Céljukat azonban csak a Közösség következetes nemzetközi lépéseivel közösen érhetik el, amelyek egyúttal hathatós nemzetközi keretszabályozást is biztosítanának a bálnák védelméhez. 22. Stratégiai megközelítés vagy akár a bálnavadászattal kapcsolatos közös platform hiányában az Európai Uniónak jelenleg politikai és gazdasági súlyát kihasználva kell ellensúlyoznia a jelentős bálnavadász nemzetek más országok, különösen az afrikai, karib-tengeri és csendes-óceáni térség országainak (AKCS) bálnavadászati és halászati politikájára gyakorolt befolyását. Közösségi állásfoglalás birtokában például a bálnavadászat kérdését is napirendre lehetne tűzni a rendszeres többoldalú tárgyalások (pl. az általános preferenciarendszer vagy a cotonoui megállapodás összefüggésében) vagy a kétoldalú tárgyalások alkalmával (pl. a Bizottság képviseletein keresztül). 23. Az Európai Unió ugyanígy együttműködhetne a közösségi vizek közelében bálnavadászati tevékenységet folytató két szomszédos állammal 23, Norvégiával és Izlanddal, hogy némi befolyást gyakoroljon a bálnákkal kapcsolatos politikájukra. Ha a helyzet a későbbiekben nem változik, az várhatóan hatással lesz az élőhelyvédelmi irányelvben védett bálnaállományok állapotára. Közösségi szintű fellépéssel az atlanti-óceáni bálnaállományok védelmét jobban az IWC-viták homlokterébe lehetne helyezni, emellett a déli féltekével kapcsolatos elhúzódó, kulcsfontosságú vitákat új elemekkel egészítené ki (antarktiszi japán kutatási program, javaslat dél-atlanti védett terület kialakítására stb.). 24. A felsorolt kérdések leghatékonyabb kezeléséhez közös uniós platformra lenne szükség. Ennek hiánya a közösségi hatáskörbe tartozó ügyeket tárgyaló, fontos környezetvédelmi fórumokon, mint amilyen az IWC is, feltétlenül orvosolandó rendellenesség. 25. Az Európai Unió nemrégiben elfogadott tengerpolitikája 24 felismeri annak szükségességét, hogy az Európai Unió és a nemzetközi szervezetek közötti párbeszédben az európai tengerpolitikai ügyek kezelésekor integrált megközelítés érvényesüljön. A Bizottság ezért a tengerpolitikai ügyek, s így a bálnák kérdésének leghatékonyabb kezelése érdekében a jelentős nemzetközi fórumokon az európai HL L 36., , 6. o. Lásd a kilencedik preambulumbekezdést és a 3. cikk 1. pontját a védett fajokról, valamint az 1. cikk 1. pontját a hatályról (amely a Földközi-tenger nyílt vizeire is kiterjed, túllépve az élőhelyvédelmi irányelv hatályán). Norvégia és Izland regionális irányítószervezetet hoztak létre az emlősökkel kapcsolatban (észak-atlanti tengeri emlős bizottság). Az élőhelyvédelmi irányelvet nem tartalmazza az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás környezetvédelmi melléklete. COM(2007) 575
10 érdekek egyeztetését és az EU-állásfoglalások következetességét kívánja előmozdítani. 26. A Közösség egységes külképviseletének elvével összhangban elengedhetetlen, hogy a tagállamok a Tanácson belül lefolytatott viták keretében kialakított, közös uniós állásponttal jelenjenek meg az IWC következő ülésein. A Közösség megfigyelői státuszából eredő korlátozások miatt és az EK-Szerződés 10. cikkében meghatározott lojális együttműködés elvének megfelelően az állásfoglalást a Közösség érdekében együttesen eljáró tagállamok közösen képviselik az IWC-n belül 25. Szintén rendkívül fontos, hogy az IWC-tagsággal még nem rendelkező 7 tagállam felgyorsítsa csatlakozásának folyamatát. Ez megszilárdítaná a bálnavadászatot ellenző államoknak azt a csekély erőfölényét, amelyet az IWC 2007-es ülésén sikerült visszaszerezniük. 3. KÖVETKEZTETÉS 27. Az IWC tilalmat rendelt el a kereskedelmi célú bálnavadászatra, hogy a közösségi szakpolitikáknak megfelelően biztosítsa a bálnaállományok pótlását. Bár a védelem általános a Közösségi rendszeren belül, nemzetközi szinten ez nem mondható el. 28. A tilalom hatékony érvényesítésének gátat szabó fenntartások és kifogások, valamint a jelenleg szabályozatlanul, illetve elfogadható szintű nemzetközi keretszabályozástól függetlenül végzett tudományos célú bálnavadászat aláássa a kereskedelmi célú bálnavadászat moratóriumának rendeltetését A bálnavadászat hatékonyabb szabályozására irányuló, bármely hosszú távú megoldásnak elvben átfogóan kellene kezelnie az Egyezményben jelenleg különböző jogcímeken végzett bálnavadászati tevékenységeket, legyen szó kereskedelmi vagy tudományos célú, kifogás vagy fenntartás érvényesítésével folytatott (Norvégia, illetve Izland), vagy az őslakosok önfenntartását szolgáló bálnavadászatról. Szintén tárgyalni kell többek között a megfelelőséget szigorúan megkövetelő rendszer, a felügyelet és a jelentéstételi kötelezettség kérdéséről. 30. Ennek megfelelően kívánatos, hogy a Közösség hosszú távra szóló, átfogó célkitűzése a bálnák mindenre kiterjedő védelmét biztosító, hathatós nemzetközi keretszabályzás életbe léptetése legyen. Ebben a tekintetben elengedhetetlen, hogy a Közösség hozzájáruljon az IWC-n belüli együttműködés további erősítéséhez és a tevékenység hatékonyságának fokozásához. A tagállamok értékes tapasztalatai és egyéb eszközök alapján felül kell vizsgálnia a módosított irányítóbizottsági eljárásrenddel és programmal kapcsolatban végzett eddigi munkát és a korábbi javaslatokat annak érdekében, hogy az IWC-n belüli jelenlegi patthelyzet Az egyesített 3/76, 4/76 és 6/76 Kramer ügyek, 42. és 45. bekezdés, a Bíróság március 19-i véleménye, 2/91, 37. bekezdés, a C-266/03 Bizottság kontra Luxembourg ügy, 57. és 58. bekezdés, valamint a C-433/03 Bizottság kontra Németország ügy, 63. és 64. bekezdés. Amint arra több fél is rámutatott, egyértelmű az összefüggés a különböző bálnavadászati tevékenységek között, ha figyelembe vesszük a 2007-es IWC-ülésen elhangzott japán felajánlást, miszerint Japán kész arányosan csökkenteni a tudományos kísérleti célokra befogott bálnák számát, amennyiben a kisebb nagyságrendű, part menti vadászatra vonatkozó módosításjavaslatát elfogadják. Amikor ténylegesen tudományos kutatás a cél, más országok a bálnák életét megkímélő módszerek alkalmazásához ragaszkodnak.
11 felszámolásában játszott pozitív szerepe révén áthidalhassa az Egyezmény részes felei között húzódó szakadékot. 31. Csak együttes fellépéssel és egységes közösségi állásponttal felvértezve lehet esélyük az Európai Unió tagállamainak arra, hogy a bálnák védelmében megfelelő és szigorú nemzetközi keretszabályzást tudjanak kidolgozni és érvénybe léptetni. Mindezeket figyelembe véve a Bizottság megfelelő határozatjavaslatot terjeszt elő a Tanács részére.
KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
Európai Parlament 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum B8-0853/2016 } B8-0855/2016 } B8-0862/2016 } B8-0863/2016 } RC1 4.7.2016 KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY az eljárási szabályzat 128. cikkének
Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.7.1. COM(2016) 437 final 2016/0200 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES)
A8-0061/19 AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához
8.6.2017 A8-0061/19 Módosítás 19 Petra Kammerevert a Kulturális és Oktatási Bizottság nevében Jelentés Santiago Fisas Ayxelà Az Európa kulturális fővárosai kezdeményezés 2020 2033. évekre COM(2016)0400
Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.5.8. COM(2014) 267 final 2014/0139 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a vándorló, vadon élő állatfajok védelméről szóló egyezmény szerződő felei konferenciájának tizenegyedik
***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA
Európai Parlament 2014-2019 Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 13.6.2017 EP-PE_TC1-COD(2016)0186 ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA amely első olvasatban 2017. június 13-án került elfogadásra
Felkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról.
Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 10. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0186 (COD) 13660/16 LIMITE FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: az Állandó Képviselők Bizottsága (I. rész)
Javaslat A TANÁCS RENDELETE. az (EU) 2015/104 rendeletnek bizonyos halászati lehetőségek tekintetében történő módosításáról
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.7. COM(2015) 487 final 2015/0236 (NLE) Javaslat A TANÁCS RENDELETE az (EU) 2015/104 rendeletnek bizonyos halászati lehetőségek tekintetében történő módosításáról HU
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.10.25. COM(2017) 622 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alap (EFA): a 2017., 2018. és 2019. évi kötelezettségvállalásokra, kifizetésekre és
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.23. COM(2015) 523 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alap (EFA): a 2015., 2016., 2017., 2018. és 2019. évi kötelezettségvállalásokra, kifizetésekre
Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.23. COM(2016) 86 final 2016/0052 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió, Izland, a Liechtensteini Hercegség és a Norvég Királyság közötti, a 2014 2021 közötti
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Az Európai Fejlesztési Alapra vonatkozó pénzügyi információk
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.6.15. COM(2015) 295 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alapra vonatkozó pénzügyi információk HU HU 1. ELŐSZÓ A 11. Európai Fejlesztési Alap
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Pénzügyi információk az Európai Fejlesztési Alapról
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.6.15. COM(2018) 475 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Pénzügyi információk az Európai Fejlesztési Alapról Európai Fejlesztési Alap (EFA): a kötelezettségvállalások,
Módosított javaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.9.6. COM(2016) 552 final 2011/0103 (NLE) Módosított javaslat A TANÁCS HATÁROZATA megállapodás aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról; valamint megállapodás alkalmazásáról
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2018.11.13. COM(2018) 744 final 2018/0385 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az energiahatékonyságról szóló, [az (EU) 2018/XXX irányelvvel módosított]
Megvitatandó napirendi pontok (II.)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2019. július 1. (OR. en) 10824/19 OJ CRP2 25 IDEIGLENES NAPIREND AZ ÁLLANDÓ KÉPVISELŐK BIZOTTSÁGA (II. rész) Európa épület, Brüsszel 2019. július 3. és 4. (10.00, 9.00)
8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.19. COM(2015) 545 final 8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A 2015. ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS HU HU Tekintettel: az Európai
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, június 20. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. június 20. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0186 (COD) 10329/17 CODEC 1059 CULT 88 AELE 54 EEE 31 PE 46 TÁJÉKOZTATÓ Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága
2018/149 ELNÖKI TÁJÉKOZTATÓ Budapest, Riadó u Pf Tel.:
2018/149 ELNÖKI TÁJÉKOZTATÓ 2018. 08. 03. 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf. 166. Tel.: +36 1 882 85 00 kapcsolat@kt.hu www.kozbeszerzes.hu A Közbeszerzési Hatóság Elnökének tájékoztatója a Kbt. 62. (1)
RESTREINT UE. Strasbourg, COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date
EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.7.1. COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date 23.7.2014 Javaslat A TANÁCS RENDELETE a 2866/98/EK rendeletnek az euró litvániai
Plenárisülés-dokumentum cor01 HELYESBÍTÉS
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Plenárisülés-dokumentum 7.4.2014 cor01 HELYESBÍTÉS az Európai Parlament által 2014. február 27-én a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség
Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.4.8. COM(2016) 188 final 2016/0103 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió és a Marshall-szigeteki Köztársaság közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok
A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.4.18. C(2017) 2358 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2017.4.18.) az atlanti tonhalfélék védelméről szóló nemzetközi egyezményből és az északnyugatatlanti
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.10.14. COM(2016) 652 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alap (EFA) 2016., 2017., 2018., 2019. és 2020. évi kötelezettségvállalásaira, kifizetéseire,
Észrevételek ( 1 ) Részletes vélemények ( 2 ) EFTA ( 3 ) TR ( 4 ) Belgium Bulgária Cseh Közt.
2010.6.24. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 164/3 A Bizottság által közölt tájékoztatás az Európai Parlament és a Tanács műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira
(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)
2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.12.21. COM(2016) 818 final 2016/0411 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló
Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.4.11. COM(2018) 176 final 2018/0085 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió és a Brazil Szövetségi Köztársaság közötti, a diplomáciai, szolgálati vagy hivatalos
A BIZOTTSÁG (EU).../... VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA ( )
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2019.2.25. C(2019) 1280 final A BIZOTTSÁG (EU).../... VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (2019.2.25.) a határregisztrációs rendszerben biometrikus ellenőrzés és azonosítás céljából nyilvántartott
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.2.1. COM(2018) 52 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésérés bejelentésére, valamint
Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.5. COM(2014) 338 final 2014/0172 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az OTIF felülvizsgálati bizottságának 25. ülésén a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezménynek (COTIF)
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Az Európai Fejlesztési Alappal kapcsolatos pénzügyi információk
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.13. COM(2014) 350 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alappal kapcsolatos pénzügyi információk HU HU A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az
Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.9.14. COM(2015) 430 final 2015/0193 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió és a Palaui Köztársaság közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli
Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.23. COM(2016) 84 final 2016/0051 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió, Izland, a Liechtensteini Hercegség és a Norvég Királyság közötti, a 2014 2021 közötti
2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL
2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS
Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, XXX COM(2016) 62 2016/0036 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye keretében létrejött Párizsi Megállapodásnak az Európai Unió nevében
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, április 28. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. április 28. (OR. en) 7281/1/17 REV 1 ENFOPOL 121 JAI 239 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA a Dán Királyság és az Európai
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, február 28. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. február 28. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2017/0049 (NLE) 6795/17 UD 55 CORDROGUE 31 JAVASLAT Küldi: Az átvétel dátuma: 2017. február 28. Címzett: Biz.
9645/17 ac/ms 1 DG E 1A
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. május 24. (OR. en) 9645/17 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2017. május 23. Címzett: a delegációk ENV 540 FIN 326 FSTR 42 REGIO 62 AGRI 286
11917/1/12 REV 1ADD 1 lj/lj/kk 1 DQPG
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2012. október 4. (11.10) (OR. fr) Intézményközi referenciaszám: 2010/0197 (COD) 11917/1/12 REV 1 ADD 1 WTO 244 FDI 20 CODEC 1777 PARLNAT 324 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:
Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.21. COM(2011) 909 végleges 2011/0444 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól
L 165 I Hivatalos Lapja
Az Európai Unió L 165 I Hivatalos Lapja Magyar nyelvű kiadás Jogszabályok 61. évfolyam 2018. július 2. Tartalom II Nem jogalkotási aktusok HATÁROZATOK Az Európai Tanács (EU) 2018/937 határozata (2018.
Mit jelent számomra az Európai Unió?
Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, március 10. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. március 10. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2014/0258 (NLE) 6731/15 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: SOC 149 EMPL 76 MIGR 12 JAI 148 A TANÁCS
Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 208/3
2006.7.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 208/3 A BIZOTTSÁG 1156/2006/EK RENDELETE (2006. július 28.) az 1782/2003/EK tanácsi rendeletben előírt, az egységes támogatási rendszer részleges vagy szabad
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, szeptember 27. (OR. en)
Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. szeptember 27. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0184 (NLE) 12256/16 LIMITE JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: PUBLIC CLIMA 111 ENV
PUBLIC /15 af/kn/kk 1 DG C LIMITE HU. Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, augusztus 4. (OR. en) 11087/15 LIMITE PV/CONS 41 RELEX 627
Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. augusztus 4. (OR. en) 11087/15 LIMITE PUBLIC PV/CONS 41 RELEX 627 TERVEZET JEGYZŐKÖNYV Tárgy: Az Európai Unió Tanácsának 2015. július 20-án Brüsszelben
Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.10. COM(2014) 138 final 2014/0078 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigetek lobogója alatt közlekedő halászhajók számára az Európai Unió joghatósága alá
10699/19 zv/af/kf 1 TREE.1
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2019. július 17. (OR. en) 10699/19 PV CONS 39 ENV 661 CLIMA 197 TERVEZET JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA (Környezetvédelem) 2019. június 26. 10699/19 zv/af/kf 1 TARTALOM
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Az Európai Fejlesztési Alappal kapcsolatos pénzügyi információk
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.6.14. COM(2017) 299 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alappal kapcsolatos pénzügyi információk Az Európai Fejlesztési Alap (EFA): kötelezettségvállalásokra,
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, december 9. (OR. en) 16651/13 Intézményközi referenciaszám: 2013/0375 (NLE) PECHE 553
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2013. december 9. (OR. en) 16651/13 Intézményközi referenciaszám: 2013/0375 (NLE) PECHE 553 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS HATÁROZATA az Európai
Környezetvédelmi Főigazgatóság
Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem
A BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG,
JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉSHEZ, AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉSHEZ ÉS AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉGET LÉTREHOZÓ SZERZŐDÉSHEZ CSATOLT, AZ ÁTMENETI RENDELKEZÉSEKRŐL SZÓLÓ
Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.7.28. COM(2017) 395 final 2017/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió és a Bahamai Közösség közötti, az Európai Közösség és a Bahamai Közösség közötti,
Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.7.27. COM(2017) 388 final 2017/0167 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió és a Mauritiusi Köztársaság közötti, az Európai Közösség és a Mauritiusi Köztársaság
EURÓPAI PARLAMENT * JELENTÉSTERVEZET. Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 2009/0014(CNS)
EURÓPAI PARLAMENT 2004 2009 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 2009/0014(CNS) 25.3.2009 * JELENTÉSTERVEZET Az Európai Közösség és Barbados közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok
A stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása!
Biodiverzitás stratégia 2020 CÉLOK és ESZKÖZÖK Források: http://www.biodiv.hu/convention/f1117799202; http://ec.europa.eu/environment/nature/biodiversity/comm2006/2020.htm; FELADAT A stratégiai célok közül
Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban
Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, március 17. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. március 17. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2014/0013 (NLE) 15436/15 AGRI 684 AGRIORG 101 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS RENDELETE
99 der Beilagen XXIII. GP - Staatsvertrag - 21 Ungarischer Vertragstext (Normativer Teil) 1 von 8
99 der Beilagen XXIII. GP - Staatsvertrag - 21 Ungarischer Vertragstext (Normativer Teil) 1 von 8 BELSŐ MEGÁLLAPODÁS A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK A TANÁCS KERETÉBEN ÜLÉSEZŐ KÉPVISELŐI KÖZÖTT AZ AKCS-EK PARTNERSÉGI
MELLÉKLET. a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.5.17. COM(2017) 242 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az egységes európai közbeszerzési dokumentum (ESPD)
Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.9.14. COM(2015) 431 final 2015/0194 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió és a Palaui Köztársaság közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli
Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.12.4. COM(2018) 784 final 2018/0403 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Szingapúri Köztársaság közötti partnerségi
MELLÉKLET. a következőhöz: Módosított javaslat a Tanács határozata
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.9.6. COM(2016) 552 final ANNEX 2 MELLÉKLET a következőhöz: Módosított javaslat a Tanács határozata az egyrészről az Amerikai Egyesült Államok, másrészről az Európai Unió
Az Európai Unió. Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként. Az Unió tagállamai
Az Európai Unió Az Unió jelmondata: In varietate concordia (magyarul: Egység a sokféleségben) Himnusza: Örömóda Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek
Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez
Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 7. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. október 7. (OR. en) 13015/16 FIN 631 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2016. október 7. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.11.29. COM(2016) 745 final 2016/0368 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az 1101/89/EGK rendelet, a 2888/2000/EK rendelet és a 685/2001/EK rendelet
7232/19 ADD 1 REV 1 lg/eo 1 TREE.2.B LIMITE HU
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2019. június 7. (OR. en) 7232/19 ADD 1 REV 1 LIMITE PV CONS 9 TRANS 178 TELECOM 112 ENER 153 TERVEZET JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA (Közlekedés, Távközlés és Energia)
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.3.11. COM(2015) 117 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről szóló
Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.1.18. COM(2017) 17 final 2017/0011 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Schengeni Információs Rendszer területén elfogadott schengeni vívmányoknak a Horvát Köztársaságban
PUBLIC. 9334/16 zv/lj/kf 1 DG C LIMITE HU. Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, június 2. (OR. en) 9334/16 LIMITE PV/CONS 26 RELEX 424
Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. június 2. (OR. en) 9334/16 LIMITE PUBLIC PV/CONS 26 RELEX 424 TERVEZET JEGYZŐKÖNYV Tárgy: Az Európai Unió Tanácsának 2016. május 23-án Brüsszelben tartott
TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi
Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.1.31. COM(2011) 23 végleges Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről INDOKOLÁS Az Európai
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, szeptember 30. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. szeptember 30. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2012/0236 (COD) 11309/1/16 REV 1 PECHE 279 CODEC 1072 PARLNAT 264 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy:
AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁG EU-BÓL VALÓ KILÉPÉSE ÉS A BANKI ÉS PÉNZFORGALMI SZOLGÁLTATÁSOK TERÜLETÉRE VONATKOZÓ UNIÓS SZABÁLYOK
EURÓPAI BIZOTTSÁG A PÉNZÜGYI STABILITÁS, A PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS A TŐKEPIACI UNIÓ FŐIGAZGATÓSÁGA Brüsszel, 2018. február 8. Rev1 KÖZLEMÉNY AZ ÉRDEKELT FELEK RÉSZÉRE AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁG EU-BÓL VALÓ
5125/15 hk/tk/kb 1 DGB 3A LIMITE HU
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. január 12. 5125/15 LIMITE EMPL 4 SOC 6 ECOFIN 15 EDUC 5 FELJEGYZÉS Küldi: az elnökség Címzett: a szociális kérdésekkel foglalkozó munkacsoport Dátum: 2015. január
A BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.4.1. COM(2011) 167 végleges 2009/0059 (COD) A BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (7) bekezdésének c) pontja alapján az iparosodott
Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.3.5. COM(2015) 110 final 2015/0060 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió és Saint Lucia közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről
MAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM MAHOP
MAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM MAHOP 2014-2020 dr. Viski József Helyettes államtitkár Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság Irányító Hatóság Európa
A8-0380/3. A vidékfejlesztési programok időtartamának meghosszabbítása
6.12.2017 A8-0380/3 Módosítás 3 Czesław Adam Siekierski a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság nevében Jelentés A8-0380/2017 Albert Deß A mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén érvényben lévő
Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról
Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 12. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. október 12. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0258 (NLE) 12042/16 TRANS 335 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS HATÁROZATA az Egyesült
11129/19 be/zv/ik 1 ECOMP.1
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2019. július 19. (OR. en) 11129/19 PV CONS 41 ECOFIN 702 TERVEZET JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA (Gazdasági és Pénzügyek) 2019. július 9. 11129/19 be/zv/ik 1 TARTALOM
AZ EURÓPA TANÁCS AZ EMBERI JOGOK VÉDELMEZŐJE ÖSSZEFOGLALÁS
AZ EURÓPA TANÁCS AZ EMBERI JOGOK VÉDELMEZŐJE ÖSSZEFOGLALÁS Nem tagja az Európa Tanácsnak (Belarusz) TAGÁLLAMOK SZÉKHELY ÉS IRODÁK KÖLTSÉGVETÉS Albánia, Andorra, Ausztria, Azerbajdzsán, Belgium, Bosznia
Integrációtörténeti áttekintés. Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220)
Integrációtörténeti áttekintés Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220) Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) Robert Schuman francia külügyminiszter és Jean Monnet - 1950 május 9. Schuman-terv Szén-és
NEMZETI PARLAMENT INDOKOLÁSSAL ELLÁTOTT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Jogi Bizottság 2.7.2014 NEMZETI PARLAMENT INDOKOLÁSSAL ELLÁTOTT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL Tárgy: a brit alsóháznak indokolással ellátott véleménye a be nem jelentett munkavégzés
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.6.17. COM(2016) 400 final 2016/0186 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az Európa kulturális fővárosai kezdeményezés 2020 2033. évekre szóló uniós
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2009.11.30. COM(2009)194 végleges/2 2009/0060 (COD) HELYESBÍTÉS A 2009.04.21-i COM(2009)194 végleges dokumentumot törli és annak helyébe lép. A helyesbítés a
Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon
Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi
Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.12. COM(2014) 351 final 2014/0179 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió által az EFTA Vegyes Bizottságban az EGT-megállapodás II. mellékletének módosításáról
1. cím (Saját források): millió EUR. 3. cím (Többletek, egyenlegek és kiigazítások): -537 millió EUR
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. június 17. (OR. en) 9586/16 BUDGET 15 MAGYARÁZÓ FELJEGYZÉS Tárgy: 2. sz. költségvetés-módosítási tervezet a 2016. évi általános költségvetéshez: a 2015-ös pénzügyi
Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki
Amerikai Egyesült Államok Ausztrália Ausztria Belgium Brunei Ciprus Dánia Egyesült Arab Emírségek Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Irán Írország Izland Izrael
SN 1316/14 tk/anp/kb 1 DG D 2A LIMITE HU
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. január 30. (05.02) (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2013/0268 (COD) SN 1316/14 LIMITE FELJEGYZÉS Tárgy: Az Európai Parlament és a Tanács /20../EU rendelete
42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?
42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi
Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.6.7. COM(2016) 367 final 2016/0168 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Osztrák Köztársaságnak és Romániának a Perunak a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 6. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2014. október 6. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2012/0134 (NLE) 11667/12 PECHE 237 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS HATÁROZATA az Európai
Halászat a GFCM (Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság) megállapodás területén
20.3.2019 A8-0381/ 001-019 MÓDOSÍTÁSOK 001-019 előterjesztette: Halászati Bizottság Jelentés Linnéa Engström A8-0381/2018 Halászat a GFCM (Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság) megállapodás területén
BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK
BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 2/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: SZERZŐDÉS JOGI AKTUSOK ÉS EGYÉB
Javaslat A TANÁCS RENDELETE. a 974/98/EK rendeletnek az euró Lettországban való bevezetése tekintetében történő módosításáról
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.6.5. COM(2013) 337 final 2013/0176 (NLE) Javaslat A TANÁCS RENDELETE a 974/98/EK rendeletnek az euró Lettországban való bevezetése tekintetében történő módosításáról HU
A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása
A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása Párniczky Tibor IX. Pénztárkonferencia - Eger - 2006. november 8.-9. Tájékoztató Melyik Európa? A szabályozás területeiről Tagok jogai Intézményi szabályozás