2 Az épületben külön albetétben lévő lakásokat a bérlők vásárolták meg A bemutatóterem értékesítésével - a VI és VII emeleten lévő külön tulajdoni ill

Átírás

1 LEGFÓH ÜGYÉSZ PLÜ 38403/2003/3 uma HÉVataia Iromá~ffi : x i Ys- ~5 i Z É~ 2004 APR 2 2 szíiiártó PÉTER úrnak országgyűlési képviselő ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK IRODAHÁZA Budapest Tisztelt Képviselő úr! Képviselő úr Lát-e lehetőséget arra, hogy Gyurcsány Ferenc gyermek-, ifjúsági és sportminiszter cége által megvásárolt - korábban az Állam tulajdonát képező - Budapesten, a Szalag utcában található ingatlan egy része visszakerüljön az Allam tulajdonába?" címmel írásbeli választ igénylő kérdést intézett hozzám Az ügyben folytatott ügyészi vizsgálat eredményéről Képviselő Urat az alábbiakban tájékoztatom : Az ingatlanokkal kapcsolatos jogügyleteket tárgyuk szerint két részre kell bontani Az egyik a tulajdonjog átruházására, a másik az ingatlanok hasznosítására irányuló bérleti, illetőleg üzemeltetési szerződések I 1) A Budapest V kerület, Szalag u 4 sz alatt lévő, eredetileg a Magyar Állam tulajdonát képező ingatlant az ingatlan kezelője, a Miniszterelnöki Hivatal 1993-ban társasházzá alakította A társasház alapítást megelőzően a kezelő megbízta az Altus Befektetési és Vagyonkezelési Részvénytársaságot, hogy végezze el az ingatlan értékbecslését A szakvélemény elkészítésének időpontjában az épületben 19 lakás, egy-egy szinten bölcsőde, óvoda, valamint az udvari rész beépítésével egy földszintes lapostetős terem volt A bölcsődét, óvodát a Miniszterelnöki Hivatal üzemeltette, a bemutatótermet a hivatal nyugdíjasai használták A megbízott szakértője, Trefil István építésgazdasági és ingatlanforgalmi szakértő 1993 június 28-án kelt szakvéleményében az ingatlan forgalmi értékét ezer Ft-ra becsülte Ezen belül az óvodát és bölcsődét ezer Ft-ra, a bemutatótermet ezer Ft-ra Fajlagos értéken a lakásokat Ft/m2 ; az óvodát, bölcsődét Ft/m2 ; a bemutatótermet Ft/m2 értékkel jelölte meg

2 2 Az épületben külön albetétben lévő lakásokat a bérlők vásárolták meg A bemutatóterem értékesítésével - a VI és VII emeleten lévő külön tulajdoni illetőségekkel együtt - a Miniszterelnöki Hivatal az Ingatlan Piac Kft-t bízta meg Az Ingatlan Piac Kft a megbízás alapján egyfordulós, nyilvános versenytárgyalást hirdetett az ingatlanokra A versenytárgyalási felhívás a Magyar Nemzet és a Népszabadság 1994 március 31-i lapszámaiban jelent meg A versenytárgyalási felhívás szerint az érvényes ajánlattétel feltételét képezte a részletes versenytárgyalási kiírás megvásárlása a kiíró Budapest V kerület, Balaton u 12 sz alatti irodájában, valamint Ft összegű bánatpénz letétele A versenytárgyalási felhívásra érkezett pályázatok felbontása és az eredményhirdetés közjegyző jelenlétében történt A közjegyzői okiratok tanúsága szerint a versenytárgyalási felhívásra a BEZATA Budapest Könyvelő és Adótanácsadó Kft, valamint az ALDO Ingatlanfejlesztő és Hasznosító Tanácsadó Kft (a továbbiakban : ALDO Kft ) részéről érkezett ajánlat A pályázatot mindkét ingatlanra az ALDO Kft nyerte el 2/a 1994 május 26-án a Miniszterelnöki Hivatal lízingszerződést kötött az ALDO Kftvel a Budapest V, Szalag u 4 sz alatt fekvő épület földszintjén elhelyezkedő, 1053/1 sz tulajdoni lapon nyilvántartott, /A/1 hrsz-ú, nem lakás céljára szolgáló, összesen 319 m2 alapterületű helyiségcsoportra és a közös tulajdonból hozzá tartozó 1523/ hányadrészre : A lízingszerződés futamideje 1994 június 1-től 1997 június 1-ig tart A lízingdíj címén kifizetésre kerülő teljes összeg Ft, azaz tizenhárommillió forint, amely magában foglalja az általános forgalmi adót b) A Miniszterelnöki Hivatal és az ALDO Kft ugyancsak 1994 május 26-án adásvételi szerződést kötött az épület VI és VII emeletén lévő, nem lakás célját szolgáló helyiségekre A szerződés 4 pontja szerint a kölcsönösen kialkudott vételár 20 millió forint volt, amely tartalmazta az általános forgalmi adót is 3) A Miniszterelnöki Hivatal, mint lízingbeadó, az ALDO Kft, mint lízingbevevő és az ALTUS Befektetési és Vagyonkezelő Részvénytársaság (a továbbiakban : ALTUS Rt ), mint vevő 1995 január 12-én háromoldalú szerződést kötöttek A Megállapodás 1 pontja szerint a lízingbeadó hozzájárult ahhoz, hogy az 1994 május 26-án kötött lízingszerződés 2 pontja szerint biztosított vételi jogát a lízingbevevő átengedje a vevőnek Az ALTUS Rt tulajdonjogát a /1/1998/ sz határozatával jegyezte be a Fővárosi Kerületek Földhivatala az ingatlan-nyilvántartásba Az ingatlannak jelenleg is az ALTUS Rt a tulajdonosa II Az ALTUS Rt tulajdonában álló ingatlanok hasznosítására két megállapodás született : - bérleti szerződés az ALTUS Rt, mint bérbeadó, valamint a Közlöny és Lapkiadó Kft, mint bérlő között a helyiségek bérletére ;

3 3 - megállapodás az Országgyűlési Képviselők Klubja Egyesület, valamint a Közlöny és Lapkiadó Kft, mint üzemeltető között a kft által bérelt helyiségekben a bérleti időszakra a Klub üzemeltetésére 1) Az ALTUS Rt 1995 április 4-én helyiségbérleti szerződést kötött a Közlöny és Lapkiadó Kft-vel A szerződés értelmében az ALTUS Rt 10 évi, határozott időtartamra bérbe adta a korábban lízingszerződés tárgyát képező, majd a tulajdonába került nem lakás céljára szolgáló ingatlant, valamint az ugyancsak a Budapest V, Szalag u 4 sz alatti társasházban lévő - magánszemélytől vásárolt -, kizárólagos tulajdonában álló 66 m2 területű lakást A szerződés 2, illetve 3 pontjában rögzítették a felek, hogy az Országgyűlési Képviselők Klubja Egyesület kizárólagos jogot biztosít a bérlőnek az Egyesület Klubjának üzemeltetésére A bérlő a bérleményt az Egyesület Klubjaként kívánja üzemeltetni Erre való tekintettel, kifejezetten e célból biztosítja a bérbeadó a bérlőnek a bérlemény kizárólagos és zavartalan használatát A szerződés tartalmazta azt is, hogy a bérbe vett helyiségeket a klubként történő hasznosítás érdekében át kell építeni, illetve műszakilag át kell alakítani A szükséges átalakítási munkákat a bérlő végezteti el saját költségére, a bérbeadó az átalakítási költségekből 10 millió Ft-ot vállal magára 2) Ugyancsak 1995 április 4-én kötötte meg a helyiségbérleti szerződésben hivatkozott megállapodást az Országgyűlési Képviselők Klubja Egyesület nevében Gyurcsány Ferenc az Egyesület titkára a Közlöny és Lapkiadó Kft-vel, mint üzemeltetővel Az Egyesület 10 évre kizárólagos jogot biztosított az üzemeltetőnek az ingatlanban a Klub üzemeltetésére (2 pont) A szerződés értelmében a Klub működésével járó valamennyi terhet az üzemeltető viseli, ugyanakkor megilleti az üzemeltetésből származó teljes bevétel, valamint a tagsági díjként befolyt összeg 72%-a + 25% ÁFA 3) A Közlöny és Lapkiadó Kft 1995 március 10-én vállalkozási szerződést kötött a Gandalf Belsőépítészeti és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társasággal (a továbbiakban : Gandalf Kft ) A szerződés értelmében a Gandalf Kft 1995 május 28-i befejezési határidővel elvállalta a Budapest V, Szalag u 4 sz alatt kialakítandó Képviselői Klub építésszerelési és belsőépítészeti munkáit A szerződésben kikötött vállalkozói díj Ft + 25% ÁFA volt Az átalánydíj magában foglalta az építési-szerelési munkák ellenértékét ( Ft + ÁFA), valamint az ún mobilfák ellenértékét ( Ft + ÁFA) Az előzőekben részletezett ügyletek jogi értékelése : 1) Az államháztartásról szóló 1992 évi XXXVIII törvény (Áht ) 108 (1) bekezdése szerint az államháztartás alrendszeréhez kapcsolódó - költségvetési törvényben, illetőleg a helyi önkormányzatoknál a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatár feletti - vagyont elidegeníteni, a használat, illetve hasznosítás jogát átengedni, ha törvény kivételt nem tesz, csak nyilvános versenytárgyalás útján a legjobb ajánlatot tevő részére lehet

4 4 A Magyar Köztársaság 1994 évi költségvetéséről szóló 1993 évi M törvény 10 (1) bekezdés a) pontja szerint a központi költségvetési szerv a használatában, illetve a kezelésében lévő és feladatai ellátásához feleslegessé váló ingatlanokat - amennyiben törvény másként nem rendelkezik - hivatalos értékbecsléssel megállapított egyedi 20 millió forint értékesítési értékhatárig saját hatáskörben értékesítheti A törvény 10 (2) bekezdése szerint 10 millió forint értékhatárt meghaladó értékesítésnél és az 5 millió forint éves bérleti díj értékhatárt meghaladó bérbeadásnál nyilvános versenytárgyalást kell lefolytatni Az értékesítés az akkor hatályban volt, a versenytárgyalásról szóló 1987 évi 19 törvényerejű rendelet rendelkezéseinek megfelelően nyilvános versenytárgyalási felhívás útján, a versenytárgyalási felhívásra érkezett pályázatok közjegyző jelenlétében való felbontása és eredményhirdetés mellett történt A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959 évi IV törvény (Ptk ) hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960 évi 11 törvényerejű rendelet (Ptké ) 36/A -a értelmében az ügyész keresetet indíthat a semmis szerződéssel a közérdekben okozott sérelem megszüntetése érdekében a szerződés semmisségének megállapítása iránt A Ptk 200 (2) bekezdése értelmében semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet a jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve, ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz Semmis a szerződés akkor is, ha nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütközik 2/a A tulajdonjog átruházására irányuló szerződések semmisségének megállapítása iránt jogszabályba ütközés címén kereset nem indítható : - Sem a lízingszerződés, sem az adásvételi szerződés nem ütközik jogszabályba - A felek a lízingdíjat, valamint a VI és VII emeleti ingatlanok ellenértékét szakértői vélemény alapján határozták meg - Az állami tulajdon értékesítésére vonatkozó versenytárgyalási szabályok alkalmazásánál sem történt a szerződés semmisségét eredményező jogszabálysértés 2/b A Ptk 112 (1) bekezdése értelmében a tulajdonost megilleti többek között az a jog, hogy a dolog birtokát, használatát vagy hasznai szedésének jogát másnak átengedje Az ALTUS Rt törvényi korlátozás hiányában szabadon köthetett helyiségbérleti szerződést a Közlöny és Lapkiadó Kft-vel A bérleti szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg A bér nagyságára vonatkozóan a Ptk semmiféle rendelkezést nem tartalmaz, az abban való megállapodás a felek diszkrecionális joga Természetesen alkalmazni kell a Ptk 201 (2) bekezdésében megfogalmazott egyenértékűség szabályait, nevezetesen : ha a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka vezetné, a szerződés megkötésének időpontjában feltűnően nagy az értékkülönbség, a sérelmet szenvedő fél a szerződést megtámadhatja Megállapítható tehát, hogy az ingatlan bérbeadása nem ütközött jogszabályba, és nem merült fel olyan adat, amelyből arra lehetne következtetést vonni, hogy a bér-

5 5 leti szerződés tartalma miatt semmis volna Ezért a bérleti szerződés semmisségének megállapítása iránt jogszabályba ütközés címén kereset indítására nincs alap A bérelt ingatlanban a Képviselői Klub üzemeltetésére irányuló, a bérleti szerződéssel egyidejűleg kötött megállapodás a bérleti szerződés jogszerűségének megítélésére nem hat ki 3) A kérdéses ingatlan tulajdoni helyzetével és bérletével kapcsolatos ügyletek nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütközése miatti semmisségének megítélése szempontjából nem mellőzhető Gyurcsány Ferenc, illetve érdekeltségeinek körültekintető vizsgálata A tények ismeretében azt kell vizsgálni a lízingszerződésre és a bérleti szerződésre vonatkozóan, azok nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütközésének megállapíthatósága szempontjából, hogy van-e Gyurcsány Ferenc személyéhez köthető meghatározó kapcsolat a Miniszterelnöki Hivatal társasházi külön tulajdoni illetőségének értékesítése és a bemutatóterem állami tulajdonban álló cég által képviselői klub üzemeltetése céljából való (vissza) bérlése között A részletezett jogcselekmények tartalmának és azok időbeni elkülönülésének elemzéséből Gyurcsány Ferenc, illetve érdekeltségeinek érintettsége mellett sem lehet olyan megalapozott következtetést levonni, hogy a jogügyletek a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeit, a kifogásolt szerződések tárgyukat illetően az általánosan elfogadott erkölcsi normákat, szokásokat nyilvánvalóan sértették volna Utalok arra, nem igazolható olyan feltételezés a nem lakás céljára szolgáló tulajdoni illetőségek értékesítése elhatározásának időpontjában 1994 év elején, miszerint azt előre látva döntött a Miniszterelnöki Hivatal az ingatlanok értékesítéséről, hogy egy évvel később a bemutatótermet a Képviselői Klub üzemeltetése végett egy állami tulajdonú cég a vevőtől bérbe veszi A tulajdonátruházósra irányuló szerződésben meghatározott ellenszolgáltatás mértékének megítélésénél azt, hogy az ingatlanforgalmi szakértő szakvéleményében megjelölt és megindokolt forgalmi érték az 1993-ban kialakult piaci árviszonyoknak valóban megfelelt, hiteltérdemiő ellentétes adatok hiányában megalapozottan nem lehet kétségbe vonni A Képviselői Klub működtetése céljából kötött bérleti szerződést illetően a bérlő által vállalt terhek, valamint a Klub működtetéséből a bérleti időszakban elérhető gazdálkodási eredmény, továbbá a bérlő beruházásainak a bérleti szerződés lejártakor elszámolható értékcsökkenési leírás utáni maradványértéke pontos számítások alapján való összevetésével volna eldönthető, hogy a szerződés az erkölcsi normák megsértése miatt esetleg tisztességtelennek, ezért nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütközőnek minősülhet-e E nélkül ilyen megállapítás megalapozottan nem tehető Nincs tehát alap sem a bemutatóterem tulajdonjogának átruházására irányuló lízingszerződés, sem a Képviselői Klub üzemeltetése végett kötött bérleti szerződés ellen nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütközés címén semmisség megállapítása iránti kereset benyújtására Mind a tulajdonátruházási, mind pedig a bérleti szerződés esetében az ellenszolgáltatásnak a szerződés nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütközése megállapíthatóságát nem eredményező esetleges feltűnő értékaránytalansága miatt az ügyész a szerződés megtámadására nem jogosult

6 6 Összefoglalva : Az érintett ingatlanok tulajdonjogának átruházását jogszabály nem korlátozta, a tulajdonjog átruházására vonatkozó eljárás a jogszabály rendelkezéseit nem sértette Nem volt megállapítható olyan körülmény sem, amely miatt a szerződés nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütközött volna Ezért a szerződés semmissége miatt keresetindításra nincs kellő alap Az ügyész csak semmisségi okból lenne jogosult pert indítani, de ennek feltételei a fentiek szerint nem állnak fenn Ennek hiánya azonban nem zárja ki más jogcímen az arra jogosultak perindítását Kérem válaszom szíves elfogadását Budapest, 2004 április hó