Európában összehasonlító tanulmány

Átírás

1 HULLADÉKOK ÉS KEZELÉSÜK Hulladékcsökkentés és -újra Európában összehasonlító tanulmány Tárgyszavak: hulladékcsökkentés; újra; hulladékgazdálkodás. A felmérés célja és résztvevői Már a nyolc európai ország hulladékgazdálkodásának összehasonlításához készült adatgyűjtés kezdetén kiderültek egyrészt a választott eljárások közötti jelentős eltérések, továbbá függésük a helyi adottságoktól és a döntésben illetékes személyektől, másrészt az alkalmazott terminológiák és számítási módszerek szinte bábeli zűrzavara. A felmérést végző osztrák professzor első feladatának tekintette az adatok és ismeretek egységes fogalmi keretbe helyezését, új számítási módszer kidolgozását, összehasonlításokban használható mutatókkal és viszonyszámokkal. A vizsgálatba bevont országokat képviselő városok: Berlin, Budapest, Koppenhága, München, Párizs, Stockholm, Bécs és Zürich. A megelőző intézkedések hatása A hulladékgazdákodás mint szolgáltatás mindenütt a nyersanyagkinyerés terméktervezés termelés áruelosztás fogyasztás folyamatlánc végéhez csatlakozik. Nyilvánvaló, hogy ez a tagolás, amelynek minden szereplője a maga feladatainak optimálására törekszik, rombolja a környezetet, mert a természet nem bír el az így keletkező hulladéktömeggel. Ugyanakkor a legtöbb városban már érvényesül a hulladékképződés megelőzésére irányuló szándék, többnyire intézkedések formájában is.

2 Ez a kibővített termelői felelősségben testet öltött szemlélet alaposan megváltoztatta az anyagáramokat és eddig nem tapasztalt mértékű hatással van a hulladékgazdálkodásra. Törvényes keretfeltételek azonban megzavarhatják a folyamatok és tevékenységek egymásutánját, ha pl. mint Münchenben a kisipari hulladékokat és a használt árut egy időponttól kezdve kizárják a háztartási hulladékból, vagy Zürichben megtiltják bizonyos anyagok, pl. salak át. A felmérés kérdőívei és feldolgozásuk Az OECD (Gazdasági és Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) Hulladékminimálás lehetőségeinek vizsgálata az OECD tagországaiban címmel kiadott elemzés a lerakásra megmaradt hulladék minimumra csökkentéséhez az entrópia törvényét követő prioritási rendet állít fel (1. ábra). Eszerint egy-egy népgazdaságban, a fenntarthatóság jegyében véglerakásra csak a hierarchiának megfelelő hulladékmennyiség fogadható el, s az is csak a környezetet nem veszélyeztető inert állapotban. a hulladékminimálás hierarchiája prioritások minőségi hulladékelkerülés mennyiségi hulladékelkerülés minőségi hulladékcsökkentés mennyiségi hulladékcsökkentés hulladék recycling energetikai egyéb anyagában maradványhulladék előkezelése újra maradványhulladék tömörítése primer intézkedések szekunder intézkedések tercier intézkedések időbeli sorrend 1. ábra A hulladéközön leküzdésére irányuló intézkedések és műveletek prioritásai és időrendje

3 nettó hulladékégetés: összes bemeneti mennyiség vashulladék salak és hamu veszélyes hulladék mérgező hulladék használt anyagok, szemét vas a hulladékégetőből szerves anyagok nettó hulladékégetés salak és hamu terjedelmes hulladék Berlin, 1999 háztartási hulladék: t t t t t t t t t anyagában energetikai hulladékmaradvány (külön gyűjtés után) t t nettó hulladékégetés: összes bemeneti mennyiség vashulladék salak és hamu veszélyes hulladék mérgező hulladék használt anyagok, szemét kiválasztott használt anyagok vas a hulladékégetőből salak és hamu szerves anyagok nettó hulladékégetés terjedelmes hulladék hulladékmaradvány (külön gyűjtés után) Koppenhága, 1999 háztartási hulladék: t 373 t 799 t t t t t t t t anyagában t energetikai t 2. ábra A háztartási hulladékkal való gazdálkodás szerkezetének összehasonlítása két fővárosban (Berlin és Koppenhága) az ún. nettó módszerrel (tömeg szerinti ujjlenyomat )

4 Az OECD-kiadvány alapját képező felmérés kiválasztott városaiban a hulladékképződés megelőzésére, a hulladék ára és véglerakására vonatkozó, speciálisan a vizsgálat célja szerint megfogalmazott kérdéseket tették fel. A válaszok hitelességének ellenőrzése után tartalmukat átszámították, hogy összehasonlíthatók legyenek. Az eredmény minden városra 80 soros adatkészlet volt, amelyből meghatározták az ún. hulladékgazdálkodási ujjlenyomatokat. A számításhoz a nettó módszert alkalmazták, amely hulladékégető esetében abból áll, hogy a kezelt hulladékból a kinyert vasat az anyagában hasznosított frakcióhoz számítják, a hamu és salak a véglegesen lerakott maradék része és csak a ténylegesen elégett anyagok képezik az energetikailag hasznosított mennyiséget. Ez a rendszer, elkerülve bizonyos tömegek kétszeres beszámítását, áttekintést ad a vizsgált terület hulladékgazdálkodásának szerkezetéről és anyagmérlegéről (2. ábra). Megállapítható pl., hogy Berlinben a csomagolási rendelet révén tömeges ugyan a háztartási hulladékból végzett különgyűjtés, de égetőkapacitás hiányában az energetikailag hasznosítható frakciók is depóniára kerülnek. Koppenhágában ezzel szemben minden elég, ami anyagában nem hasznosítható, de ott az utóbbi kategóriába sorolják a salakot is. Dániában a jelek szerint optimális feltételek szolgálják a készletkímélő hulladékgazdálkodást. A hulladék anyagában való ának jelentősége A vizsgált városokban a külön gyűjtött frakciók széles palettája a szokásos papír-, üveg- és műanyag hulladéktól a szerves anyagokon át a terjedelmes és veszélyes hulladékokig terjed. Ennek a gyűjtésnek mint a feltételének mértéke és intenzitása a döntéshozók filozófiájától, valamint a gazdasági és jogi keretekben kínált lehetőségektől függ. Budapesten a gazdasági mozgástér, Párizsban az ökológiai elkötelezettség hiányzik a jelentős hulladék-újrahoz. A külön gyűjtött hulladékfrakciókat kiegészítik a gépi válogatással nyert és az égetőművekből származó mennyiségek. Az integrált hulladékgazdálkodással tetemesen csökkenthető a depóniára kerülő maradék. A csökkentés a hulladék

5 tömegét tekintve 38% (Budapest) és 98% (München), térfogatra számítva 47% (Budapest) és 99% (München) között változik (1., 2. táblázat). 1. táblázat A hulladékmennyiség csökkentése anyagbani sal %-ban, táblázat A hulladékmennyiség csökkentése szelektív gyűjtéssel %-ban, 1999 Berlin 33 Budapest 3 Koppenhága 27 München 42 Párizs 6 Stockholm 22 Bécs 34 Zürich 32 Berlin 33 Budapest 3 Koppenhága 18 München 40 Párizs 4 Stockholm 29 Bécs 33 Zürich 30 Következtetések Az összehasonlító adatok közvetlen összefüggést tükröznek egy térség jövedelmi helyzete és az egy főre jutó háztartási hulladékmennyiség között. Ez utóbbit befolyásolják a lakosság életvitele, a hulladékgazdálkodás műszaki gazdasági és jogi keretfeltételei, a döntéshozók öszszetettebb struktúrákkal kapcsolatos álláspontja is. Ösztönző jogi keretek között jelentős újrai eredmények születhetnek. Hatásuk felismerhető a németországi és ausztriai csomagolási rendeletek (a gyűjtő és hasznosító tevékenység előfinanszírozása), valamint Dániában minden újrara szóló adóelengedés nyomán a hulladékkezelés korszerű megoszlásában. A budapesti adatok az új EU-tagokra és a fejlődő országokra jellemző finanszírozási gondokról tanúskodnak. Jóllehet kétségtelen a hulladék külön gyűjtésének és energetikai ának szándéka és igyekezete, tradíció hiányában és a népgazdaság itteni fejlettségi szintjén az alacsony munkabérek ellenére sem lehet előteremteni a komplexebb hulladékgazdálkodási rendszerek bevezetéséhez szükséges anyagi eszközöket. A felmérés egyéb régiókban azt bizonyítja, hogy kellően kiépített rendszerben a begyűjtött hulladékmennyiséget mind tömegét, mind térfogatát tekintve 99%-ban csökkenteni lehet. Az energetikai további fontos hozzájárulás a fenntartható hulladékgazdasághoz.

6 Az EU egészében ez a pozitív irányú fejlődés jogi megalapozás nélkül elképzelhetetlen. A hatékony megoldások költségesek, önkéntes bevezetésükre nem lehet számítani (csak kivételes példák vannak rá). E téren meghatározó szerepe lehet a hulladékhasznosító és -eltávolító tevékenységek okozókhoz igazodó előfinanszírozásának. Összeállította: Dr. Boros Tiborné Vogel, G.: Recycling und Abfallminimierung in Europa. = Müll und Abfall, 37. k. 4. sz p Vogel, G.: Kennzahlen und Fingerprints zur Abfallwirtschaft in europäischen Städten, Methodik/Hauptergebnisse. = Erfolgreiche Abfallwirtschaft, Musterlösungen und Kennzahlen von Städten und Metropolen, Tagungsband zum internationalen Abfallwirtschaftskongress, Wien 2001, PDF_TAG1/VOGELMET.PDF