Teleki Pál sorsa és rejtélyes halála

Átírás

1 2014 április 03. Flag 0 Értékelés kiválasztása értékelve Mérték Még nincs 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Képzeljük magunkat április másodikáról harmadikára virradó éjszakájára. Ezekben a hajnali órákban halt halált Magyarország miniszterelnöke, gróf Teleki Pál. Az első információk öngyilkosságról szóltak, és a történészek többsége máig is e verzióban hisz. Vannak azonban, akik kételkednek ebben. Az egyik legjelentősebb magyar miniszterelnök a kilátástalannak tűnő, ellentmondásos helyzetből akarta kivezetni az országot. 1. oldal (összes: 5)

2 Teleki Pál kétszer is volt országunk miniszterelnöke, másodszor 1939 februárjától 1941 áprilisáig. Nehéz idők voltak. Teleki inkább maradt volna a tudományos, tanári pályán, de Horthy és Bethlen nyomására elvállalta újra a miniszterelnöki tisztséget. Elődjét, Imrédy Bélát mindenképpen el akarták távolítani. Csodás forradalma túl sok érdeket sértett. Gróf Teleki Pál feleségével Horthy István esküvőjére érkezik. Egyszerre akarta megvalósítani a revíziót és kivívni a Nyugat megbecsülését (Fotó: Fortepan) Teleki politikai alapvetése határozott volt, és két pillérre épült. Az egyik, hogy visszatérjenek Magyarországhoz az elcsatolt területekből azok a földek, ahol a magyarság többségben élt, vagy a magyar nemzet gazdasági, vízrajzi és egyéb érdekei ezt diktálták. Trianon revíziójáról volt szó. A másik pillér az volt, hogy Magyarország maradjon ki az európai fegyveres konfliktusokból, őrizze meg fegyveres erejét a konfliktus végére, amikor szüksége lesz érdekei érvényesítésére. Ez egyértelműen az első világháború végének tapasztalata volt. Siker és depresszió Teleki és a magyar politikai elit meglepően sokáig képes volt az előbb vázolt egyensúlyt megtartani. Kormányzása alatt történt az erdélyi és kelet-magyarországi revízió (második bécsi döntés), amellyel negyvenhárom ezer négyzetkilométernyi terület került vissza Magyarországhoz: a Székelyföld, Kolozsvár, Nagyvárad és más döntően magyarlakta területek. Igaz, a döntéssel, amelyet Teleki bánatára megint a németek és olaszok hoztak meg, egymillió román is Magyarországhoz került. Teleki a végsőkig ellenkezett Bécsben, hasonlóképpen a románok: mindkét fél elégedetlen volt. Éppen ez volt Hitler célja. Teleki katonai akciót tervezett, már meg is 2. oldal (összes: 5)

3 volt a mozgósítás, de ezt Hitler megtiltotta ben vagyunk: Románia kénytelen átadni Hitler szövetségesének, Sztálinnak Besszarábiát. Onnan a román olajmezők már csak egy lövésnyire voltak. Márpedig erre az olajra Németországnak égetően szüksége volt, hiszen akkoriban ez volt Európa legnagyobb olajlelőhelye. Egy magyar román háború veszélyeztette volna ezt a forrást: a második bécsi döntést ezért Hitler kényszerítette rá a két országra. Ciano olasz külügyminiszter ezt egyértelműen leírta naplójában. Feljegyezte azt is, hogy Ribbentrop német külügyminiszter és Teleki között heves veszekedés zajlott. Teleki nem volt hajlandó elfogadni a döntést. Kellemetlen vita volt: Teleki tanáros volt, Ribbentrop viszont borügynökből lett miniszter. De szellemes is tudott lenni: mi sem bizonyítja jobban, hogy a második bécsi döntés igazságos volt, hogy a magyar miniszterelnök lemondott, a román külügyminiszter pedig elájult mondta. Teleki megsértődött: nem volt hajlandó részt venni az ünnepi ebéden sem. Közben Magyarországról utasítás érkezett, hogy feltétel nélkül el kell fogadni a döntést. Ugyanez a döntés született Romániában is. Mindkét ország belenyugodott a döntésbe. A Brit Birodalom semmilyen, szeptember 1. utáni területi változást nem ismert el, de ellenlépést nem tett. Teleki, bár csaknem másfél millió magyar került vissza az országhoz, mély depresszióba süllyedt a vonatúton hazafelé. Emigráns kormány? Teleki maradt, és újabb erőfeszítéseket tett az ország mozgásterének megőrzésére. Csáky külügyminiszter december 12-én barátsági szerződést írt alá Jugoszláviával. Ennek két előnye is lehetett: az agonizáló Kisantant végső megbontása, a magyar mozgástér szélesítése és a jugoszláv állam bevonása a Háromhatalmi Egyezménybe. Erre szüksége lett volna Hitlernek, mert már készült a Szovjetunió elleni háborúra. Hírei voltak arról, hogy a Szovjetunió is készül ellene. A Balkán nyugalma döntő kérdés volt. De Mussolini csődöt mondott Görögországban, ott az angolok is partra szálltak, ráadásul Jugoszláviában puccs révén angol- és szovjetbarát erők kerültek hatalomra. Ez bizonytalan hátországot jelentett a Harmadik Birodalom számára. A Szovjetunió elleni támadást elhalasztották. A német hadsereget bevetették a Balkánon. De a legrövidebb út Magyarországon keresztül vezetett. Itt, a Jugoszlávia ellenei támadás pillanatában dőlt össze a Teleki-koncepció. A Délvidéken félmillió magyar várta, hogy újra Magyarországhoz tartozzon. Ezt nem csak Teleki látta így, de a költő Babits Mihály is, és a magyar társadalom döntő többsége is. Szabadkáról, Újvidékről volt szó. Londonból hírek érkeztek, hogy ha átengedjük a németeket, megszakítják velünk a diplomáciai kapcsolatokat, ha részt is veszünk az akcióban, az casus belli. Teleki összerezzent. A Brit Birodalom negyvenmillió négyzetkilométer, és a tengeri hatalom, a flotta! Az ipar! És az angolszász szolidaritás, az Egyesült Államok! Berlinből ígéretek is érkeztek: a délvidéki területek, esetleg egy kikötő is, korridorral. Horthy nem habozott. Teleki feltételeket szabott. Horthy azonnal levelet írt Hitlernek. Teleki a minisztertanácson sorolta a feltételeit: 1. Jugoszlávia felbomlik; 2. Atrocitások érik a magyar kisebbséget; 3. Politikai-katonai vákuum jön létre a területen; 4. A magyar alakulatok nem lehetnek német alárendeltségben. A minisztertanács ezt elfogadta. Teleki persze gondolkozott más megoldásokon is. Ilyen volt egy emigráns kormány megalakítása. Nem csak gondolkozott, pénzt is kiküldött az Egyesült Államokba. Példa volt bőven, a csehszlovák, a lengyel, és hamarosan a jugoszláv emigráns kormány, amelyeket elismert London és később a szövetséges hatalmak is. Végül Teleki nem tudta elszánni magát az emigráns kormány megalakítására. Partnerekre sem talált. Talán úgy gondolta, képes lesz feloldani a nemzet legnyomasztóbb ellentmondását: a revízió is megtörténjen, és a Nyugat megbecsült tagja is legyen egyszerre. Mi történt április 3-án hajnalban? Teleki Pál sorsában elérkezett az a pillanat, amikor a nemzet sorsa végzetesen összekapcsolódott személyes sorsával. Kevés ilyen sors volt a múltban: talán Kossuth Lajosé és Széchenyi Istváné, Tisza Istváné és persze Petőfi Sándoré, Ady Endréé. Teleki is személyes 3. oldal (összes: 5)

4 sorsában érezte a nemzet vergődését. Elfojtott vágyai egy nemzet elfojtott vágyai az értelmes életre, a megbecsültségre elillantak. Délben még a parlamentben volt. A folyosón beszélgetett gyertek, cseréljünk rögeszmét mondta. Utána visszament ebédelni a Sándor-palotába. Délután a feleségénél volt a szanatóriumban, ahol hírt kapott arról, hogy a nő gyógyíthatatlan. Ezt fontos érvként szokták felhozni: ezért ölte meg magát. De ha a társam gyógyíthatatlan, nemhogy nem ölöm meg magam, de a végsőkig kitartok, hogy segíthessek. Aztán délután telefonhívás érkezett Horthytól, valószínűleg közölte, hogy hozzájárult a német hadsereg átvonulásához Magyarországon. Ez másodikán meg is kezdődött. Telekit nem kérdezték meg Aztán Tildy Zoltánt, az ellenzéki kisgazdapárt vezérét fogadta. Mit mondhatott Tildy? Talán tudta, ki fog győzni? Aztán az új külügyminiszternél (Csáky nemrég halt meg náthában ), Bárdossy Lászlónál, itt olvashatta Barcza György felelőtlen táviratát: ha részt veszünk az akcióban, az brit hadüzenetet jelent. Ez volt Teleki végzete. Majd hajnalban még egyszer kérette a táviratot. Összeomlott minden, ha háborúba keveredünk a Brit Birodalommal. Közben a bazilikában is megjelent lelkigyakorlaton, és meg is gyónt. A hajnal titkai Hajnali két és három óra között a hivatalos verzió szerint a magyar miniszterelnök főbe lőtte magát. Tett volt ez, jelzés, hogy Magyarország már ekkor elveszítette cselekvési szabadságát. Nem akármilyen tett. A gének Teleki már 1920-ban utalt erre a lehetőségre Trianon kapcsán, mondván ha neki kellene aláírni, megtenné, de utána főbe lőné magát. Persze vannak ellenérvek is. Szemtanúk, akik német katonákat láttak a Sándor-palotában; Teleki leveleinek zavarossága; Bakay Lajos orvosprofesszor szerepeltetése; e sorok egyik írójának szobájában is megjelent egy szemtanú, aki minden érdek nélkül állította, hogy április 3-án látta a halottszállító kocsit a József nádor téri Teleki-palota kapujában. Tehát nem is a Sándor-palotában ölték meg? És más bizonyítékok is. Ki tehette? Németek? Angolok? Oroszok? Szerbek? Kinek lett volna érdeke Teleki meggyilkolása? A magyar hírközlés összezavarodott. Tragikus hirtelenséggel azóta is ez jelenti az öngyilkosságot. A németeknek kínos volt. Az angolok haboztak. Csak néhány hónappal később szakították meg a diplomáciai kapcsolatokat Budapesttel. Hadüzenetről szó sem volt, pedig a magyar hadsereg behatolt a Bácskába, sőt a gyorshadtest egészen Nisig verekedte magát, német parancsnokság alatt. A magyar csapatok Teleki akaratával megegyezően csak akkor léptek a Délvidék területére, amikor Jugoszlávia felbomlott. Ez Horvátország önállósodásával megtörtént. Április 11-én így a magyar honvédség birtokba vette a Bácskát, ahol félmillió magyar élt. Közben április 7-én eltemették Teleki Pált. Nagyszabású állami szertartás volt, nem maradt el az egyházi temetés sem. Az eseményt megzavarta egy légiriadó: jugoszláv gépek repültek magyar területre. Búcsúleveleiből valószínűleg csak ez igaz: Főméltóságú Úr! Ha cselekedetem nem sikerülne teljesen, és még élnék, ezennel lemondok. Mély tisztelettel: Teleki Pál április 3. Ez így sokkal megrázóbb, mint a hullarablók, legpocsékabb nemzet, szószegők lettünk változat, amely gerincsorvasztó érv volt negyven évig a magyar nemzet számára. Felejtsük is el. Földesi Margit - Szerencsés Károly (A szerzők történészek) magyarhirlap.hu Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: - Minden "lájk számít, segíti a magazin működését! Köszönettel és barátsággal! 4. oldal (összes: 5)

5 Tweet (adsbygoogle = window.adsbygoogle []).push({}); Ajánló 5. oldal (összes: 5)