A Frontex évi munkaprogramja

Átírás

1 Reg. sz.: 18877a Hiv. sz.: A Frontex évi munkaprogramja december / 142 oldal

2 ÖSSZEFOGLALÓ 4 1 ÁLTALÁNOS RÉSZ Bevezetés Környezeti feltételek Küldetés, jövőkép és értékek Módszertan Kockázat- és tevékenységalapú irányítás Operatív kockázat és kockázatmérséklés A valószínű fejlemények Kockázati mátrix Az Ügynökség irányítására hatást gyakorló tényezők A prioritások felállításának elvei Az operatív tartalékra vonatkozó terv 20 2 A ÉVI STRATÉGIAI CÉLOK ÉS FŐ CÉLKITŰZÉSEK Prioritások és trendek A pénzügyi erőforrások a 2013-as, 2014-es és 2015-ös év összehasonlítása Célok, fő célkitűzések, tevékenységek és eredmények CÉL HELYZETISMERET SA CÉL TÁMOGATÓ REAGÁLÁS SR CÉL VÉSZHELYZETI REAGÁLÁS ER CÉL FEJLESZTÉS DE CÉL SZERVEZET OS CÉL FEJLESZTÉS DE Tevékenységek és a pénzügyi erőforrások részletes tevékenységi területenként MELLÉKLET A SZEMÉLYZETRE VONATKOZÓ ADATOKAT IS TARTALMAZÓ SZERVEZETI ÁBRA MELLÉKLET BESZERZÉSI TERV MELLÉKLET KÉPZÉSI TERV KÉPZÉSI PORTFÓLIÓ / 142 oldal

3 4. MELLÉKLET AZ OPERATÍV ALKALMAZÁS ÉRTÉKELÉSE ÉS AZ OPERATÍV TEVÉKENYSÉGEK TERVE, / 142 oldal

4 Összefoglaló A munkaprogram a Frontex operatív terve. Tartalmazza a fő tevékenységi területeket, és javaslatot tesz azokra a tevékenységekre, amelyeket a Frontex stratégiájában és többéves tervében meghatározott célkitűzések és hosszú távú célok elérése érdekében végre kell hajtani. Bevezetés A dokumentum első (általános) része egy Bevezetéssel és a Környezeti feltételek felmérésével indul, amely szakasz röviden ismerteti a Frontex társadalmi és munkavégzési környezetének külső tényezőit. Ezt követi a Frontex küldetésének, jövőképének és értékeinek felvázolása, majd a dokumentum tervezése és kidolgozása során figyelembe vett módszertani szempontok rövid áttekintése. A kockázatés tevékenységalapú irányítás rövid bemutatása után a fejezet a felmerülő operatív kockázatok és a javasolt hatásmérséklő intézkedések ismertetésével folytatódik, amelyeket egy kockázatmátrix foglal össze. Az első rész a szervezeti és irányítási kérdések, így a szervezeti kockázatok és a hatásmérséklés, a teljesítményirányítás, a prioritások felállítása és a javasolt tevékenységek végrehajtásához szükséges pénzügyi és humánerőforrások részletes ismertetésével zárul. Ahogy a fejezetcím is jelzi, ezt a részt az olvasónak úgy kell értelmeznie, hogy nem veszi figyelembe azt a szemléletet, amelyet a dokumentum többi részét illetően választani kíván. A dokumentum második része (Stratégiai célok és kiemelt célkitűzések 2015-ben) összeköti a munkaprogramot a Frontex stratégiájával és többéves tervével. Ebben a részben a dokumentum valamennyi 2015-re szóló tevékenységet kétféleképpen csoportosít és dolgoz ki: először a célok/kiemelt célkitűzések és prioritási kritériumok szerint (a humánerőforrások részletes bemutatásával együtt), másodszor pedig tevékenységi területenként (a pénzügyi erőforrások részletes bemutatásával együtt). A legfontosabb trendekkel és prioritásokkal (pl. EUROSUR, rugalmas/átcsoportosítható reagálási kapacitás létrehozása és továbbfejlesztése, új feladatok továbbfejlesztése és végrehajtása, ideértve a határokon átnyúló bűnözés felderítését, megelőzését és leküzdését) egy külön rész foglalkozik részletesebben. A különböző tevékenységi területeken meghatározott célok és azok végrehajtási intézkedéseinek bemutatását a (tevékenységalapú költségvetés-tervezés szerinti) költségvetési összegek rövid áttekintése előzi meg. A következő fejezet bemutatja, hogyan oszlanak meg a humánerőforrások az elérendő eredmények között és miként csoportosulnak a Frontex hat célja és az azokhoz kapcsolódó célkitűzések köré. A záró fejezet a pénzügyi erőforrásokat a Frontex szervezeti felépítését tükröző funkcionális megközelítést követő tevékenységekhez és programokhoz rendeli. A harmadik rész több mellékletből áll (1 4. melléklet). Az 1. melléklet egy szervezeti ábrát foglal magában, és ismerteti az egyes funkciókhoz rendelt humánerőforrást képező munkatársak számát; A 2. melléklet a 2015 során végrehajtandó beszerzési eljárásokat tekinti át; 4. / 142 oldal

5 A 3. melléklet a évi képzési tervet és képzési portfóliót dolgozza fel; A 4. melléklet a 2015-re vonatkozó műveleti tervet vázolja fel (); A 3. és 4. mellékletet a schengeni társult országok a szavazati joguk gyakorlásához használják fel. A 4. melléklet esetében a schengeni társult országok szavazati joga a részvételükkel zajló vagy rájuk hatást gyakorló tevékenységekre korlátozódik. A 4. melléklet, bizalmas tartalma miatt, az alapvető védelmi szintnek megfelelő, az Igazgatótanács tudomására hozható nem minősített bizalmas Frontex-adat besorolást kapott, amelynek közzététele veszélyeztetné a tagállamok által irányított és támogatott, a Frontex által koordinált tevékenységek sikerét és komolyan ártana annak. Megközelítések és prioritások 2015-ben a Frontex továbbra is két megközelítést vesz alapul operatív tevékenységeinek végrehajtása során, amelyek minden típusú határszakaszon alkalmazhatók, nevezetesen: és platformalapú operatív tevékenységek (a többcélú műveletek a tartós operatív jelenlét és információcsere/információgyűjtés állandó platformjául szolgálnak) tartósan rugalmas operatív tevékenységek (rugalmas együttműködési keretek, amelyek lehetővé teszik a tagállamok és a schengeni társult országok számára a helyzetismeret, a reagálóképesség és az interoperabilitás növelését); Az operatív műveletek földrajzilag és/vagy tárgyukat illetően a következőkre összpontosulnak: a keleti, délkeleti és nyugat-balkáni területek Kelet-Európa, valamint a kelet-, középső és nyugat-mediterrán régió migrációs útvonalai, illetve az Atlanti-óceán a harmadik országokkal, az Unió ügynökségeivel és a nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködés továbbfejlesztése (pl. Europol, Alapjogi Ügynökség, Interpol, UNHCR, IOM); Az előző évekhez képest a következő kérdések mentén történnek további változások az éves munkaprogramban megjelenő források szerkezetében és elosztásában: az EUROSUR-keretrendszer végrehajtásának folytatása és egységes alkalmazása a tagállamok és a Frontex által; egy rugalmas/átcsoportosítható reagálási kapacitás létrehozása és továbbfejlesztése; az európai határőrcsapatok (EBGT) fejlesztése és a műszaki eszközök egyesített erőforrásának (TEP) továbbfejlesztése, amelyek a Frontex rugalmas reagálási kapacitásának alapvető elemét alkotják; új feladatok továbbfejlesztése és végrehajtása, ideértve a határokon átnyúló bűnözés felderítését, megelőzését és leküzdését; hozzájárulás az operatív kapacitások fejlesztéséhez, külön figyelemmel az európai kutatási programokra (Horizont 2020); a határőrségek kapacitásainak fejlesztése a többek között az alapvető jogokra is kiterjedő szakosított képzéssel; nagyobb szerepvállalás a határigazgatásra és a belső biztonsággal kapcsolatos ügyekre fordított uniós finanszírozás összehangolásában; 5. / 142 oldal

6 az uniós szakpolitikai ciklus operatív cselekvési terveinek végrehajtása; kapacitásépítő projektek végrehajtása harmadik országokban; valamint konszolidáció az Ügynökség új központba való áthelyezését követően Pénzügyek és költségvetési összegek A bevételeket tekintve, a Frontex 2015-ös költségvetése 3,5 millió euróval nő (a 2014-es eredeti költségvetéshez képest). EUR-ban I. Az EU általános költségvetésében szereplő uniós támogatás ( ) II. A társult országok hozzájárulása a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez Költségvetés, 2013 N1 Költségvetés, 2014 N évi költségvetés tervezete III. Az Egyesült Királyság és Írország hozzájárulása IV. A tagállamok bármilyen önkéntes hozzájárulása p.m. p.m. p.m. Támogatások és hozzájárulások összesen V. Egyéb bevétel VI. Meghatározott rendeltetésű bevételek p.m. Bevételek összesen A 2015-ös munkaprogram személyzetének létszáma összesen 316 (151 ideiglenes megbízott (TA), 87 szerződéses megbízott (CA) és 78 kirendelt nemzeti szakértő (SNE)). Az adminisztratív és a működési kiadások szokásos módon számított aránya 28 72%. A tevékenységalapú irányítás és költségvetés-tervezés alkalmazásával jól látható, hogy az 1. és 2. címnél elszámolt kiadások jelentős hányada közvetlenül kapcsolódik az operatív tevékenységekhez. Ennek következtében a működési/adminisztratív kiadások aránya is 72/28-ról 84/16-ra változik. A beosztás típusa A évi uniós költségvetés szerint engedélyezett A évi uniós költségvetés szerint engedélyezett Javaslattervezet 2015-re Ideiglenes megbízottak - AD Ideiglenes megbízottak - AST Létszámterv összesítve Szerződéses megbízottak (CA) Kirendelt nemzeti szakértők (SNE) Összesen / 142 oldal

7 EUR-ban Költségvetés, 2013 N1 Költségvetés, 2014 N évi költségvetés tervezete 1. cím Személyzeti kiadások cím Egyéb adminisztratív kiadások Adminisztratív kiadások összesítve Az 1. és 2. cím az összes kiadás százalékában 33% 38% 28% 3. cím Operatív tevékenységek A 3. cím az összes kiadás százalékában 67% 62% 72% 4. cím Meghatározott rendeltetésű kiadások Kiadások összesen A Frontex stratégiája szerint a Frontex költségvetésének legnagyobb részét a közös műveletekhez rendelik. Erre annak érdekében kerül sor, hogy erősítsék a tagállamoknak a nagy erőpróbát jelentő helyzetek kezelésére szolgáló képességeit, valamint hogy javítsák a Frontex képességeit és hatékonyságát a tagállamok és a schengeni társult országok tevékenységeinek koordinálása terén. A kockázatelemzés lehetővé teszi, hogy a Frontex még inkább az illegális migráció fő útvonalaira összpontosítson, és erősítse azt a hatást, amelyet a határigazgatás a bűnözés ellen a külső határokon folytatott küzdelemre fejt ki. Leírás Költségvetés, 2013 N1 Költségvetés, 2014 N évi költségvetés tervezete A-3 OPERATÍV TEVÉKENYSÉGEK Közös műveletek Kockázatelemzés, Helyzetelemző Központ és EUROSUR Képzés Kutatás és fejlesztés és EUROSUR (2013-ig) Egyesített erőforrások Különböző operatív tevékenységek Támogató operatív tevékenységek OPERATÍV TEVÉKENYSÉGEK ÖSSZESEN / 142 oldal

8 A szárazföldi határokon folytatott közös műveletekhez és kísérleti projektekhez 9,2 millió eurót (+0,1 millió euro) rendelnek az illegális migrációs hullámok kezelése, valamint a bűnözés ellen az EU külső határain folytatott küzdelem hatásának fokozása érdekében; ez utóbbi tevékenység a keletmediterrán és balkáni útvonalakat, valamint adott esetben a keleti útvonalakat célozza meg. A tengeri határokon végrehajtott közös műveletek és kísérleti projektek részesülnek legnagyobb arányban a Frontex költségvetésében elkülönített forrásokból: ehhez a tevékenységhez 31,1 millió eurót (+10,1 millió euro) rendelnek. A tagállamok operatív képességeinek a kibővült műveleti területek és hosszabb végrehajtási időszakok lefedése érdekében elvégzendő erősítése javítja majd az illegális migrációs hullámok elleni küzdelmet a kockázatelemzés által azonosított útvonalakon. A légi határok 2,5 millió eurós költségvetést kapnak az illegális migráció jelenségében és a bűnüldözésben tapasztalható ingadozásokkal szembeni rugalmas megközelítés további végrehajtására, főként a kockázatelemzés által azonosítandó különböző repülőtereken működő kapcsolattartó pontok hasznosításával. A visszatérési műveletek keretében végrehajtják a kapacitásépítési tevékenységeket, és fenntartják a közös visszatérési műveleteket szervező tagállamoknak és schengeni társult országoknak nyújtott támogatást. 9,5 millió eurós költségvetést bocsátanak rendelkezésre. A műveleti részleg keretében a részleg egységeihez és ágazataihoz rendelt pénzügyi eszközök egy bizonyos százalékát meghatározott rendeltetésűvé tették (belső műveleti tartalék). Ezen az összegen felül operatív tartalék céljára 10,0 millió euro áll rendelkezésre a tevékenységek fedezésére abban az esetben, ha a migrációs helyzet/kockázatok előre nem látható megváltozása miatt módosítani kell a prioritásokat. A kockázatelemzés stratégiai elemzési termékeket és ehhez kapcsolódó tanácsadást, valamint operatív és taktikai elemzési termékeket biztosít megfelelő időben a belső és külső érdekelt felek számára. A termékek és szolgáltatások számának növeléséhez, illetve minőségének javításához 2,0 millió eurót (+0,6 millió euro) rendelnek. A Frontex Helyzetelemző Központ (FSC) továbbra is tudatosítja az érintettekben a kialakult helyzetet, valamint támogatja a kockázatértékelést és a vészhelyzeti/válságkezelési eljárásokat (0,5 millió euro). Az EUROSUR teljes működőképességének biztosítása érdekében összesen 9,3 millió euro (+5,3 millió euro) összeget különítenek el. Ez az összeg két fő terület között oszlik meg, nevezetesen az információkezelés (7,0 millió euro) és az információs technológia (2,3 millió euro) között. A kutatási és fejlesztési tevékenységek számára 2015-ben 0,85 millió eurós költségvetés áll rendelkezésre, a határellenőrzés harmonizációjának, illetve az operatív és műszaki előírások fejlesztésének irányítására. A képzési tevékenységek középpontjában 2015-ben az általános képzésekre (pl. közös alaptanterv (CCC), CML, EBGT) vonatkozó közös előírások kidolgozása és biztosítása áll, a szakosított képzések csökkentése mellett. A különböző tevékenységekre 4,4 millió eurós költségvetést (+0,4 millió euro) bocsátanak rendelkezésre. Az egyesített erőforrások egység 1,4 millió eurós (+0,4 millió euro) költségvetéssel irányítja és továbbfejleszti az európai határőrcsapatok (EBGT) és a műszaki eszközök egyesített erőforrásait. 8. / 142 oldal

9 1 Általános rész 1.1 Bevezetés Az első (általános) rész összekapcsolja a Frontex stratégiáját a konkrét tevékenységekkel (amelyeket a második rész mutat be). Ez a rész bemutatja a környezetet és a humán- és pénzügyi erőforrások elosztását. Ezenkívül kifejti a tevékenységek közötti prioritások megállapításának kritériumait. Az általános rész egyik fontos szakasza bemutatja, hogy milyen intézkedésekre kerül sor a kockázatok mérséklése és a fő teljesítménymutatók fényében a célkitűzések elérése érdekében. A második rész a tevékenységek prioritások szerinti listáját tartalmazza, az Ügynökség tevékenységi területei szerinti bontásban. Ez a tevékenységalapú irányítás és a tevékenységalapú költségvetéstervezés célját szolgálja, mivel minden egyes tevékenység a várt eredmények leírásával és a hozzá rendelt humán- és pénzügyi erőforrások feltüntetésével jelenik meg. A jelenlegi állapotban a humánerőforrásoknál bizonyos számok kétszer kerülnek számításba, amit a végleges változatban kijavítanak. 1.2 Környezeti feltételek A Frontex olyan környezetben tevékenykedik, amely politikai, gazdasági, társadalmi, technológiai, jogi és környezetvédelmi tényezők hatásának van kitéve. E fejezet azokra a tényezőkre világít rá, amelyek közvetlenül vagy közvetve befolyásolhatják a javasolt munkaprogram végrehajtását. A környezeti feltételek megfigyelése egy állandó folyamat, amely a Frontex tevékenységeinek megváltoztatásához vezethet. Részletesebb megállapításokat tartalmaznak a különböző elemzési termékek, így az éves és féléves kockázatértékelések, valamint a negyedéves jelentések, mint a FRAN negyedéves jelentései és a célzott kockázatértékelések. A Frontex évi tevékenységeit keretbe foglaló és befolyásoló általános ügyek listája Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ), valamint az Európai Unió Alapjogi Chartája; A Frontex-rendelet; Az EUROSUR-rendelet; A külső tengeri határok ellenőrzésére vonatkozó szabályok a Frontex által koordinált operatív együttműködés keretében; A Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex; A schengeni igazgatási csomag (schengeni értékelési mechanizmus); Az integrált határigazgatás szempontjából fontos egyéb uniós jogi aktusok; Az Európai Unió személyzeti szabályzata; Az Európai Unió költségvetési rendelete; Az Európai Unió és a schengeni térség bővítése; A belső biztonsági stratégia; 9. / 142 oldal

10 A migrációval és a mobilitással kapcsolatos általános megközelítés (GAMM); A migrációs nyomással szembeni uniós fellépés; A Stockholmi Program nyomon követésének fejleményei; Az intelligens határ-ellenőrzési kezdeményezés fejlesztése és végrehajtása; A Tanács következtetései; Az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság együttes nyilatkozata a decentralizált szervekről; Az EU decentralizált szerveire vonatkozó közös megközelítés (amely ütemtervet is magában foglal); Politikai fejlemények olyan harmadik országokban, amelyek az illegális migráció származási vagy tranzitországai; Munkamegállapodások és visszafogadási megállapodások megkötése; A tagállamok állami szektorainak pénzügyi helyzete az EU-ban és az ezt követő megszorító intézkedések és takarékossági politikák ; A tevékenységalapú költségvetés-tervezést magában foglaló tevékenységalapú irányítás fokozatos alkalmazása; Az EU ra szóló többéves pénzügyi kerete (eszközök: ISF és AMF); 1.3 Küldetés, jövőkép és értékek Küldetés A Frontex az EU Alapjogi Chartájával és más nemzetközi kötelezettségekkel összhangban támogatja, koordinálja és fejleszti az európai határigazgatást. A Frontex támogatja a tagállamokat 1 a hatékony, valamint magas és egységes színvonalú határellenőrzés megvalósításában. A Frontex koordinálja az operatív és uniós intézkedéseket, hogy közös választ adjanak a külső határokon kialakuló különleges helyzetekre. A Frontex kombinált eszközként fejleszti a tagállami és uniós szintű kapacitásokat a külső határokon tapasztalható migrációs hullámok jelentette kihívások leküzdése, valamint a szervezett bűnözés súlyos formái és a terrorizmus elleni küzdelem érdekében. A Frontex a hiteles Európai Határirányítási Ügynökség, amely erősíti a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló európai térséget azzal, hogy támogatja a tagállamokat feladataik teljesítésében. Jövőkép A Frontex az integrált határigazgatás koncepcióját alkalmazza, és az alapvető jogok teljes körű tiszteletben tartása, védelme és támogatása alapján előmozdítja az európai határigazgatási kultúrát. A Frontex azonos figyelmet fordítva a hatékony határellenőrzésre és a bűnözés súlyos formái elleni küzdelemre alkalmazza az integrált határigazgatás koncepcióját. Az Ügynökség feladatának ellátása 1 A tagállamok e dokumentumban használt fogalma magában foglalja az Európai Unió tagállamait és a schengeni társult országokat. 10. / 142 oldal

11 érdekében minden eszközt, ideértve többek között az ügynökségek közötti fokozott együttműködést és a nem uniós országokkal folytatott együttműködést, hatékonyan alkalmaz. A Frontex előmozdítja az európai határigazgatási kultúrát és annak szerves részeként teljes körűen tiszteletben tartja és támogatja az alapvető jogokat. Külön figyelmet fordít a menedékjogra, a nemzetközi védelemre és a visszaküldés tilalmának elvére. Szakértő személyzetének, valamint operatív és adminisztratív kapacitásainak köszönhetően a Frontex képes hozzáadott értéket teremteni az Európai Unió számára. Értékek A csapatmunkára összpontosító és nyílt kommunikáción alapuló keretrendszerben a Frontex személyzete magáévá teszi és megéli a szervezeti értékeket. Következésképpen magas szintű szakmaisággal folytatja tevékenységét. A Frontex tevékenységeit a humanitás kapcsolja össze az alapvető jogok mint a hatékony integrált határigazgatás elengedhetetlen és szerves elemének teljes körű tiszteletben tartásával, védelmével és előmozdításával, ami a Frontexbe vetett bizalom alapját képezi. EN Open communication Teamwork Trustworthiness Humanity Professionalism HU Nyílt kommunikáció Csapatmunka Megbízhatóság Humanitás Szakmaiság 1.4 Módszertan A munkaprogram a szervezeti tervezési ciklus szerint, a Frontex-rendeletben megállapított határidők figyelembevételével készül. A Frontex bizonyos tevékenységei az EU belső biztonsági stratégiájának prioritásait középpontba helyezve hozzájárulnak az uniós szakpolitikai ciklushoz. A szervezeti tervezési ciklussal összhangban a Frontex munkaprogramja ismétlődő lépésekkel halad előre. Ez lehetővé teszi a helyzet egyre alaposabb megismerését, valamint a dokumentum módosítását, amennyiben az értékelések szerint az operatív kockázat szintje változik az adott év folyamán. Következésképpen a műveleti terv és a képzési tevékenységek alapvető elemeit is tovább kell fejleszteni a szervezeti tervezési ülésen (május elején), majd az éves kétoldalú megbeszéléseken (szeptember/október) részletesebben ki kell dolgozni és el kell fogadni. A Frontex egy célokon és prioritásokon alapuló megközelítést alkalmaz. A Frontex hat célja (helyzetismeret, támogató reagálás, vészhelyzeti reagálás, fejlesztés, szervezet és személyzet) megszabja az Ügynökség stratégiai irányát. A célok között nincs fontossági sorrend. Az egyes célokhoz tartozó fő célkitűzések (amelyeket a Frontex stratégiája és többéves terve részletez) és az e munkaprogramban foglalt tevékenységek viszont fontossági sorrendbe vannak állítva. 11. / 142 oldal

12 1.5 Kockázat- és tevékenységalapú irányítás A Frontex a teljesítményét minőség-ellenőrzési és kockázatkezelési intézkedések, illetve irányítási intézkedések végrehajtásával igyekszik javítani, amiről valamennyi szinten a fő teljesítménymutatók elérése tanúskodik. A kockázatkezelés egy állandó folyamat, amelyet a felső vezetés hajt végre a szervezeti kockázatok mérséklése érdekében. A Frontex tevékenységalapú irányítást és tevékenységalapú költségvetés-tervezést fog alkalmazni, az Európai Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament júliusi együttes nyilatkozatának ajánlásával összhangban. Ez lehetővé teszi az 1. és 2. címnél elszámolandó költségek közvetlen hozzárendelését az operatív tevékenységekhez, a termékekhez és a szolgáltatásokhoz. Egyelőre csak a humánerőforrásokhoz kapcsolódó költségek néhány különböző típusú költséggazda közötti történt meg. 1.6 Operatív kockázat és kockázatmérséklés Ez a fejezet áttekinti, hogy hogyan alakulhat a helyzet az elkövetkező években az EU külső határain. A lehetséges és ismeretlen tényezőkre is kitérő további, részletesebb információkkal a Frontex évi éves kockázatelemzése szolgál A valószínű fejlemények Az előrejelzett legjobb forgatókönyvek szerint amelyek valószínűleg megvalósulnak és közvetlen kihatással lesznek a külső határoknál fennálló helyzetre továbbra is a mediterrán térség lesz az illegális migráció fő belépési területe, és a növekedő utasforgalom, valamint a VIS szerinti egységes vízummal rendelkezők biometrikus adatai kötelező ellenőrzésének fokozatos bevezetése miatt növekedni fog a határellenőrző hatóságok munkaterhe. A határőrizeti hatóságoknak ezzel egyidejűleg várhatóan egyre nagyobb részt kell vállalniuk a határőrizeti tevékenységekben, illetve a Földközi-tenger nagy részére kiterjedő kutatási és mentési műveletekben, továbbá elsőként járnak el az EU határain egyre nagyobb számban megjelenő, nemzetközi védelmet kérők ügyében. A költségvetési keret előreláthatólag a következő néhány évben is szűkös marad. Az illegális határátlépés várhatóan továbbra is az EU déli és délkeleti határain, valamint a Magyarország és Szerbia közötti külső szárazföldi határon összpontosul Az utóbbi öt év során az EU-ba irányuló illegális migráció kiinduló országainak földrajzi elhelyezkedése alapján a legvalószínűbben továbbra is a dél-mediterrán partvidék határ menti területein és a Törökországgal közös határokon kell szembenézni illegális határátlépéssel. Az EU-ba irányuló illegális migrációs áramlásban továbbra is felülreprezentáltak lesznek azok a migránsok, akik viszonylag könnyen léphetnek be Törökországba és/vagy Észak-Afrikába, vagy ezeken a területeken élnek. Elsősorban a már 2014-ben is tapasztalható két jelenséggel, a Líbiából a közép-mediterrán térségen keresztül Olaszországba tartó szubszaharai migránsok, valamint a határt illegálisan átlépő, az EU-ban menedékjogot kérő szíriaiak érkezésével kell továbbra is számolni a közeljövőben. A dél-mediterrán térség A Görögország, illetve Bulgária és Törökország közötti szárazföldi határokon bevezetett fokozott ellenőrzés következtében az illegális migránsok a kelet-mediterrán útvonalról áttértek az Égei-tenger keleti része felé. Ennek eredményeképp a görög tengeri határokon tapasztalható egyre nagyobb migrációs hullámok várhatóan nagy terhelésnek teszik ki az illegális migránsokat fogadó helyi létesítményeket, a kutatási és mentési műveletekhez több erőforrást kell rendelni, továbbá a migránsok főként a Nyugat- Balkánon keresztül nagyobb valószínűséggel fognak felderítetlenül a nyugat-európai tagállamokba jutni. A bolgár hatóságok folytatják az integrált határőrizeti rendszer (IBSS) bővítését, és fokozzák határellenőrzési tevékenységeiket. A migránsok ezért továbbra is a Törökország és Görögország közötti szárazföldi határ illegális átlépésében látják a lehetőséget arra, hogy az uniós célországba érjenek. E migránsok között a szíriaiak és az iraki kurdok és keresztények a legkiszolgáltatottabbak az Iszlám Állam 12. / 142 oldal

13 terjeszkedése miatt, és az EU határain továbbra is nagy valószínűséggel alakulhat ki humanitárius válság, ha Szíriában és Észak-Irakban nem javul a helyzet. A biztonsági és humanitárius kockázatok kezelése szempontjából kulcsfontosságú, hogy a tagállamok hatóságai képesek legyenek a megfelelő időben következetes intézkedéseket és lépéseket tenni. Értesülések szerint egyre több illegális migráns tart hajókon Törökországból Olaszország felé. Egyes esetekben ezek a hajók kisebb hajókról veszik fel a szíriai vagy egyiptomi tengerpartról érkező migránsokat, mielőtt tovább folytatnák hosszú útjukat a Földközi-tengeren. Ezzel szemben kis számban ugyan, de egyre több, a migránsokat Törökországból a Fekete-tengeren keresztül Romániába szállító hajót derítenek fel. Emellett az Észak-Afrikából és a Közel-Keletről származó, növekvő számú migráns várhatóan előbb Törökországba lép be a légi határokon keresztül, majd megkísérli többek között hamisított dokumentumok segítségével illegálisan átlépni az EU határát. Isztambul repülőtere a különböző uniós tagállamokba tartó illegális migránsok fontos csomópontja, amely az utóbbi néhány évben folyamatosan növelte utasforgalmát, míg a Turkish Airlines bővíti az Afrikát és a Közel-Keletet célzó stratégiáját. A török repülőterek ily módon továbbra is az Unióba utazó illegális migránsok közös indulási pontjai lesznek. Nyugat-Balkán Az elmúlt két évben az EU Nyugat-Balkánnal közös külső határai váltak az EU-ba és a schengeni társult országokba tartó illegális migránsok legfontosabb belépési pontjává, ezt nagymértékben befolyásolják a kelet-mediterrán útvonalon tapasztalható másodlagos hullámok, valamint a tagállamok nyugat-balkáni országokkal szembeni vízum- és menekültügyi politikája ben a migránsok túlnyomó többségét a magyar-szerb határon derítették fel, ez azt jelzi, hogy az előző évhez hasonlóan továbbra is Magyarország a nyugat-balkáni régión keresztül az uniós célországokba utazó migránsok legfontosabb tranzitországa. A közép-mediterrán térség A közép-mediterrán térségben számos észak-afrikai part menti terület lehet az EU-ba irányuló illegális migráció kiindulópontja folyamán növekedett a Líbiából indulók száma, de Egyiptom és Tunézia is keresztező útvonalat kínált a potenciális migránsoknak. Az észak-afrikai országokat a szubszaharai-afrikai országokból származó migránsok tranzitországként használhatják a Földközi-tengeren való átkeléshez. Ezeken az észak-afrikai országokon a legkülönfélébb származású migránsok haladhatnak keresztül, ami tovább bonyolítja a migrációs hullámok méretének előrejelzését. A közép-mediterrán térségben egyre nagyobb számban felderített illegális határátlépések az illegális belépések egyre összetettebb voltával együtt az erőforrások várhatóan igen tetemes részét fogják felemészteni. A segítséget kérő hajók nagy száma miatt a tagállamoknak egyre több forrást kell mobilizálniuk és a tengerfelügyeletre, valamint a kutatási és mentési tevékenység támogatására fordítaniuk. Megnövekedett munkateher a határokon A növekvő globális mobilitás miatt a külső határokon várhatóan számottevően növekedni fog a legális utasforgalom a következő évek során. A vízumliberalizációs folyamatok és az új kishatárforgalmi megállapodások szintén további feladatokat rónak a határőrizeti hatóságokra. Az alacsony költségű légi fuvarozók növekedésével a légiközlekedési környezet egyre összetettebbé válik. Emellett az utazás mind bonyolultabb jellege és a bűncselekmények egyre kifinomultabbá válása még nagyobb munkaterhelést jelent a határellenőrzést végző tisztviselők számára, és tovább nehezíti az utasokkal kapcsolatos kockázatelemzések kidolgozását. Ezenfelül az EU-ba illegálisan belépő migránsok által elkövetett okmányhamisítások továbbra is nyomás alatt tartják az EU határőrizeti hatóságait. További kihívást jelentenek a tagállamok határellenőrzést végző tisztviselői számára az EU-ból Szíriába és Irakba távozó, majd onnan visszatérő külföldi harcosok. Az EU-ba ezzel egyidejűleg továbbra is nagy számban érkeznek menedékkérők. Láthatóan igen nagy számú gazdasági migráns lép az EU területére vagy telepszik le ott a menekültügyi eljárás révén. Gyakran a határellenőrző hatóságok azok, akik elsőként járnak el az ügyükben. Egy új uniós menekültügyi irányelv szerint amelyet június 26-ig kell a nemzeti jogba átültetni a határőrizeti hatóságoknak 13. / 142 oldal

14 kötelességük proaktívan tájékoztatni a nemzetközi védelemre szorulókat jogaikról és az illetékes hatóságokhoz irányítani őket. A tagállamoknak tehát ennek megfelelően át kell alakítani eljárásaikat és azok helyes végrehajtása érdekében képzésben kell részesíteniük határőreiket. A VIS működése a határátkelőhelyeken 2014 októberében októbertől a schengeni térség valamennyi tagállamának minden határátkelőhelyen be kellett vezetnie a VIS szerinti ujjlenyomat-ellenőrzést, és szükség esetén a határon a VIS szerinti biometrikus adatokat tartalmazó vízumot kell kiadniuk. A határőrizeti hatóságok munkaterhe ennek megfelelően jelentősen tovább növekedett és továbbra is növekedni fog. A 2012-ben kiállított egységes vízumokra vonatkozó rendelkezésre álló statisztikák alapján, valamint feltételezve azt, hogy 2015-ben a VIS további bevezetése várható a régióban, amelybe az Oroszországi Föderáció, Kína és Törökország is beletartozik, a havonta kiadott VIS-vízumok száma a becslések szerint mintegy 1,2 millió lesz. Ez a becslés nem számol a többszöri beutazásra jogosító vízummal rendelkező utasokkal, akik egy hat hónapos időtartam alatt akár többször is átléphetik a határt. A Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex jelenleg nem írja elő kötelező jelleggel a VIS ellenőrzését a kilépéskor. A kilépés alkalmával való alapos ellenőrzés mindazonáltal magában foglalja többek között annak ellenőrzését, hogy a határt átlépő rendelkezik-e érvényes vízummal, amennyiben az szükséges, és a VIS-rendelet 18. cikkével összhangban a VIS ellenőrzése is részét képezheti. Fontos hangsúlyozni, hogy a VIS egy eszköz a határőrök számára, ám a VIS-ben talált eredmény önmagában nem elegendő a beutazás megtagadásához. Amennyiben az ellenőrzési ponton való ellenőrzés valamilyen problémát tár fel, az utast további ellenőrzés és a végső döntés céljából elkülönített helyen való ellenőrzésre kell küldeni. Költségvetési környezet A gazdasági válság több tagállamban és az EU szintjén is a közkiadások lefaragásához vezetett. E kiadáscsökkentések már jelenleg is több határ-ellenőrzési szervet érintenek, és a jövőbeli költségvetésekben is jelentős éves megtakarításokkal számolnak, ami hatással lesz a külső határokon fellépő problémákkal szembeni reagálási képességre és kapacitásra Kockázati mátrix Általános kockázat Illegális határátlépés és határokon átnyúló bűnözés a szárazföldi határokon A kockázatok kezelését szolgáló operatív, kapacitásépítő és támogató elemek Az EU keleti szárazföldi határain és az EU nyugat-balkáni országokkal közös szárazföldi határain a kockázatelemzésben megfogalmazott ajánlásokkal összhangban rugalmas operatív tevékenységekre kerül sor. Az állandó operatív struktúrák keretében a délkeleti szárazföldi határokat a határokon átnyúló bűnözésre is kiterjedően tovább erősítik. A többfajta kockázat kezelését szolgáló általános elemek Az EUROSUR és az EUROSUR-t támogató tevékenységek végrehajtásával erősödik a horizontális reagálás a kockázatokra. A kapcsolattartó pontok programja a légi, tengeri és szárazföldi határokon végrehajtott operatív tevékenységekkel a tartós operatív jelenlét és információcsere/információgyűjtés állandó platformjául szolgál. A közös visszatérési műveletek keretében a tagállamok számára 14. / 142 oldal

15 Illegális határátlépés és határokon átnyúló bűnözés a tengeri határokon Okmányhamisítás Törvényes beutazással való visszaélés Határátkelőhelyeken keresztüli illegális belépés Az EPN Program a kapcsolódó közös tengeri műveletekkel együtt, valamint az EPN General körébe tartozó szolgáltatások és programok lehetővé teszik a tagállamok és a schengeni társult országok számára a helyzetismeret, a támogató reagálóképesség és az operatív fejlesztés javítását az EU külső tengeri határait érintő, azonosított fenyegetések és kockázatok kezelése céljából. Az állandó operatív struktúrák keretében a délkeleti szárazföldi határokat a határokon átnyúló bűnözésre is kiterjedően tovább erősítik. A Kapcsolattartó Pontok Program a légi, tengeri és szárazföldi határokon végrehajtott operatív tevékenységekkel a tartós operatív jelenlét és információcsere/információgyűjtés állandó platformjául szolgál. A Pulsar Program mérsékli az EU külső légi határait érintő kockázatokat. A Big Dipper projekt keretében harmadik országok vesznek részt a külső légi határokon folytatott operatív tevékenységekben. A Vega Program és az emberkereskedelemmel (THB) foglalkozó multiplikátorképzés előmozdítja a kiszolgáltatott személyeket/csoportokat megcélzó hatékony védelmi intézkedéseket a külső határokon. A Pulsar kockázatelemzési hálózat projektje hozzájárul a jobb helyzetismerethez és az EU külső légi határain felmerülő fenyegetésekre és kockázatokra való jobb reagálás képességéhez. biztosítják a szükséges segítséget és koordinációt. Az operatív tevékenységek célja a helyzetismeret, a reagálási képesség és a kapacitásépítő tevékenységek javítása az ügynökségek közötti együttműködésnek a meghatározott közös érdekeltségi területeken folytatott rendszeres információ- és tudásmegosztás révén történő erősítésével. Az operatív tartalék segíti az operatív (vészhelyzeti) reagálást váratlan helyzetekben vagy az erősítési szükségletek és/vagy az operatív tevékenységek iránti igény kielégítését. IT-szolgáltatások biztosítása az operatív tevékenységekhez, többek között az EUROSUR-hoz is, zökkenőmentes működésük elősegítése érdekében. A kockázatelemzés a főbb munkafolyamataihoz (általános stratégiai kockázatelemzés, operatív kockázatelemzés, harmadik országokkal kapcsolatos kockázatelemzés) tartozó termékek és szolgáltatások révén (a kockázatok frissítésére is kiterjedő) elemzést biztosít a stratégiai szintű megalapozott döntéshozatalhoz. A kockázatelemzési termékek és szolgáltatások analitikai támogatást biztosítanak a közös műveletekhez, a kísérleti projektekhez és az európai határőrcsapatok (EBGT) részére. A FRONBAC megvalósítása, valamint a sebezhetőségértékelések és a személyesadat-feldolgozás kockázatelemzés céljából történő fejlesztése hozzájárul az elemzési képességek javításához. A schengeni értékelési mechanizmus támogatása segíti a schengeni rendszer megerősítését. A schengeni térségen belüli illegális hullámokkal és okmányhamisítással kapcsolatos adatok gyűjtése és elemzése támogatást nyújt a tagállamoknak 15. / 142 oldal

16 a megfelelő kompenzációs intézkedések megtervezésében és végrehajtásában. E termékek és szolgáltatások valamennyi releváns forrás úgymint a tagállamok, más uniós ügynökségek, az UNHCR, emberi jogi szervezetek és civil szervezetek alapján magukban foglalhatnak a származási és tranzitországokban fennálló emberi jogi helyzetre vonatkozó konkrét információkat is. A Frontex Helyzetelemző Központ hatékony információcsereszolgáltatásokat és amennyire lehetséges valós idejű naprakész helyzetképet biztosít, hogy lehetővé tegye a Frontex számára feladatainak elvégzését. A Frontex egyesített erőforrások egysége logisztikai támogatást nyújt a Frontex közös műveleteihez az európai határőrcsapatok és a műszaki eszközök egyesített erőforrásának irányításával és továbbfejlesztésével külön figyelmet fordítva a hiányelemzésre és a Frontex saját kapacitásainak fejlesztésére; a gyors határvédelmi beavatkozási mechanizmus továbbfejlesztésére; és a tagállamokkal folytatott éves kétoldalú megbeszélések szervezésére. A Frontex képzési egységének tevékenységi köre a határőrök általános oktatására vonatkozó közös szabályok, a határőrök szakosított képzésére és a közvetlen továbbképzésre vonatkozó közös szabályok és eszközök alkalmazásával, az európai határőrcsapatok tagjainak képzésével, valamint új oktatási és képzési megoldások kidolgozásával hozzájárul a többfajta kockázat hosszú távú mérsékléséhez uniós szinten. A Frontex kutatási és fejlesztési egysége hozzájárul a határellenőrzés és határőrizet terén legjobban bevált 16. / 142 oldal

17 gyakorlatokra vonatkozó iránymutatások azonosításához, kidolgozásához és terjesztéséhez, és operatív műszaki szaktudásával segíti a kutatási és fejlesztési programokat. 1.7 Az Ügynökség irányítására hatást gyakorló tényezők Szervezeti kockázatok és kockázatmérséklés A szervezeti tervezési folyamatot minden évben végrehajtják; amint a munkaprogram a véglegesítéséhez közeledik, a felső vezetés azonosítja a legfontosabb szervezeti kockázatokat. Ezeket a kockázatokat az egész év során nyomon követik és csökkentik, és a negyedéves jelentésekben szükség szerint jelentik az Igazgatótanácsnak. Szervezeti szintű kockázatok Kockázat és a kockázat leírása A kockázat jelentősége (M/K/A) 1. Kevesebb politikai támogatás és függetlenség Ok: A fokozott érdeklődés egyéb szervezetek részéről azt idézheti elő, hogy a Frontexszel nem konzultálnak, illetve nem hívják meg olyan ülésekre, ahol szükség lenne szakértői vélemény meghallgatására, pl. a Tanács munkacsoportjaiban, az Európai Bizottság ülésein; Lehetséges következmények: Olyan jogszabályok vagy utasítások születhetnek, amelyek megnehezítik a Frontex számára küldetése teljesítését; Általános kockázatmérséklő intézkedések: Mérséklés: 1. Fontos ülések, munkacsoportok stb. azonosítása, lépések a részvétel érdekében. Kevesebb függetlenség: M Ok: A fokozott politikai érdeklődés megnehezítheti a Frontex számára a rendeletben meghatározottak szerinti függetlenségének megőrzését. Lehetséges következmények: Az optimálistól elmaradó döntések, amelyek költséghatékonysága nem garantált vagy nem feltétlenül szolgálják a Frontex érdekelt feleinek érdekeit. Általános kockázatmérséklő intézkedések (válasz): Mérséklés: Az események nyomon követése, a trendek azonosítása, majd a megfelelő intézkedések meghozatala. 2. Az érdekelt felek különféle, nem kiegyensúlyozott elvárásai, amelyek nincsenek összhangban a munkaprogrammal Ok: A makroszintű változások, úgymint a migrációs nyomás változásai következtében az érdekelt felek nagyobb elvárásokat támaszthatnak. A Frontex érdekelt feleinek az Ügynökség termékeivel és szolgáltatásaival kapcsolatos elvárásai ezenfelül sokszor M 17. / 142 oldal

18 Kockázat és a kockázat leírása eltérőek és egymással ellentétesek (bizonyos elvárásaik pedig nem kézzelfoghatóak). Annak ellenére, hogy a munkaprogramot és a többéves tervet az Igazgatótanács jóváhagyja, az elvárások módosulhatnak. A kockázat jelentősége (M/K/A) Lehetséges következmények: Ha ezek a változások nincsenek összhangban a jóváhagyott munkaprogrammal és többéves tervvel, az az alábbiakhoz vezethet: megnövekedett munkateher; veszélybe kerül a termékek és szolgáltatások megfelelő időben való biztosítása; rosszabb minőségű termékek és szolgáltatások; az érdekelt felek kevésbé lesznek elégedettek; csökken a személyzeti morál. Általános kockázatmérséklő intézkedések (válasz): Mérséklés: 1. A központi üzenet ismétlése és kihangsúlyozása (külön figyelem a munkaprogramban meghatározott termékekre és szolgáltatásokra); 2. Szükség esetén a munkaprogram módosítása, a prioritások megváltoztatása; 3. Az események nyomon követése, a trendek azonosítása, majd a megfelelő intézkedések meghozatala. 3. A humán- és pénzügyi erőforrások optimálistól elmaradó felhasználása Ok: A tevékenységalapú irányítás hiánya; nem sikerül biztosítani, hogy az Ügynökség tevékenységeit ne finanszírozzák egyidejűleg más uniós forrásból is (kettős finanszírozás); az utólagos ellenőrzéseket még nem végezték el teljes körűen; az értékelési kultúra nem kielégítő, a folyamatok és eszközök nem megfelelőek; a folyamatirányítást nem az irányítás eszközeként használják; a tevékenység folytonosságának irányítása további fejlesztésre szorul; a kollegiális munkakörnyezetet az értékeknek megfelelő meg kell erősíteni; a szervezetek közötti együttműködés még mindig nem teljesen kiaknázott. Lehetséges következmények: Hátrányos következmények az alábbiakra nézve: hatékonyság; hitelesség az érdekelt felek előtt; személyzeti morál; a javulást szolgáló intézkedések szisztematikus azonosítása és végrehajtása. K Általános kockázatmérséklő intézkedések (válasz): Mérséklés: 1. A munka folytatása ezeken a területeken, továbbá a munka elvégzésének és a kockázatok mérséklésében tapasztalható hatékonyságának nyomon követése; 2. A lényeges események nyomon követése és kockázatmérséklő intézkedések meghozatala. 4. A hírnév csorbulása Ok: Az Ügynökség tevékenységeivel kapcsolatos váratlan/egyéb események; az Ügynökség szerepének és tevékenységeinek félreértelmezése, pl. EUROSUR; az Ügynökség szerepének félreértelmezése a közszférához tartozó és más érdekelt felek által (ideértve a meglehetősen politikai és érzékeny jellegű alapvető jogokat, a szerepek és feladatok nem egyértelműek). Lehetséges következmények: Eljelentéktelenedéshez vezető hitelvesztés; a politikai támogatás elvesztése, ami hatással van az Ügynökség feladatellátási képességére; eredménytelenséget okozó reaktív működési mód ; kedvezőtlen hatás a személyzeti morálra. M 18. / 142 oldal

19 Kockázat és a kockázat leírása Általános kockázatmérséklő intézkedések (válasz): Mérséklés: 1. Folytatni kell az Ügynökség központi üzenetének kihangsúlyozását és közvetítését; 2. A brüsszeli összekötő funkció támogatásának és használatának javítása; 3. A lényeges események nyomon követése és kockázatmérséklő intézkedések meghozatala. A kockázat jelentősége (M/K/A) Irányítás néhány kiválasztott irányítási mutató tükrében 1) 2015-ben az egyes operatív tevékenységekben részt vevő tagállamok számának a 2014-as szinten kell maradnia. Ez a fogadó tagállamoknak nyújtott közvetlen hozzájárulás helyett a Frontex által koordinált tevékenységek rövid és hosszú távú hozadékának előtérbe helyezésével érhető el. Részvételi index = 25 (átlag) 2) A Frontex koordinált tevékenységeiben bevetett vendégtisztek általában az európai határőrcsapatokhoz tartoznak. A különböző határőrprofiloknak a csapatok létrehozása óta szerzett tapasztalatok alapján történő finomításával és egyeztetésével biztosítható, hogy 2014-hez képest tovább fokozódjon az egyesített erőforrások használata. Egyesített erőforrások kihasználási indexe_humánerőforrás = 98% 3) Az operatív tervek alkalmazásával és az elmúlt években szerzett, egyszerűsítéshez vezető tapasztalatok birtokában a Frontex a 2014-es szinten tudja tartani az operatív tervek végrehajtásának arányát. Operatív tervek felhasználása (humánerőforrások és műszaki eszközök) = 90% 4) A Frontex termékeinek és szolgáltatásainak megfelelő időben történő megvalósítását a 2014-es szinten kell tartani. Ez a külső hozzájárulások irányítása és nyomon követése révén a megfelelő időben történő teljesítés és a minőség javításával érhető el. Külső hozzájárulások megfelelő időben történő teljesítése = 85% Megfelelő időben történő teljesítési index = 100% 5) A Frontex termékeinek és szolgáltatásainak minőségére helyezett még nagyobb hangsúly következtében növekednie kell az ügyfélelégedettség szintjének (0,1 pontos növekedés). Elégedettségi szint = 4,3 (átlag) 6) A létrehozott műszaki eszközök egyesített erőforrása adja a tagállamok operatív tevékenységek során alkalmazott műszaki eszközeinek legfontosabb forrását. Hiányelemzés alapján ez az egyesített erőforrás kiegészül a Frontex saját eszközeinek beszerzésével (pl. szolgáltatások, bérlés, közös beszerzés). Egyesített erőforrások kihasználási indexe_műszaki eszközök = 85% 1.8 A prioritások felállításának elvei A prioritások felállításában alkalmazott kritériumok kapcsolata a Frontex céljaival 19. / 142 oldal

20 A Frontex stratégiájában (a as többéves terv) meghatározott célokkal összhangban 2015-ben a prioritások felállítása során az alábbi szempontok érvényesülnek: a konkrét jogi kötelezettségek, fő uniós célkitűzések és a Frontex küldetésének/értékeinek teljesítése és annak biztosítása, hogy az Ügynökség valamennyi feladata teljesüljön; a Frontex humán- és pénzügyi erőforrásainak a lehető leginkább költséghatékony felhasználása; a külső határoknál jelentkező operatív szükségletek megfelelő kielégítésének biztosítása; az állandó nagy terhelésnek kitett tagállamok támogatása, az operatív együttműködéshez szükséges alapinfrastruktúra fenntartása, valamint a pozitív status quo fenntartását szolgáló tevékenységek; jelentős hatás gyakorlása a tagállamok határ-ellenőrzési képességeire; hozzájárulás a tagállamok képességeinek hosszú és rövid távú fejlesztéséhez. Típus CÉL Szempont/Prioritás A B C D E F G Helyzetismeret/Támogató reagálás Fejlesztés/Támogató reagálás Fejlesztés/Támogató reagálás Fejlesztés Fejlesztés/Támogató reagálás Szervezet a külső határok menti területeken állandó nagy terhelésnek kitett tagállamokat támogató tevékenységek; az operatív együttműködésre szolgáló alapvető infrastruktúra fenntartása; a status quo fenntartását szolgáló tevékenységek; az érdekelt felek hosszú távú kapacitásának építését szolgáló tevékenységek; az érdekelt felek rövid távú kapacitásának építését szolgáló tevékenységek; a tevékenységalapú irányítás (ABM), valamint a tevékenységalapú költségvetés-tervezés (ABB) megvalósítását szolgáló tevékenységek az általános teljesítmény javítása céljából annak érdekében, hogy a Frontex termékei és szolgáltatásai megfeleljenek az érdekelt felek szükségleteinek; Az alapvető jogok tiszteletben tartásával, védelmével és támogatásával kapcsolatos ismereteknek és ezek megértésének a Frontex személyzetének tagjai körében történő előmozdítását szolgáló tevékenységek. E prioritásokat háttérbe szoríthatják az előre nem látható fejlemények esetén sürgőssé váló szükségletek ( Vészhelyzeti reagálás cél) Fontos kiemelni, hogy a használt fogalmak kapacitásépítési dimenziójukban is értendők. 1.9 Az operatív tartalékra vonatkozó terv A 2010 óta szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy még a leggondosabb költségvetés-tervezés és az adminisztratív mechanizmus legkörültekintőbb alkalmazása sem elegendő ahhoz, hogy a migrációs tendenciákban bekövetkező jelentős változásokra mindenkor megfelelő választ lehessen adni. Ezért az erőforrásoknak az előre nem láthatóan felmerülő szükségleteket kielégítő rugalmas felhasználására irányuló belső intézkedések mellett 2015-re javasolt létrehozni egy operatívtartalék-csomagot. 20. / 142 oldal

21 A Frontex váratlanul felmerülő szükségletek kezelésére szolgáló operatív reagálási kapacitásának elemeként, a kockázatelemzések következtetései és ajánlásai alapján ez a csomag fedezetet biztosít a kivételes helyzetekhez, a tengeri, szárazföldi és légi határokon a kiterjesztett/végrehajtott közös műveletekhez, a visszatéréssel kapcsolatos intézkedéseket előmozdító további tevékenységekhez és más, a helyzet kezelése érdekében a Frontex feladatkörébe utalt operatív tevékenységekhez. A jelen pillanatban és azt feltételezve, hogy a közép-mediterrán térségben továbbra is fennmarad a jelenlegi helyzet, a tervek szerint a tartalékcsomag egy megfelelő részét a régióban a támogatás szintjének emelésére kell fordítani (pl. EPN Triton közös művelet). Ajánlott emellett a kelet-mediterrán térség tengeri határainak nyújtott támogatás megerősítése, ha a felderítések száma továbbra is nagy marad. A keleti szárazföldi határokon a helyzet bizonytalansága miatt állandó nyomon követésre van szükség. E határszakaszokon bármilyen (ellenőrzött és igazolt) változás a Frontex által koordinált rendkívüli operatív tevékenységet tehet szükségessé, amihez a tartalékcsomagra elkülönített költségvetést kell felhasználni. 21. / 142 oldal

22 2 A évi stratégiai célok és fő célkitűzések 2.1 Prioritások és trendek A munkaprogram minden 2015-ös tevékenységet a következők szerint csoportosít és dolgoz ki: tevékenységi területenként, és prioritási kritériumonként 2015-ben a legnagyobb változásokra az alábbiak miatt kerül sor: az EUROSUR-keretrendszer végrehajtásának folytatása és egységes alkalmazása a tagállamok és a Frontex által; egy rugalmas/átcsoportosítható reagálási kapacitás továbbfejlesztése és létrehozása; az európai határőrcsapatok (EBGT) fejlesztése és a műszaki eszközök egyesített erőforrásának (TEP) továbbfejlesztése, amelyek a Frontex rugalmas reagálási kapacitásának alapvető elemét alkotják; új feladatok továbbfejlesztése és végrehajtása, ideértve a határokon átnyúló bűnözés felderítését, megelőzését és leküzdését; hozzájárulás az operatív kapacitások fejlesztéséhez, külön figyelemmel az európai kutatási programokra (Horizont 2020); a határőrségek kapacitásainak fejlesztése a többek között az alapvető jogokra is kiterjedő szakosított képzéssel; nagyobb szerepvállalás a határigazgatásra és a belső biztonsággal kapcsolatos ügyekre fordított uniós finanszírozás összehangolásában; az uniós szakpolitikai ciklus operatív cselekvési terveinek végrehajtása; kapacitásépítő projektek végrehajtása harmadik országokban; valamint konszolidáció az Ügynökség új központba való áthelyezését követően EUROSUR 2015-ben tovább nő az EUROSUR jelentősége, amely az információcsere és a tagállamok, illetve a tagállamok és a Frontex közötti együttműködés közös keretéül szolgál az Európai Unió tagállamainak külső határain a helyzetismeret javítása és a reagálási képesség növelése érdekében. Fő operatív prioritásként a Frontex továbbra is fenntartja és továbbfejleszti az európai helyzetképet (ESP), többek között a határok előtti területekről alkotott közös hírszerzési kép (CPIP) árnyalásával; koordinálja a felügyeleti eszközök közös használatát; és a Frontex-rendelettel összhangban hozzájárul az összehangolt reagálási kapacitáshoz. Ehhez a következők szükségesek: az EUROSUR kommunikációs hálózatának karbantartása és továbbfejlesztése, és előfeltételként a határok biztonságára gyakorolt hatásszint értékelése az EU szemszögéből. 22. / 142 oldal