Réz Gábor. A sejtciklus motorjai és sebességváltói
|
|
- Andrea Mezei
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Ciklinek, ciklinfüggő proteinkinázok Réz Gábor A sejtciklus motorjai és sebességváltói Az élőlények növekedése, szaporodása, a szövetek állandó megújulása, sőt a vírusok sokasodása sem lehetséges a sejt örökítő anyagának megkettőzése és osztódása nélkül. A sejtosztódás, tehát az egyedek, következésképpen a földi élet fennmaradásának, terjedésének, és végső fokon evolúciójának is alapfeltétele. Az osztódó sejtpopulációban az anyasejt megkettőződését egy előkészítő szakasz követi, s csak ezután indul meg leánysejtjeik osztódása. Ez a periodikusan ismétlődő folyamat a sejtciklus. A sejtciklus regulációja a szervezet növekedés-szabályozásának sejtszintű alapja. A ciklusszabályozás hibái vagy a sejt pusztulását okozzák, vagy korlátlan növekedéshez, végső fokon rosszindulatú daganatos elfajuláshoz vezetnek. A évi Orvosi Nobel-díj kitüntetettjei a sejtciklus sejten belüli szabályozó molekuláinak, a ciklineknek és a ciklinfüggő kinázoknak, valamint működési mechanizmusuk felfedezéséért részesültek a legnagyobb tudományos elismerésben. A kinázok mennyisége a sejtciklus során állandó, aktivitásuk azonban a ciklinek által szabályozott módon változik. A Nobel-díj Bizottság által is alkalmazott népszerű hasonlat szerint a ciklinek és a tőlük függő kinázok együtt hajtják a sejtciklust fázisról fázisra. A ciklin-dependens kinázmolekulákat tekinthetjük a hajtóműnek, a ciklineket pedig a sebességváltónak, mely meghatározza, hogy a motor alapjáraton működjék-e, vagy inkább előre hajtsa a sejtet a ciklusban. Az egy- vagy többsejtű élő szervezetek növekedése, fejlődése és szaporodása egyaránt a sejtek sokasodásán: növekedésén és osztódásán alapul. A magasabb rendű többsejtű szervezetekre jellemző az is, hogy sejtjeik folyamatosan cserélődnek; pusztulnak, és a tartaléksejtek osztódásából származó újakkal pótlódnak. A növényekben és a gerinces állatokban a tartaléksejtek sajátos struktúrákat alkotva csoportosulnak, úgynevezett osztódó (merisztematikus, kambiális, germinatív) szöveteket alkotnak, amelyek feladata egy-egy specifikus szövet növekedésének biztosítása, vagy pusztuló sejtjeinek pótlása. A tartaléksejtek osztódásának és növekedésének szabályozása kulcsfontosságú tényezője a szövetek, szervek normális növekedésének és differenciálódásának. Ebből a szempontból kényes, soktényezős
2 2 egyensúly uralkodik a normális növekedésű szövetben. Egy jó- vagy rosszindulatú daganat kifejlődéséhez elegendő, ha egyetlen testi sejtben történnek a sejtosztódást és növekedést szabályozó specifikus génekben mutációk. Érthető tehát, hogy a molekuláris sejtbiológiai és a biomedicinális kutatások igen jelentős része miért foglalkozik a sejtosztódás és -növekedés megismerésével. A valódi sejtmagvas sejtek (eukarióták) osztódása sejtmagosztódásból mitózisból (M) és az azt követő kettéosztódásból áll. A gyakorlatban azonban a teljes sejtosztódást is szokás mitózisnak nevezni. Az osztódó sejtpopulációban a sejtek életciklusa születési folyamatukkal, vagyis az úgynevezett anyasejt mitózisával kezdődik. Ennek a mitotikus fázisnak a terméke a két leánysejt, amelyek osztódászkkor örökítő anyagukat szintén (kromoszómáik DNS és fehérjemolekuláit) megkettőzik. A két M-fázis között tehát időnek kell eltelnie: ez az interfázis. Osztódó sejtpopulációkban tehát a sejtek életciklusai, vagyis az M- és az interfázisok, tehát az ún. sejtciklusok követik egymást. Testi sejteknél a DNS-szintézis fázisa, az S-fázis nem kezdődhet meg közvetlenül az M-fázis után, mert a sejtnek előbb növekednie kell. A mitózis végétől a DNS-szintézisig szükséges időszakaszt G1-fázisnak nevezik. A mitózisból kilépett új sejt csak akkor lép be a G1-szakaszba, ha ezt a sejten kívüli szabályozó molekulák által közvetített jel (mitogén szignál), állati és emberi sejteknél az illető sejttípusra nézve specifikus növekedési faktor jelenléte kiváltja. Növekedési faktor hiányában a sejt nyugalmi, ún. G0-fázisba kerül: kilép a ciklusból. A növekedési faktorok a plazmamembrán (a sejtet határoló lipoprotein hártya) specifikus fehérjemolekuláin, a receptoraikon kötődnek meg. A receptorok viszik át a mitogén jelet a sejt belsejébe, ahol azután a jelközvetítő molekulák a sejtmagba továbbítják azt. A mitogén jel a sejtmagban a G1-fázisra jellemző géneket aktivál: megkezdődik a sejtciklus molekuláris folyamatait az S-fázis felé előreléptető és egyben a citoplazma növekedését serkentő fehérjék hírvívő-rns molekuláinak, majd e fehérjék szintézise. Az ily módon kifejeződő fehérjék között rendszerint jelen van valamely újabb növekedési faktor receptora is, mely rövidesen megjelenik a sejtfelszínen, és ha a sejt környezetéből hozzájut specifikus növekedési faktoraihoz, akkor az előbbiekhez hasonló módon továbblépteti a sejtet a G1- fázisba. A sejt végül is egy ponton elkötelezetté válik a DNS-szintézis megkezdésére: visszavonhatatlanul elkezdődik az S-fázist végrehajtó molekulák (pl. a DNS-polimeráz) szintézise. Ezt az elkötelezettségi pontot restrikciós pontnak (R-pont) nevezzük, tekintve, hogy ezt megelőzően a növekedési faktor(ok) megvonása a G1-fázis leállását és a sejt G0- fázisba húzódását eredményezi. E folyamat után a növekedési faktor restrikció már hatástalan: a sejt a restrikciós pont átlépése után egy idő múlva mindenképpen S-fázisba lép.
3 3 Az S-fázis vége és az M-fázis kezdete között is beiktatódik egy előkészítő szakasz, a G2-fázis, melyre leginkább a sejtosztódást végrehajtó apparátus szintézise a jellemző. Ily módon tehát a teljes sejtciklus az M-->G1-->S-->G2-fázisok egymásutánjából épül fel (1. ábra). A G rövidítés az S- és M-fázis közötti megszakítások angolnyelvű kifejezéséből ( gap ) ered. Az elmondottakból nyilvánvaló, hogy a sejtciklus szabályozása külső mitogén tényezők függvénye, amelyek azonban egy sejten belüli, megszabott sorrendű lépésekből álló programot működtetnek a ciklizáló sejtekben. A növekedési faktorok sitmulálják a sejt felkészülését az S-fázisra. A restrikciós pont után a folyamatok már automatikusan követik egymást, és csak akkor állnak le, ha a folyamatokba hiba csúszik, vagy a sejtet külső eredetű sérülés (DNS-szintézis gátlás stb.) éri. A ciklus hibátlanságának, feltételei hiánytalanságának vizsgálata az ún. ellenőrzési pontokon ( check points ) történik. Maga az R-pont is közéjük tartozik: nem más, mint a G1-fázis végrehajtásának, tehát az S-fázis feltételeinek ellenőrzése és megkezdésének engedélyezése. Ellenőrzési pont felügyeli a DNS-szintézis (replikáció) hűségét, hibáit, és azt, hogy megtörtént-e a hibák javítása, valamint később azt is, hogy szabályosan épült-e fel a mitózis apparátusa, indulhat-e a magosztódás. A sejtciklus folyamatainak sorbakapcsoltságát szabályozó gének, és termékeik megismerése a folyamat lényegének felismerése óta a kutatások egyik fő célja volt. Ebben a munkában a kutatások fő irányát meghatározó felfedezést Yoshio Masui (Univesity pf Toronto, Canada) tette meg 1971-ben, amikor elsőként igazolta, hogy a béka (Rana pipiens) petesejtjének érésében, amely a számfelező osztódás (meiózis) egy szakaszán belül történik, részt vesz egy fehérjeszintézis-függő promóciós faktor (MPF: maturation promoting factor ), melyről kiderítették, hogy minden bizonnyal két komponense van, és ezek egyike nagy valószínűséggel protein kináz aktivitással jellemezhető. A protein kinázokról tudnivaló, hogy nem mások, mint foszforilázok, amelyek a fehérjék megfelelő helyen lévő aminosavépítőköveinek hidroxil csoportjai és a foszforsav között hoznak létre észtercsoportokat. Az így létrejött foszfoproteinek aktivitása megváltozik: egyes defoszfoproteinek aktiválódhatnak, mások viszont inaktiválódhatnak a protein kinázok hatására. A foszfoproteinek specifikus protein foszfatázok működése révén veszíthetik el foszfát-csoportjaikat. A sejten belüli fehérjék foszforilációja és defoszforilációja a fehérjeműködés és ezáltal a sejtműködések ún. epigenetikai szabályozásának egyik legfontosabb, leggyakoribb módja. A fehérjeszintézis-függő promóciós faktor (MPF) mitózisbeli szerepét kezdettől fogva gyanították, de csak 1978 és 1983 között sikerült ezt kétséget kizáróan bizonyítani, mint ahogyan azt is, hogy aktivitásához két komponensre van szükség. A évi Orvosi Nobeldíjat az MPF két komponensének és génjeiknek azonosításáért, hatásmódjuk tisztázásáért
4 4 ítélték oda három egyenlő arányban megosztva egy amerikai és két brit kutatónak. A két fehérjealegységből álló fehérjeszintézis-függő promóciós faktor katalitikus (enzimatikus) komponense egy specifikus protein kináz molekula, mely csak akkor nyeri el aktivitását, amikor aktivátorával, a ciklin nevű regulátormolekulával heterodimert alkothat. Ennek alapján ciklin-dependens kináznak (CDK) nevezik. Leland Hartwel (Fred Hutchinson Cancer Research Center, Seattle, USA, 1939) a díjat a sejtciklust ellenőrző gének felfedezésért kapta. Idevágó első közleményeit már ben megjelenttette. Kísérleti objektuma az egysejtű sörélesztő (Saccharomyces cerevisiae) volt, melyből több mint száz sejtosztódási ciklus (cell division cycle, CDC) mutánst izolált és vizsgált. A bizottság indoklása külön kiemelte a start gén (CDC28), kimutatását, melynek hiányakor (negatív mutációjánál) a sejtek nem képesek átlépni az élesztőkben a startnak, gerincesekben pedig a restrikciós pontnak nevezett ellenőrzési pontot. A start gén terméke végül is az élesztők ciklin dependens kinázának bizonyult. Ezen túl, Hartwel tanulmányozta az élesztősejtek ciklusának sugárérzékenységét is. Eredményei alapján világossá vált, hogy a sejtciklus leáll, ha a DNS-molekulák sérülnek. Ennek célja az, hogy időt biztosítson a hibajavításra, a reparációra. Ezt nevezte el az S-fázis ellenőrzési pontjának. Később ezt a fogalmat kitejesztette további molekuláris történésekre, melyek a sejtciklus fázisainak sorrendjét hivatottak biztosítani. Hartwel vezette be tehát az ellenőrzési pont fogalmát, ami értékes hozzájárulás volt a sejtciklus megértéséhez. Paul Nurse (Imperial Cancer Research Fund, London, UK, 1939) Hartwelhez hasonlóan a genetikai megközelítést követte. Modellsejtje az egysejtű hasadó élesztő (Schizosaccharomyces pombe) volt. Ez az egysejtű gomba élesztő csak távoli rokona a sörélesztőnek, hiszen evolúciójuk valószínűleg több mint 1 milliárd évvel ezelőtt vált el egymástól. Nurse fedezte fel ebben az élesztőben azt a sejtosztódási ciklus mutáns gént (cdc2- t), melyről az 1970-es évek közepén bizonyította be, hogy ez a gén ellenőrzi a G2-mitózis átmenetet. Majd kiderítette, hogy e géneknek és termékeiknek ennél általánosabb a szerepe: S.pombe-ban megfelel a S.cerevisiae start génjének, tehát az S-fázisba lépést is kontrollálja ben izolálta ugyancsak ennek a génnek humán analógját. Ez a gén és analógjai, valamint termékeik kapták később a CDK1 megnevezést. Nurse kimutatta, hogy a CDK1 aktiválhatósága maga is reverzibilis foszforilációktól, tehát más, specifikus kinázok és foszfatázok aktivitásától függ. Ezen eredmények alapján humán sejtekben több mint fél tucat különböző CDK-molekulát találtak. R. Timothy(Tim) Hunt (Imperial Cancer Research Fund, London, UK, 1943) az as évek elején fedezte fel az első ciklinmolekulát. A ciklinek családjába tartozó fehérjék túlnyomó többsége a sejtciklus egy meghatározott fázisában szintetizálódó, a hozzá tartozó
5 5 (specifikus) CDK-hoz kötődve azt aktiváló, majd a ciklus egy következő meghatározott fázisában lebontódó (degradálódó) fehérje. Hunt egy tengeri sün (Arbacia) korai embrionális osztódásainak tanulmányozása során talált rá az első ciklinre, amelynek periodikus degradációját és újraszintetizálódását is leírta. A periodikus proteindegradáció utóbb fontos sejtciklusszabályozó kontroll-mechanizmusnak bizonyult. Tim Hunt később más fajokban is rátalált a ciklinekre, és kimutatta, hogy evolúciós szempontból konzervált szerkezetűek: a gének bázissorrendje és következésképpen fehérje-termékeik aminosavsorrendje is csak kevéssé különbözik ha egymástól milliárd évnyi evolúciós távolságban lévő fajokat hasonlítunk is össze. A konzervált gének és termékeik funkciói nélkülözhetetlenek a fajok és ezzel az élet fenntartása szempontjából. Ezidáig mintegy tíz különböző ciklint azonosítottak humán sejtekben. Az első ciklin és CDK felfedezése óta megismertük a ciklus fázisainak sorbarendezési módját is (2. ábra). Emlős és humán sejtekben négy különböző ciklin-cdk komplex működik sorbakapcsolva. Mint említettük: az osztódással frissen keletkezett új sejt csakis a neki megfelelő sejtenkívüli növekedési faktor hatására léphet be a ciklusba, vagyis a G1-fázisba. A növekedési faktor által közvetített jelre a sejt új gének kifejezésével, azaz új minőségű fehérjemolekulák szintézisével reagál. Az újonnan kifejeződő fehérjék között jelennek meg a sejtben a restrikciós ponton ellenőrző ciklin D molekulák. Ezek CDK partnereikkel, a G1- fázis előrehaladtával, fokozatos foszforiláció útján szabályozzák a ciklus továbblépéséhez szükséges szabályozómolekulák, végső fokon pedig specifikus transzkripciós faktorok aktivitását. A restrikciós ponton engedélyt kapott, aktiválódott átírási faktorok beindítják az S-fázisba lépéshez szükséges gének kifejeződését. Az új fehérjék között megjelenik az S- fázist ellenőrző ciklin E, miközben a ciklin D molekulák lebomlanak. Az S-fázis végén ezzel teljesen azonos módon indítja be a Ciklin E-CDK komplex a G2-fázisban működő Ciklin A kifejeződését, és végül a ciklin A és CDK partnere Ciklin B szintézisét. Ezutóbbi felelős CDK partnerével együtt a mitózist beindító és fenntartó MPF aktivitásért. Az ismertetett sorbakapcsolt ciklinfüggő folyamatok tehát képesek arra, ha egyszer a G1- fázisú sejt átlépte a restrikciós pontot, akkor a folyamatok már a külső szabályozástól függetlenül, automatikusan, az egyes ciklinek kifejeződésének és a specifikus foszforilációknak az időszükségletétől függően meghatározzák a sejtciklus történéseinek sorrendjét és időbeli szakaszolását. A ciklus előreléptetése azonban nem mindig zavartalan. Az automatizmus gátló hatásokon keresztül szabályozódik. Ha például az S-fázis ellenőrző pontjának központi tényezője, a P53 elnevezésű fehérje valamilyen mutáció jeleként szakadást, szabad végeket érzékel a DNS-molekulán, akkor jelet ad a replikáció leállítására. Hatására CDK-inhibítorok
6 6 génjei aktiválódnak, és megjelennek például olyan gátló molekulák, melyek a CDK2 molekulákhoz kötődve szabályozzák azok kinázaktivitását. Az ílymódon relatíve túlnyomóvá vált protein foszfatázok csökkentik a kináz által serkentett fehérjemolekulák aktivitását. Ezért a ciklin-cdk-függő folyamatok is szabályozódnak. Konkrét példánkban az S-fázis a DNSreparáció idejére leáll. A évi Orvosi Nobel-díj kitüntetettjeinek munkássága valóban alapvető volt a sejtciklus molekuláris szintű szabályozásának megismerésében. Ennek természetesen nagy elméleti jelentősége van, hiszen közelebb visz bennünket a természetben nagyon gyakori körfolyamatok egyikének megértéséhez. A kutatásokat, a sikerességükhöz szükséges társadalmi beruházások szükségessége miatt azonban az ismeretek gyakorlati haszna hajtja a céljuk felé. A sejtciklussal kapcsolatos alapkutatási felfedezésekből a biomedikális kutatások majd minden ága hasznot fog húzni. Ismeretessé vált, hogy például a ciklin D1 génjének (bcl1) létezik olyan mutációja, mely a molekulát konstitutívvá (szabályozatlanná) teszi, és ílymódon az egy rosszindulatú megbetegedés, a B-sejtes limfóma egyik közvetlen génikus okává, vagyis onkogénné vált. Továbbá a daganatsejtek igen gyakori és jellemző tulajdonsága például, hogy bennük a P53-gén inaktív, a P53-fehérje nem, vagy inaktív mutánsával fejeződik csak ki. Ezzel kiesik például a DNS szabad végeinek, töréseinek érzékelése és a ciklin-függő kinázok aktivitásának következményes szabályozása. A rosszindulatú daganatsejtekben a DNS-mutációk, kromoszóma-rendellenességek halmozódnak, mint azt mondani szokták: e sejtek genetikai instabilitása inherens. Eközben a CDK aktivitások relatív, vagy abszolút túlsúlya alakul ki, ami pedig szabályozatlanul túlpörgeti a sejtciklust. Különösképpen jellemző ez például emlőrákokra és agydaganatokra. A fehérjebiokémia és a molekulaszerkezet-modellezés fejlettsége ma már azt is lehetővé teszi, hogy enzimek, köztük a ciklin-dependens kinázok gátlómolekuláit, mint reménybeli gyógyszereket az enzimműködés szerkezeti alapjainak ismeretében megtervezzék és szintetizálják. Jelenleg a CDK-inhibítorok fejlesztése már a klinikai kipróbálás fázisában van, ami remélhetőleg szélesebb körű alkalmazásukhoz vezet majd a daganatellenes kemoterápiában. Természet Világa, 133. évf. 3. sz március p
7 1.ábra. A sejtciklus sémája. A mitotikus osztódásból (M-fázis) kilépő utódsejt csak akkor maradhat a ciklusban, ha környezetéből osztódást serkentő anyag (mitogén) hat rá. Ellenkező esetben kilép a ciklusból és G0-fázisba kerül. Mitogén hatásra belép az első előkészítési vagy növekedési szakaszba (G1-fázis), melynek során sorozatos génkifejeződések (RNS- és fehérjeszintézisek) segítségével éri el megfelelő méretét és felkészültségét a DNS-szintézis (S-fázis) megkezdésére. A restrikciós (R) vagy START pont előtt (korai G1) a sejt a mitogén megvonására G0-fázisba lépésssel reagál: kilép a ciklusból. Az R-pont átlépése után (késői G1) már mitogénfüggetlen a ciklus: a sejt elkötelezetté vált az S-fázis beindítására. Ha a DNS-szintézis maradéktalanul és hibátlanul befejeződött, akkor a sejt továbbléphet a G2-fázisba, a mitózis előkészítő szakaszába. Ahhoz, hogy a sejt M-fázisba lépjen, szükséges, hogy a mitotikus apparátus anyagai maradéktalanul rendelkezésre álljanak.
8 2. ábra.. A ciklinek ciklusa. A mitózisból kilépett sejt a mitogén hatására megkezdi, többek között a G1- ciklinek (ciklin D változatok) szintézisét. Ezen ciklinek szintézisének fenntartásához az R pontig mitogén hatás szükséges. Az újonnan megjelenő ciklin D molekulák kötődnek hosszú (több ciklusra is kiterjedő) életidejű és állandó koncentrációjú ciklin-dependens kináz (CDK4 vagy CDK6) partnerükhöz és ezáltal aktiválják őket. A szóbanforgó CDK molekulák legfontosabb szubsztrátuma az ú.n. retinoblasztóma gén 105 kilodalton molekulatömegű fehérjeterméke (P105). Ez megkötve, inaktív állapotban tart olyan speciális transzkripciós faktorokat (az E2F1 géncsalád termékeit), melyek, többek között, az S-fázis megindításához szükséges fehérjék génjeit aktiválják. A P105 fehérjén számos foszforilálható hely van, melyek a ciklus elején még üresek, majd a G1-szakasz előrehaladtával az állandóan sokasodó ciklin D-CDK komplexek fokozatosan foszforilálják őket. A P105 molekulák az R pontnál kerülnek maximálisan foszforilált állapotba. Ennek hatására elengedik az eddig fogva tartott transzkripciós faktorokat, amelyek aktiválják a késői G1-fázisban szintetizálódó és az S-fázisban működő fehérjék génjeit. Ezek közé tartozik a ciklus következő továbblépését biztosító ciklin E is. A restrikciós pont után megjelennek a CDK enzimgátlói, a ciclin D-CDK dimerek disszociálnak, és a ciklin degradálódik. Megindult azonban már a ciklin E szintézise. Partnere a CDK2. Dimerjük az előzőekkel teljesen azonos módon szabályozza egy retinoblasztóma családba tartozó újabb fehérje, a P107 működését, amely az S-fázis vége előtt az E2F2 géncsaládba tartozó transzkripciós faktorokat köt. Utóbbiak hatására jelennek meg, többek között, a G2-fázisban működő ciklin A molekulák, miközben a ciklin E lebomlik. A ciklin A ugyancsak a CDK2-vel alkot heterodimert, és a P130 retinoblasztóma típusú fehérjén, valamint az E2F3 család átírási faktorain keresztül indítja be a legelsőként felfedezett ciklin, a ciklin B szintézisét, majd degradálódik. Az M- fázist ellenörző ciklin B partnere a CDK1. A komplexük feladata az M-fázis fenntartása: nem indukálják újabb ciklin megjelenését. A CDK1 aktivitását specifikus foszforilációk és defoszforilációk, míg a többi CDKét gátlófehérjék szabályozzák. A ciklin B az M-fázis végén bomlik le. A ciklus genetikai történései: 1- sejtnövekedés; 2-kromoszómakettőződés; 3-magosztódás: a kromoszómák elosztása; 4-sejtosztódás.
10. előadás: A sejtciklus szabályozása és a rák
10. előadás: A sejtciklus szabályozása és a rák sejtciklus = Azon egymást követő fázisok vagy szakaszok sorrendje, amelyen egy sejt áthaladaz egyik osztódástól a következőig.) A sejtciklus változatai szabálytalan
RészletesebbenA SEJTOSZTÓDÁS Halasy Katalin
A SEJTOSZTÓDÁS Halasy Katalin Összefoglalás A fejezet tartalmazza a sejtciklus fázisainak (G 1, S, G 2, M, ill.g 0 ) leírását, majd a testi sejtek keletkezési módját, a számtartó mitotikus osztódás lépéseinek
Részletesebben9. előadás: Sejtosztódás és sejtciklus
9. előadás: Sejtosztódás és sejtciklus Egysejtű organizmusok esetén a sejtosztódás során egy új egyed keletkezik (reprodukció) Többsejtő szervezetek esetén a sejtosztódás részt vesz: a növekedésben és
RészletesebbenA sejtciklus szabályozása
Molekuláris sejtbiológia A sejtciklus szabályozása? Dr. habil.. Kőhidai László Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Sejtciklus fázisai S G 2 G 0 G 1 M G = gap gap S = synthesis
Részletesebben2. A jelutak komponensei. 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék
Jelutak 2. A jelutak komponensei 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Egy tipikus jelösvény sémája 1. Receptor fehérje Jel molekula (ligand; elsődleges
RészletesebbenSejtciklus. A nyugalmi szakasz elején a sejt növekszik, tömege, térfogata gyarapodik, mert benne intenzív anyagcserefolyamatok
Sejtciklus Az osztódóképes eukarióta sejtek élete, a sejtciklus két részre, a nyugalmi szakaszra és az azt követő sejtosztódásra tagolható. A nyugalmi szakasz elején a sejt növekszik, tömege, térfogata
RészletesebbenIntelligens molekulákkal a rák ellen
Intelligens molekulákkal a rák ellen Kotschy András Servier Kutatóintézet Rákkutatási kémiai osztály A rákos sejt Miben más Hogyan él túl Áttekintés Rákos sejtek célzott támadása sejtmérgekkel Fehérjék
RészletesebbenReceptorok és szignalizációs mechanizmusok
Molekuláris sejtbiológia: Receptorok és szignalizációs mechanizmusok Dr. habil Kőhidai László Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Sejtek szignalizációs kapcsolatai Sejtek szignalizációs
RészletesebbenSejtciklus. Sejtciklus. Centriólum ciklus (centroszóma ciklus) A sejtosztódás mechanizmusa. Mikrotubulusok és motor fehérjék szerepe a mitózisban
A sejtosztódás mechanizmusa Mikrotubulusok és motor fehérjék szerepe a mitózisban 2010.03.23. Az M fázis alatti események: mag osztódása (mitózis) mitotikus orsó: MT + MAP (pl. motorfehérjék) citoplazma
RészletesebbenJelutak. Apoptózis. Apoptózis Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút. apoptózis autofágia nekrózis. Sejtmag. Kondenzálódó sejtmag
Jelutak Apoptózis 1. Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút Apoptózis Sejtmag Kondenzálódó sejtmag 1. autofágia nekrózis Lefűződések Összezsugorodás Fragmentálódó sejtmag Apoptotikus test Fagocita bekebelezi
RészletesebbenJelutak. 2. A jelutak komponensei Egy tipikus jelösvény sémája. 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék
Jelutak 2. A jelutak komponensei 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Egy tipikus jelösvény sémája Receptor fehérje Jel molekula (ligand; elsődleges
RészletesebbenA sejtciklus szabályozása
A sejtciklus szabályozása (kék: DNS, piros: tubulin, zöld: metafázis ellenőrzőpont fehérje) G2 fázis: nincs DNS szintézis RNS és fehérje szintézis folytatódik M fázis: a mitózis és a citokinézis két sejtet
Részletesebbensejt működés jovo.notebook March 13, 2018
1 A R É F Z S O I B T S Z E S R V E Z D É S I S E Z I N E T E K M O I B T O V N H C J W W R X S M R F Z Ö R E W T L D L K T E I A D Z W I O S W W E T H Á E J P S E I Z Z T L Y G O A R B Z M L A H E K J
RészletesebbenApoptózis. 1. Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút
Jelutak Apoptózis 1. Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút Apoptózis Sejtmag 1. Kondenzálódó sejtmag apoptózis autofágia nekrózis Lefűződések Összezsugorodás Fragmentálódó sejtmag Apoptotikus test Fagocita
RészletesebbenAz emberi sejtek általános jellemzése
Sejttan (cytológia) Az emberi sejtek általános jellemzése A sejtek a szervezet alaki és működési egységei Alakjuk: nagyon változó. Meghatározza: Sejtek funkciója Felületi feszültség Sejtplazma sűrűsége
RészletesebbenÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás
Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi- és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés
RészletesebbenJelutak ÖSSZ TARTALOM. Jelutak. 1. a sejtkommunikáció alapjai
Jelutak ÖSSZ TARTALOM 1. Az alapok 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés
RészletesebbenAz X kromoszóma inaktívációja. A kromatin szerkezet befolyásolja a génexpressziót
Az X kromoszóma inaktívációja A kromatin szerkezet befolyásolja a génexpressziót Férfiak: XY Nők: XX X kromoszóma: nagy méretű több mint 1000 gén Y kromoszóma: kis méretű, kevesebb, mint 100 gén Kompenzációs
RészletesebbenA sejtciklus és szabályozása
A sejtciklus és szabályozása 2016. április 21. Lippai Mónika Az osztódó sejt élete sorá egkülö öztethető az M-fázis (mitózis és citokinézis) és az interfázis szakasza Már korai fénymikroszkópos vizsgálatok
RészletesebbenA biológia szerepe az egészségvédelemben
A biológia szerepe az egészségvédelemben Nagy Kinga nagy.kinga@mail.bme.hu 2017.10.24 Mikróbák az ember szolgálatában (Néhány példán keresztül bemutatva) Antibiotikumok (gombák, baktériumok) Restrikciós
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterkézés megfeleltetése az Euróai Unió új társadalmi kihívásainak a écsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMO-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi biotechnológiai
Részletesebben3. Főbb Jelutak. 1. G protein-kapcsolt receptor által közvetített jelutak 2. Enzim-kapcsolt receptorok által közvetített jelutak 3.
Jelutak 3. Főbb Jelutak 1. G protein-kapcsolt receptor által közvetített jelutak 2. Enzim-kapcsolt receptorok által közvetített jelutak 3. Egyéb jelutak I. G-protein-kapcsolt receptorok 1. által közvetített
RészletesebbenA sejtek lehetséges sorsa. A sejtek differenciálódása. Sejthalál. A differenciált sejtek tulajdonságai
A sejtek lehetséges sorsa A sejtek differenciálódása, öregedése Sejthalál osztódás az osztódási folyamatok befejezése és specializálódás egy (összetett) funkra: differenciá elöregedés (szeneszcencia) elhalás
RészletesebbenA kromoszómák kialakulása előtt a DNS állomány megkettőződik. A két azonos információ tartalmú DNS egymás mellé rendeződik és egy kromoszómát alkot.
Kromoszómák, Gének A kromoszóma egy hosszú DNS szakasz, amely a sejt életének bizonyos szakaszában (a sejtosztódás előkészítéseként) tömörödik, így fénymikroszkóppal láthatóvá válik. A kromoszómák két
RészletesebbenA SEJTOSZTÓDÁS Halasy Katalin
1 A SEJTOSZTÓDÁS Halasy Katalin Az élő sejtek anyagcseréjük során növekednek, genetikailag meghatározott élettartamuk van, elhasználódnak, elöregednek, majd elpusztulnak. Az elpusztult sejtek pótlására
RészletesebbenImmunológia I. 4. előadás. Kacskovics Imre
Immunológia I. 4. előadás Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu) 3.1. ábra A vérsejtek képződésének helyszínei az élet folyamán 3.2. ábra A hemopoetikus őssejt aszimmetrikus osztódása 3.3. ábra
RészletesebbenA programozott sejthalál mint életfolyamat
APOPTOSIS Réz Gábor A programozott sejthalál mint életfolyamat A sejteknek, legyenek bár prokarióták vagy eukarióták, öröklött képességük van arra, hogy belső vagy külső jelek hatására beindítsák a programozott
RészletesebbenTARTALOM. Előszó 9 BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA
Előszó 9 BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA A biológia tudománya, az élőlények rendszerezése 11 Vizsgálati módszerek, vizsgálati eszközök 12 Az élet jellemzői, az élő rendszerek 13 Szerveződési szintek 14 EGYED ALATTI
RészletesebbenA sejtciklus szabályozása 1
A sejtciklus szabályozása 1 22. A SEJTCIKLUS GENETIKAI SZABÁLYOZÁSA. Sejtméret. A sejtciklus szakaszai. Kromoszóma- és centroszóma-ciklus. A cdc mutációk és jelentőségük. Ciklinek és Cdk-k. Kontrollpontok
RészletesebbenKromoszómák, Gének centromer
Kromoszómák, Gének A kromoszóma egy hosszú DNS szakasz, amely a sejt életének bizonyos szakaszában (a sejtosztódás előkészítéseként) tömörödik, így fénymikroszkóppal láthatóvá válik. A kromoszómák két
RészletesebbenNÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
NÖVÉNYÉLETTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Sejtfal szintézis és megnyúlás Környezeti tényezők hatása a növények növekedésére és fejlődésére Előadás áttekintése
RészletesebbenÖSSZ-TARTALOM. 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3.
Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés 2. A sejtkommunikáció
RészletesebbenNUKLEINSAVAK. Nukleinsav: az élő szervezetek sejtmagvában és a citoplazmában található, az átöröklésben szerepet játszó, nagy molekulájú anyag
NUKLEINSAVAK Nukleinsav: az élő szervezetek sejtmagvában és a citoplazmában található, az átöröklésben szerepet játszó, nagy molekulájú anyag RNS = Ribonukleinsav DNS = Dezoxi-ribonukleinsav A nukleinsavak
RészletesebbenImmunológia alapjai. 10. előadás. Komplement rendszer
Immunológia alapjai 10. előadás Komplement rendszer A gyulladás molekuláris mediátorai: Miért fontos a komplement rendszer? A veleszületett (nem-specifikus) immunválasz része Azonnali válaszreakció A veleszületett
Részletesebbenavagy az ipari alkalmazhatóság kérdése biotechnológiai tárgyú szabadalmi bejelentéseknél Dr. Győrffy Béla, Egis Nyrt., Budapest
Iparilag alkalmazható szekvenciák, avagy az ipari alkalmazhatóság kérdése biotechnológiai tárgyú szabadalmi bejelentéseknél Dr. Győrffy Béla, Egis Nyrt., Budapest Neutrokin α - jelentős kereskedelmi érdekek
RészletesebbenI./1. fejezet: Jelátviteli utak szerepe a daganatok kialakulásában A daganatkeletkezés molekuláris háttere
I./1. fejezet: Jelátviteli utak szerepe a daganatok kialakulásában A daganatkeletkezés molekuláris háttere Kopper László A fejezet célja, hogy megismerje a hallgató a daganatok kialakulásában szerepet
Részletesebben12/4/2014. Genetika 7-8 ea. DNS szerkezete, replikáció és a rekombináció. 1952 Hershey & Chase 1953!!!
Genetika 7-8 ea. DNS szerkezete, replikáció és a rekombináció 1859 1865 1869 1952 Hershey & Chase 1953!!! 1879 1903 1951 1950 1944 1928 1911 1 1. DNS szerkezete Mi az örökítő anyag? Friedrich Miescher
RészletesebbenA sejtfelszíni receptorok három fő kategóriája
A sejtfelszíni receptorok három fő kategóriája 1. Saját enzimaktivitás nélküli receptorok 1a. G proteinhez kapcsolt pl. adrenalin, szerotonin, glukagon, bradikinin receptorok 1b. Tirozin kinázhoz kapcsolt
RészletesebbenEpigenetikai Szabályozás
Epigenetikai Szabályozás Kromatin alapegysége a nukleoszóma 1. DNS Linker DNS Nukleoszóma mag H1 DNS 10 nm 30 nm Nukleoszóma gyöngy (4x2 hiszton molekula + 146 nukleotid pár) 10 nm-es szál 30 nm-es szál
RészletesebbenSejtszaporodás és reakciókinetika
Novák Béla: Sejtszaporodás és reakciókinetika 1 Sejtszaporodás és reakciókinetika Novák Béla Summary rogress of a cell through its reproductive cycle is governed by a complex network of biochemical reactions,
Részletesebben9. előadás: Sejtosztódás és sejtciklus
9. előadás: Sejtosztódás és sejtciklus Egysejtű organizmusok esetén a sejtosztódás során egy új egyed keletkezik (reprodukció) Többsejtő szervezetek esetén a sejtosztódás részt vesz: a növekedésben és
RészletesebbenI. A sejttől a génekig
Gén A gének olyan nukleinsav-szakaszok a sejtek magjainak kromoszómáiban, melyek a szervezet működését és növekedését befolyásoló fehérjék szabályozásához és előállításához szükséges információkat tartalmazzák.
RészletesebbenImmunológia I. 2. előadás. Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu)
Immunológia I. 2. előadás Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu) Az immunválasz kialakulása A veleszületett és az adaptív immunválasz összefonódása A veleszületett immunválasz mechanizmusai A veleszületett
RészletesebbenA sarjadzó élesztõ sejtciklusának matematikai modellezése
BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM DOKTORI ÉRTEKEZÉS A sarjadzó élesztõ sejtciklusának matematikai modellezése Készítette: Csikász-Nagy Attila okleveles biomérnök Témavezetõ: Dr. Novák Béla
RészletesebbenTDK lehetőségek az MTA TTK Enzimológiai Intézetben
TDK lehetőségek az MTA TTK Enzimológiai Intézetben Vértessy G. Beáta egyetemi tanár TDK mind 1-3 helyezettek OTDK Pro Scientia különdíj 1 második díj Diákjaink Eredményei Zsűri különdíj 2 első díj OTDK
RészletesebbenBiológiai módszerek alkalmazása környezeti hatások okozta terhelések kimutatására
Szalma Katalin Biológiai módszerek alkalmazása környezeti hatások okozta terhelések kimutatására Témavezető: Dr. Turai István, OSSKI Budapest, 2010. október 4. Az ionizáló sugárzás sejt kölcsönhatása Antone
RészletesebbenI. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó
Szóbeli tételek I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó baktériumokat és a védőoltásokat! 2. Jellemezd
RészletesebbenÚjpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola
Újpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola 1047 Budapest, Langlet Valdemár utca 3-5. www.brody-bp.sulinet.hu e-mail: titkar@big.sulinet.hu Telefon: (1) 369 4917 OM: 034866 10. évfolyam Osztályozóvizsga
RészletesebbenSzignalizáció - jelátvitel
Jelátvitel autokrin Szignalizáció - jelátvitel Összegezve: - a sejt a,,külvilággal"- távolabbi szövetekkel ill. önmagával állandó anyag-, információ-, energia áramlásban áll, mely autokrin, parakrin,
RészletesebbenPoligénes v. kantitatív öröklődés
1. Öröklődés komplexebb sajátosságai 2. Öröklődés molekuláris alapja Poligénes v. kantitatív öröklődés Azok a tulajdonságokat amelyek mértékegységgel nem, vagy csak nehezen mérhetők, kialakulásuk kevéssé
RészletesebbenImmunológia alapjai. 16. előadás. Komplement rendszer
Immunológia alapjai 16. előadás Komplement rendszer A gyulladás molekuláris mediátorai: Plazma enzim mediátorok: - Kinin rendszer - Véralvadási rendszer Lipid mediátorok Kemoattraktánsok: - Chemokinek:
RészletesebbenA T sejt receptor (TCR) heterodimer
Immunbiológia - II A T sejt receptor (TCR) heterodimer 1 kötőhely lánc lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma V V C C EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL lánc: VJ régió lánc: VDJ régió Nincs szomatikus
Részletesebben11. évfolyam esti, levelező
11. évfolyam esti, levelező I. AZ EMBER ÉLETMŰKÖDÉSEI II. ÖNSZABÁLYOZÁS, ÖNREPRODUKCIÓ 1. A szabályozás információelméleti vonatkozásai és a sejtszintű folyamatok (szabályozás és vezérlés, az idegsejt
RészletesebbenGenetika. Tartárgyi adatlap: tantárgy adatai
Genetika Előadás a I. éves Génsebészet szakos hallgatók számára Tartárgyi adatlap: tantárgy adatai 2.1. Tantárgy címe Genetika 2.2. Előadás felelőse Dr. Mara Gyöngyvér, docens 2.3. Egyéb oktatási tevékenységek
RészletesebbenDarvas Zsuzsa László Valéria. Sejtbiológia. Negyedik, átdolgozott kiadás
Darvas Zsuzsa László Valéria Sejtbiológia Negyedik, átdolgozott kiadás Írták: DR. DARVAS ZSUZSA egyetemi docens Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejtés Immunbiológiai Intézet DR. LÁSZLÓ VALÉRIA egyetemi docens
RészletesebbenTranszgénikus állatok előállítása
Transzgénikus állatok előállítása A biotechnológia alapjai Pomázi Andrea Mezőgazdasági biotechnológia A gazdasági állatok és növények nemesítése új biotechnológiai eljárások felhasználásával. Cél: jobb
RészletesebbenA TATA-kötő fehérje asszociált faktor 3 (TAF3) p53-mal való kölcsönhatásának funkcionális vizsgálata
Ph.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A TATA-kötő fehérje asszociált faktor 3 (TAF3) p53-mal való kölcsönhatásának funkcionális vizsgálata Buzás-Bereczki Orsolya Témavezetők: Dr. Bálint Éva Dr. Boros Imre Miklós Biológia
Részletesebben3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan
11. évfolyam BIOLÓGIA 1. Az emberi test szabályozása Idegi szabályozás Hormonális szabályozás 2. Az érzékelés Szaglás, tapintás, látás, íz érzéklés, 3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: Az orvosi biotechnológiai mesterképzés
RészletesebbenAZ EMBERI MIKROBIOM: AZ EGYÉN, MINT SAJÁTOS ÉLETKÖZÖSSÉG Duda Ernő
AZ EMBERI MIKROBIOM: AZ EGYÉN, MINT SAJÁTOS ÉLETKÖZÖSSÉG Duda Ernő Az NIH, az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Hivatala (az orvosi- és biológiai kutatásokat koordináló egyik intézmény) 2007 végén
RészletesebbenA citoszol szolubilis fehérjéi. A citoplazma matrix (citoszol) Caspase /Kaszpáz/ 1. Enzimek. - Organellumok nélküli citoplazma
A citoplazma matrix (citoszol) A citoszol szolubilis fehérjéi 1. Enzimek - Organellumok nélküli citoplazma -A sejt fejlődéstani szempontból legősibb része (a sejthártyával együtt) Glikolízis teljes enzimrendszere
Részletesebben(1) A T sejtek aktiválása (2) Az ön reaktív T sejtek toleranciája. α lánc. β lánc. V α. V β. C β. C α.
Immunbiológia II A T sejt receptor () heterodimer α lánc kötőhely β lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma 1 V α V β C α C β EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL αlánc: VJ régió β lánc: VDJ régió Nincs
RészletesebbenBevezetés a biológiába. Környezettan Bsc. Szakos hallgatóknak
Bevezetés a biológiába Környezettan Bsc. Szakos hallgatóknak Mi a biológia? A biológia (az élet{bios} tudománya {logos}) az élőlények eredetének, leszármazási kapcsolatainak, testfelépítésésének, működésének,
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenDOKTORI ÉRTEKEZÉS. A sejtszaporodás reakciókinetikai modelljei
DOKTORI ÉRTEKEZÉS A sejtszaporodás reakciókinetikai modelljei Novák Béla Budapesti Mûszaki Egyetem Mezõgazdasági Kémiai Technológia Tanszék 1998 T A R T A L O M Rövidítések és nomenklatúra 3 1. Bevezetés
RészletesebbenSejt- és fejlődésbiológia ea (zh2) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start :42:23 : Felhasznált idő 00:00:14 Név: minta
Sejt- és fejlődésbiológia ea (zh2) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2018-03-07 20:42:23 : Felhasznált idő 00:00:14 Név: minta Eredmény: 0/205 azaz 0% Kijelentkezés 1. Mi jellemző a sejtciklus egyes
RészletesebbenBIOLÓGIA OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK (2016)
BIOLÓGIA OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK (2016) 1 Biológia tantárgyból mindhárom évfolyamon (10.-11.-12.) írásbeli és szóbeli vizsga van. A vizsga részei írásbeli szóbeli Írásbeli Szóbeli
RészletesebbenNÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
NÖVÉNYÉLETTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Auxinok Előadás áttekintése 1. Az auxinok felfedezése: az első növényi hormon 2. Az auxinok kémiai szerkezete és
RészletesebbenAz egysejtű eukarióták teste egyetlen sejtből áll, és az az összes működést elvégzi, amely az élet fenntartásához, valamint megújításához, a
Az egysejtű eukarióták teste egyetlen sejtből áll, és az az összes működést elvégzi, amely az élet fenntartásához, valamint megújításához, a szaporodáshoz szükséges. A sejtplazmától hártyával elhatárolt
RészletesebbenEvolúcióelmélet és az evolúció mechanizmusai
Evolúcióelmélet és az evolúció mechanizmusai Az élet Darwini szemlélete Melyek az evolúció bizonyítékai a világban? EVOLÚCIÓ: VÁLTOZATOSSÁG Mutáció Horizontális géntranszfer Genetikai rekombináció Rekombináció
Részletesebben7. előadás Sejtosztódás, differenciálódás
7. előadás Sejtosztódás, differenciálódás Sejtosztódás típusai: Mitózis: számtartó osztódás, kromoszóma állomány megkettőzése és 2 identikus utódsejtbe szétosztása, diploid sejtek keletkeznek Mitózis eseményei
RészletesebbenEgy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál
Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza
RészletesebbenBiológiai feladatbank 12. évfolyam
Biológiai feladatbank 12. évfolyam A pedagógus neve: A pedagógus szakja: Az iskola neve: Műveltségi terület: Tantárgy: A tantárgy cél és feladatrendszere: Tantárgyi kapcsolatok: Osztály: 12. Felhasznált
Részletesebbena. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg:
Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza meg: 1. Koncentráció
RészletesebbenPlant RBR proteins are phosphorylated in cell cycle-phase dependent manner and the B
Plant RBR proteins are phosphorylated in cell cycle-phase dependent manner and the B regulatory subunit containing OsPP2A holoenzyme mediates the dephosphorylation of OsRBR1 Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei
RészletesebbenAz omnipotens kutatónak, Dr. Apáti Ágotának ajánlva, egy hálás ex-őssejtje
1 Az omnipotens kutatónak, Dr. Apáti Ágotának ajánlva, egy hálás ex-őssejtje Írta és rajzolta: Hargitai Zsófia Ágota Munkában részt vett: Dr. Sarkadi Balázs, Dr. Apáti Ágota A szerkesztésben való segítségért
RészletesebbenA keringı tumor markerek klinikai alkalmazásának aktuális kérdései és irányelvei
A keringı tumor markerek klinikai alkalmazásának aktuális kérdései és irányelvei A TM vizsgálatok alapkérdései A vizsgálatok célja, információértéke? Az alkalmazás területei? Hogyan válasszuk ki az alkalmazott
RészletesebbenBIOLÓGIA 11. ÉVFOLYAM I. beszámoló. A genetika alaptörvényei
BIOLÓGIA 11. ÉVFOLYAM 2015-2016. I. beszámoló A genetika alaptörvényei Ismétlés: a fehérjék fölépítése Új fogalom: gének: a DNS molekula egységei, melyek meghatározzák egy-egy tulajdonság természetét.
RészletesebbenDr. Máthé Endre
Dr. Máthé Endre endre.mathe@nyf.hu Dr. Balázsy Sándor Dr. Bodó Enikő Dr. Dinya Zoltán Dr. Jekő József Dr. Máthé Endre Dr. Molnár Mónika Dr. Szappanos Henrietta Növényi eredetű bioaktív hatóanyagok beazonosítása,
RészletesebbenProkarióták. A sejtmag tehát csak eukariótákra jellemző. A magok száma
A sejtmag Szerkesztette: Vizkievicz András A sejtmag (lat. nucleus, gör. karyon) az eukarióta sejtek fő sejtszervecskéje, nélkülözhetetlen alkotórésze. Hiányában a citoplazma egy idő múlva beszünteti a
RészletesebbenTEMATIKA Biokémia és molekuláris biológia IB kurzus (bb5t1301)
Biokémia és molekuláris biológia I. kurzus (bb5t1301) Tematika 1 TEMATIKA Biokémia és molekuláris biológia IB kurzus (bb5t1301) 0. Bevezető A (a biokémiáról) (~40 perc: 1. heti előadás) A BIOkémia tárgya
RészletesebbenImmunológia alapjai. Az immunválasz szupressziója Előadás. A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek
Immunológia alapjai 19 20. Előadás Az immunválasz szupressziója A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek Mi a szupresszió? Általános biológiai szabályzó funkció. Az immunszupresszió az
RészletesebbenAZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE
AZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE A biológia az élet tanulmányozásával foglalkozik, az élő szervezetekre viszont vonatkoznak a fizika és kémia törvényei MI ÉPÍTI FEL AZ ÉLŐ ANYAGOT? HOGYAN
RészletesebbenAz evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak.
Evolúció Az evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak. Latin eredetű szó, jelentése: kibontakozás Időben egymást
Részletesebben12. évfolyam esti, levelező
12. évfolyam esti, levelező I. ÖKOLÓGIA EGYED FELETTI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK 1. A populációk jellemzése, növekedése 2. A populációk környezete, tűrőképesség 3. Az élettelen környezeti tényezők: fény hőmérséklet,
Részletesebben8. előadás. Sejt-sejt kommunikáció és jelátvitel
8. előadás Sejt-sejt kommunikáció és jelátvitel A sejt-sejt szignalizáció evolúciója A Saccharomyces cerevisiae (sörélesztő) élesztőnek két párosodási típusa van: a és α A különböző párosodási típusokba
RészletesebbenRNS-ek. 1. Az ősi RNS Világ: - az élet hajnalán. 2. Egy már ismert RNS Világ: - a fehérjeszintézis ben résztvevő RNS-ek
RNS-ek RNS-ek 1. Az ősi RNS Világ: - az élet hajnalán 2. Egy már ismert RNS Világ: - a fehérjeszintézis ben résztvevő RNS-ek 3. Egy újonnan felfedezett RNS Világ: - szabályozó RNS-ek 4. Transzkripció Ősi
RészletesebbenImmunológia 4. A BCR diverzitás kialakulása
Immunológia 4. A BCR diverzitás kialakulása 2017. október 4. Bajtay Zsuzsa A klónszelekciós elmélet sarokpontjai: Monospecifictás: 1 sejt 1-féle specificitású receptor Az antigén receptorhoz kötődése aktiválja
RészletesebbenA BIOTECHNOLÓGIA TERMÉSZETTUDOMÁNYI ALAPJAI
A BIOTECHNOLÓGIA TERMÉSZETTUDOMÁNYI ALAPJAI Műszaki menedzser MSc hallgatók számára Előadó: 2 + 0 + 0 óra, félévközi számonkérés 3 ZH: március 06?, április 10?, május 02?. dr. Pécs Miklós egyetemi docens
Részletesebbentranszláció DNS RNS Fehérje A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti fehérjék, transzportfehérjék
Transzláció A molekuláris biológia centrális dogmája transzkripció transzláció DNS RNS Fehérje replikáció Reverz transzkriptáz A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: Az orvosi biotechnológiai mesterképzés
RészletesebbenDoktori értekezés tézisei. Új típusú ciklin-függő kináz inhibitor fehérje lucernából
Doktori értekezés tézisei Új típusú ciklin-függő kináz inhibitor fehérje lucernából Írta: Pettkó-Szandtner Aladár Témavezető: Horváth Gábor és Dudits Dénes Növénybiológiai Intézet MTA, Szegedi Biológiai
RészletesebbenA baktériumok (Bacteria) egysejtű, többnyire pár mikrométeres mikroorganizmusok. Változatos megjelenésűek: sejtjeik gömb, pálcika, csavart stb.
BAKTÉRIUMOK A baktériumok (Bacteria) egysejtű, többnyire pár mikrométeres mikroorganizmusok. Változatos megjelenésűek: sejtjeik gömb, pálcika, csavart stb. alakúak lehetnek. A mikrobiológia egyik ága,
RészletesebbenA citoszkeleton Eukarióta sejtváz
A citoszkeleton Eukarióta sejtváz - Alak és belső szerkezet - Rugalmas struktúra sejt izomzat - Fehérjékből épül fel A citoszkeleton háromféle filamentumból épül fel Intermedier filamentum mikrotubulus
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenNÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
NÖVÉNYGENETIKA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A citológia és a genetika társtudománya Citogenetika A kromoszómák eredetét, szerkezetét, genetikai funkcióját,
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenNorvég Finanszírozási Mechanizmus által támogatott projekt HU-0115/NA/2008-3/ÖP-9 ÚJ TERÁPIÁS CÉLPONTOK AZONOSÍTÁSA GENOMIKAI MÓDSZEREKKEL
Norvég Finanszírozási Mechanizmus által támogatott projekt HU-0115/NA/2008-3/ÖP-9 ÚJ TERÁPIÁS CÉLPONTOK AZONOSÍTÁSA GENOMIKAI MÓDSZEREKKEL KÖZÖS STRATÉGIA KIFEJLESZTÉSE MOLEKULÁRIS MÓDSZEREK ALKALMAZÁSÁVAL
RészletesebbenA nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.
Nukleinsavak Szerkesztette: Vizkievicz András A nukleinsavakat először a sejtek magjából sikerült tiszta állapotban kivonni. Innen a név: nucleus = mag (lat.), a sav a kémhatásukra utal. Azonban nukleinsavak
Részletesebben(11) Lajstromszám: E 004 263 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA
!HU000004263T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 004 263 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 04 70014 (22) A bejelentés napja:
Részletesebben