ARISZTOTELÉSZ AZ ÉGBOLT
|
|
- Sára Fekete
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 ARISZTOTELÉSZ AZ ÉGBOLT
2 MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA FILOZÓFIAI KUTATÓINTÉZET FILOZÓFIAI ÍRÓK TÁRA HARMADIK FOLYAM Szerkeszti BENCE GYÖRGY ( ) BODNÁR M. ISTVÁN BORBÉLY GÁBOR BOROS GÁBOR
3 ARISZTOTELÉSZ AZ ÉGBOLT PSZEUDO-ARISZTOTELÉSZ A VILÁGREND AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST
4 A kötet az OTKA K Arisztotelészi és peripatetikus természetfilozófia: Az égi természet problémaköre projektum keretében készült A kötet megjelenését a Magyar Tudományos Akadémia támogatta A fordítás az alábbi kiadásokból készült: Aristote, Du Ciel, ed. Paul Moraux. Société d Édition»Les Belles Lettres«, Párizs, 1965 Aristotelis qui fertur libellus De mundo, ed. William Laughton Lorimer. Société d Édition»Les Belles Lettres«, Párizs, 1933 Az égboltot fordította LAUTNER PÉTER A fordítást az eredetivel egybevetette BODNÁR ISTVÁN és BRUNNER ÁKOS A világrendet fordította BUGÁR M. ISTVÁN A fordítást az eredetivel újra egybevetette BRUNNER ÁKOS A mutatókat készítette BRUNNER ÁKOS ISBN Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztõk Egyesülésének tagja 1117 Budapest, Prielle Kornélia utca Hungarian translation Lautner Péter, 2009, Bugár M. István, 1998, 2009 Lautner Péter, Bodnár István, Bugár M. István 2009 Akadémiai Kiadó, 2009
5 AZ ÉGBOLT
6 I. KÖNYV* 1. fejezet A természet tudománya láthatólag szinte legfõképp testekkel és nagyságokkal, illetve ezek tulajdonságaival és mozgásaival 1 foglalkozik, valamint az ilyesfajta szubsztancia valamennyi alapelvével. A természettõl fogva összeálló dolgok közül egyesek ugyanis testek és nagyságok, mások rendelkeznek testtel és nagysággal, megint mások pedig ez utóbbiak alapelvei a1 5 * A fordítás Paul Moraux kiadása alapján készült: Aristote: Du ciel. Párizs, Les Belles Lettres, A jegyzetek készítésekor a következõ szövegeket használtam: Szimplikiosz: In Aristotelis De caelo Commentaria. Ed. I. L. Heiberg. Berlin, Georg Reimer, 1894; L. Elders: Aristotle s Cosmology: A Commentary on the De caelo. Assen, Van Gorcum, 1966; Nicole Oresme: Le livre du ciel et du monde. Ed. A. D. Menut, A. J. Denomy. Madison, University of Wisconsin Press, 1968; Ioannis Buridani Expositio et Quaestiones in Aristotelis De caelo. Ed. B. Patar. Louvain-la-Neuve, Éditions de l Institut de Philosophie, 1996; Peter of Auvergne: Questions on Aristotle s De caelo. Critical Edition with an Interpretative Essay by G. Galle. Leuven, Leuven University Press, 2002; Aquinói Szt. Tamás: In libros Aristotelis De caelo et mundo expositio. A jegyzeteket és az elõszó nagy részét 2008 nyarán írtam Berlinben a Humboldt Egyetemen mint a Topoi Exzellenzcluster program tagja. Itt is szeretnék köszönetet mondani Christof Rapp professzornak a szíves támogatásért. A fordítás és a jegyzetek végleges formájának kialakításában Bodnár István és Brunner Ákos volt nagy segítségemre, akik munkáját ezúton is szeretném megköszönni. 1 Mozgás (kinészisz) Arisztotelésznél ez gyakran mindenfajta változás összefoglaló megjelölésének tûnik; olykor azonban Arisztotelész a tágabban vett változás (metabolé) egy fajtájaként határozza meg: minden olyan változás mozgás, amely valamely alapul szolgálóból (hüpokeimenon) valamely alapul szolgálóba történik (Fizika V 1, 225a34 b3; V 4, 228a30 32, Metafizika I 9, 991a11; vö. Fizika V 1, 224b35 skk). Az elõbbi, tágabb értelemben mozgásnak számít a változás mind a négy Arisztotelész által megkülönböztetett fajtája: (1) a szubsztanciális változás, azaz keletkezés és pusztulás, (2) a mennyiségi változás, azaz növekedés és csökkenés, (3) a minõségváltozás vagy mássá levés (alloiószisz) és (4) a helyváltoztatás (phora vö. Kategóriák 15a13 skk, Fizika III 1, 200b32 201a16); az utóbbi, szûkebb értelemben azonban a keletkezés és a pusztulás nem tartozik a mozgás fajtái közé (Fizika V 1, 225a34 b3; V 2, 226a23 b8); lásd alább, IV 3, 310a24 skk. 2 Szimplikiosz (8.6 8) szerint nagyságok alatt az idõ, a hely, a mozgás, valamint a vonalak és a felszínek értendõk, testtel és nagysággal az élõlények rendelkeznek, amelyek nem csupán testek, hanem lelkük is van (Szimplikiosz, ; Oresme 3a). A természet tudománya foglalko-
7 8 AZ ÉGBOLT Az a dolog folytonos, amely olyan részekre osztható fel, amelyek maguk mindig tovább oszthatók, az a dolog pedig, amely mindenfelé felosztható, test. A nagyságok közül vonal az, amely egy irányban terjed ki, sík az, amely két irányban, test pedig az, amely háromban. Ezeken kívül nincs más kiterjedés, mivel a három mindent felölel, és ami három irányban osztható, mindenfelé osztható. Hiszen, mint ahogyan a püthagoreusok is mondják, a mindenséget és az összes dolgot a hármas szám határozza meg; a kezdet, a közép és a vég ugyanis a mindenség számát adja ki, és ezek a hármasság számát adják. 3 Emiatt a természettõl mintegy ennek törvényeiként átvéve, ezt a számot az istenek iránti tisztelet kifejezésére is használjuk. A megnevezések használatában is ezen a módon járunk el: két dolgot ugyanis kettõnek, két embert pedig párnak mondunk, de azt a szót, hogy mind, nem használjuk velük kapcsolatban, hanem csak a három [dolog vagy ember] esetében használjuk elõször. Ezekhez pedig, mint már mondottuk, azért tartjuk magunkat, mert maga a természet mutatja így. 4 Ennélfogva, mivel az összes, a minden és a teljes jelentésében nem különbözik egymástól, hanem ha egyáltalán csak anyagában és abban, hogy milyen dolgokra utal, a nagyságok közül kizárólag a test lehet teljes, hiszen csak a testet határozza meg a három kiterjedés, vagyis ez azonos a mindennel. 5 zik az élõlények princípiumaival is, vagyis a lélekkel és az élõlények testével (Szimplikiosz hozzáteszi a testtel rendelkezõk princípiumait is, az anyagot, a formát és a mozgást 7.1 2). Az arisztotelészi tudományfelosztásban a lélek tudománya a természet tudományának részét alkotja B17 DK. A püthagoreusokkal kapcsolatos források többsége arról szól, hogy az elsõ négy természetes számot tartották alapvetõnek. Arisztotelész azt írja, hogy szerintük a szám a mindenség alapvetõ létezõje, vagy az, aminek a segítségével a mindenség leírható (Metafizika I 5, 985b23 986a21). 4 Arisztotelész három érvet hoz fel amellett, hogy csak három dimenzió létezik: (1) hivatkozik a püthagoreusokra, akiknek az érve azonban nem rekonstruálható teljes mértékben; (2) utal arra, hogy az istenségekkel kapcsolatban is a teljességet fejezi ki a hármas szám így mondhatjuk õket pl. háromszor boldognak (triszmakar vagy triszolbiosz), illetve (3) utal a mindennapok nyelvhasználatára. Ez utóbbinak mint érvnek a felhasználása Arisztotelész azon meggyõzõdésén alapul, hogy a (természetes) nyelv a valóság szerkezetét tükrözi. Ha viszont csak három dimenzió létezik, és a kozmosz mind a hárommal rendelkezik, akkor a kozmosz ebbõl a szempontból tökéletes. 5 Az anyagában valószínûleg arra utal, hogy mire alkalmazhatjuk ezeket a terminusokat. Ezek a kifejezések ebben és csakis ebben különböznek: az összes a számokra, a minden a nagyságra, a teljes pedig a formára vagy speciesre vonatkoztatható (Oresme 5c). Ezért mondhatja Arisztotelész, hogy anyagukkal szembeállítva ezeknek a kifejezéseknek a formája (idea), azaz a jelentése azonos.
8 I. KÖNYV, 2. FEJEZET 9 Mivel három irányban osztható, mindenfelé osztható, a többiek közül pedig az egyik egy, a másik két irányban osztható, hiszen amilyen számmal jellemezhetõk, olyan módon oszthatók és folytonosak: az egyik egy irányban folytonos, a másik kettõben, a harmadik pedig mindenfelé ilyen. Mindazon nagyságok ugyanis, amelyek oszthatóak, folytonosak is. A most elmondottak alapján azonban az még nem világos, hogy vajon minden folytonos dolog osztható-e is egyben. 6 Az viszont világos, hogy nincs átlépés a másik nembe, ahogyan a hosszúságból a felszínbe, vagy a felszínbõl a testbe, hiszen akkor már az a test nem lenne teljes nagyság. Csak akkor lenne ugyanis lehetséges az átlépés, ha valamilyen hiányossága lenne a testnek, a teljesbõl azonban semmi se hiányzik, hiszen ez minden tekintetben teljes. Ugyanezen gondolatmenet szerint minden egyes test, amely az egész részeiként osztályozható, ilyen, hiszen az összes dimenzióval rendelkezik. Ám az ilyen testet a vele szomszédos testtel való érintkezés határozza meg, és ezért bizonyos módon mindegyik test sok is egyben. 7 A mindenség azonban, amelynek ezek a testek a részei, szükségképpen teljes, mint ahogyan azt a neve is jelzi, és ezért mindenfelé létezik, nem pedig úgy, hogy errefelé van, arrafelé viszont nincs b fejezet A mindenség természetével kapcsolatban, hogy vajon ez végtelen nagyságú-e, vagy teljes tömegét tekintve véges, késõbb kell vizsgálódni. 8 Most a mindenség azon részeirõl beszéljünk, amelyek fajta szerint elkülönültek. Induljunk ki a következõkbõl. Minden természeti testrõl és nagyságról ugyanis azt mondjuk, hogy önmagától fogva végez helyváltoztató mozgást, hiszen szerintünk a mozgá A Fizika VI. könyvében (1, 231b14 16) szól arról Arisztotelész, hogy a folytonos dolognak nem lehetnek oszthatatlan részei. Buridan szerint (8.95) itt azért nem vizsgálja Arisztotelész ezt a kérdést, mert alapul veszi, hogy ezt már a Fizikában bizonyította. Vö. még I 5, 271b9 10 (jegyz.). 7 A test talán azért tekinthetõ ebben az esetben soknak, mert maga az érintkezés vonja magával azt, hogy egynél több test van. Valószínûleg nem arról van szó, hogy a test azért sok, mert sok részt tartalmaz. Ilyen alapon a világ is sok lenne, noha az egy. 8 Arisztotelész az I 5-ben tér vissza arra a kérdésre, hogy létezik-e végtelen kiterjedésû test.
9 A VILÁGREND
10 A VILÁGREND* 1. fejezet Bizony sokszor tûnt fel nekem úgy, Alexandrosz, 1 hogy a filozófia valamiféle isteni és emberfeletti szerzet, különösképpen pedig azért, mert egyedül emelkedett fel a létezõk szemléletéhez, 2 és törekedett megismerni a bennük rejlõ igazságot, s míg mások errõl letettek a tárgy terjedelmes és magas volta miatt, ez nem ijedt meg a feladattól, s a legszebb dolgokra magát méltatlannak nem ítélte, hanem úgy vélekedett, hogy ezen dolgok tanulmányozása õhozzá áll legközelebb és illik leginkább. Minthogy ugyanis a test az égi helyre el nem juthatott, s a Földet elhagyva ama szent vidéket szemügyre nem vehette ahogy azt az esztelen Alóadák 3 tervezték, így hát a filozófia révén, maga mellé vezetõnek az értelmet vévén a lélek kelt át a határon és vándorolt ki, mivel talált egy utat, mely nem jár fáradsággal, és a térben egymástól legtávolabb esõket gondolatban összegyûjtötte azáltal, hogy a magával rokon dolgokat, úgy vélem, könnyedén 391a 5 10 * A fordítás eredetileg a Magyar Filozófiai Szemlében (41 [1998], ) jelent meg (repr. in Bugár István [szerk.]: Kozmikus teológia: Források a görög filozófia istentanához a kezdetektõl a kereszténység színrelépéséig. Budapest, Kairosz, 2005); a jelen kötetben szereplõ változat a korábbihoz képest kisebb módosításokat tartalmaz. A fordítás William Laughton Lorimer kiadása alapján készült: Aristotelis qui fertur libellus De mundo. Paris, Société d Édition Les Belles Lettres, 1933 (lásd még Utószó, 5. jegyzet). 1 A hellenisztikus kor különösképpen érdeklõdött a levelezés mûfaja iránt, számos régi híresség levelezését is legyártották. A hagyomány természetesen Arisztotelész és Alexandrosz levelezésérõl is tudott: lásd Diogenész Laertiosz katalógusa (V 27); Plutarkhosz: Alexandrosz 7,7. 2 Vö. Theophrasztosz: Metafizika I6. 3 Ótosz és Ephialtész, Alóeusz (vagy pedig Poszeidón) és Iphimédeia ikergyermekei. A félelmetes tempóban növekedõ két fiú azt tervezte, hogy az Olümposzra ráteszi az Ossza-hegyet, s erre a Péleiont, és így eljutnak az egekbe. Apollón azonban megölte õket, mielõtt tervüket valóra válthatták volna (Odüsszeia XI 315; Platón: Lakoma 190B C; Lukianosz: Kharón 3,494; Hyginius: Fabulæ 28; Bábel tornyával párhuzamban: Philón: De confusione linguarum 4 5; Órigenész: Contra Celsum IV 21). Szidóni Antipatrosz (DL VII 29; i. e. II. sz.) a sztoikus Zénónnal, Attikosz (fr. 2, 45 7) Platónnal, Ovidius (Fasti I 305 8) az emberiség egészével kapcsolatban él ugyanezzel az összehasonlítással.
11 178 A VILÁGREND b megismerte, s az isteni dolgokat a lélek isteni szemével megragadta és közben mindezeket az embereknek is kinyilatkoztatta. 4 Mindez pedig azért esett meg vele, mert a birtokában lévõ értékeket irigység nélkül amennyire lehetséges volt mindeneknek tovább szándékozta adni. Ezért azok felett, akik valamely vidék természetrajzát készítették el nagy buzgalommal vagy egy város képét, folyó nagyságát, hegy szépségét ecsetelték ilyesféléket már papírra vetett néhány író: egyesek az Osszáról, mások a Nüsszáról beszéltek, ismét mások pedig a kórükoszi barlangról, 5 vagy éppenséggel akármirõl a rész szerint való dolgok közül, amibe csak belebotlottak mindezek felett csak szánakozhatunk kisszerûségük miatt, mert akármilyen közönséges tárgy bámulatba ejtette õket, és kicsinyes vizsgálódásaik közben azt gondolták, nagyot visznek véghez. Ez pedig azért esik meg velük, mert képtelenek a különb dolgok szemléletére gondolok itt a világrendre, s a világrenden belül a legnagyobb dolgokra. 6 Hiszen, miután figyelmüket igazán ezekre irányították, soha a többi dolgok közül semmit meg nem csodálnának, hanem minden egyéb apróságnak és eme tárgyak magasabbrendûségéhez mérten semmire sem érdemesnek tûnne õnekik. Szóljunk hát mi, és amennyire elérhetõ, elmélkedjünk mindezen dolgokról a teológia szemszögébõl, 7 hogy miként is állnak 4 A lélek repüléséhez vö. R. M. Jones: Posidonius and the Flight of the mind, Classical Philology 21 (1926), ; E. R. Dodds: The Greeks and the Irrational. Berkeley (Calif.), The University of California Press, 1951, ; C. Colpe: Die Himmelreise der Seele als philosophie- und religionsgeshichtliches Problem, in U. Bianchi (szerk.): The Origins of Gnosticism. Leiden, Brill, 1967, ; H. Koller: Jenseitsreise der Philosophen, Asiatische Studien 27 (1973), 35 57; és különösen A.-J. Festugière: Le dieu cosmique. Paris, Société d Édition Les Belles Lettres, 1951, , kül. 444 skk. A motívum szinte egyidõs a görög filozófia történetével (lásd Parmenidész, 28 B1 DK), de különösen népszerû a késõ hellenisztikus, kora római korban: lásd Philón: De opificione mundi 69 71; De aeternitate mundi 63k; De specialibus legibus 36 skk; a Corpus Hermeticum V 5-ben; Türoszi Maximosznál XI 10; XVI 6; vö. kül. Seneca: Quaestiones naturales I præf., Sejtésem szerint a téma Arisztotelész A filozófiáról c. mûvébõl származik, és benne Arisztotelész hasonlóan formálja át Platón Phaidroszbeli képét (246a skk), mint teszi azt a Barlang-hasonlattal (Platón: Állam VII 514a skk; vö. Arisztotelész: A filozófiáról fr. 13a RUW), vagy a Nap-hasonlattal (Állam VI 506d skk, vö. Arisztotelész: A lélek III 5). 5 Pánnak és a nimfáknak szentelt barlang méghozzá Sztrabón és Pauszaniász szerint a legszebb a maga nemében Delphoi közelében, az Ossza déli lejtõjén. 6 A koszmosz kifejezés alapjelentései: rend, szerkezet, dísz, ékesség. Platón és Arisztotelész írásaiban már minden további nélkül szerepel a rendezett egészként felfogott fizikai világ megnevezéseként ezt a használatát adjuk vissza kötetünkben a világrend szóval. 7 Vö. Alkinoosz: Didaszkalikosz III 4.
12 A VILÁGREND 179 természet, elhelyezkedés és mozgás tekintetében. Úgy illik pedig, véleményem szerint, hogy Te is, fejedelmek legkiválóbbika, kísérd figyelemmel a legnagyobb dolgokkal kapcsolatos vizsgálódást, s a filozófia se irányítsa figyelmét holmi hitványságokra, hanem efféle ajándékokkal tisztelje meg a legkiválóbbakat fejezet Nos tehát a világrend az égbolt és a Föld, valamint az általuk tartalmazott természetek együttese. 9 Másféle értelemben is mondjuk azt, hogy világrend : értjük a dolgok összességének rendjére és elrendezésére is, amelyet isten õriz meg, istenért marad fenn. 10 Ennek középpontja pedig, mely mozdulatlan és szilárdan áll, az élethordozó Földnek jutott osztályrészéül,akimindenféle élõlények otthona és anyja. Felsõbb szeletét pedig melyet egészében és mindenfelé a legfelsõbb vidék határol, és amely istenek lakóhelye égboltnak nevezik. Ez pedig isteni testekkel van tele, melyeket csillagoknak szoktunk nevezni, örökkévaló mozgással mozog, és mindükkel együtt egyetlen körforgással és keringéssel pihenés nélkül kartáncot lejt mindörökké. Az egész égboltnak és világrendnek is, mivel gömb alakú és mint mondottam folyamatosan mozog, szükségképpen két mozdulatlan pontja van egymással szemközt akárcsak az esztergán forgó gömbnek 11, melyek szilárdan egy helyben állnak, és közrefogják az egész gömböt, s amelyek körül az egész test pörög. Ezeket pólusoknak hívják. Ha elgondolunk egy rajtuk keresztül fektetett összekötõ egyenest Vö. Plutarkhosz: De tranquillitate animi 472e = Arisztotelész fr. 664 (Levél Antipatroszhoz). 9 Ezt az elsõ definíciót egyes források Khrüszipposznak, illetve Poszeidóniosznak tulajdonítják. G. Reale (Aristotele: Trattato sul cosmo per Alessandro. Napoli, Loffredo, 1974) az arisztotelészi eredet mellett érvel (202.2), P. Moraux ( Die Schrift von der Welt, in Der Aristotelismus bei den Griechen von Andronikos bis Alexander von Aphrodisias. Berlin New York, Walter de Gruyter, 1984, vol. II.) szerint pedig a definíció elég semleges ahhoz, hogy akár a Sztoa is kölcsönözhette máshonnan. 10 Vö. alább, 397b Gyakori filozófiai hasonlat a világ alakjára (Empedoklész, 31 B27, 4 DK; Platón: Timaiosz 33B; Arisztotelész: Az égbolt II 4, 287b14 8; Philón: Quis rererum divinarum heres 228; Scholia ad Arati Phaenomena 529. p. 442,24 26, Maas), mozgására (Vitruvius: De architectura IX 1,2); Platónnál az intellektus mozgására (Törvények X 898A B), illetve a Föld alakjára (Hérodotosz, IV 36).
ARISZTOTELÉSZ AZ ÉGBOLT
ARISZTOTELÉSZ AZ ÉGBOLT MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA FILOZÓFIAI KUTATÓINTÉZET FILOZÓFIAI ÍRÓK TÁRA HARMADIK FOLYAM Szerkeszti BENCE GYÖRGY (2005 2006) BODNÁR M. ISTVÁN BORBÉLY GÁBOR BOROS GÁBOR ARISZTOTELÉSZ
RészletesebbenWolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT
Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST Fordította GÁSPÁR CSABA LÁSZLÓ Lektorálta GÖRFÖL TIBOR ISBN Kiadja az Akadémiai
RészletesebbenVI. TÉTEL ARISZTOTELÉSZ (384-322) KOZMOLÓGIÁJA, FILOZÓFIAI ISTENTANA ÉS ANTROPOLÓGIÁJA
VI. TÉTEL ARISZTOTELÉSZ (384-322) KOZMOLÓGIÁJA, FILOZÓFIAI ISTENTANA ÉS ANTROPOLÓGIÁJA A thrákiai Sztageiroszból származó görög filozófus Platón tanítványa volt. Platónnal ellentétben azt tanította, hogy
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1511 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 15. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. feladat Írja
RészletesebbenKORA ÚJKOR Jogi jelképek és a jog művészete. Az obiter depicta mint a kormányzás víziója
KORA ÚJKOR Jogi jelképek és a jog művészete. Az obiter depicta mint a kormányzás víziója A könyv szerzője, Peter Goodrich, a New York-i Cardozo School of Law professzora számos jogi monográfiát jegyez,
RészletesebbenHendrik Nikoletta: SZTOICIZMUS. Bevezetés szeptember 19.
Hendrik Nikoletta: SZTOICIZMUS Bevezetés 2014. szeptember 19. Mit jelent a sztoikus bölcs kifejezés? 1) Korszakolás A sztoicizmust 3 korszakraszokás osztani: 1. Korai sztoa:kitioni Zénón, Kleanthész és
Részletesebben1 KAPCSOLATI MARKETING
KAPCSOLATI MARKETING 1 2 MARKETING SZAKKÖNYVTÁR Sorozatszerkesztõ Veres Zoltán 3 Ed Little Ebi Marandi KAPCSOLATI MARKETING AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST 4 Az eredeti mû: Ed Little, Ebi Marandi: Relationship
RészletesebbenVéges végtelen ISTEN-ÉLMÉNY ÉS ISTEN-HIÁNY A XX. SZÁZADI MAGYAR KÖLTÉSZETBEN
01CNfint.qxd 10/19/06 2:13 PM Page 3 Véges végtelen ISTEN-ÉLMÉNY ÉS ISTEN-HIÁNY A XX. SZÁZADI MAGYAR KÖLTÉSZETBEN Szerkesztette Finta Gábor Sipos Lajos AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST 01CNfint.qxd 10/19/06 2:13
RészletesebbenSzeMle. Koszmosz és theosz. D. tó t H Ju D i t
SzeMle D. tó t H Ju D i t Koszmosz és theosz Kozmikus teológia. Források a görög filozófia istentanához a kezdetektől a kereszténység színrelépéséig. Válogatta, a bevezető tanulmányt írta, és a másképp
RészletesebbenOktatási Hivatal. A 2007/2008. tanévi. Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny. első (iskolai) fordulójának. javítási-értékelési útmutatója
Oktatási Hivatal A 2007/2008. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának javítási-értékelési útmutatója FILOZÓFIÁBÓL 1. Sorolja korszakokhoz a következő filozófusokat!
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia Doktori Iskola
Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia Doktori Iskola Openness The Phenomenon of World-openness and God-openness PhD értekezés tézisfüzet Hoppál Bulcsú Kál Témavezető: Dr. Boros János
RészletesebbenOrszágos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások
Oktatási Hivatal Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások 1. A következő állítások három filozófusra vonatkoznak. Az állítások számát írja a megfelelő
Részletesebbenmegtanultam, hogyan jön létre a hit
megtanultam, hogyan jön létre a hit Miskolc, 2011 FAITH TO LIVE BY Originally published in English by Derek Prince Ministries, Charlotte, USA - under the title: FAITH TO LIVE BY, ISBN 0-89283-042-5 Copyright
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1112 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 21. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. Írja a megfelelő
RészletesebbenIV. TÉTEL PLATÓN ( ) ANTROPOLÓGIÁJA, KOZMOLÓGIÁJA ÉS FILOZÓFIAI TEOLÓGIÁJA
IV. TÉTEL PLATÓN (427-347) ANTROPOLÓGIÁJA, KOZMOLÓGIÁJA ÉS FILOZÓFIAI TEOLÓGIÁJA Az ókor egyik legnagyobb görög filozófusa Athénben vagy Aigina szigetén született. Főbb művei: Szümposzion (A lakoma), Politeia
RészletesebbenBERNARD CERQUIGLINI A FRANCIA NYELV SZÜLETÉSE
BERNARD CERQUIGLINI A FRANCIA NYELV SZÜLETÉSE Cet ouvrage, publié dans le cadre du Programme de Participation à la Publication (P.A.P.) Kosztolányi, bénéficie du soutien du Ministère des Affaires Étrangères
RészletesebbenKora modern kori csillagászat. Johannes Kepler ( ) A Világ Harmóniája
Kora modern kori csillagászat Johannes Kepler (1571-1630) A Világ Harmóniája Rövid életrajz: Született: Weil der Stadt (Német -Római Császárság) Protestáns környezet, vallásos nevelés (Művein érezni a
RészletesebbenA LÉLEK MEGVÁLTÁSÁNAK HERMÉSZI ÚTJA
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM IRODALOMTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA HAMVAS ENDRE ÁDÁM A LÉLEK MEGVÁLTÁSÁNAK HERMÉSZI ÚTJA (HERMÉSZ TRISZMEGIS ZTOSZ ÉS A PLATÓNI HAGYOMÁNY) DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI TÉMAVEZETŐ:
RészletesebbenKÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés
KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016- 00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés Tágabb értelem - A szaktudományok holisztikus megközelítése Dr. Baritz Sarolta Laura OP Nemzeti Közszolgálati Egyetem
RészletesebbenSzékács József püspök visszaemlékezései
Székács József püspök visszaemlékezései Székács József püspök visszaemlékezései Szerkesztette, sajtó alá rendezte, jegyzetekkel ellátta, a névmagyarázatokat készítette és a bevezető tanulmányt írta Kertész
RészletesebbenSZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK
SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK LEXIKOGRÁFIAI FÜZETEK 2. Szerkesztőbizottság BÁRDOSI VILMOS, FÁBIÁN ZSUZSANNA, GERSTNER KÁROLY, HESSKY REGINA, MAGAY TAMÁS (a szerkesztőbizottság vezetője), PRÓSZÉKY GÁBOR Tudományos
RészletesebbenTovábbi olvasnivaló a kiadó kínálatából: HRASKÓ PÉTER: Relativitáselmélet FREI ZSOLT PATKÓS ANDRÁS: Inflációs kozmológia E. SZABÓ LÁSZLÓ: A nyitott
Az isteni a-tom További olvasnivaló a kiadó kínálatából: HRASKÓ PÉTER: Relativitáselmélet FREI ZSOLT PATKÓS ANDRÁS: Inflációs kozmológia E. SZABÓ LÁSZLÓ: A nyitott jövő problémája TIMOTHY FERRIS: A világmindenség.
Részletesebben6. előadás PREFERENCIÁK (2), HASZNOSSÁG
6. előadás PREFERENCIÁK (), HASZNOSSÁG Kertesi Gábor Varian 3. fejezetének 50-55. oldalai és 4. fejezete alapján PREFERENCIÁK FEJEZET FOLYTATÁSA 6. A helyettesítési határarány Dolgozzunk mostantól fogva
RészletesebbenOktatási Hivatal FILOZÓFIA. A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló. Javítási-értékelési útmutató
Oktatási Hivatal A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA Javítási-értékelési útmutató OKTV 2015/2016 1. forduló 1. A keresztrejtvény vízszintes soraiba írja
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 18. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Általános útmutató Az A vizsgarész
RészletesebbenA Mennyország, Isten gyönyör otthona
A Biblia gyermekeknek bemutatja A Mennyország, Isten gyönyör otthona Írta : Edward Hughes Illusztrálta : Lazarus Franciáról fordította : Dr. Máté Éva Átírta : Sarah S. 60/60. Történet www.m1914.org Bible
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1111 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 18. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM A rész (30 pont) 1. Írja a fogalmak
RészletesebbenA csúfolórigó nyomában
A csúfolórigó nyomában A logika világa Raymond Smullyan: A hölgy vagy a tigris? Raymond Smullyan: A tao hallgat Raymond Smullyan: Emlékek, történetek, paradoxonok Raymond Smullyan: Mi a címe ennek a könyvnek?
RészletesebbenArról, ami nincs A nemlétezés elméletei. 4. Néhány válasz a kihívásra szeptember 30.
Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei 4. Néhány válasz a kihívásra 2013. szeptember 30. Ismétlés: a parmenidészi érvelés Tegyük fel: a létező nem folytonos*! *Folytonosság: Mi szakítja meg a folytonosságát?
RészletesebbenA 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA. Javítási-értékelési útmutató
Oktatási Hivatal A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA Javítási-értékelési útmutató 1. Sorolja korszakokhoz a következő filozófusokat! Írja a nevüket a megfelelő
RészletesebbenKOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.
KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I. 1 I. HALmAZOk 1. JELÖLÉSEk A halmaz fogalmát tulajdonságait gyakran használjuk a matematikában. A halmazt nem definiáljuk, ezt alapfogalomnak tekintjük. Ez nem szokatlan, hiszen
RészletesebbenÉn Lét - Abszolútum II. Arisztotelész létfilozófiájának (metafizikájának) alapjai A lételmélet (létfilozófia, ontológia, metafizika) A lételmélet rákérdez az érzékeink által tapasztalható jelenségek alapjául
RészletesebbenDOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Dolgozatomban a görög nusz (értelem, ész, esetleg szellem) kifejezés főbb lélekfilozófiai és teológiai alkalmazásait igyekszem áttekinteni a szó etimológiájával kapcsolatos elképzelések
RészletesebbenKERESZTÉNY EMLÉKEK AZ ELSÕ HÁROM SZÁZDABÓL
emlekek.qxd 7/29/2019 2:55 PM Page 1 KERESZTÉNY EMLÉKEK AZ 1.-3. SZÁZADBÓL KERESZTÉNY EMLÉKEK AZ ELSÕ HÁROM SZÁZDABÓL Szent Pál apostol TARJÁNYI BÉLA. Tarjányi Béla Keresztény emlékek az első három századból
RészletesebbenRudolf Steiner. Szellemi hierarchiák és tükröződésük a fizikai világban
Rudolf Steiner Szellemi hierarchiák és tükröződésük a fizikai világban Rudolf Steiner Szellemi hierarchiák és tükröződésük a fizikai világban Állatöv, planéták és kozmosz 10 előadás Düsseldorf, 1909.
RészletesebbenHASZNÁLD A SORSKAPCSOLÓD!
HASZNÁLD A SORSKAPCSOLÓD! Peggy McColl HASZNÁLD A SORSKAPCSOLÓD! ÉDESVÍZ KIADÓ BUDAPEST A fordítás az alábbi kiadás alapján készült: Peggy McColl / Your Destiny Switch Hay House, Inc., USA, 2007 Fordította
RészletesebbenA nyelvtudomány rövid története: ókor
A nyelvtudomány rövid története: ókor Rómaiak: mindent elolvastak, amit a görögök írtak, de főképp a sztoikus és az alexandriai hagyomány erős náluk itt születik meg a grammatika mint tudomány és iskolai
RészletesebbenAz üzletrész-átruházási szerződésről
Pintér Attila Az üzletrész-átruházási szerződésről 1. Bevezetés A napi gyakorlatban számtalanszor kötnek a felek üzletrész-adásvételi szerződést, jogviszonyukra pedig a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.
RészletesebbenA manzárdtetőről. 1. ábra Forrás: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/0/0a/drawing_in_perspective_ of_gambrel-roofed_building.
A manzárdtetőről Az építőipari tanulók ácsok, magasépítő technikusok részére kötelező gyakorlat a manzárdtetőkkel való foglalkozás. Egy manzárd nyeregtetőt mutat az. ábra.. ábra Forrás: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/0/0a/drawing_in_perspective_
RészletesebbenA skolasztika. Filozófia. A skolasztika
A skolasztika Szerzõ dezs Filozófia A skolasztika A skolasztika kifejezés a latin schola (iskola) szóból származik, mivel fõleg az iskolák foglalkoztak ezzel a teológiai, filozófiai irányzattal. A tanárok
RészletesebbenA világtörvény keresése
A világtörvény keresése Kopernikusz, Kepler, Galilei után is sokan kételkedtek a heliocent. elméletben Ennek okai: vallási politikai Új elméletek: mozgásformák (egyenletes, gyorsuló, egyenes, görbe vonalú,...)
RészletesebbenSzerzõk: Kovácsné Balázs Tünde gyógypedagógiai tanár Nyakóné Nagy Anikó gyógypedagógiai tanár. Lektorálta: Gyõrffyné Rédei Ágnes középiskolai tanár
Szerzõk: Kovácsné Balázs Tünde gyógypedagógiai tanár Nyakóné Nagy Anikó gyógypedagógiai tanár Lektorálta: Gyõrffyné Rédei Ágnes középiskolai tanár Az ábrákat tervezte: Kovácsné Balázs Tünde Nyakóné Nagy
RészletesebbenHÁZASSÁG ÉS VÁLÁS. Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) Szepesy László
Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Szepesy László HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS Alapige: Malakiás 2,13-16 És ezt is cselekszitek: betöltitek az Úr oltárát könnyhullatással, sírással
RészletesebbenTANULMÁNYOK SZERESD..."* ARTHUR LONG
TANULMÁNYOK ARTHUR LONG SZERESD..."* A két nagy parancsolat 1 Isten és ember szeretete, amelyet a vallás lényegének tartunk, látszólag semmiféle bonyolult teológiai vagy filozófiai problémát nem jelent.
RészletesebbenVilágtörténet. Salamon Konrád. Főszerkesztő Salamon Konrád. A főszerkesztő munkatársa Katona András
Világtörténet Főszerkesztő A főszerkesztő munkatársa Katona András Írták Bácskay András Csorba Csaba Hegyi W. György Katona András Kozári József Zakar Péter Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított
RészletesebbenAz antik filozófia története. Ajánló irodalomjegyzék a magyarnyelvű szövegekből. Öszszeállította:
Az a n t i k fi l o z ó fi a t ö r t é n e t e. Aj á n l ó i r o d a l o mj e g y z é k. Ö s s z e á l l í t o t t a : B o g n á r László. 1 Az antik filozófia története. Ajánló irodalomjegyzék a magyarnyelvű
RészletesebbenAdalék egy antik vallási fogalom történetéhez
Pethő Sándor Palingeneszia Adalék egy antik vallási fogalom történetéhez A Corpus Hermeticum (CH) XIII. könyve immár több mint egy évszázada újra és újra zavarba hozza a kései antik vallástörténettel foglalkozó
RészletesebbenÚj SátóhatSrok & természettudomány és bölcselet határmesgyéjéről.
Új SátóhatSrok & természettudomány és bölcselet határmesgyéjéről. A következőkben két könyvre akarom a figyelmet felhívni. Egy pár idézetet bocsátok előre: Amig a fizika a közönséges világon való pepecselésével,
RészletesebbenCSILLAGÁSZATI TESZT. 1. Csillagászati totó
CSILLAGÁSZATI TESZT Név: Iskola: Osztály: 1. Csillagászati totó 1. Melyik bolygót nevezzük a vörös bolygónak? 1 Jupiter 2 Mars x Merkúr 2. Melyik bolygónak nincs holdja? 1 Vénusz 2 Merkúr x Szaturnusz
RészletesebbenA KÉMIA ÚJABB EREDMÉNYEI
A KÉMIA ÚJABB EREDMÉNYEI A KÉMIA ÚJABB EREDMÉNYEI 98. kötet Szerkeszti CSÁKVÁRI BÉLA A szerkeszt bizottság tagjai DÉKÁNY IMRE, FARKAS JÓZSEF, FONYÓ ZSOLT, FÜLÖP FERENC, GÖRÖG SÁNDOR, PUKÁNSZKY BÉLA, TÓTH
RészletesebbenA TEST ÉS AZ ELME VISZONYA
A TEST ÉS AZ ELME VISZONYA Amikor ujjammal a falra mutatok és felkérem Önöket, hogy nézzenek oda, minden tekintet a falra irányul, és senki sem az ujjamat nézi. Az ujjam rámutat valamire, és Önök nyilvánvalóan
RészletesebbenPavlovits Tamás: Pascal és a szeretet bölcsessége
Pavlovits Tamás: Pascal és a szeretet bölcsessége A filozófusok áhított és szeretett bölcsessége vajon nincs-e túl a megismerés bölcsességén, és vajon nem a szeretet bölcsessége-e: a bölcsesség mint szeretet?
RészletesebbenBalikó György. Arisztotelész teológiája
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI Balikó György Arisztotelész teológiája Filozófiatudományi Doktori Iskola, vezetője Dr. Boros Gábor, DSc, egyetemi tanár
RészletesebbenSzakmai kompetenciák. Transzverzális. kompetenciák. 7. A tantárgy célkitűzései (az elsajátítandó jellemző kompetenciák alapján)
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Filozófia
RészletesebbenSZKA_209_21. A Kilimandzsáró gyermekei
SZKA_209_21 A Kilimandzsáró gyermekei diákmelléklet A kilimandzsáró gyermekei 9. évfolyam 201 Diákmelléklet 21/1 A KILIMANDZSÁRÓ ÉS A KIBO 1. Bizonyára hallottatok már a Kilimandzsáróról, és talán a ti
RészletesebbenVII. TÉTEL A HELLENIZMUS
VII. TÉTEL A HELLENIZMUS A hellenizmus a Nagy Sándor halálától (Kr. e. 323) a Nyugatrómai Császárság bukásáig (Kr. u. 476) terjedő sokszínű szellemi áramlat. Ebbe az áramlatba tartozik többek között a
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia emelt szint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 20. FILOZÓFIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A vizsgarész (20 pont) 1. B
RészletesebbenAz antik világ nemi erkölcse
Az antik világ nemi erkölcse (T elein, X. évi., 8-'), '...m i, s.vrk.: liinődi A., líu d ap est, 1912, 108-112.) D r. K erényi Krtroly r. m. ( m ár elő ad ása a T e le ia E gyesületben, ((lynrsfrásos lejegyzés
RészletesebbenA szöveggenetika elmélete és gyakorlata
U N I V E R S I TA S tóth réka A szöveggenetika az írás folyamatát rekonstruálja és elemzi: a kéziratokban mozgásban lévő szöveg mintájára mozgásban lévő elméletnek és szövegmegközelítési módnak nevezhetnénk,
Részletesebben11. előadás. Konvex poliéderek
11. előadás Konvex poliéderek Konvex poliéder 1. definíció: Konvex poliédernek nevezzük a térben véges sok, nem egysíkú pont konvex burkát. 2. definíció: Konvex poliédernek nevezzük azokat a térbeli korlátos
RészletesebbenPARTICIPATIO. Sorozatszerkesztõ Borbély Gábor Geréby György
CIVAKODÓ ANGYALOK PARTICIPATIO Sorozatszerkesztõ Borbély Gábor Geréby György Borbély Gábor CIVAKODÓ ANGYALOK Bevezetés a középkori filozófiába Akadémiai Kiadó, Budapest A kötet a Nemzeti Kutatási és Technológiai
RészletesebbenEngedelmeskedjetek egymásnak
Erdélyi Gyülekezet Zalatnay István Reménység Szigete 2010. augusztus 22. Lekció: 4Móz 9,15-23 Textus: Ef 5,21-6,9 Engedelmeskedjetek egymásnak Engedelmeskedjetek egymásnak, Krisztus félelmében. Az asszonyok
RészletesebbenAZ ONTOLÓGIAI ISTENÉRV SZENT ANZELM MEGFOGALMAZÁSÁBAN. "nem azért akarok belátásra jutni, hogy higgyek, hanem hiszek, hogy belátásra jussak"
AZ ONTOLÓGIAI ISTENÉRV SZENT ANZELM MEGFOGALMAZÁSÁBAN "nem azért akarok belátásra jutni, hogy higgyek, hanem hiszek, hogy belátásra jussak" Canterbury Szent Anzelm élete, jelleme 1033.ban született a felső-itáliai
RészletesebbenTartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK
Tartalomjegyzék Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Bevezetés 59 Ruth Prince előszava 63 Az Úrnak félelme 65 Megigazulás és szentség 71 Erő, egészség 85 Vezetés,
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 0911 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. október 20. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Általános útmutató Az A vizsgarész
RészletesebbenSZEKERES CSILLA PUBLIKÁCIÓS LISTÁJA. - Az élet vezére. Tanulmányok M. Tullius Cicero filozófiájáról. Debrecen 2009.
SZEKERES CSILLA PUBLIKÁCIÓS LISTÁJA I. Szakkönyv, monográfia - - Cicero A végzetrıl (Fordítás, utószó, jegyzetek). Európa Könyvkiadó Budapest 1992. - Az élet vezére. Tanulmányok M. Tullius Cicero filozófiájáról.
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Filozófia
RészletesebbenGYULAI LÁSZLÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK ÜZLETFINANSZÍROZÁSA
GYULAI LÁSZLÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK ÜZLETFINANSZÍROZÁSA Budapest, 2011 Szerzõ: Gyulai László fõiskolai docens TÁMOP pályázati lektor: Dr. Fazakas Gergely egyetemi adjunktus ISBN 978 963 638 380 0
RészletesebbenTovábbi olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan:
Tudomány és kultúra További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Korok és démonok Dombi Péter: Hiszem
RészletesebbenOktatási Hivatal FILOZÓFIA. A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló. Javítási-értékelési útmutató
Oktatási Hivatal A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA Javítási-értékelési útmutató OKTV 2013/2014 1. forduló 1. feladat Igazságkeresés! A következő állításokról
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1412 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. október 16. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. A filozófiai
RészletesebbenKLASSZIKA-FILOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK Indított szakirány : latin
KLASSZIKA-FILOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK Indított szakirány : latin Képzési terület, képzési ág: Képzési ciklus: Képzési forma (tagozat): A szakért felelős kar: Képzési idő: bölcsészettudomány mester nappali
RészletesebbenMESTERSÉGES INTELLIGENCIA ÉS HATÁRTERÜLETEI
MESTERSÉGES INTELLIGENCIA ÉS HATÁRTERÜLETEI MESTERSÉGES INTELLIGENCIA ÉS HATÁRTERÜLETEI INTERJÚK KUTATÓKKAL AKADÉMIAI KIADÓ Szerkesztette Kömlõdi Ferenc Az elõszót írta: Tatai Gábor ISBN Kiadja az Akadémiai
RészletesebbenEURÓPAI TURISTA, Szenegál, » A Z E M B E R semmi más, mint amivé önmagát teszi «
292 K RÄ M E R EURÓPAI TURISTA, Szenegál, 1975» A Z E M B E R semmi más, mint amivé önmagát teszi « EGZISZTENCIALIZMUS JEAN-PAUL SARTRE AZ EMBER semmi más, mint amivé önmagát teszi. Ez az egzisztencializmus
RészletesebbenA (hír)név terrorja (Politikaelmélet és individuumszemlélet Bethlen Miklós Elöljáró beszédében)
Nagy Levente A (hír)név terrorja (Politikaelmélet és individuumszemlélet Bethlen Miklós Elöljáró beszédében) Bethlen Miklós Elöljáró beszédének politikaelméleti- és történeti elemzése azért is hálás feladat,
RészletesebbenJOBB KÁNON A BALKÁNON
Figyelő 1033 JOBB KÁNON A BALKÁNON Szegedy-Maszák Mihály: Irodalmi kánonok Csokonai Kiadó, Debrecen, 1998. 196 oldal, 750 Ft (Bev.) A z I r o d a l m i k á n o n o k e g y m e g f o n t o l t i r o d a
RészletesebbenHogyan lehet meghatározni az égitestek távolságát?
Hogyan lehet meghatározni az égitestek távolságát? Először egy régóta használt, praktikus módszerről lesz szó, amelyet a térképészetben is alkalmaznak. Ez a geometriai háromszögelésen alapul, trigonometriai
RészletesebbenAz emberi kapcsolatok transzcendentális vonatkozásai
III. LÉTKÉRDÉS KONFERENCIA EGYÜTT-LÉT. A kapcsolatok természetrajza Az emberi kapcsolatok transzcendentális vonatkozásai Sivaráma Szvámi vaisnava teológus - Mit nevezünk kapcsolatnak? - Azt a közös alapot,
RészletesebbenFILOZÓFIA I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA?
FILOZÓFIA 2014-15. I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS 2014. SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA? MI A FILOZÓFIA? FILOZÓFIA - A BÖLCSESSÉG SZERETETE NEM A BIRTOKLÁSA, HANEM CSAK A SZERETETE. MIT JELENT ITT A BÖLCSESSÉG? 1. SZENT
RészletesebbenARISZTOTELÉSZ: FIZIKA IV , FORD. BEV. BENE LÁSZLÓ, VULGO 1. (1999): 83-87
[2.o.] Bene László: Bevezetés és szerkezeti vázlat Az arisztotelészi iratokban számos helyen találkozunk olyan problémákkal, amelyekben az idő ilyen vagy olyan módon jelentős szerepet játszik. A kérdéskör
Részletesebbendomokos gábor - várkonyi péter
mono-monostatic bodies: the answer to Arnold s question www.gomboc.eu domokos gábor - várkonyi péter DESIGNCOMMUNICATION: CO&CO Honnan származik a Gömböc gondolata? A Gömböc létezését a XX. század egyik
RészletesebbenTóth Zita: Aquinói Szent Tamás: Summa Theologiae (A teológia foglalata) I., q.1. art. 1., 2., 5., 7., q.2. Segédlet
Tóth Zita: Aquinói Szent Tamás: Summa Theologiae (A teológia foglalata) I., q.1. art. 1., 2., 5., 7., q.2. Segédlet Aquinói Szent Tamás a filozófiatörténetnek egy izgalmas korában élt. A tizenkettedik
RészletesebbenNYUGALOMNAPLÓ CORINNE SWEE T
NYUGALOMNAPLÓ CORINNE SWEE T NYUGALOMNAPLÓ Szorongásoldó gyakorlatok bárhol, bármikor CORINNE SWEET Illusztrációk: Marcia Mihotich A fordítás alapja: Corinne Sweet: e Anxiety Journal: Exercises to Soothe
RészletesebbenA húrnégyszögek meghódítása
A húrnégyszögek meghódítása A MINDENTUDÁS ISKOLÁJA Gerőcs lászló A HÚRNÉGYSZÖGEK MEGHÓDÍTÁSA Akadémiai Kiadó, Budapest ISBN 978 963 05 8969 7 Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók
RészletesebbenReményi Károly MEGÚJULÓ ENERGIÁK AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST
Megújuló energiák Reményi Károly MEGÚJULÓ ENERGIÁK AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST Megjelent a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával ISBN 978 963 05 8458 6 Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított
RészletesebbenFelhasznált irodalom
Felhasznált irodalom ARENDT, Hannah 1991 A forradalom. Budapest, Európa Kiadó 1995 Mi a tekintély?; Mi a szabadság? In: Uõ: Múlt és jövõ között. Budapest, Osiris Kiadó Readers International, 100 150 és
RészletesebbenJANUS PANNONIUS TUDOMÁNYEGYETEM. Schipp Ferenc ANALÍZIS I. Sorozatok és sorok
JANUS PANNONIUS TUDOMÁNYEGYETEM Schipp Ferenc ANALÍZIS I. Sorozatok és sorok Pécs, 1994 Lektorok: Dr. FEHÉR JÁNOS egyetemi docens, kandidtus. Dr. SIMON PÉTER egyetemi docens, kandidtus 1 Előszó Ez a jegyzet
RészletesebbenEGY LÉPÉSSEL TOVÁBB JÉZUS KÖVETÉSE LUKÁCS 9 12 GORDON CHENG. Szentírás Szövetség
EGY LÉPÉSSEL TOVÁBB JÉZUS KÖVETÉSE LUKÁCS 9 12 GORDON CHENG Szentírás Szövetség A mû eredeti címe: Following Jesus Pathway Bible Guides: Luke 9 12 Szerzô: Gordon Cheng Originally published by Matthias
RészletesebbenPálya : Az a vonal, amelyen a mozgó test végighalad. Út: A pályának az a része, amelyet adott idő alatt a mozgó tárgy megtesz.
Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk meg, ahhoz viszonyítjuk. pl. A vonatban utazó ember
RészletesebbenPéter látomása a görög patrisztikában
Péter látomása a görög patrisztikában Hanula Gergely Aki ma keresztyén szemmel zsidó tisztasági törvényeket olvas, az többnyire azzal a körvonalazatlan rossz érzéssel olvassa, hogy bár Jézus eljövetele
RészletesebbenETIKA Kodolányi János Fôiskola Székesfehérvár, 2005
ETIKA ETIKA Kodolányi János Fôiskola Székesfehérvár, 2005 ETIKA ÍRTA: KROKOVAY ZSOLT A kiadvány szerzôi jogi védelem alatt áll, arról való másolat készítése a kiadó elôzetes írásbeli engedélye nélkül
RészletesebbenIPARI ROBOTOK. Kinematikai strukturák, munkatértípusok. 2. előadás. Dr. Pintér József
IPARI ROBOTOK, munkatértípusok 2. előadás Dr. Pintér József Az ipari robotok kinematikai felépítése igen sokféle lehet. A kinematikai felépítés alapvetően meghatározza munkaterének alakját, a mozgási sebességét,
RészletesebbenDiskurzuselemzés és a nyelvi fordulat
TERELL CARVER Diskurzuselemzés és a nyelvi fordulat A diskurzuselemzés háttere egy filozófiai paradigmaváltás. Közismert, hogy a filozófia a huszadik században határozottan eltávolodott attól a felfogástól,
RészletesebbenDiszkrét matematika 2.
Diszkrét matematika 2. Mérai László előadása alapján Készítette: Nagy Krisztián 4. előadás Eulerséta: Olyan séta, mely a gráf minden élét pontosan egyszer tartalmazza. Tétel: egy összefüggő gráf. Ha minden
RészletesebbenBEVEZETŐ A ZOHÁR KÖNYVÉHEZ
BEVEZETŐ A ZOHÁR KÖNYVÉHEZ BEVEZETŐ A ZOHÁR KÖNYVÉHEZ .] Minthogy a Szent Zohár Könyve bölcsességének rejteke ezer lakattal van előlünk elzárva, és mivel az emberi nyelvezetünk jóval szegényesebb annál,
RészletesebbenRead with Me Bible. A magyar változat az alábbi kiadás alapján készült:
ÓSZÖVETSÉG Isten megteremti a Világot 2 Az Éden kertje 10 Ádám és Éva 13 Ádám és Éva Isten iránti engedetlensége 14 Kain és Ábel 20 Az Özönvíz és Noé bárkája 24 Isten Noénak adott ígérete 30 Bábel tornya
RészletesebbenFilozófia. Oktató: Dr. Barcsi Tamás PhD egyetemi adjunktus Elérhetőség:
Filozófia Oktató: Dr. Barcsi Tamás PhD egyetemi adjunktus Elérhetőség: barcsi48@gmail.com Kötelező irodalom: Az előadások anyaga Arno Anzenbacher: Bevezetés a filozófiába (Cartaphilus Kiadó, 2001) 15-86.,
RészletesebbenA gyógyító számok. Források és tanulmányok. a számok szerepéről
A gyógyító számok Források és tanulmányok a számok szerepéről az antik gyógyászatban A gyógyító számok Források és tanulmányok a számok szerepéről az antik gyógyászatban szerkesztette Németh György Lectum
Részletesebben