Az elsõ világháborút követõ mintegy
|
|
- László Szabó
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A Délvidék visszafoglalása és a magyar katonai vezetés Döntés a bevonulásról, 1941 Az elsõ világháborút követõ mintegy 20 évig tartó idõszak következetes magyar politikájának revíziós célkitûzéseit az 1930-as évekre a megváltozott nemzetközi helyzet, illetve a magyar követeléseket részlegesen támogató német és olasz politika lépései sikerre vezették. Az elsõ bécsi döntés (1938. november 2.), Kárpátalja visszacsatolása (1939. március ), majd a második bécsi döntés (1940. augusztus 30.) után a magyar revíziós céloknak gyakorlatilag egyetlen és az utolsó iránya, a déli irány maradt, a Jugoszláv Királyság. Jugoszlávia Magyarország, Jugoszláviával a volt kisantantállamok közül egyedüliként a trianoni békediktátum aláírását követõ idõszakban Magyarország igyekezett a lehetõ legjobb kapcsolatokat kiépíteni. Ennek egyik sajátos megnyilvánulása volt a Sándor szerb trónörökös és Pasi miniszterelnök francia vendéglátóival, 1920 körül mohácsi csatavesztés 400. évfordulójára megrendezett emlékezésen (1926) az államfõ, vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó beszéde, amelyben a délszláv állammal kapcsolatos viszonyok javítását, a közös múltat és a szerbek katonai erényeit is hangsúlyozta. Az államfõi beszéd amelyet egyes vélekedések szerint Horthy a miniszterelnökkel, Bethlen István gróffal elõzetesen nem egyeztetett érdemi válasz nélkül maradt. Ettõl függetlenül az 1929-ben Jugoszláv Királyság nevet felvett délszláv állammal volt a legelfogadhatóbb a kapcsolata a Magyar Királyságnak. E kapcsolat látványos romlását eredményezte az 1934-ben Marseilleben végrehajtott merénylet, amelyben a jugoszláv király I. Sándor és a francia külügyminiszter Jean Louis Barthou életét vesztette. A jugoszláv és francia állam képviselõi a merénylettel Magyarországot is kapcsolatba hozták és a Nemzetek Szövetsége is vizsgálódott az ügyben. Végezetül nem született Magyarországot elítélõ határozat, de a kapcsolatok javulására éveket kellett várni. Ez a nemzetközi viszonyokban bekövetkezett változások eredményének volt/lett betudható. Az 1930-as évek közepétõl a Német Birodalom sorrarendre látványos külpolitikai sikereket ért el az egykori gyõztesekkel szemben. Nagy-Britanniát és Franciaországot folyamatosan engedményekre kényszerítette, és e sikerek Európa helyzetét jelentõsen megváltoztatták. Az szeptember 1-jén megkezdõdött német lengyel háborút rövidesen Németországnak küldött brit és francia hadüzenet követte tényleges * május 1-jével altábornagy, november 1-jével vezérezredes. katonai lépések viszont nem!, majd a Szovjetunió is bekapcsolódott a lengyelek elleni hadmûveletekbe, és az augusztus 23-án aláírt Molotov Ribbentrop-megállapodás értelmében jelentõs lengyel területeket foglalt el. A háború kitörését követõen szeptember 5-én vitéz Náday István tábornok, a II. világháború éveinek egyik jelentõs magyar katonai vezetõje* naplójába többek között ezeket írta: Magyarország célkitûzése ma Erdély visszafoglalása. Románia jelenleg semlegesen ingadozik a tengely és az Entente közt, érzelmi vonalon Entente. Jugoszlávia a horvát kiegyezés áldozatát a külsõ erõkifejtés érdekében azért hozta, hogy minden eshetõségre felkészüljön. Lelkileg Entente, és gondosan ügyel, hogy a tengelynek ne adjon okot a fizikai beavatkozásra. Ebben a környezetben Magyarország nem tehet mást, mint (amit) tesz, tudniillik vár, lehetõleg kevés feltûnéssel, addig, míg nem kerül kenyértörésre a dolog. Legbölcsebb hallgatni. Magyarország az adott idõben valóban hallgatott és igyekezett felkészülni. A magyar politikai és katonai vezetés erõfeszítései eredményeként hirdette meg még Darányi Kálmán miniszterelnök az úgynevezett gyõri programot, amely az ország védelmi képességeinek fejlesztésére 1 milliárd pengõ felhasználását kívánta biztosítani. Ebbõl 600 millió közvetlenül a magyar királyi Darányi Kálmán gyõri programbeszéde az ország védelmi képességeinek erõsítésérõl,
2 honvédségre, míg 400 millió a védelmi képességeket erõsítõ beruházásokra terveztetett. Ugyanezen esztendõnek Magyarország szempontjából meghatározó jelentõségû eseménye volt a kisantantállamok augusztusi bledi tanácskozása, amely tudomásul vette Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát, és ezzel gyakorlatilag felülírta a trianoni békediktátum katonai elõírásait, amelyeket egyébként Magyarország az 1920-as évek végétõl, az 1930-as évek elejétõl már nem tartott be. A bledi tanácskozást követõen amely a német magyar kapcsolatokra némi árnyat vetett Magyarország számára látványos sikerek következtek. A magyarországi közvélemény a revíziós politika eredményének könyvelte el az elsõ bécsi döntést, Kárpátalja visszaszerzését és a második bécsi döntést is, jóllehet ezek a sikerek nem önálló magyar kül- vagy katonapolitikai lépések eredményei voltak. Európai összefüggésekben és részben változó érdekek mentén születtek meg. Mindezekkel együtt tény, hogy a Német Birodalom és a Szovjetunió mellett Magyarország vált 1940 végére Európában a legjelentõsebb területekkel gyarapodott állammá! Magyarország déli revíziós iránya Teleki Pál és Horthy Miklós a Parlament lépcsõje elõtt, 1939 Magyarország ugyanakkor revíziós célkitûzései közül 1940-ben még nem valósította meg a déli irányt. A már Teleki Pál vezette magyar kormány ( ) úgy vélte s ehhez német jóindulattal is bírt, hogy szükséges a Jugoszláv Királysággal is rendeznie a viszonyát, amelyet egy nemzetközi szerzõdéssel kívánt megvalósítani. A magyar jugoszláv tárgyalások végül is sikerre vezettek, és december 12-én Belgrádban a két kormány külügyminisztere Csáky István gróf és Aleksandr Cincar-Markovi alá is írta a megállapodást, amelyet a magyar országgyûlés mint az évi II. törvénycikket léptetett hatályba. Teleki ugyanakkor úgy vélte, hogy Jugoszlávia akkor maradhat csak ki az európai konfliktusból, ha csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez, amelyhez az európai államok közül elsõként Magyarország kapcsolódott. Teleki külpolitikai elképzeléseinek érdekes módon mind a brit, mind a német külpolitika figyelmet szentelt. A britek szerint, ha Magyarország képes egy önálló nemzetközi szerzõdés megkötésére a Jugoszláv Királysággal, akkor függetlenséggel bír. A németek viszont a magyar jugoszláv megegyezést egy német jugoszláv megállapodás elõzményeként is értelmezték. A kisantant és Magyarország bledi találkozója, 1938 Amagyar külpolitika mozgásterének bõvítését szolgálták azok az 1937 eleje óta folyó tárgyalások, amelyek Budapest és a kisantantállamok közötti viszony javítását segítették elõ. A kisantantállamok és Magyarország augusztus 29-én Bledben, a kisantant soron következõ találkozóján állapodtak meg. Eszerint Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia elismeri Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát, ugyanakkor a felek kölcsönösen lemondanak arról, hogy vitás konfliktusaikat háború útján rendezzék. (Az egyezmény elõtt Magyarország már jóval korábban, március 5-én elindította a gyõri programot, amely elkezdte az ország újrafelfegyverzését, így az egyezmény tulajdonképpen ennek az utólagos jóváhagyása volt a kisantant részérõl.) A megegyezés azonban csak részleges volt, Magyarország Jugoszláviával és Romániával valamennyi kérdésben megegyezett, beleértve a kisebbség ügyét is, és az egyezményeket parafálták. Csehszlovákiával azonban a kisebbségi kérdésben nem tudtak megegyezni, ennek következtében a többi megállapodás is érvényét vesztette. A bledi egyezmény soha nem lépett életbe. Ez volt a kisantant utolsó konferenciája, mert a müncheni egyezmény után, október 5-én a Szudéta-vidék német A kisantantállamok vezetõinek bledi találkozója, augusztus 29. bekebelezésével és Beneš csehszlovák elnök lemondásával, illetve Csehszlovákia felbomlásával a kisantant gyakorlatilag megszûnt. F. I. 19
3 Az december 12-én Belgrádban aláírt magyar jugoszláv szerzõdés a közbeszédben örök barátsági szerzõdés értelmében a felek kölcsönösen lemondtak a fegyveres erõszak alkalmazásáról és a vitás kérdéseket tárgyalásos úton kívánták eldönteni. (Ez a magyar megítélés szerint azonban nem azt jelentette, hogy a területi revízióról a magyar politikai és katonai vezetés lemondott volna.) A revízió letéteményesének, valamint majdani végrehajtójának Magyarországon a magyar királyi honvédséget tartották, jóllehet ismeretes volt annak gyengesége, különösképpen többfrontos háború esetén. Nem véletlen tehát az, hogy a katonai vezetés az 1920-as, illetve az 1930-as években a kisantanttal szemben alapvetõen védelmi elképzeléseket fogalmazott meg és nem gondolt támadó háborúra, pontosabban: nem arra készült. Ennek oka nemcsak a nemzetközi helyzet Magyarország szempontjából 1920 után katasztrofálisnak minõsíthetõ állapota, hanem az is, hogy a magyar királyi honvédséget létszámviszonyai, felszereltsége nem tette alkalmassá a sokak által remélt feladat elvégzésére. Jugoszlávia és a háromhatalmi egyezmény A magyar politikai vezetésnek hosszú éveken keresztül a legfontosabb célja a kisantantállamok között ellentétek kialakítása, azok megléte esetén a konfliktus kiterjesztése volt. A kisantantállamok szövetsége azonban nem a magyar kísérletek következtében szûnt meg 1938 õszén, hanem az Európában ben bekövetkezett változások eredményeként. A csehszlovák állam elemeire hullott szét, Románia különösen 1938-tól igyekezett megnyerni a tengelyhatalmak jóindulatát, Jugoszlávia pedig megpróbált a Náday István jellemezte módon talpon maradni. Utóbbihoz vélekedtek számosan fontos lépésnek tûnt Jugoszlávia csatlakozása a háromhatalmi egyezményhez. Jugoszláviát erre a magyar külpolitika is igyekezett bátorítani. Teleki Pál gróf február 26-án, amidõn a Belgrádban aláírt szerzõdés okmányait ünnepélyesen kicserélték Budapesten, arról szólt, hogy a magyar jugoszláv barátság elõ fogja segíteni az új európai rend kialakulását s a közös barátok Olaszország és Németország törekvéseit. A jugoszláv kormány, az egyre jobban ránehezülõ politikai nyomás hatására végül is elfogadta a tengelyhatalmak ajánlatát március 24-én a Jugoszláv Királyság képviselõi, Dragi a Cvetkovi miniszterelnök és Aleksandr Cincar-Markovi külügyminiszter Bécsben aláírták a háromhatalmi egyezményhez való csatlakozási okmányokat. A látszólagos siker azonban csak néhány óráig élt március 27-én Belgrádban katonai hatalomátvételre került sor, és Du an Simovi tábornok vezetésével új kormány alakult, amely teljesen más irányt adott az addigi történéseknek. Hitler egyértelmûvé tette, hogy az új jugoszláv kormány jelzései ellenére, miszerint a megállapodást magukra nézve kötelezõnek tartják Németország nem tûri el Jugoszlávia ellenkezését és katonai megoldás lesz a válasz a részérõl. Ebben a helyzetben egyértelmûvé vált, hogy egy esetleges német jugoszláv háború esetén Magyarország már képtelen lesz kimaradni a konfliktusból március 27-én Hitler jelezte a berlini magyar követnek, Sztójay Dömének, hogy amennyiben Németország kénytelen lesz eljárni Jugoszlávia ellen, úgy üt Magyarország számára a revízió órája. A maga részérõl Ma- Háromhatalmi egyezmény, szeptember Herbert Lawrence Block (Herblock) amerikai karikaturista egykorú rajza a háromhatalmi egyezményrõl Anémet szövetségi rendszer kialakulásának elsõ lépése az október 27-én megkötött német olasz egyezmény volt, amely a külpolitika összehangolásáról és a két ország gazdasági érdekterületeinek elhatárolásáról szólt. (Az egyezményt milánói beszédében bejelentõ Mussolini nevezte a Berlin Róma-vonalat tengelynek, amely köré az államok csoportosulhatnak így lett a szövetség elnevezése tengelyhatalmak.) A háromhatalmi egyezmény másik fontos elõzménye volt az november 25-én aláírt német japán antikomintern paktum, amelyhez Olaszország is társult november 6-án. Az május 21-én acélpaktum néven ismertté lett német olasz szerzõdés már katonai szövetséget jelentett, amely együttmûködést írt elõ mindkét országnak még támadó háború esetére is. Ezt követte szeptember 27-én a háromhatalmi egyezmény, amelyet Németország, Japán és Olaszország kötött meg 10 évre, garantálva egymás kölcsönös politikai, gazdasági és katonai támogatását a nagy kelet-ázsiai térre és az európai területekre vonatkozó törekvéseiket illetõen. Ezzel létrejött a Berlin Róma Tokió-tengely. Mivel mindhárom ország területi terjeszkedésre készült, az egyezmény tulajdonképpen Európa és Kelet- Ázsia hatalmi felosztását jelentette. A kölcsönös támogatás arra az esetre vonatkozott, ha a három szerzõdõ fél egyikét olyan hatalom támadja meg, amely jelenleg nem vesz részt az európai háborúban vagy a kínai japán konfliktusban. A szerzõdéshez késõbb csatlakozott Magyarország (1940. november 20.), Románia (november 23.), Szlovákia (november 24.), Bulgária (1941. március 1.), Jugoszlávia (március 25.), majd az utóbbi szétesése után Horvátország (június 27.). F. I. 20
4 gyarország revíziós igényeit teljes mérvben elismeri, éspedig addig a határig, melyet Õ Fõméltósága maga szab meg. Hitler a megszerezhetõ területek között nemcsak a Bácskát, de a Bánátot is említette és Fiume esetében az esetleges szabad kikötõ gondolatát sem tartotta kizártnak. Amit fontosnak vélt jelezni, az Horvátország autonómiája volt. A jugoszláv válság kapcsán a magyar katonai és politikai vezetés álláspontja nem fedte teljesen egymást. A honvédelmi miniszter, vitéz dálnokfalvi Bartha Károly szolgálaton kívüli viszonybeli táborszernagy és a Honvéd Vezérkar fõnöke, Werth Henrik gyalogsági tábornok a német hadmûveletek támogatása mellett érvelt, míg Teleki Pál a nemrég megkötött szerzõdésre és a nemzetközi helyzet változására hivatkozott. Viták a magyar politikai vezetésen belül Werth Henrik, a Honvéd Vezérkar fõnöke és Bartha Károly honvédelmi miniszter, 1940 A katonai és politikai vezetés közötti ellentmondás feloldására nem látszott más megoldás, mint egy minisztertanácsi döntés, illetve végsõ esetben a Legfelsõ Honvédelmi Tanács határozata. A kérdés elõször az március 28-i minisztertanácsi ülésen került napirendre, ahol Bárdossy László külügyminiszter vázolta a kialakult helyzetet. Az elhangzottak alapján a minisztertanácson olyan döntés született, amely kimondta, hogy háborús konfliktus esetén csak korlátozott magyar katonai fellépésre kerüljön sor, amelynek feltételei legyenek a következõk: 1. ha Horvátország kikiáltja függetlenségét, s így Jugoszlávia mint államalakulat felbomlik; 2. ha a Délvidéken az atrocitások következtében a magyarság helyzete tarthatatlanná válik; 3. ha politikai vákuum keletkezik a térségben. A minisztertanács ülésén elfogadottak a magyar katonai vezetés számára egyértelmûsítették, hogy elõbb-utóbb az adott helyzetben inkább elõbb katonai mûveletekre kerül sor. Ennek tudatában zajlott le március 30-án a Honvéd Vezérkar fõnöke, Werth Henrik és Friedrich Paulus altábornagy, a német szárazföldi haderõ (Heer) fõszállásmestere között az a tárgyalás, amelyen a magyar honvédség tervezett alkalmazásáról esett szó. A Honvéd Vezérkar fõnöke jelezte, hogy a magyar királyi honvédség kész részt venni a Jugoszlávia elleni hadmûveletekben, alárendelni magát a német Véderõ Fõparancsnokságnak (OKW), illetve biztosítják a német csapatok Magyarországon keresztül történõ felvonulását. Megállapodtak abban is, hogy az együttmûködés érdekében Kurt Himer vezérõrnagy vezetésével egy összekötõ törzs települ Budapestre, a Honvéd Vezérkar fõnöke mellé. A miniszterelnököt, Teleki Pál grófot némileg váratlanul érte a katonák nevezetesen Werth lépése, ezért fontosnak tartotta, hogy tisztázzák a helyzetet, amelyre a legalkalmasabbnak a Legfelsõ Honvédelmi Tanács ülése látszott. Az ülést április 1-jére, 17 órára hívták össze a Királyi Várba. Az államfõ, Horthy Miklós elnökölt, és tájékoztatta a jelenlévõket a Hitler és közte lefolyt levélváltásokról, és jelezte a tanácsülés tárgyát, nevezetesen azt, hogy milyen kezdõponttal, milyen célkitûzéssel, milyen erõkkel és milyen katonai magatartással vegyünk részt a Délvidék felszabadításában. A tanácsülésrõl Náray Antal vezérkari ezredesnek (késõbb vezérõrnagy), a Legfelsõ Honvédelmi Tanács vezértitkárának 1945 májusában készült emlékezésébõl ismeretesek a leglényegesebb adatok. Eszerint a külügyminiszter, Bárdossy László és a miniszterelnök, Teleki Pál gróf is mértéktartást ajánlott, melyet számos minisztertársuk támogatott. A Honvéd Vezérkar fõnöke viszont amellett foglalt állást, hogy miután a magyar államfõ elvi hozzájárulásáról biztosította Hitler vezért és kancellárt, a kérdés csak az lehet, hogy mikor, milyen erõkkel, milyen idõpontban lépjen a magyar honvédség. Hasonló álláspontot képviselt a honvédelmi miniszter, vitéz dálnokfalvi Bartha Károly is. A végsõ döntést az államfõ mondta ki aki Náray emlékezése szerint kifejtette, hogy bárki által is inkorrekt magatartásnak minõsíthetõ korlátlan és korai katonai beavatkozást, amely túllépné a magyar öncélúság, vagyis véreink és területeink felszabadításának határait, nem tud magáévá tenni. Utasította a miniszterelnököt és a vezérkar fõnökét, hogy egyezzék meg egymással a készenlétbe helyezendõ hadtestek számára nézve és tegyenek az eseményekhez képest neki sürgõsen elõterjesztést. Ez a kormányzói állásfoglalás gyakorlatilag eldöntötte a hadba lépés vagy hadba nem lépés kérdését. A korábbi elvi állásfoglalása után ez már konkrét elhatározás volt, hiszen kérdésként csak az maradt: mikor, hol, milyen erõkkel Ez utóbbiakban sem alakult ki egységes álláspont a katonai vezetés és a politika irányítói között. Werth Henrik az I., IV., V., VI., VII. hadtestek, a Gyorshadtest, valamint a légierõ és a folyami erõk mozgósítását kívánta. Javaslatát az államfõ április 3-án nem fogadta el, csak egy jóval kisebb akcióhoz, a határvadász erõk mozgósításához járult hozzá. Werth erre felajánlotta lemondását. A honvédelmi miniszter, Bartha Károly közvetített, aminek az eredményeként a nap folyamán elrendelték a IV. és az V. hadtest mozgósítását is. Közben mindenkihez eljutott a hír Teleki Pál miniszterelnök váratlan haláláról. Vele Mo [Magyarország Sz. S.] utolsó nagy férfia szállt a sírba jegyezte fel Náday István naplójába. 21
5 Döntés: bevonulás, háborúba lépés A magyar katonai vezetésnek sikerült elképzeléseit keresztülvinnie, és április 4-én Bartha Károly honvédelmi miniszter Berlinbe repült azért, hogy Hitlert tájékoztassa. Miközben Budapesten gyászmisén búcsúztatták az öngyilkosságot elkövetett Teleki Pál grófot, a katonai gépezet gördülékenyen ment a maga útján április 5-én az addig mozgósított seregtestek mellett az I. és a VII. hadtest is mozgósíttatott a kormányzó engedélye alapján, és a katonai vezetés körében biztossá vált a hír, miszerint a lemondását benyújtó Honvéd Vezérkar fõnöke, Werth Henrik a helyén marad, és a honvédelmi miniszter a krízis elmúltával meg fogja gyõzni a vkf-ét [a Honvéd Vezérkar fõnöke Sz. S.], hogy továbbra is helyén maradjon. Az április 6-i német támadással megkezdõdött a német jugoszláv háború, amelynek Teleki Pál halála után Magyarországon már nem igazán volt ellenzõje. Az államfõi döntést amelyet a katonai felsõ vezetés tagjai egyértelmûen támogattak senki sem merte/kívánta megkérdõjelezni. A Horvátország önállóságát kinyilvánító zágrábi döntést (1941. április 10.) követõen pedig megszületett a hadparancs, amely 1941-ben már tényleges hadmûveletekbe küldte a magyar királyi honvédség kijelölt seregtesteit: Hadparancs! Honvédek! A kötelesség ismét arra szólít bennünket, hogy elszakított magyar véreink segítségére siessünk. Mindig bevált katonai erényeitekre és fegyelmetekre építve bízom benne, hogy ezt az új feladatot is tökéletesen fogjátok megoldani. A magyarok Istene és a nemzet minden gondolata most is veletek van. Elõre az 1000 éves déli határokra. Budapest, április hó 10. napján. Horthy s. k. vitéz Bartha s. k. 22 A Délvidékrõl visszatért magyar csapatok felvonulása a Hõsök terén, május Az április 11-én megindított magyar támadás alig két hétig tartott április 23-ára befejezõdtek a magyar sereg- és csapattestek hadmûveletei a német, olasz, bolgár támadásban felbomlott (volt) Jugoszláviában. Magyarország revíziós célkitûzései közül az utolsó is ha nem is a remélt formában és területi nagyságban teljesült. Ez alapvetõen a trianoni békediktátum utáni revíziós törekvések beteljesedését jelentette. A katonai vezetés összetétele A II. világháború éveiben a magyar katonai felsõ vezetõk születési helyüket tekintve több mint 50%-os arányban Bárdossy László beszédet mond a magyar kenyér ünnepén, a dísztribünön Horthy Miklós kormányzó és felesége. Szabadka, származtak az akkori megnevezéssel elcsatolt területekrõl. Ennek a ténynek bizonyára lehetett némi hatása az álláspontjuk kialakulásában. A születési helyek aránya a következõ volt: a Romániához csatolt területekrõl származott 22%-uk, a Csehszlovákiához került területekrõl 17%-uk, a Szerb Horvát Szlovén (majd Jugoszláv) Királysághoz csatolt területekrõl 13%-uk és az Ausztriának ítélt területekrõl 1%-uk. E tény természetesen erõsítette a revíziós gondolatot és hangulatot, de nem ez játszotta a meghatározó szerepet annak végrehajtásában. Abban a mintegy húszévnyi szellemi ráhatásnak, a politikai gondolkodásmód alakításának és a mindennapos ráhangolásnak volt meghatározó szerepe. Lehetséges, hogy 1944 õszén fõleg a korábbi esztendõk, így 1941 tapasztalatai után másként kellett volna cselekedniük? SZAKÁLY SÁNDOR Irodalom Nyomtatott források: Diplomáciai iratok Magyarország külpolitikájához V. kötet. Magyarország külpolitikája a nyugati hadjárattól a Szovjetunió megtámadásáig Összeállította: Juhász Gy. Bp., 1982; Horthy Miklós titkos iratai. Az iratokat sajtó alá rendezte, magyarázó szövegekkel és jegyzetekkel ellátta: Szinai M. és Szûcs L. Bp., 1963; Horthy-Magyarország részvétele Jugoszlávia megtámadásában és megszállásában Fõszerk.: Liptai Ervin Fabijan Trgo. Bp. Belgrád, 1986; Magyar Törvénytár évi törvények. Bp., 1942; Magyarország és a második világháború. Titkos diplomáciai okmányok a háború elõzményeihez és történetéhez. Szerk.: Zsigmond L. Bp., Feldolgozások: A. Sajti Enikõ: Délvidék A magyar kormányok délszláv politikája. Bp., 1987; Dombrády Lóránd: Hadsereg és politika Magyarországon Bp., 1986; Dombrády Lóránd: Werth Henrik akirõl nem beszélünk. Bp., 2005; Horvát Csaba Lengyel Ferenc: A délvidéki hadmûvelet április. H. n., é. n.; Szakály Sándor: A magyar katonai elit Bp., 1987; Szakály Sándor: A magyar katonai felsõ vezetés Lexikon és Adattár. Bp., 2003; Szakály Sándor: Töredékek Náday István jegyzeteibõl. Kortárs, Emlékiratok: Horthy Miklós: Emlékirataim. A jegyzeteket Sipos P. írta. Bp., 1990; Náray Antal visszaemlékezése Sajtó alá rendezte, a bevezetõ tanulmányt és a jegyzeteket írta: Szakály S. Bp., 1988.
A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)
A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások
MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN június : Fegyveres semlegesség Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán
MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN 1939-1941 1941. június 27. 1941-1945: Fegyveres semlegesség Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán 1. A semlegesség időszaka: Semlegességi taktika: Magyarország a II.
A Délvidéki Visszatérés Tábori Posta levelezőlapjai
Kedves szakosztályi tagok! Ez a példány a számítógépen való olvasásra szolgál! Ha ki akarja nyomtatni, használja a Helyi201101nyomtatható. pdf fájlt! X. évfolyam 1. szám 2011. március Készítette: FILEP
MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Politikaelmélet tanszék HERCZEGH GÉZA ARDAY LAJOS JOHANCSIK JÁNOS MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE SUB Göttingen 7 219 046 719 2006 A 6088 BUDAPEST,
8.osztály. 1. Egészítsd ki a szövegrészletet!
8.osztály 1. Egészítsd ki a szövegrészletet! 1914. 28-án, Bosznia fővárosában, egy terrorista pisztolylövésekkel meggyilkolta osztrák magyar trónörököst és feleségét. Az Osztrák Magyar Monarchia Szerbiának
(2010. február 13.) Vitaindító előadások. Szakály Sándor: Magyarország a második világháborúban részletek*
Magyarország szerepe a második világháborúban (2010. február 13.) A megbeszélés arra keresett választ, hogy a magyar vezetés és társadalom menynyiben volt felelős a világháborús borzalmakért (beleértve
Magyarország külpolitikája a XX. században
Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9
TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:
Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra
A Délvidéki Visszatérés Tábori Posta levelezőlapjai
X. évfolyam 1. szám 2011. március Készítette: FILEP LÁSZLÓ A Délvidéki Visszatérés Tábori Posta levelezőlapjai 1. ábra. Az elszakított területeket szimbolizáló budapesti szoborcsoport A MABÉOSZ Visnya
T/ számú törvényjavaslat
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/19768. számú törvényjavaslat az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Üzbég Köztársaság közötti partnerséget létrehozó partnerségi és együttműködési
T/ számú törvényjavaslat
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/19761. számú törvényjavaslat az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről a Fülöp-szigeteki Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési keretmegállapodáshoz
T/ számú. törvényjavaslat
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/20376. számú törvényjavaslat az Európai Unió és tagállamai, valamint a Moldovai Köztársaság között a közös légtér létrehozásáról létrejött megállapodásnak a Horvát Köztársaság Európai
A Nagy Háború ( ) emlékezete Megyei Történelem Verseny. 1. forduló - megoldások
A Nagy Háború (1914-1918) emlékezete Megyei Történelem Verseny 1. forduló - megoldások 1. feladat (10 pont) 1. Igaz 2. Hamis 3. Hamis 4. Igaz 5. Igaz 6. Hamis 7. Igaz 8. Igaz 9. Igaz 10. Hamis 2. feladat
T/ számú. törvényjavaslat
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/20378. számú törvényjavaslat az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Grúzia között a közös légtér létrehozásáról szóló megállapodásnak a Horvát Köztársaság Európai
Középszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban.
10.1 A szovjet felszabadítás és megszállás A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. A nemzetközi helyzet hatása a magyar belpolitika alakulására 1945
PAX BRITANNICA. Brit külügyi iratok a második világháború utáni Kelet-Közép-Európáról
PAX BRITANNICA Brit külügyi iratok a második világháború utáni Kelet-Közép-Európáról 1942-1943 OSIRIS KIADÓ BUDAPEST, 1996 TARTALOM ELŐSZÓ 11 BEVEZETÉS 15 I. KELET-EURÓPAI KONFÖDERÁCIÓK 43 BEVEZETÉS 43
VIII. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM 7-8. OSZTÁLY
Monorierdei Fekete István Általános Iskola 2213 Monorierdő, Szabadság u. 43. Tel./Fax: 06-29-419-113 www.fekete-merdo.sulinet.hu VIII. TOLLFORGATÓ 2. forduló VIII. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM
Ne feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik!
Ne feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik! A témaválasztás indoklása Felvidéki gyökerek Felvidék-Nagymácséd-Hajós (1947) Hajósra 16 felvidéki településről
Magyarország helyzete és részvétele a II. világháborúban
Magyarország helyzete és részvétele a II. világháborúban Előzmények az 1930-as évek jellemzői Az 1930-as években a magyar politikai életben erőteljes jobbratolódás figyelhető meg. Az ország kapcsolatai
T/ számú törvényjavaslat
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/19769. számú törvényjavaslat az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Orosz Föderáció közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési
Az első világháború legfontosabb eseményei Az 1914-es háborús év
Az első világháború legfontosabb eseményei Az 1914-es háborús év VIII. Német támadás Belgium és Franciaország ellen VIII. osztrákmagyar támadás Szerbia ellen IX. 1. marne-i csata állóháború kialakulása
1918. október július március 21. Kitör az őszirózsás forradalom. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának
MAGYARORSZÁG 1900 1918. október 30. Kitör az őszirózsás forradalom 1914. július 28. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának 1919. március 21. Kikiáltják a Tanácsköztársaságot 1910 1920. június
A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban
A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban 2013 Valki László 2 ENSZ alapokmány anyagi és eljárási normáinak összefüggése Biztonsági Tanács: államok közösségének egyetlen bírósága Eljárási:
Jegyzőkönyv az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól
1796 der Beilagen XXIV. GP - Staatsvertrag - 24 Protokoll in ungarischer Sprachfassung (Normativer Teil) 1 von 10 A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAI KÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2012. május 14. (OR. en) CIG
9.1 Az Osztrák Magyar Monarchia felbomlása és következményei
9.1 Az Osztrák Magyar Monarchia felbomlása és következményei Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása. Trianon gazdasági, társadalmi és etnikai hatásai. A Károlyi-kormány bel- és külpolitikai mozgástere
Erdély. Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély
Erdély és a Partium Erdély Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély Történelmi Erdély (Belső-Erdély) Az
Ha aa magasban. A bécsi döntésektôl a Szovjetunió elleni hadba lépésig SZAKÁLY SÁNDOR ELÔADÁSOK A SZENT ISTVÁN TÁRSULATNÁL XIII.
Ha aa magasban ELÔADÁSOK A SZENT ISTVÁN TÁRSULATNÁL XIII. SZAKÁLY SÁNDOR A bécsi döntésektôl a Szovjetunió elleni hadba lépésig SZAKÁLY SÁNDOR A bécsi döntésektôl a Szovjetunió elleni hadba lépésig lehetôségek
MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN. 1939-1941: 1941. június 27.: 1941-1945: A semlegesség időszaka Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán
MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN 1939-1941: 1941. június 27.: 1941-1945: A semlegesség időszaka Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán 1. A semlegesség időszaka: a) Semlegességi taktika: Magyarország
T/ számú törvényjavaslat
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/19770. számú törvényjavaslat az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről Mongólia közötti partnerségi és együttműködési keretmegállapodáshoz, a Horvát Köztársaság
Történelmi tanulmányi verseny
Kováts Mihály Emléknapok Történelmi tanulmányi verseny 8. évfolyam 2006 1. Válaszd ki az idırendileg helyes sort! A. Károlyi M. kormányt alakít A Monarchia aláírja a fegyverszünetet Megalakul a Magyar
Megszállás és kollaboráció. Válogatott bibliográfia
Önálló kötetek Bethlen István emlékirata, 1944. Sajtó alá rend. és a jegyzeteket írta Romsics Ignác. Budapest, Zrínyi Kiadó, 1988. 174 p. Bokor Imre: Vitéz nagybányai Horthy Miklós. Budapest, Szenci M.
A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban
DOI: 10.18427/iri-2016-0056 A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban Olasz Lajos Szegedi Tudományegyetem JGYPK olasz@jgypk.szte.hu Az elvesztett háború,
MELLÉKLET JEGYZŐKÖNYV. a következőhöz: A Tanács határozata
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.2.26. COM(2014) 101 final ANNEX 1 MELLÉKLET JEGYZŐKÖNYV a következőhöz: A Tanács határozata az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Orosz
Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás
Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok
A második világháború öröksége és a japán-filippínó biztonsági kapcsolatok fejlődésének perspektívái KLEMENSITS PÉTER
A második világháború öröksége és a japán-filippínó biztonsági kapcsolatok fejlődésének perspektívái KLEMENSITS PÉTER A világháború a Fülöpszigeteken A háború kitörése, hadműveletek a Corregidor elestéig
Osztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem
Osztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem 9. évfolyam Ókor A zsidó vallás fő jellemzői. Az athéni demokrácia működése a Kr.e. 5. században. A görög hitvilág. A római hitvilág. Julius Caesar egyeduralmi
Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között
Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi
A nemzetközi helyzet kemény lett
A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,
LÉPÉSEK A SZARAJEVÓI MERÉNYLET UTÁN. RedRuin Consulting munkája
LÉPÉSEK A SZARAJEVÓI MERÉNYLET UTÁN RedRuin Consulting munkája BEVEZETÉS 1914. július 12. SZERB VILLÁMHADMŰVELET HELYZETELEMZÉS ERŐSSÉGEK felfelé ívelő, diverz gazdaság véderő tv. (hadsereg modernizációja)
Megúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással?
II. világháború Megúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással? Veczán Zoltán, 2015. október 15., csütörtök 19:42, frissítve: péntek 15:46 Bevonuló szovjet csapatok Budapesten. Gépfegyverek, csomagok
Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.
Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok
Írásban kérem megválaszolni:
Házi feladat! Tisza István magyar miniszterelnök álláspontja a lehetséges magyar szerb háború kérdésében! Írásban kérem megválaszolni: Tankönyv 24. oldal 3. sz. feladat (A bal alsó sarokban lévő kérdésre
1922. Egyiptom függetlensége (brit protektorátus ) angol kézen marad a Szuezi- csatorna Brit és francia mandátum-területek
1922. Egyiptom függetlensége (brit protektorátus ) angol kézen marad a Szuezi- csatorna Brit és francia mandátum-területek - Irak önállósulása Örményország függetlenségi harca Vörös Hadsereg leveri, ua.
15410/17 GP/ar DGC 1A. Az Európai Unió Tanácsa. Brüsszel, május 14. (OR. en) 15410/17. Intézményközi referenciaszám: 2017/0319 (NLE)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2018. május 14. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2017/0319 (NLE) 15410/17 COLAC 144 WTO 329 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: Harmadik kiegészítő jegyzőkönyv
MAGYARORSZÁG
MAGYARORSZÁG 1921-1941 Zsitvay Tibor emlékiratai PALATÍNUS RÁDAY GYŰJTEMÉNY BUDAPEST, 1999 TARTALOM Zsitvay Tibor hagyatéka /11 Zsitvay Tibor önéletrajza /19 BETHLEN ISTVÁN GRÓF KORMÁNYZATI IDEJE 1921-1931
BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK
BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 2/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: SZERZŐDÉS JOGI AKTUSOK ÉS EGYÉB
Merénylet Szarajevóban LEGO
Merénylet Szarajevóban LEGO Augusztini Krisztián, Dombrovszky Borbála, Kovács-Osváth Apolka Városmajori Gimnázium A cél békés megoldás a szarajevói merénylet okozta helyzetre, és a belső konfliktusokra
Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen
Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia
ETE_Történelem_2015_urbán
T Ö R T É N E L E M ETE_Történelem_2015_urbán Szóbeli középszintű érettségi tételek / 2015-2016. év tavaszára / Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1, T é t e l A korai feudalizmus / középkor gazdálkodása
ZÁRÓOKMÁNY. AF/EEE/BG/RO/hu 1
ZÁRÓOKMÁNY AF/EEE/BG/RO/hu 1 AF/EEE/BG/RO/hu 2 Az alábbiak meghatalmazottjai: AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG, a továbbiakban: a Közösség, és A BELGA KIRÁLYSÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI
TRIANONTÓL PÁRIZSIG (Magyarország lehetőségek és kényszerek között 1920-1947)
SZAKÁLY SÁNDOR TRIANONTÓL PÁRIZSIG (Magyarország lehetőségek és kényszerek között 1920-1947) Az I. világháború a Magyar Királyság, mint az Osztrák-Magyar Monarchia társországa számára, 1918. november 3-án
ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ
VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan
ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN
Viktimológia 49 Molnár Tibor ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K) világháború fogalmának meghatározása nem egyszerű feladat. Tudományos megfogalmazás szerint
A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt
AZ ANGOL H A D I F L O T T A Irta: SZALAY ISTVÁN A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt részei között
A Magyar Államvasutak két különleges akciója a Nagy háború alatt. Prof. Dr. Majdán János Rektor emeritus Budapest, május 8.
A Magyar Államvasutak két különleges akciója a Nagy háború alatt. Prof. Dr. Majdán János Rektor emeritus Budapest, 2019. május 8. KTE - BMGE Tartalom 1. Előzmények (1914-1916) 2. A Bruszilov offenzíva
AZ I. VILÁGHÁBORÚ KATONAPOLITIKA KÖVETKEZMÉNYEI MAGYARORSZÁG VONATKOZÁSÁBAN
AZ I. VILÁGHÁBORÚ KATONAPOLITIKA KÖVETKEZMÉNYEI MAGYARORSZÁG VONATKOZÁSÁBAN 2018. 11. 13. Lippai Péter ezds. 1 BEVEZETŐ számolni kell a háborúnak a társadalmi élet összes viszonyait felforgató rettentő
MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.18. COM(2016) 69 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Türkmenisztán közötti
ÜNNEPI KIADÁS SZLOVÉNIA FÜGGETLENSÉGÉNEK HUSZADIK ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL
TARTALOM NÉPSZAVAZÁS A FÜGGETLENSÉGRİL 1990, december 23 Hazai archív sajtó- a szlovén függetlenségi folyamatokról 1990-1991 MI TÖRTÉNT? A TÖRTÉNELMI ESEMÉNYEK ÁTTEKINTÉSE ÉVES PROGRAMOK 2010-11 A 'PICTURE
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
Olaszország hadba lép
Doberdó & Isonzó Az olaszok átállása Olaszország az I. világháború előtt a hármas szövetség tagjaként Németország és a Monarchia szövetségese volt. Majd ellentétbe került a Monarchiával. A fiatal olasz
A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei
A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok
1. A teheráni konferencia
12.tétel: A II. világháború lezárása és az új világrend kialakulása: a szövetségesek tanácskozásai: Teherán, Jalta és Potsdam, nemzetközi együttműködés, megszállások, békeszerződések 1. A teheráni konferencia
ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19
ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan
A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása
1. Bevezetés A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása Dunay Pál Amennyiben arra törekszünk, korrekt elemzést végezzünk, s elkerüljük azt, hogy a legfrissebb események határozzák meg álláspontunkat,
Szlovákia Magyarország két hangra
dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:
MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK
MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK 1944 1945 A Bizánc nyugati peremén kialakuló és lassan terjeszkedő szerb állam a 14. század derekán érte el hatalma csúcsát. A Balkán nyugati részét ellenőrzése alatt tartó Szerb
Bauer Tamás Cukor a sebbe
Bauer Tamás Cukor a sebbe Amennyire én emlékszem, a szomszéd országokban kisebbségben élő magyarok követelései között a rendszerváltás éveiben, amikor a kommunista rendszerek összeomlását követően, az
A BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG,
JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉSHEZ, AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉSHEZ ÉS AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉGET LÉTREHOZÓ SZERZŐDÉSHEZ CSATOLT, AZ ÁTMENETI RENDELKEZÉSEKRŐL SZÓLÓ
A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét.
A TRIANONI BÉKE Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. 1. Általános jellemzők: a többihez hasonlóan megalázó rablóbéke területi
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/
Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2
VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén
VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:
A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A
A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A Budapest, 2003. június 8., vasárnap 65. szám Tisztelt Olvasó! Egy darabka történelmet tart kezében. A Magyar Közlöny ünnepi száma a magyar
Vidékünk a XX. század során több ízben is részese volt a világtörténelmi
Krónika 51 Recskó Szabolcs MAGYARKANIZSA MEGYEI VÁROS KATONAI PARANCSNOKSÁGA, 1941. ÁPRILIS AUGUSZTUS Vidékünk a XX. század során több ízben is részese volt a világtörténelmi eseményeknek. Az I. világháború
Hung. Monitoring 19.5.89. (Kossuth Rádió, Hírek, 16 h ) - Megalakult a magyar Helsinki Bizottság, A ma már szerencsére természetes eseményről számol be Szilágyi Gabriella. - Az alakuló ülésen Schwarzenberg
LEADÁSI HATÁRIDŐ: március 21. Elérthető pont 100
FELHASZNÁLHATÓ IRODALOM: 1. Rubicon 1999/ 5-6, 1-2 rész 2. Tankönyv 3. Középiskolai atlasz 4. www.1000ev.hu 5. www.wikipedia.hu 6. www.holokausztmagyarorszagon.hu LEADÁSI HATÁRIDŐ: 2017. március 21. Elérthető
A TENGELYHATALMAK SIKEREI ( )
A TENGELYHATALMAK SIKEREI (1939-41) 1. A furcsa háború (1939 ősze 1940 tavasza) Anglia és Franciaország a lengyelek lerohanása után ígéretükhöz híven hadat üzentek Hitlernek. A hadüzenetet azonban nem
A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI. 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8.
A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI 1. TOTÓ Melyik válasz a helyes? a) Mikor szállta meg Windischgrätz a fővárost? 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8. b) Melyik várost szabadította
Magyarország II. világháborús. Rehabilitálni, de kit? Magyarország a II. világháborúban. A magyar politikai elit szerepe DISPUTA
DISPUTA Rehabilitálni, de kit? 2006 szeptemberében a Honvédelmi Minisztérium Rehabilitációs Bizottságának javaslatára a köztársasági elnök a honvédelmi miniszter ellenjegyzésével posztumusz helyreállította
TÖRTÉNELEM FELADATLAP
VÖRÖSMARTY MIHÁLY GIMNÁZIUM 2030 Érd, Széchenyi tér 1. TÖRTÉNELEM FELADATLAP 2016 Név:... Iskola:... A megoldásra 45 perc áll rendelkezésedre! Eredményes munkát kívánunk! A KÖVETKEZŐ KÉRDÉSEK AZ ÓKORI
Történelem 5. évfolyam. - Redmentás feladatsorok - ISM.KELET. Gyakorlás
Történelem 5. évfolyam - Redmentás feladatsorok - I. Az őskor és az ókori Kelet A történelem forrásai Őskori elődeink Az őskori kultúra Barlangokból a falvakba Holdévektől a napévekig Az első városok Mezopotámiában
berlin fölött az ég SZKA 212_02
berlin fölött az ég SZKA 212_02 tanulói berlin fölött az ég 12. ÉVFOLYAM 21 2/1 Egy körbezárt város Csoportos feladatlap Történelmi atlaszotok segítségével rajzoljátok be a térképvázlatra a háború utáni
Integrációtörténeti áttekintés. Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220)
Integrációtörténeti áttekintés Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220) Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) Robert Schuman francia külügyminiszter és Jean Monnet - 1950 május 9. Schuman-terv Szén-és
Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki
Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A
Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):
Iránytanmenet A táblázat bemutatja a katolikus tartalmak (dőlt betűvel) tananyagba építésének helyét és módját. Szemlélteti, hogy mikor, melyik anyagrész kapcsán érdemes a tartalmakat külön órán tanítani
Történelem 3 földrészen - 1956
1956, Melbourne Az 1956. december 6-ai melbourne-i vérfürdő legendájával az olimpiatörténet egyik legismertebb fejezetének főszereplője lett a magyar vízilabda csapat. Történelem 3 földrészen - 1956 Három,
Az EU intézményrendszere
Az EU intézményrendszere EU Parlament EU Tanácsa EU Bizottság 1 A Tanács és a Főtitkárság főépülete, a Justus Lipsius Brüsszelben Justus Lipsius (1547-1606) holland jogfilozófus és filológus https://commons.wikimedia.org/wiki/file:justus_lipsius,_eastern_side.jpg
1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések
1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok
Gyurcsány 150 fős egységet küldene Irakba
3. szint november-december Gyurcsány 150 fős egységet küldene Irakba Magyarország 150 fős egységet küldene a NATO iraki kiképző alakulatába(1) - mondta Gyurcsány Ferenc egy, a londoni The Timesnak adott
A KORMÁNYZÓHELYETTESI INTÉZMÉNY TÖRTÉNETE (1941 1944)
A KORMÁNYZÓHELYETTESI INTÉZMÉNY TÖRTÉNETE (1941 1944) OLASZ LAJOS A kormányzóhelyettesi intézmény története (1941 1944) AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST ISBN 978-963-05-8512-5 Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben
Tanácsköztársaság: csapda és honvédõ háború (2009 March 21, Saturday) - Csenke László - Básthy Gábor
Tanácsköztársaság: csapda és honvédõ háború (2009 March 21, Saturday) - Csenke László - Básthy Gábor 90 éve, hogy megbukott a demokratikus "népuralmi" berendezkedés, de korántsem a kommunisták forradalma
Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az
404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Schlussakte Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 9 ZÁRÓOKMÁNY. AF/EEE/XPA/hu 1
404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Schlussakte Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 9 ZÁRÓOKMÁNY AF/EEE/XPA/hu 1 2 von 9 404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Schlussakte Ungarisch (Normativer
TÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák
TÖRTÉNELEM Tanulmányok alatti vizsgák A vizsga felépítése: 1.) Feladatlap: A vizsgakövetelményben felsorolt 9. évfolyamos tananyag számonkérése egyszerű, rövid feladatokon keresztül, kifejtendő feladat
Történelem 13/I. 8. A francia abszolutizmus Mutassa be a francia abszolutizmust XIV. Lajos korában!
Történelem 13/I 1. A középkori gazdaság Ismertesse a korai középkori gazdaság működését, a termelés színtereit és szereplőit, az eszközök és módszerek fejlődését a XI-XIII. századi, Európában! Mutassa
1. fejezet. 2. fejezet
Tartalomjegyzék 1. fejezet Nemzet, állam, kisebbség 13 1.1. A nemzetpolitika alapjai 13 1.2. Magyarok kisebbségben 17 1.2.1. A trianoni békeszerződés 17 1.2.2. A két világháború közötti időszak 18 1.2.3.
SN 1316/14 tk/anp/kb 1 DG D 2A LIMITE HU
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. január 30. (05.02) (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2013/0268 (COD) SN 1316/14 LIMITE FELJEGYZÉS Tárgy: Az Európai Parlament és a Tanács /20../EU rendelete
2011. évi teljesítés
eredeti mód. Bolgár Kisebbség /2011. eredeti mód. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 36 8 /2011. összesen ( 1-4 ) 0 0 36 0 0 8 1 500 3 393 3 813 112,4% 8 000 8 000 5 723 71,5% 1 500 3 393 3 813 112,4% 8 000 8 000
Pritz Pál: A Szovjetunió elleni magyar hadbalépés döntési mechanizmusa
Pritz Pál: A Szovjetunió elleni magyar hadbalépés döntési mechanizmusa 1941. június 27-én délelőtt az Országgyűlés Képviselőházában Bárdossy László miniszterelnök egészen rövid bejelentést tett. Utalt
ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában
ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában A félszigeti háború, ahogy a későbbiekben a történészek elnevezték, a napóleoni háborúk egy jelentős részét képezte. A francia hadsereg folyamatosan