Székely Levente Urbán Ágnes A BEVONÓDÁS ÚTJAI AVAGY HOGYAN KEZDTÜNK INTERNETEZNI?

Átírás

1 Székely Levente Urbán Ágnes A BEVONÓDÁS ÚTJAI AVAGY HOGYAN KEZDTÜNK INTERNETEZNI? Budapest, 2009

2 Támogató van-e? E CENTER F Ü Z E T E K I. Sorozatszerkesztő Nagy Ádám dr. Székely Levente, Urbán Ágnes, 2009 Grafikák Séber László E CENTER Kutatási Központ 1158 Budapest, Adria u Felelős kiadó Nagy Ádám Nyomdai előkészítés Krauter Tamás Készült a Kánai Nyomdában Felelős vezető Kánai József

3 A bevonódás útjai Tartalom Bevezetés 7 Hogyan terjednek az újdonságok, avagy az innovációk diffúziójának általános elmélete 9 Infokommunikációs trendek Magyarországon és a nagyvilágban 13 Az információs társadalom paradigma 13 Magyarországi trendek 14 Helyünk a világban nemzetközi kitekintés 15 Digitális megosztottság 19 DIDIX digitális megosztottság index 21 A digitális megosztottság továbbgondolása 24 Miért nem? a nem használat indokai 29 A nem használók csoportjai Magyarországon 32 Miért igen? a használat indokai 38 Használók és távolmaradók kvalitatív megközelítések 46 Irodalom 49 Az Excenter Kutatási Központ 53 Kutatási fókusz és módszertan 53 Az Excenter Kutatóközpont vezetői 58 5

4 A CÉGVEZETŐ Cégem, amelynek vezetője és fő tulajdonosa voltam, számítógép-hálózatok építésével foglalkozott, így az átlagosnál hamarabb jutottam az internet nyomára. A hálózatok, már az Aloha óta magukban rejtették ezt a lehetőséget, tudniillik a közvetlen információcserét, de ez nem válhatott széleskörűvé mindaddig, amíg a hardver igen drága volt. Talán még emlékeznek a Commodore 64 százezer forintos árára. (Egyébként abból is lehetett hálózatot építeni.) Ám amikor ez a költség leszállt az egekből egyszeribe megnőtt az igény a közvetlen kapcsolatokra. Mi még a 90-es években elsősorban faxszon vártuk és kaptuk a megrendeléseket, és már ez is nagy ugrás volt a telexes átvitelhez képest. (Emlékszik még valaki a zörgő lyukszalagos telex gépekre? Óriási dolog volt, hogy magáncég létünkre 1989-ben szereztünk egyet. Fénymásolónk is volt!) Nos, az internet alaposan átrendezte a telekommunikációs piacot. Amikor elkezdődött ez a korszak, sokan jövendölték a papírmentes iroda eljövetelét. Ez a jóslat ugyan nem vált be, de azért aki akarja, és van hozzá affinitása, sokat tehet az erdőkért. Igen jól lehet archiválni ma már a winchesteren, pen-drive-on, a CD DVD-ről már nem is szólva. De ne csak az irodai felhasználásról beszéljünk. Immár nagykorú lett az a generáció, amelyik számára természetes a napi csevegés a számítógépes barátokkal, legyenek azok a Föld bármelyik táján. Itt is hangsúlyozni kell azonban a financiális oldalt: a beszélgetés gyakorlatilag ingyenes! (Éppen csak egy ADSL előfizetés kell hozzá, persze!) Ez sok mindent megváltoztat. Az ifjúság számítógépen ismerkedik! Miért fontos ez? Nos, azért, mert így ki tud egyenlítődni a csinos nők szépségből adódó előnye. Még sohasem fordultam meg egy lány után azzal, hogy Milyen okos! Most viszont az értelmes, okos lányoknak is esélyük van arra, hogy értelmes okos pasikat találjanak, hiszen a személyes találkozásig sok minden kiderülhet! Lehet, hogy az új generáció intelligens intelligens párkapcsolatokból jön össze? Úgy legyen!

5 Bevezetés Irigylésre méltó ember az, aki természetes folyamatként, beleszületve, belenőve az információs társadalomba különösebb erőfeszítés nélkül sajátítja el a különböző infokommunikációs technológiák használatát. Az információs társadalommal foglalkozók számára sokáig ez a típus volt a figyelem középpontjában, az idő múlásával azonban a fókusz változni látszik, egyre többször vetődik fel a kérdés, hogy mi van azokkal, akik még a pre-digitális világban nőttek fel. Gyermekkorukban nem voltak még videojátékok és a legmodernebb eszköz, amivel találkozhattak az a rádió, és/vagy a televízió volt. Mi motiválhatja ezeket az embereket az internet megismerésében, milyen kihívásokkal kell megküzdeniük, milyen kudarcokkal találkoznak, milyen sikerélményeik vannak? Mostanság egyre többet hallunk arról, hogy a fejlett országokban lassult az internethasználók táborának bővülése, egyes esetekben stagnálásról is beszélhetünk. Amennyiben elfogadjuk, hogy azt, hogy az internethasználók aránya együtt jár egy ország fejlettségével, illetve elfogadjuk, hogy az internethasználat számos előnyt nyújt a használóknak, akkor fontos kérdéssé válik az, hogy a kívülállókat hogyan lehet bevonni a használók táborába? Jelen dolgozat ennek a kérdésnek a megválaszolásához kíván hozzájárulni, az elméleti munkák mellett a legfrissebb kutatási eredményeket is bemutatva, illetve az egyéni történeteknek is teret engedve. A következőkben név nélkül, azonban egy-egy jól körülírható típust megjelenítve adunk közre személyes történeteket arról, hogy mások hogyan kezdték el használni az internetet. Úgy véljük, hogy mindez nem pusztán színesíti az itt-ott elméletibb munkát, hanem kedvet és bátorítást ad a ma még nem használó olvasóknak, hogy maguk is megismerkedjenek a világhálóval. 7

6 A POLITIKUSNŐ Első találkozásom az informatikával a klasszikus Commodore 16-os csodagépeken keresztül történt. Gyermekként csak a játékot láttam a számítógépekben. A játékok adta élmények után, kapcsolatom megszakadt egy időre a számítástechnikával. Egyetemi éveim alatt kereszteződtek útvonalaink, amikor kötelező tárgyként tanultuk a Bevezetés az Informatikába tantárgyat, az órák többségében gépek nélkül, elméletben. Úgy vizsgáztam az írás tudományából, hogy előtte egy darab t sem írtunk, bemagoltam címzett, tárgy, feladó stb Ám a mai kor elvárásai az idő múlásával engem is rákényszerítettek arra, hogy az informatika életem elengedhetetlen része legyen. Kezdődött ez a pedagógusi munkám alatt, amikor a diákjaimnak már számítógépen szerkesztettem és sokszorosítottam a feladatsorokat. Politikusi pályám alatt meg egyenesen rá lettem kényszerítve az informatika vívmányaira kiváltképpen az elektronikus levelezésre. Amit először kényszerként éltem meg az utóbb legjobb barátommá vált. Mivel rengeteg emberrel kell tartanom a kapcsolatot, mondhatni azonos időben, és hihetetlen sok információt kell kezelnem folyamatosan, ezt a hagyományos információs csatornákon keresztül, mint például a telefon, fax, képtelenség lenne megoldanom. Az információ küldése és tárolása a hagyományos papíralapon, a munkámban már túl lassú és körülményes volna. A legújabban piacra dobott fejlesztés, a mobilinternet nélkül pedig már nem is tudnám megfelelően végezni a munkámat. Laptoppal és mobiltelefonnal, mobilinternettel élem az életem. Elérhetőnek kell lennem lényegében mindig, folyamatosan kapcsolatban a munkatársaimmal. Egyre elterjedtebb, hogy az előadásokhoz PowerPoint prezentációtt készítünk, adatbázis-kezelő programokkal dolgozunk. Úgy vélem legalább egyharmaddal több munkát tudok végezni az informatika segítségével.

7 Hogyan terjednek az újdonságok, avagy az innovációk diffúziójának általános elmélete Amennyiben a hogyanra a tudományhoz fordulunk válaszért, szinte azonnal beleütközünk Rogers (2003) elméletébe, aki szerint az új termékek és szolgáltatások terjedésének jól meghatározható trendje van. Ezt a trendet Rogers egy ún. S-görbével írta le, amely azon alapul, hogy a legtöbb innováció esetében lassan alakul ki az a fogyasztói réteg, amely elkezdi használni az új szolgáltatást. Amikor a terjedés eléri a kritikus tömeget (matematikai értelemben ez a terjedési függvény inflexiós pontja), akkor piac bővülése felgyorsul, egyre többen kapcsolódnak be a fogyasztásba. Az innováció elfogadásában tehát jól elkülöníthető kategóriák vannak, mint ezt a következő ábra is szemlélteti. 40% 30% 1. ábra. Az innovációk terjedése 34,0% 34,0% 20% 10% 0% 2,5% Innovátorok Korai elfogadók Korai többség Kései többség Lemaradók Forrás: Rogers, ,5% 16,0% Az innováció terjedése során az új termékek és szolgáltatások elfogadását vizsgálva öt, egymástól többé-kevésbé jól elkülöníthető fogyasz- 9

8 10 Excenter-füzetek I. tói csoportot írhatunk le. Az egyes kategóriák szocioökonómiai státusz, személyiségjegyek és kommunikációs viselkedés szempontjából egyaránt különböznek egymástól (Rogers, 2003). Az egyes kategóriákat a továbbiakban részletezzük. A megnevezés után zárójelben az előfordulás szerepel, %-ban. Innovátorok (2,5%): Az innovátorok az elsők között próbálnak ki minden újdonságot, ők elsősorban nagyfokú vállalkozó kedvvel jellemezhetők. Esetünkben szükség van a technológia valamilyen szintű ismeretére, relatíve jó anyagi helyzetre és egyfajta kozmopolita gondolkodásmódra. Az is tipikus, hogy az innovátor-csoporton belül a nagy földrajzi távolság ellenére is létezik az egyének között valamilyen kapcsolat. Korai elfogadók (13,5%): A korai elfogadók integránsabb részei a helyi társadalmi rendszernek, mint az inkább kozmopolita beállítottságú innovátorok. Ebben a csoportban különösen magas az ún. véleményvezérek aránya, a potenciális fogyasztók gyakran a korai elfogadók tapasztalataira támaszkodnak. Nincsenek túlságosan elszigetelődve a környezetüktől, ezért az ő csatlakozásuk a fogyasztók táborához mérvadó a többség számára. Különösen fontos, hogy a korai elfogadók nagyban hozzájárulnak a kritikus tömeg eléréséhez. Korai többség (34%): A korai többség legjobban bizonyos megfontoltsággal jellemezhető. Ennek a csoportnak idő kell, amíg fogyasztóvá válik. Az innováció terjedése szempontjából már csak számossága miatt is fontos rétegről van szó, aminek tagjai nem tartoznak a véleményvezérek közé, de társadalmi kapcsolatrendszerük kiterjedt. Késői többség (34%): Tömören kifejezve szkeptikusoknak is nevezhetnénk őket, az ebbe a csoportba tartozó fogyasztók már csak akkor hajlandóak bekapcsolódni a fogyasztásba, ha a társadalom nagy része kipróbálta az adott innovációt. Gyakran csak gazdasági kényszer vagy a személyes kapcsolatrendszer nyomása hatására hajlandóak fogyasztóvá válni. A késői többség számára a biztonság különösen fontos: az innovációt körülvevő bizonytalanság teljes eloszlatása szükséges ahhoz, hogy ők maguk is csatlakozzanak a fogyasztók csoportjához.

9 A bevonódás útjai Lemaradók (16%): Erős tradicionalizmussal leírható csoportról van szó, akik a legvégsőkig ragaszkodnak a megszokott fogyasztási és használati mintákhoz. Erős gyanakvással viseltetnek minden innováció iránt, alapvetően a múltat és a múltban történteket tekintik igazodási pontnak. A csoport tagjai gyakran társadalmilag is elszigeteltek, de hozzá kell tenni, hogy viselkedésük mögött egyfajta racionalitás is megfigyelhető: a lemaradók erőforrásai rendszerint igen szűkösek, tehát a fogyasztási döntés meghozatalakor biztosnak kell lenniük abban, hogy az innováció sikeres lesz. Az innovációk sikere és a terjedés üteme azonban nemcsak a fogyasztók attitűdjétől függ, hanem alapvető fontosságú, hogy az adott termék vagy szolgáltatás milyen jellemzőkkel rendelkezik. Rogers (2003) öt olyan tényezőt azonosít, ami központi szerepet játszik az innovációk terjedésében: 2. ábra. Az innovációk terjedésében központi szerepet játszó tényezők Relatív előny Megfigyelhetőség Összetettség Kipróbálhatóság Forrás: Rogers, A relatív előny kifejezi, hogy az adott innováció előnyei mennyiben érzékelhetőek a fogyasztók számára, szemben a korábbi termékekkel, szolgáltatásokkal. Amennyiben az infokommunikációs szolgáltatások jellemzőit vizsgáljuk, megállapítható, hogy ezek relatív előnye igen 11

10 Excenter-füzetek I. jelentős. Azonban nem csupán a relatív előny számít, az innovációnak összeegyeztethetőnek kell lenni a korábbi értékekkel, múltbeli tapasztalatokkal és szükségletekkel. Minél inkább így van ez, annál kisebb a potenciális fogyasztó bizonytalansága. A nagyobb biztonság pedig segíti az új termék vagy szolgáltatás elfogadását. Kérdés továbbá, hogy a fogyasztók mennyire érzékelik bonyolultnak egy innováció megértését és használatát. Az elfogadás ütemét befolyásolja az is, hogy mennyire komplex újításról van szó. A fejlődés egyik legjelentősebb akadálya az lehet, hogy a fogyasztók egy része számára az egyszerű használat is túlságosan bonyolult, és jellegében is más, mint amit korábban megszokott. Az újdonságok elterjedésének egyik sarokköve a bizalom kérdése. A kísérletezés, a személyes tapasztalatok megszerzésének lehetősége jelentősen csökkenti a fogyasztók bizalmatlanságát az innovációval szemben. A terjedés ütemét gyorsítja, ha egy innováció lépésről-lépésre megismerhető, és így a fogyasztó fokozatosan haladhat az egyszerűbbtől a bonyolultabb alkalmazások megértéséig. Végül kiemelten fontos egy-egy innováció esetében a megfigyelhetőség, amely azt fejezi ki, hogy az adott innováció eredménye mások számára mennyire látható. Minél inkább meg tudják figyelni a fogyasztók az újítás eredményét, annál nagyobb a valószínűsége, hogy maguk is kipróbálják. Mindezek mellett természetesen más tényezők is befolyással bírhatnak, ez azt jelenti, hogy az innovációk adoptálásának üteme nem kizárólag a termék tulajdonságaitól függ. Más olyan tényezők is közrejátszanak, mint a döntéshozatal módja, a kommunikációs csatorna jellemzői, a társadalmi rendszer normái vagy a promóciós hatékonyság. Mindenesetre az infokommunikációs szolgáltatások terjedése egyelőre még nem tart ott, hogy a Rogers elméletét egyértelműen igazolni, vagy cáfolni lehetne. 12

11 Infokommunikációs trendek Magyarországon és a nagyvilágban Az információs társadalom paradigma Az információs társadalom paradigma egy az egész világot átható gazdasági, társadalmi, kulturális átalakulás, amit elsők között Daniel Bell írt le. Az általa posztindusztriális társadalomnak hívott új rendszer alapvetően különbözik a pre-, és az indusztriális társadalmaktól. A posztindusztriális társadalom jellemzője, hogy az elméleti tudás és a technológiai fejlesztés központi szerepet játszik a változások irányításában. Az új társadalomban a gazdaság húzóereje a tudás, az információ, és a szolgáltatások területei felé tolódik el, amely a teljes társadalmi tudatot (a kulturális felépítményt) megváltoztatja. Az infokommunikációs forradalmat már többen is próbálták beilleszteni a gazdasági fejlődés folyamatába. Alvin Toffler eredetileg 1980-ban készült alapművében az ún. harmadik hullám várható jellemzőit vizsgálja, amely az évezredekig tartó mezőgazdasági forradalom, valamint a mintegy 300 évig tartó ipari forradalom után jött el. Ő még nem használja az infokommunikációs forradalom terminológiát, de már idézi a más szerzők által megalkotott információs társadalom, elektronikus világ, globális falu kifejezéseket. Toffler munkájának egyediségét az adja, hogy multidiszciplináris megközelítést alkalmazva már negyedszázada meglepően nagy pontossággal írta le azokat a fő társadalmi, politikai, gazdasági változásokat, amelyeket az infokommunikációs forradalom a későbbiekben okozott és várhatóan még okozni fog (Toffler, 2001). Rövidebb időtávot vizsgál Wirtz (1999), amikor megállapítja, hogy az információs társadalom kiépülése beleillik a Kondratyev-ciklusba. A gőzgép megszületése (1800 körül), a vasút és acélipar fejlődése (

12 Excenter-füzetek I. körül), az elektromosság és a vegyipar megjelenése (1900 körül) és a molekuláris biológia, illetve az autóipar térhódítása (1950 körül) egyaránt az ipari társadalom fontos fejlődési fokait jelentették. Az ipariból az információs társadalomba lépve a Kondratyev-ciklus valamelyest felgyorsult ugyan, de az információs technológia és az internet robbanásszerű terjedése (1990-es évek) beleillik a gazdasági élet ciklikusságának eddigi folyamatába. Magyarországi trendek Az ezredforduló óta eltelt időben nem pusztán általánosságban fejlődött az információs társadalom Magyarországon, hanem a hátrányos helyzetű csoportok is megkezdték a felzárkózást. Az IKT eszközhasználat következtében növekedett a digitális írástudók, valamint növekedett a magabiztos felhasználók aránya a társadalomban. A World Internet Project 1 (WIP) 2006-os felmérésében megkérdezettek több mint fele, (57%) jónak vagy kiválónak ítélte meg saját internet felhasználói tudását. Az infokommunikációs eszközökkel való rendelkezés, illetve ezen eszközök használatának elterjedtsége (is) leképezi egy ország fejlettségét valamint a humán erőforrás minőségét. Azt lehet mondani, hogy ebben az új típusú társadalomban az infokommunikációs technológiák (IKT) jelentik a legfontosabb fizikai erőforrást, míg az emberi tudás a legfon- 1 A WIP az internet társadalmi hatásainak vizsgálatára szerveződött széleskörű nemzetközi kutatási program, amelyet 1999-ben a kaliforniai UCLA Center of Communications Policy és a szingapúri NTU School of Communications Studies kezdeményezett. A WIP jelentősége számos szempontból egyedülálló. Egyrészt a szokásos internetes kutatások témakörén túlmutató attitűd-, érték- és viselkedésváltozók szerepeltetésével mélyebb értelmezéseket tesz lehetővé, másrészt a vizsgálat kiterjed az internetet nem használó személyekre is, ezáltal kívánja feltérképezni a távolmaradás okait. Harmadrészt a vizsgálat nemzetközi, longitudinális, emellett panel jellegű, amely nemzetközi összehasonlítást, illetve évenkénti összehasonlítást tesz lehetővé. Magyarország 2001 óta vesz részt WIP-projektben. Az eltelt időszakban eddig hét adatfelvételre került sor. 14

13 A bevonódás útjai tosabb humán tényező és az információ a legfontosabb jószág. Az IKT elterjedésében ugyanakkor jelen vannak olyan gátló tényezők és körülmények, amelyek jelen pillanatban is a társadalom legalább felét elzárják az információ és a tudás jelentős részétől. A Magyar Információs Társadalom Tízéves Jelentés összefoglalja az elmúlt évtized trendjeit és mérföldköveit. A jelentésből kiolvasható, hogy a magyarországi internetpiac elmúlt 10 évét az előfizetések számának folyamatos visszafogott növekedése és az ADSL illetve más szélessávú technológiák elterjedése jellemezte ben a nagy sávszélességű internet hozzáférések száma már meghaladta a modemes kapcsolatokét és mára a szélessávú hozzáférés egyeduralkodónak számít, de látszik a jövő is: igen gyorsan növekszik a vezeték nélküli kapcsolatok aránya. A 2007-es évben legalább két szempontból is mérföldkőhöz érkezett a magyar infokommunikációs fejlődés. Az aktív SIM kártyák száma egyrészt már az év elején meghaladta a magyarországi lakosok számát, azaz a sokszor leírt 100 százalékos penetrációt, 2008 év végére 100 lakosra már 122 aktív SIM kártya jutott. Ez a lakosságra vetítve 122 százalékos penetrációt jelentene, de a több mobilkészüléket is használók miatt a valós elterjedtség a lakosság körében körülbelül 80 százalék (a GKIe- NET adatai alapján 2007 nyarán a 18 év feletti lakosság 78 százaléka rendelkezett mobilkészülékkel). A másik jelentőségteljes esemény, hogy 2007 folyamán az internet előfizetések (lakosság és vállalatok) számának az előző éveknél nagyobb ütemű növekedése volt tapasztalható, aminek következtében egyre gyakoribb kérdés kutatói körökben, hogy jelenti-e a növekedés gyorsulása azt, hogy az IKT eszközök diffúziója új szakaszba lépett Magyarországon. Helyünk a világban nemzetközi kitekintés A legfrissebb adatok alapján elmondhatjuk, hogy ma a világ lakosságának ötöde internethasználó. Az információs társadalom (egyik) legfontosabb indikátorát (az internethasználatot) tekintve ugyanakkor jelentős egyenlőtlenségekkel találkozunk, ha a fenti átlag mögé nézünk. 15

14 Excenter-füzetek I. A rogersi modell érvényességét igazolják a fejlett országok statisztikái, megvizsgálva ezeket megfigyelhetjük, hogy a penetráció százaléknál erőteljesen lelassul, vagy egyenesen megáll, egyes (az információs társadalom szempontjából is) fejlett országok esetében az internethasználók aránya a társadalomban az utóbbi egy-két évben nem változott. Az tapasztalható tehát, hogy az infokommunikációs fejlődés még az élenjárók esetében is azt jelenti, hogy a lakosság harmada távol marad a világháló használatától. A rogersi logikából következik, hogy ezeknek a rétegeknek az integrálása igen nehéz feladat, holott demográfiailag viszonylag jól behatárolható csoportot alkotnak. Minél szűkebb a nem használók csoportja annál erősebb kognitív motivációs gátakkal találkozunk. Ezt támasztják alá a World Progress Report (WPR) által idézett Point Topic adatai is, amelyek szerint az internettel nem rendelkező háztartásokban az elmúlt év során 52 százalékról 75 százalékra növekedett azoknak az aránya, akik szerint az otthoni internet nem fontos. Továbbá ezeknek a háztartásoknak több mint felében az elkövetkező fél évben egyáltalán nem terveznek előfizetni az internetre. Mindez azt mutatja, hogy elfogy az a bázis, amely az utánpótlást jelenti. (WPR, 2006) Ezeknek a csoportoknak bár belépésüket nem erőltetik az információs társadalomba, de kimaradni azonban mégsem tudnak, ugyanis közvetetten, társas kapcsolataik, egyéb információs csatornáik révén részei az információs társadalomnak, akkor is, ha maguk ezzel nincsenek tisztában, vagy éppen tagadják azt. A következő táblázat júniusi adatok alapján nyújt összefoglalót az egyes földrészek, régiók internethasználóinak számáról. Ez alapján jól látható, hogy igen jelentősek az eltérések, a gazdasági fejlettség mutatói jól láthatóan leképeződnek az internethasználati szokásokban is. 16

15 A bevonódás útjai Internethasználók a világban összesítés 1. táblázat. Internethasználat a világban (2008) Internethasználók száma Penetráció (%) Használók aránya világviszonylatban Afrika ,3 % 3,5 % Ázsia ,3 % 39,5 % Európa ,1 % 26,3 % Közel-Kelet ,3 % 2,9 % Észak-Amerika ,6 % 17,0 % Latin-Amerika/ Karibi térség ,1 % 9,5 % Óceánia/Ausztrália ,5 % 1,4 % Összesen ,9 % 100,0 % Forrás: Az alábbi grafikon az internet-penetráció mértékének növekedését mutatja földrajzi térségenként az elmúlt nyolc év során. A növekedés üteme látványos, ugyanakkor az is jól látszódik, hogy a legfejlettebb régiókban már lassul. 3. ábra. Az internetezők számának növekedése a világban 2000 és 2008 között Közel-Kelet 1177% Afrika 1030% Latin-Amerika 660% Ázsia Átlag Európa Ausztrália Óceánia Észak-Amerika 363% 290% 264% 154% 128% Forrás:

16 A NYUGDÍJAS Öt éve volt már, hogy vettünk egy számítógépet, eleinte csak betárcsázós kapcsolatot használtunk és olyan két éve van állandó (szélessávú) internet itthon. Annak idején én javasoltam a papának, hogy kéne venni egy számítógépet, akkoriban persze fogalmam sem volt róla, hogy mire jó, hogyan kell használni, csak úgy eszembe jutott. Legelőször a barátok, családtagok megmagyarázták az alapokat, majd beiratkoztam egy időseknek szóló tanfolyamra. Eljártam néhány alkalomra, hasznos volt. Ma már úgy érzem az alapokkal tisztában vagyok, ha kérdésem van a család szívesen segít. Manapság heti kétszer-háromszor kapcsolom be a gépet és internetezek. Leginkább akkor használom, ha meg akarok valamit tudni. Megpróbálom megkeresni, pl.: egy-egy operának a zeneszerzőjét, vagy menetrendet, térképet, stb., persze nem mindig sikerül megtalálni. Gyakran előfordul, hogy valamilyen funkciót régen használtam és elfelejtem hogyan is kell. A probléma az, hogy kissé kaotikus minden, már gondoltam rá, hogy kellene egy füzet, amibe rendszerezve leírom az alapokat, hogy mindig kéznél legyen. Előfordult olyan, hogy egy operának a tartalmát próbáltam megkeresni, ami nincs benne az Operakönyvben, de nem találtam meg. Olyan is gyakran előfordul, hogy rejtvényfejtés közben olyan kérdésbe botlok, ami sehogyan sem megy, akkor rákeresek az interneten. Bonyolultabb dolgokat, jegyrendelést, pénzügyeket nem intézek, mert minden (bank, színházak, stb.) itt van a szomszédban és így talán egyszerűbb. Hogy mit jelent nekem az internet? Az internet számomra információszerzés és szórakozás is egyben, sokszor észre sem veszem, hogy akár egy-két óra is eltelik, amíg internetezek. Ma már időben is egyre többet ülök a gép előtt és szépen lassan egyre több mindenre használom, folyamatosan tanulom az újat. Nagyon jó, hogy sok praktikus információt elérhetek általa és a külföldi rokonokkal egyszerűen lehet a kapcsolatot tartani, levelezni, fényképeket küldözgetni egymásnak.

17 Digitális megosztottság Az információs társadalom fejlődésével megjelent a társadalom szétszakadására utaló digitális szakadék, vagy digitális megosztottság (digital divide) kifejezés. Az egyébként is létező társadalmi különbségek a digitális környezetben újratermelődnek; az infokommunikációs technológiák felhasználói könnyebben és gyorsabban jutnak információkhoz, hatékonyabban kommunikálnak és szélesebb kapcsolathálót építhetnek, mint azok, akik nem használnak ilyen technológiákat. Az Európai Unió és a nemzetállami kormányok is kiemelt figyelmet fordítanak erre a jelenségre. Egyre-másra születnek a stratégiai anyagok, amelyek az információs társadalom kiépítését, és a társadalmi egyenlőtlenség következtében kialakuló digitális szakadék szűkítését célozzák. Különösen igaz ez az internet és a szélessávú infrastruktúra fejlesztésére: az ezen elérhető szolgáltatások elterjedése olyan gazdasági súlyt képvisel, ami több országban is felvetette a fejlesztést ösztönző kormányzati policy szükségességét. Erre már csak azért is szükség van, mert a szélessávú technológia ugyan még mindig a fejlődés fázisában van, de pusztán piaci alapon nem lehet mindenki számára biztosítani a technológia elérését. A szolgáltatók a világon mindenhol a sűrűn lakott területeken érdekeltek a hálózatfejlesztésben, hiszen a gyéren lakott vidékeken bizonytalan a megtérülés, és ezt a problémát a mobil szolgáltatások terjedése is csak részben oldja meg. Az információs társadalom kiépítéséhez, az ún. digitális szakadék megszüntetéséhez azonban szükséges, hogy a legszélesebb rétegekhez jusson el ez a technológia, és társadalompolitikai szempontból éppen a piacilag legkevésbé értékes területek infrastrukturális ellátása különösen fontos. 19

18 20 Excenter-füzetek I. A digitális szakadék leírásakor legalább két jelenséget kell megkülönböztetni. Egyrészt a hozzáférés és az ellátottság eltéréseiről beszélhetünk, aminek gyakran területi (vidéki területek gyengébb infrastrukturális ellátottsága) vagy anyagi okai vannak. Másrészt azonban azonosítani lehet a használat módjában tapasztalható különbségeket: azok, akik hozzáférnek a világhálóhoz, messze nem ugyanúgy használják, sőt, a használat képességében is óriási különbségek vannak. Goldfarb és Prince (2008) kimutatta, hogy a jövedelem és az iskolázottság függvényében eltérően alakulnak a hozzáférési és használati jellemzők. A magasabb jövedelmű és a magasabb iskolai végzettségű csoportokban magasabb a hozzáférés aránya is, a használattal töltött idő azonban negatívan korrelál. A kutatás ezt azzal magyarázza, hogy az alacsonyabb jövedelműek és végzettségűek szabadidejének alternatív költsége (opportunity cost) alacsonyabb, vagyis inkább megengedhetik maguknak, hogy sok időt töltsenek a számítógép előtt ülve. A fentiekben már láthattuk, hogy a fejlődés üteme nem egyenletesen oszlik el, a meglévő egyenlőtlenségekre ráépülve sokszor azokhoz nem jut el, akiknek a legnagyobb szüksége lenne rá. Mindezt jól mutatja, hogy 2004-ben 100 afrikai lakosból mindössze három használta az internetet, ugyanekkor a G8-ak országaiban minden második. Ugyanebben az évben a G8-ak országaiban szinte ugyanannyi ember internetezett, mint a máshol a teljes világon összesen (429 millió felhasználó a G8-akban, 444 millió mindenütt másutt összesen). A világ 30 (legfejeletlenebb) országában az internet-penetráció kevesebb, mint egy százalék. Afrikában több mint 20 olyan ország van, ahol 100 emberre kevesebb, mint egy megosztható internetkapcsolat jut. Nem csak a kapcsolatok számában vannak hatalmas különbségek, de a kapcsolat minőségében is. A kicsiny Dániának kétszer nagyobb a sávszélessége, mint a teljes Latin-Amerikai és karibi térségnek együtt. Hatalmas szakadékok tátongnak az egyes országok között is, akár ugyanabban a földrajzi régióban. Banglades, Kambodzsa és Laosz egy százalék alatti penetrációjával szemben áll Dél-Korea és Ausztrália 65 százalék feletti bekapcsoltsága. Hasonlóak a különbségek a mobileszközök terén is. A hatalmas területi különbségeket az alábbi táblázat szépen szemlélteti.

19 A bevonódás útjai 2. táblázat. A számítógép-használat és az internethasználat különbségei Számítógép- és internethasználat gazdasági megoszlásban a világon Számítógép-használat (100 emberre vetítve) Internethasználat (100 emberre vetítve) Fejlődő országok 2,5 2,6 Legfejletlenebb országok 0,3 0,2 Arab államok 2,1 1,6 Kelet Ázsia és 3,3 4,1 a Csendes óceáni térség Latin Amerika és 5,9 4,9 a karibi térség Dél-Ázsia 0,8 0,6 Szahara alatti Afrika 1,2 0,8 Közép- és Kelet-Európa 5,5 4,3 OECD 36,3 33,2 A leggazdagabb 43,7 40,0 OECD-országok Forrás: World Bank World Development Report 2007 DIDIX digitális megosztottság index Az információs társadalom keretrendszerében hátrányos helyzetűként azonosítható társadalmi csoportok más dimenziókban is hátrányos helyzetűnek bizonyulnak. Számos kutatás megerősítette azt a felismerést, hogy a digitális egyenlőtlenség a hagyományos egyenlőtlenségek mentén termelődik, és tovább növeli ezeket. Az is nyilvánvaló, hogy az ún. digitális szakadék és a társadalmi egyenlőtlenség hagyományos dimenziói kölcsönösen hatnak egymásra és magyarázzák egymást. Ebből adódóan az infokommunikációs eszközökhöz kapcsolódó tudás, elsősorban a számítógép, illetve az internet használatához szükséges ismeretek megléte közvetlenül is hatással lehet az egyén társadalmi helyzetének megváltozására. Az IKT eszközökhöz kapcsolódó tudás, ha előnyhöz nem is juttat, hiánya mindenképpen hátrányként jelentkezik más dimenziókban, pél- 21

20 Excenter-füzetek I. dául a munkaerőpiacon. Ezen kívül létezhet közvetett hatás is: ez az elmélet arra a gondolatra épít, hogy az infokommunikációs eszközök alkalmazási készségei és az alkalmazásban való jártasság a kulturális tőke részét képezi. Az IKT eszközök alkalmazásával egyúttal növekszik a kommunikációs potenciál, ami a társadalmi tőke növekedéséhez vezet. Mivel bizonyított tény, hogy a kulturális tőke hatással van az egyén státusára, az IKT használati szintjének változásával az egyén erőforrásainak mennyisége is megváltozik, ami egyszersmind a társadalmi mobilitásra való esély mértékének megváltozását is jelenti. Szintén bizonyítottnak tekinthető, hogy a társadalmi tőke erősíti a mobilitást is, a gyenge kötések ugyanis nagyban segítik a felfelé irányuló mobilitást. (Rigler, 2005) Az utóbbi két-három évben munkáló pozitív folyamatok következtében Magyarországon a digitális megosztottság, vagy digitális szakadék érezhetően (és számottevően) csökkent. A Magyar Infokommunikációs Jelentés legutóbbi lakossági felmérésének adatai szerint életkor, településtípus és régiók szerint, a digitális olló záródni látszik. Az Információs Társadalom- és Trendkutató Központ által készített Magyar Információs Társadalom Éves Jelentésben összegző megállapításként szerepel, hogy az információs társadalmi fejlettség szempontjából (is) hátrányos helyzetű csoportok az elmúlt tíz évben lassan, de kitartóan dolgozták le hátrányukat az átlaghoz képest. Az utóbbi években leginkább a származás, a szubjektív anyagi helyzet illetve a településtípus tekintetében történt jelentős előrelépés, utóbbi tekintetében a kutatóműhelyek tökéletesen egyetértenek. A kor és az iskolai végzettség, azaz a digitális megosztottság klasszikus jellemzői továbbra is lényeges szerepet játszanak, míg a nem egyre kevésbé számít. A megosztottságot potenciálisan hordozó jellemzőket egy összefoglaló indexben, a Digital Divide Indexhez 2 (DIDIX) hasonló összevont 2 Számítógép- és internethozzáférés, valamint számítógép- és internethasználat általában és otthon. A DIDIX részletes leírása megtalálható: SIBIS New eeurope Indicator Handbook; 2003 és Hannes Selhofer - Tobias Hüsing: The Digital Divide Index A Measure of social inequalities in adoption of ICT;

21 A bevonódás útjai mérőszámban foglalták össze a kutatók 3. Olyan mérőszámot hoztak létre, amely a DIDIX logikáján alapul 4, tartalmazza a számítógép és az internet hozzáférésére és használatára vonatkozó indikátorokat egyaránt. A vizsgált hátrányos helyzetű csoportok: nők, legalább 50 évesek; maximum általános iskolát végzettek, roma származásúak, szubjektív vagyoni helyzet alapján a depriváltak csoportjába tartozók 5, végül a községekben lakók. Az összesített INDEX értéke 53-ról 65-re emelkedett, amely jól mutatja, hogy mindent összevetve a digitális megosztottság ha lassan is de összességében csökkent az elmúlt években. 3 Az általában alkalmazott dimenziók a következők: kor, nem, iskolai végzettség, vagyoni helyzet, származás. Az index értéke egy adott hátrányos helyzetű csoport (pl.: nők, idősek, stb.) és a teljes populáció információs eszközökhöz való hozzáférés és használat arányát (pl.: az 50 év felettiek otthoni internethasználatának a főátlaghoz arányított átlagát) mutatja meg. Az index értéke 0 és 100 között mozog, minél alacsonyabb az index értéke, annál nagyobb a hátrányos helyzetű csoport lemaradása az átlaghoz képest. Az egyes hátrányos helyzetű csoportokra külön-külön kiszámíthatóak az index értékei az indexek súlyozott összevonásával jön létre a DIDIX. A súlyozás azt jelenti, hogy a hozzáférési és használati indexek más-más súllyal szerepelnek az összegző DIDIX értékében. 4 Az indexek kiszámítása során a DIDIX módszertanát használták fel: A számítógép- és az internet hozzáférést az otthonokban és a számítógép- és internethasználatot (bárhol) vizsgáltuk. Az adott hátrányos helyzetű csoport (nők, legalább 50 évesek; maximum általános iskolát végzettek, roma származásúak, szubjektív vagyoni helyzet alapján a depriváltak csoportjába tartozók, községekben lakók) hozzáférési és használati arányát arányították a teljes mintában tapasztalt hozzáférési és használati arányokhoz A kapott arányokat súlyozták, a használatot 0,3-as, a hozzáférést 0,2-es súllyal majd összegezték az egyes indexekben. Az évenként összesített Indexet a részindexek számtani átlagával számolták ki. 5 Amely kiküszöbölni hivatott a személyes jövedelemből következtetetett vagyoni helyzetből adódó torzulásokat. (a WIP csak 18 év felettiek személyes jövedelmét kérdezi, ugyanakkor a fiatalok jelentékeny része nem rendelkezik személyes jövedelemmel, mert tanul, ezáltal a legalacsonyabb jövedelmi kvartilisbe kerül, ugyanakkor vagyoni helyzete ettől független. 23

22 Excenter-füzetek I. 4. ábra. DIDIX * Forrás: Kék Notesz, 2008 (*számított adat) Származás Kor (Szubjektív) anyagi helyzet Iskolai végzettség Településtípus Nem A digitális megosztottság továbbgondolása A digitális megosztottság kezdeti (mennyiségi) indikátorai mellett ma már sokan beszélnek a minőségi különbségekről. Többen, például arra hívták fel a figyelmet, hogy a hozzáférés növekedésével már nem az a fontos, hogy ki fér hozzá az internethez és ki nem, hanem hogy ki mit csinál és mit képes csinálni, amikor használja a világhálót: a használat minősége válik megkülönböztető dimenzióvá. Még ha elméletileg meg is valósulhat a 100 százalékos penetráció, ez nem jelenti a digitális megosztottság megszűnését, hanem inkább a felhasználók között fennálló különbségek válnak fontossá. Az Eurostat vizsgálata szerint az EU25-ök viszonylatában a év közötti korosztályon belül igen magas arányban (37%) még egyszerű számítógép-használati képességgel sem rendelkeznek a polgárok. Ettől az átlagtól jelentős mértékben eltérnek a hagyományosan hátrányos helyzetű csoportok, a legalacsonyabb iskolai végzettségűek (a csoportba tartozók 61 százaléka), a év közötti idősebbek (a csoportba tartozók 78 százaléka), valamint az inaktívak, nyugdíjasok (a csoportba tartozók 68 százaléka). De nem csak a készségek hiánya árnyalja a képet, hanem az igények és a szokások is. A World Progress Report (WPR) beszámol egy kutatás- 24

23 A bevonódás útjai ról, amelyet a brit Cabinet Office végzett, ahol angol netezőket kérdeztek meg internet használati szokásaikról. A felhasználók 51 százaléka mindössze hat, vagy annál kevesebb oldalt látogat rendszeresen (azaz a feltett kérdés szerint 2 3 alkalommal hetente), ugyanakkor a megkérdezettek háromnegyede mondta azt, hogy az internet nélkülözhetetlen szerepet tölt be az életében. Számos tényező közül a rendszeresen látogatott oldalakat leginkább a következő három tulajdonság miatt keresik fel újra és újra: megbízhatóság, kipróbáltság, megszokás. Ezek mögött a tulajdonságok mögött elmaradtak olyan tényezők, mint a szórakoztatóság vagy a pénzmegtakarítás lehetősége. A felhasználók harmada tehát Európában nem rendelkezik alapvető ismeretekkel sem, míg az Egyesült Királyságban tapasztaltak alapján a nem használó harmad mellett a lakosság újabb harmada csak behatárolt körülmények között internetezik, rutinszerűen. A maradék harmad tekinthető az információs korszak igazi haszonélvezőjének, illetve kihasználójának. A használók nem használók dichotómiára építő digitális megosztottság továbbgondolása abba az irányba mutat, hogy a használat puszta tényén kívül figyelembe veszik a használat jellemzőit, az információs igényeket, azt, hogy a technológia miként segíti az egyéneket a mindennapi társadalmi életben. A használókon belüli csoportosításhoz nélkülözhetetlen a megnövekedett információmennyiséggel való hatékony és sikeres bánásmód képességét leíró fogalom, azaz az információs írástudás használata, amely a szakirodalom és a köznapi szóhasználattal ellentétben sokkal többet jelent, mint a kommunikációs eszközök (számítógép, mobil, internet) sikeres használatát. Az információs írástudás fogalmát az információs társadalom terjedésével egyre gyakrabban használják, azonban a fogalom maga nem új keletű, hanem szinte 30 éves múltra tekint vissza. Az információs társadalom fogalmához hasonlóan sokszorosan megterhelt fogalom, sokan kiüresedett bónusz-fogalomként alkalmazzák, miközben jobb esetben csak egy szűk részterületére gondolnak. (Székely Rab Nagy, 2008) Az információs írástudás gyakorlatilag az információ hatékony felhasználásának képessége az adott probléma megoldására, amelynek öt szintje magába foglalja az információ pusztán mennyiségi megítélésétől 25

24 Excenter-füzetek I. kezdődően az információ értékének megértését, a felhasználhatóság gazdasági, jogi, etikai körülményeit egyaránt. Az információs írástudás fejlesztése tehát nem csupán a technikai eszközhasználat fejlesztését jelenti, hanem egy, a fejekben lezajló tudatossági, érdekérvényesítési gondolkodásformát. (Székely Rab Nagy, 2008) Ebből következik, hogy a nem használók oktatásában a kizárólagos tananyagátadás már nem vezethet célra, ahogy az információszerzést sem lehetséges lineárisan tanítani. Ebből adódóan csak az olyan megoldás lehet sikeres, amelyik az eszközkezelést ötvözi az információszerzés és megosztás tudatosításával. (Nagy, 1998) 26

25 AZ ON-LINE KUTATÓ 1996 őszen kezdtem el internetet használni. A konkrét oka egy karaoke-ról szóló tanulmány elkészítése volt, amit egy akkor indult új folyóiratba csináltam. A főszerkesztő javasolta, hogy az interneten is nézzek utána a témának. Akkor voltam harmadéves az egyetemen es nálunk a Szociológia Intézetben még nem volt olyan nyilvános gépterem, ahol böngészni lehetett volna a weben. Csak monokróm kijelzős telnet terminálok voltak kitéve, amin utána évekig leveleztünk. Úgyhogy az első alkalommal az említett főszerkesztő protekciójával az ELTE média szak újonnan nyílt internetes géptermében interneteztem egy előre megbeszélt időpontban. Várt rám valaki, aki segített az első lépésekben ennek ellenére nagyon ügyetlennek ereztem magam, de a többi, gépteremben levő diák nem is foglalkozott velem, végül aztán hamar elmerültem én is az olvasásban. Emlékszem a Netscape böngésző sarkában a hullócsillagokra, es hogy a karaoke kifejezésre, illetve Ervin Goffman szociálpszichológus nevére kerestem rá. Így tálaltam meg a karaoke szó jelentését is ( üres zenekar ), de Goffman-ra semmilyen érdemleges találatot nem adott az Altavista amin akkor egyáltalán nem lepődtünk meg, sőt az lett volna érdekes, ha lett volna jó találat egy társadalomtudóssal kapcsolatban. Utána viszont meg sokáig nem használtam böngészésre a webet, csak telnetes levelezésre. Semmilyen nagy horderejű változást nem hozott akkor az internetezés, mindöszsze rendszeresen tudtam levelet váltani néhány emberrel. Később azonban több olyan dolog is történt, ami meghatározó volt az életemben. Például 1997-ben egy Magyar

26 Narancs cikk szerzőjével sikerült váltásba keverednem, aki a későbbi főnököm lett, a szakmai kapcsolat pedig mind a mai napig tart. Amikor elkezdtem netet használni még a modemes korszak legelején voltunk, keveset és ritkán neteztünk, többnyire intézményi hozzáférést használtunk, kevés volt az otthon internetre kötött gép. Tartalom is viszonylag kevés volt, ezért legfeljebb a kapcsolattártasban volt radikális hatása. Később az ezredfordulóra azonban fokozatosan egyre fontosabb szerepet kezdett el játszani az internet az életemben, mint munkaszervezési, információszerzési eszköz, majd a kikapcsolódást szórakozást támogató eszköz. Mára az internet olyan szerves része az életemnek, hogy nem tudnék élni nélküle. A munkahelyen a munkaszervezés egyik alapvető platformja, a kapcsolattartáshoz, informálódáshoz elengedhetetlen, de számomra az önkifejezéshez is nagy segítség (pl. blogolás, fénykép és video megosztás). Fokozatosan átalakult, jelentősen gyarapodott, hogy mire és mennyit használom a netet. Először csak a levelezés, információszerzés volt hetente 1-2 alkalommal néhány percre ban szinte semmit sem tudtam az internetről, nagyon kevés felhasználója volt, nem volt igazán beszédtéma sem, mint manapság, mert szinte nem volt, aki beszeljen róla. Így legfeljebb a trendisége meg a kíváncsiság vonzhatott a netre, hogy vajon milyen lehet. Ma szinte minden nap netezek, mert a munkám a géphez köt, levelezek, böngészek, információt keresek, internet bankolok, zenét hallgatok, írok, képeket es videókat teszek közzé, vásárolok... De ha valamit az offline világban intéznem kell, sokszor azt is a neten kezdem, előre tájékozódok a dologgal kapcsolatban és nem kezdek el telefonálgatni vagy feleslegesen nyakamba venni a várost. A kezdetekkor sem voltak félelmeim, bar attól tartottam, hogy mivel totál kezdő vagyok, esetleg le fognak sajnálni. De ilyesmit nem éreztem. Nincsenek nagy félelmeim, bár bizonyos dolgokra érdemes odafigyelni, pl. a gyerekeim mit néznek a neten, megy-e rendesen a tűzfal, ne legyen zombi a gépemből, stb. Egyfajta stabil platformot nyújt a kapcsolattartáshoz, ügyintézéshez, informálódáshoz, sok esetben pedig a világhoz kötő kapocs (pl. amikor külföldön vagyok). Emiatt azt mondanám, hogy létezik egy erős kötődés, de ezt nem nevezném függőségnek. Családi nyaralások alkalmával nagyon tudom élvezni, hogy se a gépet nem kell bekapcsolni, se a leveleimet megnézni, bar információkeresésre néha ilyenkor is jól jön (pl. hol vannak a közelben jó programok). Néhány hónapja van a mobilomon is net, de elég ritkán szoktam használni. Egyszer Németországból kaptam egy furcsa t egy nőtől, aki a névrokonomat kereste (egy fiút, akinek a vezeték es keresztneve is ugyanaz, mint az enyém) es a Google az én elérhetőségemet dobta ki neki. Miután levélváltásokból kiderült, hogy kb. melyik országrészben élhet a keresett srác, kiderítettem az ott elő hasonló családnevűek telefonszámát a neten es néhány hívás után beszéltem a szüleivel aztán vele is. Összekötöttem azzal a német nővel, aki kereste. Vajon egy ilyen távoli kapcsolatfelvétel hogyan sikerülhetett volna internet nélkül?

27 Miért nem? a nem használat indokai Az internettől való távolmaradás okait számos külföldi és hazai kutatás vizsgálta. A kérdés bonyolultságát az adja, hogy társadalmi és egyéni szintű változók egyaránt befolyásolják, hogy kiből lesz felhasználó és ki az, aki teljesen elzárkózik a technológiától. A társadalmi-gazdasági jellemzők mellett az egyéni, pszichológia jellegű változók szerepére is érdemes odafigyelni, ami részben a belső ösztönzők, részben pedig a félelmek, gátak összességéből áll össze. Egy, a flamand kamaszok körében végzett kutatás szerint a szociodemográfiai jellemzők mellett a pszichológiai faktoroknak van kiemelkedő jelentőségük a számítógép- és internet használat szempontjából. Meglepő módon, ebből a kutatásból az derült ki, hogy a fiúk és a lányok használata között jelentős különbségek vannak, holott általában az a vélemény, hogy a nemnek inkább csak később, felnőtt korban van szerepe. (Broos-Roe, 2007) Beckers és társai (2008) az ún. számítógép szorongást (computer anxiety) vizsgálták. Számítógép szorongásnak definiálják azt, ha valaki félelmet vagy nyugtalanságot érez akkor, amikor számítógépet használ. Ilyen jellegű kutatások a korábbiakban is készültek és a számítógép szorongás leírására olyan változókat alkalmaznak, mint például a magabiztosság mértéke a használat elsajátítása során, a számítógép nem-kedvelése, a számítógép elkerülése vagy előzetes idegesség amiatt, mert használni kell. A számítógéphez kapcsolódó szorongás megjelenése erős kapcsolatban van az életkorral és az iskolai végzettséggel. Az idősebb emberek a fiatalabbakkal összehasonlítva másképp működnek, rosszabb a rövidtávú memóriájuk, gyengébbek a vizuális képességeik és fejletlenebbek a mozgással kapcsolatos adottságaik (pl. gépelés). Mindezek hozzájárulnak az csekélyebb arányú számítógép-használathoz. Beckers és társai elemzése azonban azt a meglepő eredményt hozta, hogy ez a szorongás 29

28 30 Excenter-füzetek I. jelen van fiatal, képzett és tapasztalt felhasználókban is. A tanulmány következtetése szerint a számítógéphez kapcsolódó szorongás egyéni szinten kezelhető és megszüntethető, alapvetően azonban sokakban vannak zsigeri félelmek a technológiával szemben, így társadalmi szinten aligha számolható fel ez a jelenség. Beckers és Schmidt (2003) kutatása arra hívja fel a figyelmet, hogy a számítógép szorongás nagyban függ attól, hogy az adott felhasználónak milyen élmény volt a számítógéppel való első találkozás: az, hogy ez mennyire volt pozitív, rendelkezésre állt-e hozzáértő és türelmes segítség, hosszú időre meghatározza a technológiához való viszonyt. Az idősebbek használati szokásait Morris és szerzőtársai (Morris Goodman Brading, 2007) mélyinterjúk és fókuszcsoportok segítségével vizsgálták. A kutatás fontos eredménye, hogy az idősebb korosztályon belül is jelentős különbségek vannak, nem lehet homogén csoportként kezelni még az egyazon korosztályba tartozókat sem. Általánosságként azonban elmondható, hogy az idősebbeket elsősorban a levelezés és az információszerzés vonzza az internetben. Magyarországon is készültek már olyan kutatások, amelyek rámutattak, hogy az infokommunikációs eszközhasználattól leginkább a kognitív korlátok tartanak távol. Ezt jól jelzi, hogy a lakosság nagyjából fele az utóbbi időben tapasztalható egyértelmű fejlődés ellenére még mindig nem használja a számítógépet és nem internetezik. A World Internet Project kutatássorozat kérdezőbiztosos offline felmérés lévén kiterjed a távolmaradók csoportjára is, így alkalmas feltárni az internetet nem használók indokait is. A távolmaradók érvei között két nagy csoportot szoktak a kutatók megnevezni: A materiális okokat hangsúlyozók csoportját, akik elsősorban az anyagi természetű indokokat említenek. Elképzelhető, hogy az internetezésre alkalmas modern számítógép beszerzése jelent túl nagy terhet a családnak, vagy a hozzáférést tartják költségesnek, bonyolultnak, esetleg lassúnak. Ez utóbbi szempont nem elhanyagolható, ha figyelembe vesszük, hogy még mindig több száz olyan apró település található az országban, ahol a szélessávú internet nem érhető el megfizethető áron, vagy egyáltalán nincs is ilyen szolgáltatás helyben. Megfigyelhető, hogy amióta a WIP kutatás folyik a kognitív szempontok (nincs rá szüksége, nem érdekli, stb.) szerepe évről-évre növek-

29 A bevonódás útjai szik, materiális szempontok csökkennek. A materiális szempontok csökkenése több tényezővel is magyarázható. Az internet költségei az elmúlt években jelentősen csökkentek, valamint meghatározóvá vált az átalánydíjas szélessávú internet-hozzáférés. A kognitív gátak erősödése elsősorban az érdeklődés hiányával magyarázható. A legfrissebb WIP adatok szerint a nem használók közül csaknem minden harmadik azért marad távol az internettől, mert úgy érzi, hogy nincsen rá szüksége. A válaszok gyakorisága alapján a következő indok az érdektelenség, míg a harmadik leggyakoribb ok a számítógép hiánya. A kognitív szempontokon belül érdemes elkülöníteni a motiváció hiányát (az internet nem érdekes, nem hasznos), a tudás hiányát (nem tudja hogyan kell használni) és a félelmeket (negatív attitűdök és tapasztalatok), illetve a felmerülő esetleges technikai korlátokat. 4. táblázat. Az internethasználat materiális és kognitív gátjai Materiális Nem elég jó a számítógépe Nincsen számítógépe Túl drága Túl lassú a hozzáférés Nehéz kapcsolatot teremteni Kognitív Nincs rá szükség Nem érdekli Nem tudja, hogyan kell használni Technikától való félelem Nem való gyerekeknek Pornográfia Személyes adatok védelme Vírusok miatt Túl sok a reklám Forrás: World Internet Project A kutatók azt tapasztalták, hogy az évek folyamán folyamatosan csökkent az anyagi indokokat felsorolók aránya és ezzel együtt növekedtek a kognitív okok. Ugyanakkor az életkort és az iskolai végzettséget figyelembe véve megállapítható, hogy még mindig vannak olyan társadalmi csoportok, akik számára a használat elsősorban anyagi kérdés. A WIP kutatássorozat mellett a BellResearch kutatói is foglalkoztak a távolmaradókkal, kutatásukból megállapítható, hogy az alacsony 31

30 Excenter-füzetek I. motiváció ellenére a csak számítógépet használók többsége valamilyen feltétel teljesülése esetén rávehető az internetezésre. Ezek közül a legfontosabb az olcsóbb hozzáférés, illetve az otthoni kapcsolat megléte ez nagyrészt szintén anyagi kérdés, illetve sokakat motiválna netezésre, ha az számukra a munkához vagy egyéb tevékenységhez szükségessé válna. Motiváció terén világviszonylatban az ezzel foglalkozó szakemberek hasonló problémákkal küzdenek, mint magyarországi kollégáik, a nem használatnak mindenhol két fő oka van: az érdeklődés hiánya és az anyagi körülmények. Kezdetben leginkább a második faktorral foglalkoztak és a jelszó ekkoriban az volt, hogy a hozzáférés lehetőségét kell megadni a lehető legszélesebb tömegek számára, szinte észre sem vették, hogy vannak olyanok, akik egyszerűen nem akarnak internetes hozzáférésre előfizetni. A magyarországi adatokhoz kísértetiesen hasonló képet mutatnak az Egyesült Államok adatai, szembetűnő például, hogy a tudáshiányból fakadó nem internetezők száma 2000-ben kevesebb volt, mint pl ben. (Office for National Statistics, 2008) A nem használók csoportjai Magyarországon Amennyiben a klasszikus indikátorokat vesszük alapul Magyarország népességét alapvetően három csoportba lehet sorolni aszerint, hogy az információs társadalomban milyen pozíciót foglalnak el. Az első csoport az élenjárók csoportja, akik már internethasználók, a második csoportot azok alkotják, akik internetezni ugyan nem interneteznek, de számítógépet használnak. A digitális világból közvetlenül kiszorulók csoportja a magyar társadalmon belül a legnagyobb, a legutolsó adatok szerint minden második ember tartozik ide. Ezt az egyszerű felosztást azonban mindenképpen érdemes kiegészíteni annak bemutatásával, hogy mely társadalmi rétegek tartoznak az egyes csoportokhoz. Az alábbi táblázat a Digital Divide Index (DIDIX) esetében is használt legfontosabb szociodemográfiai jellemzők szerinti megoszlásokat tartalmazza az egyes csoportok között. A táblázat segít azt megmutatni, hogy hol vannak a legjelentősebb bevonandó csoportok. 32